Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)

1981-04-11 / 15. szám

A madridi értekezlet és a lengyel helyzet az európai sajtóban . Politikai bizonytalan­ságok — ez a címe a svájci New York Times cikkének, amely a mad­ridi értekezlet várható fejleményeit elemzi. Rá­mutat: szemben a kará­csony előtt végetért el­ső szakasszal, az érte­kezlet nem fog már ügy­rendi kérdésekkel ve­sződni : két és fél hetet az eddig benyújtott, számszerint kilencven javaslatra akar fordíta­ni, majd megkezdi vitá­ját a kiadandó zárónyi­latkozatról. Míg tehát ügyrendileg nem várhatók különö­ö­sebb nehézségek, politi­kai okokból teljesen bi­zonytalan az értekezlet jövője. Változatlanul dúl a szovjet megszállók harca Afganisztánban, ami felveti a kérdést: van-e értelme ma biz­tonságról és együttmű­ködésről tárgyalni és ha igen, érdemes-e, vagyis­­van-e egyáltalában kilá­tás valamilyen ered­ményre? Afganisztán ugyanakkor ráveti ár­nyékát az újabb enyhü­lési javaslatok megvizs­gálására is. Lengyelor­szágban tovább tart a belső erőpróba, a Var­sói Paktum fenyegető magatartása pedig, hogy katonai úton te­remt tiszta helyzetet, változatlan. Közben amerikában Reagan el­nökkel új kormány vet­te át a hatalmat, hogy milyen politikai vonalat fog Madridban követni, egyelőre bizonytalan. Nem világos ugyanis: vajon ugyanolyan ér­deklődést tanúsít-e a Párizs által beterjesz­tett leszerelési értekez­let iránt, mint Carter,­­ mialatt magában Fran­ciaországban Giscard d’Estaing indítmánya az elnökválasztási csata sodrába került. A svájci lap megjegy­zi: a madridi értekezlet második szakaszában a legvitatottabb kérdés az említett leszerelési érte­kezlet lesz, amelynek egybehívását Párizs előtt már Moszkva java­solta. Már eddig is kivilág­lott, hogy a Szovjetunió csupán azért van még jelen Madridban, mert reméli, hogy végülis megszületik a határozat az általa kívánt leszere­lési értekezlet egybehí­­vására. A szovjet dele­gáció máris jelezte: ha ez nem jön létre, elle­nezni fogja Helsinki újabb utóértekezletei­nek a tartását. Szovjet szempontból tehát me­rőben más a helyzet, mint a Belgrádban tar­tott utókonferencián volt: a jugoszláv fővá­rosban Moszkva semmi másra nem törekedett, csak hogy megfogal­mazzanak valamilyen semmitmondó zárónyi­latkozatot. Kérdés: va­jon a Szovjetunió haj­­landó-e a most kívánt cél érdekében áldozatot hozni? Minden szovjet sürgetés leszerelési ér­tekezlet egybehívására csak akkor lehetne sza­vahihető, ha Moszkva Afganisztánban világos jelét adná enyhülési szándékának. A Neue Zürcher Zei­tung rámutat: a Nyu­gat Madridban a lesze­relési konferencia ügyé­ben francia javaslatnak megfelelően akar eljár­ni. Ez azt jelenti, hogy ilyen értekezlet lehető­sége csak akkor kerül­hetne szóba, ha előzőleg megegyezésre jutnának a kölcsönös bizalmatlan­ság leépítését szolgáló intézkedések egész háló­zatában. Ezeknek­ az egész földrajzi Európát fel kellene ölelniük, vagyis az Atlanti Óceán­tól az Uraiig terjedné­nek. Csak az nem vilá­gos m­ég: a Nyugat ezt a földrajzi elvet és a hozandó intézkedések betartásának az ellenőr­zését előzetes feltétel­ként akarja megszabni, avagy megelégszik az­zal, hogy az a leszerelé­si értekezlet első