Chicago és Környéke, 1978 (73. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-07 / 1. szám

1IR LOUIS SZAIRHARY 2219 N LINCOLN AVE CHICAGO IL 60614 CHICAGOkKÖBNYÉKE CHICAGOaNDYICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 73 ÉVF. 73 Miért nem merik letörni az oroszok a gazdasági dubcsekizmust Magyarországon? A Szolzsenyicin-i bacilusok beszivárogtak a Szovjet birodalom eresztékeibe Újabb per indult a Szentkorona kiadatásának megakadályozására Frey András írja az ENSz székhelyéről; . A múlt évre visszatekintve — hogy mi jó és\mi rossz volt benne — egymásnak ellentmondó dolgo­kat látunk. A nemzetközi események túlnyomó része Moszk­va céltudatosságáról, sokhelyütt az oroszok akara­tának az érvényesüléséről tanúskodik. Ezzel pedig a Nyugat tétovasága áll szemben. És mégis, ha megvonjuk az egész év mérlegét, a Szovjetunió nemzetközi pozíciója ma határozottan rosszabb, mint volt 1977 elején. Az oroszok a maguk portáján minden szem­pontból gyengültek. Szolzsenyicin könyvei nemcsak Nyugaton, fő­leg Franciaországban rendítették meg sok baloldali intelektuel- ben, gyakran hithű kom­munistákban is a re­ményt, hogy a bolsevis­ta diktatúra idővel jóra vezethet. E nyugati két­kedőknek a gondolatai, aggályai kihatnak a keleteurópai csatlósok­ra, Oroszország művel­tebb rétegeihez is elju­tottak, főleg a Szovjet­unió nemzetiségeinek íróira gyakoroltak bá­torító hatást. Erre mondta egy Moszkvában állomáso­zó francia diplomata, hogy a „szolzsenyicini szab ad ság bacilu sok” kezdenek beszivárogni a szovjetbirodalom eresztékeibe. A Szovjetunió belső gyengülése De anyagi bajok is vannak. Magában a Szovjetunióban annyira romlottak a gazdasági állapotok, hogy két hét­tel ezelőtt a legfelső Szovjetben a tervhivatal főnöke nyíltan panasz­kodott, tőle tudjuk, hogy egész ipari termelésük lelassult. Ez a munkakedvnek, a mérnökök és munká­sok úgynevezett „ter­melékenységének” a romlására vezethet vissza, ami múlhatatla­nul maga után vonja az életszínvonal rom­lását. Keleteurópában sem sokkal jobb a helyzet. Keletnémetország­ban nyilvánosan is mer­nek már tiltakozni az emberek, néhány író­nak is megjött a szava. Ez annál nagyobb hősi­esség, mert tudják, hogy a legjobb esetben kiuta­sítják őket, legtöbbjüket egyszerűen lecsukják. Mi a gazdasági dubcsekizmus? Magyarországon pe­dig a tavalyi megtorpa­nás után megint erősö­dik az az irányzat amit gazdasági dubcsekiz- musnak nevezhetünk el. A szlovák-cseh és a magyar dubcsekiz­mus közt az a különb­ség, hogy míg Dubcsek politikai mozgássza­badságot akart szerez­ni Cseh-szlovákiának, a magyar dubcsekiz- musnak nem politikai, főleg nem külpolitikai céljai vannak hanem ki­zárólag gazdasági terü­letre szorítkozik. Ennek a gazdasági dubcsekizmusnak az a lényege, hogy a gazda­ságpolitika irányitói a termelési gépezet­ben, elsősorban az ipar­ban elhomályosítják azt ami a marxizmus veleje (vagyis a központisí- tást). És azt erősítik, ami a marxista tanok lényegével szöges ellen­tétben áll (a jobb és több munka jutalmazását). Az a puszta tény, hogy Moszkva eltűri, hogy ezek a nem-marxista gondolati elemek be­nyomuljanak a gazda­sági rendszerbe Ma­gyarországon, ékes­szólóan mutatja, hogy az oroszok nem merik lenyomni a magyarok életnívóját. És világos, hogy nem emberbaráti aggódás hanem politi­kai félelem tartja visz- sza őket a magyar dub­csekizmus betiltásától. Politikai dinamit Ez az orosz óvatos­ság annál figyelemre­méltóbb, mert nemcsak a szabadság ragadós, hanem az erőszak eny­hülésével járó lazulás is. Ha tehát az oroszok nem merik leállítani a Magyarországon beve­zetett ,,új gazdasági mechanizmust”, akkor nem