Cementipar, 1983 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

Még egyszer a baleseti kártérítésről A tatabányai cementgyárban az elmúlt évben történt üzemi balesetekről szólva, januári számunkban szóvá tet­tük: különös, hogy a sérültek közül senki nem nyújtott be kártérítési igényt, s úgy véltük, talán nem is tudnak erről a jogukról. Nos, a tatabányai gyárat e téren nem terheli mulasztás, a baleseti sérülteket minden esetben felhívják kárigényük érvényesítésére, de senki sem tartott igényt a kártérítésre. Magatartásuk magyarázata — mint elmondták a gyárban — az új munkajogi rendelkezésekben keresendő, amelyek sze­rint az üzemi baleset sérültjét semmiképpen sem éri kere­setveszteség, mert amíg táppénzen van, éppen olyan nagy­ságú összeget kap a társadalombiztosítástól, mintha dolgoz­na, tehát csak az ezt meghaladó kárait kell külön kérnie a munkáltatótól. A társadalombiztosítástól kapott összeget meghaladó kára lehet például a baleset folytán tönkrement ruházata, otthoni ápolásának esetleges költségei, a sérülés miatt szükségessé vált pluszkiadások stb. Ilyen károk azon­ban nem feltétlenül járnak az üzemi balesetekkel, és ha mégis, azokban az esetekben, amelyekben a sérült maga is vétkes volt a baleset bekövetkezésében, elképzelhető, hogy nem akarja érvényesíteni igényét. Hiszen már azzal is elé­gedett, hogy kirívó munkavédelmi szabálysértése ellenére sem éri keresetveszteség. Mindebből következően a munkáltató felel a baleset va­lamennyi kárának megtérítéséért; a társadalombiztosítás ter­hére a dolgozónak kifizetett összeget is vissza kell térítenie. Miért tettük mégis szóvá a hiányzó kártérítési igényeket? Mert a ma is érvényes törvényi rendelkezés szerint a kár­térítési összeg nagyságát az dönti el, vétkes vol­t-e és mi­lyen mértékben volt vétkes a dolgozó az üzemi baleset bekö­vetkezésében, a kártérítés tehát semmilyen tekintetben nem feltétlen, és nem automatikus. Az újabb szabályok szerint — legalábbis a keresetvesz­teség tekintetében — mégis érvényesül az automatizmus, s ezt — a törvény ismeretében — nem tételeztük fel. Mind­ebből két újabb kérdés adódik, bár a választ aligha a tata­bányai gyárnak kell megadnia. Az egyik: hogyan érvénye­sül mindezek után a törvényi rendelkezés? A másik: meg­lehet, hogy a baleseti sérültek nem kevesebbet kapnak annál, ami megilleti őket, hanem adott esetben többet is? Rugalmas munkaidő Az ötnapos munkahét beve­zetése nemcsak a hétközbeni munkanap hosszát növelte DCM-ben, de ezzel egyidőben a rugalmas munkakezdést és -végzést is jelent. Most tanul­gatják a vác­ak, mit jelent a rugalmas munkaidő-rendszer, azaz, rövidítve, ahogyan a gyárban emlegetik: az RMR. Ez olyan munkaügyi szabá­lyozás, amely lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy bizonyos mértékig önállóan szabják meg maguknak, mikor kezdik és fejezik a munkát. A napi munkaidő két részre oszlik: a törzsidőre és re, ez az utóbbi a peremidők­a csúszóidő. A törzsidő az engedélyezett legkésőbbi munkakezdés és a legkorábbi befejezés időszak, az a minimális közötti amelyet minden dolgozó idő, az effektív munkával köteles el­tölteni: 8 óra 15 és 12 óra 45 perc között. A peremidő (csú­­szóidő) a törzsidő kezdete előt­ti és utáni, a felelős vezető által jóváhagyott, szabadon választott. Természetesen fi­gyelembe kell venni az egy napra eső munkaidő maximá­lis hosszát. A lehetséges legko­rábbi kezdés 6 óra, és a leg­későbbi befejezés 19 óra. Csak különösen indokolt esetben kezdhetik a dolgozók a mun­kát — külön engedéllyel — 5 órakor. Az egy napra eső munkaidő