Chicago és Környéke, 1980 (1-51. szám)

1980-05-31 / 22. szám

oldal Molnár Zsigmonil • Apró kapcsolatok A postáról. Úgyis mint ilyenről, de főként mint olyanról. Pláne most, hogy Mr. Bolger, az amerikai fő­postamester kijelentét­­te, hogy 1981-ben az amerikai postatarifa a csillagos égig fog emel­kedni. Ezt az emelést már vártuk. Viszont azt is tudjuk, hogy az eme­lés után a postaszolgá­lat lentebb lesz a kacsa hátsó részénél. Egy kö­zönséges szerelmes­levélre 20 centes bélye­get kell majd nyalintani és a KÉK ÚJSÁG kézbe­sítése még annál is gyat­rább lesz, mint eddig. Bár nem lehet tagadni, hogy az utóbbi időben némi javulás ne mutat­kozott volna, mert ha a heti lapunkat a toron­tói Bloor Streeten pén­teken este már feladták, azt a legnagyobb csodál­kozásunkra már 2 hét alatt meg is kaptuk. Mert ugyebár hol van ide Torontó? Most az emelés után majd 5 hét platt fogjuk megkapni. És ha a magyaroknak ez nem tetszik, tehetnek nekünk egy szívességet, mondotta néhány fekete levélhordó haverom. És aki túl kiváncsi lesz pl. itt Clevelandban, hogy mit irt már megint ez a Molnár, az pattanjon bi­cajra (kerékpár) guri­­gázzon el Torontóba és ott személyesen, .pikkol­­ja” fel a KÉK ÚJSÁG- ot. És álmodozzon a ré­gi világ póni expressei­­ről, amikor a keményfe­nekű amerikai lovasle­gények az indián póni­­kon vágtázva 3 nap alatt lekézbesítettek minden levelet a keleti partoktól nyugatig. De hol van már ä tavalyi hó? Fő az előkelőség. A clevelandi Plain Dealer május 5-i számá­ban Nancy Bigler Ker­sey, a lap társadalmi tudósítója (society edi­tor) nagy és képes ri­portban számolt be az American Hungarian Foundation-nak Cleve­landban május 3-án éste rendezett fényes és elő­kelő báljáról. A bálon megjelent magyar „elő­kelőségek” egynéme­­lyike majdnem sérvet kapott a nagy küzdelem­ben, hogy egymást túlli­citálják családjuk előke­lősége és a történelem előtti időkben vissza­nyúló családi gyökerek sőt tőzsgyökerek miatt, ami itt Amerikában ugyebár nagyon fontos. OAK LAWN — THE FINANCIAL “KEY” to owning a home at: STONEGATE CONDOMINIUMS The big reason is $39,990. 10.9% Interest, 5% down. Ask about our special “Key Plan” offering lower initial interest rate financing. * Year-round Pool * Terraces for all units * Convenient Transportation * Elevators * Garage Parking Avail. * Modern Appliances * Exceptional landscaping * Outstanding location * Many additional amenities 1 Bedroom from $39,990. 2 Bedrooms from $49,990 9520 S. Mayfield Ave. (At Southwest Hwy) OPEN 10 AM —6 PM 422-7141 Another development of the Lieberman Group, Ltd. (22) SUNSET TERRACE MOTEL (Ennek a hirdetésnek a felmutatója 19.% kedvezményben részesül! MINDENKIT MAGYAROS VENDÉGSZERETETTEL VAR: Generslch Olga és Sándor • All units have complete electric kitchens, fully equipped and ready for instant hou­sekeeping (linens, dishes, cooking uten­­' - sils, perculators & Toasters.) Your Hosts: QIOftEg SÁNDOR & OLGA GENERSICH Tel: (813)355-8489 m sunset 4644 n. Tamiami Trail iTBRRACEfc. SARAS0XAi FLORIDA 33580 (U.S. 41) Attractive New Fountain Pool • Patio „Exceptionally Clean" Egy clevelandi hölgy pl. a