Chicago és Környéke, 1980 (1-51. szám)

1980-02-09 / 6. szám

Lefogyhatunk — kintk diéta nélkül is... Ha testsúlyunkból ve­szíteni akarunk, a legne­hezebb dolog a diéta. Na­gyon kevés kivételtől el­tekintve (hormonzava­rok, stb.) azért vagyunk túlhízottak, mert túl­ságosan sokat eszünk. Dr. Hal Becker (Metal­­lie, La.) akit az Egyesült Államok egyik legkivá­,­lóbb élelmezési szakér­tőjének tartanak, — nemrégiben egy szabad­­egyetemi előadáson a következő tanácsokat adta a túlhízottaknak: -­*- Megfelelő mód­szerekkel, elsősorban pszichológiai módsze­rekre gondolok, veszít­hetünk testsúlyunk­ból, kínzó diéta nélkül is. — Próbáljuk elkép­zelni magunkat evés közben. A legtöbb túl­hízott ember nemcsak túlságosan sokat eszik, de gyorsan is eszik. Ez önmagán is egyik oka a túlhízottságnak. — Gondoljunk arra­, hogy ha majd lefogyunk, mennyi elismerő meg­jegyzést fogunk kapni barátainktól, rokonaink­tól és családtagjainktól. Vegyük tudomásul: ha nem szeretjük önma­gunkat kövéren, mások még kevésbé fognak bennünket elfogadha­tóknak találni. — Döntsük el ma­gunkban, hogy hány fon­tot tartunk ideális test­súlyunknak. Tűzzük en­nek elérését célként magunk elé. Ne feledjük el: nem is olyan nehéz testsúlyunkból 5-10 fon­tot veszíteni, a probléma azonban az, hogy ezután könnyelmű étkezéssel, ezeket, a fontokat rövi­­debb idő alatt vissza­­nyerhetjük, mint ameny­­nyi időbe elvesztésük került.. .„ írjuk le egy szelet papírra ideális testsú­lyunkat és ezt a papír­darabot ragasszuk az elektromos hűtőszek­rényre. — Együnk lassan és az ételt rágjuk meg any­­nyira, hogy az majdnem folyadékká váljék szánkban. Evés közben ne nézzünk televíziót, ne hallgassunk rádiót, ne olvassunk újságot — evés közben kizárólago­san az evésre koncent­ráljuk figyelmünket. — Együnk észszerű mennyiséget, sohase együnk a serpenyőből, vagy a lábasból, mert ha ezt tesszük, képtelenek leszünk az elfogyasztott élelmiszer mennyiséget ellenőrizni: mindig csak tányérból együnk, ahol látni fogjuk, hogy meny­nyit eszünk.­­ Ha naponkint 500 kalóriát eliminálunk ét­kezésünkből (ami nem sok) hetenkint átlago­san két fontot veszítünk testsúlyunkból. Ha eh­hez még hozzáadjuk azt, hogy naponta torná­szunk, vagy gyalogaink, vagy másfajta fizikai gyakorlatot végzünk, ez újabb körülbelül heti két fontos súlyvesztességet jelenthet. — Vezessünk rend­szeresen naplót arról, hogy minden nap mit és mennyit ettünk. Ha já­runk, járjunk kiegyene­sedve, mert ez a test­tartás soványabbnak mutat bennünket, mint beesett mellkas és a le­csüngő vállak. Nézzünk gyakran a tükörbe — a tükör tárgyilagosan fog­ja mutatni külsőnket. Emlékezzünk a klasszi­kus mesére, amelynek egyik mondata: — Tükröm, tükröm, ki a legszebb a világon? — Ha idegesek, vagy nyugtalanok vagyunk, semmi esetre se együnk,­ azért, hogy az idegessé­get levezessük. Evés he­lyett tegyünk egy jó hosszú sétát. (Szerintem a séta eredményesebb, mint az újonnan divatba jött futás.) — Sohase tévesszük szem elől: minden fo­gyás alapvető kudarc, ha azután ismét vissza­híztuk eredeti testsú­­lyunkat. Miután lefogy­tunk tehát és elértük azt a testsúlyt, amelyet a magunk számára ideá­lisnak tartunk, legfon­tosabb feladatunk az, h­ogy tartsuk is meg ezt a testsúlyt. A zsíros sej­tek a vérereken csünge­­nek és megakadályoz­zák a