Chicago És Környéke, 1959 (54. évfolyam, 2-51. szám)
1959-01-09 / 2. szám
IDEGEN Kutasi Kovács Lajos-Az ember az ablaknál állt, és kinézett. A nyári zápor verte az ablakot. Alig lehetett látni a tengerpartig, s ott végleg összemosódott a világ a szürke semmibe. — Csúnya idő — állapította meg egykedvűen, nem is bosszankodva afelett, hogy ma nem lehet fürödni. —Si, igen — mondta az asszony, aki összekuporodva ült a dívány szögletében, mint egy macska. Olvasott, s fel sem nézett, ahogy válaszolt. Az ember tétován fel-alá járkált a szobában. Szinte csak ötletszerűen a szekrény előtt állt meg, ahol a könyvek sorakoztak. Nem sok könyv, csak néhány, amelyet a házigazda hozott le unaloműzőnek a tengerparti villába. Magyar könyvek voltak nagyobbrészt s ezen kissé csodálkozott, hiszen a házigazda immár három évtizede él itt — idegenben. Tűnődve nyúlt az egyik után. Arany János Toldija volt. Évek óta nem volt kezében magyar könyv szakkönyveken kívül. Hisz megtanulta jól a felesége nyelvét, az új haza nyelvét, tökéletesen olvasott itteni és külföldi írókat. Nyelvtehetség volt. Igaz, a felesége is megtanult néhány magyar szót. S ha magyarok voltak náluk, akkor mindig be is mutatta a tudományát. Akár a gyerekes családoknál a négyéves Petiké, vagy a hároméves Palika, aki kedves ostobaságokat fecseg. Nem tudni miért, erre büszke volt. Most zavartalan forgatta a kezében a Toldit, aztán egyszerre csak olvasni kezdte, mindjárt az első éneket: “Ég a napmelegtől a kopár szik ...” Ismerte jól ezt a csodálatos költeményt, hiszen diákkorában egész szakaszokat kellett tanulnia. Szerette? Tudja Isten. Soha nem kötötte le különösebben a költészet. De most ezen a nyári délutánon, a délamerikai tengerparton, mikor a zápor verte az ablakot , korbácsolta a tengert, valahogy kimondhatatlan vágy fogta el olvasni! Szinte gyerekes örömmel fedezte fel a vers szépségeit, s a szavakon túl, valamiképpen az emlékezés vásznán megjelentek a képek, a színek, a formák, a vonalak, az ízek, az egész gyerekkora, a távoli haza, mely egyszeriben nagyon közeli lett. Kedve támadt, s hangosan kezdett olvasni. Gyerekesen, iskolásfiasan olvasta a verset. Szinte szavalta. — Mi ez? — figyelt az aszszony. — Egy vers! Egy nagyon szép magyar vers! .— Soha nem hallottalak verset olvasni! Fordítsd le, tényleg olyan szép? Kiváncsi vagyok rá. Az ember ajkán elakadt a szó. Ő, aki tisztán és tökéletesen beszélte a nyelvet, hirtelen megtorpant, mintha egy kaput csaptak volna be előtte. Lefordítani? Hogy lehet lefordítani azt, hogy “ég a napmelegtől a kopár szik . . . ” S ha akadnak is szavak, a magyar szavak mögött van valami más is, nemcsak értelem. Valami megfoghatatlan s mégis varázslatos és misztikus valóság. —■ Tudod — mondta tétován, aztán nem folytatta. Kezéből erőtlenül leesett a könyv, mely neki élő, erős, gazdag, dús valóság, az aszszonynak meg üres, holt, semmi s kinézett az ablakon, melyet pacskolt a zápor. Nem, teljesen felesleges mondani bármit is. Tíz éve együtt él ezzel az asszonnyal. Nem forró szerelem köti őket egymáshoz. Az elszállt az évekkel, de van valami becsületes öszszetartozás tudata. Nem az én, meg a te, hanem a mi. Mindig úgy érezte, hogy egyek, összetartozóak, nincs egy külön gondolatuk, mert nem is lehet. Hűségesek, és szeretik egymást. Megosztják örömeiket, és együtt verekedik át magukat az élet adta nehézségeken. Igen, az életüket