Ceglédi Napló, 1938 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1938-01-02 / 1. szám

2 oldal. TÖRTELI HÍREK Rovatvezető: Szabó Sándor. A MOVE január 2-i kulturestjét, mint mi jeleztük is, megrendezi. Már maga az a tény, hogy ez alkalommal 22 szereplő lép a közönség elé, igazolja azt, hogy jó úton jár, mert egyetlen célja, hogy a társadalom minden rétegét magához kapcsolja és bebizonyítsa, hogy még ebben a szomorú mában is lehet a nép egyszerű gyermekeivel nagy célok felé menetelni. A megnyilvánuló érdeklődés szerint ez alkalommal is nagy lépéssel halad előre a törteti Műve. A táncmulatsággal végződő vidám est este 7 órakor kezdődik az Iparos egyletben. A tejet eddig ártatlan, de igen tápláló folyadéknak ismertük. Most azután megtanulhattuk azt is, hogy némely esetben és némelyeknél még nagyobb hatása van, mint a jó hegyi bornak, mert az sem nyit ki nagyobb bicskát. A Jely-féle tejüzemnél történtekre célzunk. Ma még nem tisztázódtak a kérdések annyira, hogy részletes pontossággal számoltunk be e fehér háborúról, de az már eddig is bizonyos, hogy kis túllépések és diktátorikus gondolkodásra valló cselekedetek történtek. Az eddigi fejlemények is érdemesítik ezt a kérdést annyira, hogy annak idején teljes őszinteséggel feltárjuk a nyilvánosság előtt, s ha a bíróság is foglalkozik a kérdéssel, azzal fűszerezzük azt. Egyenlőre boldogan vesszük tudomásul, hogy nemcsak Lipsének van szerencséje folyadékszerű dolgokkal traktálni a közönséget, hanem itt is lesz, bár ez egészen sovány tejügy. Anyakönyvi hírek. Jegyesek: Hörömpő Sándor (Cegléd) és Kökény Hona. A rovatvezető is szólni kíván néhány szót amikor új esztendőbe fordulunk. Szép tavaszi napon indult el a törteli rovat. Ami esemény egy kis faluban történik, lehetőleg helyet kapott e rovatban. Nem nagy a jelentősége, legfeljebb tudják, hogy mi is vagyunk. Ha tudják, hogy mi is vagyunk, akkor bizonyosan gondolnak erre. Némi haladást mégis jelent, mert eddig ez sem volt. Hogy a leközölt hírek a rovatvezető stílusában és a felvetett kérdések az ő elgondolásának megfelelően kaptak nyilvánosságot, ez természetes. Az is természetes,hogy sértődések is előfordulhattak hiszen napfényre kerültek oda nem szánt ügyek is. Hogy ezzel kapcsolatban milyen vélemények keletkeztek és milyen gondolatok keltek szárnyra, a rovatvezetőt nem izgatják, mert kezdettől fogva tudta azt, hogy a legkisebb mértékű sajtónyilvánosság is itt-ott kellemetlen. De a mai világban mégis szükség van arra, hogy a közületek életébe beleszóljon a sajtó is. Épen ezért arra kéri a közönséget, hogy az előfizetők számát többszörözzték meg. Minden előfizetőnek van ismerőse, akinek nem jelent különös megterhelést, ha néhány pengőt áldoz olyan lapra, amely törteli dolgokkal is foglalkozik. Ötezer lelkes község vagyunk, fejlődő, népes helységek közé beékelve. Kedvező fekvésünk azt parancsolja, hogy a mainál sokkal elevenebb, idegenekre is vonzóbb életet éljünk. Kérdéseink vannak, melyek állandó anyagot adhatnak a sajtónak. Tízezer holdból áll a határunk, tehát mindenképpen indokolt, hogy életünk elevenebbé tételével állandóan ott kopogjunk az ajtón, ahol a jobb életet ki lehet verekedni Végtére nekünk sem lehet közömbös, hogy szikjeinken, vagy homokon küzködő lakosságunk miként tud előbbre jutni. Ha pedig valaki meggyőző erővel bizonyítaná azt, hogy e lap hasábjain anyagi érdekből jelennek meg a helyi hírek, az bármely pillanatban meggyőződést szerezhet ennek ellenkezőjéről a szerkesztőségnél. Csak azért kérem az előfizetők szaporítását, mert annál hatásosabban, annál terjedelmesebben lehet a helyi dolgokkal foglalkozni. Ha ezt a célt más jobban elérheti, ebben a pillanatban ren- delkezésére áll a helyem. Addig pedig megértést, elnézést és fokozódó támogatást kérve boldog új évet kívánok kedves olvasóinknak és a lap