vérkeringést. In­nen a túlhízottak gyako­ri szívrohama, szélütése és agyvérzése. — Étkezésünkben emeljük az ételek fehér­je tartalmát és csök­kentsük az ételek szén­hidrát tartalmát. Egy átlagos felnőtt férfinek naponta 60-80 gramm fe­hérjére van szüksége, egy átlagos felnőtt nő­nek a szervezete napi 40-60 fehérjét igényel, kivéve azt az időszakot, amikor terhes, mert eb­ben az időszakban növel­ni kell a fehérje mennyi­ségét. — Ne essünk pánik­ba, ha a fogyási folya­mat közben hirtelen is­mét elkezdünk nagy­mennyiségű ételt fo­gyasztani. Tartsuk szem előtt, nincs olyan fogyni akaró személy, akivel ez a fogyási folyamat köz­ben, egyszer-másszor, nem történt meg. — Ha valamilyen ér­zelmi problémánk van, ezt sohase igyekezzünk kompenzálni evéssel. Ha sikerült betartanunk néhány héten keresztül az észszerű, a fogyáshoz szükséges étrendet, en­nek az erőfeszítésnek a sikeréért sohase jutal­mazzuk magunkat evés­sel. — Lehetőleg az étke­zések közben sohase együnk. Napi háromszo­ri étkezés szükséges és ez a legegészségesebb. Ha mégis, az étkezések közben valamit ennünk kell, mert például tár­saságban vagyunk, so­hase együnk magas szénhidrát tartalmú éte­leket, mint például, fagylaltot, palacsintát, tortát, stb. Ezeket az élelmiszereket egyéb­ként is tartsuk távol ott­honunktól, hogy a kisér­tést elkerüljük. — Ha szükségét érez­zük annak, hogy az étke­zések közben együnk, mindig tegyük fel önma­gunknak a kérdést: Va­lóban akarok enni? Ha az önmagunknak adott válasz „igen”, akkor együnk és érezzünk ez­után bűntudatot. — Sohase étkezzünk az úgynevezett „fast food” vendéglőkben: ezeken a helyeken az étel a legzsírosabb, mert a gyors elkészítés egyet­len módja a nagymeny­­nyiségű zsiradék, vagy olaj felhasználása. — Ha evés előtt ittunk egy koktélt, ne együnk a húsétel után édessé­get. Ha meg vagyunk hív­va valahova egy partyra és különben is kedvel­jük az alkoholt, ihatunk alkoholt is. Igyunk azon­ban mérséklettel és az italt hígítsuk fel jelentős mértékben vízzel. Min­denképpen kerüljük el azonban a sörivást. Egyetlen olyan ital sincs, amely olyan gyor­san hizlalna bennünket, mint a sör. — Végezetül: ne tö­rekedjünk tökéletesség­re. Senki sem tökéletes. A fogyási folyamat köz­ben előfordulhat, hogy Bíró Béla: Dél-svájci campanilék Olasz nyelven ez a dal­lamos szó harangtor­­nyot jelent. Mint önál­ló építmény, többnyire szabadon áll a templom mellett, vagy egyik olda­lával a templomtesthez támaszkodik, anélkül hogy szervesen oda tar­tozna. Mint neve is mu­tatja, gyakorlati ren­deltetése az, hogy helyet adjon a harangoknak, melyek a magasból messzire hangzó zengé­sükkel hívják istentisz­teletre a híveket, vagy hirdetik a vész közeled­tét háborús időben. Az első campanilék az 5. században olasz föl­dön épültek s elterjed­tek mindenfelé, ahol ola­szok laktak, mint jelleg­zetes, változatos és fes­tői alkotásai a mélygyö­­kerű olasz építészetnek. Épületanyaguk — szinte kivétel nélkül — nyer­sen, vagy finoman fara­gott kő, kezdetben külö­nösebb esztétikai igé­nyek nélkül, majd az architekturális elemek­ből kialakuló dekoratív formákkal, végül a díszí­tések túlzott kihangsú­lyozásával. Ennek a fejlődési fo­lyamatnak szép és szem­léletes példáit tárják elénk Dél-Svájcban, az olaszok­ lakta Ticino­­(Tessin-) kanton építé­szeti emlékei, melyek nemcsak a hivatásos művészettörténésznek nyújtanak gazdag tanul­mányozási területet, hanem az általános ér­deklődésű művelt turis­ták számára is változa­tos és romantikus épí­tészeti élményt nyújta­nak. Ez indított az aláb­bi sorok megírására. Akár vonaton, akár autón érkezik észak fe­lől az utas Airoloba, Ti­­cino-kanton területére, azonnal szemébe tűnik a városka házai közül ma­gasba emelkedő campa­nile, majd tovább halad­va, a hegyoldalakon és síkságokon égbenyúló többi harangtorony, mellettük a templom­mal, le egészen Chias­­soig, Olasz-Svájc leg­délibb városáig. Ez a terület a közép­kor századaiban egyhá­zi uralom alatt volt, a milánói és comoi püs­pökséghez tartozott, ért­hető hát, hogy építésze­tében főleg a templom­­építészet vált jelentős­sé. A kanton régi váro­saiban, de a völgyekben rejtőző kis községek legtöbbjében is áll még, ha átépített, vagy át­alakított formában is, a románkori vagy gótikus templom, mellette vagy hozzáépítve a dacos ko­morságában is magas­­ba lendülő campanilé­­vel. Lapokat töltene meg a ticinoi campanilék helységek szerinti fel­sorolása és osztályozá­sa. Itt csak rövid tájé­koztatást nyújtunk a tu­ristának ezekről a jelleg­zetes, vonzó és romanti­kus alkotásokról. A legrégibb ticinoi campanilék eredete még a rómaiak idejébe nyúlik vissza. Locarno mellett, Minusioban, a Lago Maggiore partján emelkedik a San Quirico templom hatalmas mé­retű, szabadon álló s a templommal szervesen nem összefüggő campa­­niléje, mely eredetileg római hadászati célt szolgált, katonai őrto­rony volt. Mai formájá­ban magában foglalja a campanile-építészet minden jellegzetessé­gét. Röviden összefog­lalva, a campanile négyzetes alaprajzú, terméskőből épült to­rony, magas hasáb­alakú törzse teljesen dísztelen, ablakok nél­kül vagy csak itt-ott elhelyezett, rés­szerű apró nyílásokkal. Fenn a magasban van a ha­rangtér, mind a négy ol­dalon nagyméretű, fél­körös záródású ablak­nyílással. Az építményt szerény párkány és fe­lette alacsony gúla­ ala­kú toronysisak zárja le, melynek fedéséül több­nyire szintén termés­kő­lapok szolgálnak. Lenn egy dísztelen be­járati ajtó nyílik a szin­tén kőből épített, primi­tív belső lépcsőzethez. Olykor a campanile nem áll teljesen szabadon, ha­nem egyik fala hozzá­épült a templomhoz, anélkül­’ azonban, hogy azzal szerves építészeti kapcsolatban lenne. Ez az alaptípus ma is többfelé látható a ticinoi községekben, de a foko­zódó művészi igényes­ség az idők során egyre több új és változatos formát hozott létre. Egy elem alig változott: a campanile alsó része to­vábbra is dísztelen ma­radt, a dekoratív terek­ jelenése teljesebbé vált, rések fenn a harang­térben és még feljebb, a torony­sisak-megoldás­ban érvényesültek. Az egyszerű, egynyílású, félkörösen záródó, tago­latlan ablaknyílás he­lyét később kis oszlop­pal elválasztott, gazda­gabb hatású ikerablak váltotta fel, melyben megjelent a kis oszlop­ban, mint új anyagban, a márvány is. A fejlődés nem állt meg. Az addig dísztelen toronytörzset párkány­­zatok közbeiktatásával emeletekre tagolták, legelsőbb emelet a ha­rangtér, nagy ablaknyí­lásaival, de — kezdet­ben óvatosan, majd hangsúlyozottabban —, szerepet kap a közvet­lenül alatta lévő emelet is, kisebb ablakokkal, sőt lefelé a következő emelet is, még