Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)
1981-11-21 / 47. szám
10. oldal AZ ELSŐ MAGYAR KIVÁNDORLÓK NYOMÁBAN Beszélgetés Kovács Márton kanadai történészprofesszorral A sokszor főként érzelmi töltésű, bár nyilvánvalóan jó szándékú, de kevésbé tárgyilagos véleménynyilvánítások közepette igen örvendetes volt számomra, hogy a közelmúltban olyan emberrel találkozhattam, aki — szinte úttörő módon — mint külföldön élő magyar történészprofesszor, tudományosan vizsgálja ezt a rendkívül összetett kérdést: az idegen közegben élő népközösségek, közöttük elsősorban a magyarság életét. Dr. Kovács Márton történész Kanadában él és Saskatchewan állam Regina Egyeteme történettudományi tanszékének professzora, és a reneszánsz, a reformáció, a felvilágosodás és romantika korszakának történetével foglalkozik. Ezekről tart heti 4—8 előadást. Emellett legkedvesebb témája az etnikumok, ezen belül is a magyar népcsoportok tanulmányozása. Magyarságkutató , munkája csak Kanadára korlátozódik, vagy pedig a Kanadával szomszédos Egyesült Államok magyar etnikumának kutatására is kiterjed? Az Amerikába irányult magyar kivándorlásnak mindenekelőtt az Egyesült Államok volt a célpontja, s csak onnan „vándoroltak tovább" az új világban boldogulást, megélhetést kereső magyar parasztok tízezrei. — Igen, az valóban így történt, sőt mi több, ez a folyamat, azaz: a két észak-amerikai ország közötti etnikai „népvándorlás” — ha jóval kisebb mértékben is, de — ma is megvan. Körülbelül az 1920-as években fejeződött be a nagyméretű Kanadába település az egyesült államokbeli magyarok körében. Egyébként ma Kanadában hozzávetőlegesen 130 ezer magyar származású ember él. A mi államunkban — kanadai kifejezéssel élve: tartományunkban — mintegy 16 ezren, városunkban, Reginában mintegy háromezren vagyunk. Jelenleg főként a kanadai magyar településekkel foglalkozom. Hogyan irányult professzor úr figyelme erre a rendkívül érdekes szakterületre, az etnikai kutatásra? — Tanulmányaimat Magyarországon végeztem, legalábbis egy részét. Itt szereztem doktori fokozatot. Disszertációmnak a tárgya a felsőőri magyar népsziget etnikai feldolgozása volt. Ezek után más tanulmányaim is hasonló témakörrel foglalkoztak. Annak idején úttörő tudományos vállalkozás volt Magyarországról egy — a határokon túl élő — magyar népcsoport kutatása. A felsőőri magyar népcsoporttal foglalkozó disszertációmnak egyik lényeges feladata a kutatási módszertannak a felvázolása volt. Mik voltak a közvetlen okai annak, hogy professzor úr a magyarságkutatással jegyezte el magát? — Ausztráliából hívtak meg mostani egyetememre. Bár az amerikai kontinensre kivándorolt magyarság történetével többen is foglalkoztak, munkájuk főként a keleti partok nagyvárosaira korlátozódott. Ezek a települések azonban, ahol én folytatok kutatást, még ma is igen sok tárgyi, nyelvi, néprajzi emléket, településtörténeti adatot őriznek, amikhez nagyvárosokban már nem lehethozzájutni. Van-e összefüggés a tudományos jellegű érdeklődésnek a kialakulása, valamint annak az — alapvetően érzelmi beállítottságú érdek-A külföldön élő magyarokról szólva múltjukról, jelenükről, jövőjükről vitatkozva, sokszor ellentétes nézetek kerülnek szembe egymással. Van, aki úgy véli helyesnek, hogy ha feloldódnak új hazájuk népének körében, mások meg azt mondják, hogy mindenáron meg kell tartaniuk magyarságukat. lödéshullámnak a jelensége között, melynek célja az elődök, az ősök felkutatása, megismerése, azaz: a „gyökerek" ismerete? — Természetesen van. E kettő szorosan összefügg, kiegészíti egymást. Kölcsönhatásuknak végül is igen fontos következménye lett: mintegy tizenöt-húsz esztendeje az újkorban keletkezett államok — melyeknek népe főként kis népcsoportokból tevődött össze — felhagytak e csoportokat asszimilációra késztető