szaka­szának a tárgysorozatát alkossa. Hamarosan ki­derül majd a spanyol fő­városban, milyen mér­tékű az egyetértés e te­kintetben a nyugati szö­vetségesek között, de az is, vajon a francia kor­mány, választások előtti siker felmutatása érde­kében, nem lesz-e a meg­fogalmazás pontjait ille­tőleg végülis engedé­keny. Végeredményben, Moszkva tárgyalási tak­tikáját tekintve, meg­lehetősen kérdéses a Helsinkit követő úgyne­vezett enyhülési folya­mat egész jövője — ál­lapítja meg a svájci lap. Ez a szovjet taktika könnyen leegyszerűsöd­het arra a formulára, hogy vagy lesz leszerelé­si konferencia, mármint a moszkvai elképzelé­seknek­­ megfelelően, vagy véget kell vetni Helsinki utóértekezletei­nek. Utóbbi már csak azért is csábító a Szov­jetunió számára, mert az úgynevezett harma­dik kosár offenzív em­berjogi követelései igen kínosak számára. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a mad­ridi delegációk körei­ben az értekezlet nagy­jából húsvétig való el­húzódásával számolnak,­­ annak a tudatában, hogy a következő hetek alighanem erősen pró­bára teszik majd a nyu­gati küldöttségek szí­vósságát és kitartását. A Londoni Times írja: A világ főleg a lengyel belső kötélhúzás politi­kai mozzanatait figyeli, amelyek mellett gyak­ran háttérbe szorul az ország nyomasztó gaz­dasági állapota. Holott — ne felejtsük el — az egész erjedést a tart­hatatlan gazdasági ba­jok okozták. Az ötnapos munkahét bevezetésé­nek a kérdése is ezek­kel függ össze. Hogy mi a mai valóság, azt az an­gol lap a következőkben ecseteli: A szeptemberi gdansz­­ki megállapodás óta, amelyben a munkás­ság komoly engedmé­nyeket csikart ki ma­gának, erősen vissza­esett az ország szénter­melése. Ennek az lett a következménye, hogy Lengyelországtól ha­gyományos vásárlója, Kelet-Németország is kevesebb szenet kap. A nehézségeket tetézik a lengyel mezőgazdaság gondjai. Ahhoz, hogy az ország kilábaljon a je­lenlegi szükséghelyzet­ből, elengedhetetlen lesz a földművelésügy javí­tása. Az elmúlt eszten­dőben Varsó nyolc mil­lió tonna gabona és több mint egymillió tonna ta­karmány behozatalára kényszerült. A kormány abban reménykedik, hogy ezt az importot si­kerül majd felére zsugo­rítani és az ország lé­legzetvételi időhöz jut. Vagyis: a kereskedelmi mérlegben végre többlet mutatkozik majd és ez­zel megjavul az óriási kültartozások törlesz­tésének a kilátása. A Times megállapít­ja: ezek a tervek csak ábrándok maradnak. Semmi kilátás sincs ugyanis arra, hogy a len­gyel élelmiszertermelés érezhető módon megnö­vekedjék. Ennek nemcsak a ta­valyi és várható idei rossz termés lesz az oka. Az a küzdelem, amely a mezőgazdasági vidéke­ken a független paraszt­szakszervezet megala­kulásáért folyik, ugyan­csak érződni fog majd a termelési statisztiká­ban. Amíg létre nem jön a kormány és a parasz­tok között valamilyen megállapodás az elke­rülhetetlenül szükséges reformokról, meddő do­log bármilyen komoly javulást várni a termés­­eredményekben. Ez az állapot pedig hátrányo­san befolyásolja az or­szág kereskedelmi mér­legét. Tavaly a kormány arra számított, hogy marad valami többlet ebben a mérlegben. A valóság azonban mesz­­sze elmaradt a tervelő­irányzat mögött: az év végén