Chicago és Környéke, 1980 (1-51. szám)
1980-06-28 / 26. szám
I Molnár Zsigmonri- Az állampolgárság Egy ismerősöm, aki a közeljövőben fog nekirugaszkodni az állampolgársági vizsgájának, jó előre felkért, hogy becses személyemet szeretne a vizsgán, mint tanút bejelentetni. Mivel ez a tanuzási biznisz állampolgári kötelezettség, savanyú ábrázattal elfogadtam a felkérést, bár biztosítottam az öreg fiút, aki ilyen tanút visz mint én, aki az angol nyelvet a clevelandi magyar negyed csodálatosan szép és klasszikus szintjén beszéli, annak biztos a vizsgán való bukás. Ellenben ajánlottam e megtévedt fickónak, hogy lehetőségeihez képest inkább 2 fiatal és gyönyörű nőt vigyen magával tabunak, a siker biztos lesz, mint annak idején nálam. • Jómagam 1955 januárjában kezdtem készülni a polgárvizsgára. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy a készülődés előtti években az angol nyelv szépségei iránti kínzó vágyból, elalvás előtt az ágyban Sexpirata összes műveit, vagy 8. Henrik emlékiratait olvasgattam volna. E nyelv klasszikus szépségeit különböző munkahelyek mélyén morcondi vagy barátságos amerikai melósoktól, a Billtől, a Jóétól, a Stevétől és másoktól tanulgattam s a félelmetesen disznó angol szavak percenként úgy ragadtak rám, mint a méhecskékre a virágpor. Ők viszont tőlem lestek el néhány megrendítően szép, bár nem középkori zsoltárokba vagy virágénekekbe illő csodálatos zengésű magyar szót. • A polgárvizsgára Weisz Hugó köz és váltó ügyvéd úr által angol és magyar nyelven kiadott 25 oldalas füzetből készültem. Fél év alatt jobban tudtam az Alkotmányt, mint a philadelphiai atyák, a pilgrimek, a pingvinek és mit tudom én kik, akik azt megszerkesztették. Jobban tudtam a legislation branchot, mint a mohácsi vészt, a vasvári békét, vagy Zrínyi kirohanását. A végén minden éjjel a vizsgáról álmodtam, s ha néha ijedtemben leestem az ágyról, azonnal az amendmenteket kezdtem fújni. Aztán egy szép tavaszi napon, mikor behívtak vizsgára, két másodgenerációs, félelmetesen szép amerikai-magyar fiatalasszonyt vittem magammal tanúként, akiket clevelandi életem első napjaitól kezdve ismertem. Egy asszony ismerősöm meg is jegyezte, ha a vizsgán is oly tehetséges leszek, mint a tanúim kiválasztásában, akkor elnöki kitüntetéssel fogok vizsgázni. Hát nem vizsgáztam. Egy fél-fekete bírósági tisztviselő nyaggatott, beszélgetett és irkálgattatott velem hülye mondatokat. Például: ...írjam le azt, hogy „szeretem a tejberízst.” Savanyú pofával, de leírtam. Aztán tovább maceráit, hogy írjam le ezt, írjam le azt. Leírtam. Csodára meg volt velem elégedve, mert mindöszsze 50 hibával írtam le ezeket a tejbegrízes kis tőmondatokat. Majd meggondolta magát és villámgyorsan kezdett hozzám beszélni bővített kiadású hillbilly dialektusban, amiből egy árva facsaró kukkot nem értettem. Rövid hallgatás után zordul rám nézett, s fenyegető hangon kérdezte, hogy: yes or no? Nos... mit tesz ilyenkor egy kiskunsági legény, aki nem érti a kérdést? A világ legtermészetesebb hangján rávágja a feleletet, hogy .. .yes. Én is rávágtam. A fekete ettől magába roskadt... a fali-óra mutatója leállott... a két gépírólány ijedten abbahagyta a gépelést és felém sandított. A fekete viszont, mikor viszszanyerte az eszméletét, az ajtó felé mutatott