Chicago és Környéke, 1978 (73. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-26 / 34. szám

CHICAGOésKÖRNYÉKE "CHICAGO ANDVICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 73 ÉVF. 73 . ' • i % 1978. augusztus 26 Issue No. 34 A szabadvilági magyarok II. hágai világkongresszusa Augusztus 4-6 között tartotta meg a szabad­világi magyarság má­sodik Világkongresszu­sát a hollandiai Hágá­ban. A világkongresszu­sok rendszeresítésének gondolata Torontóban a KMSz által összehívott első kongresszusán öl­tött formát. Mint Torontóban 1975- ben, úgy Hábában is négy világrész magyar szervezeteinek kép­viselői gyűltek össze, számszerint 120-an, hogy ott néhány nap alatt meghányják-ves­­sék a világmagyarság problémáit és tanács­kozzanak a tennivalókat illetőleg. Kanadából dr. Gyallay Papp Do­mokos, az északameri­kai közös magyar kül­ügyi bizottság elnöke, dr. Nagy György a KMSz elnöke, továbbá Korponay Miklós és Zsolnay-Mattyaszovky Miklós (Montreálból), az USÁ-ból Pásztor Lász­ló az AMSz igazgató­ságának elnöke, vala­mint Hámos László és Veres Bulcsú a Commit­tee for Human Rights in Rumania megbízottai voltak jelen. Ausztráliá­ból Orosz Márta az Ausztráliai Magyar Szö­vetség képviseletében, továbbá Galló Géza és Nagy Ákos, Délameri­­kából Gacser Imre jöt­tek el. A több, mint 100 európai delegátus so­raiban ott voltak az Európai Szabad Magyar Kongresszus vezetői, név szerint Padányi Gu­lyás Béla, dr. Tötössy Ernő, dr. Czettler Antal, Radnóczy Antal, továb­bá Zathureczky Gyula, Tollas Tibor, dr. Makra Zoltán, Glatter Zoltán, Rosenfeld Iván és még sok más ismert magyar személyiség. A háziúr szerepét a Kongresszus helyi rendezője, Kuné­­zy István töltötte be, akinek áldozatos és ki­tűnő munkája az összes résztvevő tiszteletét és szeretetét váltotta ki. A tanácskozások a há­gai, díszes kongresszu­si palotában folytak. A műsort szombaton este irodalmi est tarkította, míg vasárnap reggel Harangozó Ferenc atya, a Burg Kastl-i magyar középiskola igazgatója három más magyar pap segédletével mondott ünnepi szentmisét a kongresszusi résztve­vők számára. A Kongresszus mun­kájáról, amely kitűnő szellemben és teljes egy­ségben folyt, a más he­lyen közölt Zárónyilat­kozat ad rövid tájékoz­tatást. A hozott határo­zatok, amelyek 56 szel­lemében jelölték meg a szabadvilági magyar­ság politikai célkitű­zéseit és a jelenlegi hely­zetnek megfelelően a kö­vetendő küzdelmi takti­kát, a kongresszusi anyag feldolgozása után kerülnek közzétételre. A Kongresszusnak nemzetközi jelentőséget adott annak kitűnő sajtó­­visszhangja. Kunézy Ist­vánnak a holland közéle­ti és sajtókörökkel való kitűnő összeköttetései­nek volt köszönhető, hogy a három fő holland napilap, közöttük a vi­lágszerte tekintélyes De Telegraaf, részletesen foglalkoztak a magyar kongresszussal és az azokon felvetett főbb tárgykörökkel. Különös érdeklődést keltett Nagydobrony tragédiá­jának kidomborítása, amellyel mind a lapok, mind a rádió részlete­sen foglalkoztak. A budapesti kommu­nista kormánynak úgy­látszik nagyon fájt a Kongresszus megtartá­sának ténye és a nagy­­dobronyi magyarirtás szellőztetése, mert Beb­­rits Anna hágai nagykö­vet mind a kettő ellen tiltakozott a holland külügyminisztérium­ban. Ez utóbbinak vá­lasza az volt, hogy a kül­ügyminiszter pártja egyik országgyűlési kép­viselőjét küldte el a Kongresszus megnyitá­sára, hogy ott személye­sen adja át üdvözletét és tolmácsolja jókíván­ságait annak munkájá­hoz. Érdekes lesz megfi­gyelni, hogy vajon miért fáj Kádáréknak jobban a Kárpátalja területén, tehát jelenleg Szovjet­földön lévő Nagydob­rony kiirtásának nyil­vánosságra hozatala, mint a Szovjetuniónak, amely eddig