nem tudták már különkülön élni és folytatni. De ez . . . Belenyilalt egy bizonyosággal teli felismerés. Ezt nem lehet magyarázni és szépíteni. Soha olyan megrázóan nem érezte, hogy az asszony, mindenen túl, a jóságán, a szeretetén, az emberségén túl, mérhetetlenül messze van tőle. S nem is lehet közel, s ezt a távolságot nem is lehet átívelni, mert: idegen. Kinn már elállt az eső, kiütött a nap, s a napsütéses szobában értetlenül, meghökkenten, és ijedten nézett egymásra két idegen ember. Sorsok a véletlen malmában Peéry Rezső-1956 november negyedike után a határon két ismeretlen világ emberei találkoztak. Nyugateurópa részvéte és segítőkészsége várta itt azokat, akik az elbukott forradalmi felkelés után a megtorlás, a megszállás, a szenvedés és a szegénység elől menekültek, s azokat is, akiket a Kaland, a Boldogulás, a könnyebb megélhetés álma vonzott kifelé. Nem ismerünk megbízható statisztikai becslést arra vonatkozóan, hogy a menekülők hány százaléka hagyta el hazáját politikai s hány százaléka gazdasági okokból. Alighanem közel járunk azonban az igazsághoz, ha azt a feltevést kockáztatjuk meg, hogy a magyar felkelésben tevőlegesen résztvevők nagy része— az egyetemistáktól és a munkás ifjúság idősebb rétegétől eltekintve — odahaza maradt. Ezzel szemben a menekültek bizonnyal tekintélyes tömege a kisebb ellenállás útját követve hagyta el hazáját, abban a reményben, hogy másutt kevesebb kin, megaláztatás és nélkülözés árán juthat mindennapi kenyérhez avagy kalácshoz. A menekültek áradatában persze tekintélyes számmal akadtak szerencselovagok és kalandorok, javítóintézetek volt lakói, sőt politikai elítéltekkel együtt kiszabadult “polgári bűnözők” sem hagyták kiaknázatlanul az esélyt, hogy elkeveredjenek az új népvándorlás tömegeiben, s a Nagy Falon túl a priusz nélküli lét váratlan ajándékát élvezzék. A befogadó ország általában nem válogatott. Egyforma megértéssel, áldozatkészséggel fogadta a menekülőket. Egyforma bánásmódban részesítette a forradalom politikai szereplőit, a mártírt, a katonát, a szegénység elől menekülő embert, a szabadságharcos fiatalt, a kalandvágyó fiút, a szerencselovagot, szélhámost és naplopót. Hogyan is tehetett volna mást? Képviselői és hivatalnokai nem ismerték vagy kevéssé ismerték azokat a társadalmi erőket, melyek közül a menekültek származtak; a legjobb esetben elhomályosuló emlékeket őriztek csupán történelmi hagyományainkról, nyelvünkről, kultúránkról, avatatlanok voltak az újonnan jöttek megítélésében. E találkozások alkalmával persze óhatlanul furcsa dolgok történtek. A nyugati ember önfeláldozó idealizmussal, készséggel és szeretettel, értelmi és érzelmi felcsigázottsággal várta a magyar szabadságharcost s találkozott a nagyvárosi szélhámossal vagy a magát forradalmárnak álcázó torzonborzkültelki szépfiúval, az idekint megbokrosodott képzeletű álhirlapíróval, a magyar forradalom alkalmi Falstaffjaival, a nyugati szenzációéhségre ügyesen építő keleteurópai okosokkal. Az októberi forradalmat előkészítő s az abban tevékenyen résztvevő keleteurópai ember idealista hevülettel kereste az ismertlen nyugati barátot, a magyar felkelés erkölcsi példáját értékelni tudó nyugati értelmet és szellemet s találkozott valamely gyarmati stílusú, lappangó felsőbbrendűség tudatát nehezen álcázó nyugati hivatalnokkal, találkozott a kalandorok és Münchausenek, szélhámosok és