Chicago és Környéke, 1980 (1-51. szám)

1980-08-23 / 34. szám

Nyisztor Zoltán Irodalmi Ösztöndíj Nyisztor Zoltán a lánglelkű harcos pap, aki a magyarság sorsát oly mélyen a szívében hordozta és ékes tollával védte, az egykori Magyar Kultúra szerkesztője, a Nemzeti Új­ság vezércikk írója, aki életének utolsó évti­zedeit száműzetésben töltötte és aki múlt év őszén Rómában meghalt, végrendeletileg 5 ezer dollárt hagyományozott irodalmi ösz­töndíjra, amelynek odaítélését Vörösváry Ist­­vánra, a Kanadai Magyarság felelős szerkesz­tőjére, egykori kollégájára, régi barátjára bíz­ta. Vörösváry István egy bizottságot alakított a pályamunkák elbírálására. A bizottság tag­jai: Borsi Tivadar (Toronto), Fáy István (Wel­land), Kovács Imre (New York) és Szörényi Éva (Los Angeles). A bizottság elnöke: Vörös­váry István. A Nyisztor Zoltán irodalmi ösztöndíj pályá­zatot hirdet szépirodalmi mű, regény, kisre­gények, vagy novellák megírására. 1. ) Tárgy: az emigráns sorsot felölelő mo­dern regény. 2. ) Terjedelem: Nem több, mint 320 gépelt oldal. 3. ) Határidő: 1981. március 15. 4. ) Pályázhatnak: az emigrációban és a kisebbségi sorsban élő magyarok. 5. ) Csak olyan művet veszünk figyelembe, amely még nem jelent meg.­­ 6. ) A pályaművet kérjük 4 példányban, jel­igés levélben megküldeni, és zárt borí­tékban a műhöz csatolva az író nevét és címét, amelyet a bíráló bizottság az eredményhirdetés után bont fel. 7. ) Cím: Kanadai Magyarság, 412 Bioor St. West, Toronto, Ont. Canada M5S 1X5. 8. ) Eredményhirdetés: 1981. október 23-án, a magyar szabadságharc 25. évforduló­jának napján. 9. ) A díjnyertes mű a Weller Publishing Co. kiadásában fog megjelenni magyarul, később esetleg angolul is. 10. ) Ha az öttagú bíráló bizottság a bekül­dött pályaműveket nem találja megfe­lelő irodalmi értékűnek, a díjakat nem osztja ki és a pályázatot újból meg­hirdeti. 11. ) Pályadíjak: 1. díj 2.500 dollár, 2. díj 1.500 dollár, 3. díj 1.000 dollár. A Nyisztor Zoltán Irodalmi Ösztöndíj kurátorai nevében: Vörösváry István FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Magic Mirror & Glass 3726 W. Montrose Ave. Chicago, 111., 60618 Tel..(312) 267-4353 • Üzleti és magáncélra mindenféle Üvegek — Kirakat rámával — Tükrök — Ablakok—Sziták ajtókra—Biztonsági üvegek • (soft glass) Thermopane ablakok — Bármilyen üveges és tükrös munkák! Üzleti múltunk garantálja a megbízható munkát: Schmidt Ferenc és Károly Stan’s Glass Shop 6433 N. California Ave. Chicago. 111. 60645 Tel : 262-2186 Bármilyen méretű • Tükrök • Üvegek • Asztallapok Ház és Épület ablakok — Vihar ablakok — Kirakat ablakok — Fürdőszoba tükrös szekrények (medicine cabinet) és Ablak-sziták elkészítését és javítását vállalom. Magyaroknak árkedvezmény. Tulajdonos: Simonyi László Air Canada Chicago to Montreal Depart nrc Arrival 8:00 am 110:55 1:55 pm 4:50 > 5:30 8:30, Montreal to Chicago Departure Arrival 8:05 v 9:MU 11:45 12:50 5:45 6:55 pm Csonka Emil: A lengyel modell — Új, forradalmi jelenségek — Július eleje óta tart Lengyelországban a nyugtalanság a munkás­fronton, egész pontosan a bérfronton. A hús­árak új szabályozása, amely gyakorlatilag drágulást jelentett, kihívta a mun­kások ellenállását, a drágítás ellensúlyozásá­ra béremelést követel­tek. A rendszer ezúttal­ nem nyúlt a fegyverek­hez, mint például 1970- ben, vagy néhány évvel ezelőtt, hanem hagyta, hogy az egyes üzemek vezetősége közvetlenül tárgyaljon a munkások­kal. Ennek eredménye­képpen több gyárban 10-15 százalékos bér­emelést értek el. Ahol ez megtörtént, újra fel­vették a munkát, viszont a sztrájkmozgalom ez­zel nem fejeződött be, az első sikeres példát kö­vették más gyárak más dolgozói, így például nemrégiben az egyik fontos kelet-lengyelor­szági város, Lublin mun­kássága folyamodott a sztrájk kommunista ál­lamban szokatlan, mert tiltott módszeréhez. Lublinban a sztrájkot tárgyalásokkal fejezték be, de nem biztos, hogy ezzel a lengyel munkás­ság magatartása, a megindult fejlődés meg­változott, vagy végleg lezárult. Kiderült, hogy számos üzemben a mun­kásság erősen hajlik ar­ra, hogy a kormány helyzetét kihasználja és kikényszerítse a jöve­delem­emelést, vagy státusának valamiféle más, előnyösebb meg­változtatását. A mun­kások egyik legfőbb cél­ja szemmel láthatóan független és hatásos munkásérdekképviselet, vagyis igazi szakszer­vezet megteremtése. Ezáltal a párt által irá­nyított szakszervezet szerepe erősen csökken, hisz ez a szakszervezet valóban csak a párt- és az államvezetés érdeke­it szolgálta és értéke ily módon nagyon is kér­déses volt. A pártköz­pont taktikája a jelek szerint az, hogy az egyik kérdésben enged, hogy a másikban ne kelljen engednie. Vagyis: en­gedményeket tesz a bér­emelések terén, viszont szeretné, ha igazi mun­kásérdek képviseletről egyelőre nem tárgyal­nának. A pártvezetés, általá­nos vélemény szerint, rendkívül ügyetlenül vi­selkedett, amikor a Po­litbüro egyik ülése után kiáltványt adott ki, amelyben arról beszélt: a lublini nyugtalanság megingatja a Lengyel­­országba vetett bizal­mat és Lengyelország „barátainál’’ nyugta­lanságot vált ki. A „ba­rátokra" történő utalást mindenki úgy fogja fel, hogy ez a szovjet beavat­kozással való fenyege­tés. Számos gyárban a munkások 500-600 zloty értékű béremelést értek el, a gyár egyéb sze­mélyzete 400, vagy 200, vagy pedig 150 zloty ér­tékben harcolt ki magá­nak fizetésemelést. Egy vakokat dolgoztató üzemben a sztrájk célja az volt, hogy külön he­lyiséget kapjon az éppen megalakult új, igazi „munkástanács. ’ ’ A tiltakozó mozgalom ezen a nyáron Varsóból indult ki, a főváros kö­zelében lévő Ursus trak­torgyár munkásai lép­tek fel kezdeményező­­leg. Az Ursus gyár egy­úttal a polgárjogi küz­dők fellegvára lett. Eb­ben az üzemben komoly támaszpontjai vannak a KOR­ néven ismert bi­zottságnak, vagyis a tár­sadalmi önvédelemre alakult komiténak. A KOR emberei szilárd bá­zisokkal rendelkeznek Gdansk-Danzig kikötő­jében is, ahol még min­dig hatnak az 1970-es esztendő megmozdulá­sainak az emlékei. A polgárjogi küzdők sorai­ban most természetesen erősödik a remény, hogy a fejlemények nyomán több más üzemben is tartós kapcsolatokat építhetnek ki. A remény egyáltalán nem alapta­lan. Az történt ugyanis, hogy a különböző tilta­kozó mozgalmak alatt a munkások, nevük meg­adása nélkül ugyan, de felhívták a polgárjogi mozgalmat, hogy tájé­koztassák arról, mi fo­lyik az üzemekben. Az egyik telefonáló munkás például teljes közvet­lenséggel kijelentette: ő és munkástársai súlyt helyeznek arra, hogy ami az üzemben törté­nik, arról a külföldi rá­diók is értesüljenek és tudósítsanak. Elsősor­ban a müncheni Szabad Európa Rádióról van szó, amely lengyel nyel­ven is igen gyakran kö­zöl igen sok részletet arról, ami a gyárakban történik. Ilyen napokon aztán Lengyelországban különös figyelemmel hallgatják a Szabad Európát. Ezt a furcsa, sajátos körforgást, a hírek cirkulációját ter­mészetesen a varsói pártvezetőség is figye­li, tudja, hogy ez így van. Ez a körülmény az­tán a kormány tájékoz­tatási politikáját ké­nyes problémák elé állít­ja. Mert minél jobban hallgat a párt, minél ke­vésbé tájékoztatja az or­szágot a történtekről, annál jobban átengedi a tájékoztatás monopóli­umát a polgárjogi moz­galomnak és a külföldi rádióknak. A polgárjogi küzdők ezt persze nem is bánják, hiszen ezál­tal politikai, súlyuk nö­vekszik. Több tekintélyes euró­pai lap rámutat, hogy hiba volt a pártvezető­ség részéről az oroszok­ra hivatkozni. Vajon megnyugtatólag hat-e a lakosságra, ha a Polit­büro Lengyelország „barátait” emlegeti? Nyilvánvalóan ez az utolsó adu, amit a párt­vezetőség megpróbál ki­játszani abban a vitá­ban, amelyet a munkás­sággal folytat. A len­gyelek persze ismerik ezeket az úgynevezett barátaikat, és jól tudják, mi nyugtalanítja őket. Az, hogy a sikeres bérkö­vetelés lengyel példája, a „lengyel modell” ha­tással lesz a Szovjetunió­ra és a szomszédos Ke­­letnémetországra is. Moszkvát és Keletber­­lint, de Prágát és Buda­pestet is nyugtalanítja, hogy Lengyelországban a munkásság sztrájkol­hat, anélkül, hogy meg­­rendszabályoznák; sőt, sztrájkol és ezzel maga­sabb béreket harcol ki magának, miközben a tervgazdaság különböző kalkulációival többé senki sem törődik. Ha ez így megy tovább, ez igen veszedelmes fejlemé­nyekhez vezethet az egész keleti blokkban, veszélyeztetheti a min­denható pártapparátust, azt a pártgépezetet, amely a munkásságtól már régen eltávolodott. Már maga a tény,­­ hogy egy szocialista or­szágban sztrájkokra ke­rült sor, s ez már ön­magában politikum. Úgy látszik a párt most­­ már nem talált kiutat abban, hogy takarékos­ságra szólítsa fel a la­kosságot, hanem kény­telen szóbaereszkedni a sztrájkólókkal. A párt fél, óvatos és ez okot ad­hatna a reményre. Mert még mindig kísért a gdanski halott munká­sok emléke, akik néhány évvel ezelőtt ugyancsak a szociális viszonyok ja­vításáért szálltak síkra, de akkor golyót eresztet­tek beléjük. A lengyel pártvezető­ség pedig az évek folya­mán megtanulta, hogy a munkásosztállyal csíny­­ján kell bánni, a mun­kásság pedig azt tanulta meg, hogy szívós maga­tartással lehet enged­ményeket kicsikarni a rendszertől. A lublini sztráj­k leg­kiemelkedőbb jelensé­ge, illetve jelentősé­ge az a tény, hogy a kom­munista blokk egyik ál­lamában a pártvezető­ség gyakorlatilag elfo­gadta a sztrájkot, mint társadalmi küzdelmek eszközét. A sztrájkotó­kat immáron nem csuk­ják börtönbe, hanem le­ülnek velük a tárgya­ló­asztalhoz. Ez valóság­gal forradalmi fejle­ménynek mondható, mert ezzel a társadalmi konfliktust mintegy legalizálták egy olyan államban, amely szoros kapcsolatban áll Moszk­vával és gyakorlatilag a Szovjetuniótól függ. A „WELT” nagy né­met lap szerint ami Len­gyelországban elkezdő­dött az más kommunis­ta országban is megin­dulhat és kifejlődhet. A parázs nemcsak Lengyelországban izzik, a többi kommunista ál­lamban is baj van a gaz­dasági mechanizmus­sal, másutt is észlelhe­tők- ellátási zavarok, a szovjet­ mintájú terv­­gazdálkodás hiányossá­gai megmutatkoznak, a lakosság mozog, mert látja, hogy a helyzet nem javul, hanem in­kább egyre rosszabb lesz. Ami Lengyelor­szágot illeti, külön is figyelemre méltó, hogy a lengyel munkásság ön­tudata megnövekedett, a lengyel munkássággal a párt nem teheti azt, amit akar. A kommunis­ta bürokráciát kellene megszüntetni. Mert ha Lengyelországban is, mint Nyugaton, piacgaz­dálkodás lenne, akkor a lengyel háziasszonynak nem kellene húsért sor­ban állnia, — írja a bon­ni lap, majd hozzáteszi: „A kommunisták most olyan problémák orvo­saiként lépnek fel, amely problémák nem is léteznének, ha kommu­nisták nem volnának.” Sales Management Syndication 13 Klippel-Rosen nE,LT0R' & Associates Tagja a Multiple Listing Service-nek MARTHA KLIPPEL , Családi és Bérházak Öröklakások és üzleti épületek • Vétel • Csere • Eladás • Ingatlan kezelés (management) • Érték­becslés • Adó megtakarítás (tax shelter) • Biztosítási specialista • • Az ügynökség által kezelt épületekben laká­sok bérelhetők Bármilyen ingatlanügyi problémájával forduljon teljes bizalommal MARTHA KLIPPEL-hez 312/561-5531 5668 N. Lincoln Áta. Chicago, Illinois 60659 9 oldal SERVICE STATION 6401 N. Ridge Chicago, 111. 60626 a Ridge és Devon kereszteződésénél Mindenfajta európai és amerikai autók szakszerű és lelkiismeretes javítása AUTOMATA Transzmisszió Service Magyarul beszélő szakképzett szerelők FRANK ISTVÁN tulajdonos szeretettel várja a magyar üzletfeleket EXPERT AUTO REPAIRS FOREIGN & DOMESTIC • TUNE UPS • TOWING SERVICE Telefon: 262-1432 Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. a Chicago és Környéke Szerkesztősége Érdekfeszítő, rendkívül szórakoztató olvasmány FÉNYES MÁRIA áltkozott szépség című regénye. Az olvasók véleménye: „Nem tudtam letenni, míg be nem fejeztem ...” Anatole France mondta: „A szépség a legnagyobb hatalom ezen a földön.” Kinek van nagyobb hatalma? Az embermilliókat rettegésben tartó diktátornak? A dollármilliók felett ren­delkező gazdagoknak vagy a gyönyörű nőknek? Erre ad választ a 160 oldalas regény, melynek eseményeiben nagyon sok nő a saját sorsára ismer. GÁBOR ÁRON, emigrációs irodalmunk kimagasló egyénisége a következőket mondja a könyvről: ,Az ÁTKOZOTT SZÉPSÉGBEN arra voltam kiváncsi, hogy az olasz környezetbe átvetített témából hol­l­ ránk párhuzamokra. Az átkozottul szép Dianában, családjában, vagy az udvarlakban, a szép, buta olasz sportfiú­ban, pestiesen pitiáner striciben, a párizsi festőben, esetleg a dúsgazdag svájci nyárspolgár sarjában? A fiúk hitelesek és nyugati életünkben bárhol megtalálhatók. Jólétre éhes termékek, jellegzetes figurák.­Az átkozottul szép úrilány és büszkén­ hervadó mamája, parancsolója, börtönőre azonban nagyon ismerős. Otthoni visszatűnődés.­­ Nem az a lényeges egy figurában, amit a szerző „bele­ír”, hanem az, amit az olvasó, a legfőbb kri­tikus „kiolvas” belőle. Mi marad hátra? Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az Átkozott szépséget nem azért olvastam ki egy szuszra, mert családom bihari ágában is szerepelt egy ilyen szűzike-csoda és véletlenül azt is Máriának hívták, hanem mert FÉNYES MÁRIA könyve izgalmas, fordulatos, korszerű írás és filmre kívánkozik.” A könyv ára elegáns bézs-színű keménykötésben 7.00 és puhakötésben 5.00 dollár. Postaköltség 1­ 00 dollár, Kaliforniában 6 százalék forgalmi adó. Megrendelhető: Los Angelesben CALIFORNIAI MAGYARSÁG, 205 S. Western Avenue, Suite 201, Los Angeles, CA 90004. Telefon: (213) 463-3473, (213) 384-7642. DUNA OVERSEAS CO. 226 Fairview Street, Burbank, CA 91505. Telefon: (213) 761-7473. San Franciscóban: FABÓ LÁSZLÓ 22 Hancock, San Francisco, CA 94114. Telefon: (415) 863-1451. New Yorkban Püski-Corvin Hungarian Books, 1590 2nd Ave, New York, N.Y. 10028. T.: (212) 879-8893. Clevelandban: Kossuth Bookshop, 14025 Lakota Ave., Cleveland, OH 44111. Telefon: (216) 941-0654. Kanadában: Pannónia Books, P.O. Box 1017, Postal Station „B", Toronto, Ontario M5T 2T8- Telefon: (416) 364-4358. Ausztráliában: Árpád Könyvesbolt, 58 Mary St., Leichhardt, N.S.W. 2040. - - Kérjük itt levágni és kitöltve visszaküldeni­­Megrendelek FÉNYES MÁRIA: Á­TKOZOTT SZÉPSÉG című regényéből...................példányt, 7.00 dollár kemény­kötés . . darab, 5.00 dollár puhakötés.........................darab. Mellékelek............................azaz.........................................................................................................................................................dollárt, , plusz postaköltség 1­ 00 dollár. Kaliforniában 6% forgalmi adó. (Check or money order, no C.O.D’s please.) NÉV: CIM: .....................................................................................ÁLLAM:.....................................ZIP: (Cfm: CALIFORNIAI MAGYARSÁG, 205 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, CA 90004.)

Next