nem nyilat­kozott e kérdésben. A Kongresszus befe­jező aktusa a Torontó­ban 1975-ben megvá­lasztott dr. Nagy György helyébe új főtitkár ki­jelölése volt. E tiszt­ségre a delegátusok egyhangúan a Svájcban élő Padányi Gulyás Bé­lát választották meg. Ugyanakkor Pásztor László bejelentette, hogy a legközelebbi, III. Világkongresszus megrendezését az AMSz vállalja magára. Helye valószínűleg Washing­ton lesz. A hágai kongresszus nem táncolt, hanem dol­gozott. Kitűnő munkát végzett a szabadvilági magyarság egységének összeforrasztása, va­lamint a szovjet gyar­matosítás és kommu­nista bomlasztás elleni lankadatlan harc meg­erősítése terén. Egyben bizonyítékot szolgálta­tott arra, hogy más nem­zetiségekhez hasonlóan, a szabad magyarság is össze tud fogni egységes fellépésének biztosítá­sára a magyar sorskér­dések szolgálatában. dr. Nagy György 3. oldalon. A Kongresszus zárónyilatkozata a A közép-európai orosz csapatokat nukleáris rakétákkal látják el Jimmy Carter nem gyakori kongresszusi győ­zelmeinek egyike volt a közelmúltban az, amikor a kongresszus megszüntette a fegyverszállítási ti­lalmat Törökországnak. A kongresszusi határozat néhány kulisszatitka a közelmúltban került nyil­vánosságra. Az egyik legérdekesebb értesülés ar­ról számolt be, hogy az Elnök — közvetlenül a Capitol Hillen történt szavazás előtt — elődje, szavazatainak megnye- Jerry Ford támogatását rése döntő volt, mert a kérte — és meg is kap­ta. Talán még emléke­zünk arra, hogy az 1976- os elnökválasztási kam­pány idején Mr. Carter élesen támadta Fordot, azért, mert annak ide­jén Jerry Ford admi­nisztrációja mindent el­követett annak érdeké­ben, hogy a fegyverszál­lítási tilalmat Törökor­szág számára a kong­resszus megszüntesse. Kísérlete azonban nem volt eredményes, nem utolsó sorban Jimmy Carter, a Demokrata Párt elnökjelöltjének kampánya következté­ben. Amikor viszont Carter az Egyesült Álla­mok elnöke lett, hirtele­­nül és váratlanul, meg­változtatta véleményét (az az amerikai elnök vesse rá az első követ, aki ezt nem tette) és arra kérte a kongresszust, hogy a NATO érdekében függessze fel a fegyver­szállítási tilalmat Tö­rökországnak. A kong­resszus mindkét háza hosszú ideig hajlíthatat­­lan volt a kérdésben és Mr. Carter ekkor — meglepő módon — re­publikánus elődje és el­lenfele, — Gerald Ford, támogatását kérte. A tá­mogatást — ugyancsak meglepő módon — meg is kapta. Mr. Ford a kép­viselőház és a szenátus republikánus kisebbsé­géhez fordult — a ki­sebbségi törvényhozók demokraták egy része is a fegyverszállítási tila­lom megszüntetése mel­lett foglalt állást, már előzőleg is. Mr. Ford, ezenkívül, nemcsak a GOP törvényhozókhoz fordult, hanem szemé­lyesen kérte Tim O’Neill, a képviselőház demok­rata elnökének a támo­gatását is. Rendkívül érdekes és mindeddig megmagyarázhatatlan módon, O’Neill, aki sa­ját demokrata elnöké­nek hónapokon keresz­tül, hajlíthatatlanul ne­met mondott, az egykori elnöknek, a republiká­nus Fordnak, engedett és hajlandó volt Mr. Carter fegyverszállítá­si tilalomra vonatkozó javaslatát támogatni. Ilyen módon volt csak lehetséges Mr. Carter kongresszusi győzelme ebben a kérdésben. Je­lenleg senki sem bizo­nyos néhány kérdésben, amelyek röviden össze­foglalva a következők: Miért változtatta meg a fegyverszállítási kér­désben álláspontját Jim­my Carter? Miért vál­toztatta meg álláspont­ját a képviselőház elnö­ke, engedve a GOP Jer­ry Ford befolyásának, szemben Jimmy Carter iránt tanúsított előze­tes állásfoglalásával? Mi az, amit Jerry Ford ettől a különleges lépés­től remél, tekintettel arra, hogy ha Jimmy Carter 1980-ban indul az elnöki pozícióért, aligha remélhető, hogy cseré­ben