alkalmi színészek okozta csalódással a nyugati világban. A fenntartás és rostálás nélküli “Hozott Isten,” a mindenkinek egyforma bizalommal — majd egyforma, és sajnos nem jogosulatlan belső bizalmatlansággal — átnyújtott fehér lap, ez a minden újonnan jött számára egyformán biztosított emberi és jogi léthelyzet, ez a minden erényt és minden bűnt eltakaró kollektivitás természetesen elsősorban az ügyeskedőknek, a számítóknak, a csörtetőknek kedvezett. Mindazoknak, akiknek múlhatatlanul szükségük volt a fehér lapra, hogy új életet kezdhessenek. Névtelen tömeggé váltunk a Nyugati Kapujában. Az érdem, a tudás, a szellemi és erkölcsi tekintély, embertársaink világában kiharcolt megbecslés és szeretet, az az emberi hitel, amit munkánkkal, magatartásunkkal vagy helytállásunkkal alakítottunkki, úgy eltűnt körülöttünk ,mint ahogy az árnyék tűnikel napnyugta után. Ám a bűn, a megalkuvás, a becstelenség, a rossz emlékek árnyéka sem kísérte azokat, akik otthon, a “tett színhelyén” nem tudtak szabadulni ettől a kísérettől. Csak a szemek beszéltek, csak az arcvonások vallottak, csak a test és a mozdulat árulkodott ezentúl bűnre és erényre, csak ilyen jelek fejtették ki a tisztességes és ki a becstelen, ki egy történelmi helyzet áldozata és ki e helyzet haszonélvezője közöttünk. E névtelen tömegben, melynek munkával agyonhalmozott gondozói és irányítói nem ismerhettek személyiséget csak mennyiséget, amelyben nem mértek le és gyakran nem is mérhettek le képességet, tudást, erkölcsi értéket vagy értéktelenséget, az embert sorsa minden eddig tapasztalt léthelyzetnél erőteljesebben szolgáltatta ki a véletlen játéknak. Márpedig ki ne tapasztalta volna, hogy a véletlen általában inkább az érdemtelennek, mint az érdemesnek, inkább a lustának, mint a szorgalmasnak, inkább a számítóknak, mint a szerényeknek kedvez? A nagy tömegben mindig a könyöklők, a hangoskodók a számítók és gátlástalanok vannak elől. A gyors és hirtelen elhatározások és választások előnyeit rendszerint ők élvezik, a véletlen játékában rendszerint ők maradnak felül. A menekültet hazája történelmi katasztrófája megfosztja illetve megmenti személyisége poggyászától. Erre persze nem gondolt az, aki a megtorlás, a vérbosszú elől futott ki az ismeretlen létforma homályába, az idegen nyelv, idegen emberek, idegen emlékek közegébe, de számítva gondolt rá, aki élete emlékétől úgy szabadult meg a meneküléssel mint valamely immár szétoszlott csődtömegtől. Tisztességes embernek ezt a tudatot elviselnie megalázó, kínzó, keserves dolog. Ám jobb nem lévén, illetve a legrosszabbtól félve, önként választottuk e sorsot és most néha viselnünk kell következményeit , emberi hitelünk poggyászának elvesztését. Tovább kell mennünk az után, melyen elindultunk, bármilyen nehéz is az. Gondoljunk az otthon kiaradottak sorsára és egyszerre visszanyerjük hitünket és bízni kezdünk abban, hogy szenvedéssel, munkával, tanulással, szorgalommal újból felépítjük majd emberi személyiségünket, visszaszerezzük majd elvesztett hitelünket és a hoszszú, keserves után egyszer kijutunk a véletlenek világából a személyi becsületünk honába. Hosszú évek szívós és türelmes munkájával, sok szenvedés s talán érdemtelenmegaláztatások után, egyszermajd visszaszerezzük ismét a fényt homlokunk köré, ami nélkül nem lehet ellennie semnagynak, sem kicsinek: az emberméltóság sugarát, melyet az elbukott magyar