olyan erősek, mint amilyennek kívülről hiszik őket. Pedig minden okuk megvolna ennek, a letö­résére. A magyar kí­sérlet ugyanis keveréke a szocialista tervgaz­dálkodásnak s egy leg­alábbis kissé szabad piaci gazdálkodásnak. Ez a két dolog annyira ellentmond egymásnak, hogy ez az egyiknek előbb-utóbb ki kell szo­rítania a másikat. Te­hát vagy átterjed a po­litikára is és akkor rob­ban, mint a dinamit — vagy megmarad gazda­sági területen, s akkor szétmállasztja a kommu­nizmust. Ez a magyarázata an­nak, hogy nincs, — nem is lehet — belső egyen­súly olyan diktaturás re­zsimben, mely a szocia­lista merevséget nem­szocialista mozgás- szabadsággal akarja összevegyíteni. A gazdasági dubcsek­izmus pedig annál könnyebben ragadhat át a magyarokról a lengye­lekre, mert a termőföld túlnyomó része Len­gyelországban a pa­rasztság tulajdonában van. Ott tehát még jobb talaja van a nem-mar­xista gazdálkodásnak, mint Magyarországon. Ezpedig, mármint a gazdasági dubcsekiz­mus lassan bár, de ki­kerülhetetlenül sodorja Kelet-Európát a kom­munista rendszer átala­kítása felé. Nyugat-Európa, Afrika, Kelet-Ázsia Külpolitikailag sem hozott az oroszoknak sok jót az elmúlt esz­tendő. 1977 nyarán nekiin­dult japán—kínai köze­ledés következtében a szovjet politikai súlya ma alig érezhető Kelet- Ázsiában. Afrikában is aligha­nem rossz lóra tett a szovjet kormány ami­kor Szomáliaföld he­lyett Abesszíniára vit­te át az orosz politika közép-afrikai súlypont­ját. A Moszkvától párt­fogolt Abesszin rezsim bukása egész Afrikában ártana az oroszok te­kintélyének. Ugyanakkor Euró­pában két kudarc nyes­te meig a szarvaikat. Jugoszláviában az, hogy a szlovén, horvát, szerb és más nemzetisé­gű tábornokok még ke- vésbbé bírnák el az oro­szokat mint egymást. És hogy ennek következ­tében Tito halála után a Szovjetunió valószí­nűleg nem tudná háború nélkül tenni rá a kezét Jugoszláviára. A másik orosz siker­telenség Franciaország­ban következett be az­zal, hogy a baloldali népfrontot alkotó szo­cialisták és kommunis­ták összerúgták a patkót, úgyhogy a most márci­usban megtartandó vá­lasztásokon a moszkovi- ták valószinüleg nem tudnak befurakodni a kormányba. A legnagyobb vereség azonban ami a Szovjet­uniót érheti, a Közép- Keleten esedékes. Ott az a veszély fenyegeti Moszkvát, hogy az ara­bok és izraeliek nem az oroszok, hanem az amerikaiak segítségé­vel indulnak el a kiegye­zés felé vezető úton. Szadat kilövi Brezsnyevet a döntőbírói székből Ebben az esetben (a katonailag jelenték­telen Algírral, Líbiával és Irakkal szemben) minden fontos arab ál­lam elfordulna Moszk­vától. És ez nagy csa­pást mérne a Szovjet­unió világpolitikai po­zíciójára. A Középkelet katonai, gazdasági és politikai jelentősége nemcsak Folytatás a 3. oldalon Az alkotmány megsértése árán is ki akarják adni a Szentkoronát A Szentkorona ügyé­ben újabb — valóban botrányos — fejlemé­nyekre került sor. Mint már jelentettük^ a washingtoni járás- bíróság elutasította azt a pénz híján nem szakér­tőktől elkészített be­adványt amely azon a cí­men kérte a Korona ki­adásának legalábbis egyelőre való letiltá­sát, hogy az az Egye­sült Államok tulajdoná­nak tekinthető. A nagymüveltségü Stephen Koczak ma­gyar származású nyu­galmazott ámerikai diplomata tanácsára az utolsó pillanatban — egy órával a tárgya­lás megnyitása előtt — még megtoldották a ke­resetet azzal az argu­mentummal, hogy a Ko­ronát nemzetközi meg­állapodás alapján adnák át és hogy az amerikai alkotmány értelmében nemzetközi megállapo­dás csak akkor érvényes < s csupán abban az eset­ben hajtható végre ha ahhoz a szenátus jelen­lévő tagjainak legalább a kétharmad része