ötszáz millió dol­lárra becsülték a várha­tó deficitet, mire azon­ban a végső adatokat számba veszik, a hiány minden bizonnyal eléri majd az egymilliárd dol­lárt. Az ipari termelés az idén sem alakul a kor­mány kívánságainak megfelelően. A tartozá­sok összege közben to­vább emelkedik. A re­mény az idei esztendőre is a külkereskedelemre irányult, többlet helyett azonban az árucserefor­galomban is újabb defi­cit várható. Lengyelországnak eb­ben a gazdasági helyze­tében merül fel az újabb nyugati hitelek szüksé­ge, s— mutat rá az angol lap. Varsó küladósságai két kategóriába tartoz­nak: egyik részük nyu­gati bankok, a másik nyugati kormányok ál­tal szavatolt hitelekből áll. Lengyelország ed­dig pontos törlesztőnek bizonyult. Mégis, úgy látszik, hogy egyelőre nincs előkészületben semmilyen nagyobb nemzetközi hitelakció Lengyelország érdeké­ben. Varsó pénzügyi megbízottai tárgyaltak ugyan nyugati bankok­kal, ezek a pénzintézetek azonban mindaddig tar­tózkodni fognak na­gyobb hitelnyújtástól, amíg nem rendeződött Lengyelország belső helyzete. A bankok e te­­kintetben kormányaik példáját akarják követ­ni. Washingtonban a Carter-kabinet hajlott Lengyelország megse­gítésére, nem biztos azonban, milyen lesz etekintetben az új elnök magatartása. Az Euró­pai Közösségtől, egyes nyugateurópai kormá­nyoktól, csakúgy, mint a KGST-től kapott ugyan már Varsó pénzügyi se­gítséget. Mindez azon­ban csak átmeneti jelle­gű. Nyugaton a lehetsé­ges ügyfelek mindegyi­ke a várakozás állás­pontjára helyezkedett. Sok függ attól, milyen lesz az új amerikai kor­mány döntése. Ha­mrn Eme isztán igazán örömet akar szerezni Ma­gyarországon, vagy külföldön élő rokonainak és barátainak, akik Fekete István olvasóinak és rajon­góinak sok százezres táborába tar­toznak AJÁNDÉKKÉNT küldje el nekik ifj. Fekete István „Ítéletidő” című művét!! A kétkötetes, de egy kötetben megjelentetett, sok szép illusztrációval díszített, izgalmas eseményekben gazdag, történelmi témájú regényből ezidáig már többszáz példányt küldtünk Ma­gyarországra. (Légipostával 8-10 nap.) Úgy a­ hivatalos kritikák, mint az olvasók a legnagyobb elismeréssel jutalmazták a regényt, melyet a fiatalabb korosztályok éppen úgy élvezhetnek, mint az idősebb generációk. RENDELŐ-SZELVÉNY . Megrendelem ifj. Fekete István: ÍTÉLETIDŐ című művét. Puhakötésben$ 9.00 plusz 1.00 postaköltség drb-----­Vászonkötésben$14.00 plusz 1.00 postaköltség drb----­Tengerentúlra légipostával plus $ 4.00 . $­Pontos név: Cím:.......... .Zip code:. a vagy pénzesutalványt kérjük: Julius Nadas névre, és ítéletidő” r megjelöléssel, vagy a CHICAGO és KÖRNYÉKE címére 2„W3 C” W Argyle Chicago, 111. 60625, vagy pedig Mr. Julius Nadas: (W25 Grace Ave, Lakewood, Ohio 44107) Árpád könyvkiadó címére kül­deni. .