ezért a támogatásá­ért, a GOP jelöltet tá­mogatná, még akkor is, ha ez történetesen, Ge­rald Ford lenne. A Ford- Carter-féle különleges politikai szövetség nem könnyen magyarázható meg és a demokraták és republikánusok egy­aránt meglehetősen ér­tetlenül állnak szemben a különös jelenséggel és általános az a vélemény, hogy Jimmy Carter kongresszusi győzelme sokkal előnyösebb volt az Elnök, mint elődje szempontjából. A Central Intelligence Agency legújabb értesü­lései nemcsak különle­gesen érdekesek, hanem egyúttal nyugtalanítók is az úgynevezett déten­­te politika szempontjá­ból. íme, néhány CIA ér­tesülés : A Szovjetunió a Közép-Európában állo­másozó orosz csapato­kat néhány hét óta olyan különleges nukleáris rakétákkal látja el, amelyeknek az elneve­zése SS-21 és SS-22. Ezek a rakéták, annak ellené­re, hogy alapjában véve nukleáris rakéták, ké­pesek arra is, hogy nem nukleáris lövedékeket lőjjenek ki. A Kreml ar­ra hivatkozik, hogy ezek a rakéták alapjában vé­ve nem hátráltatják a SALT-egyezményre vo­natkozó megbeszélése­ket, miután a SALT- tervekben nincs olyan ti­lalomról szó, amely ezeknek a különleges ra­kétáknak a gyártását megtiltaná, vagy sza­bályozná. A szovjet nyi­latkozat mindeddig igaz, azzal a megszorítással, MI TÖRTÉNT A HÉTEN • A római katolikus egyház feje, VI. Pál pápa 1 978. augusztus 6-án a Castel Gandolfoban, a vati­káni nyaralóban 81. évében szívroham következté­ben váratlanul elhúnyt. Halálhírét a világ minden részéről részvét kísérte. Temetésére, amely egy­szerű volt kívánságára , a világ minden tájáról összesereglettek a bíborosok a különböző egyházi és világi szervek képviselői. VI. Pál pápa a XXIII. János pápa által elkezdett egyházi reformokat be­fejezte. Az egyházi reformokat elismerés kísérte a testvér­egyházak részéről katolikus körökben azon­ban megoszlott a vélemény. Temetése augusztus 11-én volt a Szent Péter bazilika kriptájában. Az új pápa megválasztása hamarosan megtörténik. • A francia Peugeot-Citroen megvásárolta a Crys­­ler Corporation amerikai autógyár franciaorszá­gi, angliai és spanyolországi leányválllalatait. A Chrysler autógyár ennek fejében 15 %-os részese­hogy Amerika szerint, egy SALT-egyezmény értelmében, minden ilyen rakéta gyártását meg kellene tiltani, mindkét részről. A kü­lönleges szovjet raké­ta, nem nukleáris lö­vedék kilövése eseté­ben is, képes arra, hogy a repülőterek kifutóit majdnem teljes egészé­ben megsemmisítse és elpusztítsa. A probléma ezekkel a rakétákkal kapcsolat­ban mindenekelőtt az, hogy a Szovjetunió az egész kérdést ki akarja vonni a SALT-megbe­­szélések keretéből, ami gyakorlatilag a követ-­­kezőt jelentené. Ameny­­nyiben megegyezés lé­tesül arra vonatkozóan, hogy a nukleáris fegy­verek gyártását mind­két ország (Amerika és a Szovjetunió) korlá­tozza, a Szovjetuniónak még mindig lenne módja arra, hogy nukleáris ra­kétákat lőjjön ki egy olyan kilövő szerkezet­ből, amely nem tartozik a SALT-egyezmény ke­retébe, egyszerűen azért, mert adott alka­lommal arra is képes, hogy nem-nukleáris ra­kétát is kilöjjön. Egy másik érdekes tény az, hogy a Kreml mindeddig eltitkolta még a SALT-tárgyalá­­sok alkalmával is, hogy ilyesfajta rakéta-kilö­­vő szerkezettel rendel­­éshez jut a francia autógyártó csoportban. A vá­sárlási ár 1,8 millió új Peugeot részvény, valamint 280 millió dollár lesz. A fúzió révén a legnagyobb európai autógyártó konszern jön létre. • A keletnémet hivatalos kormány kijelentette, hogy nem tűri el a legcsekélyebb szovjetellenes izgatást sem és lesújt irgalmatlanul a szovjet­elle­nes izgatókra. • Wallace kormányzó elvált felesége, Cornelia Wallace, aki néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy indulni fog volt férje helyébe, aki mégegyszer már nem indulhat — az alabamai kormányzói tisztségre — visszavonta indulási szándékát és ki­jelentette, hogy nincs meg az anyagi fedezete a kormányzósági kampányra és volt férje George Wallace kormányzó nem hajlandó segíteni őt eb­ben. • Christina Onassis a multimilliomos hajómág­nás, Aristotle Onassis egyetlen örököse harmad­szor is férjhez ment. Harmadik férje egy 37 éves szovjet polgár, akiről az athéni lapok azt írták, hogy „titkos rendőr” volt. Az egyszerű esküvőt Moszkvában tartották, az esküvőre az Onassis csa­lád tagjai nem mentek el. • Nyugat Beirutban a palesztinai lakónegyedben egy bérházban bomba robbant. A robbanás követ­keztében 98 ember meghalt, de a további áldozatok számát 160 főre becsülik. • James Irwin volt asztronauta, aki először szállt le a Holdra társaival, Kanadában előadást tartva kijelentete, hogy a Holdra szállás erősen megvi­selte valamennyiük szervezetét. David Scott aszt­ronautának azóta is szív rendellenessége van, ő, Irwin maga két szív attakon és egy nyitott szív műtéten esett át­. • Három amerikai léggömb repülő elindult ballon­jával, hogy átrepülje az óceánt. A 112 láb magas ezüst léggömb óránként 20 mérföldes sebességgel halad. • Nyugat-Németországban a rendőrség 1978-ban 299 fegyvert foglalt le a repülőtereken, amelyeket teherszállító gépeken akartak kicsempészni. • A kanadai ügyvédi közösség a Bar Association új törvényjavaslattal állt elő, melyben azt java­solják, hgy a királynőt mozdítsák el, Kanada élé­ről. • Kanadában az egyre erősödő sztrájk­hullámok miatt — őszre választások várhatók. • A kardinálisok Rómában, a 263. pápa megvá­lasztását készítik elő. A 80 éven felüli kardináli­sok­­ nem választhatnak. • New Delhiben a kolera következtében eddig 40- en haltak meg. • Memphis, Tennessee tartományban a rendőrség sztrájkba lépett, a rendőrökhöz rövid időn belül csatlakoztak a tűzoltók is. Memphisben a polgár­­mester nemzeti őrséget kért, hogy a rendet hely­re­állítsák. • Izrael visszavonta az újabb 5 település terveit a Jordán folyó nyugati partján. A hírmagyarázók szerint azért, hogy a jövő hónapban sorra kerülő béketárgyalásokon, amelyek az Egyesült Államok­ban, Camp Dávidon lesznek — jószándékát bizo­nyítja. • Kanadában a távolsági telefon­beszélgetések duplájába kerülnek, mint amennyi az USÁ-ban. • Ausztráliában az inflációs harc során felemelték az alkohol és cigaretta árát, sőt az egyéni adó­kat is. (Folytatás a 2. oldalon.)­ kezik. Amikor azonban a Central Intelligence Agency ezt felfedezte, a Szovjetunió, vonakodva bár, de elismerte, hogy az értesülés megfelel a valóságnak. A Pentagon szakértői szerint kétségtelen, hogy Moszkva mind több ilyen rakétát és kilövő szerkezetet szállít a szovjet megszállás alatt lévő közép-európai or­szágokba és ezzel egyre világosabbá válik, hogy a Szovjetunió európai háborúra készül. A Kreml problémája — természetesen — az, hogy a szovjet megszál­lás alatt levő közép­európai országok, adott esetben, milyen oda­­adóan és milyen „lel­kesedéssel” harcolná­nak a kommunista ura­lom fenntartásáért? Et­től függetlenül azonban, mindenesetre, figye­lemre méltó az, hogy amikor Moszkva a SALT-tárgyalások sike­rét sürgeti, ugyanek­kor, előkészületeket tesz egy esetleges euró­pai háborúra, amelyet akár konvencionális, akár nukleáris fegyve­rekkel vívhatnak meg. Ez a tény felveti azt a kérdést: érdemes-e to­vábbra is fenntartania Amerikának egy heten­­te­ vonalat, amikor a Szovjetunió ezzel merő­ben ellentétesen cselek­szik? Az elhúnyt VI. Pál pápa együtt mondott szentmisét Mindszenty bíboros hercegprímással Rómában, 1971. október 23-án.

Next