Chicago és Környéke, 1980 (1-51. szám)

1980-01-12 / 2. szám

Dr. Ludwig Sándor kiszabadult a kubai börtönből A Volt Magyar Politi­kai Foglyok Szövetsége központi feladatának te­kintette 1979-ben dr. Ludwig Sándor kiszaba­­dítását és most örömmel jelenti, hogy a havannai magyar kolónia vezető­je 13 évi kegyetlen rab­ság után szabadlábra került és december 21- én Amerikába érkezett. Ennél szebb karácsonyi ajándék nem érkezhe­tett volna a Ludwig csa­ládnak és a magyar száműzötteknek, akik kiszabadításáért küz­döttek. Ludwig Sándort a Sza­­lézi Rend küldte tanul­mányútra Kubába 1939- ben. Amikor arról érte­sült a háború után, hogy rendjét Magyarorszá­gon feloszlatták, új pá­lyát választott. Elvégez­te az orvosi egyetemet és keresztényi világné­zetétől áthatva a sze­gények orvosa lett. 1956-ban, mint a ha­vannai magyar kolónia vezetője, a rádióban és a televízióban köszöntöt­te a magyar szabadság­­harcot. Fidel Castro ha­talomátvétele után anti­­kommunista magatar­tásáért üldözték és meg­hurcolták. Amikor a helyzet tarthatatlanná vált, elhatározta, hogy Amerikába telepszik át. Terve nem sikerült. A kubai kommunista rend­őrség letartóztatta és 15 hónapi embertelen kín­zás után a hadbíróság államellenes összees­küvés címén 20 évi bör­tönre ítélte őt 1967 de­cemberében. Azóta eltelt 12 év..Sok ígéret, perújrafelvételi kérelem és beadványok nem segítettek sorsán. Végül egy kicsempé­szett levelében a szabad magyarokat kérte kisza­badítására. Ez a levél eljutott a Volt Magyar Politikai Foglyok Szö­vetségéhez, amelynek egyik célja a bebörtön­zött magyar politikai foglyok helyzetének ja­vítása és kiszabadítása. A VMPFSZ azonnal in­tézkedett és levélben­ ke­­reste fel a dániai Szak­­harov Committee-t, amely elnyerte a világ csodálatát Bukovski Vladimir orosz disszi­­densnek a chilei kom­munistafőnökkel való ki­cseréléséért. A bizott­ság elnöke, Mr. Andre­­sen, örömmel felaján­lotta dr. Ludwig kicse­­rélésének előmozdítá­sát, ha a magyarság ta­lál valakit, akit Castró­­nak cserébe lehet adni érte. A magyar sajtó­ban segítséget kértünk erre a magyar emigrá­ciótól. Sőt az Amnesty Internationalt és az amerikai külügyminisz­tériumot is kértük köz­benjárásra. Mindkettő elzárkózott a fogolycse­re gondolatától. Közben Castro 10­0 politikai fogolyt szaba­don engedett és ez báto­rító hír volt. Mivel a ku­bai politikai foglyok Amerikába érkeztek, így a VMPFSZ levélben kérte Vance amerikai külügyminisztert dr. Ludwig kiszabadítása és Amerikába engedése ér­dekében. Az amerikai válasz az volt, hogy a kubai menekültek dialó­gust kereső csoportja dr. Bernardo Benes Miami-i bankárral az élen, közvetlenül Cast­­róval tárgyalt, aki meg­ígérte, hogy szabadon engedi a több, mint 3000 politikai fogolyt, ha azokat Amerika befo­gadja. E sorok írója a Cast­­róval kapcsolatba lépett kubai száműzöttek he­lyett a Miami-i római katolikus egyházi körök­kel tárgyalt dr. Lud­wig ügyében és biztosí­totta őket arról, hogy dr. Ludwig elhelyezé­­­séről nem a kubai me­nekültszervek, hanem a Vándorzászló Nagy­bizottság Csikágóban kíván gondoskodni. A VMPFSZ sajtóközle­ményei nyomán két ma­gyar honfitársnő sietett segítségünkre: Petkó Mária Clevelandból és Serényi Emma Connec­ticutból. ■ Ezenkívül Mo­noki Tiborné, dr. Lud­wig húga is eljárt a ha­tóságoknál és őt minden akciónkról részletesen értesítettük. Szövetségünk decem­r­­berben azt a hírt kap­­ta, hogy dr. Ludwig Sán­dor Amerikába engedé­se hónapok kérdése