Chicago és Környéke, 1976 (71. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-03 / 1. szám

2. oldal Chicago és környéke Újév előtt. . . Magyarországon gyer­mekkoromban ólmot ön­töttünk az újév hajnali óráiban, mert a torz, né­ha mulatságos de többnyi­re ijesztő ólomfigurákból akartuk kiolvasni a jövőt. Itt Amerikában, szilvesz­ter utolsó óráiban az el­múlt évre szokás visszate­kinteni és a tanulságokat levonni, komoly fogadal­makat és elhatározáso­kat illik tenni az új évre vonatkozóan. Ki tudná teljes bizton­sággal megmondani, hogy melyik szokás az értelme­sebb, vagy eredménye­sebb, hogy az új évet kö­­szöntsük?! Az amikor ba­bonás népszokás segítsé­gével akarunk a jövőbe látni, vagy amikor évente ismétlődő, komolytalan önbírálattal drámai foga­dalmakat teszünk?! Olyan fogadalmakat, melyek­nek éppen annyira senki nem tulajdonít jelentősé­get, mint a misztikus ólom­alakoknak. Most mégis, amikor elénk lép az újév 365 bol­dog és szomorú, elégedett és reménytelen, szürke hétköznapjaival és piros­betűs ünnepeivel, — újabb fogadalmakra ké­szülök. De csak addig amíg kissé önámító álmodozás­sal nézem a közelgő évet, — és talán önmagamat is. Igen. Nagy terveket sző­ni, csodákat várni jó. . . és főleg megnyugtató ér­zés,­­ de a mai élet saj­nos realizmust követel tő­lünk. Az ábrándozás életünk­be kerülhet. Elüthet egy autó, meggyilkolhatnak, lezuhanhat velem a repü­lőgép, üzletileg, társadal­milag és emberileg csődbe juthatok. . . Ezt a valóságot azon­ban örökké reménykedő, p­ólomöntő lelkem — nem tudja és talán nem is akar­ja elfogadni. Így hát gon­dolataim és érzéseim mér­legeinek serpenyőiben hol az optimista örök ember, hol a realista homo sapi­ens kerekedik felül. De megfogadom, hogy nem szövök arany pókhá­lót terveimből, — bár­mennyire szeretnék is. A legegyszerűbb módon kezdem a jövőbe nézést: — önmagamba tekintek! Szeretnék elfordulni, mert kissé ijesztő a rendetlen­ség. . . !­~ Bizony nem ártana egy igazi nagytakarítást tar­tani. Mert találok itt sok­sok poros limlomot és né­hány ósdi, rozsdás dolgot. Nézem őket és nehezen bár, de határozok. Itt kez­dem el. . . Ezeket eldo­bom. . . ezt megtartom. Egy kis helyet csinálok,­­ néhány centivel nyíltabb szemléletet. Talán valami újdonságra bukkanok az új évben. Lehet, hogy az idén vég­re megértem azt ami a múltban homályos volt. Most majd talán megér­tem azokat az embereket, akiket tavaly nem is akar­tam megérteni. Talán lesz egy gondolatom, ami ért­hetőbbé teszi a múltat, — és jön egy érzésem, ami szebbé teszi a jövőt. Az alap persze marad,­­ mert az alap jó, hiszen ezt népemtől, őseimtől kap­tam. Ezt eldobni megha­­sonlást jelentene, — talán árulást is! De akarom, hogy rugalmasabb, meg­értőbb és türelmesebb le­gyek. Megnyugodtam, mert világosan látom, hogy nem kell hangzatos, világmeg­váltó terveket szőnöm. . . Nem kell babonás nép­szokástól remélnem jö­­vőm boldogságát. Hiszen ehhez igazán nem kell más, csak az, hogy tisztult fejjel gondolkozzam és megértő szívvel érezzék... F.M. A magyar és a német kisebbség szembeszállása a románosítással A Magyar Felszabadító Bizottság elnöksége 