Ceglédi Ujság, 1917 (27. évfolyam, 5-53. szám)

1917-02-25 / 9. szám

XXVII-ik évfolyam. ____________________________________________ 7 ---------------—,— ---------------------------------------------------------------------------------------- — VAGYON Korona Korona f. Készpénz : pénztári készletek — — — — — pénzintézeteknél elhelyezve — — — Kölcsönök, váltókölcsönök, kezesség mellett — — 1.071.148*47 jelzálogilag biztosítva — 4.742.648'45 Községi váltókölcsön — 400.000'— jelzálogkölcsönök — — — — — törlesztéses jelzálogkölcsönök — — kezességi kötelezvénykölcsönök — — előlegkölcsönök (lombard) — — — folyószámlák (fedezettel) — — — raktári folyószámlák (áru fedezettel) — Értékpapírok — — — — — — Intézeti házak: Szegfű-utca 3. sz. a. Iparbanki székház Rákóczi-út 2. sz. a volt Népbanki szék fiókintézeti ház Lajosmizsén — — — Ingatlanok — — — — — — — Felszerelések — — — — — — Letétek — — _____ Termény és áruraktárak — — — Vízművek — — — — — — — Hátralékos kamatok — — — — — 304.360 41 651.40003 6,213.976 92 772.782 14 1,274.990 99 35.758 — 622 895 34 495.079 82 151.551 82 150.000 — 150.000 — 24.000 -9.000 65.380 TARTOZIK KIADÁSOK Kapu Pál, pénztárnok, Dr. Halász László elnök, Banai Benő, Singer Obert, Megvzsgáltuk és helyesnek találtuk : Czegléd, 1917. február hó7-én. A felügyelő bizottság: Bős,* Péter, Nagy Sándor, Nyomatott Sárik ciynla vili any cr^e feerea&ceaeti 8-ik szám. Mi © £| ti i w Oi Az Egyesült Czeglédi Ipar Kereskedelmi és Népbank Részvénytársaság XXV. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT a w v . . cártján lévő intézeti Székházában fogja 1917. évi március hó 4-én délelőtt 10 órakor Czegléden a Rákóczi- és Szegfű-utcák s megtartani, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság évi jelentése és az 1916. évi mérleg előterjesztése. 2. A tiszta jövedelem felosztása iránti határozathozatal és a felmentvény megadás . 3. Az igazgatóság megválasztása 3 évre.*) 4. A választmány megválasztása 3 évre**) 5. Netáni indítványok tárgyalása helyiségben bármikor megtekinthetők. A jelentés és a mérleg a közgyűlést megelőzőleg a t. részvényesek által a pen yg Az igazgatóság. JEGYZET: A közgyűlésen minden személyesen megjelent, vagy megbízott által képviselt részvvnyes, bemutatott 1 egész, vagy 2 fél részvény után egy szavazat illet meg, de 75 szavazatnál többet sem saját, eg TM''dkét részt venni óhajtanak. Kötel.s.k . take«.ebb 90 napoi. *ASXScS nevükre irt részvényeket a hozzátartozó, még le nem járt szelvényekkel együtt legkésőbb 3 nappal a közgyűlés megtartása előtt az intézetnél Czegléden, vagy a fiókoknál Abonyban, Vecsésen, vagy Lajosmizsén bemutatni. »«rából ^ évre vitaest *) Az alapszabályok 28 §-a értelmében az igazgatóság 15—25 tagból áll, kiket a közgyűlés a részvényesek sorából 3 ívre választ. **) Az alapszabályok 45 §-a értelmében a választmány 15—40 tagból áll, kiket a közgyűlés 3 évre válasz . TARTOZIK Mérleg-számla KÖVETEL TEHER Korona Korona I. Alapok: részvénytőke — — — — — — 955,76044 t?rtaléktőke — — — — — — A raktári épületek értékcsökkenési alapja — vizmű tartalékalap — — — — — gimnáziumalap — — — — — — Betétek: könyvecske betétek — — — — — folyószámlás betétek— — — — — Átruházott