Chicago és Környéke, 1979 (74. évfolyam, 1-52. szám)
1979-09-08 / 36. szám
A magyar konyha titkai Nagyanyáink korában még divatosak voltak a túlzott lakmározások és sértésnek számított, ha a vendégek nem pusztították el a feltálalt ételeket az utolsó morzsáig. Ma már neveletlenségnek számít, ha a háziasszony erőszakoskodik a vendéggel, hogy többet fogyasszon, mint amennyi jólesik. A régi magyar konyha zsíros, fűszeres ételekből állott, ma már figyelembe kell venni, hogy vendégeink legtöbbje túlsúlyban van és fogyókúrázik. Ezért divatba jöttek a könnyű, franciás ételek, szívesen adunk többfajta salátát, ételkülönlegességeket. A történelmi változások is nyomot hagytak a magyar szokásokon, a magyar konyhán. A törököktől származik több, ma már mindennapivá vált ételünk, mint például a pogácsa, a mézeskalács, a Mátyás király felesége, Beatrix nemcsak olasz mesterembereket, olasz udvartartását hozta magával, de olasz szokásait, olasz szakácsait is. Neki köszönhetjük a vöröshagymát, a pulykát, a zsemlyeféléket, sőt a sajtféleségeket is. De ugyanígy hatott a magyar konyhára a hosszú osztrák uralom, majd a XX. sz. elejétől meghonosodtak egyes francia,angol ételek is. Ezek közül sokat annyira megszoktunk, hogy ma már tősgyökeres magyar ételnek tartjuk. (Bécsi szelet, Natúr-szelet!). A magyar konyha leghíresebb fűszere a paprika. A külföldiek számára el sem képzelhető magyar étel paprika nélkül, azt hiszik, hogy minden magyar fogás piros lében úszik. Csak kevesen tudják, hogy e kellemes fűszer milyen rövid idő óta szerepel a magyar étlapokon. Termesztésével csak a XVII. sz.-ban kezdtek foglalkozni a pesti fűvészkertben, s akkor is mint gyógynövényt tartották, számon, bőrbetegségeket orvosoltak vele. Szakácskönyveink csak a következő században kezdik emlegetni az akkor még „törökbors”-nak nevezett újdonságot, amelyet a neve tanúbizonysága és szájhagyomány szerint a törökök hoztak be hazánkba. Állítólag eredetileg Dél-Amerikából származik. Történelmi feljegyzések közt lapozgatva, elsőnek Galeotto, Mátyás király udvari krónikása soraiból értesülhetünk arról, menynyire kedvelték a magyarok a sokféle fűszert. Jegyzeteiből kitűnik, hogy bőven éltek az akkor világszerte divatos sáfránnyal, olasz dióval, (szerecsen-dió) fahéjjal, borssal, gyömbérrel. Azt is megtudjuk írásaiból, hogy ezeknek a hazai termesztésével is kísérleteztek, mert a messzi földről hozott fűszerek túl drágák voltak. Régi szakácskönyvekben tallózva, meglepve láthatjuk, hogy őseink milyen piramisokat építettek a kész ételből, minden torta szinte egy-egy szobrászati műremek volt. A húsokat, főleg a sülteket egyben tálalták, s az asztalon szelték fel. Feljegyezték, hogy római mintára, egyes főutak külön hússzeletelőt tartottak, aki az asztalfőn ült és szolga létére is kardot köthetett az oldalára, ezzel is jelezve, hogy milyen fontos tisztséget tölt be. Nehéz is lehetett egy egész vaddisznót, vagy őzet ott az asztalnál felszelni. De nem is kell olyan messzire mennünk. Dobos C. József, a dobostorta feltalálója, századfordulónkon adta ki könyvét, amely szerint a vadszárnyasokat díszes tollakkal feldíszítve tették a tálra, a tortákat pedig mindennek nézte volna az ember, csak ehetőnek nem. A magyar