maximális hossza nem lehet több 13 óránál; a napi minimális munkaidőt a törzsidő határozza meg. A rugalmas munkakezdés a DCM-ben az irodai dolgozókra terjed ki: a fejlesztési, a pénz­ügyi, számviteli, üzemgazdasá­gi osztály, valamint a tak­­iroda és az egyes engedélye­zett munkakörökben dolgozók­ra. A rugalmas munkarend cél­ja, hogy a formális pontos­ságról a tartalmi munka fon­tosságára helyeződjék a hang­súly. b. e. Az egészséges munkakörülményekért idén is kiemelt feladat­ként kezelik a DCM vezetői a dolgozók egészséges mun­kafeltételeinek megteremté­sét. A szociális ellátottságot javítja az öltözők és fürdők folyamatos felújítása, ezt a munkát azonban behatárolja az építési kapacitás, így az öltöző-fürdővel kapcsolatos gondokat csak a jövőre elké­szülő kétszer 120 férőhelyes új öltöző fogja megnyugtató­an megoldani. Még ebben az évben elvég­zik a veszélyeztetett dolgozók vizsgálatát, mint például a trachoma- és légzésvizsgála­tot, a savakkal, maró lúgok­kal dolgozók belgyógyászati és fül-orr-gége vizsgálatát; a daruvezetők, ideggyógyá­szati, belgyógyászati és labo­ratóriumi felülvizsgálatát. Or­a­vosi vizsgálaton vesznek részt kazánfűtők, olajlefejtők, kompresszorkezelők, segédége­­tők, valamint elvégeztetik zajártalomnak kitett dolgozók a hallásvizsgálatát. A megváltozott munkaké­pességű dolgozók részére a gyár biztosítani tud más jel­legű munkát, a rehabilitáció az esetek többségében meg­nyugtató. De a cementipar zárt technológiájából adódó­an új munkahelyek létrehozá­sára nincs mód, a Váci városi Tanács gondoskodik a meg­változott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásáról, a gyár mellett működő reha­bilitációs üzembe helyezik a cementgyári dolgozót. FMKT-alapszabály A DCM fiataljai január 20-i KISZ-bizottsági ülésükön elfogad­ták az FMKT működésének gyá­ri alapszabályát. Ennek szelle­mében próbálják újjáéleszteni a gyárban a fiatal műszakiak és közgazdászok társasági munká­ját. Az alapszabály értelmében a fiatalok tanácsa elkészíti az al­kotó ifjúság pályázat munkater­vét is. Van, kikre építeni Vá­con, huszonöt fiatal mérnök, technikus és érettségizett szak­munkás — az utóbbiak a­kák kivitelezését végzik — mun­kát most munkához, akiknek zöme már korábban bizonyított. Né­hány évvel korábban a gyárból beküldött pályázatok országos el­ismerésben is részesültek. Az alap szakmai tudásban és hozzá­értésben adott, céljuk most is az, hogy kiszélesítsék a mozgalmat, minél több fiatalt vonjanak be az alkotómunkába. az Az alapszabály kimondja, hogy FMKT célja: pályázatokat ké­szíteni az energiatakarékosságra, bekapcsolódni a kőbányai re­konstrukció tervezésébe és kivi­telezésébe, fellendíteni az újító­mozgalmat. Az elmúlt évben is nagy horderejű területtel foglal­kozott az a 4 pályamű, a fiatalok készítettek. Az amelyet egyik pályázatot a KISZ KB felkéré­sére készítették, melynek témája: a gyári energia-, anyag-, folya­matábrák a nyersanyagtól a kész­termékig. A fiatalok idén tovább folytatják a hasonló területek vizsgálatát, nagy figyelmet szen­telve a gyári technológia kor­szerűsítésére. CB.) Parlament! előzetes A vállalatvezetőség számít a fiatalok aktivitására, cselekvőkészségére i­s a feladatok végrehajtásában A vállalat IV. ifjúsági par­lamentjét február 6-án tart­ják a váci gyár kultúrtermé­ben. Mivel a Cementipar új­ság készítése olyan időpontra esik, hogy talán még eljut a lap a gyárakba, ezért előze­tes ismertetést adunk a ve­zérigazgató beszámolójából, amelyet írásban megkaptak előre a küldöttek, hogy minél felkészültebben vehessenek részt a vállalati