törekvéseikkel. Ma már ezek az országok inkább arra törekszenek, hogy társadalmukat a kis népcsoportok sajátos kultúrájuk megtartásával is gazdagítsák, színesítsék. Hogy csak Kanadát említsem: államilag támogatott program foglalja magában az egyes népcsoportok kutatását, nyelvüknek fenntartását és művelését. Ennek aztán olyan eredménye is van, hogy a népcsoportok nemhogy elkülönülnek egymástól, hanem egymásra is kölcsönös hatással vannak, kölcsönösen megbecsülik egymást. Visszatérve professzor úr magyarságkutató munkájára, kérem tájékoztasson bennünket ide vonatkozó könyveiről, publikációiról. — A kanadai magyar települések kutatását mintegy tíz esztendővel ezelőtt kezdtem meg. Az első ide vonatkozó 1974-ben megjelent könyvem címe „Esterházy és a korai magyar kanadai bevándorlás”. Ebben „Esterházy”-nak, a ma is meglevő háromezer lakosú településnek a történetét tárgyalom. Mielőtt ez a kis városka felépült, az ottani korábbi magyar településközpont neve Kaposvár volt. Másrészt a könyvben a letelepítő Esterházy Pál Oszkár történetével is foglalkozom. A következő publikációm címe: „A bevándorló és a társadalmi elidegenedés meg az asszimiláció”. Ez a könyvem 1975-ben jelent meg, együttesen írtam egy ausztráliai pszichológus professzor kollégámmal, mert ő „régi” ausztráliai én pedig új bevándorló voltam, ezért személyes tapasztalatainkat is nagyon jól tudtuk hasznosítani. Harmadik kötetem gyűjteményes munka: „A kanadai nem angol származású népcsoportok”. A kötetben 35 tanulmány van, amelyek közül egyik a kanadai magyar népcsoporttal foglalkozik. Külön tanulmány tárgyalja a kanadai magyar iskolamozgalmat, amely 1910 körül keletkezett. Legutóbbi könyvem nem rég jelent meg és a Békevár településtörténetét tárgyalja. Ez eredetileg református település volt, nem messze „Esterházy”-tól. Széles körű ismeretei alapján, professzor úr, hogyan látja a Magyarországon kívül élő magyarság — itt elsősorban az amerikai kontinensen és az Ausztráliában élő magyarságra gondolunk — jövőjének alakulását? — Elsősorban felül kell vizsgálni a „magyarság megőrzése”, a „magyarság jövője” kifejezéseket. Véleményem szerint ugyanis természetes folyamatok hatása éri a mi magyar népcsoportjainkat is szerte a világon, függetlenül attól, hogy ez tetszik nekünk, vagy nem. Ilyen természetes folyamat az, hogy a fiatalabb generáció tagjainak egyre inkább be kell illeszkedniük az őket körülvevő társadalomba, ha érvényesülni akarnak. Ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy azt is világosan lássuk: ezeknek az embereknek — s főként a fiataloknak — mit jelent magyarnak lenni. S ezzel elérkeztünk a magyarság identitás-kérdéséhez: mit tudnak őseikről, Magyarországról, nyelvünkről stb. Az egyik célom éppen az, hogy felkutassam ennek az életformának a sajátosságait, majd ezeknek az ismeretében felkínáljam az ismeretszerzést az identitás megtalálásához. Ennek érdekében most éppen Kipling településben ,— amely az egykori Békevárat s annak mai magyar származású népét is magába foglalja — könyvtárat kívánunk berendezni, amely a már meglevő helytörténeti múzeum mellett segíteni fogja a következő generációkat elődeik élete és kultúrája megismerésében, nyelvük ápolásában. Végül is ön szerint, mit kívánhatunk a külföldön élő magyar népcsoportoknak, amikor rájuk gondolunk, róluk beszélünk? — Azt, hogy adott társadalmi környezetükben minél jobban boldoguljanak, emellett művelődésükbe továbbra is belefoglalják azt, ami részükre sajátos szellemi, lelki örökség: kultúrájuk magyar elemeit, szokásaikat és nyelvüket. KOMLÓS ATTILA A „Guinnes Book of World Records” tartja számon a különleges világrekordokat és legújabb kötete a közelmúltban jelent meg. Maga ez is világrekord, mivel első megjelenése óta a „Guinnes” több, mint 42 millió példányban, 23 nyelven