konyha legősibb ételei a levesek. A nehéz fizikai munkát végző földművesek, a halászok, vadászok legfőbb tápláléka az erősen fűszerezett, zsíros leves volt. Ezt bizonyítják nyelvészeti emlékeink is, pl. a honfoglalás korából származó: üst, bogrács, főz, lé (leves) és kozmás szavunk, amiből már arra is következtethetünk, hogy ezer évvel ezelőtt sem sikerült az asszonyoknak mindig a levesfőzés, — előfordult, hogy kozmás lett. A krónikásoktól még azt is megtudjuk, hogy az Európa-szerte portyázó magyarok a konzervlevest is ismerték. Hadbavonulás előtt nagy edényekben zsíros, fűszeres húsdarabokkal teli levest főztek, ezt addig forralták, míg a levét teljesen el nem főtte, akkor a napra terítették száradni és ha már keményre szikkadt, zacskóba kötve akasztották a nyeregkápába. (Talán így került külföldön a köztudatba, hogy a magyarok nyereg alatt puhítják a húst). A fejedelmi kor szakácsművészete Erdélyben igen magas színvonalon állott. Az udvar legfőbb büszkesége a gazdag magyar konyha volt. Főleg a húsételek elkészítésében, fűszerezésében ínycsiklandó változatosságokról adnak számot a fennmaradt régi szakácskönyvek. A XVII. századi erdélyi urak a levest nem ismerték. Szerették az erősen fűszerezett, zsírosan főzött húsokat, disznólábat tormával, tehénhúst káposztával, lúdhúst, sült tyúkot ecettel, szalonnával, hagymával. A káposzta volt a kedvenc étel, a magyar konyha fő büszkesége. Bethlen Miklós a nyerskosztot szerette. A káposzta mellett retket, salátát, gyümölcsöket is fogyasztott. A krónika szerint Bécsben a velencei követ asztalánál megesett vele, hogy sok kecskebékát evett, s ízlett is neki, nem is sejtve, mit raktak tányérjára. Mikor aztán megtudta mit evett, több nem is kellett neki belőle. A feketekávé csak a XVIII. sz. elején jött divatba Magyarországon. Régen aquavitát, bort ittak reggel: ürmöst. Vajat nem ettek semmiféle ételhez keverve. Gyakran 30-40 tál ételt is felszolgáltak az udvari díszebédeken, viszont az evőeszközökben nem fejtettek ki luxust. Kést egy vendégnek sem adtak, mindenkinek az inasa hozta a magáét, vagy az övéből húzta elő. Az óntányért alig ismerték, ritkaságba ment, akinek ilyen volt. Mindenki fatányérból evett. Ezüst tálról csak a fejedelemnek volt szabad ennie. Nem volt kínálgatás, mindenki abból vett, amit szeretett, vagy ami a legközelebb állt hozzá az asztalon. Nem volt szokás, hogy valaki inni kérjen. Ital volt elég. Veres fazekakban adták be a remekebbnél remekebb borokat, mit ónpohárból ittak, vagy az asszonyok ezüstből. Az Árpádok krónikása még így írt: ,,Az apa tehénkoponyából faragott kupából kínálta itallal vendégét. Az első kortyot ki is locscsintotta a földre, mert az ital eleje a földben lakozó szellemeket illeti.” A kristályt eleinte csak hírből ismerték. Apafi házában volt állítólag 12 darab lengyel eredetű kristály pohár, de ezeket csak, mint ritkaságot és értéket őrizték, nem volt használati tárgy, mert nagyon drága volt. A budapesti könyvkiadók igazán szép kiállításban szakácskönyveket adtak ki a magyar konyha remek receptjeivel és az ételek képeivel még a külföldi olvasók részére is. Oroszangol-német-francia nyelven is jelennek meg szakácskönyvek. Nemrég közölte egy pesti ismerősöm, hogy számomra is küldeni akart egy angol nyelvű szakácskönyvet. A postán viszont nem vették fel. Kibontatták vele a zsineggel átkötött könyvet és a postahivatal vezetője megtekintette azt, majd közölte: szakkönyv nem küldhető külföldre. Ismerősöm felhívta a hivatal vezetőjének figyelmét arra hogy a könyvet Magyarországon adták ki, angol nyelven, feltételezhetően nem a hazai olvasók számára. Sőt tréfából még azt is megjegyezte: ha más nem is de egy „ács” szócska megkülönbözteti a szakkönyvtől. A hivatal vezetője azonban hajthatatlan maradt. Hiába! Magyarországon „Éberség!” a jelszó. A posta alkalmazottjának ébersége megakadályozta hogy a kolozsvári töltöttkáposzta, az alföldi gulyás és a szegedi paprikás halászlé gyártási titka külföldre jusson Ezért igazán csak elismerés illeti munkásságát. Félő persze, hogy a recept máskép is kijuthat az országból, sőt az is elképzelhető, hogy „konzerveinket” képzett ipari kémek már vegyelemezték és a magyar konyha ízeinek titka már nem titok többé. . (T.E.) Amerika öt legnépszerűbb fogyasztó étrendje Szegények vagyunk, de jól élünk. Az amerikai és a kanadai dollár vásárlóértéke egyre zuhan a nemzetközi pénzpiacokon, ennek ellenére azonban sokat eszünk és ma már Amerikában és Kanadában is az embereknek majdnem 70 százaléka túlhízott. (Beleértve a serdülőkorúakat is.) Az Egyesült Államokban általában az orvosok öt különböző fogyasztó étrendet fogadnak el és túlhízott betegüknek az esetek többségében az öt diéta valamelyikét ajánlják, a beteg fizikai kondíciójától és egyéni súlyproblémájától függően. Az alábbiakban ezt az öt étrendet ismertetjük. Javaslatunk azonban az, hogy mielőtt diétázni kezdünk, kérjük ki szakorvos tanácsát. Amerikában és Kanadában számos „súly-specialista” orvos folytat gyakorlatot és ha nem tudnánk ilyen orvost találni, háziorvosunk javasolni fog egyet. íme a fogyasztó-étrendek: A Scarsdale étrend: Ezt az étrendet a „Scarsdale Medical Group” (N.Y.) szakorvosa, Dr. Herman Tarnower, dolgozta ki évekkel ezelőtt. Dr. Tamower szerint a diéta olyan szigorú, hogy két hét múltán feltétlenül hagyjuk abba. Az étrend — Dr. Tamnover szerint — két hét alatt 20 font súlyveszteséget eredményezhet. A diéta a következő : Reggelire friss gyümölcs, száraz, magas fehérjetartalmú kenyérből készült kétszersült, cukortalan feketekávé, vagy tea. Ebédre sovány felvágott, nyers paradicsom, cukortalan feketekávé, vagy tea, vagy pedig cukortartalom nélküli szóda.Vacsorára főtt hal, bármilyen nyers saláta (a mennyiség lényegtelen), bármilyen friss gyümölcs, száraz kétszersült. Az ebédet, vagy vacsorát lehet változtatni olyan módon, hogy sovány steaket eszünk. A zöldségek közül a legajánlatosabb a nyers, sózatlan és fűszerezetten uborka. Ha két étkezés között nagyon éhesek vagyunk, ehetünk nyers sárgarépát, de semmi egyebet. Alkoholt ne igyunk, vajat, margarint ne együnk, a húsra semmiféle mártást ne tegyünk, a zöldséget ne ízesítsük magonézzel, vagy olajjal, csak ecettel, vagy citrommal. Szívbetegek semmi esetre se kövessék ezt a diétát. Stillman étrend: Ezt az étrendet követő személynek naponta 8 pohár vizet kell innia. Az étrendet Dr. Irwin Maxwell Stillman tervezte. (Bronx, N.Y.) aki 79 éves korában szívroham következtében) halt meg. Halálának semmi köze nem volt a magatervezte diétához. Dr. Stillman szerint egy fogyni akaró személy étkezésének napi kalória-tartalma nem haladhatja meg az 1500- 1800 kalóriát. Sovány húst, főtt halat, sovány sajtot lehet ennünk, bármilyen mennyiségben. A húst a legjobb a sütőben megsütni és minden zsiradékot leönteni róla. A húsra ne tegyünk semmiféle mártást és elkészítésekor se olajat, se pedig semmiféle zsiradékot ne használjunk. Ne együnk kenyeret, édességet, fagylaltot, ne igyunk alkoholt. Csak soványított tejet igyunk és ne igyunk cukortartalmú alkoholmentes hűsítő italokat. Két heti diétázás után feltétlenül kérdezzük meg orvosunkat, hogy ezt az étrendet tovább folytassuk-e. A Prudent étrend: Dr. Norman Jolliffe, aki 1957-ben állította öszsze ezt az étrendet, azt mondotta annak idején az Amerikai Orvos Szövetség előtt tartott beszámolójában, hogy ez a bölcs és óvatos emberek diétája, azért is nevezte el így. Ez az étrend — az Amerikai Orvos Szövetség szerint — különlegesen ajánlatos középkorú emberek számára, akik valamilyen fajta szív-rendellenességben szenvednek. Ez az étrend magas fehérjetartalmú, nagyon kevés állati zsiradékot és szénhidrátot tartalmaz. Az étkezéseknél kerüljük el a tojás és a tej fogyasztását, hacsak a tej nem soványított tej. Ehetünk sovány hamburgert, vagy steaket, de mindkét fajta húst a sütőben süssük és a zsírt vegyük le a húsról. Igyunk cukortalan narancslét és együnk minél több friss gyümölcsöt. Ételünket csak ecettel, vagy cukor nélküli, friss gyümölcscsel ízesítsük. Csirke és hal kívánatos, abban az esetben, ha a csirkét, vagy a halat vízben főzzük, vagy pedig nyílt lángon sütőben sütjük és mindenféle zsiradékot leöntünk róla. Ehetünk nyers spárgát és sózatlan, vízben főtt barna rizst. Napi kenyérfogyasztásunk egy szelet kenyér lehet. Igyekezzünk minél több főt halat enni. Semmiképpen se használjunk ételeink ízesítéséhez sót. A Mayo étrend: A Mayo Clinic diétás étrendje alacsony fehérjetartalmú és a diéta növényi zsírtartalma meglehetősen magas. Ezt az étrendet 1933-ban állították össze a Mayo Clinic szakorvosai. A cholesterol-tartalom csökkentése érdekében bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket el kell kerülnünk és természetesen, nem szabad tojást ennünk. Bármilyen mennyiségű húst ehetünk, amenynyiben a hús sovány és a teljes zsiradékmenynyiséget leöntöttük róla. Egyetlen hús elkészítéséhez se használjunk semmilyen formában lisztet. Bármilyen nyers zöldséget ehetünk, bármilyen mennyiségben. Sovány tejet igyunk, cukor nélküli feketekávét, vagy cukor nélküli teát. A Pritikin-étrend: Ez a diéta a legérdekesebb, mert alapelve az, hogy bármilyen mennyiségű húst eszünk ha a hús zsírtalan és sovány, előbb-utóbb le fogunk fogyni. Eszerint a diéta szerint egész nap ennünk kell és minden esetben együnk, ha éhesek vagyunk, főként nyers gyümölcsöt és nyers zöldséget. Azok, akik ennek az étrendnek a hívei, általában egy „shopping bagben” nyers gyümölcsöt és zöldséget hordanak magukkal, és bárhol és bármikor leülnek és almát, vagy sárgarépát kezdenek majszolni. A különleges étrend összeállítója Dr. Nathan Pritikin orvos (Santa Barbara, calif.) volt. Dr. Pritikin egyúttal felhívta a fogyni akarók figyelmét, hogy naponta több mérföldet gyalogoljanak, vagy fussanak. — Az én étrendem titka az, hogy az emberek egész nap, állandóan ehetnek és mégis le fognak fogyni. A titok az evés, mert mindenki szeret enni, különösen azok, akiknek fogyniuk kellene — mondta Dr. Pritikin az újságíróknak. Túldimenzionált hölgyeink!— Nem kell hát koplalni — és mégis le lehet fogyni, de lehetőleg a cukrászdákat el kell kerülni... Románia belülről (Bécs) Az elmúlt he- tekben Románia gazdaági gondjai már árnyéot vetettek Bukarestiek többi kelet-európai szomszédjával való kapcsolataira. Legszembeűnőbb példája, hogy Románia csak kemény nyugati valuta ellenében ad benzint külföldi autósoknak. Most régibb keletű vitás kérdés merül fel, midőn Ceaucescu elnök ismételten hangoztatja a katonai kiadások növelésével szembeni ellenvetéseit. A kérdés először múlt év novemberében bukkant föl, amikor Ceaucescu hazatért a Varsói Szövetségesek moszkvai találkozójáról és kijelentette, hogy a Szovjetunió erős nyomást fejt ki rá: növelje Románia véderő kiadásait. Ugyanakkor Ceaucescu hozzátette: Románia belső gazdasági szükségleteihez kell az a pénzösszeg, amelyet a Kreml jónak lát hadfelszerelésre beruházni. Azóta egyre nyilvánvalóbbá válik, milyen méretű gazdasági válság fenyegeti nemcsak Romániát, hanem egész Kelet-Európát. A szovjet kőolaj ára oly mértékben drágult, hogy ma már megközelíti a világpiaci árát. S mindez olyan időpontban, amikor Kelet-Európa ipari termelése még nagyon is érzi az idei kemény tél utóhatásait, és amikor valószínűnek látszik, hogy a rossz terméssorozat folytatódik, Románia gondjait megtetézi, hogy a jelek szerint kezdenek kiapadni az egykori gazdag Ploiesti Olajmezők. Romániában, csakúgy, mint Kelet-Európa legtöbb országában, a kormány úgy lát neki a gazdasági nehézségek megoldásának, hogy lényegesen megdrágítja egész sereg árucikk árát. Ugyanakkor a román hatóságok széleskörű elégedetlenséget kockáztatnak meg. Ma jobban, mint annak előtte Ceaucescunak alig marad más választása, mint nyíltan körülhatárolni akatonai kiadásokat. Jelentős azonban, hogy a román államelnök legújabb megjegyzéseit szénbányászokhoz intézte. Kelet-Európa energiaválsága ugyanis azt eredményezi, hogy a térség minden eddiginél erősebben függ bányaipari dolgozóinak hatékonyságától, munkafegyelmétől. Románia úgy tervezi,hogy növeli aránylag kicsiny szénbánya körzeteinek termelését, de a múltban a bányászok megmutatták, hogy harciasak és a sarkukra állanak. 1977-ben a széntermelő vidékek munkásnyugtalansága arra vezetett, hogy 4 ezer bányászt és hozzátartozóját áttelepítették, ami nem járulhatott hozzá a hatóságok és a bányászközösség kapcsolatának javításához. Csakis fegyelmezett szénbányász-munkaerő valósíthatja meg Bukarestnek azt a tervét, hogy az olajról nagymértékben átnyergel a széntüzelésre. De még olyan szigorú diktatúrában is, mint Romániában, a tényleges munkafegyelem nagyon is függ attól: meg lehet-e győzni a bányászokat, hogy a nemzet érdekéért hoznak áldozatot és nem csupán Románia Varsói Szövetséges társainak érdekéért. A kérdés egyre jobban bontakozik ki Kelet-Európa többi részén is. It’s the Mike and Louis Show Sun-Times columnist Louis Szathmory (right) will teach Mike Douglas how to create poached chicken breasts and blueberries and carrots with herb dressing on the Mike Douglas Show at 3:30 p.m. Tuesday on Channel 2. Recipes will be available by writing: Mike Douglas Show, 7800 Beverly Blvd., Los Angeles, Calif. 90036. The show was taped at Navy Pier during ChicagoFest. Chicago Sun-Times, Monday, .September 3, ]7T9 7. oldal 100 éves a Székely Nemzeti Múzeum (Nevét a románok elorozták) Most szeptember 15-én alapításának százéves jubileumát ünnepli (ha ünnepli!) a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, nemcsak Székelyföld, de egész Erdély magyarságának egyik legjelentősebb művelődési intézménye, lévén nemcsak múzeumi gyűjtemény, hanem tudományos műhely is, gazdag könyvtárral és levéltárral. A múzeum jellegzetes „székely stílusú” épülete 1911—12-ben készült el Kós Károly tervei szerint és mindmáig Sepsiszentgyörgy legnagyobb nevezetessége és büszkesége. Sajnos, a második világháború alatt pótolhatatlan veszteség érte a múzeumot: gyűjteményének legértékesebb részét akarták megmenteni, a ládákba csomagolt anyagot azonban vasúti szállítás közben bombatalálat semmisítette meg, íogy a háború után hamarosan újjáéledt ez a nagymúltú művelődési intézmény, az elsősorban Szabédi László, a kiváló költő, esszéista és nyelvész érdeme, aki 1947- ig volt múzeum igazgatója. (Szabédi 1947-től a kolozsvári Bolyai Egyetem esztétika tanára s 1959 áprilisában a magyar egyetem elsorvasztása elleni tiltakozásul öngyilkos lett!). Azóta a Múzeum nevéből is törölték a „székely nemzeti" megkülönböztető minőséget, s ma hivatalosan csak a sepsiszentgyörgyi „Tartományi Múzeum” ünnepelheti (vajon ünnepelheti-e s milyen érzésekkel!) megalapításának századik évfordulóját. (Sz.J.) Issu Mit! - Ikránknak A Székely Nemzeti Múzeum épülete Sepsiszentgyörgyön Európából írják A jövőben megváltozik a Chrysler-SIMCA gépkocsik neve, mert a gyártó vállalatbanaz amerikai cég elvesztette a részaránytöbbséget. A jövőben ezeket Talbot-autónak fogják nevezni. Talbot a francia gépkocsigyártás egyik nagyszerű konstruktőre volt. • Gyakorlatilag minden japán családnak van színes televíziója. Életfontosságúbbnak tartják, mint a légkondicionálást, vagy akár a gépkocsit. Hat műsorból válogathat a tokiói, vagy a kóbei család. Az utóbbi városban 44 família érdekes kísérletbe kezdett: 44 napig tévé nélkül élt. Igen nagy teljesítmény ez olyan helyen, ahol reggel 6-tól éjfélig nézhetik a műsort. Az „ötletesek” újabb versenyt rendeztek Moncrabeauban: ki tudja a legötletesebb grimaszt vágni. A francia faraszt bajnok Claude Labord lett. Ugyanitt hamarosan további közérdeklődésre számot tartó vetélkedő lesz, a hazugok küzdelme. Sokan neveztek be. Csak első osztályú szerelvények jártak eddig Nyugat-Németországban az Intercity vonalain. Utasai jómódú üzletemberek, magas rangú állami tisztségviselők voltak, így sok hölgy szállt fel ismeretség, néha kitűnő házasság reményében. Takarékossági okokból a Bundesbahn most másodosztályú vagonokat is csatolt a szerelvényekre, máris megcsappant a nőnemű utasok száma. Komorú adatokat közölt a francia egészségügyi intézet. Terjed az iskolákban a kábítószer. Öt gyermek közül, egy valamilyen drogot fog