parlamenten. A kiegészítésekről, a vitáról és a válaszokról, valamint az intézkedési tervről lapunk leg­közelebbi számában írunk. Koltai Imre, vezérigazgató beszámolója bevezetőben hangsúlyozza, hogy az ifjúsági parlamentek fontos szerepet töltenek be a fiatalok közéle­ti nevelésében, a jogok és kö­telességek gyakorlásában, az ifjúsági törvény végrehajtá­­nak ellenőrzésében, a további feladatok meghatározásában. A parlamenteknek azért is nagy a jelentősége, mert közel 2500 harminc év alatti fiatal dolgozik vállalatunknál, akik cselekvő részesei a feladatok megoldásának. Feladata e fórumnak, hogy elsődlegesen a közérdekű, az adott kollektíva egészét, vagy csoportokat érintő problémák megvitatásának színterévé váljon, akkor jól szolgálja a fiatalok reális érdekeinek kép­viseletét és védelmét, s ugyan­akkor a gazdasági vezetés ál­tal az ifjúsággal szemben tá­masztott követelmények isme­retét, tudatosítását. A vállalati tanácskozást megelőzték a gyári parlament­nek, ahol 1300 fiatal vett részt, 30 éven aluliak mintegy 53 százaléka. A megjelentek kö­zül 93 fiatal kért és kapott szót, ezen kívül 38 kérdést és véleményt juttattak el a ta­nácskozást megelőzően a gyá­rak gazdasági vezetőihez. A tanácskozások jegyző­könyvei, valamint a központ képviseletében részt vevő gaz­dasági és társadalmi vezetők személyes tapasztalatai alap­ján megállapítható, hogy a fi­atalok a rájuk jellemző lendü­lettel mutattak rá a hibákra, és hasznos javaslataik — né­hány személyes problémától eltekintve — a fiatalság több­ségét érintő kérdésekre, vala­mint a gyárak előtt álló fel­adatok megoldására irányul­tak. A felvetődött kérdésekre a helyszínen választ kaptak, vagy a tanácskozást követően válaszolták meg a további kérdéseket. Persze több olyan kérdés is felmerült, amelyek­re a vállalati tanácskozáson várnak választ a parlament küldöttei: ilyen például az if­júsági brigádok anyagi elis­merése, a fizikai és nem fi­zikaiak megkülönböztetése, a lakáskérdés, üdülés, hogy csak néhányat említsünk. A vezérigazgatói beszámoló ezután ismertetést ad a vál­lalat V. ötéves ter­vének telje­sítéséről, melyben nagy sze­repe volt a fiataloknak, majd beszámolt a legutóbbi parla­menten elfogadott intézkedé­si tervben megfogalmazott feladatok végrehajtásáról. Először szó esik a szakmai­politikai képzésről.­ Itt gondot okoz most is az általános is­kolai végzettség megszerzése. A vállalati segítség és az in­tézkedések nem elegendők, je­lentős eredményt csak társa­dalmi összefogással lehet el­érni. Taglalja a beszámoló a szakmunkásképzést és -to­vábbképzést, majd azt hang­súlyozza, hogy a káderpolitikai irányelveknek megfelelően a vezető utnnpótlást a válla­latnál a felsőfokú végzettsé­gű fiatalok köréből biztosít­ják. Nagy figyelmet fordít a vállalatvezetőség a munkájuk mellett felsőfokú tanulmányo­kat folytatók támogatására — jelenleg nyolcan tanulnak ily módon főiskolán, egyetemen —, valamint a nappali tago­zatos főiskolai és egyetemi hallgatók ösztöndíjas támoga­tására. (Évente 10—15 ösztön­díjasunk van.) Előnyben ré­szesülnek a támogatásban a törzsgárdához tartozó dolgo­­­zóink gyermekei. A káderutánpótlás és -kép­zési tervek összeállításánál és aktualizálásánál a vállalatve­zetőség döntés előtt kikéri a KISZ-szervezetek véleményét, s ez így van a gyárakban is. A beilleszkedést és munka­­körülmények javítását szolgá­ló intézkedésekről elmondja a beszámoló, hogy a fiatalokkal már az általános iskolában el­kezdtünk foglalkozni, megis­merni és megszerettetni ve­lük a cementipart. Nagy lehe­tőséget biztosít erre az Egy üzem — egy iskola mozgalom. Segítséget nyújtanak a szoci­alista brigádok, amelyek tár­sadalmi munkákkal ápolják a kapcsolatokat. KISZ-szerveze­­teink pedig közös sportdélutá­nokat, játékos vetélkedőket rendeznek a patronált iskolá­val együtt. Szakmunkás-utánpótlását legtöbb gyárunk elsősorban tanulóképzéssel biztosítja. Gyakorlattá vált, hogy a vál­lalatnál maradt fiatal szak­munkások, valamint az első munkahelyes fiatalok mellé patronálót bíznak meg azzal, hogy kísérjék figyelemmel munkájukat és segítsék problémák megoldását. A váci a gyárnál például minden pá­lyakezdő, vagy új belépő fia­tal kézhez kapja a Belépés­től a törzsgárdáig című ki­adványt, amely hasznos se­gítőtárs a gyári életben tör­ténő eligazodáshoz. Több gyári tanácskozás be­számolójában szóba került a fiatalok magatartása, munka­­fegyelme. A nagy többség be­csülettel helytáll, szorgalma­­masan elvégzi munkáját, egy nem hányad elhanyagolható kisebb fegyelmezetlenül, munkavégzés nélkül szeretne előnyt élvezni. A fegyelmi vétségek között gyakran elő­fordul az igazolatlan kimara­dás és az italozás. Ennek csök­kentése érdekében a vállalat­vezetőség kéri a becsületesen dolgozó és viselkedő fiatalo­kat, hogy a nevelő szándékú intézkedések megvalósítását támogassák. A korábbi évek statisztikai adatai szerint a fiataloknál lé­nyegesen nagyobb arányban következik be baleset mint amilyen a létszámarányuk. A példa 1978-ból való: a 34 szá­zalékos létszámarány mellett a balesetet szenvedtek 43 szá­zaléka volt 30 év alatti. A kü­lönböző intézkedések hatására a balesetek aránya a legutóbbi felmérés szerint a létszáma­rányosra csökkent. Érdekes adat a beszámoló­ból, hogy a vállalatnál éves átlagban 400 fiatal anya ve­szi igénybe a gyermekgondozá­si segélyt. Velük jó a kapcso­lattartás mind a gazdasági, mind a társadalmi vezetés ré­széről. A munkaversenyben, a bri­gádmozgalomban jelentős sze­repe van a fiataloknak. Na­gyon sokan dolgoznak a „fel­nőtt” brigádokban, s ezen kí­vül 26 brigádban 313 fiatal végzi feladatát (a korábbi ta­nácskozás idején 17 ifjúsági brigádban 168-an dolgoztak). A brigádok közül kilenc nyer­te el a kiváló ifjúsági bri­gád címet. Támogatja a vál­lalatvezetőség az ifjúság ter­melési mozgalmait, így rend­szeresen kiírja értékelt és ju­talmazza az Alkotó ifjúság pályázatot, a Szakma ifjú mestere vetélkedőket és a jól sikerült ifjúságpolitikai vetél­kedőket is, amelyek a KISZ-koordinációban történnek. Visszaesés tapasztalható saj­nos az újítási mozgalomnál a fiatalok részvételét tekintve: a korábbi évekéhez képest 20—30 százalékkal csökkent az újítást benyújtó fiatalok ará­nya. Elismerésre méltó, hogy a fiatalok a gazdasági munka mellett aktívan­ vesznek részt a társadalmi munkában. Az ilyen tevékenység kiterjed az üzem takarítására, vasgyűjtés­re, tűzálló tégla tisztítására, de megtalálhatók a fiatal tár­sadalmi munkások a játszóte­rek szépítésénél, gyermekin­tézmények berendezéseinek karbantartásánál. Ez igen a hasznos a környezet számára lakóterületen. Fiataljaink évenként mintegy 25 ezer tár­sadalmi munkaórát dolgoztak több mint félmillió forint ér­tékben. A szervezeti élet segítése, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok, valamint a gyá­ri parlamenteken elhangzottak szerint egy-két esettől elte­kintve minden olyan döntés­előkészítésben, amelyben fiatalok is érintettek, figye­­­lembe vették és veszik a KISZ képviselőjének véleményét. Ha csak elvétve is fordul elő mégis meg kell említeni, hogy műhely szinten a vélemények meghallgatása nélkül is tör­téntek intézkedések. Ezek azonban vagy az idő rövidsé­ge, vagy némi figyelmetlenség következményeként, és nem szándékos mellőzés miatt for­dult elő. Számtalan lehetőség adódik még a fiatalok érdek­képviseletére, hiszen a válla­latnál mintegy 70 fő tölt be különféle gazdasági vezetői beosztást, s megtalálhatók a fiatalok a politikai-társadalmi vezetésben, ahol szintén el­mondhatják véleményüket. A KISZ-szervezetek haté­konyabb működése érdekében az elmúlt három évben 250 ezer forint vállalati ifjúsági alap létesítésével segítette a vállalatvezetőség. A társadal­mi és gazdasági munkában ki­emelkedőt nyújtó fiatalok kö­zül évenként 50—60 fő része­sült különféle erkölcsi elisme­résben, a kollektív szerződés­ben meghatározott pénzjuta­lommal együtt. A lakáskérdés nemcsak or­szágos gond, de a ce­mentipar a dolgozóinak is az. Éppen ezért vállalatvezetőség kiemelt feladatként foglalkozik e gon­dok enyhítésével. A szűkülő anyagi lehetőségek következ­tében lecsökkent a vállalati bérlakás építése, de az így létesült csekély számú, vagy már meglévő, de időközben megüresedett lakások 60—80 százalékát fiatalok kapták. Se­gített a vállalat kamatmentes kölcsönnel a lakásszerzéshez, s kedvezményes igénybevételét is fuvareszköz biztosította az építkezők számára. Az el­múlt három évben több mint száz fiatal vette igénybe ezt a lehetőséget, s a vállalat ve­zetősége továbbra is fenntart­ja a segítés e módjait. A vezérigazgató beszámoló­ja végezetül a VI. ötéves terv súlyponti feladataira utal, s a nem könnyű feladatok tel­jesítéséhez kéri a vállalat va­lamennyi fiataljának aktív, cselekvő közreműködését, szá­mítva a KISZ-szervezetek mozgósító erejére, kezdemé­nyező készségére. (Cs.) Pártnapok • gazdaságpolitikáról Gazdaságpolitikai témájú pártnapok következnek az alapszervezetekben a mostani napokban, hetekben Vácott is. Február 15-én a CEMÜ és a DCM pártszervezete együt­tese pártnapot rendez, ahol Pádár Sándor, a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának igazgatója tart előadást az 1982. évi feladatokról és a követelményekről. Munkavédelmi vizsga E­lejőcsabán Jan­uár 13-án munkavédelmi vizsgát tartottak a HCM-ben, melynek tárgva a 47/1­­7.l. IXI. 30.) MT. számú, a munkavéde­lemről szóló minisztertanácsi rendelet és a hozzá kapcsolódó legfontosabb előírások voltak. A közel 100 vizsgára kötelezett alkalmazotti, műszaki dolgozó először tesztlapokat töltött­­ ki, majd ezután került sor szóbeli vizsgára. A vizsgabizottságban helyet foglalt HarsártVi Kálmán, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa munkavédelmi fel­ügyelője, valamint Molnár Fe­renc, a CEMÜ munkavédelmi iro­dájának vezetője is. A jól összeállított tesztkérdések felölelték az összes fontosabb tudnivalókat, amelyeket a vizs­gázók — a jó felkészítés ered­ményeképpen — meglepően jó eredménnyel oldottak meg. A szóbeli vizsgán is logikus és jó válaszokat kapott a bizottság vizsgázók többségétől, de a vizs­­­gára kötelezettek mintegy 10 %-a elsősorban a fiatalabb korosz­tályhoz tartozó, közvetlen terme­lésirányítók nem értek el meg­felelő eredményt, s ezeknek ja­nuár végén pótvizsgát kell tenni­ük. Lehet, hogy talán a vizsga­­bizottság is szigorúbban bírálta el ezekben a fontos beosztások­­­­ban dolgozók feleletét, tudását,­­ de ez feltétlenül szükséges ahhoz,­­ hogy a HCM megtartsa az évben elért igen jó baleseti 1981. és­i munkavédelmi mutatóit. Hirek Lábatlanról Huszonöt főből áll jelenleg a lábatlani munkásőrszakasz, zülük 21-en már többszörös s kö­ki­tüntetéssel büszkélkedhetnek. A 21 munkásőr dicsérő oklevelet, parancsnoki dicséretet, kiváló munkásőr és kiváló parancsnok kitüntetéseket vehetett át.