azzal, hogy: out. Ezt már értettem és marsoltam kifelé. A két édes tanúm viszont már ott állott az ajtóban, akiknek csak annyit mondtam, cicukáim, zűr van. Bízd csak ránk, mondta a Manci és Klári és máris zúdultak befelé hívás nélkül. Hogy mi történt bent azt nem tudom már. Csak azt tudom, hogy a Mancinak olyan volt a szőkesége, mint amikor ért kalásszal jön a sárguló nyár, s a szeme kékje is olyan volt, mint a Juhász Gyula versében a szeptemberi ég a bágyadt búcsúzónál. És a Klárinak rövid volt a szoknyája és csodálatosak a lábai. S én tudtam, ha a Manci az álmatag kék szemeivel kissé megreflektorozza a feketét... vagy ha a Klári leül és hanyagul keresztbe teszi a lábait és a selyemharisnyás térdén, vagy attól feljebb ledéren megvillan a tavaszi napsugár, akkor én nem tudtam olyan hatókör lenni, hogy ezen a vizsgán megbukjak. Nem is buktam, mert a két édes tanúmtól a fekete ürge 1 perc alatt bezsongott. Tanúim 20 percig voltak benn, s „kihallatszott a kacarászásuk, amikor a fekete elmondta nekik, hogy azt kérdezte tőlem: ... az óhazában voltam-e bankrablásért büntetve. És én erre vágtam rá nagy hetykén hogy: yessir. Mikor kijöttek a lányok, s egyetlen szóval közölték velem, hogy minden oké, óriási kézcsókot húztam be mindkettőjüknek. A fekete ezt szédülten nézte az ajtóból és nehogy lemaradjon az európai stílustól, ő is cuppantott egyet-egyet a két szép asszony kezére. Aztán a kézcsókba úgy belejött, ha arrébb nem ugrom, nekem is kezet csókol. De aztán csak annyit mondott, hogy Sigmund... you oké. I know, válaszoltam pimaszul. Ezért itt, a KÉK ÚJSÁG hasábjain elmondván e régi sztorit, ajánlom polgárosodni akaró férfi honfitársaimnak, magolás és biflázás mellett két „édes tanút” is vigyenek a polgárvizsgára. Egy szőkét és egy kamucit. És ne mini szoknyában, de mikró-miniben. És oly kék szemekkel, mintha abban ibolyát préseltek volna szét. ■ 3-fÉM m 1# mV: Dr. Molnár Zsigmond Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Ára: 10.00 dollár (Postai szállítás esetén plussz $ 1.00) Megrendelhető Kanadai Magyarság 412 Bloor Street West, Toronto, Ontario Canada M5S 1X5 (x) FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! ! Elrod Realtors, Inc. INGATLAN! ADÁS—VÉTEL FELBECSÜLÉS Chicagóban és kertvárosaiban Forduljanak bizalommal KATHY WOLFI magyarul is beszélő hosszú gyakorlattal rendelkező üzletkötőhöz. A helyi magyarság által közismert üzletasszony 1979-ben egy millió dolláron felüli ingatlan üzletet bonyolított le a J. ELROD kötelékében. Wolf Kathy kitűnő hírneve garantálja a gyors és sikeres ügyvitelt a négy irodával rendelkező cégnél. Telefon: Iroda: 676-0200 Otthon: 677-5114 ! NÉGY NYELVEN A MAGYARSZABADSÁGÉRT! ,, , '* | MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pontf. 70. Czarmany Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSI-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. . Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába. Név: (vagy szervezet neve). Cím:.................................... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Hl. 60053 Rónai Zoltán: Hódítók bölcsőjénél - Extremadurai utinapló — II. Tetszik Istennek és az embereknek A Jerte helyes kis folyó, de nevét Extremadurán kívül kevesen ismerik. Tágas völgyében, mely tavasszal cseresznyevirággal van tele. Plasencia püspöki székhely. A város címere szerint „Placet Deo ethominibus” vagyis „Tetszik Istennek és az embereknek,” s a népetimológia ebből szokta nevét levezetnie: Placentia — Plasencia. Kolumbusz bölcsőjeként is emlegették valaha, de tévedés alapján. A spanyol szolgálatban álló olasznak volt valami köze Piacenza lombardiai városhoz s ennek régi spanyol neve ugyancsak Plasencia. Amikor a tengernagy eredetét homály fedte, feltehetőnek tűnt, hogy az ő bölcsője is extremadurai földön ringott. Sötétedik már, amikor nyakunkba vesszük a várost. Első utunk a székesegyházba vezet s szerencsénk van, mert fél óra múlva már be is zárják. A prospektusok „katedrálisokról” szoktak beszélni. Egy van vagy kettő? Talán kettő egyben? A válasz különös, de egyszerű. A XII. század végén alapított városnak és püspökségnek volt egy román-gót átmeneti stílusú székesegyháza, mely a XVI. század elején már túlságosan szerénynek szűnt. Nekifogtak átépítéséhez, de a munka sohasem fejeződött be. Az egyik rész megmaradt régi formájában s ez a ma plébániaként szolgáló „öreg székesegyház.” Vele egybeépült az új, égbeszökő oszlopkötegeivel és magas, későgót boltíveivel. A főhomlokzat már platereszk (spanyol korareneszánsz) stílusú, de nem készült el: a gazdag faragású szoborfülkék üresen ásítanak. Kissé idegesen rójjuk a várost. Vezetés nincs, kiki a maga érdeklődése szerint jár-kel. Városfalak, kapuk, paloták, templomok. Az Esperes-házon jellegzetes sarokerkély nagy címerrel. Szt. Márton Egyháza sajnos zárva, nem láthatjuk az „isteni” Morales főoltárát. A Szt. Miklós templom nyitva, de vaksötét. Gyerekeimmel megkeressük a villanykapcsolókat és mindjárt „fényárban úszik.” A templom érdekességeihez tartozik, hogy kis tér közepén áll, nem ékelődik házak közé s így körül lehet járni, ami spanyol földön elég ritka, így támadhatott a hagyomány, melyet a VIII. Alfonz szállodában vett vezetőkönyv határozottan cáfol; a templomot azért építették oda, hogy két szembenálló palota ellenségeskedő lakói ne lássák egymást. A közelben egy másik templom, benne sírkő felett bíborosi kalap függ. Az érdekességeket egy civilben járó pap magyarázza : a főoltárt egy festőnő készítette férjével, akad a templomban Grecónak tulajdonított feszület s egy a kerengőről nyíló kápolna szekrényében tartották a szegényeknek, köztük a leányanyáknak szánt adományokat. Az egyház és a kolostor a domonkosoké volt, most a szervitáké. — Olasz rend a miénk, — magyarázza és meglepődik, hogy ismerem őket. — Ő maga magyar? Volt két magyar rendtársam Rómában a teológián. Az egyiket Tótnak hívták... Izabella és Ferdinánd a béke és rend helyreállításakor meg is nyirbáltatták a tornyokat: felső emeleteiket mind le kellett bontani. Költőinek hangzó nevek: A Csillagos Szűz Mária kapuja, a Kardkovácsok tornya... Vagy csak meglepően különösek: az Apáca zagja, a Majom-ház... Egykor hatalmas nemzetségek síremlékei a templomokban. Az egyiken ez a szinte gőgös felirat olvasható: „Itt várják a Golfinok az ítélet napját.” A Golfin-családnak két ága és két palotája volt, az alsó és a felső. Benézünk az egyikbe: oszlopos udvarán egy kisfiú mond fel a turistáknak valami véres históriát pár pezeta ellenében. A római Colonia Norbensis Caesarina és az arab Qatrix — innen a Cáceres név! — maradványai. Az egykori „juderia”, zsidónegyed csak a nevében él, de talán még a régiek az összezsúfolt, apró házak alapjai egy városkapu mellett. Minden tornyon gólyafészek. Kár, hogy üresek, nem vagyunk gólya évadban. Feketébe öltözött, kéregető cigányasszonyokban viszont nincs hiány. Az egyik elhagyott palota a Toledo- Moctezuma nevet viseli. Egykori úrnője, Tecuixpo (Gyapotpehely), keresztény nevén Isabel de Moctezuma, az utolsó előtti azték császár lánya volt. A Santa Maria templom 1957 óta osztja a 70 km-re fekvő Coria székesegyházával a püspöki templom méltóságát, addig csak esperes volt. Igazat megvallva ilyen benyomást is kelt, de cédrusból faragott főoltára remekbe készült, reneszánsz mű. Pénzt dobunk az automatába s pár percre fényszórók világítják meg a különös alkotást, melynek szobrait és domborműveit kivételesen nem festették és nem aranyozták be, hanem csak pácolták. A székesegyház egyik sarkán a ferences aszkéta, Alcantarai Szt. Péter bronzszobra. Nagyujja fényes, mint a római Szt. Péterben az apostolfejedelemé. Látjuk, hogy asszonyok odamennek és megcsókolják. Az idő sürget és nem tudunk a követendő útvonalban megállapodni. Feleségem és fiam a tartományi múzeumba néz be. Legérdekesebb darabja talán egy bronzkori sírkő bevésett, gyerekrajzra emlékeztető emberalakkal. Az udvar alatt az eltűnt arab vár víztárolója patkóívekkel és oszlopokkal. Olyan, mondják, mint egy elsüllyedt mecset. Én a lányommal lemegyek a Szt. Jakab templomhoz. Ez is bölcső volt: itt született az egykor híres és hatalmas, hasonnevű lovagrend. Már századokkal ezelőtt kitüntetéssé lett, ammelyet csak „tiszta vérűek,,” zsidó és mór beütés nélküliek és kezüket munkával be nem szennyezők kaphattak meg. Velázqueznek is bizonygatnia kellett, hogy a festés nem kétkezi munka. A rend piros keresztes fehér köpenyét ma csak nagyritkán viseli egy-egy öreg arisztokrata valamilyen ünnepélyes körmeneten. Nyolcvanöt kilométer autóbuszon kereszteztük a felduzzasztott Tajo folyót és Cáceres tartományi székhelyre érkezünk. Ha címerén nem is olvasható, biztosan el lehet mondani erről a városról is, hogy „tetszik az embereknek.” Annyira tetszik, hogy 1949-ben egész óvárosát műemlékké nyilvánították, 1969-ben Velencében pedig nemzetközi értekezleten példásnak ismerték el. Mégsincs olyan székesegyháza, mint Toledónak, Leónnak vagy Burgosnak; városfala nem olyan impozáns, mint Aviláé; nem őriz olyan műkincseket, mint Escorial, vagy Guadalupe; arab maradványai nem vehetik fel a versenyt Granadával, Córdobával, Sevillával. De megejtő varázsa van! Lejtős, macskaköves utcák és büszke kis paloták; címeres gránithomlokzataikat sárgára aranyozták a századok. Tornyok, de nem templomok, hanem paloták tornyai zavaros időkből, amikor családok és pártok álltak egymással szemben. PICK YOUR SEAT G&ASON TICKETS ★ ■FULL SEASON PLAN WRffEppCOMICIL 346-1122 Bármikor örömmel adunk részletes felvilágosítást pénzügyi szolgálatainkról MINDEN MEGTAKARÍTÁS NYERESÉG, mert NÁLUNK A PÉNZE ÖNNEK DOLGOZIK! EV late view a bank LAKE VIEW TRUST AND SAVINGS BANK . MEMBER FDIC 3201 N. ASHLAND AVE., CHICAGO, IL. 60657.312/525-2180 LINCOLN PARK OFFICE: 538 DIVERSEY . CHICAGO. IL. 60614 DRIVE-IN BANK: 3301 N. ASHLAND AVE.. CHICAGO, IL. 60657 9 oldal