riporternőnek a következő szöveget adta le: Idézem a Plain Dea­lerből szóról szóra: „My great great great uncle was baron Pongrác, king of Northern Hunga­ry.” Magyarul és sza­bad fordításban:... az ük-nagybátyám, báró Pongrác, király volt észak Magyarországon. Kár, hogy amikor báró Pongrácot mint magyar királyt tanították az is­kolában, valószínűleg hascsikarás miatt hi­ányozhattam. Kerestem ilyen nevű magyar ki­rályt a királyok cím és lakjegyzékében, de ott sem találtam. Egyéb­ként engem, ahogy utó­lag értesültem, azért nem hívtak meg e fényes bálra bokázni, mert bár tudták, hogy egy Mol­nár 1389-ben résztvett a híres rigómezei ütközet­ben, de aztán kisült e te­kergőről, hogy a csatá­ban a feltűnés elkerülése céljából csupán csak ri­góként randalírozott. Ennyit a magyar előke­­lősdiről a nyugati vé­geken. A kocsibugázók. És ha fentebb írtam pár sort az előkelő felvi­lágról, engedtessék meg pár sor az előkelő alvi­lágról, a gépkocsi tolva­jokról, vagy ahogy a régi Budapest rendőri életé­ben nevezték őket, a ko­­csibugázókról. A végén még megsértődnek a mellöztetésük miatt. Nemrégiben egy itteni magyar negyedbeli cse­­hóba (kocsmába) tértem be 1-2 percre, illetve 1-2 fröcsre szomjusági szempontból, mert nincs borzalmasabb a szomj­halálnál. Na és riport anyagot is nézegettem az újság számára, mi­vel az öreg maradék ma­gyarok közül még jár ide egynéhány, de csak ép­pen már mutatónak. Előkelő idegenekkel, szabadlábon lévő gépko­csi tolvajokkal, bugá­sokkal ültem a pult mel­lett. A „bártender”, vagyis a csaposlegény, aki valamikor szebb na­pokat látott Budapesten az 5. fizetési osztályban, sok szakihai titkot árult el az ürgékről. Ezek... mondottá az 5. fizetési osztályos csaposlegény, kizárólag csak új kocsik­ra specializálják magu­kat. Különböző összeköt­tetéseik révén órákon belül értesülnek arról, hogy ki hol és mily'már­kájú új kocsit vásárolt s ezen új kocsinak hol van a garázsirozó helye, hol a vevő, az új tulaj lakása stb. stb. Ezután két bugás figyeli ax új kocsi tulajdonosának la­kását reggeltől estig egy másik kocsiból, hogy mi­kor és hova viszik ki az új kocsit, s hol parkol­nak le véle. Á kiszemelt új kocsihoz már megvan az új kulcs, amivel nyit­nak majd. Aztán ha a kö­rülmények megfelelőek, percek alatt elfittyen­­nek vele, a kocsit ,,át­­fixoiják”, átfestik, új motorszámot nyomnak bele, s a kocsira 1 nap múlva a saját jó kedves majája sem ismerne rá Aztán futnak vele egy másik államba. Védeke­zés alig van ellenük. Az én 100 éves öreg kocsi­mat, amit- már csak a rozsda és a festék tart össze, legfeljebb csak óvodás kölykök lopják el s ha kifogy a gazolin, ott hagyják az úton. Tudok egy olyan amerikai fic­kót, aki mikor betért egy kocsmábá 10 italra, az új kocsijának az egyik kerekét leszerelte és nagy hetykén bevitte magával. A kocsibugá zók, akik lesték az al kaimat napok óta, ek kor a kocsi minden abla kát pozdorjává verték dühükben egy kalapács csal. A régi pesti életem ben egyszer kihallgat tam egy tettenért és le bukott bugást. Volt már büntetve... s ha igen miért, kérdeztem. Rossz kocsiba szálltam be Nem volt az enyém. A humor nemcsak Nyugaton, de a régi vi lágban Budapesteb a bu gások között is változat­lan volt Terebessv Emőke: négy Nyelven a- magyar SZABADSÁGÉRT! j MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 84 Rosti. 