Cementipar, 1983 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
Még egyszer a baleseti kártérítésről A tatabányai cementgyárban az elmúlt évben történt üzemi balesetekről szólva, januári számunkban szóvá tettük: különös, hogy a sérültek közül senki nem nyújtott be kártérítési igényt, s úgy véltük, talán nem is tudnak erről a jogukról. Nos, a tatabányai gyárat e téren nem terheli mulasztás, a baleseti sérülteket minden esetben felhívják kárigényük érvényesítésére, de senki sem tartott igényt a kártérítésre. Magatartásuk magyarázata — mint elmondták a gyárban — az új munkajogi rendelkezésekben keresendő, amelyek szerint az üzemi baleset sérültjét semmiképpen sem éri keresetveszteség, mert amíg táppénzen van, éppen olyan nagyságú összeget kap a társadalombiztosítástól, mintha dolgozna, tehát csak az ezt meghaladó kárait kell külön kérnie a munkáltatótól. A társadalombiztosítástól kapott összeget meghaladó kára lehet például a baleset folytán tönkrement ruházata, otthoni ápolásának esetleges költségei, a sérülés miatt szükségessé vált pluszkiadások stb. Ilyen károk azonban nem feltétlenül járnak az üzemi balesetekkel, és ha mégis, azokban az esetekben, amelyekben a sérült maga is vétkes volt a baleset bekövetkezésében, elképzelhető, hogy nem akarja érvényesíteni igényét. Hiszen már azzal is elégedett, hogy kirívó munkavédelmi szabálysértése ellenére sem éri keresetveszteség. Mindebből következően a munkáltató felel a baleset valamennyi kárának megtérítéséért; a társadalombiztosítás terhére a dolgozónak kifizetett összeget is vissza kell térítenie. Miért tettük mégis szóvá a hiányzó kártérítési igényeket? Mert a ma is érvényes törvényi rendelkezés szerint a kártérítési összeg nagyságát az dönti el, vétkes volt-e és milyen mértékben volt vétkes a dolgozó az üzemi baleset bekövetkezésében, a kártérítés tehát semmilyen tekintetben nem feltétlen, és nem automatikus. Az újabb szabályok szerint — legalábbis a keresetveszteség tekintetében — mégis érvényesül az automatizmus, s ezt — a törvény ismeretében — nem tételeztük fel. Mindebből két újabb kérdés adódik, bár a választ aligha a tatabányai gyárnak kell megadnia. Az egyik: hogyan érvényesül mindezek után a törvényi rendelkezés? A másik: meglehet, hogy a baleseti sérültek nem kevesebbet kapnak annál, ami megilleti őket, hanem adott esetben többet is? Rugalmas munkaidő Az ötnapos munkahét bevezetése nemcsak a hétközbeni munkanap hosszát növelte DCM-ben, de ezzel egyidőben a rugalmas munkakezdést és -végzést is jelent. Most tanulgatják a vácak, mit jelent a rugalmas munkaidő-rendszer, azaz, rövidítve, ahogyan a gyárban emlegetik: az RMR. Ez olyan munkaügyi szabályozás, amely lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy bizonyos mértékig önállóan szabják meg maguknak, mikor kezdik és fejezik a munkát. A napi munkaidő két részre oszlik: a törzsidőre és re, ez az utóbbi a peremidőka csúszóidő. A törzsidő az engedélyezett legkésőbbi munkakezdés és a legkorábbi befejezés időszak, az a minimális közötti amelyet minden dolgozó idő, az effektív munkával köteles eltölteni: 8 óra 15 és 12 óra 45 perc között. A peremidő (csúszóidő) a törzsidő kezdete előtti és utáni, a felelős vezető által jóváhagyott, szabadon választott. Természetesen figyelembe kell venni az egy napra eső munkaidő maximális hosszát. A lehetséges legkorábbi kezdés 6 óra, és a legkésőbbi befejezés 19 óra. Csak különösen indokolt esetben kezdhetik a dolgozók a munkát — külön engedéllyel — 5 órakor. Az