Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)
1981-04-18 / 16. szám
s Saáry Éva. Első külföldi utam története Tél volt, s a korán beköszöntő sötétség teljesen elárasztotta az üvegcsarnokot. A vonat ablakaihoz tóduló tömegben csak nehezen ismertem meg Édesanyámat, aki zöld nyúlszőrkalappal a fején, könnyein át mosolyogva integetett. A füstben ide-oda áramló, hol halkuló, hol felerősödő hangorkán zúgása jólesően ismerős volt, s nagy örömmel dobáltam le az ablakon át csomagjaimat, hogy mielőbb ízlelhessem az otthon hangulatát. A kijárat felé haladva, fesztelen vidámsággal beszélgettünk, minden összefüggés és rendszer nélkül vegyítve belgiumi életem egy-egy mozzanatát távollétemben lezajlott hazai eseményfoszlányokkal. Mikor azonban kiléptünk az állomás épületéből, az akkori Budapest egyik legnépesebb terére, egyszerre rámszakadt a kétségbeesés. A borzongatóan hűvös levegő, a (brüsszeli után) feltűnően gyér forgalom, az utcalámpák szegényes fénye... szimbolikus jelentőséget nyert . Csapdába estem, börtönbe érkeztem, ahonnan nincsen többé kiút! Szerettem volna visszarohanni az üvegcsarnokba, megkeresni még ki sem hűlt helyemet a vagonban, de lelki szemeim előtt felködlött a fekete ablakokkal ásító, néma szerelvény, amelyet már a vasutasok is elhagytak... • Félelmeimet altargatva próbáltam újra beleilleszkedni otthoni életembe. De talán még két hét sem telt bele, hogy ismét elfoglaltam helyemet az iskolapadban, mikor rossz előérzeteim igazolást nyertek. Letartóztatták Mindszenty hercegprímást, s ez még nem is volt elég! íveket köröztek a gimnáziumban, amelyen nekünk (tizenhétéves diákoknak!) aláírásunkkal kellett volna szentesítenünk a hatalmi erőszakot. Megindult a harc, a huzavona... A tanárnők hol a „lelkünkre beszéltek”, hol sírva rimánkodtak, az igazgató kiabált, fenyegetőzött, s úgy csapkodta az ajtókat, hogy esőként hullt ránk a vakolat. Aztán megpróbálkoztak egy egyenkénti meggyőzés ravasz, kerülő módszereivel is — de hiába. Szilárdan, dacosan álltunk a lábunkon. (A terror kezdeti szakaszában még ezt is lehetett.) 1947-et írtak, s nekem az a szerencse jutott osztályrészül, hogy iskolai hitoktatóm a hercegprímással bizalmas, mondhatnám baráti viszonyban volt. Rajta keresztül hozzánk is kiszűrődtek vele való beszélgetéseinek részletei, merész tervek, szép elgondolások... Ennek az ismeretségnek köszönhetem, hogy „kapuzárás előtt”, a „huszonnegyedik órában” sikerült egy kicsit bekukkantanom az ismeretlen világba. Mindszenty hihetetlen nagy felelősségérzettel látott neki főpapi tisztsége gyakorlásának. Tele volt nagyszerű, modern tervekkel a magyarságot, s különösen a magyar ifjúságot illetően. Mint előtte annyi nagy hazánkfia, Nyugatra tekintett, s úgy vélekedett, hogy fiatalságunknak meg kell ismerkednie az idegen országokkal, hogy aztán nyelvtudással, új tapasztalatokkal megrakodva térjen vissza a mi kis országunkba, amelynek oly nagy szüksége van látókörre, friss levegőre... Tervei megvalósítására az Actio Catholica nevű világszervezet segítségét vette igénybe, amely Belgiumban felszólította a katolikus családokat, hogy jelentkezzen, aki szívesen fogadna magához egy-két hónapra magyar diákot. Aztán megszervezték az első, harminc tagból álló kísérleti csoportot, amelynek zöme agráregyetemistákból, kisebb része középiskolásokból állt. Az útlevéllel akkor már nehézségek voltak. Úgy jártunk össze hétről-hétre reménykedni és tanácskozni, mint az összeesküvők. Már éppen kezdtünk lemondani nagy tervünkről, mikor egy szeptemberi reggelen (valami személyi változás okozta zűrzavar folytán) végre kiadták a papírjainkat. Ész nélkül csomagoltunk és tüstént indultunk, félve, hogy a magyar hatóságok megtalálják bánni nagylelkűségüket.• Legtöbbünknek ez volt az első külföldi útja. Izgalmunk és lelkesedésünk nem ismert határt. Az első ámulatba még a budapesti pályaudvaron estünk, amikor kiosztották közöttünk öt napra szóló úti elemózsiánkat: Belgiumból érkezett tej-, hús- és halkonzerveket, déligyümölcsöt, csokoládét. Annak, aki az akkori Magyarországon élt, nem kell magyaráznom, mit jelentett ez számunkra. Voltak, akik még soha életükben nem láttak narancsot, datoát! Minél többet akarva markolni a világból, természetesen nem a legrövidebb útvonalat választottuk. Így történt, hogy két napra megálltunk Prágában, amely forgalmára, kereskedelmére, életstílusára nézve ugyan átmenetet képez Kelet és Nyugat között, de amelyet mi, akkor (az utóbbi ismeretének hiányában) már a „Nyugatnak” kijáró csodálattal néztünk végig. A Vencel tér nyüzsgő élete, fényes kirakatai elkábítottak bennünket, de olyan apróságok is feltűntek, hogy őrizetlenül hagyják az eladásra szánt napilapokat az utcasarkon... Itt kell megemlítenem azt is, hogy egyik társunknak a prágai állomáson elhagyott bőröndjét egy hónap múlva (!) megtalálták és hiány nélkül utána küldték Belgiumba! De nem akarok hosszasan időzni utazási élményeimnél, mert nem ez a célom. Röviden csak annyit, hogy Prága fekvésében igen hasonlít Budapesthez . (Van, aki azt mondja, hogy Európa három leg-észebb városa: Prága, Budapest és Konstantinnápoly...) A Vltava folyó két partján terül el, s a modern rész élesen elkülönül a régi vártól, a Hradzsintól, ahol a szép m ódon katedrálison, műemléképületeken s az egykori világ hangulatát őrző keskeny, macskaköves utcákon kívül sok magyar vonatkozású emlék is található, így a Kolozsvári testvérek sárkányölő Szent György szobra... Aztán keresztül — a még mindig a vesztes háború testi-lelki nyomorában vergődő — Németországon: Nürnberg, Frankfurt, Köln, Aachen... Megroppantgerincű, vízbeszakadt hidak, föld színével egyenlővé tett utcasorok... Kölnben — ahová reggel 3-kor futottunk be — kísérteties benyomást tett rám a dóm fekete árnya, egyedül emelkedve ki a holdfény áztatta romhalmazból. A vonatot minden állomáson kéregetők hada rohanta meg, s mi jószívvel osztogattuk közöttük konzervjeinket, mivel úgysem tudtuk azokat elfogyasztani Brüsszelig. Döbbenetes volt az arcok hamuszürkesége, a szemekben izzó gyülöet... Gyűlölet a „szerencsés idegenek” iránt, s akik vidáman utazgat- ták a vérző Európában,a Belgiumban már nyo- na sem volt a háború- ták. A határállomásonzonnal feltűnt, hogy s mindenki rendes és jól- töltözött. — Brüsszel pedig...! A Gare du Mord földalatti üzletei, az utcák kábító neonfénye csillogó karácsonyfához tették hasonlóvá a várost. Cocacola reklámok, nyugati autók, nylonholmik, krepptalpú cipők... számunkra mindmegannyi újdonságot jelentettek. Szétszóródtunk az egész országban. Családokhoz, zárdákba. Kinek jobb helye volt, kinek rosszabb, aminthogy az emberek sem egyformák. De végül egyben mindnyájan megegyeztünk: rengeteget láttunk, tanultunk, s utána egészen másképpen értékeltük a világ dolgait, mint azelőtt, az otthoni bezártságban. Én három hónapot Antwerpenben, hármat Brüsszelben töltöttem, de — hála időről-időre megrendezett közös kirándulásainknak — bejártam egész Belgiumot. Legtöbben itt láttuk életünkben először (Ostendében) a tengert, melynek vizét gyerekes hitetlenkedéssel kóstolgattuk: valóban sós-e? Aki akarta, tanulmányait is folytathatta. Érettségi vizsgám letétele esetére nekem is felajánlottak egy leuveni ösztöndíjat. Ennek ellenére mindnyájan hazatértünk! Húzott a magyar lelkiismeret, a család, a barátok szeretete; mindezeken túl pedig az a remény, hogy (mint a Hercegprímás tervezte) a mi társaságunk következő évben más országba (talán Amerikába!) fog menni, míg Belgiumba újabb csoportot indítanak. • A sors (illetve a kom- munista kormányzat) másképpen akarta. Mi lehetett volna Magyarországból, mi lehetett volna belőlünk... és mi lett! — Mert mégiscsak más érzés útlevéllel a zsebünkben, a hazatérés és szeretteink viszontlátásának reményében nézelődni a világban, mint illegálisan, a „sohatöbbé” szorongásával átlépni a határt! ÉS Mindszenty? — Egy pillanatra megvillant előtte is — 1956 októberében — a Nagy Lehetőség, hogy aztán elnyelje egy, az előzőnél alig valamivel jobb, börtön. Rettenetes lehetett egy tervekkel teli, tettekre született embernek négy fal közül, tehetetlenül nézni népe szenvedését, s tudni, hogy azt, ami élete értelme lett volna, nem képes többé megvalósítani... Ady mondja a Magyar Messiásokról: „Ezerszer is meghalnak, S üdve nincs a keresztnek* Mert semmit se tehettek, Óh, semmit se tehettek.” JBSk Ha IVT/fEKETE ISTVÁN igazán örömet akar szerezni Magyarországon, vagy külföldön élő rokonainak és barátainak, akik Fekete István olvasóinak és rajongóinak sok százezres táborába tartoznak AJÁNDÉKKÉNT küldje el nekik ifj. Fekete István „Ítéletidő” című művét!! A kétkötetes, de egy kötetben megjelentetett, sok szép illusztrációval díszített, izgalmas eseményekben gazdag, történelmi témájú regényből ezidáig már többszáz példányt küldtünk Magyarországra. (Légipostával 8-10 nap.) Úgy a hivatalos kritikák, mint az olvasók a legnagyobb elismeréssel jutalmazták a regényt, melyet a fiatalabb korosztályok éppen úgy élvezhetnek, mint az idősebb generációk. ................ . RENDELŐ-SZELVÉNY . Megrendelem ifj. Fekete István: ÍTÉLETIDŐ című művét. . . Puhakötésben$ 9.00 plusz 1.00 postaköltség drb------------ *------Vászonkötésben$14.00 plusz 1.00 postaköltség drb--------- *------Tengerentúlra légipostával plus $ 4.00 Pontos név: Cím.. .Zip code: a sekket vagy pénzesutalványt kérjük: Julius Nadas névre, és Ítéletidő” megjelöléssel, vagy a CHICAGO éS KÖRNYÉKE címére 2903 CO W Argyle Chicago, 111. 60625, vagy pedig Mr. Julius Nadas ^ (1425 Grace Ave, Lakewood, Ohio 44107) Árpád könyvkiadó címén* küldeni. _ .. - - , _____ INGATLAN ELADÁS—VÉTEL ÜGYÉBEN forduljon bizalommal a legrégibb magyar ingatlan közvetítési irodához SCHWARZ REALTY, Inc. 3061 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60657 Telefon: 327-7966 Dr. Szederkényi Péter Varga Péter • • • • • A legelőnyösebb egyéni és csoport utazások belföldre és külföldre. • Rokonok kihozatala — Hivatalos meghívólevelek elkészítése. • IKEA pénz és csomagküldés. ÁLDÁSOS és SZERETETTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kiván minden jószándéku magyarnak CHICAGO! MAGYAR CLUB vezetősége és tagsága Kellemes és békés húsvéti ünnepeket kíván barátainak és üzleti támogatóinak. John Lauer 2452 N. Sheffield Ave Chicago, III. 60614 Tel: LI 94)400 cég 1894 óta gyártja kitűnő ALKOHOLMENTES italait! Békés és vidám Húsvéti Ünnepeket kívánnak Barátaiknak és Támogatóiknak RESCH ANTAL és LASSÚ VILMOS MONTROSE A REDZIE STANDARD SERVICE 3201 W. MONTROSE CHICAGO. ILL. 606IH 5HK-9542 Boldog, Isten áldásaiban gazdag húsvéti ünnepeket kíván támogatóinak és az összmagyarságnak ÁRPÁD KESZEG és CSALÁDJA European Painting & Decorating Interior and Exterior Painting and Texturing 16 W. 645 Harvard St. Elmhurst, Dl. Telefon: 833-9542 1101 E. Roosevelt Rd. Wheaton ül. Tel: 668-8600 Budapest — Chicago — Budapest vagy Chicago — Budapest — Chicago 14-től 90 napi látogatásra jogosít és a jegyet 30 nappal kell az elindulás előtt megrendelni. Látogassa meg HAWAII-t, MEXIKÓ-t LAS VEGAS-t avagy a csodás Caribbean szigetvilágát. Minden utazási problémáját, autóbérlést és hotelfoglalást a világ bármely részén elintézzük. OCEAN TRAVEL BUREAU 3061 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60657 Telefon: 348-5700 vagy 348-5701 Dr. Szederkényi Péter Varga Péter Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván barátainak, ismerőseinek és támogatóinak, BUSHY GÁBOR a SUBURBAN BUICK tulajdonosa pBoldog, Isten áldásaiban gazdag, húsvéti ünnepeket kíván támogatóinak és az , összmagyarságnak Kőnig Gyöngyi Georgie’s Coiffures 8347 Lawrence Ave. Norridge, HL 60656 Tel: 456-7411, 456-3231 . 7. oldal