jelent meg és erre még egyetlen szerzői jogot fenntartó (copyright) könyv esetében sem volt példa, íme, néhány különleges rekord: A világ legérdekesebb és legdrágább könyve mindig is a Gutenberg Biblia volt, amelynek értékét 1955- ben 200,000 dollárban állapították meg. Az infláció következtében jelenleg a Gutenberg Biblia értéke 2,4 millió dollár. • Amerikában az elmúlt évben a legtöbb pénzt William S. Paley, a CBS televíziós hálózat ügyvezető bizottságának elnöke kereste. Jövedelme valamivel meghaladta a 6 millió dollárt,ebből, természetesen, adót fizetett. • Óvakodjunk attól, hogy Hong Kongban haltunk meg. Az angol koronagyarmaton olyan földhiány van, hogy egy 4x10 láb területű sírhely ára 40,000 dollár és ez valóban sírhely-világrekordnak tekinthető. • Igaz, hogy Hong Hongban „veszélyes” meghalni, de viszont élni sem könnyű az „Astro Village Hotel” (Houston, Tex.) Celestial Suite nevű lakosztályában. Ennek a lakosztálynak az ára napi háromezer dollár és ki csodálkoznék a „Guinnes” megállapításán, hogy ez a világ legdrágább szállodai lakosztálya. • Dr. Herbert Stein, aki valamikor Richard Srixon egyik tanácsadója volt, ennek az évnek az elején cikket írt a New York Times című napilapba. Cikkének egyik mondata 1,286 szóból áll és ez a világ leghoszszabb és legtöbb szóból álló mondata, amely újságban valaha is megjelent. • A „London Times" nevű napilap egyik olvasója, aki a Fiji Szigeteken lakik, egy 79 esztendős nő, nemrégiben levelet küldött a szerkesztőségnek és levelében közölte: végülis megfejtette az újság 763 számú keresztrejtvényét, amelyen 34 évig dolgozott. A „Guinnes” szerint az egész világon ez a leghosszabb idő, amelyet valaha is valaki egy keresztrejtvény megfejté-sére szánt.• Egy angol orvos 1980 júniusában az egyik héten 142 órát dolgozott. Ez azt jelenti, hogy naponként átlagosan 3 órát 42 percet és 51 másodpercet fordíthatott alvásra és evésre. A doktor kétségtelenül kiérdemelte a „világbajnok” címet. • A világ legtöbbször elvált asszonya egy Beverly Nina Avery nevű, los angelesi csaposnő, aki tizenhatszor vált el. (Amikor a „Guinnes” először jelent meg, 1955- ben, akkor is ő volt a válási világrekorder, de akkor még mindössze tizenháromszor vált el.) • A közelmúltban Poonaban (India) egy bíróság végülis döntött Balasaheb Padloji Thorat ügyében és úgy találta: joga van ahhoz, hogy a poonai nyilvános ünnepségeken az emelvényen az elnöki székben üljön és hivatalosan elnököljön. A pert egyik őse, Maloji Thorat, kezdte el 761 évvel ezelőtt és a „Guinnes” szerint ez volt a világ leghosszabb bírósági pereskedése. • A világ legritkább fajtájú vértípusát Csehszlovákiában találták, mindössze egy ápolónő-nek, nővérének és bátyjának van ilyen típusú vére. A testvérek — szükség esetére — saját maguk tárolják vérüket, mert ha bármelyiküknek is vérátömlesztésre lenne szüksége, ez az ő esetükben semmiféle más vértípussal nem végezhető el. • Ennek az évnek az áprilisában állította fel nem mindennapi világrekordját az angol Karen Stevenson: 2,780 darab főzött babszemet evett meg, egyenként és ez az egész folyamat csupán harminc percet vett igénybe. cQ^J FRENCH & CONTINENTAL, CUISINE Enjoy pur famous “Duckling Parisien Flambe” LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave., (at RL 83) Elmhurst 279-3310 Closed Mondays Nemcsak a bürokrata , az adófizetők pénze is repül A „General Accounting Office” (Washington, D.C.) amelynek egyik feladata, hogy a federális bürokraták költekezéseit ellenőrizze, nemrégiben jelentette, hogy a „Federal Aviation Administration" bürokratái valóban szívükön viselik a repülést. Hivatalos repülőútjaikat az adófizetők fizetik, íme, néhány ilyen „hivatalos” repülőút: Az FAA egyik tisztviselője, San Diegoból San Joséba repült, egy írógépért. Onnan Winnemuccába (Név)) repült, hogy