­­•A lábatlani cementgyár dol­gozói jó hangulatban búcsúztat­ták az óesztendőt, amikor a Jó­zsef Attila Művelődési Otthon­ban mintegy 160-an koccintottak az új esztendő eredményességére, remélve, hogy egy év múlva újabb sikereket ünnepelhetnek.­­ Január 1-jén az irodai és a bányai, 18-án pedig a karbantar­tási KISZ-alapszervezet rendezett vezetőségválasztó , taggyűlést lá­batlan­ gyárunkban. Az utóbbi kettőben új­ titkárt Kraszlán Tibor, illetve választottak Kiss Jó­zsef személyében.­­ A munkásőrség járási pa­rancsnoksága január 23-án kezte egységgyűlését Dorogon, ren­a művelődési házban. Ennek kere­tében a lábatlani szakasz tagjai közül többen Szolgálati érem kitüntetésben, illetve Érdem­juta­lomban részesültek. A Lábatlanon tanácstagi be­számolókat tartott januárban a nagyközségi tanács, amelyeken kiemelték a cementgyár tanácsi munkát segítő tevékenységét.­­ Az év első hónapjában szak­­szervezeti bizalmiak testületi ülé­sét tartották meg Lábatlanon. A napirendi pontok között szere­pelt a szociálpolitikai terv tár­gyalása, a gyári termelési-gazdál­kodási terv, az idei bérfejlesztési tervezet és a szervezési tervja­vaslat.­­ Január 1-től a lábatlani ce­­mentgyárban is áttértek az öt­napos munkahétre. A szabadna­pok rendjének kialakulása előtt sor került a dolgozók legszéle­sebb körű véleményének kikéré­sére. Ahol a későbbiek folyamán netán változtatni akarnak, annak végrehajtására az első fél év­ után kerül sor. Szocalista brigádvezető­konferencia előtt Elfogadásra ajánlotta a szo­­cialista brigád­vezető-konferen­cia számára a HCM szakszer­vezeti bizottsága a brigádve­zetők részére készített 1982-es gazdasági­­ év termelési tevé­kenységéhez kapcsolódó kü­lönböző intézkedési terveket. Megállapította a szakszerveze­ti bizottság, hogy a tervek ké­szítése során sikerült kihang­súlyozni, hogy a jövőben a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi szemlélet a döntő, továbbá, hogy a tervek konk­rétak, közérthetők és alkal­masak a brigádvállalások el­készítéséhez. A Tatabányai hírek — A vállalat és a gyár­ teré­vek egyeztetésének időpontja a tatabányai cementgyár számára január 25. Ez alkalommal került, sor a tatabányai gyár saját erő­ből m­eg nem oldható — például a szénellátással, vagy a munka­erő-helyzettel kapcsolatos — gond­jainak ismertetésére is. — Folynak a brigád-önértékelé­sek a tatabányai cementgyárban. Az előzetes felmérés szerint huszonötből — az év közben tör­­­tént munkaátszervezések miatt — egy brigád tevékenysége nem értékelhető. — A gyári művelődési bizott­ság és a KISZ-bizottság közös szervezésében január 8-án szín­házlátogatásra utaztak a főváros­ba a tatabányai cementgyár ak­tivistái. A Vidám Színpad „Med­dig lehet elmenni?” előadását nézték meg.. . Január 11-én a tatabányai cementgyár főbiz­alm­i ér­tekezl­etén került sor az első félévi SZOT- beutaló jegyek elosztására. A gyár tizennégy beutalót kapott, s ez huszonkét fő üdültetését ten­né lehetővé, de csak tíz beutaló jegy talált gazdára. A beutaltak közül is tizenöt nyugdíjas.­­ Rendkívüli véradás volt ja­nuár közepén a tatabányai ce­mentgyárban. A véradóállomás kérésére két — ritka vércso­porthoz tartozó — gyári dolgozó adott vért. — A KISZ—úttörő együttműkö­dés keretében a tatabányai ce­mentgyár KISZ-fiataljai több­ mint hetven színházjegyet sze­reztek a Kossuth Lajos Általános Iskola úttörőinek, akik a Gyer­­­mekszínház egv előadásán él ,Erkel Ferenc Hunyadd Lé' í­­■ mű operáját nézhették meg az­­ Erkel Színházban. I 1 CEMENTIPAR 3

Next