közönségének. Református lelkészválasztás Cegléden A ceglédi református második lelkészválasztással kapcsolatosan Czakó Jenő vallásoktató lelkészünkről a legképtelenebb híreket dobták bele a köztudatba, hogy Czakó Jenő tót származású, anyanyelvű, baptista és nem magyar érzelmű. Régi jó barátom lévén, csodálatosnak tartottam a dolgot. Felkerestem otthonában. Kedves milienben, felesége és négy kicsi gyermeke körében fogadott. A kicsik éppen vacsoráztak — kenyeret-szalonnát krumpli nélkül. Elvonultunk a vacsora színterétől és érdeklődni kezdtem a tót eredet felől. Kénytelen-kelletlen bevallotta a mi kedves vallásoktató lelkészünk, hogy ő bizony — sajnos — egy szót sem tud rólul, ezzel szemben beszéli a németet, angolt, franciát. — No de erről mi magunk is, ceglédiek, tudiyik, hiszen Czakó Jenő szokta az ideges, anyanyelvű lelkészeinket tolmácsolni. Kérdeztem, szándéka van-e visszalépni? Erre azt válaszolta: ha nem lenne meggyőződve, hogy ebben a gyülekezetben jelentékeny tömegek rokonszenvének örvend, visszalépne. Minthogy azonban sokan kívánják őt ceglédi lelkésznek, halad tovább azon az ütem, amelyre rálépett. Kérdeztem őt továbbá: hol született. Ezelőtt 36 évvel született (1901-ben) Alsó- bodonyban (Nógrád m.) Talán még egy éves sem volt, amikor édesanyjának a szülővárosába, a református hagyományairól jól ismert Halasra költöztek. Mint a kiskunhalasi ősi református gimnázium jelesen érett növendéke, 1921-ben a budapesti ref. theologiára iratkozott be. Már másodéves theológus korában elnyerte a montpellier-i református theológia ösztöndíját és a második theológiai évét már Franciaországban töltötte. Ez után egy évre, a harmadik theológiai évre ismét a budapesti theológia hallgatója volt; az utolsó évét azonban ismét külföldön, a genfi egyetemen töltötte. Itt szerzett református lelkészi oklevelet is 1925. júniusában. Genfi lelkészi oklevelét azzal a céllal szerezte meg, hogy az egyik svájci külmissziói társaság kötelékében a külmissziói munka szolgálatába lép, érdeklődése hosszú idő óta már ezt az irányt követte. Ez a terve azonban nem valósulhatott meg, mert meg kellett volna tagadnia magyar állampolgárságát. A következő évben ugyanezzel a gondolattal és tervvel a skót református egyház edinburgh-i theológiai főiskoláján tanult és hazatérése után a magyar evangéliumi missziós szövetség titkári munkakörében a külmisszió gondolatának az ügyét szolgálta éveken át Magyarországon. Közben élénk részt vett a nemzetközi egyházügyek szolgálatában. A magyar keresztyén szövetségi mozgalmat három világkonferencián is képviselte (1926-ban Londonban, 1930-ban Berlinben és 1935-ben Budapesten). A legutóbbi világkonferencia rendezésében titkári minőségben vett részt. Éveken keresztül töltötte be az Európai Keresztyén Szövetségi Unió titkári hivatalát. Ceglédre 1929-ben került Makóról. A ceglédi református egyház vallásoktató lelkészének hívta őt meg egyhangú bizalommal. Hogy ezt a szolgálatát, közel kilenc év óta milyen módon látja el, mondják meg azok a szülők, akiknek a gyermekeit a tiszta református vallásban nevelte, és mondják meg azok a hivatalfőnökei, akik munkáját és szolgálatát hivatalból ellenőrizték. Ceglédi vallásoktató lelkészi szolgálatának már a második évében az egyházmegyei tanügyi bizottság tagja lett és mint ilyen, egyházmegyei körzeti iskolalátogató. Ceglédre érkezte óta az egyházi munkákból mindig élénken kivette részét. Legjelentékenyebb dolga ebben a tekintetben az »ötödik kerületi bibliakör« amely már több mint öt év óta jelentékeny mértékben hozzájárult az alszegi rész református öntudatra ébredéséhez. 