1975. november 22-én rendkí­vüli igazgatótanácsi ülést hívott össze Clevelandban. Az igazgatótanácsi ülés egyetlen tárgysorozat pontja a Frankfurter All­gemeine című nyugatné­met napilapban megjelent romániai tudósítás volt. A tekintélyes, nyugat­német, független liberális lap tudósítása ezeket mon­dotta: „Szembeszállás a románo­sítással Német és magyar kisebb­ségek panaszt tesznek a diszkrimináció miatt” K.A.O. Frankfurt. No­vember 10. A romániai né­met és magyar kisebbsé­gek vezetői felhívást in­téztek a bukaresti kor­mányhoz, felszólítva: ves­sen végett a nem-román anyanyelvű kisebbségek­kel szemben folytatott diszkriminációnak. A fel­hívásra minden bizony­nyal a Helsinkiben alá­írt európai biztonsági meg­egyezés adott indítást. A helsinki konferencián Ro­mánia a nemzeti függet­lenség szószólójának tün­tette fel magát. Most a román államtól azt köve­telik, hogy saját országá­ban is tisztelje a nemze­ti kisebbségek jogait. A kiáltványt kézzel másol­ják és így kering az egész országban. A kiáltvány ezt mondja: „A magyar nemzetiség és a német nemzetiség Ro­mániában — két millió ma­gyar és 600.000 német Er­délyben és a Bánságban — együtt Románia lakos­ságának 13 százaléka, szembeveti magát a köz­élet minden teréne megmu­­tatkozó megkülönbözte­tésekkel. Azt kívánják, hogy államuk kisebbségei­nek jogait korrekt módon garantálja. Ezért ezt követelik: 1. Szabadságot anya­nyelvük használatában, különösen az iskolákban és az állami igazgatásban. 2. Saját magyar és né­met közoktatásügyi auto­nómiát elemi iskoláktól fel a főiskolákig. 3. Egyenjogúságot a po­litikai, kulturális és tudo­mányos élet minden terü­letén (irodalom és sajtó, szabad kulturális kapcso­latok a külfölddel). 4. Adják vissza a kisa­játított nemzeti kulturális javakat (múzeumokat, irattárakat) mielőtt azo­kat románosítanák. 5. Az alkotmány ismerje el a Nemzetiségek Szövet­ségét, mint a Romániá­ban élő kisebbségek alkot­mányos, szabadon válasz­tott képviseletét. 6 Erdély küldöttsége kapjon helyet a NI-ben, hogy jogait ezzel biztosít­hassa. Ezzel a követeléssel, hogy Romániában minden állampolgár emberi jogát biztosítsák, a nemzeti ki­sebbségek Romániában Európa biztonságához­, és békéjéhez kívánnak hozzá­járulni!” A Magyar Felszabadító Bizottság az erdélyi és bán­sági magyarok és néme­tek kiáltványát úgy tekin­ti, hogy az nemcsak az európai biztonság és béke hozzájárulását jelenti, ha­nem olyan bátor, bölcs és okos politikának a meg­szólalását, amelyre egész Európa, beleértve Nyuga­tot és Keletet, büszke le­het. Nemcsak a magyar és a német nép. Helsinki után ez az első megmozdulás, amely a bé­ke és biztonság emberi és nemzeti jogait követeli. Nem vitás azonban, hogy ezzel az erdélyi és bánsá­gi magyarok és németek kockázatos helyzetbe ke­rültek és veszélynek tet­ték ki magukat. Ezért a Magyar Felszabadító Bi­zottság a Frankfurter All­gemeine híradásának a közlésével kéri minden szabadföldi magyar szer­vezettől, testülettől, sajtó­­orgánumtól, rádióállomás­tól, de minden magyar em­bertől, hogy riadjunk fel, védjük meg ezt a szelle­mi szabadságmozgalmat és elsősorban védjük azo­kat