Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

ai az lé­te­ikP­a r­­eg­­a­­­igi itt A ok a lá­ig­­is­­íg­­ir­­lül­­ a sé­­ag ze- 5 a­iai az lás et, ár­ Milyen fegyverekkel akarja Amerika a hadászati egyensúlyt fenntartani Reagan elnök és ta­nácsadói szerint az Egyesült Államok védel­mének a gerincét to­vábbra is az atomraké­tarendszerek alkotják. Ezért a legfontosabb fel­adat ezek korszerűsíté­se. A módozatokat illető­en azonban megoszla­nak a vélemények. Ért­hető módon a kormány elképzeléseinek legte­vékenyebb szószólója Weinberger védelm miniszter. Több ízben is rámutatott arra, hogy az elmúlt évek folyamán a Szovjetunió javára bil­lent a katonai egyensúly és a­ kormány ezt az egyensúlyt szeretné helyreállítani. Mivel az idő sürget — mondotta Weinberger — először olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az új fegyverrendszerek had­rendbe állításáig hátra lévő átmeneti időszak­ban is el tudják rettente­ni a Szovjetuniót az Egyesült Államok elleni nukleáris támadástól. Reagan és munkatársai ezért úgy döntöttek, hogy az új, MX megjelö­lés alatt ismeretessé vált, hamarosan soro­zatban gyártandó raké­tákat a jelenlegi kilövő­állomásokban fogják el­helyezni, ezeket azon­ban megerősítik. A vég­leges döntés az Egyesült Államokat oltalmazó új, állandó rakétarendszer kiépítéséről várhatóan 1984-ben születik meg. A Reagan—Weinber­ger koncepció ellenzői viszont azt szeretnék, ha az új rakétákat mozgat­ható kilövő­állásokban helyeznék el, így bizto­sítandó a rakéták sebez­­hetetlenségét. Ez az el­képzelés még Carter el­nöksége idején született. A szenátusi bizottság előtt Tower szenátor, a bizottság elnöke és Jo­nes tábornok, az egyesí­tett vezérkar főnöke fog­lalt állást mozgatható kilövő­állások létesíté­se mellett. A honatyák az ügyben még egész sor katonai­ és­ polgári szak­értő véleményét hallgat­ják meg, mielőtt meg­kezdik vitájukat az el­nök több,­­mint 180 milli­árd dolláros védelmi költségvetéséről. Ez a költségvetés természe­tesen nemcsak az MX- rakéták sorozatgyártá­sát és hadrendbe állítá­sát foglalja magában. Szó van a B-1-es mintá­jú repülőgépek gyártá­sának a megkezdéséről is, amelyek segítségé­vel az úgynevezett cir­káló rakétákat lehet cél­ba juttatni. A B-1-esek az elavult B-52-esek he­lyét foglalnák el. Az el­nök oly mértékben sze­retné korszerűsíteni az Egyesült Államok védel­mi rendszerét, hogy ne csak túlélje az első eset­leges nukleáris csapást, hanem azonnal képes le­gyen visszaütni. A ter­vek között szerepel olyan új bombázógép ki­­fejlesztése is, amelyet radarernyőn nem­­ lehet megfigyelni, továbbá új, tengeralattjáróról felbo­­csájtható Trident rakéta építése. Folytatódik a kutatás azon elhárító­rendszerek fejlesztése terén is, amelyek fel tudnák fogni a mester­séges bolygókról kilőtt antomrakétákat. Mindez csak néhány példa a hatalmas és át­fogó védelmi program­ból. Mint Weinberger hangsúlyozta: vissza akarjuk szerezni és a jö­vőben fenn akarjuk tar­tani a hadászati egyen­súlyt a­­­Szovjetunióval. Ez az egyensúly a leg­jobb biztosítéka annak, hogy sem bennünket, sem szövetségeseinket nem ér váratlan támadás. Programunk — vélemé­nyünk szerint — ösztön­zést is jelent a Szovjet­uniónak, hogy érdemi tárgyalásokat kezdjen a fegyverkezés korláto­zásáról. Ha elszalasztja ezt a lehetőséget, akkor mi leszünk kedvezőbb helyzetben, hogy szava­toljuk országunk haté­kony védelmét. ’ ’—mon­dotta Weinberger. la­re­az az­el­őtt. sa­éb­an­la­­uk négy Nyelven a magyar­­ , szabadságért!­­ 12 NEMZETŐR!­ MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Poets. 