egy napra eső munkaidő maximális hossza nem lehet több 13 óránál; a napi minimális munkaidőt a törzsidő határozza meg. A rugalmas munkakezdés a DCM-ben az irodai dolgozókra terjed ki: a fejlesztési, a pénzügyi, számviteli, üzemgazdasági osztály, valamint a takiroda és az egyes engedélyezett munkakörökben dolgozókra. A rugalmas munkarend célja, hogy a formális pontosságról a tartalmi munka fontosságára helyeződjék a hangsúly. b. e. Az egészséges munkakörülményekért idén is kiemelt feladatként kezelik a DCM vezetői a dolgozók egészséges munkafeltételeinek megteremtését. A szociális ellátottságot javítja az öltözők és fürdők folyamatos felújítása, ezt a munkát azonban behatárolja az építési kapacitás, így az öltöző-fürdővel kapcsolatos gondokat csak a jövőre elkészülő kétszer 120 férőhelyes új öltöző fogja megnyugtatóan megoldani. Még ebben az évben elvégzik a veszélyeztetett dolgozók vizsgálatát, mint például a trachoma- és légzésvizsgálatot, a savakkal, maró lúgokkal dolgozók belgyógyászati és fül-orr-gége vizsgálatát; a daruvezetők, ideggyógyászati, belgyógyászati és laboratóriumi felülvizsgálatát. Oravosi vizsgálaton vesznek részt kazánfűtők, olajlefejtők, kompresszorkezelők, segédégetők, valamint elvégeztetik zajártalomnak kitett dolgozók a hallásvizsgálatát. A megváltozott munkaképességű dolgozók részére a gyár biztosítani tud más jellegű munkát, a rehabilitáció az esetek többségében megnyugtató. De a cementipar zárt technológiájából adódóan új munkahelyek létrehozására nincs mód, a Váci városi Tanács gondoskodik a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásáról, a gyár mellett működő rehabilitációs üzembe helyezik a cementgyári dolgozót. FMKT-alapszabály A DCM fiataljai január 20-i KISZ-bizottsági ülésükön elfogadták az FMKT működésének gyári alapszabályát. Ennek szellemében próbálják újjáéleszteni a gyárban a fiatal műszakiak és közgazdászok társasági munkáját. Az alapszabály értelmében a fiatalok tanácsa elkészíti az alkotó ifjúság pályázat munkatervét is. Van, kikre építeni Vácon, huszonöt fiatal mérnök, technikus és érettségizett szakmunkás — az utóbbiak akák kivitelezését végzik — munkát most munkához, akiknek zöme már korábban bizonyított. Néhány évvel korábban a gyárból beküldött pályázatok országos elismerésben is részesültek. Az alap szakmai tudásban és hozzáértésben adott, céljuk most is az, hogy kiszélesítsék a mozgalmat, minél több fiatalt vonjanak be az alkotómunkába. az Az alapszabály kimondja, hogy FMKT célja: pályázatokat készíteni az energiatakarékosságra, bekapcsolódni a kőbányai rekonstrukció tervezésébe és kivitelezésébe, fellendíteni az újítómozgalmat. Az elmúlt évben is nagy horderejű területtel foglalkozott az a 4 pályamű, a fiatalok készítettek. Az amelyet egyik pályázatot a KISZ KB felkérésére készítették, melynek témája: a gyári energia-, anyag-, folyamatábrák a nyersanyagtól a késztermékig. A fiatalok idén tovább folytatják a hasonló területek vizsgálatát, nagy figyelmet szentelve a gyári technológia korszerűsítésére. CB.) Parlament! előzetes A vállalatvezetőség számít a fiatalok aktivitására, cselekvőkészségére is a feladatok végrehajtásában A vállalat IV. ifjúsági parlamentjét február 6-án tartják a váci gyár kultúrtermében. Mivel a Cementipar újság készítése olyan időpontra esik, hogy talán még eljut a lap a gyárakba, ezért előzetes ismertetést adunk a vezérigazgató beszámolójából, amelyet írásban megkaptak előre a küldöttek, hogy minél felkészültebben vehessenek részt a vállalati parlamenten. A kiegészítésekről, a vitáról és a válaszokról, valamint az intézkedési tervről lapunk legközelebbi számában írunk. Koltai Imre, vezérigazgató beszámolója bevezetőben hangsúlyozza, hogy az ifjúsági parlamentek fontos szerepet töltenek be a fiatalok közéleti nevelésében, a jogok és kötelességek gyakorlásában, az ifjúsági törvény végrehajtának ellenőrzésében, a további feladatok meghatározásában. A parlamenteknek azért is nagy a jelentősége, mert közel 2500 harminc év alatti fiatal dolgozik vállalatunknál, akik cselekvő részesei a feladatok megoldásának. Feladata e fórumnak, hogy elsődlegesen a közérdekű, az adott kollektíva egészét, vagy csoportokat érintő problémák megvitatásának színterévé váljon, akkor jól szolgálja a fiatalok reális érdekeinek képviseletét és védelmét, s ugyanakkor a gazdasági vezetés által az ifjúsággal szemben támasztott követelmények ismeretét, tudatosítását. A vállalati tanácskozást megelőzték a gyári parlamentnek, ahol 1300 fiatal vett részt, 30 éven aluliak mintegy 53 százaléka. A megjelentek közül 93 fiatal kért és kapott szót, ezen kívül 38 kérdést és véleményt juttattak el a tanácskozást megelőzően a gyárak gazdasági vezetőihez. A tanácskozások jegyzőkönyvei, valamint a központ képviseletében részt vevő gazdasági és társadalmi vezetők személyes tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a fiatalok a rájuk jellemző lendülettel mutattak rá a hibákra, és hasznos javaslataik — néhány személyes problémától eltekintve — a fiatalság többségét érintő kérdésekre, valamint a gyárak előtt álló feladatok megoldására irányultak. A felvetődött kérdésekre a helyszínen választ kaptak, vagy a tanácskozást követően válaszolták meg a további kérdéseket. Persze több olyan kérdés is felmerült, amelyekre a vállalati tanácskozáson várnak választ a parlament küldöttei: ilyen például az ifjúsági brigádok anyagi elismerése, a fizikai és nem fizikaiak megkülönböztetése, a lakáskérdés, üdülés, hogy csak néhányat említsünk. A vezérigazgatói beszámoló ezután ismertetést ad a vállalat V. ötéves tervének teljesítéséről, melyben nagy szerepe volt a fiataloknak, majd beszámolt a legutóbbi parlamenten elfogadott intézkedési tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásáról. Először szó esik a szakmaipolitikai képzésről. Itt gondot okoz most is az általános iskolai végzettség megszerzése. A vállalati segítség és az intézkedések nem elegendők, jelentős eredményt csak társadalmi összefogással lehet elérni. Taglalja a beszámoló a szakmunkásképzést és -továbbképzést, majd azt hangsúlyozza, hogy a káderpolitikai irányelveknek megfelelően a vezető utnnpótlást a vállalatnál a felsőfokú végzettségű fiatalok köréből biztosítják. Nagy figyelmet fordít a vállalatvezetőség a munkájuk mellett felsőfokú tanulmányokat folytatók támogatására — jelenleg nyolcan tanulnak ily módon főiskolán, egyetemen —, valamint a nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók ösztöndíjas támogatására. (Évente 10—15 ösztöndíjasunk van.) Előnyben részesülnek a támogatásban a törzsgárdához tartozó dolgozóink gyermekei. A káderutánpótlás és -képzési tervek összeállításánál és aktualizálásánál a vállalatvezetőség döntés előtt kikéri a KISZ-szervezetek véleményét, s ez így van a gyárakban is. A beilleszkedést és munkakörülmények javítását szolgáló intézkedésekről elmondja a beszámoló, hogy a fiatalokkal már az általános iskolában elkezdtünk foglalkozni, megismerni és megszerettetni velük a cementipart. Nagy