a magyar és német nemzeti vezetőket Romá­niában, akik politikai bá­torságukról, lelki erejük­ről és szellemi emelkedett­ségükről ilyen messze­­fénylő tanúságot tettek, amikor népükért feláll­tak. Olvassa és terjessze Észak-Amerika legnívósabb lapját, a Chicago és környékét CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE CHICAGO AND VICINITY Magyar Hetilap Hungarian Weekly Newspaper Kiadó — Publisher..................F&F Publications, Inc. Szaktanácsadó — Adviser ...........Dr. Hoványi Gyula Szerkesztő — Editor.........................ifj. Fekete István Szerkesztőhelyettes — Asst. Editor....Frecska Márta Cím: 5116 N. Central Park Ave. Chicago, Ili. 60625 Telefon: 929-1052 CHICAGO és KORNYÉKÉ THE ONLY LOCAL HUNGARIAN NEWSPAPER IN CHICAGO and VICINITY Published Every Saturday — Megjelenik minden szombaton OWNER — TULAJDONOS: Ifj. FEKETE ISTVÁN Editor and Publisher — szerkesztő és kiadó Ifj. Fekete István 5116 N. Central Park Ave. Chicago, 111: 60625 Telefon: 929-1052 Second Class postage paid at Chicago, Illionois. Printed in Canada Előfizetési díj évi $15.00, félévre $ 8.00. Nyugdíjasoknak évi $12.00 Hoványi Gyula új telefonszáma: 764-6384 ÖSSZEJÖVETELEK December 31. Szabadság­­harcos Szövetség Szilvesz­teri bálja. December 31. Szabadság­­harcosok Szilveszteri Nagy Bálja. Február 14. Magyar Tár­saság Téli Nagy Bálja. Szilveszter-Éjen. . . . . . Mit bánjuk, hogy lejár az év! Énekre ajk és táncra láb! Használja, ki mozogni tud, Ezt az előnyét legalább. Hajrá fiúk! ez a pohár.. . Föl a kehelyt, kocczantsatok! Csörgése szóljon, hogy kikért, És szóljon az, hogy hallgatok. Vígan! az ó év haldokol, Nevessünk, mint örökösi.— Pedig bizony semmit se hagy Annak, ki végperezét lesi. Hajrá fiuk! ez a pohár Az évért, mely kiszenvede. Emléke fönn lesz holnap is. . . Egy kis mámor futó köde. Arany János Magyarországról — V­­V-—k— jelentik • Szigorú ellenőrzést tartottak a Vas megyei közutakon a rendőr főkapi­tányságok és a határőrség ellenőrei. Az ellenőrzés so­rán több gyanús személyt letartóztattak, akik indo­kolatlanul a határ mentén tartózkodtak. • Befejeződött az őszi nagy halászat a Balatonon. Az egykori „Balatoni Ha­lászati Rt.” helyébe lépett Balatoni Halgazdaság te­rületén, mintegy 20 %-kal több halat fogtak ki, mint az elmúlt években. Hogy hová exportálják a balato­ni fogásokat és sülöket — azt nem nehéz kitalálni. A magyar nép—nem igen lát belőlük. • Több személyt tartóz­tattak le ismét, akik „en­gedély nélkül akartak fo­rintot bevinni” Magyaror­szágra. Többszörösen fi­gyelmeztettük előfizető­inket és olvasóinkat, hogy a szabadföldön élő „nagy­bani forint­árusok” — egyúttal a hazai rendőr­ség ügynökei, akik több­ezer forintos vásárokat azonnal jelentik a hazai rendőrségnek. Nem egyes esetben az illető kanadait, vagy amerikait már a ha­tárnál elfogták. Nyilván­való tehát: a jelentés le lett adva. • A Győri Kisfaludy Ká­roly könyvtárt a barokk belváros szívében lévő 3 emeletes palotába telepí­tették át. • Több és jobb minősé­gű kenyeret követelnek a pesti polgárok. Mert a ke­nyér minősége egyre rosz­­szabb. Lassan eléri a szov­jet kenyér színvonalát. Vidéken még jobb a hely­zet, mert ott a gazdák „ma­gángazdálkodással” ja­vítják a kenyér minősé­gét. / M­K­M­ V­ „Párizs, ó Párizs! 