1931-ben Ceglédre hozta feleségét. Itt születtek meg gyermekei is, szám szerint négyen. Mire a hosszúra nyúlt beszélgetést befejeztük, a négy kicsi gyermek már édesen aludt. Kicsi szájuk magyar imát motyogott és álmukban mosolygó szájjal bizonyára azt kérték Istenntől, hogy segítse meg igaz, magyarszivü édesapjukat. Z. L. M. CEGLÉDI NAPLÓ 1938. január 2. Városi közgyűlés 1937. év utolsó rendes havi közgyűlését tartotta meg vasárnap a város képviselőtestülete. Jegyzőkönyv felolvasás nélkül, azonnal a tárgysorozat első pontjával kezdődött a rövid közgyűlés, melyre elég kevés képviselő volt csak kiváncsi. Az 1937. évre felvett 100.000 P. ideiglenes kölcsön visszafizetését, valamint az 1938. évre újabb 100.000 pengő ideiglenes kölcsön felvételét veszi először tudomásul a közgyűlés. Utána haszonbérleti szerződést köt a katonai lövölde melletti legelőből 100 kát. holdnak gyakorlótér céljára való bérbeadására vonatkozóan, mégpedig holdankint 150. bérfizetés mellett 10 évre és azon feltétellel, hogy a város legelőnek használhatja, ha nem gyakorol a katonaság, valamint hozzájárult ahhoz is a képviselőtestület, hogy — Kukta és Fojt képviselők indítványára — a katonaság gyakorlat után a rendes utón vörfuljon el, ne pedig keresztül gázolva a vetést és kaszálókat, amivel tetemes kár okozott többször az érdekelteknek annyira, hogy egy gazda már a bírósághoz volt kénytelen fordulni. Tudomásul veszi a közgyűlés Tóth Mária azon bejelentését is, hogy a Mitrus-féle házban bérelt üzlethelyiség bérletet átruházza Benedek Sándor ceglédi lakosra. Vármegyei hozzájárulás címén nyilvántartott 46.876 , 07 fillér hátralékot eltörli. A hivatalos hirdetések hírlapi közzétételére évi 800 P díjátalányt szavaz meg az öt helyi lapnak összesen olyan feltételek mellett, hogy egy-egy újságban csak 54 petit sorra terjedhet a hirdetés, a többlet mmn. soronkénti ára: 4 fillér. Az 1937. évi pótköltségvetés összegét 29.872 P-ben szintén elfogadja. Törtei község ellen, amely annak ellenére, hogy az államtól évi 8000 P. segélyt kap, erre a törlesztési célra és mégsem fizeti az évenként esedékes kisvasútépítési hozzájárulás címén megállapított 8000 P-t, hanem az idén is csak 5000 P-t törlesztett a városi közgyűlés perindítást szavaz meg a hátralékok behajtására. Tudomásul veszi és jóváhagyja a közgyűlés azt is, hogy Horváth József városi állatorvos mellékfoglalkozásként, évi 100 P.-ért elvégzi a Gazd. Iskola állatállományának kezelését. A Horthy M. közkórháznál egy kisegítő orvost alkalmaz havi 80 P. fizetésért. Csiszár Vendel új mezőőrrel megköti a szolgálati szerződést a városi hirdetményekben közölt feltételek szerint, úgymint 80 P. fizetés, ruhahasználat, lótartás, fuvarbérlértés, stb. Kimondja azt is a közgyűlés, hogy haszonbérleti ügyekben csak Dobos László, Csipkó László és Kádas Mihály városi képviselők jogosultak nyilatkozni.A közigazgatási tanfolyamra kiküldött — eddig dr. Szaniszló Lajos aljegyző és dr. Balthazár Emil voltak tanfolyamon — és kiküldendő városi tisztviselők részére kiküldetési segélyt szavaz meg, mely napi 10—18 pengő között mozog és amely aszerint több, vagy kevesebb, amint az illető tisztviselő fizetése nagyobb vagy kisebb. A Ceglédi Hitel- és Pinceszövetkezetnél a 24 pengős üzletrésztőkét felemeli 200 pengőre és azt a városi Szeszfőzdének adományozza A kötelező tőzegelés alá eső árnyékszékek kezelését a városi közgyűlés Ásmány Gyula vállalkozónak adja vállalatba 3 évre. A fizetési előleget ettől a közgyűléstől négyen kérték, meg is kapták 6 havi levonásra. Rozbora Mihály visszamenőleg levonandó nyugdíjhozzájárulását az eddigi 90. helyett 5 pengőben állapítja meg. Elfogadja a közgyűlés a Máv-val kötött nyilatkozatot is, a Petőfi utca kövezésével kapcsolatban. A nyilatkozat lényege az, hogy egészen a talpfákig kövezik ki az utat, a sínpár változás miatt esetleges rongálások helyrehozása a Máv kötelessége. Végül tudomásul veszi a közgyűlés azt is, hogy a vármegyei kisgyűlés jóváhagyta a város központi szeszfőzdéje a szesztermelési adóhitel-keretének felemeléséről szóló határozatát.