lehetőséget biztosít erre az Egy üzem — egy iskola mozgalom. Segítséget nyújtanak a szocialista brigádok, amelyek társadalmi munkákkal ápolják a kapcsolatokat. KISZ-szervezeteink pedig közös sportdélutánokat, játékos vetélkedőket rendeznek a patronált iskolával együtt. Szakmunkás-utánpótlását legtöbb gyárunk elsősorban tanulóképzéssel biztosítja. Gyakorlattá vált, hogy a vállalatnál maradt fiatal szakmunkások, valamint az első munkahelyes fiatalok mellé patronálót bíznak meg azzal, hogy kísérjék figyelemmel munkájukat és segítsék problémák megoldását. A váci a gyárnál például minden pályakezdő, vagy új belépő fiatal kézhez kapja a Belépéstől a törzsgárdáig című kiadványt, amely hasznos segítőtárs a gyári életben történő eligazodáshoz. Több gyári tanácskozás beszámolójában szóba került a fiatalok magatartása, munkafegyelme. A nagy többség becsülettel helytáll, szorgalmamasan elvégzi munkáját, egy nem hányad elhanyagolható kisebb fegyelmezetlenül, munkavégzés nélkül szeretne előnyt élvezni. A fegyelmi vétségek között gyakran előfordul az igazolatlan kimaradás és az italozás. Ennek csökkentése érdekében a vállalatvezetőség kéri a becsületesen dolgozó és viselkedő fiatalokat, hogy a nevelő szándékú intézkedések megvalósítását támogassák. A korábbi évek statisztikai adatai szerint a fiataloknál lényegesen nagyobb arányban következik be baleset mint amilyen a létszámarányuk. A példa 1978-ból való: a 34 százalékos létszámarány mellett a balesetet szenvedtek 43 százaléka volt 30 év alatti. A különböző intézkedések hatására a balesetek aránya a legutóbbi felmérés szerint a létszámarányosra csökkent. Érdekes adat a beszámolóból, hogy a vállalatnál éves átlagban 400 fiatal anya veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Velük jó a kapcsolattartás mind a gazdasági, mind a társadalmi vezetés részéről. A munkaversenyben, a brigádmozgalomban jelentős szerepe van a fiataloknak. Nagyon sokan dolgoznak a „felnőtt” brigádokban, s ezen kívül 26 brigádban 313 fiatal végzi feladatát (a korábbi tanácskozás idején 17 ifjúsági brigádban 168-an dolgoztak). A brigádok közül kilenc nyerte el a kiváló ifjúsági brigád címet. Támogatja a vállalatvezetőség az ifjúság termelési mozgalmait, így rendszeresen kiírja értékelt és jutalmazza az Alkotó ifjúság pályázatot, a Szakma ifjú mestere vetélkedőket és a jól sikerült ifjúságpolitikai vetélkedőket is, amelyek a KISZ-koordinációban történnek. Visszaesés tapasztalható sajnos az újítási mozgalomnál a fiatalok részvételét tekintve: a korábbi évekéhez képest 20—30 százalékkal csökkent az újítást benyújtó fiatalok aránya. Elismerésre méltó, hogy a fiatalok a gazdasági munka mellett aktívan vesznek részt a társadalmi munkában. Az ilyen tevékenység kiterjed az üzem takarítására, vasgyűjtésre, tűzálló tégla tisztítására, de megtalálhatók a fiatal társadalmi munkások a játszóterek szépítésénél, gyermekintézmények berendezéseinek karbantartásánál. Ez igen a hasznos a környezet számára lakóterületen. Fiataljaink évenként mintegy 25 ezer társadalmi munkaórát dolgoztak több mint félmillió forint értékben. A szervezeti élet segítése, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok, valamint a gyári parlamenteken elhangzottak szerint egy-két esettől eltekintve minden olyan döntéselőkészítésben, amelyben fiatalok is érintettek, figyelembe vették és veszik a KISZ képviselőjének véleményét. Ha csak elvétve is fordul elő mégis meg kell említeni, hogy műhely szinten a vélemények meghallgatása nélkül is történtek intézkedések. Ezek azonban vagy az idő rövidsége, vagy némi figyelmetlenség következményeként, és nem szándékos mellőzés miatt fordult elő. Számtalan lehetőség adódik még a fiatalok érdekképviseletére, hiszen a vállalatnál mintegy 70 fő tölt be különféle gazdasági vezetői beosztást, s megtalálhatók a fiatalok a politikai-társadalmi vezetésben, ahol szintén elmondhatják véleményüket. A KISZ-szervezetek hatékonyabb működése érdekében az elmúlt három évben 250 ezer forint vállalati ifjúsági alap létesítésével segítette a vállalatvezetőség. A társadalmi és gazdasági munkában kiemelkedőt nyújtó fiatalok közül évenként 50—60 fő részesült különféle erkölcsi elismerésben, a kollektív szerződésben meghatározott pénzjutalommal együtt. A lakáskérdés nemcsak országos gond, de a cementipar a dolgozóinak is az. Éppen ezért vállalatvezetőség kiemelt feladatként foglalkozik e gondok enyhítésével. A szűkülő anyagi lehetőségek következtében lecsökkent a vállalati bérlakás építése, de az így létesült csekély számú, vagy már meglévő, de időközben megüresedett lakások 60—80 százalékát fiatalok kapták. Segített a vállalat kamatmentes kölcsönnel a lakásszerzéshez, s kedvezményes igénybevételét is fuvareszköz biztosította az építkezők számára. Az elmúlt három évben több mint száz fiatal vette igénybe ezt a lehetőséget, s a vállalat vezetősége továbbra is fenntartja a segítés e módjait. A vezérigazgató beszámolója végezetül a VI. ötéves terv súlyponti feladataira utal, s a nem könnyű feladatok teljesítéséhez kéri a vállalat valamennyi fiataljának aktív, cselekvő közreműködését, számítva a KISZ-szervezetek mozgósító erejére, kezdeményező készségére. (Cs.) Pártnapok • gazdaságpolitikáról Gazdaságpolitikai témájú pártnapok következnek az alapszervezetekben a mostani napokban, hetekben Vácott is. Február 15-én a CEMÜ és a DCM pártszervezete együttese pártnapot rendez, ahol Pádár Sándor, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója tart előadást az 1982. évi feladatokról és a követelményekről. Munkavédelmi vizsga Elejőcsabán Január 13-án munkavédelmi vizsgát tartottak a HCM-ben, melynek tárgva a 47/17.l. IXI. 30.) MT. számú, a munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet és a hozzá kapcsolódó legfontosabb előírások voltak. A közel 100 vizsgára kötelezett alkalmazotti, műszaki dolgozó először tesztlapokat töltött ki, majd ezután került sor szóbeli vizsgára. A vizsgabizottságban helyet foglalt HarsártVi Kálmán, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelője, valamint Molnár Ferenc, a CEMÜ munkavédelmi irodájának vezetője is. A jól összeállított tesztkérdések felölelték az összes fontosabb tudnivalókat, amelyeket a vizsgázók — a jó felkészítés eredményeképpen — meglepően jó eredménnyel oldottak meg. A szóbeli vizsgán is logikus és jó válaszokat kapott a bizottság vizsgázók többségétől, de a vizsgára kötelezettek mintegy 10 %-a elsősorban a fiatalabb korosztályhoz tartozó, közvetlen termelésirányítók nem értek el megfelelő eredményt, s ezeknek január végén pótvizsgát kell tenniük. Lehet, hogy talán a vizsgabizottság is szigorúbban bírálta el ezekben a fontos beosztásokban dolgozók feleletét, tudását, de ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a HCM megtartsa az évben elért igen jó baleseti 1981. ési munkavédelmi mutatóit. Hirek Lábatlanról Huszonöt főből áll jelenleg a lábatlani munkásőrszakasz, zülük 21-en már többszörös s kökitüntetéssel büszkélkedhetnek. A 21 munkásőr dicsérő oklevelet, parancsnoki dicséretet, kiváló munkásőr és kiváló parancsnok kitüntetéseket vehetett át.•A lábatlani cementgyár dolgozói jó hangulatban búcsúztatták az óesztendőt, amikor a József Attila Művelődési Otthonban mintegy 160-an koccintottak az új esztendő eredményességére, remélve, hogy egy év múlva újabb sikereket ünnepelhetnek. Január 1-jén az irodai és a bányai, 18-án pedig a karbantartási KISZ-alapszervezet rendezett vezetőségválasztó , taggyűlést lábatlan gyárunkban. Az utóbbi kettőben új titkárt Kraszlán Tibor, illetve választottak Kiss József személyében. A munkásőrség járási parancsnoksága január 23-án kezte egységgyűlését Dorogon, rena művelődési házban. Ennek keretében a lábatlani szakasz tagjai közül többen Szolgálati érem kitüntetésben, illetve Érdemjutalomban részesültek. A Lábatlanon tanácstagi beszámolókat tartott januárban a nagyközségi tanács, amelyeken kiemelték a cementgyár tanácsi munkát segítő tevékenységét. Az év első hónapjában szakszervezeti bizalmiak testületi ülését tartották meg Lábatlanon. A napirendi pontok között szerepelt a szociálpolitikai terv tárgyalása, a gyári termelési-gazdálkodási terv, az idei bérfejlesztési tervezet és a szervezési tervjavaslat. Január 1-től a lábatlani cementgyárban is áttértek az ötnapos munkahétre. A szabadnapok rendjének kialakulása előtt sor került a dolgozók legszélesebb körű véleményének kikérésére. Ahol a későbbiek folyamán netán változtatni akarnak, annak végrehajtására az első fél év után kerül sor. Szocalista brigádvezetőkonferencia előtt Elfogadásra ajánlotta a szocialista brigádvezető-konferencia számára a HCM szakszervezeti bizottsága a brigádvezetők részére készített 1982-es gazdasági év termelési tevékenységéhez kapcsolódó különböző intézkedési terveket. Megállapította a szakszervezeti bizottság, hogy a tervek készítése során sikerült kihangsúlyozni, hogy a jövőben a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szemlélet a döntő, továbbá, hogy a tervek konkrétak, közérthetők és alkalmasak a brigádvállalások elkészítéséhez. A Tatabányai hírek — A vállalat és a gyár terévek egyeztetésének időpontja a tatabányai cementgyár számára január 25. Ez alkalommal került, sor a tatabányai gyár saját erőből meg nem oldható — például a szénellátással, vagy a munkaerő-helyzettel kapcsolatos — gondjainak ismertetésére is. — Folynak a brigád-önértékelések a tatabányai cementgyárban. Az előzetes felmérés szerint huszonötből — az év közben történt munkaátszervezések miatt — egy brigád tevékenysége nem értékelhető. — A gyári művelődési bizottság és a KISZ-bizottság közös szervezésében január 8-án színházlátogatásra utaztak a fővárosba a tatabányai cementgyár aktivistái. A Vidám Színpad „Meddig lehet elmenni?” előadását nézték meg.. . Január 11-én a tatabányai cementgyár főbizalmi értekezletén került sor az első félévi SZOT- beutaló jegyek elosztására. A gyár tizennégy beutalót kapott, s ez huszonkét fő üdültetését tenné lehetővé, de csak tíz beutaló jegy talált gazdára. A beutaltak közül is tizenöt nyugdíjas. Rendkívüli véradás volt január közepén a tatabányai cementgyárban. A véradóállomás kérésére két — ritka vércsoporthoz tartozó — gyári dolgozó adott vért. — A KISZ—úttörő együttműködés keretében a tatabányai cementgyár KISZ-fiataljai több mint hetven színházjegyet szereztek a Kossuth Lajos Általános Iskola úttörőinek, akik a Gyermekszínház egv előadásán él ,Erkel Ferenc Hunyadd Lé' í■ mű operáját nézhették meg az Erkel Színházban. I 1 CEMENTIPAR 3