99 Köszöntöm kedves ol­vasóinkat az Újév alkal­mából s kívánok Mind­­annyiuknak, Bort, Bú­zát, Békességet! Hanem ez a két hóna­pos kanadai sztrájk, ez sok volt. Nézegetem, lapozga­tom a noteszomat, a jegy­zeteket, de minden bejegy­zés idejét múlta. Vagyis, hogy teljesen őszinte le­gyek, már fogalmam sincs, hogy mit akartam én ezekből a rövid följegy­­zésekből kihozni? No, de nézzük csak az elmúlt két hónap bejegyzéseit úgy amint van. Itt áll még 1975 októberében: — Sokat iszunk manapság Párizs­ban. A cigarettával, már másképpen áll a dolog, nem kínálunk! (Ha agyon­csapnak sem tudom miért voltam ilyen zsugori.) De csak tovább kell lapozni s megvan az ok, éppen ezért tovább nem kom­mentálok, hanem írom amint sorban jönnek. • Január 1-től drágább lesz a lóverseny, a cigaret­ta s a töményszesz! • A pornó­filmek forgalmi adóját 17 %-ról 33 %-ra emelik. Nagyon helyes, már úgyis közbotrány volt amiket itt piacra dobtak! • Kati és Marika egy ma­gyar fiúba, Gáborba sze­relmesek. De mivel jó barátnők, elhatározták, hogy inkább nem találkoz­nak vele.• Semlis történelmi város­kában megszüntették az autóközlekedést. • UFO jelenésnek utána nézni. ..• Giscard október 14-én Moszkvába érkezett. Brezsnyev valamin bepör­­gött, mert lemondta a dísz­vacsorát. A franciák meg vannak döbbenve. • Kati és Marika össze­költöztek. Szerintem ez, már a bizalom hiánya. Hajó és repülőjegyek a világ minden részébe, belföldre is, a társaságok saját árain. Mindig jobban jár, ha hozzánk fordul előbb s mi választjuk ki az igénybe veendő légitársaságot .EGYÉNI ÉS CSOPORTOS UTAZÁSOK. Most rendelje meg kedvezményes APEX egyéni jegyeit. Megtakarítás Budapestre, 77-től 115 dollárig személyenként. Részletes felvilágosításért hívja a SEBOK Irodát, ahol minden, másutt hirdetett túrát is megrendelhet. Pénz — IKEA— orvosság— vámmentes csomagküldés a legolcsóbb árakon. — Rokonok kihozatala. — Fordítások. SEBOK TRAVEL SERVICE Inc. HETI HAT NAPON ÁT ÁLL RENDELKEZÉSÜKRE Chicago magyar utazási Irodája a annak magyar személyzete Dr. Fiedler Kálmán irányításával 561 Diversey Parkway, Chicago, III. 60614 Telefon: GR 7-1484 Cserkész Mikulás Est. Az emberi lélek szeren­csére olyan, hogy a Miku­lás estek izgalmát és mo­solygós boldogságát örök­re megőrzi, így biztosak vagyunk, hogy a chicagói Hunyadi Mátyás cserkész­­csapat december 13-án tartott Mikulás estje szín­vonalas műsorával kitö­rölhetetlenül megmarad a jelenlévők emlékeiben és szívében is. A Peace Lutheran Church-ben tartott műsort Tessényi Kornél tisztele­­tes úr magyar imája nyi­totta meg, őt Moser Ottó cserkész tiszt követte, aki 1965-1969 a Hunyadi Má­tyás cserkészcsapat pa­rancsnoka volt. Beszédé­ből az a gondolat fogott meg bennünket legjobban, hogy az emberi lélek gyer­mekkorban a legfogéko­nyabb és az ilyenkor elve­tett eszmék, tanítások magva biztos, hogy megfo­gan és később bő termést hoz. A gondosan összeállí­tott műsor bizonyságot tett a csapatvezetők, — Ko­vács Béla és Melinda — alapos