hoz­zájárult. Ezt a kiegészítő érvet azonban a járásbíró nem vette figyelembe mert az idő rövidsége miatt elolvasni is alig tudta. A bíró a bead­ványnak csak az első ré­szével foglalkozott, s azt (december 16-án) elutasította. A fellebbezésnek sem a Fellebbviteli Bíróság sem a Legfelső Törvény­szék nem adott helyt. • Amíg a fellebbezés folyamatban volt, a kormánynak egy lépést sem lett volna szabad tennie ebben az ügyben. Ennek ellenére — egész nyilvánvalóan Carter tudtával — a külügyi hivatal utasítására Kai­ser budapesti amerikai nagykövet december 13- án — azután, hogy a já­rásbíróság az ügyet de­cember 5-én tárgyalásra tűzte ki és azelőtt, hogy az ügyet december 16-án letárgyalhatta volna j— az amerikai alkot­mánynak és a belőle fo­lyó jogszokásnak (meg­sértésével megállapo­dott Púja külügyminisz­terrel abban, hogy a Koronát január 6-án Budapesten átadják. Ezekután történt hogy Dole szenátor, a volt alelnök-jelölt, szőkébb hazájában Kan­sas államban pert indí­tott Jimmy Cartel ellen és arra kérte a szövetsé­gi járásbíróságot, hogy függessze fel a Korona kiadását addigiamig az elnök nem adott módot a szenátusnak hogy az erre vonatkozó nemzet­közi egyezménynek a kérdésében határozzon. • A Korona kiadására vonatkozó december 13-i megállapodás két oknál fogva jelenti egy ame­rikai nemzetközi szer­ződés (az Egyesült Ál­lamoktól is aláírt ma­gyar békeszerződés) módosítását. Először azért, mert a békeszer­ződés nem intézkedik, egy szót sem szól a Ko­ronáról. Másodszor pe­dig, mert az akkori ma­gyar külügyminiszter azért tartózkodott a Ko­rona megemlítésétől, hogy a békeszerződést ne lehessen a Korona kikérésére felhasználni. • A külügyi hivatal és az igazságügyi minisztéri­um képviselőivel való tanácskozás alapján a kansasi járásbíróság január 3-ára tűzte ki az ügy tárgyalását. A bíró későbbre akar­ta halasztani a felek (úgymint Dole szenátor, másrészt pedig a Fehér Ház, a külügyi hivatal és az igazságügyi mi­nisztérium) tanúinak a meghallgatását, vala­mint a szakértők eskü alatt tett nyilatkozatai­nak és vallomásainak mérlegelését. És csak a kormány képviselőinek nyoma­tékos kérésére egye­zett bele abba, hogy a tárgyalásra már január A madarak már fészket raknak a közelkeleti tankok ágyúcsöveiben. Reméljük nem kell soha többet új helyet keresniük. . . 3-án sor kerüljön. Ezzel a bíróság nagy engedményt tett a kor­mánynak, mert még a január 3-i dátum is túl korai lett volna még­pedig a következő okok­ból: A közbeeső karácso­nyi ünnepek, Szilveszter- este, Újév s az ezzel kap­csolatos szabadságok és utazások miatt a tanu­kat és szakértőket ne­héz, gyakran éppenség­gel lehetetlen elérni. És ha megtalálnak is valakit kevés embernek van ilyenkor ideje ar­ra, hogy szóbeli, vagy írásbeli vallomására felkészüljön, feljegy­zéseit s az ezekre vo­natkozó jogi irodalmat áttanulmányozza, mind­ezt megfogalmazza, le­tisztázza, aláírását köz­jegyzővel hitelesíttes­se és a mai átkozott pos­tai viszonyok között vallomását Kansas vá­rosába napokon belül el is juttassa, hogy azt az ügyvédek feldolgoz­hassák és idejében be­nyújthassák, hogy a bí­rónak is legyen elég ide­je az anyag megemész­téséhez és ellenőrzésé­hez. • Ezért már a január 3-i határidő is akadály- versenyt gördített Dole szenátor és barátai, az ügyvédek és amerikai magyar szakértők elé. Ezeket az akadályo­kat mégjobban növelte az amerikai kormány újabb beavatkozása amit nehéz másnak, mint rosszhiszemű ma­nővernek minősíteni. Az történt, hogy a Fehér Ház, a külügyi hivatal és az igazság­ügyi minisztérium ve­zetői telefonon formális ostromot intéztek a Kan­sas City-beli bíró ellen és hírszerint