le­het, így amikor e sorok írója december 22-én a karácsonyfa díszítés közben kapta a telefon­kat, hogy dr. Ludwig megérkezett Miamiba, pillanatok alatt átélte saját szabadulásának perceit és a következő sorokkal köszöntötte a börtönt viselt honfi­társát. A­­Volt Magyar Politikai Foglyok Szö­vetsége nevében szere­tettel köszöntlek Ameri­ka szabad földjén. Bör­tönéletedet figyelemmel kísértük az elmúlt évek­ben, szenvedésedben együtt éreztünk Veled és sorsod jobbrafordulásá­­ért imádkoztunk a Ma­gyarok Istenéhez. A VMPFSZ levélben köszönte meg a dániai Szakharov bizottság­nak, az Amnesty Inter­­nationalnak, Senator Jesse Helmsnek, Repre­sentative William Cot­­tennek és­ az amerikai külügyminisztérium­nak Mr. Wayne Smith­­nek közreműködésüket dr. Ludwig szabadsága­­ visszanyerésében. Végezetül köszönjük sajtónak, hogy kubai tu­dósításaink leközlésé­­vel hozzásegítette hon­fitársunkat rabsorsa enyhítéséhez és szabad­lábra helyezéséhez. Helcz Tibor amnesty international a magyar emigrációsé Martin Eunals, az Amnesty főtitkára Mi TÖRTÉNT A HÉTEN... Mi TÖRTÉNT rég felvonulását és légi bemutatóját. A kínai állam­fő hangoztatta: össz­e kell fognunk Amerikával, hogy érdekeinket közösen megvédjük a közös ellen­ség ellen. • A Szovjetunió hivatalosan bejelentette, hogy Carter elnök gazdasági szankciói nem változtatnak afganisztáni politikájukon. • Indira Gandhi Congress Partyja — óriási fölény­­nyel győzött a most megtartott választásokon, így Mrs. Gandhi pártja 33 hónapi megszakítás után — ismét uralomra jutott. Az elnök asszony első nyi­latkozatában máris elítélte és károsnak tartja az USA politikáját és főleg azt, hogy közvetlen szom­szédját Pakisztánt felfegyverzik. • A Los Angelestől keletre lévő sivatagban fel­méréseket csináltak a geológusok és megállapí­tották, hogy Kaliforniában nagyobb földrengés várható, mert a San Andreasi földrepedésekből erre lehet következtetni. A rengési területet 80 km­­re Los Angelestől, Palmdale környékén jelölték be. Most a tudósok megpróbálnak lyukakat fúrni a re­pedezett részeken, hogy megállapíthassák, hogy mennyi a jelenlegi rezgése a földnek. • Az afganisztáni invázió súlyosan veszélyezteti a világbékét — jelentette ki Flora MacDonald, ka­nadai külügyminiszter egy sajtóértekezleten. Kö­zelebb vagyunk a háborúhoz, mint bármikor 1939 óta. • A kenyai rendőrség három személyt letartózta­tott, akiket Mrs. Adamson korábban elbocsájtott szolgálatából. A boncolás ugyanis megállapította, hogy a Bom Free szerzőjét, Joy Adamsont Ke­nyában éles tárggyal ölték meg. Nemrégiben fel­gyújtották tanyáját is. Az állatszelidítőnő kocsija is hiányzott és­ ebből a helybeli rendőrség rablótá­madásra gyanakszik. • Carter elnök meghallgatta Kurt Waldheim aján­latát, aki szerint egy „package deal”-lel ki lehetne szabadítani a foglyokat. E célból javaslatot tett, hogy egy nemzetközi bíróságot szervezzenek a sah bűneinek kivizsgálására. Reméli, hogy akkor a fog­lyokat haza engednék. Carter elnök visszautasítot­ta a javaslatot és lejelentette: előbb a foglyokat en­gedjék szabadon, mert semmi garancia nincs arra, hogy miután a szót bíróság elé állítanák , az amerikai foglyokat az irániak haza­engednék. Ed­dig még semmit nem váltottak be ígéreteikből, hisz még Waldhemm­mel sem beszélt Khomeini — írják a lapok.