Ceglédi Napló, 1938 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1938-09-04 / 36. szám

4. oldal — Női hentessegéd Cegléden. Jó pár évvel ezelőtt nemcsak vámsunkban, de m­indenütt is figyelmet keltett, hogy felszabadult az el­ső női hentes, Cirják Mária. Akkoriban o­­lyan jól esett, hogy dicséretes hangnemben írtak erről a ritka lépésről, amelyhez az a-­­karatom mellett sok bátorság és elhatározás kell. Annál nagyobb örömmel adunk hírt most, hogy csütörtökön Cegléden szabadítólevelet­ kapott a második női hentessegéd is: Bicskei Teréz, aki Bicskei Ferenc ceglédi hentes fési mészáros 17 éves leánya. 1­anonceveit, 4 évet, Tóth János hentesmesternél töltötte el szor­galmas tanulással, a szakmában tanúsított kü­lönös ügyességgel. A csütörtökön kézhez ka­pott felszabadító­ levél így nemcsak a maga­sabb osztályba bocsátás, hanem egyúttal ked­ves és értékes bizonyítvány, egy törékeny, de akaraterős, bátor kislánynak örökre szép. Idiszoklevele, melyre nyugodtan irhat néhány sorban dicséretet a sajtó, mint a közvéle­mény megbízottja. S ezt meg s tesszük öröm­mel. — Kinevezés. A Magyar Kegyestanitórend fő­nöke Nyitrai Emil földinket, helyettes testne­velési tanárt a kecskeméti kegyesrendi r. k. gimnázium rendes testnevelési tanárává ne­­­vezte ki. Gratulálok. — Búcsú. Az Emericana helyi testülete a múlt pénteken vett búcsút — curia keretében — Gastmüller István lelkésztől, akit felettes elöl­járósága Újpestre rendelt. A nagy számban összegyűlt ifjúság nevében Bálint Béla senior kedves beszédben fejezte ki azt a veszteséget, mely az egyesületet éri lelkészének elvesztésé­vel, akit egy év alatt megkedvelt az ifjúság. Gastmüller István lelkész m­eghatottan mon­dott köszönetet, vázolva azt a követendő utat, melyen akarta vezetni az ifjúságot. — Anyakönyvi kimutatás. Születtek: Mar-­ licsek Ilona, Fejes László, Bognár István, Búza Lajos János, Veszelik Tibor, Péter Feren­c r. kat., Pánczél Gyula, Lőrincz Juliánna, Sze­gedi Ilona, Vida József, Bognár Irén, Váróczi Andor Zoltán Mihály, Balogh József, ref. — Házasságot kötöttek: Orbán László r. k.­­és­ Füle Borbála r. kath. — Elhaltak: Füri ,Jó­­zsefné Horváth Jolán r. kath. 26 év, Détári Mária ,Margit r. kath., 2 hó, Polónyi András r. kath. 65 év, Osgyán Julianna r. kath. 77 év,­ Takács Mária r. kath. 13 hó, Marticsek Ilona 1 nap, Breja Tibor r. kat. 1 hó, Reggel Benő ref. 23 év, Szabó Lajos r. kath. 70 év, Balázs­ István r. kath. 38 év. — Pontos előadáskezdéseket — színházi mód­ra. Állítólag közszájon forog országszerte, hogy Cegléden mindenféle előadás, vagy ünnepély kezdetét a kezdés előtt egy órával kell kez­­­deni, hogy amikor tényleg kezdődik, együtt legyen a közönség. ’ Különösen hálás téma volt ez az újságírásnak, a sziniszezonban. t. i. a színház legtöbbször pontosan kezdett, a közönség csak a második felvonás elejére jött össze, ki nem mondható bosszúságot okozva, a pontosan járóknak. Ez idén egy nagyszerű­ rendőrhatósági húzás — mondhatni 100 szá­­­zalékos sikerrel — beszüntette, illetőleg kiir­tatta ezt a feltűnési viszketegséget, avval, hogy a későnjárók egyszerűen nem foglalhatták el helyeiket. Most, hogy vége a sziniszezonnak,­ bátorkodunk ajánlani egyet a rendőrhatóság­nak. A mozielőadások körül is olyan zavarok vannak néha a későn járók miatt, é­ a nézők i­­dejére, hogy nem ártana, ha a moziba fenk­i mehetne be, aki nem tud idejében elmenni. Amikor a magyar híradó megkezdődik — ez tu­lajdonképen az előadás kezdete — tessék az ajtókat lezárni, hogy aki fizet, zavartalanul él­vezhesse az előadást. »Mert rendnek muszáj egyszer lenni, ha törik, ha szakad.« — Ezt sem tudták sokan. A múlt vasárnap­ volt 41 éve, hogy Ceglédre érkezett Ferenc Jó­zsef a nagy hadgyakorlatra. A királyt a város urai nagy éljenzéssel fogadták, a tű­szruhás polgármester üdvözölte, majd sorra bemutatta a városi elöljárókat, imigyen: N. N. esküdt, I­I. Ferenc József ő császári és királyi , fensége. Az ötödiknél mosolyogva jegyezte meg a ki­rály: A többi talán tudni fogja, hogy ki va­y gyök. Ugyanezen a hadgyakorlaton egy Bar­na nevű újságírót elragadott a lova, egyenesen a király elé vitte. I. Ferenc­ József rend­kívül dühös lett és akkor rendelte el, hogy­ ne ültessék többé lóra az újságírókat. (Azóta nem ülünk lovon.) — A Magyar Szőlősgazdák Országos Szö­vetkezete kecskeméti körzetének vezetője, Far­kas István úr, folyó évi szeptember hó 8-án, délelőtt 10 órakor ismeretterjesztő előadást­ tart a városháza közgyűlési termében. Tárgy: A szürettel kapcsolatos teendők. Hős­­ókeze­lés, szüretelés, nyálkázás, fehér és színes borok készítése, az erjesztés és az értékesítés lehe­tőségeiről. (A MASZORSZ pince hivatásáé­ról). — Kulturmozgó műsora: Szombat és vasár­nap, 3., és 4-én csak két nap nagy világslá­ger: Greta Garbó és Ro­bert Taylor nagy film­je: Camille, a végzet asszonya. Magyar hiradó: utalványok nem érvény­esek. — Szerdán és csü­törtökön. 7—8-án: Sárga lobogó. Főszerep­lők: Hans Albers és Olga Csellova. Foxhiradó, rövidfilm. — Előadások: 6 és 8 órakor, vasár- és és ünnepnap 4 órakor is, pénztárnyitás a min­denkori első előadás kezdete előtt egy órával,­ vasár- és ünnepnap délelőtt is. — Jön. A jövőt vasárnap magyar film: fíypolit a lakás. — Ingatlanforgalom. Szabó Antal és ne­je vettek özv. T. Kovács Lászlónétól Szol­noki út II. sz. sz. házat, 7.000 pengőért. Cseh­ Ferenc és neje vettek Csizmadia Jánostól, házat 3.300 pengőért. Dudás Pál és neje vettek Major Ferencnétől házat a Füri dűlőben — 1.100 pengőért. Károly László és neje vettek özv. Szabó Józsefnétől 150 n.-ös házhelyet 300 pengőért. Dinnyés István vett Somodi Mári­ától 550 n.-ös szőlőt a Hosszucsemőben 550 pengőért. Pákozdi Mária és társai, vettek — Nagy István és nejétől Csolnok u. 13. sz. há­zat 2.000­­pengőért. — Be kell jelenteni a tűzi­fa eladását. A tűzifára vonatkozólag létrejött adásvételi szer­ződéseket a kormány legújabb rendelete értel­mében ezentúl be kell jelenteni a külkereske­delmi hivatalhoz. A rendelet értelmében min­den tüzifakereskedőnek nyilván kell t árta­nia az általa megvásárolt vagy eladott tűzi-á­famennyiséget, ha egy-egy tétel meghaladja a 10.000 kg.-ot és az adás-vételi szerződés lét­­rejöttétől számított 48 óra alatt az adatokat) be kell jelenteni a külkereskedelmi hivatalhoz. A rendelet ellen vétőket két hónapig terjed­hető elzárással és 8.000 pengőig terjedhető, pénzbüntetéssel sújtják. — Beiratkozások a zeneiskolába. Teszner Vin­ce hatóságilag engedélyezett nyilvános zene­iskolájának 37-ik működési évét kezdi meg. Beiratkozni lehet szeptember hó 2-tól kezdve minden nap (Népkör utca 2 sz. Klein féle ház II. em.) Tanszakok: hegedű, Cel­ló, Cim­balom, mandolin, gitár, tárogató, ezen kívül az összes hangszerekre. Zongora tanszakot, mely eddig nem volt, külön tanerő beállításával szerveztem így a tanulni óhajtóknak módot nyújtunk arra, hogy a zongorát komoly iskolai szellemben zeneakadémiai tanterv alapján ta­nulhassák. Alacsony tandíj, úgy hogy minden család gyermeke tanulhat zenét. A hangyák életéből. A bölcselők és termé­szetbúvárok egész sora próbálta már lelep­lezni annak a csodálatos harmóniának a tit­kát, amely a hangyaállam milliókat számláló lakóit kormányozza. Ezeknek az apró lények­nek nyüzsgő birodalmába lenged bepillantást a Tolnai Világlapja legújabb száma. Tolnai Világlapja egy száma 20 fillér. — Karinthy Frigyes utolsó írása a Szín­házi Élet új számában. A tragikus hirtelen­­séggel elhunyt nagy író utolsó írását — Ka­rinthy Frigyes revüje — címen közli a Szín­házi Élet új száma. Szombaton írta a Szín­­házi Élet szerkesztőségében ez­t a rév­üt és hétfőn délután halt meg. Az e heti Intim Pista elmondja az elhuny­t nagy író egész életének, minden derűs, kedves, felejthetetlen epizód­­ja. Márai Sándor kritikája az Augusztusról, az első színházi próbák, háromfelvonásos da­rabmelléklet, krotta- és kézimunkamelléklet, 32 oldalas színes Gyermeklap, Rádió Világhíradó van még az új Színházi Életben, melynek ára 60 fillér. Előfizetési díj egynegyed év­re 60 pengő 50 fillér. Kiadó­hivatal: Buda­pest, VII. Erzsébet-körút 7. — Fiatal írókból álló expedíciót vezet Ázsi­ába egy magyar tudós. Rendkívül érdekes ké­pekkel illusztrált cikket közöl a Délibáb új­ száma, amely nagy terjedelemben és gazdag tartalommal jelent meg. A Délibáb egy száma 20 fillér. CEGLÉDI NAPLÓ 1938 szeptember 4. Rekordtermés után miért nincs másik rekordtermés ? Nem nőnek a fák az égig, mondja a köz­mondás. S ez sok minden vonatkozásban jól is van így. Kell, hogy az életet hullámzás al­kossa, szükséges, hogy tél után nyár, eső után napsütés következzék. Hasonlóan vagyunk a terméseredmények­kel. Ha az évi termésátlagok egymásutánját fi­gyeljük, feltűnik, hogy két rossz esztendő in­kább következik egymásután, mint két rekord esztendő. Kiváló jó esztendő után még akkor sem kapunk másik kiválóan jó termést, ha van elég eső és jó annak eloszlása, ha télen volt kellő időben hótakaró, ha érés idején volt jó meleg, de nem megszorulást okozó, stb. így volt az 1928—1929-ben, amikor a mos­taninál is talán 2 millióval nagyobb búzater­més után, dacára a kedvező időjárásnak, nem volt csak közepes termés. Kell, hogy legy­en egy termelési tényező, a­­mely rekordtermés után jó időjáráskor is gá­tolja a növényeket képességük teljes kifejtésé­ben: a nagy termés a termőtalajban lévő fel­vehető táplálóanyagokat, illetve azoknak leg­­fontossabbikját teljesen felveszi, a talajt mintegy kimeríti. A következő termésig nincs elég idő arra, hogy a talaj nyers készletéből elegendő felvehető táplálóanyag feltáródjék, a következő növény ily növényi táplálék, vagy táplálékok hiányában csak gyenge termést adhat. Különösen feltűnik ez ott, ahol kalászos után kalászos következik, kevésbé, ahol a vetés­, forgó megfelelőbb. Ahol pedig rendszeresen trágyáznak és m­űtrágyáznak, ott semmi akadá­lya, hogy ha egyéb gátló tényező nincs, rekord­­termés után ismét rekordtermést arassunk. Er­re is volt példa ezelőtt tíz­­évvel, ezt lát­juk pld. Hollandiában, Belgiumban, ahol az évi termés mennyisége sokkal kevésbé inga­­­dozik, egyéb belterjesebb művelés mellett le­galább százszor annyi műtrágyát használnak, mint Flazánkban. "iTiir un ii 11limn iii Ilimiimihibwii■ihiIiiii^—mi Szuperfoszfát, peli so, uu só Grossmannál, i­ti ...... I...... in S Z l N H A Z A múlt hétfőn utoljára nyitott az 1938-as­ szezonban a színház kaput. Az »Érettségeivel! elbúcsúzott Z­olnay Andor színtársulata, amely már évenként jelenik meg régóta Ceg­­­léden, és valljuk be, mikor elmegy, hiányzik,­ de azt is, hogy a társulatnak is hiányzik Ceg­léd közönsége. Nem színházi műveltsége, ha­nem látogatási nagysága miatt. Az utolsó napon már bemutatkozott az új próza-primadonna, Sass Piri, akiről már egy­ játék után mondhat­juk, hogy­ szerencsés szerződtetés. Fiatal bá­jossága és művészi alakítóképessége ragyogni fogja prózahad élén. Bemutatkozott — csak kis szerepben, de sikerrel —­­Madaras Vilma is. Az utolsó napok majd mindegyikén telt házi előtt játszott a búcsúzó társulat, a közönség­ a végén is kitett magáért, de a 'szereplők' is.­­ A statisztika szemüvegén keresztül így fest a társulat: a ceglédi szezonban volt 70 előa­­­dás és kétszer szerepelt gyermektársulat, te­hát 72 előadás összesen, melyet 55 napon ját­szottak A 70 előadásban csak 33 darabot ját­szottak. A legtöbbet játszott darabok a diva­tos operettek: Julia, Mezei pacsirta, Sonja,­ Gólyaszanatórium, (nem nagy sikerrel) Trópu­si szerelem, Romantikus asszony. A — Bogár Imre balladája — pedig ősbemutató. Kieme­lendő a Hymnus-ünnepi est is, valamint a­ »Hamlett« és a »Cyrano de Bargailec« fel­újítása. Tolnay Andor 6-szor, Medgyessy Ju­ci 2-szer, egyszer-egy­szer Rónaszéki József, Thuróczy Gyula és Nagy Klári voltak vendég­szereplők. |

Next