Forradalom, két éve csak, soha nem látott szépségben ragyogtatok fel. ( Nemzetőr) Chicago és környéke Ajánlom rímeim’ TOLLAS TIBOR urnak: "Szenvedő Hazám" Irta: Fehér Mária I Hammond, Indiana Vihar rázza éltem fáját, Szenvedésre születtem; Testi-lelki kínok utján, Világ vándora lettem ... [ Szenvedő Hazám Népe szól hozzám, , Imádság sóhajával, Kér és könyörög'Rabsága örök, — Betelvén poharával,’ Betelvén poharával!... ” DR. NAGY FRIGYES ünnepi nyitányát, melyről a múlt számunkban írtunk és amely az eredetileg énekkarra írt “Pledge of Allegiance”nek (amerikai hűségeskü) nagyzenekari változata, január 10-én, szombaton este 8 órakor és 11-én, vasárnap d. u. 3 órakor fogja bemutatni az American Opera Company a 11220 S. Wallace St.en lévő Fenger Auditóriumban a West Sides Ref. Magyar Egyház énekkarának közreműködésével, énekkarvezető Parragh Dezsőné. A bemutatót szombaton az AIDA, vasárnap a TRUBADÚR fogja követni. Mindkét opera elsőrendű szereposztással kiváló énekművészek közreműködésével kerül bemutatásra Charles Moore ismert karnagy vezénylete alatt. Itt jegyezzük meg, hogy Nagy Frigyes, aki különösen a “Menekültek hálaadó himnuszá”-val s a pályadíjat nyert “Déli harangszó’ c. szerzeményével tette nevét ismertté Amerikában, már az óhazában is kitűnt nagyzenekari műveivel, mint “Balattjelenetek” (szvit), “Magyar sors” (szimf. költemény),“Dance caprice,” stb. A zenei esemény iránti nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos jegyekről előre gondoskodni Dr. vitéz Sólyom Fekete Istvánnál — Tel.: DJ 80954 — akinél mérsékelt áron 2, ill. 3 dolláros jegyek rendelhetők meg. A Fenger Auditóriumhoz könnyen elfutunk kocsin vagy buson a J Halsted Streeten végig. Aviszontlátásra ott! Legyünk ott mindannyian. Magyar zenei esemény ! ” Venni akar házat ? Eladni akarja a házát ? Egy lakásost vagy jövedelmező bérházat? Mindenre talál választékot, gyors és eredményes kiszolgálást a hitelnél segítséget, a 16 szakeladóval dolgozó I SKY REALTY COMPANY-nál ! Beszélhet angolul, magyarul vagy németül. Ingyenes informá■ dió. Magyar származású tulajdonos: SCHLICK ROLAND. 4605 N. WESTERN AVE. Longbeach 19066 ! 8323 W. IRVING PARI ED., CHICAGO IRving 8 3104 Vasárnap is nyitva GYÁSZ ESETÉN BIZALOMMAL FORDULHAT AZ ÉVSZÁZAD ÓTA FENNÁLLÓ BIRREN &SON TEMETÉSI INTÉZETHEZ A modernül kiépített kápolnák a gyászolók minden igényét kielégítik. 1356 WELLINGTON CHICAGO, ILI. (Lincoln és Wellington sarkánál) Wellington 5-2700 6216 N.CLARK ST. SHeldrake 31020 Robert P. Birren; Alex C. Birren; Alex C: Birren, Jr. igazgatók MAGYARUL TÁRGYALJON A MAGYAR!!! ! Bármilyen biztosítási ügyben: élet, autó, tűz, ! bútor, polcó, kórház stb., forduljon hozzám bizalommal. Minden kötelezettség nélkül, díjtalanul nyújtok ijy felvilágosítást a saját anyanyelvén. ! Angolul még nem beszélők autóbiztosítását is el ; tudom helyezni a legmegbízhatóbb társaságoknál. | EMIL T. KOVATS ! A Ben Hur Life magyar képviselő a 4149 N. Mozart St., Chicago 18, Illinois \ Telefon: Reggel 10 óráig vagy délután 15—6 között Cornelia 7-3857. , Ha a szám nem válaszol kérem hívja az esti órákban: s JUniper 8-6310. Pekingi jelszó: Gyűlöld Amerikát ! imár a politikai közvélemény még mindig a megoldatlan pekmi Helyzetet tárgyalja, ismét főhelyre kerültek alapokban a vörös Kínáról szóló airadások, találgatják a szuperkommunizmus gigantikus narcsax-rendszerének lehetőségeit