és önzetlen munká­járól. A szereplőkről sze­mély­ szerint és érdeme­iknek megfelelően sajnos lehetetlen szólnunk, így csak az őrsök műsorszá­mairól teszünk említést. A rover (14 éven felü­li fiú cserkészek) Ady End­re „Karácsony” című köl­teményét szavalták. A Szegfű és Puli őrs leány­cserkészei a szigetmonos­tori Bölcsőcske népi já­tékot adták elő. Bemuta­tásra került még két má­sik népi játék, — a Túrai Karácsonyi köszöntőt a Pillangó őrs és a Három Király Járást a Gyöngy­virág őrs tagjai játszották. Az öt-hat éves kiscserké­szek — a Puli őrs — We­öres Sándor „Olvadás” cí­mű versét szavalták és énekelték. A műsor után Körtvé­­lyessi László, az MHBK elnöke hozzászólásában kihangsúlyozta a szülők nagy felelőségét, hogy gyermekeikkel megis­mertessék nemzeti kultú­ránkat, nyelvünk gazdag­ságát és történelmünk tanulságait. Befejezésül meleg szavakkal dicsérte a cserkészek és vezetőik lelkes és értékes munká­ját, majd átadta az MHBK Karácsonyi ajándékát. Mikor a kellemes hangu­latban eltöltött este után lassan hazafelé indultunk valaki azt mondta, hogy büszkék lehetünk né­pünk kulturális és törté­nelmi múltjára. Igen. . . , s amíg ilyen felsőbbren­­dű magyar szellemben ne­veljük gyermekeinket biz­tos, hogy a jövőnkre is büszkék lehetünk! • Még mindig állítgat­­ják a Marx emlékműveket. Pedig abból jól állnak oda­haza. Legutóbb Zalaeger­szegen avattak fel egy Marx szobrot az októberi forradalom emlékére. Ar­ról nem szól a jelentés, hogy a munkások tömege­sen kivonultak volna a szo­bor leleplezéséhez. Már csak a kommunisták köz­ponti bizottságának veze­tői koszorúzgatnak. • Szovjet egyetemek díszdoktorává avattak ma­gyar tudósokat — jelentik a hazai lapok. A kitünte­tettek nevében Márta Fe­renc a Tudományos Aka­démia főtitkára mondott köszönetet. A díszdoktori címet Friss István akadé­mikus, Székely György professzor és Radó Sándor nyugalmazott egyetemi tanároknak ítélték oda. A leningrádi egyetem dísz­doktori címét pedig Simon László és Kardos László akadémikusoknak adták át. • Gyermek és ifjúsági bútorokat szebbet, többet és olcsóbban­­ követeli a lakosság. Mert alighogy hazaviszik a rossz festék­kel átmázolt bútort, lejön a kilincs, a fogó és a fur­nérlemez felenged. A fiatal házasok berendezkedésé­nél ugyanez a probléma: alig hogy hazaszállítják a bútort , kiderül, hogy hi­bás. Pedig egy-egy szoba berendezéséért 5-11 ezer forintot kérnek, amit meg­lehetős soká kell gyűjtö­getni. EGÉSZ MAGYAR AMERIKÁBAN HÍRE ÉS ELISMERÉSE VAN CHICAGO MELLETT ADDISON ILLINOISBAN ÉPÍTETT ÉS ÜZEMBE HELYEZETT ÉS MÁR SZÁLLÍTÓKÉPES SZALÁMI és kolbász készítő üzemünknek. A GYÁRTÁS A GOVERNMENT SZIGORÚ ELLENŐRZÉSE ALATT TÖRTÉNIK. RAKTÁRON VAN: TÉLI SZALÁMI, CSABAI PAPRIKÁS SZALÁMI, CSABAI KOLBÁSZ, CSERKÉSZ KOLBÁSZ. RÉGI BARÁTAINK KÉRÉSÉRE MINDEN SZOMBATON (CSAKIS SZOMBATON) REGGEL 8 TŐL DU. 4-IG ÜZEMÜNK MODERN RAKTÁRÁBÓL FENT ÍRT ÁRUKBÓL , ELADÁST RENDEZÜNK. Cím: Bende Miklós és fia 114 W. PAY ST. ADDISON HX. (MIM) TeL üzlet: 543-0763 • lakás: 679-3667 Álatok meglepően ok­tozott. SZÁLLÍTUNK AMERIKA EGÉSZ TERÜLETÉRE. Az útvonalét edző térképet mellékeljük.­­

Next