70. Owiimny Feleli* derkenti ét kiadó: v KECSKÉSI-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre. így dol­goztak félévszázáddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pitssburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk.új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába: Név: (vagy szervezfet neve). Cím:................................. Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Dt. 60053 Amszterdami riport Mindjárt Párizs, Lon­don, Róma után a túris­ták kedvelt városa: Am­szterdam. Beatrix trónralépése alkalmával rövid időre reflektorfénybe került ez a város a televízió képernyőin. Mindjárt bemutatkozott a holland nép mindkét oldaláról. Egyidőben láthattuk a fényt és pompát, a kirá­lyi család tagjait és kör­nyezetét, vendégeit. Ugyanakkor a városi . tüntetéseket is. A koronázási ünnep­ség nem volt zavartalan. Julianna, az öreg király­nő, lemondása és egyben 71. születésnapja sok embernek könnyeket csalt szemébe. Lánya trónralépését többen örömmel fogadták, so­kan kihasználták ezt az alkalmat arra, hogy fel­hívják a világ figyelmét a holland városokban uralkodó állapotokra. Míg a királynő letette hűségesküjét a temp­ómban, addig füstbom­bák robbantak Amster­dam utcáin és a tünte­tők kövekkel dobálták a rend fenntartására ki­rendelt rendőrséget. Több, mint 100 sebesül­tet szállítottak kór­házba a mentők. Aki nem ismeri a hol­land népet, talán meg­lepődött ezen, pedig köz­tudomású dolog, hogy a hollandok többször tün­tetnek, mint zoknit vál­tanak. Talán sehol sincs annyi párt, mint az Halló, igjff itt London! «! Tovább zajlik a sajtó, és diplomáciai vita ar­ról, hogy helyes volt-e az „Egy arab hercegnő halála” című dokumen­tumfilm bemutatása? Egyesek a sajtószabad­ságra hivatkozva állít­ják, hogy igen, helyes volt. Mások viszont úgy vélik: noha mindent sza­bad, kérdés, hogy bölcs és méltányos, dolog-e mindent meg is tenni? Ha pl. milliókkal károso­dik az ország azért, hogy valaki elkészíthessen, bemutathasson egy más ország, államfő, vagy kormány számára kínos filmet. Különösen ak­kor, ha a sértett fél Anglia barátja, mint ez esetben Szaud Arábia. • • • Az angolok lassan ta­nulnak... Példa erre a következő, hiteles törté­net. Egy nő „egy tucat” levélbélyeget kért egy postahivatalban. A tiszt­viselő kijelentette: nem adhat, mert amióta Ang­lia áttért a tizedes rend­szerre, a „tucat” meg­szűnt. Mire az ügyfél: de 12 levelet akarok fel­adni! Az más! Akkor mi­ért nem kér 12 bélyeget? A nő: De hiszen 12 az egy tucat... A postás: Értse meg, tucat nincs! • • • Mai világ... Egy 16 éves diáklány közölte a szüleivel, hogy gyereket vár. Az anya elájul, majd családi tanácsko­zás: ki a férfi, elveszi-e? A válasz: igen, el akarja venni, de ő nem megy hozzá, mert — nem sze­reti ... • • • A British Airways a korábbi napi járatait he­ti 3-ra csökkentette Lon­don és Teherán között, de a jelenlegi körülmé­nyek