­­ • Saudi Arábia az első nemzet, amelyik a moszk­vai olimpiát bojkottálja. Az afgán agresszió miatt nem vesznek részt­ az 1980-as moszkvai olimpiai já­tékokon. • Torontóban, Kanadában a magyar szabadság­­harcosok a pakisztániakkal és afgánokkal együtt tüntettek a szovjet katonai bevonulása ellen Afga­nisztánban. • Tito marsalhoz két specialistát hívtak meg kon­zultációra: dr. Michael DeBakay amerikai ér- és szív-specialistát és egy szovjet specialistát. Rész­letes jelentést nem adtak ki. • Joe Clark, Kanada miniszterelnöke visszauta­sította Trudeau volt liberális miniszterelnök kö­vetelését, hogy megtanácskozza vele „mint Kana­da jövendő miniszterelnökével” az esetleges szov­jetellenes szankciókat az afgán agresszió miatt. • Jugoszláviában a hirtelen beköszöntött kegyet­len tél következtében január­­ óta 39 személy halt meg. • Milánóban a Vörös Brigád nevű gerillák ismét három rendőrt öltek meg. Mindhárom az anti-ter­­rorista csoport tagja volt. • Az Egyesült Államoknak sikerült megegyezni több nagyobb nyugati országgal köztük Kanadával is, hogy a Szovjetunió ellenes embargójukat tá­mogassák. A nagyobb nyugati államok: Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Hol­landia, Anglia, Svájc, Belgium és Luxemburg. • A nyugtalanság tovább fokozódik Iránban. Az Egyesült Államok hivatalos hírmagyarázói kétlik, hogy Ayatollah Khomeininek jelentős beleszólása van az ország ügyeibe. Szerintük a kontrollt már rég a forradalmi modlemek tartják a kezükben. • Vietnam azzal vádolja Kínát, hogy a kínai­­vietnami határ mentén nagy csapat­felvonulásokat rendez. A határ mentén légi, tüzérségi és tengeré­szeti gyalogsági gyakorlatozások folynak. A jelen­tések szerint 15 kínai hadosztály gyakorlatozott már december 27 óta a határ mentén. • George Meany amerikai munkásvezér, aki 25 évig irányította az amerikai szakszervezeteket 88 éves korában meghalt. • Törökország az afgán eseményekre való tekin­tettel aláírt az Egyesült Államoknak egy öt évre szóló katonai egyezményt. Az egyezmény szerint az USA ismét használhatja és építheti törökorszá­gi katonai bázisait. • Amerikában felvetődött a kérdés: mi jön előbb a hazafiasság, vagy a politika? A polgárok máris az előbbi mellett döntöttek és Carter elnök népszerű­sége patriotizmusa következtében 66 %-ra emelke­dett — jelentik a közvéleménykutató irodák. Ezzel szemben Kennedy szenátor — aki alig pár hónapja még vezetett Carter ellen — népszerűsége 20 % alá süllyedt. COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 HALLGASSA! Chicago és középnyugat magyar hangját 1930 óta fennálló Amerikai Magyar Broadcast műsorát szombat reggel 8 órától WM­B FM 97 Mc. rádióállomásról a Standard Olaj épület márvány tornyáról. KOVÁCH J. Ferenc igazgató 9016 Cottage Grove Chicago, 111. 60619 Tel: 874-2244 Kovács Imre: Rhodésiai változatok Tanulság és lehetőség Az új angol kormányzó, Lord Talán első eset a történelemben u valkodó jelzőkkel. Rhodésia re­kobo­­ami Rhodésiában történt, hogy egy uizálódik­ állam függetlensége kikiáltása után megint elfogadja a gyarmati stá­tuszt, amitől szabadsága teljességé­nek biztosítását reméli. A rhodésiai fejlemények bizarrságát és intrikus­­ságát csak fokozza, ha párhuzamba állítjuk a szovjet gyakorlattal, ami­nek mind használatosabb nemzetkö­zi megjelölése a neo-kolonializmus. Rhodésia 1965-ben önhatalmúlag kiszakította magát az angol világbiro­dalom keretéből, amely akkor már amúgy is a végét járta, s a fehér ki­sebbség vezetésével önállóságra be­rendezkedett. Afrikának azt a részét a 19. század végén egy angol nagy­iparos, Cecil Rhodes gyarmatosítot­ta, s