valósággal követelték, hogy a tár­gyalás napját január 3-ról tegyék át előbbre, december 30-ára. Azzal érveltek, hogy a bíró az Egyesült Álla­mok külpolitikai érde­keinek lenne az ártalmá­ra ha a tárgyalásig elte­lő időt nem rövidítené meg. Az idő megkurtításá­nak a valóságban per­sze az a célja, hogy a fel­peres Dole szenátor ügy­védjeinek, tanúinak, szakértőinek még keve­sebb ideje legyen a per­anyag előkészítésére. • Mindez flagráns pél­dája az alkotmány meg­sértésének, mert a kor­mány szellemi és lelki terrort alkalmazott egy bíróval szemben akinek pedig az alkotmány sze­rint teljes független­séggel kellene rendel­keznie a végrehajtó ha­talommal tehát az el­nöki hivatallal szemben. • A Jimmy Carter el­len beadott keresetnek hasznára volna ha be le­hetne bizonyítani, hogy a háború után a nem­kommunista miniszte­rek valóban akadályo­kat akartak gördíteni a Szentkorona kikérése elé. A második világhá­ború után békekonfe­rencia tulajdonképpen nem volt, mert a ma­gyar küldöttséggel alig álltak szóba. A magyar békedelegáció főtitká­ra — Kertész István, aki a Nagy Ferencet kö­vető Dinnyés-kormány­ban külügyminiszter volt és később Ameriká­ban egyetemi tanár lett — tanúsítani tudja, hogy amikor a békeértekez­let magyar anyagát fel­dolgozták, említés sem esett a Koronáról. E sorok írója is tanú arra, hogy 1946 augusz­tusában Gyöngyösi Já­nos külügyminiszter négyszemközt nyíltan beszélt róla, hogy azért akarta a magyar béke- szerződésben a Korona kérdését említetlenül hagyni, hogy „amíg Magyarországon idegen katonai kötelékek tar­tózkodnak, a kommu­nista miniszterek ne kényszeríthessék a kormányt arra, hogy Washingtontól a Korona hazaszállítását kérje”. A külügyminiszter helyettese? Velics kij- vet^éSrneghatalmazott miniszter is kijelentet­te e tanúnak, hogy a kül­ügyminiszter a Korona kérdését nem akarja be-' vonni a békeszerződés­be bár ő — mármint Ve­lics — nem beszélt a ta­nú előtt arról, hogy a külügyminisztert eb­ben a törekvésében mi­lyen cél vezeti. • Egyes washingtoni szakértők szerint ilyen és ehhez hasonló tanú- vallomások alátámaszt­hatnák a bíró szemében azt az érvet, hogy az ak­kori magyar kormány más, nem-kommunista tagjai is a Koronának Magyarországtól való távoltartására töreked­tek. És hogy a béke- szerződés mögött föl­tehetően meghúzódó magyar szándékok, legalábbis az oroszok­tól lelkileg független miniszterek, minden­esetre az akkori kül­ügyminiszter részéről ellenkeztek azzal a mos­tani felfogással amely szerint a békeszerződést úgy lehetne értelmezni mintha annak szövege kedvezne a Szentkoro­na kiadatásának. (New York) FREY ANDRÁS Ml TÖRTÉNT A HÉTEN • Az Egyesült Államok megbeszélte a Vatikánnal Szent István koronájának kiadatását, mielőtt a hírt köztudomásra hozták volna — jelenti a New York Times. A Pápa és Kádár 1977 júniusi találkozóju­kon megtárgyalták a Korona kiadatásának ügyét és a vatikáni diplomaták szerint a Pápa nem tett semmi ellenvetést a Korona hazaküldése ellen. • Az angliai tűzoltó-sztrájk kezdete óta (nov.14) 127 ember halt meg tűzbalesetekben. A legutóbbi két áldozat egy 5 és egy 7 éves kisgyerek volt. A tűzoltók tovább sztrájkolnak. • Szomália lelőtt hat etiopiai vadászrepülőgépet. A vadászgépek szovjet MIG-21-esek, pilótái etiópi- aiak voltak. • A karácsonyi Sadat—Begin találkozó után Sadat kijelentette, hogy Izrael felajánlotta az 1967 hábo­rú alatt megszállt Sinai terület visszaadását Egyip­tomnak. Sadat élesen támadta azokat az arab ve­zetőket, kik a békekötést kritizálják. • Eltemették Charlie Chaplint, aki Karácsony napján 88 éves korában Svájcban meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék