Czeglédi Ujság, 1916 (26. évfolyam, 2-52. szám)
1916-01-09 / 2. szám
Czegléd, 1916. Szerkesztőség : Batthyány utca 2. szám, hová a lap szellemi részére vonatkozó kéziratok küldendők. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre............................................................................... 5 korona. Négy hóra ............................................................................... 2 korona. Egyes szám ára 14 fillér. Főszerkestő Dr. DOBOS SÁNDOR , ’ 'f XXVI. évfolyam. — 2-ik szám.Vi/ Vasárnap, január 9. A CZEGLÉDI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT ÉS A „CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET“ HIVATALOS LAPJA. Előfizetéseket és hirdetési díjakat, továbbá a lap hirdetéseit Sárik Gyula nyomdája (Rákóczi-út, Népbank-palota) veszi fel. Nyüttér garmond sora 1 korona. A jövő programmja. A Városok Lapjában írta Lukács Ödön. A háború tapasztalatai nyilvánvalóvá teszik, hogy annak sikeres megvívásához s ilykép a nemzeti önállóság a nemzeti fejlődés biztosításához, edzett, egészséges kultúrát s nemzeti eszmények által hevített emberanyag előre haladott kultúra, technikai és gazdasági felkészültség szükséges. A háború jelenségei érdekesen világítják meg, hogy a városok gazdasági munkája mennyire értékes a hadviselésnél. A városok ipari munkája nélkül önvédelmi harcunk nagyon rövid lélekzetű lett volta. Ma már világos, hogy az orfokoi.ixtcr:tnthtstr. rSiT/it 'iSá rosok fejlődése nemcsak békében elsőrendű érdeke az országnak, de a háborúban is. Szellemi erőt, technikai és gazdasági felkészültséget tehát erkölcsi és gazdasági fölényt a városok adnak legnagyobb részt a nemzetnek, nemzeti politikánk megszabásánál tehát a városok fejlesztésére különös súlyt kell helyezni. Ez a tudat kel, hogy általánossá váljék s megteremtse nemcsak a háborúban, de e béke idején is a város és falu népe között az együttérzést és a megértésben való szolidaritást. De ez a tudat fokozott ambícióval, ügyszeretettel és lelkesedéssel kell hogy eltöltse a városok vezetőit, mivel a nemzeti regemáció nagy feladatának végrehajtása igtn tekintélyes részben reájuk hárul. Afosokból kell kiindulni egy széles látra szociálpolitikának. A városoknak ell nagyszabású tevékenységgel, a sok' re erkölcsi, gazdasági és egészségügy varokkal szemben a küzdelmet felvenni, - s az embervédelmet igy biztosítaniok . közegészségügy fejlestése, a gazdaságlag gyenge néposztály erkölcsi ésazdasági védelme céltudatos törekvéssel s helyes alapon nem hosszú idő nt-, ha begyógyítaná azokat a sebeket, amieket a véres háború a nemzet törzse ejtett. Az a szociális érző és igaz hazaszeretet, amely a magya városokat kivétel nélkül áthatja, biztosilkát adja annak, hogy hatóság • ésj^. ^uralom együttes ’ munkává! le fogja rom * kötelesseget, amelylyel a jelen és a jövő nemzedéknek tartozik, megszervezi a legszélesebb körben az ember védelmet, munkaalkalmak nyújtásával elősegíti a gazdasági fellendülést, s megteremti a versenyt a magyar kultúráért való szerelmes lelkesedésben. Ezzel pótolni fogja a magyar közhatóság és társadalom a magyar nemzet ember veszteségét, megteremti a szebb jövőt számára, amelyet a nemzet méltán megérdemel, mert egy nemzet sem hivatkozhatik nagyobb történeti múltra jelentősebb belső erőre, a nemzeti élet küzdelmeinek több sikereire, mint épen a magyar. TÁRCA. Miért? Miért? . . . Oh mennyi vér! Oh mennyi gyötrelem! Mindennap tort ül a véres halál, S a rémek sötét, gyászos éjjelén: Biztató fényt a lelkünk nem talál. Miért ? Miért ? — Kérdezzük szüntelen, A legdrágább nedű már mit se ér? Hát nincs irgalom, hát nincs kegyelem — Patakként folyhat hát a drága vér ? Oh mennyi vér! És mindenütt magyar! Észak, kelet, dél, nyugat térein A szomjas föld részegre ittasúl Száz, meg ezernyi magyar véremn. Miért ? Miért ? — A vérharmat nyomán » Vaj’ lesz-e nekünk végre kikelet, Vagy örök tél terjeszti szárnyait A domboruló sirkantok felett ? Én nemzetem, én drága véreim — A sors könyvében tán megiatott: — Ki eddig védett ezer éven át Hadúr is már régen elsiratott — Hogy el kell vesznünk céltalan csatákon És még hírmondónk sem marad talán, Hogy ránk borul majd gyászos szemfelőnk Dúló csatáknak véres hajnalán ? Bizánc kapuját vasöklű Botond Azért döngette ezer év előtt Azért öntötte annyi honos vér Gyászos emlékű mohácsi mezőt, Világosért szivünk azért sajog, Arad is szüntelen azért kisért: Hogy most e nép e büszke szittya nép Hiába ontna annyi drága vért? . . Nekünk győzni kell és győzni fogunk! Velünk az Isten s erős fegyverünk, Megrendül a föld lábaink alatt Amerre jár győzelmes seregünk! Ha mindennap tort ül is a halál Mi el nem veszünk, mi megmaradunk Ezer veszélyben is megvédi majd Ezer éves hazánk — erős karunk! Oh jöjjön hát a végső diadal, Mely összetöri minden ellenünk, Oh jöjjön hát immár a pillanat, Mikor hüvelybe dugjuk fegyverünk, — És annyi, annyi vérharmat nyomán A domboruló sirkantok felett Terítse szerte széjjel szárnyait: Virágfakasztó békés kikelet! . . S. Nagy Domokos: Kenyérjegy. A kormány rendeletet adott ki, amely az egész országra kiterjedően, szabályozza a liszt- és kenyérfogyasztást, illetve január 10-étől kezdődően elrendeli az országos liszt- és kenyérjegyrendszert. A kormányt a takarékosság nézőpontja indította elhatározásására, hogy meglevő gabonakészletünk elég legyen az ország egész lakosságának az új termésig. A kormány rendelete szerint a búza-, rosz- és árpalisztből, illetve ezek keverékéből fejenként és naponként legföljebb 240 grammot szabad fogyasztani. Testi munkával foglalkozók részére a közigazgatási hatóság ezt a mennyiséget fölemelheti napi 300 grammra, míg az őstermeléssel foglalkozók napi 400 gramm lisztet használhatnak fel naponként. Hét gramm kenyeret öt gramm lisztnek kell számítani. Amennyiben valakinek lisztkészlete van, szükségletét elsősorban ebből köteles fedözni. Eszernt fejenként és hónaponként 7,2 kiló liszt jár mindenkinek, a testi munkával foglalkozóknak pedig 12 kiló, harminc napos hónapot számítva. A közigazgatási hatóság a liszt- és kenyérjegy életbeléptetéséhez szükséges adatok bejelentését a belügyminiszter utasítása szerint köteles elrendelni. Készletet mindenki tarthat otthon, de csak annyit, amennyi e rendelkezésnek megfelel, tehát január 10-től augusztus 16-áig. Ez a készlet — napi 240 grammot számítva — 52 kiló 32 deka lisztet tesz ki erre az időre fejenként. Ami ezen felül van, azt a közigazgatási hatóság felhívására át kell adni készpénzfizetés mellett a maximális áron. Mindazt, aki megszegi e rendelkezéseket, két hónapig terjedhető fogházzal és 600 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtják, azonkívül a büntető eljárás során elkobozzák a lisztkészletét. Vargáné első levele* A második szebb lesz. A töprengések óráiban halottá, hogy az Országos Népoktató Egyesület foglalkozik felnőtök tanításával, itt minden csúfolódás nélkül szeretettel tanítják a jelentkezőket ingyen ? A férjétől elszakadt asszony jelentkezett tehát Ernkő Gyulánál, az Országos Népoktató Egyesült, fáradhatatlan titkáránál, aki Varga Jánosnál fölvette az analfabéták tanfolyamára. Ennek a tanfolyamnak eredménye ez a kis levél: Kedves férjem! Tudatlak, hogy neked most levelet irok. Ez még nem szép, a második szép lesz. Maradok kedves feleséged Sírig 1912. február 28. Varga Jánosné. Persze bomba betűk ezek. Ez még nem szép levél — mondja Vargáné róluk — mi pedig azt mondjuk, hogy nagyon szép. Az a lelki világ, ahonnan ez az írás származott, bizony nagyon szép, mert őszinte , mert hűséges kifejezője az örömnek. Egy eleven vádolás azok ellen, akik a Varga Jánosnék tanításával nem törődnek s ha nincs Országos Népoktató Egyesület, Vargáné sohasem írja meg első hitvesi levelét. Elképzelhető mikor megtudjuk, hogy hazánkban száz ember közül harminchárom nem tud írni, olvasni.