s a nyugati megügyelők nem egyszer elrugaszkodnak a valóságtól. Az U.tx News figyelemre menő jelenségről számol be a lap távolkeleti levelezője. Peking uj propagandahadjáratot kapcsán a társadalmi mozgositáshoz. Az uj kínai jelszavak: Iigaldd Amerikát! !Ne teljAmerikától! A mozgalom nem új, de méreteiben, — mint a tudósító írja — felülmúlja a koreai háboru idején fellángolt amerikaellenes uszítást is. A cél új támadás előkészítése Kormoza ellen, számolva annak lehetőségével is, hogy Kína az Egyesült Államokkal kerül szembe. Erre vallanak a nagyarányú katonai átképzésről szóló hírek is. Ez elsősorban a légi haderőre vonatkozik, amely most igen roszszul vizsgázott a quemoyi csatározásokban. Ide tartozik Mao Tre-tung könyvének megjelenése is. Í Vaskos kötetben foglalták össze mindazt, amit a kínai vörös diktátor az elmúlt tizennyolc év alatt mondott az imperialistákról. A tudósító mondatokat is idéz az új műből, melyet most a pártaktivákon és röpgyűléseken olvasnak. A munkások napi ,breviáriumának szánt könyv ilyen bölcsességeket mond. Az amerikaiak magatartása és hatalmuk megjátszása nem jelenti azt, hogy ők nagyok és hatalmasok, hanem azt, hogy gyengék és tehetetlenek. ’ Vagy: “Az egész világ népeinek közös feladata, hogy véget vessen az imperialista agressziónak és az elnyomásnak.” MAGYAR MOZI ELŐADÁS A szép GOLD COAST THEATREBEN 1550 N. Clark Street. (Clark és North Avenue sarkánál) január 15-én csütörtökön fél hét órai kezdettel bemutatásra kerül. AZ EMBER NÉHA TÉVED Páger, Tőkés, Dayka szereplésével. PÓKHÁLÓ Ráday, Gombaszögi, Ágai szereplésével. *KÍSÉRŐ MŰSOR: így játsztok Ti. Pethes Sándor kacagtató játékával. FINOM MAGYAR SÜTEMÉNYEK ÜZLETE Ha igazán finom óhazai izekben készített süteményeket akar vásárolni keresse fel azonnal észak legrégibb cukrászdáját NEUMANN' S BAKERY 3549 N. BROADWAY Tel.: LA 5 6660 A süteményeket a magyarság körében elismert KOVÁCS GYULA FŐCUKRÁSZ KÉSZÍTI Mindenfajta torták, rigójancsi, dobostorta, tejszini sütemények! krémesek *— szóval minden ami jó és finom. Egyleteknek kedvezmény. Telefon rendelésre is készítünk árut. Tegyen egy próbát és tudjuk, hogy mindig vevőnk lesz. !!S3»aiss3aai3a!S2EBajasaasaaniaaE8ani33as8aiaaE8»saaa»83aaaanjaaol tgggnggare^aggeHaaaagcBa Bútorüzlet, amelyet bizalommal ajánlhatunk ! Most nyílt meg a Burger’s lakberendezési szaküzlet, ahol Mindenfajta, garantált minőségű új bútor. Mindenfajta televízió, jégszekrény és minden európai és amerikai rádió és zenegép, lemez mérsékelt áron kapható. Garantálják, hogy német készülékeikkel Budapestet hibátlanul foghatják. Belső antennát ingyen adják hozzá. AZ ÜZLET CÍME: BURGER'S FURNITURE 3057 W. DIVERSEY AVENUE Telefon: HU 9 3435. Saját ház. Az üzlet nyitva: Kedden. Szerdán. Péntek és Szombaton reggel 9-től este 6_ig. Hétfőn és csütörtökön reggel 9-től este 9-ig. Vasárnap 10-től 5-ig. Beszélhet magyarul, németül és angolul. ROLLEIFLEX — KODAK ROLLEICORD — ANSCO AGFA — LEITZ — ZEISS BELL & HOWELL—DIAX BESELER — POLAROID BAUER — PRAKTIFLEX CAMEX — WOLLENSAK DU PONT — EXAKT A NIKON — VOIGLANDER REVERE — BALD A STEREO REALIST Minden ismert világmárka képviselete. Előhívás. Nyitás. Filmek, papírok, vegyszerek, legnagyobb választékban. Magyar hanglemezek legolcsóbb árban állandóan raktáron. UNITED CAMERA, 3021 N. Lincoln — BU 18100 MAGYARUL ÉS NÉMETÜL IS BESZÉLHET Pga3EB5Cragn33gegg33ggi3CH3E85£33rB3^^