között heti egy is elegendő lenne, mert az átlag utaslétszám: négy fő... 0 0 0 A királynő ezüstju­bileumára Angliában 40 millió dollárnak meg­felelő összeget gyűjtöt­tek, amelyből — a most kiadott jelentés szerint 7 milliót fizettek már ki 25 éven aluliak vállalko­zás indításához. (-1.) Schőpflin Ilona: Kaleidoszkóp aránylag kicsi Hollandi­ában. Az amsterdami város­háza iratai szerint 790.000 amsterdami la­kos közül 789.999 „nem egészen megbízható”­­nak nevezhető. Az öreg város, „Észak Velencéje” — valóságos múzeuma a 17. sz.-nak. A város cölöpökre épült, a gyalogjárható utcá­kat, házhelyeket feltöl­­tötték. Ahol ma autók su­hannak, villamosok dö­cögnek, valaha víz állt. A kanálisokon kis hajók közlekednek, partjain fák zöldéinek, s szorosan egymást támasztják a régi patríciusok, keres­kedők által emelt öreg, de szép színes házak. Az épületek magasba nyúl­nak, a tető zárókövein gyakran régi, 1648-as évszám, régi cégjelzé­sek láthatók. Régen az adót az épület alapja után fizették, ami bizony nagyon drága mulatság volt, ezért nyúlnak a házak inkább felfelé, mint hosszában a kaná­lis partjain. Vannak olyan házak Amster­damban, melyeknek szélessége csupán ak­kora, mint a bejárat kapuja. Mindjárt, ahogy belép a kapun az em­ber, lépcsőt mászhat, csak úgy jut be a szobá­ba. Újabb emelet után a konyhába és így tovább. Természetesen sem­mi sem időtálló! A 17. sz.-ban a cölöpökre épült házak süllyednek, düle­­deznek, korhadnak, má­­lanak, sokat a végleges összedülés fenyegeti. A Patriciusok-utcájában egy kis ház bére kb. 8 ezer Gulden egy hónap­ra. Aki örököl egy ilyen házat, be se költözik, inkább üresen hagyja, mert ki nem adhatja senkinek, a rendelet ér­telmében a város veszi „kezelésbe.” Ez azt je­lenti, (majdnem, mint az államosítás otthon), hogy a város szép há­zait az állam renováltat­­ja, majd követségek­nek, nagyobb irodák­nak, repülőtársaságok­nak adja át, vagy lebon­tásra várnak. Fiatal házasok, vagy keveset kereső állam­polgárok nem tudnak la­káshoz jutni. Ezek a fia­talok egységbe tömörül­nek. „Craaker”-oknak nevezik magukat. Ez a szó talán a német „kna­cker” szóhoz hasonló, ami magyarul „feltö­rő”, vagy: betörő-nek fordítható. A Craaker-ek maguk vették kezükbe a lakáshiány megoldását. Egyszerűen feltörik a lakatlan házakat és be­költöznek. A kormány­zat nem lakoltatja ki őket, tűri a helyzetet, mert más megoldás ed­dig nem jutott eszébe. Tüntetni van okuk a háztulajdonosoknak is, igazságtalannak érzik ezt a megoldást, de azok is, akik még így sem ju­tottak lakáshoz. Sokak­nak nem tetszik, hogy a királynő, Beatrix új ott-Évtizedek óta már hozzászokhattunk, hogy ,,édes” életünkben sok mindenről kell leszok­nunk. Még jó, ha az agy­mosás különböző vágá­nyain erőnk marad el­­lentállni. Többek kö­zött, hogy bátorságunk van csodálkozni... Eb­ben az esetben nem tu­dom szomorkodjunk-e, vagy szívből neves­sünk!? Kjell Forelund nevű svéd egyén 48 élet­évéből „csupán” 29 évet töltött a börtön rácsai mögött. Közben a cel­láját annyira megked­velte, hogy most szaba­­donbocsájtása ellen til­takozott. Indokai a kö­vetkezők: 1.) úgy érzi, hogy még nincs