amit 1964 óta Zambiának isme­rünk, akkor Rhodes után Észak- Christopher Soames Churchil veje, Rhodésia volt, mint angol protekto- gyakorlott diplomata, akit érkezte­­rátus; a mai Rhodésia pedig, mint kor­a Salibury-i repülőtéren az angol Dél-Rhodésia önkormányzattal be- himnusz akkordjai fogadtak, Isten leilleszkedett az angol gyarmati tartsa meg a királynőt! Aztán ellő­­szerkezetbe e­pett a csapatok előtt és bevonult az Az önállósult Rhodésia elhagyta egykori kormányzói rezidenciába, nevéből a „déli” megjelölést, s füg­ A megállapodás szerint a két gerilla­­getlensége tizennégy esztendeje- csoport negyvenezerfőnyi serege ki­ből az utolsó hetet harcban töltötte jelölt pontokon gyülekezik le táborr­­­l a gerillákkal, akik két csoportban zásra, a tizenkétezerfőnyi rendes sorakoztak fel a fehér uralom meg- hadsereg és az ugyancsak negyven­döntésére, s formációjukat baloldali ezernyi tartalék inaktív marad. Az megjelöléssel hazafias frontnak angol Commonwealth ezerkétszáz deklarálták. A fehér kisebbség, fel- főnyi katonája ügyel majd a rendre, készültsége és jó szervezettsége él­ a helyi rendőrséggel egyetemben, a fenére kénytelen volt újabb és újabb márciusi választásokon, engedményeket tenni, melyek egy- Sikerül, nem a re­kolonizációs iránt érintették az ország elneve- megoldás, — máris találgatások kér­­dését és kormányzatát. Rhodesia ne­­dése. Ha nem sikerül és a harc új­ve elé oda került a bennszülött jel­­ből kitör, a gerillák feltehetően majd tö, Zimbabwe, s a fehér kormány ve­ az angolokkal találják szemben mű­­zetője, Ion Smith miniszterelnök ta­­gukat, esetleg kubai segítséggel. Ta­valy az új alkotmánnyal kiírt válasz- az angolok kivonulnak, a régi állapot­­ások eredményeként átadta helyét állhat vissza, kiszámíthatatlan kö­­egy fekete miniszterelnöknek, Muzo-­vetkezményekkel. Egy nagyonis va­­rena püspöknek.­lószinü lehetőség a polgárháború. Az angolok nem ismerték el Rho- melyben az arcvonalat a törzsi ta­­désia, később Zimbabwe, Rodésia voltság húzza meg, ami különben függetlenségét, csapatokat ugyan a választásoknál is megbonthatja a nem küldtek megbüntetésére és de­ feketék sohasem létező egységét. Az­­törésére, de szankciókat léptettek optimisták remélik, hogy mindan életbe, amit az Egyesült Nemzetek rendben tesz, Rhodésia, ill. del-kold­­határozata felerősített és nemzet-­nizáltan Zimbabwe képesnek bizp­­közileg érvényesített, így mondotta nyúl önmagát kormányozni, a fehé­­ki az Egyesült Államok kormánya rek jogainak teljes elismerésével. De is a kiviteli tilalmat Rhodésiára, bárhogy is lesz, a rhodésiai példa él­­abban a hiszemben, hogy a gazdaság­gondolkoztató és biztosan követhető új nehézségek és a nemzetközi nyp­ is, más más belátásra bírja az illegá- Bennem felidézte az 56-os forrá­­lisnak mondott kormányzatot. dalmat, amikor Magyarország hat- A gazdasági zárlat nem sikerült a célt a szabadságáért és függetlensé­­kezdeményezők elképzelése szerint, géért: ki akart válni a szovjet érde­­k világkereskedelem útjai nem min­ költségből! Moszkva eleinte harla­dig egyeznek a nemzetközi politika mot mutatott az egyezkedésre, mint követelményeivel, s még a Szovjet­ kiderült, tisztára azért, hogy időt unió is kereskedett Rhodésiával, nyerjen a brutális megtorlásra, persze közvetetten. Közvetlenül is- Egy kis fantáziálgatással azonban szont bátorította és támogatta a fe- elképzelhetjük az alternatív megol­­hér uralom, majd a bábjuknak vélt dást a rhodésiai mintájára. Miután Muzojeva-kormány ellen harcoló ge- Moszkva belátta, hogy addigi politi­­k­stákat, akik a tavalyi alkotmányt kája csődött mondott és tisztába jött nem fogadták el a Muzarewa­kor- azzal is, hogy Magyarországon más lányát sem ismerték el. A gerilla- megoldásra van szüksége, meghívta háború véres áldozatokkal járt,­a az érdekelt feleket tárgyalásra. A rhodésiai csapatok nem tudták k­k- tárgyalóasztalnál így helyet foglal­­vidálni őket, mert betöréseik után hatott volna a megdöntött rendszer menedéket találtak az ún. arcvonal képviseletében, mondjuk Gerő Ernő államokban (Tanzánia, Angola, első párttitkár és Hegedűs András ki- Botswana, Mozambique és Zambia), buktatott miniszterelnök, valamint A huza­vona mindkét oldalt arra Nagy Imre, a forradalmi miniszter­­kényszerítette, hogy elfogadják az elnök, kormánya fontosabb tagjai­­angol kormány meghívását a kérdés való és a szabadságharcosok része­megoldására. A londoni tárgyalások­ról Maléter Pál tábornok. Az elnök­szintén elhúzódtak, mert a kérdés­re Hruscsov kijelenti, mivel a régi komplikáltságú gordiuszi csomóvá rendet nem akarják visszahozni az bonyolódott, aminek kötődése a két- új rendet se fogadhatják el, előtör­­csönös bizalmatlanság és gyanakvás teszti kompromisszumos javasla­­tok­. Az angol közvetítő-tárgyalások zárs­vezetője, Lord Carrington külügymi- A foradalmi kormány lemond a­niszter hamarosan realizálta, hogy a Kreml teljhatalmú megbízottat küld megoldásnak radikálisnak kell lenni, Budapestre, aki ellátja a kormány­­ketté kell vágni a gordiuszi csomót,­zati funkciókat, amíg az Egyesült különben nincs megoldás. A tárgya- Nemzetek megfigyelői jelenlétében ló asztalnál ott ültek a rhodésiai kor- megtartják a szabad választásokat, mány és a gerillák képviselői, ahogy A szovjet kormány ünnepélyesen ki­­a fegyverszüneti tárgyalásoknál nyilatkoztatja, hogy aláveti magát szokásos, de ezúttal többről volt szó, a magyar nép döntésének, ha a ma­­mint fegyverszünetről. Rhodesia- gyarok továbbra is kommunizmus- Zimbabwe politikai sorsát is meg­ban akarnak élni, megalakul egy ne­­kellett határozni, kik megfelelő kommunista kor-Carrington angol külügyminisz­­mány; ha nem, akkor a Szovjetunió tér ragaszkodott ahhoz, hogy a kor­ szabadjára engedi a magyarokat, mány lemond és Rhodésia vissza- hogy kedvük szerint berendezked­­illeszkedik az angol Commonwe­­hessenek. al­h-be, újból, mint Dél-Rhodésia. Dehát ez elképzelhetetlen szovjet vagyis elfogadja koloniális státus­szempontból, a szovjet érdekszfé­­rzát. De csak arra az átmeneti idő­ rában, noha 1956. október 30-án a re, amíg a szabad választásokat meg Kreml úgy nyilatkozott, hogy kap­­nem ejtik, hogy eredményeként csalatait a középeurópai országok-­­ megalakulhasson a népnek, egyedül kai, elsősorban Magyar- és Lengyel­­csak a népnek felelős kormány, országgal új alapra kívánja helyez- Az egykori gyarmatok felszaba­­ni, Nyugaton viszont megtörtént, dúlását nagyon helyesen de­ kolom­- most Rhodésiában akármilyen hibe­­rálásnak nevezik, legalábbis ez a tétlenül hangzik; persze azzal a ki­­nyugati terminológia, mert a leg­­lönbséggel, ami a két politikai rend­többjük nem rendezkedett be demok­­szer, a kommunizmus és a demok­ráciára. Afrikában pl. 21 ország pok­rác­a jellemzője, fizikai rendje diktatúra, különbö- Itt nem félnek a népakarat meg­­ző fokozatú baloldali diktatúra ki­­nyilvánulásától, ott elfojtják!• Abel Muzarewa 3. oldal

Next