községi váltókölcsön — Engedményezeit jelzálogkölcsönök: engedményezett törlesztési kölcsönök— — — — 1,239.713‘49 9,566.855 03’ engedményezett kamatos kör- 1,494 628— csönök - — — — 44.542 50 Hitelezők — — — — ~— 77 Czeglédi Népbank rt. részvényesei számlája — — — _ _ — Biztosítéki letétek — — — — — Fel nem vett osztalékok — — — Főügynökségi számlán — — — _ Kifizetetlen adó és betéti kamatadó Előre bevett kamatok — — — — Nyereség — — — — 324.000 — 105.287 82 74.380 - 169.000- 96.542 23 18.22961 12.831 683 93 1,225.000 — 440 000 _ 69.800 _ 12.200 _ 2.000-7,527.910 _ 316.850 73 400.000 1.284 255 99 1,026.219 87 170.531 02 60.300 -3 536 6 1 14 45 33.303,50 1,749.000 — 7,874.760 73 2,984.260 83 76.288 15 147.373 42 Agai Ferenc, cá*v -Clő főkönyvelő. Az ig*Z£a4ősas: Bischill Dávid, Csipkó László, Dely Béla, Sz. Fark« ri( £r Xivad H. . . . , Némedy József, Folatschek Gyula, JÁgi Károly, Singer ***" JitC2ay Jéno*’ Lr* w««m*nn Izidor, ■züle Gákor, Zsadon József, Füleki József, cégvezető főkönyvelő. •rossváry Endre, munkás Vimcs. Veszteséges nyereség-számla 12.831.683 13 KÖVETEL Korona f. Korona f. JÖVEDELME Kamatok: kifizetett betéti kamatok — 49.327 69 tőkésített betéti „ -- 265.3245 t. k ■ -‘letett és tőkésített folyó- I szám’ni betétkamatok — 2.99806 I viszlek.oitolt váltók kamata — — — engedményezett jelzálogkölcsönök karr.rta rte.ezők kamata — — — — — Fizetések és költségek: fizetések — — — _ _ napibiztosi dijak — _ — — _ irodai kezelési költség — — — — adók és illetékek: betéti kamatadó — — — — — állami és közégi adó — — — — bélyesBp-illeték“': — — — — — — Leírás: értékj.apírokból— — — — — — irodai fel^ereléseubl! — — — — termény ás áruraktári iparvasutból — Nyereség — — — — 317.647 29.348 63.315 36.785 40.633 3.636 26 867 20 93 41 87 40 28 31 753172 26.584 22 1.228 55 3.821 78 2.600 1.000 Kamatok: váltókamat ^jogk”’c_ 8 ,uiogr ■ ‘ö.tesziéá 447.0.37 41 71.13661 59.56649 7.421 147.373 732.595 78 42 78 leskölcsön-kamat raktári folyószámla-kamat — pA'íz... ütnél elhelyezett tőke különb*« kamat — _ __ ^'tékparv o kamata — intézeti imzak jövedelme — naiv r Vízmüvek jövedelme — Jutalékok és dijak : különféle üdílékok _ _ __ részvényáthtci dijak _ _ Nyereség áldozat 191d. /ről 1-Weill Lajos, vezérigazgató. K Koronai Korona 371.7306. — — 53.79011 — — 65.67761 — — 1.559•94 — — 10.9535° — — 200 — —66204 kamata 29.74750 ------- -------2.03407 562.43159 — -67.32P^ Ti — 9 95180• — — 8.85083, ?A _ 23.46202! ------9.43760 56.7022*1 — — 28.38550 ----------------------15976 23.54526 22.58835 732.59578 Czegléd, 1916. december hó 3! é*\ alálkozik, második * Mikes utcza Czegléd, 1917. xXvil. tafolyam. 9-ik smm. Vasárnap, február 25. Nyiltér és hirdetés garmond sora 1 korona. Kishirdetés 1 korona, csizma egy át és egy c,'ig utcza öld a Cselből 9 hold re’. Vasut.. .Czegléd 1-2 olcsó áron riadó Erlinével XII. 1-3. igét legbizto i sb* nagy térg Kor. idelhető: Korona“ 1 18 szám alatt ( ő lakás 2 első lakás 1 is mosókony*t IX kér. Rét zv. Bata Mikszerész I ízről menes Sz. Antal ikszerész Rá- BG sz.,a gyógyfelett (az udő ajtó) elvállal a komplik^t javítását tótálj próba vásár| meggyőzdést !ESEK agy istállóva egy piachoz árat fizetek Ichmann Mór e. Koffmann 5—5-1. re éf Battyányi , 500 holdas u. p. K*« 3 szobás lakás vilé ki2. us 1-ére em A háború harmadik évében — íme egy fekete rém támadta meg a hadat viselő világot Ez a fekete rém a szén. Nincs szén az egész világon, Üzemek állnak meg, világítás elmarad, visszaesünk a régi kő- szépkori időszakba, amikor se közlekedés, se világítás, se szórakozóhely, se misem volt. Pedig hiszen szén terem ma is annyi, mint azelőtt — ha szabad a termelés szót a szénre is felhasználni — tehát valahol másutt kell a hibának lenni Az első hiba ott van, hogy nincs elegendő munkáskéz, hiszen a háború rengeteg munkáskezet foglal le, másodszor pedig nincs elegendő szállítóeszköz. Meg tudjuk ezt is érteni akkor, amikor a vasút teljesítőképességét túlontúl kimeríti a hadviselés érdeke, és a hadvezetőség. Azonban a hadvezetőségnek sem lehet célja, hogy a Hinterland gazdasági életét teljesen megbénítsa a szénhiány és kétségtelen, hogy okkal móddal teremteni lehetne elegendő közlekedési eszközt. Az államvasutak csodájan teljesítették azokat a nagy feladatokat, amelyeket a hadviselés érdekei reájuk róttak, azonban most mégis meg kellene kísérelni nem lehet-e az állomásokon veszteglő teherkocsikat és vagyonokat valahogy gyorsabban, kevesebb bürokráciával, de annál több megértéssel az élet követelményei iránt, gyorsabban kiindulási, helyeikre visszairányítani. Mert ez a megoldása a vagyonhiánynak: a vagyonok többszöri kihasználása. S az emberek mondják azt, hogy megrakott vagyonok állnak néha heetekig, de minden esetben hosszú napokig egy-egy állomáson teljesen improduktív állapotban. Tele vannak a vagyonok áruval, állnak az állomásokon, tehát, sem a beléjük rakott áru nem tud eljutni rendeltetési helyére, sem a vagyon nem tud egyéb szállítások számára felszabadulni. Ez a helyzet ma és ez az a helyzet amelyen a szénhiány megszüntetése érdekében változtatni kell. Azonban a fekette fémmel való nagy és nehéz küzdelem közepette is van számunkra egy vigasztaló momentum Mi vagyunk a kiéheztettek és e kiéheztetés dacára is mi állunk jobban még szén dolgában is. Anglia, Franciaország, Olaszország egyenesen az importra vannak utalva. Németország és a monarchia pedig, amennyiben kitermelhető és elszállítható, teljesen el van látva a maga termékével. A kiéheztetési haditerv tökéletes kudarca és felfordulása az, hogy Angliában le kell szállítani a liszt és cukoradagokat, Franciaországban pedig sok városban már teljesen beszüntették az utcai világítást, szén, petróleum és olaj hiányában. A fekete rém elleni harcunk az egyetlen, amely komolyabb tünetekkel jár, de ez is — nemde — csak átmeneti küzdelem a kiéheztetés rettenetes fegyverének éle visszafér azok felé, akik le akarok i de sújtani raktánk. És amiket a fekete rémről beszélünk, tulajdonképenhálát kellene adnunk a magyarok Istenének és abból kelene bizalmat meríteni a jövőre, éppen abból, hogy szénhiány van. Mert hiszen a szénhiányt csak a hideg és a hó idézte elő az egész országban. Ez a hideg és ez a hó pedig biztosítja nekünk a jövő évre azt, hogy olyan teríésünk lesz, amilyen hosszú idő óta nem vett már. Tűrjünk a nagy küzdelem dicsőséges befejezésének érdekében, és gond dőljünk a fekete rémmel szemben az aranysárga búzakalászra, amelyet e hideg, fagy és hó nekünk hoz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre..................................8 K Félévre .........................4 K MEGJELENIK MINDEN --rr-TT VASÁRNAP----ÁRA FILLÉR Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SÁRIK GYULA Gyapjuvásár. — Rajz. — Kuruc uraméknál birkanyirás volt. Elég jól fizetett, ígért egy kis pénz magot, ami biz jókor jönne a házhoz. Az asszonynak is kéne új viganó, kalpag új csizma, új fiúnak, na meg Kuruc uramnak is elvágott már egy kissé a subája. Szóval van a pénznek száz helye is, vagy még eggyel több. Hát a legközelebbi vásárkor már kora hajnalban felpakoltak Kurucék agylovasra. Alig fértek fel. A sok gyapjú, meg a Kuruc család elég teher volt a kis lónak, de azért még felvették Zsadony bácsit is, az öreg eladni, legalább kettőjüket nem csapja be olyan könnyen a zsidó. Meg aztán ő is szét akar nézni egy kicsit a vásárban, hogy hát micsodás ? Majd el is mondogatja ő erre is, arra is, hogy mennyivel más kép volt az az ő fiatal korában. Jókor indultak el, hát korán be is értek a városba. Már akkor nagyban állott a vásár. Nagy volt a sürrés-forgás minden felé. Alkudozás, árusok kiabálása, kikiáltók rekedt ordítása lányok, legények pajkos kacagása töltötte be a levegőt. A Jancsi gyerek, Kuruc úr remény teljes csemetéje, váltig csodálkozott is a sok szép holmin, amit itt látott, és valahányszor egy-egy mézeskalácsos, vagy játékos sátor előtt haladt el a kocsijuk, megbökte az anyját: — Vegyen ebbe édes anyám ! Bizony nem kis fáradságába bebele tudta venni. János úr vaskobakjába, hogy csak várjon türelemmel, mindent kap ha eladják a gyapjút, és pénzre tesznek szert. Az apjának még a pipaszárat is emlegetnie kellett, hogy megnyugtathassa az akaratos csemetét. De nem is csoda, ha olyan rossz az a gyerek, mert elkaparja az anyja. Most is hogy kedve teljen, leszáll vele a kocsiról, és elviszi szétnézni a vásárba. Kuruc úr nemsokára alkalmas helyet talált, ahol megállapodott a kocsival. A lovat kifogta és a saraglyához kötötte. Sok jó friss széna volt ott, és a sárga nem is habozott sokáig, hanem hozzáfogott az ízletes reggelihez. Kuruc uram fogta a subáját, odadobta a kocsmetette árnyékos helyre, aztán kúria pipáját, a fogára szorítva, nagy úri kényelemmel nyujtózkodott el a jó puha fekvésen, és így szemlélte a vásárt. Különösen a lovakat, juhokat, na meg a szép menyecskéket vette ízemügyre. (Erre már az öreg Zsadny sem mondhatta, hogy máskép volt az ő fiatal korában.) Néna néha János gazda megjegyzést is tett Zsadony bácsinak a természet mind e három fajta teremtményére nézve ki csak bólingatott, visszaemlékezve a régi jó időkre, s csak néha-néha eresztett meg egy-egy helyt sló vagy gáncsoló „a pontiusát a felkiáltást már aszerint, hogy milyen hangon mondta. (Ezt az egy nevet tanulta meg az egész szentírásból, ezt is csak ilyen formában.) Kuruc uram meg megszólítgatta az arra menőket, hogy hogyan kelt el a ló, vagy menyiért vette ? Néha néha egy-egy ismerős is vetődött arra, azzal aztán mélyebben beszédbe elegyedett kuruc gazda. Persze az időjárás, termés, juh meg disznó körül forgott a beszéd.