eléggé felkészülve életét sza­badon élni; 2.) a bűnügyi hatóságok nemcsak egy állással, hanem egy bú­torozott lakással is tar­toznak neki. Amíg fenti két követelését nem tel­jesítik, nem hajlandó celláját elhagyni... Ismérve a svéd áll^m humánus beállítását szociális téren, nem tartom kizártnak, hogy a fogoly fenti „feltéte­leit” nem fogják-e meg­fontolás tárgyává tenni és ennyi év után majd rájönnek, hogy a legal­kalmasabb lakást vala­melyik svéd elmegyógy­intézetben kellene ré­szére kiutaltatni... honának kiépítésére több milliót áldozot a holland adófizetők pén­zéből. A koronázási ün­nepség 900 milliót emésztett fel. Az új ki­rálynő jóval több fizetést fog kapni, mint Julian­na. Beatrix évi „fize­tése” 5 millió! Ehhez még 20 milliót az állam­kasszából fizetnek a több, mint 300 udvari tisztviselőknek. Személyes vagyonát a királyi családnak 100 millió Guldenre becsül­ték, nem számítva hoz­zá Beatrix ékszereit, melyek 25 milliót érnek. Az új királynőnek, mint láthatjuk lesz mit aprí­tani a tejbe. Ilyen va­gyon mellett nem tu­dom, miért nem építe­nek olcsó bérű lakásokat a menekülteknek és a gyarmataikról (amikből meggazdagodtak a hol­landok), Hollandiába menekült holland állam­polgároknak? A Grachtokon (kaná­lisokon) végig csóna­káztam, akkor láttam a folyó két oldalán vesz­teglő öreg, kimustrált vontató-lakó hajókat. Ezekben laknak a város szegényei. Évente 3 Guldent fizetnek a vá­rosnak bért, hogy meg­tűrje őket. Még a város macskái is kaptak egy ilyen öreg hajót, melyet ketreccel elláttak, itt ugrál a sok gazdátlan macska. Ezt az állatvé­delmi liga tartja fenn. (Ezek a macskák azon­ban a város egyétlen fajta „lakói” akik már nem tüntetnek.) Azt mondják, ha há­rom amsterdami lakost egy lakatlan szigetre száműznek, egész biz­tos, hogy ott három faj­ta pártot fognak alapí­tani. Amsterdam nagyon s$ép és érdekes város. A vasútállomás épülete 9.000 cölöpre épült. A városban nagy a forga­lom, nyüzsög a sok em­ber, drágák a hotelok, vendéglők. Minden meg­található itt. Öreg rak­tárházak a 17. sz.-ból és luxus-paloták, szex-mo­zik, színházak, sőt szex­utcák is, ahol üvegkira­kat mögött ülnek és árul­­ják magukat a nők, akárcsak Hamburgban. Láttam sok kétfogatu lo­vaskocsit' is, felhúzható hidakat, öreg templomo­kat, bárokat, diskothe­­kokat, „Teleki-tér” és „Party-ház”-ak, úszó, tánc-lokálok, hajókon úszó virágpiac, minden megtalálható Amster­damban. Az ifjúság többsége a „Dam”-on találkozik, lépcsőkön ülnek, napoznak, esz­nek, alszanak, vagy ze­nélnek, árulnak vala­mit. (Gyakran hasist is.) A városban tömegével látni bicikliket. Ezek a hidak, oszlopok vas­­korlátaihoz lánccal van­nak odaerősítve. Hollan­diában nagyon szigorú­an büntetik a biciklitol­vajokat. Rossznyelvek szerint egy hollandus előbb válik meg a fele­ségétől, mint a bicikli­jétől. Az 1880-bán épült Americain-Hotel talál­kozóhelye lett a művé­szeknek, íróknak, egye­temistáknak. Ebben a hotelban tartotta meg esküvőjét az I. világ­háború legendáshírű kémnője: Mata Harí. A 48 Hektár nagyságú Vondel-parkban sok-sok nárciszt, kókuszt, ját­­szintot óriás amarilli­­seket és tulipánokat lát­tam nyüni. A Rijksmuzeumban megcsodáltam Remb­randt képeit. Gyönyö­rűek a Vincent van Gogh múzeumában őrzött ké­pek is a művésztől. 200 festményét, 400 rajzát, több száz levelét láthat­juk itt. A Munttoren torony­ból minden fél órában még a 17. sz.-ból fenn­maradt harangjátékkal szórakoztatják a sétáló­kat. Amsterdamban 6 régi, színesre festett verkli, zene-kocsi gondoskodik a járókelők jó hangula­táról. Muzikális város, hol a harangjáték, hol a verkli szól, vagy a diák­ság tüntet és énekel. Megtekinthető Anna Frank háza is, ahol két évig élt egy megfordít­ható könyvespolc mö­gött ez a fiatal leány a zsidóüldözés alatt, ahol naplóját írta. 3615 cölöpre épült a Luther-templom, 45 m magas kupolájával ki­emelkedik a városból. Az Isten-tiszteletek azonban az utolsó évti­zedekben egyre gyérül­nek, a templomból idő­közben raktárházat is csináltak. Egy amerikai részvénytársaság, 13 ré­gi házzal együtt megvet­te és átalakította a há­zakat hotellá. A temp­lom 19 m átmérőjű kupo­lája alatt ma koncerte­ket tartanak. Szép a sirató-torony, vagy jajgató-torony 1482-ből. Itt búcsúztak el a tengerészek, halá­szok hozzátartozójuktól, azért nevezték el a tor­nyot a könny ek-tomyá­­nak. Innen indult el Hen­ry Hudson is, mielőtt Manhattan-1 „felfedez­te.” A város központjában éppen restaurálják a Zuiderkerk-templomot. Az 1614-ben épült tor­nyát, Rembrandt, aki szemben lakott az épü­lettel, többször megörö­kítette festményein. Rembrandt háza 2 eme­letes, szép piros zsalu­­gáteros ablakaival na­gyon szép látvány. 20 évig lakott itt Hollan­dia legnagyobb művé­sze, feleségével, Saskiá­­val, aki 40.000 Guldent hozott hozományként a házasságba. Itt élte Rembrandt nagystílű életét, míg a tönk szé­lére jutott. Viszont, eb­ben a házban alkotta legtöbb és legszebb ké­peit is. Rengeteg múzeuma és látványossága van még a városnak. Nagyon szép az állatkertje, ér­dekes Madame Tussaud viaszk-kabinettje is. Amsterdamból sok ki­rándulást tehet a láto­gató. Az ország kicsi, egy óra alatt elérhetők a nagyobb városok, szél­malmok, tulipánmezők’. Utóbbiakban óránként indulnak az autóbuszok. Soha ennyi szép virágot egyszerre nem láttam még életemben. Egy holland vállakozó egy speciális kaucsukból va­ló csövet készített, ame­lyet a föld felszíne alá néhány centiméterre helyeznek le és ezzel ön­tözhetik a növények gyökereit alulról. E föld alatti öntözőcső eredeti­sége abban rejlik, hogy a csövön nincsenek kis lyukak, amelyeken ke­resztül azután a víz a nö­vények gyökereihez jut­na. Ez esetben ugyanis maga a kaucsukból ké­szült cső olyan porózus szerkezetű, hogy át­ereszti a vizet. Ezt a porózusságot az igény­nek megfelelően a gyár­tó cég rendkívüli pontos­sággal szabályozza az előíráskor. . Amsterdamot bejár­hatjuk csónakkal is. Az egyik helyén megáll a vezető, mert négy irány­ba tekintve, egyszerre 14 hidat számolhat meg a túrista. Nagyon szép látványt nyújt ez nap­pal is, de mégszebb az esti kivilágításkor. Valóban igaz az a meghatározás, hogy Amsterdam a meglepe­tések városa. Aki ide ellátogat, nem fog unat­kozni egy percet sem!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék