Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

10. oldal AZ ELSŐ MAGYAR KIVÁNDORLÓK NYOMÁBAN Beszélgetés Kovács Márton kanadai történészprofesszorral A sokszor főként érzelmi töltésű, bár nyil­vánvalóan jó szándékú, de kevésbé tárgyila­gos véleménynyilvánítások közepette igen ör­vendetes volt számomra, hogy a közelmúlt­ban olyan emberrel találkozhattam, aki — szinte úttörő módon — mint külföldön élő magyar történészprofesszor, tudományosan vizsgálja ezt a rendkívül összetett kérdést: az idegen közegben élő­ népközösségek, közöttük elsősorban a magyarság életét. Dr. Kovács Márton történész Kanadában él és Saskat­chewan állam Regina Egyeteme történettudo­mányi tanszékének professzora, és a rene­szánsz, a reformáció, a felvilágosodás és ro­mantika korszakának történetével foglalko­zik. Ezekről tart heti 4—8 előadást. Emellett legkedvesebb témája az etnikumok, ezen be­lül is a magyar népcsoportok tanulmányozása. Magyarságkutató , munkája csak Kanadára korlátozódik, vagy pedig a Kanadával szom­szédos Egyesült Államok magyar etnikumá­nak kutatására is kiterjed? Az Amerikába irányult magyar kivándorlásnak mindenek­előtt az Egyesült Államok volt a célpontja, s csak onnan „vándoroltak tovább" az új vi­lágban boldogulást, megélhetést kereső ma­gyar parasztok tízezrei. — Igen, az valóban így történt, sőt mi több, ez a folyamat, azaz: a két észak-ameri­kai ország közötti etnikai „népvándorlás” — ha jóval kisebb mértékben is, de — ma is megvan. Körülbelül az 1920-as években feje­ződött be a nagyméretű Kanadába­ település az egyesült államokbeli magyarok körében. Egyébként ma Kanadában hozzávetőlegesen 130 ezer magyar származású ember él. A mi államunkban — kanadai kifejezéssel élve: tartományunkban — mintegy 16 ezren, váro­sunkban, Reginában mintegy háromezren va­gyunk. Jelenleg főként a kanadai magyar településekkel foglalkozom. Hogyan irányult professzor úr figyelme er­re a rendkívül érdekes szakterületre, az et­nikai kutatásra? — Tanulmányaimat Magyarországon vé­geztem, legalábbis egy részét. Itt szereztem doktori fokozatot. Disszertációmnak a tárgya a felsőőri magyar népsziget etnikai feldolgo­zása volt. Ezek után más tanulmányaim is hasonló­­ témakörrel foglalkoztak. Annak ide­jén úttörő tudományos vállalkozás volt Ma­gyarországról egy — a határokon túl élő — magyar népcsoport kutatása. A felsőőri ma­gyar népcsoporttal foglalkozó disszertációm­nak egyik lényeges feladata a kutatási mód­szertannak a felvázolása volt. Mik voltak a közvetlen okai annak, hogy professzor úr a magyarságkutatással jegyez­te el magát? — Ausztráliából hívtak meg mostani egye­tememre. Bár az amerikai kontinensre kiván­dorolt magyarság történetével többen is fog­lalkoztak, munkájuk főként a keleti partok nagyvárosaira korlátozódott. Ezek a telepü­lések azonban, ahol én folytatok kutatást, még ma is igen sok tárgyi, nyelvi, néprajzi emléket, településtörténeti adatot őriznek, amikhez nagyvárosokban már nem lehet­­hoz­­­­zájutni. Van-e összefüggés a tudományos jellegű érdeklődésnek a kialakulása, valamint annak az — alapvetően érzelmi beállítottságú érdek-A külföldön élő magyarokról szólva múltjukról, jelenükről, jövőjükről vitatkozva, sokszor ellentétes nézetek kerülnek szembe egymással. Van, aki úgy véli helyesnek, hogy ha feloldódnak új hazájuk népének körében, mások meg azt mondják, hogy mindenáron meg kell tartaniuk magyarságukat. lödéshullámnak a jelensége között, melynek célja az elődök, az ősök felkutatása, megis­merése, azaz: a „gyökerek" ismerete? — Természetesen van. E kettő szorosan összefügg, kiegészíti egymást. Kölcsönhatá­suknak végül is igen fontos következménye lett: mintegy tizenöt-húsz esztendeje az új­korban keletkezett államok — melyeknek népe főként kis népcsoportokból tevődött össze — felhagytak e csoportokat asszimilá­cióra késztető törekvéseikkel. Ma már ezek az országok inkább arra törekszenek, hogy társadalmukat a kis népcsoportok sajátos kultúrájuk megtartásával is gazdagítsák, szí­nesítsék. Hogy csak Kanadát említsem: álla­milag támogatott program foglalja magában az egyes népcsoportok kutatását, nyelvüknek fenntartását és művelését. Ennek aztán olyan eredménye is van, hogy a népcsoportok nem­hogy elkülönülnek egymástól, hanem egy­másra is kölcsönös hatással vannak, kölcsö­nösen megbecsülik egymást. Visszatérve professzor úr magyarságkuta­tó munkájára, kérem tájékoztasson bennün­ket ide vonatkozó könyveiről, publikációiról. — A kanadai magyar települések kutatá­sát mintegy tíz esztendővel ezelőtt kezdtem meg. Az első ide vonatkozó 1974-ben megje­lent könyvem címe „Esterházy és a korai ma­gyar kanadai bevándorlás”. Ebben „Esterhá­­zy”-nak, a ma is meglevő háromezer lakosú településnek a történetét tárgyalom. Mielőtt ez a kis városka felépült, az ottani korábbi magyar településközpont neve Kaposvár volt. Másrészt a könyvben a letelepítő Esterházy Pál Oszkár történetével is foglalkozom. A kö­vetkező publikációm címe: „A bevándorló és a társadalmi elidegenedés meg az asszimilá­ció”. Ez a könyvem 1975-ben jelent meg, együttesen írtam egy ausztráliai pszichológus professzor kollégámmal, mert ő „régi” auszt­ráliai én pedig új bevándorló voltam, ezért személyes tapasztalatainkat is nagyon jól tudtuk hasznosítani. Harmadik kötetem gyűj­teményes munka: „A kanadai nem angol szár­mazású népcsoportok”. A kötetben 35 tanul­mány van, amelyek közül egyik a kanadai magyar népcsoporttal foglalkozik. Külön ta­nulmány tárgyalja a kanadai magyar iskola­mozgalmat, amely 1910 körül keletkezett. Legutóbbi könyvem nem rég jelent meg és a Békevár településtörténetét tárgyalja. Ez ere­detileg református település volt, nem messze „Esterházy”-tól. Széles körű ismeretei alapján, professzor úr, hogyan látja a Magyarországon kívül élő ma­gyarság —­ itt elsősorban az amerikai konti­nensen és az Ausztráliában élő magyarságra gondolunk — jövőjének alakulását? — Elsősorban felül kell vizsgálni a „ma­gyarság megőrzése”, a „magyarság jövője” kifejezéseket. Véleményem szerint ugyanis természetes folyamatok hatása éri a mi ma­gyar népcsoportjainkat is szerte a világon, függetlenül attól, hogy ez tetszik nekünk, vagy nem. Ilyen természetes folyamat az, hogy a fiatalabb generáció tagjainak egyre inkább be kell illeszkedniük az őket körülve­vő társadalomba, ha érvényesülni akarnak. Ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy azt is világosan lássuk: ezeknek az embereknek — s főként a fiataloknak — mit jelent ma­gyarnak lenni. S ezzel elérkeztünk a magyar­ság identitás-kérdéséhez: mit tudnak őseik­ről, Magyarországról, nyelvünkről stb. Az egyik célom éppen az, hogy felkutassam en­nek az életformának a sajátosságait, majd ezeknek az ismeretében felkínáljam az isme­retszerzést az identitás megtalálásához. En­nek érdekében most éppen Kipling település­ben ,— amely az egykori Békevárat s annak mai magyar származású népét is magába foglalja — könyvtárat kívánunk berendezni, amely a már meglevő helytörténeti múzeum mellett segíteni fogja a következő generáció­kat elődeik élete és kultúrája megismerésé­ben, nyelvük ápolásában. Végül is ön szerint, mit kívánhatunk a külföldön élő magyar népcsoportoknak, ami­kor rájuk gondolunk, róluk beszélünk? — Azt, hogy adott társadalmi környeze­tükben minél jobban boldoguljanak, emellett művelődésükbe továbbra is belefoglalják azt, ami részükre sajátos szellemi, lelki örökség: kultúrájuk magyar elemeit, szokásaikat és nyelvüket. KOMLÓS ATTILA A „Guinnes Book of World Records” tartja számon a különleges vi­lágrekordokat és leg­újabb kötete a közel­múltban jelent meg. Ma­ga ez is világrekord, mi­vel első megjelenése óta a „Guinnes” több, mint 42 millió példányban, 23 nyelven jelent meg és erre még egyetlen szer­zői jogot fenntartó (co­pyright) könyv esetében sem volt példa, íme, néhány különle­ges rekord: A világ legérdeke­sebb és legdrágább könyve mindig is a Gu­tenberg Biblia volt, amelynek értékét 1955- ben 200,000 dollárban ál­lapították meg. Az inflá­ció következtében jelen­leg a Gutenberg Biblia értéke 2,4 millió dollár. • Amerikában az elmúlt évben a legtöbb pénzt William S. Paley, a CBS televíziós hálózat ügy­vezető bizottságának el­nöke kereste. Jövedel­me valamivel megha­ladta a 6 millió dollárt,­­ebből, természetesen, adót fizetett. • Óvakodjunk attól, hogy Hong Kongban hal­tunk meg. Az angol koro­nagyarmaton olyan földhiány van, hogy egy 4x10 láb területű sírhely ára 40,000 dollár és ez valóban sírhely-világ­rekordnak tekinthető. • Igaz, hogy Hong Hong­ban „veszélyes” meg­halni, de viszont élni sem könnyű az „Astro Village Hotel” (Hous­ton, Tex.) Celestial Sui­te nevű lakosztályában. Ennek a lakosztálynak az ára napi háromezer dollár és ki csodálkoz­nék a „Guinnes” meg­állapításán, hogy ez a világ legdrágább szállo­dai lakosztálya. • Dr. Herbert Stein, aki valamikor Richard Sri­­xon egyik tanácsadója volt, ennek az évnek az elején cikket írt a New York Times című napi­lapba. Cikkének egyik mondata 1,286 szóból áll és ez a­ világ leghosz­­szabb és legtöbb szóból álló mondata, amely új­ságban valaha is megje­lent. • A „London Times" ne­vű napilap egyik olvasó­ja, aki a Fiji Szigeteken lakik, egy 79 esztendős nő, nemrégiben levelet küldött a szerkesztőség­nek és levelében közöl­te: végülis megfejtette az újság 763 számú ke­resztrejtvényét, ame­lyen 34 évig dolgozott. A „Guinnes” szerint az egész világon ez a leg­hosszabb idő, amelyet valaha is valaki egy ke­resztrejtvény megfejté-­­sére szánt.• Egy angol orvos 1980 júniusában az egyik hé­ten 142 órát dolgozott. Ez azt jelenti, hogy na­ponként átlagosan 3 órát 42 percet és 51 másod­percet fordíthatott al­vásra és evésre. A dok­tor kétségtelenül kiér­demelte a „világbaj­nok” címet. • A világ legtöbbször elvált asszonya egy Be­verly Nina Avery nevű, los angelesi csaposnő, aki tizenhatszor vált el. (Amikor a „Guinnes” először jelent meg, 1955- ben, akkor is ő volt a vá­lási világrekorder, de akkor még mindössze ti­zenháromszor vált el.) • A közelmúltban Poo­­naban (India) egy bíró­ság végülis döntött Ba­­lasaheb Padloji Thorat ügyében és úgy találta: joga van ahhoz, hogy a poonai nyilvános ün­nepségeken az emelvé­nyen az elnöki székben üljön és hivatalosan el­nököljön. A pert egyik őse, Maloji Thorat, kezd­te el 761 évvel ezelőtt és a „Guinnes” szerint ez volt a világ leghosszabb bírósági pereskedése. • A világ legritkább fajtájú vér­típusát Cseh­szlovákiában találták, mindössze egy ápolónő-­­nek, nővérének és báty­jának van ilyen típusú vére. A testvérek — szükség esetére — sa­ját maguk tárolják vé­rüket, mert ha bárme­lyiküknek is vérátöm­lesztésre lenne szük­sége, ez az ő esetükben semmiféle más vér­tí­pussal nem végezhető el. • Ennek az évnek az áp­rilisában állította fel nem mindennapi világ­rekordját az angol Ka­ren Stevenson: 2,780 darab főzött babszemet evett meg, egyenként és ez az egész folyamat csupán harminc percet vett igénybe. cQ^J FRENCH & CONTINENTAL, CUISINE Enjoy pur famous “Duckling Parisien Flambe” LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave., (at RL 83) Elmhurst 279-3310 Closed Mondays Nemcsak a bürokrata , az adófizetők pénze is repül A „General Accoun­ting Office” (Washing­ton, D.C.) amelynek egyik feladata, hogy a federális bürokraták költekezéseit ellenőriz­ze, nemrégiben jelentet­te, hogy a „Federal Aviation Administrati­on" bürokratái valóban szívükön viselik a repü­lést. Hivatalos repülő­útjaikat az adófizetők fizetik, íme, néhány ilyen „hivatalos” repü­lőút: Az FAA egyik tisztvi­selője, San Diegoból San Joséba repült, egy író­gépért. Onnan Winne­­muccába (Név)) repült, hogy lányával találkoz­zék, majd Renoba repült és onnan vissza San Die­­goba. Mindezt bérelt re­pülőgépeken tette meg, útjai az adófizetőknek 272 dollárba kerültek. Az FAA egyik baleset­specialistája kisfiával együtt körrepülést vég­zett California és Ari­zona között. Költsége 300 dollár volt. Az FAA egyik admi­nisztrátora feleségével együtt Georgiába, majd onnan North Caroliná­ba repült nyári szabad­sága idején, majd sza­badsága elmúltával visszatért Washington­ba. Mindezt bérelt ma­gánrepülőgépen tette meg. Útja 500 dollárral többe került, mintha me­netrendszerű repülőjá­rattal utazik, mindez azonban lényegtelen volt számára: mindent az adófizetők fizettek, mert az egészet, „hi­vatalos útként” számol­ta el. S még egy érdekes do­log: az FAA alkalmazot­tai minden esetben két­­motoros repülőgépet bé­relnek egymotoros repü­lőgép helyett, holott a kétmotoros repülőgép bérlése körülbelül két­szer annyiba kerül, mintha egymotoros re­pülőgépet bérelnének. A kongresszusi képvi­selők vizsgálatot akar­nak indítani a „Federal Aviation Administra­tion” alkalmazottai­nak „hivatalos” repü­lőútjaira vonatkozóan. HALLGASSA! Chicago és középnyugat magyar hangját 1930 óta fennálló Amerikai Magyar Broadcast műsorát szombat reggel 8 órától WM­B FM 97 Mc. rádióállomásról a Standard Olaj épület márvány tornyáról. KOVÁCH J. Ferenc igazgató 9016 Cottage Grove Chicago, Ill. 60619 Tel: 874-2244 A test statikája olyan, mint egy jól felépített épület, melynek építő­kövei megfelelő terheléssel nyug­szanak egymáson. Az emberi test alappillére a gerincoszlop. A gerinc­oszlopnak azonban nemcsak az a feladata, hogy függőleges helyzetben tartsa a törzset, hanem biztosítania kell különösebb fáradtság nélk­ül a törzs minden irányú és síkú elmoz­dulását is. De erre csak akkor ké­pes, ha ízületei, megtartják rugal­masságukat, természetes mozgékony­ságukat. A természetes mozgékonyság alap­ja a jó testtartás, amelyet röviden ismertetünk. Kezdjük felülről! Leg­magasabb pontunk a fejünk teteje, (búbja), tehát állunkat ne emeljük fel! Nyakunk hátsó része legyen nyújtott. Vállunkat ne húzzuk fel és ne lógassuk előre! Lapockánk al­só részét viszont húzzuk kissé a ge­rinc felé. Ez automatikusan kiala­kítja az egészséges és szép mellkas­formát. A medencelapát ne dőljön előre­­, tehát óvakodjunk a túlzott homorítástól, mert az számos ko­moly, fájdalmas elváltozást hozhat létre. A térd tartása legyen rugal­mas, tehát ne feszüljön hátra. A talpat egyenletesen terheljük, vagy­is a nagyujjra, kisujjra és a sarok­ra támaszkodjon. A rossz testtartást ne csak eszté­tikai okokból kerüljük, hanem azért is, mert a helytelen terhelés miatt a csigolyák tájékán — idővel — el­változások jöhetnek létre. Ha viszont helyesen tartjuk magunkat, vagyis helyesen terheljük csigolyáinkat, automatikusan rákényszerülünk, hogy mozgás közben a test apró ki­lengéseivel egyensúlyozzuk magun­kat — így munka közben is kevés­bé fáradunk el. Az apró, rugalmas mozdulatokkal kíméljük csigolyáink érzékeny porckorongjait. Látjuk tehát, milyen fontos a törzsnek, a gerinccsigolyák apró ízü­leteinek egészséges mozgékonysága. Mindenkire vonatkozik ez, de ki­emelten azokra, akik ülőmunkát vé­geznek és akik a munka közben egyoldalú — tehát aszimmetrikus — csont és izom megterhelésnek van­nak kitéve. Mozogjunk célirányosan, tornáztassuk ízületeinket. A rugal­mas, mozgékony ember nemcsak fia­­talabbnak látszik, hanem valóban az is. Mozgékonysága életmódját is kedvezően befolyásolja. Mit ér a kultúra minden vívmánya, ha ízületi fájdalmaink vannak, ha vérkeringé­sünkben zavarok lépnek fel. Ha vi­szont testünk rugalmas és általában egészségesnek érezzük magunkat, akkor van energiánk örülni is az életnek. Milyen gyakorlatokkal segít­tetjük elő a­­ gerincoszlop mozgékonyságát? 1. Hanyattfekvés, a kéz a mellhez húzott lábat szorosan átfogja (zsu­gorhelyzet). Ebben a helyzetben laza hintázás előre-hátra. 2. Hanyattfekvés, a kar oldalt vállmagasságban a talajon. A felhő­ ÍZÜLET-MOZGATÓ TANFOLYAM A TÖRZS MOZGÉKONYSÁGA zátt térdet jobbra majd balra a ta­lajra helyezük. 3. ülés a talajon zárt lábbal. Fel­sőtest gömbölyűén előrehajlik , majd nagy lendülettel hátragurul, a láb és a kar a fej mögé kerül a ta­lajra. 4. ülés a talajon terpesztett láb­bal. A kar oldalt vállmagasságban. Előrehajlás törzscsavarással, a kéz az ellentétes lábhoz kerül. Majd hát­:­­radőlés míg a kéz a talajt érinti. A gyakorlatit váltott oldalra végez­zük. 5. Térdelés, a kar a fül mellett. A medence erős oldalra tolásával göm­bölyű törzshajlás az ellentétes irányba. A gyakorlatot váltott oldal­ra végezzük. 6. Térdelés kissé terpeszben. Gömbölyű törzshajlás előre , majd lendületesen hátra,­ jobbra, illetve balra, míg a kéz a bokához ér. 7/a. Térdelés sarkon áű­ve, a kéz elöl a talajon. A mellkas erős le­nyomásával testsúlyátvitel a kezek­re. (Könyök kifelé néz, a kézfej kis­sé befelé fordul.) — 7/b. Az előbbi testhelyzetből erő­sen gömbölyített háttal­ behúzott hasfallal visszatérünk a kiindulási helyzetbe . 8. Törpeszállás, a kar vállmagas­ságban,­­erélyes törzscsavarás jobb­­ra-balra. A kar lazán, de lendülete­sen kíséri a mozgást. 9. Terpeszállás, a kar oldalt váll­magasságban. A törzs csavarása az egyik oldalra és ebben a helyzetben előre és hátrahajlás. Mindkét oldalra végezzük a gyakorlatot. 10. Terpeszállás. Gömbölyű háttal előrehajlás. Ebből a helyzetből ki­indulva laza, de lendületes­­ törzs­­körzés váltott irányba kezdve. Ügyeljünk arra, hogy hátrahajlás közben ne a hasunkat toljuk előre, hanem a mellkasunkat emeljük ki! A gyakorlatokat kb. 6—8-szor is­mételjük alkalmanként. Ügyeljünk a nyugodt, természetes légzésre, kü­lönösen vonatkozik ez a korosabbak­ra! I. M. NÉGY NYELVEN A MAGYAR szabadságért! ’. y S NEMZETŐR II ■RlMII—MMAK­alHERRMM MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pontf. 70. German; Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó." Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (Személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába. Név: (vagy szervezet neve)............................................................................ Cím:....................................................................................................................... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 NI. Mango St. Morton Grove III. 60053 COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Ifi női és­­ gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés­­ szükséges. Tel: 463-4898

Next