­­,­­ ____________ A francia-német csúcstalálkozó lényege Vannak szövegek, amelyek fontossága puszta létezésükben, nem pedig tartalmuk­ban rejlik. Ilyen szöveg a 37-ik francia-német csúcstalálkozóról ki­adott közös nyilatkozat is. Már létével cáfolja azokat a közelmúltban szárnyrakelt kósza híre­ket, hogy a két ország viszonya elhidegült. Az is kifejezésre jut benne, hogy az európaiak a francia-német mag köré tömörülve továbbra is a saját érdekeiknek meg­felelő szerepet kívánnak játszani a kelet-nyugati kapcsolatokban és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy e kapcsolatokat Reagan elnök önmagá­nak sajátítsa ki. A Le Monde vezér­cikkének szerzője igen gondosan elemzi a közös nyilatkozat szövegét, mert tisztában van az­zal, hogy a megfogalma­zás, a használt kifeje­zések politikai állásfog­lalást tükröznek, így például, amikor ,,a biztonsági egyen­súlyról” van szó, ez ki­zárja a katonai fölényre való törekvést, de ugyanígy kizárja, hogy bármily fél is beletörőd­jék gyengeségébe. Kí­vánatosnak tehát az a helyzet minősül, ame­lyet Giscard d’Estaing TV-beszédében „stabili­zációnak” nevezett, — írja egyebek között a Le Monde. A baloldali liberális Le Quotidien de Paris szerint a csúcs­­találkozó a francia­német nézetazonossá­got szemléltette. Indokolatlannak bizo­nyultak azok az aggodal­mak, hogy Franciaor­szág és Nyugatnémetor­szág között elhidegülés jelei észlelhetők. Gis­card és Schmidt között a legjobb egyetértés ural­kodik. A nyugatnémet kancellár egész politikai karrierjét a keleti poli­tikára tette föl. E politi­ka feladása hosszú távon bukásához vezetne. Nagy megkönnyebbü­lést jelentett tehát szá­mára Giscard támoga­tása, de a francia köz­­társasági elnöknek is hasznára válik a válasz­tási hadjáratban, ha ország-világ előtt de­monstrálja a közte és Schmidt között meglévő nézetazonosságot. Ha a nyugatnémet la­pok közül a Münchenben megjelenő Süddeutsche Zeitung­ot vesszük elő,­­ ezt írja: A közös közlemény­ben „az enyhülés” fo­galma csak idézetként szerepel abból a doku­mentumból, amelyben egy évvel ezelőtt Helmut Schmidt és Giscard D’Estaing elítélte a Szovjetunió afganisztáni beavatkozását. A kan­cellár átvette a francia köztársasági elnök szó­­használatát és enyhülés helyett ő is stabilizáció­ról beszélt. A közösen használt kifejezések azonban nem tudják tel­jesen elterelni a figyel­met a meglévő véle­ménykülönbségekről. Ezek arra vezethetők vissza, hogy a két állam­férfi egymástól elté­rő módon ítéli meg a Szovjetunió politikáját és szándékait. A franciák érzéke­nyebbek a szovjet hata­lom afrikai terjeszke­désére, vagy az afga­nisztáni beavatkozás következményeire, mint a németek, akik a keleti szomszádokkal fenn­tartott viszony ápolása érdekében áldozatokra is készek. Párizsban két­kedés figyelhető meg a további lengyel fejlemé­nyekkel kapcsolatban is. A párizsi közös nyilatko­zat „atlanti szelleme” az ilyen aggodalmakra vezethető vissza, ezért hangsúlyozták a tárgya­ló felek, hogy készek Re­agan elnökkel együtt­működni, eleget tenni a szövetségesi kötelezett­ségeknek és folytatni a védelmi erőfeszítéseket. Magyarországról jelentik • Bihari József, a Nemzeti Színház és a Vígszínház egykori ki­tűnő karakter­színésze 80 éves korában Buda­pesten elhunyt. Bihari József több mint fél év­századot töltött a magyar színház szolgálatában, és minden idők legna­gyobb Petur bánja volt. • A magyarországi árhullám véget ért és a folyók apadni kezdtek, az elmúlt héten. • Ismét reneszánszát éli odahaza a cserép­kályha. Egyre többen­­ fűtenek a könnyebben hozzájutható és olcsóbb tüzelővel, a fával. Há­romszor annyi cserép­kályhát gyártottak az idén, mint tavaly. • Faluvégi Lajos, akit Moszkvába rendel­tek — küldöttségével visszaérkezett Magyar­­országra. Faluvégi és bi­zottsága résztvett a KGST országok tervezé­si munka elosztásán. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! • A vajai Vay Ádám Múzeum birtokába ke­rült Szervátiusz Jenő és Tibor híres dombor­műve, amely Esze Ta­­­mást ábrázolja. • Pannónia tavasz — címmel hirdet étlapot a hazai lap. Terítéken a Gresham — írja a lap. — Hetente hétszer hét­féle konyha — hétféle kedvezmény (kiknek? — Szerk.). Majd jön a terí­ték: Vad-est, Szárnyas­est, Hal-est, Nosztalgia­est, Flambírozott ételek estje. Árak nincsenek. Vajon melyik magyar „dolgozó” tudja megfi­zetni ezeket az ételkü­­lönlegességeket? Majd utána ez áll: Görög na­pon — Kínálat a század­­forduló ételeiből, stb. Vajon kiknek jut a Pan­nónia tavaszából? • Hazai lap írja: Közlekedés éjjel budapesten Aki Budapesten egy esti, vagy éjszakai szín­házi előadás, filmvetí­tés után haza akar jutni és nincs saját autója, azt tapasztalja, hogy fővá­rosunk éjszakai tömeg­­közlekedése megoldat­lan. A metró, — amely nappal a közlekedés ge­rince — 23.20-kor leáll. (Más európai fővárosok­ban is ilyen időpont­ban még nagy forgalom van és a metró is közle­kedik.) Taxit utcáról te­lefonon nem lehet ren­delni, csak hosszas vá­rakozás után az úttest közepére rohanva lehet elcsípni egy-egy szabad kocsit. Az autóbuszok, villa­mosok nagyon ritkán járnak ilyenkor és nem is a legcélszerűbb útvo­nalakon. Egy világváros éj­szakai életében — vé­leményem szerint — napjainkban hozzátar­tozik az éjszakai tömeg­­közlekedés fenntartása is. Dr. Kerényi Viktor Budapest INGATLAN ELADÁS—VÉTEL ÜGYÉBEN forduljon bizalommal a legrégibb magyar ingatlan közvetítési­­ irodához SCHWARZ REALTY, Inc. 3061 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60657 Telefon: 327-7966 '­ Dr. Szederkényi Péter Varga Péter I■ 1 ... tv • A legelőnyösebb egyéni és csoport­ utazások belföldre és külföldre. • Rokonok kihozatala — Hivatalos meghívóleve­lek elkészítése. • IKEA pénz és csomagküldés. Budapest — Chicago — Budapest vagy Chicago — Budapest — Chicago 14-től 90 napi látogatásra jogosít és a jegyet 30 nappal kell az elindulás előtt megrendelni. Látogassa meg HAWAII-t, MEXIKÓ-t LAS VEGAS-t avagy a csodás Caribbean szigetvilágát. Minden utazási problémáját, autóbérlést és hotelfoglalást a világ bármely részén elintézzük. OCEAN TRAVEL BUREAU 3061 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60657 Telefon: 348-5700 vagy 348-5701 Dr. Szederkényi Péter Varga Péter 7. oldal rum Real Estate Investment Ex­ervices Bármilyen ingatlan ügyben forduljon teljes bizalommal Chicago és környéke magyar ingatlan közvetítési irodájához. Anthony Steven & Company 6756 North Harlem Ave. Chicago, Illinois 60631 Brokerage (eladás-vétel-csere) Syndications Management (ügyvitel, gazdálkodás) Investment (üzleti befektetés) Relocation Services (to Florida) (áttelepülési segítségek) Income Tax (adóbevallás) Specialistája Proszenyák Antal Pénzügyi és Gazdálkodási Tanácsadó (312) 792-3447 Tagja az Institute of Real Estate Management-nek. U 1925 Irving Park Rd. Chicago 111. Tel: LA5-8192 \

Next