kisebb ablaknyílásokkal. Ezzel a torony dekoratív meg­a felfelé nyíltabbá, könnyebbé váló formák esztétikai hatása foko­zódott. Nagyobb nyomatékot kapott a magasba való törekvés is. Megjelen­tek a hegyes csúcsú to­ronysisakok, kőlapok helyett immár könnyebb cseréppel borítva, ezzel is fokozva a könnye­debb összhatást. És ami szintén jelentős újítás: fenn a magasban, mind a négy oldalon megjele­nik a nagyméretű óra. Egyedülállóan ötletes és artisztikus újítás a ti­cinoi campanile-építé­­szetben egy új tagozat­nak, a nyolcszögletű legfelsőbb emeletnek beiktatása az addigi leg­felsőbb emelet, a ha­rangtér fölé. Ez az új for­ma sok lehetőséget nyúj­tott további architekto­­nikus változatok kiala­kítására. Nyolcszögle­tes formájával szerve­sen és harmonikusan emelkedik ki az alatta lévő emeletből, mind a nyolc oldalán egy-egy kerek vagy négyszögle­tes ablakkal. Valóban művészi hatású ticinoi jellegzetesség! Ez a motívum olyan kedveltté­ vált Ticino­­ban, hogy egyes campa­­niléken az építész meg is duplázta, vagyis­ a nyolcszögletű tagozat fölé még egy hasonlót helyezett, kisebb és könnyebb formában, s azt koronázta a torony­sisak. Ezzel együtt gaz­dagabb hatásúvá vált , maga a toronysisak is: az egyszerű gúla-formát magasba szökő, csúcsos megoldások váltották fel, melyeken mázas cserepek formájában szerepet kapoa a csillo­gó színhatás is. Torony­sisak helyett olykor dí­szes kis torony zárja le az épületet. Ezzel már elérkezett a campanile-építkezés a 19. századba, amikor a tradicionális történel­mi stílusok egymással keveredve, gyakran túl­zott dekoratív igények­kel jelennek meg az új alkotásokon. Fia-tor­­nyocskák ékesítik a sar­kokat és komplikált ba­rokk párkányok keve­rednek gótikus csúcs­ívekkel. Ma már ez is a múlté. A modern temp­lomépítészet nem emel többé campaniléket s ha igen, alkotásai már nem a múlt hagyományait folytatják és fejlesztik, hanem a modern techni­ka vívmányait érvénye­sítik új, merész, de nem mindig szerencsés össz­hatású műveiken. A ticinoi campani­lék pedig tovább állják az idők viharait,­ ko­pottan, olykor elhagyot­tan vagy félig tovóbadől­­­ve, de magasbatörő for­májukkal és harangjaik zengésével az Ég felé mutatva, kiemelkedve a m­indennapis­ágból. CERESIO Ticinoi Jellegzetesség: nyolcszögű felső tagozat a harangtér felett. (Itt megkettőzve.) LOCARNO 5- FRANCESCO Templomfalhoz illeszkedő campanile A szabadon áló campanile alapformája. kudarcot vallunk. Ez is természetes. Végső fo­kon, ha valóban akarjuk és eltökélt szándékunk,­­ veszíteni fogunk test­súlyunkból. Az egyik legfontosabb dolog: ne tegyük magunkat bol-­ dogtalanná, miközben fogyunk. Ha óvatosak vagyunk, testsúlyunk­ból mindenféle kínzó di­éta és szenvedés nélkül is veszíthetünk. Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. Szíves megértésüket hálásan köszönve: a Chicago és Környéke Szerkesztősége 7. oldal Az amerikai federális bürokrácia csodálatos kutatásai Mindig érdeklődéssel olvassuk, ha arról szá­molnak be, hogy mikép­pen pazarolják az ame­rikai federális bürokra­ták az adófizetők pénzét. A washingtoni bürokra­ták azonban nincsenek egyedül,Ottawa is fan­tasztikus pazarlásokra képes, amit a Trudeau kormány vezetett be — például ösztöndíjak ese­tében (generációk nőt­tek fel Kanadában ösz­töndíjakon). A „General Accoun­ting Office” nevű fede­rális ügynökség, amely­nek feladata az, hogy a federális kormány ki­adásait számon tartsa, közölte legújabb beje­lentésében a következő­ket: — Los Angelesben le­het jelentkezni egy olyan tanfolyamra, amelyet ösztöndíjaival a federá­lis kormány támogat. A tanfolyam a sikeres je­lentkezőket évi 9.000 dollárral támogatja „kutatásukban”. A ku­tatás célja: (ez nem tré­fa) mi szükséges ahhoz, hogy valaki federális ösztöndíjat kapjon? Ez nem vicc — ez valóság! — A federális kor­mány, évi 43.000 dollárt fordít egy olyan tanul­mány céljára, melynek feladata annak a meg­állapítása: Hogyan iha­tunk olyan kevés alko­holt, hogy az ne váljék károssá szervezetünk számára? A University of Washington (Seattla) egyik professzora, Dr. Alan Marlatt, 12,000 dol­lárt kapott a federális kormánytól arra a célra, hogy „tanulmányi kocs­mát” létesítsen. A pro­fesszortól megvonták a támogatást és az egye­tem elbocsátotta pozíci­ójából, mivel Dr. Mar­latt — egyszerűen elitta a pénzt. — A federális kor­mány évi 2,500 dollárt fordít egy olyan tanul­mányra, amelynek cél­ja: valóban lefogynak-e a kövérek, ha keveseb­bet esznek? — A federális kor­mány 31,000 dollárral támogat egy olyan ta­nulmányt, amelynek célja: annak a megálla­pítása, hogy a női tudó­sok milyen mértékben járultak hozzá az Egye­sült Államokban a tu­domány fejlesztéséhez az utóbbi ötven eszten­dőben? (Ezzel a tanul­mánnyal nemcsak az a probléma, hogy értel­metlen, hanem az is, hogy ugyanebben a tárgykörben — az utol­só három évben föderá­lis támogatás nélkül — 82 könyv jelent meg.) — A federális kor­mány 85.000 dollárt, for­dít arra, hogy kiadjon egy angol-tzotzi szótárt. Ennek a szótárnak a ki­adására már valóban ré­gen szükség volt. Ha va­laki sajnálatos módon nem tudná, hogy miről van szó, a tzotzil nyel­vet Mexicoban egy tíz­ezer tagú maláj törzs be­széli. — A federális kor­mány 39.000 dollárt for­dít a következő célra: Hogyan lehet megmász­ni a Himaláyát és ha ezt megtettük, miképpen ta­nulmányozzuk a nepáli sherba törzs életét és szokásait? (E sorok írója máris készülődik a Hi­­maláya megmászására, csak még vár míg a reu­mája elmúlik.)­­ A következő fede­rális tanulmány viszont, melyre Washington, D.C. már eddig is 65,000 dollárt fordított, —hatá­rozott lelkesedéssel töl­ti el a cikkírót, mert már évtizedek óta érezte egy ilyen tanulmány szük­ségességét. A tanul­mány hivatalos elneve­zése: Milyen volt a hol­ ,­land gazdasági élet a ti­zenhatodik században? — Ennél csak az iz­galmasabb, hogy mi­képpen viselkednek azok az emberek,, akik­nek a kezében esernyő van és egyúttal valami­lyen egyenruhában van­nak? Erre a tanulmány­ra a federális kormány mindössze háromezer dollárt költ. Szerintünk azonban ezt az összeget lényegesen fel kellene emelni, mert a problé­ma életbevágóan fontos. (A cikkírónak nincs eser­nyője, de teljesen tár­gyilagosan és elfogu­latlanul érzi a kérdés fontosságát.) TOOL & DIE MAKERS WANTED WE OFFER COUNTRY LIVING, EXCELLENT PAY. PAID HOLIDAYS ANf) VACATION. COMPLETE INSURANCE PACKAGE AND EDUCATIONAL ADVANCEMENT OP­PORTUNITY. Apply in person — phone or write to Dept. GjN. IMPACT INDUSTRIES MU E. tth STREET • SANDWICH, ILL. 60548 Equal Opportunity Employee /6/ FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next