70. Germany Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKESI-TOLLAS TIBOR ■uianu aMNMnjMhiMrmaa Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. " Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik:­­ Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába. Név: (vagy szervezet neve). Cím:................................... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Vl. 60053 Gábor Áron: Európai jelzések Két esemény foglal­koztatja a német politi­kát és közvéleményt. Az egyik Reagan elnök fegyverkezési mammut-­­ programja, a másik az­­ a német reakció, ame­­­­lyet a tengerentúli saj­­­­tó amerikaellenesnek ] nevez, holott más és igen ] jelentős tényezők hoz-­­ zák létre. Arról van szó, hogy azt október 10-i­g (1-én írom ezeket­ a sor­­­rókat) a bonni tüntetést olyan filozófiai és ide­ológiai csoportosulások tervezik, amelyek az atomfegyverkezést elv­ben elutasítják és nem hiszik el, hogy az új amerikai fegyverek európai elhelyezése az Öreg Kontinens védel­mét szolgálják. A ható­ságok becslése szerint százezren érkeznek a német fővárosba, köztük hatvan-hetven olyan szociáldemokrata és li­berális képviselő, aki tagja a kormányzó ko­alíciónak és kizárólag Schmidt kancellár ame­rikai politikáját kifo­gásolja. Nem ért egyet azzal a felfogással, hogy az Európában tartózko­dó amerikai haderő kor­szerűsítése hasznosabb a Szovjetunióval kötött és kötendő ipari és ke­reskedelmi szerződé­seknél. Mivel a német el­határozás jelentős rész lehet a Reagan - prog­ramban, nem árt és nem jelent állásfoglalást, ha közelebbről nézzük meg azokat a közgazdasági, politikai és emberi mo­tívumokat, amelyeken a jelenlegi német politi­ka és a német jövő is alapszik. Még helye­sebb, a közeljövő ala­kulhat. Már az is komoly szerepet játszik, hogy a német közvélemény nagy része minden olyan stratégiai tervnek el­lentmond, amelyet a két szuperhatalom épít fel és az nem felel meg Európa népesedési és földrajzi helyzetének. Nehéz kiiktatni ebből a jelenségből azt a gyanút, hogy egy európai atom­­csatatér nemcsak az öreg földrész fizikai megsemmisülését, ha­nem az ideológiákra mindenhol kötelező er­kölcsi rend megsemmi­sítését is jelenti. Az a tény pedig, hogy a kor­mánykoalíció jelentős számú képviselője is el­fogadta ezt az álláspon­tot, arra , mutat, hogy Schmidt kancellár ne­hezen folytathatja to­vább külpolitikáját amelyben a szövetség, hűség és a Szovjetunió felé tekintő gazdasági érdek egyformán meg­találja helyét. Ezen az sem változtat sokat hogy a bajorországi és az északnémet keresz­tény párt már csak for­mális ellenzéket képvi­sel a kancellár külpoli­tikájában és gazdaság terveiben. Még az ame­rikai szövetség és stra­tégia sem jelentik azt hogy végszükség esetén ne jöjjön létre egy olyan nagy koalíció, amely nem ideológiák, hanem létérdekek szerint fo­galmazza meg a néme magatartást. Egy nagy­koalíció létrehozásá-­já­ban az is egyre idősze­­e­rűbb, hogy mind a szoci­­a­­l-liberális, mind a ke­­r­resztény párti vonalon a li generációs váltás előbb-­­ utóbb bekövetkezik és­­ a következő irány már a közelebb lesz a jelenlegi a keleti, mint a nyugati­­ koncepciókhoz. Az is er­­­­re utal, hogy a Szovjet-­­ unióval kötött gazdasági­­ megállapodásokat és el­­g­képzeléseket olyan szakm­a együttes hozta létre,­­ amelyet nem az ideoló-­­ gia irányít, hanem a­­ német termelés, az ex- i­­port és a munkapiac­­ helyzete érdekel. Ez a­­ gazdasági és pénzügyi­­ érdekcsoportosulás ér­ í lelte meg azt az öt mil­­­­liárd német márkát­­ meghaladó szibériai­­ gázüzletet és a szovjet­­ szén cseppfolyósításá-­­ val kapcsolatos rész-­­ eredményeket. Ez olyan­­ méretű üzlet, hogy azon-­­ nal érthető, milyen aka-­­ dályokba ütközik tulaj-­­ donképpen Reagan fegy-­­­verkezési terve, amelye­k­ben Európa egyetértése­­ a legkomolyabb gazda­ ,­­­sági részt jelenti. Kü­­­­lönösen azért, mert eb­ben, a pillanatban a né­met gazdasági élet ve­zetői, de az amúgy is bal­ra hajló szaksajtó még nem elemezte ki, hogy a stratégiai veszélyen kí­vül milyen újabb meg­terhelést jelent a Rea­gan akció a német, de az egész európai iparnak is. Csak az október 10-i bonni tüntetés nyújt anyagot a közvélemény kutatásra, de kétségte­len, hogy a bonni „nép­szavazás” közvetlen ha­tással lesz a német po­litikára. Schmidt kan­cellár nemcsak a kor­mányzó koalíció jelenté­­keny részével kerül el­­lentétbe, hanem azzal az európai nagysajtóval is,­­ amely az amerikai fegy- - vereket nem szívesen­­ látja Európában. Hogy ebből az eszmei, erköl- ■ esi útkeresésből és a né­met alapossággal kiszá­mított gazdasági lehető­ségekből, hogy rajzoló-­­­dik ki a közeljövő valódi­­ képe, az legalább annyi-­­­ra homályos, mint a len-­­­gyel események hatása­­ a szomszédos országok­ra — elsősorban — a­­ Szovjetunióra. Az, hogy Moszkva eddig nem használta ki jelenlegi hadászati fölényét és Reagan nem tartotta be a gabona­embargót a Szovjetunió ellen, ugyancsak olyan fel­mérhetetlen elem, amely érthetővé és bi­zonyos mértékig elfo­gadhatóvá teszi azt az érzelmi ellenállást, amely jobbra, vagy bal­ra, de kétségtelenül ha­tással lesz a német po­­­litikára. Annyi máris­­ látható, hogy az úton az­­ eszmei elemek kevesebb­­ súllyal esnek latba a­­ gazdasági kérdéseknél.­­ Az sem kétséges, hogy­­ előbb-utóbb olyan világ­­­méretű tervgazdálkodás­­ alakul ki, amelyben a je­­­lenlegi, de még a követ­­­­kező „kisháborúk” már­­ elkerülhetetlenek. Só Bernát: Egy bűnbakkal kevesebb Az egyik ék­es megha­tározás szerint: ,,a szo­cialista az, aki nem gyűjt semmit és azt min­denkivel meg akarja osztani.” Ehhez még hozzá­fűzném, hogy ez az igazi szocialista. Mert jól tud­juk, vannak olyanok is, akik hangyaszorgalom­mal, vagy zümmögő mé­hecskékhez hasonló ki­tartással nagyon is szé­pen gyűjtögetnek és azt eszük ágában sincs sen­kivel sem megosztani. Legtöbbször ezekből a gyűjtögető szocialis­tákból lesznek aztán a rendszer bűnbakjai. Egy marxista államme­netben ugyanis bűnba­kokra legalább olyan szükség van, mint párt­titkárokra, kultúrfele­­lősökre és államvédelmi hatóságokra. Amíg zökkenőmente­sen folynak a dolgok, ezekről a „bűnbakje­lölt­ekről" rendszerint nem is tudunk. Csende­sen gyűjtögetnek, sen­kit nem zavarva, őket sem zavarja senki.­ De mikor aztán baj van, egyszerre előkerülnek az ismeretlenségből. (Kicsit gyanús az egész, hogy már régen tudtak róluk, csak hagyták őket gyűjtögetni egészen addig, míg szükség nem lett rájuk.) Amikor tavaly Len­gyelországban egyre hosszabbak lettek a hen­tesüzletek előtt húsért várakozó sorok és a helyzet kezdett tűrhe­tetlen lenni, akkor tud­tuk meg, hogy a Lengyel Állami Rádió és Tele­vízió kirendeltség Elnö­ke évek során szocialis­ta szorgalommal mi mindent gyűjtött össze saját magának. A leltár — ami külön­ben a New York Times­­ban jelent meg, — meg­lepően részletes és ala­pos volt. Olvasásakor még a hollywoodi mér­céhez szokott nyugat szemünk is tágra nyílt. A lajstromból ugyan­is megtudtuk, hogy Szc­zepansky elvtársnak a lefülelés pillanatában volt. Tíz háza, egy 32 holdas birka­farmja, egy erdész háza, egy­millió dollár értékű bútorzattal, volt azonkívül, egy ötszobás villája, üvegfenekű uszodá­val, , gőzfürdővel, masszí­­rozóval, és négy fekete öröm­lánnyal, továbbá egy eldugott búvóhely­ apartment­­je egy görög szigeten, valamint három bé­relt repülőgépje, öt autója és egy jachtja — lóis­tállóval — mozivetítő­­vel és 900 tekercs pornó­filmmel. Megtudtuk ráadásul azt is, hogy a három re­pülőgép nem disszidá­lás céljait szolgálta, hanem időnként ke­nyai oroszlán­vadászatra szottyant kedve a lengyel televízió szocialista ve­zéreinek és ilyenkor kényelmesebbnek talál­ták saját alkalmatos­ságaikkal utazni, mint köznéppel dörzsölődni valamelyik kényelmet­len British Airways vagy Lufthansa jumbó gépen. Persze a listát végig­olvasva az emberbez felötlik néhány buta­­­ságnak tűnő kérdés is . Miért volt szükség négy fekete örömlányra? Nem lett volna elég há­rom? És miért éppen az uszodánál voltak ezer alkalmazásban? Miér nem az erdészházban vagy mondjuk a görög búvóhelyen, ahol job­ban várta volna az em­ber. És különben is, mi­t keresett a ló a yachton És végül a legnagyob­b kérdőjel: miért gyűjtöl valaki pontosan 900 ti­keres filmet? No de azt hiszem­­ mindez nem lényege ennyi volt és kész. ’ Amikor tavaly­ szep­­­temberben ez a hír k pattant, megtudtuk az­t is, hogy közvetlen utá­­­­na Szczepansky elvtárs­sal három sajnálatos dolog történt. Először­­ berúgott, méghozzá olyan alaposan, hogy kórházba került. És mikor már benn volt, ak­kor azonnal a Párt Köz­ponti Bizottságának Ki­vizsgáló Bizottsága vet­te kezelésbe. Azóta sok víz lefolyt a Visztulán és persze nem tudunk róla semmit. Ki­,­váncsi lennék, vajon ő is kapja e a minden len­gyelnek kijáró havi há­romkiló húsfejadagot? De az ember további találgatásokra is haj­lamos. Mert ennyi földi kincset ugyanis nem le­het három hét alatt ösz­­szegyűjteni. Ehhez sok­kal több idő kell. És ak­kor felötlik a kérdés: a Központi Bizottság Ki­vizsgáló Bizottsága mi­ért csak akkor jött rá mindezekre, amikor a hentesüzletek előtt meg­nyúltak a húsért várako­zó sorok, a krakkókör­­nyéki parasztok letették a sarlót és a danzigi ha­jóépítő munkások ledob­ták a kalapácsot? Az embernek önkény­telenül az a sanda gya­núja, hogyha nem került volna sor a lengyel gaz­dasági krízisre, a négy fekete lány még mindig vidáman lubickolna va­lahol Szczepansky elv­társ üvegfenekű uszodá­jában és az a bizonyos ló is megelégedetten ro­pogtatná még a zabot valahol a Földközi ten­geren, a népidemokrati­kus yacht farában, egy hűvös istállóban. • • • Öreg rókák vagyunk, de lehet, hogy nem lát­tunk még mindent... Mert nincs kizárva, hogy egyszer még a szo­cialista világban majd megtalálják azt a bűn­bakot is, aki „elmulasz­totta” időben leleplezi a többi bűnbakokat mert maga is bent vol a buliban... (Sydney) Így lehet vásárolni a dolgozók „paradicsomában’ ’ Egy amerikai házas­pár, Walter és Mary Wisniewski, már évek óta a Szovjetunióban él. Mary a CBS televíziós hálózat, Walter pedig a United Press Internati­onal nevű hírügynökség munkatársa. Walter és Mary a kö­zelmúltban otthon, Ame­rikában töltötték egy­hónapi szabadságukat és akkor egy interjú al­kalmával a következő­ket mondták a szovjet viszonyokról: — A szovjet szuper­marketeken a polcok nagy része állandóan véres, mert a különböző élelmiszerekben min­dig hiány van. Kenyeret és káposztát azonban mindig találhatunk és ez a két élelmezési cikk rendkívül olcsó, olcsóbb, mint Amerikában. A szovjet kormány veszte­séggel adja el a kenye­ret és a káposztát, pro­paganda célokból.­­ Az oroszoknak kü­lönleges elképzeléseik vannak az élelmiszerek fagyasztásáról. A mély­­hűtéses fagyasztókban például kannázott halat találunk, ezzel szemben a polcokon, mindenféle hűtés nélkül, hevernek a csirkék. Ezek a csirkék különben is szörnyük és egyáltalában nem ét­vágygerjesztők: egysze­rűen kitekerik a nyaku­kat és azután a szuper­marketek polcaira te­szik őket, a fejükkel és a belükkel együtt.­­ A szupermarketek sötétek, alig van ben­nük világítás, nincs út­mutató arra vonatkozó­an, hogy mit hol lehet találni. A kiszolgálás szörnyű: mindenhol mindenért hosszú sorok­ban várakoznak az em­berek, a kiszolgáló sze­mélyzet goromba és ez ellen nincs orvosság: ha valaki panaszt emel ez ellen, az üzletvezető csak vállát vonogatja. ___ F­érfi ru­hákban Ál­landóan hiány van, de ha olykor megjelennek a kirakatokban, akkor sincs bennük köszönet: a legolcsóbb férfiöltöny ára 150 amerikai dollár­nak megfelelő összeg, ezek az öltönyök azon­ban olyan szegényesek, hogy nincs olyan ameri­kai, vagy nyugateuró­pai férfi, aki megvásá­rolná azokat. — Egy átlagos női ru­ha körülbelül 50 dollár olyan szegényes, akár a férfiruhák. — Ha valaki autót akar vásárolni, azt elő­zőleg meg kell rendelni és legalább tíz esztende­ig várni kell rá. A leg­olcsóbb autó nyolcezer dollár, szovjet gyártmá­­­nyú és primitív, vissza­­­taszító külsejű.­­ Az amerikaiak e­l nem tudják képzelni , hogy milyen paradi­­­csomban élnek, ha nem­­ kell a szovjet „para­­­dicsomban” élniük. Kaleidoszkóp Vannak szerepek, me­lyeknek eljátszása körül esetleg bonyodalmak tá­madhatnak. Az ausztriai származású Arnold Schwarzenegger — a „Mr. Universe” hatszo­ros nyertese — igen ké­nyelmetlen helyzetben érzi magát. Hetek óta a nemzetközi pletyka­kö­rökben az a hír járja, hogy szabadságát Caro­lina Kennedyvel Görög­országban töltötte! Bár­­ a fiatal hölgy nem elő­­­­ször hallat magáról­­ , különböző verziókkal­­ kapcsolatban (természe­tesen nem olyan könnyű eldönteni, hogy melyik­nek mikor és milyen mértékben lehet hitelt adni). Ezúttal érdekes az újabb kombináció. Egyelőre csak Mr. Schwarzenegger reflek­tált erre a szárnyra ke­rült hírre és kijelentet­te, hogy hónapok óta nem hagyta el Ameri­kát. Végeredményben­­egy kis jóindulattal azt is mondhatjuk, hogy ta­lán „Mr Universe” im­­personatorjáról van szó... Sok minden le­hetséges — miért éppen ez nem volna?... Laurie’s Beauty Salon 4345 N. Lincoln A­ve. Chicago Ill. 60618 Tel: (312) 929-8110 Mestervizsgás európai női és férfi fodrász A legújabb divat szerinti frizurák. HÍVJA ANNYT! Beszéli a magyar, német, román és angol nyelveket. Nyitva: Hétfőn 12:00-től 9:00-ig Keddtől — péntekig: 9:00-től 9:00-ig m­iért onlin Hallgatni arany... kel ezelőtt háziorvosom daganatot fedezett fel a torkomban. Két műtét­tel a jóindulatú (tehát nem rákos) daganatot el­távolították, de a sebész utasítása értelmében a második műtét után há­rom hónapig egyáltalá­ban nem volt szabad megszólalnom. Szörnyű három hónap volt! Min­den kapcsolatot elvesz­tettem a családommal, két fiam és a férjem, minden érdeklődését el­vesztette irántam. Nem tudtam mihez fogni, le­ültem hát és elkezdtem játszani önmagammal. Kitaláltam egy különös társasjátékot, külön­böző cédulákra külön­böző kérdéseket írtam le. A kérdések mindegyi­ke a mindennapi élettel foglalkozott. (Miért va­gyunk szomorúak? Mi­ért nevetünk? — stb.) El­képzelésem az volt, hogy a társasjátékban részt­vevők húznak ezek közül a cédulák közül és az­után válaszolnak a fel­tett kérdésekre. Amikor elmúlt a három hónap és már beszélhettem, egy ideig teljesen elfe­ledkeztem az egészről. Később elővettem a dol­got és egy barátommal együtt színes illusztrá­ciókat terveztünk a kér­désekhez. Egy játékáru­­gyár megvette az ötletet és az eredeti kidolgo­zást nagyjából változat­lanul hagyta. Eddig, már több millió példány kelt el ebből a különle­ges társasjátékból (amelynek egyik érde­kessége, hogy senki sem veszít és senki sem nyer) és barátnőm és én is mil­liomosok vagyunk. Hall­­gatni igazán arany. ...A régi mondás, amely szerint „hallgatni arany” talán sohasem volt szó szerint olyan igaz, mint Rhea Zakich (Garden Grove, Calif.) esetében. Rhea maga a következőkben mondta el a különös történetét az újságíróknak: Évek­ COMPLETE ALTERATIONS REMODEMNC­RESTYNINO­rfi női és­­gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! 7. oldal

Next