lányával találkozzék, majd Renoba repült és onnan vissza San Diegoba. Mindezt bérelt repülőgépeken tette meg, útjai az adófizetőknek 272 dollárba kerültek. Az FAA egyik balesetspecialistája kisfiával együtt körrepülést végzett California és Arizona között. Költsége 300 dollár volt. Az FAA egyik adminisztrátora feleségével együtt Georgiába, majd onnan North Carolinába repült nyári szabadsága idején, majd szabadsága elmúltával visszatért Washingtonba. Mindezt bérelt magánrepülőgépen tette meg. Útja 500 dollárral többe került, mintha menetrendszerű repülőjárattal utazik, mindez azonban lényegtelen volt számára: mindent az adófizetők fizettek, mert az egészet, „hivatalos útként” számolta el. S még egy érdekes dolog: az FAA alkalmazottai minden esetben kétmotoros repülőgépet bérelnek egymotoros repülőgép helyett, holott a kétmotoros repülőgép bérlése körülbelül kétszer annyiba kerül, mintha egymotoros repülőgépet bérelnének. A kongresszusi képviselők vizsgálatot akarnak indítani a „Federal Aviation Administration” alkalmazottainak „hivatalos” repülőútjaira vonatkozóan. HALLGASSA! Chicago és középnyugat magyar hangját 1930 óta fennálló Amerikai Magyar Broadcast műsorát szombat reggel 8 órától WMB FM 97 Mc. rádióállomásról a Standard Olaj épület márvány tornyáról. KOVÁCH J. Ferenc igazgató 9016 Cottage Grove Chicago, Ill. 60619 Tel: 874-2244 A test statikája olyan, mint egy jól felépített épület, melynek építőkövei megfelelő terheléssel nyugszanak egymáson. Az emberi test alappillére a gerincoszlop. A gerincoszlopnak azonban nemcsak az a feladata, hogy függőleges helyzetben tartsa a törzset, hanem biztosítania kell különösebb fáradtság nélkül a törzs minden irányú és síkú elmozdulását is. De erre csak akkor képes, ha ízületei, megtartják rugalmasságukat, természetes mozgékonyságukat. A természetes mozgékonyság alapja a jó testtartás, amelyet röviden ismertetünk. Kezdjük felülről! Legmagasabb pontunk a fejünk teteje, (búbja), tehát állunkat ne emeljük fel! Nyakunk hátsó része legyen nyújtott. Vállunkat ne húzzuk fel és ne lógassuk előre! Lapockánk alsó részét viszont húzzuk kissé a gerinc felé. Ez automatikusan kialakítja az egészséges és szép mellkasformát. A medencelapát ne dőljön előre, tehát óvakodjunk a túlzott homorítástól, mert az számos komoly, fájdalmas elváltozást hozhat létre. A térd tartása legyen rugalmas, tehát ne feszüljön hátra. A talpat egyenletesen terheljük, vagyis a nagyujjra, kisujjra és a sarokra támaszkodjon. A rossz testtartást ne csak esztétikai okokból kerüljük, hanem azért is, mert a helytelen terhelés miatt a csigolyák tájékán — idővel — elváltozások jöhetnek létre. Ha viszont helyesen tartjuk magunkat, vagyis helyesen terheljük csigolyáinkat, automatikusan rákényszerülünk, hogy mozgás közben a test apró kilengéseivel egyensúlyozzuk magunkat — így munka közben is kevésbé fáradunk el. Az apró, rugalmas mozdulatokkal kíméljük csigolyáink érzékeny porckorongjait. Látjuk tehát, milyen fontos a törzsnek, a gerinccsigolyák apró ízületeinek egészséges mozgékonysága. Mindenkire vonatkozik ez, de kiemelten azokra, akik ülőmunkát végeznek és akik a munka közben egyoldalú — tehát aszimmetrikus — csont és izom megterhelésnek vannak kitéve. Mozogjunk célirányosan, tornáztassuk ízületeinket. A rugalmas, mozgékony ember nemcsak fiatalabbnak látszik, hanem valóban az is. Mozgékonysága életmódját is kedvezően befolyásolja. Mit ér a kultúra minden vívmánya, ha ízületi fájdalmaink vannak, ha vérkeringésünkben zavarok lépnek fel. Ha viszont testünk rugalmas és általában egészségesnek érezzük magunkat, akkor van energiánk örülni is az életnek. Milyen gyakorlatokkal segíttetjük elő a gerincoszlop mozgékonyságát? 1. Hanyattfekvés, a kéz a mellhez húzott lábat szorosan átfogja (zsugorhelyzet). Ebben a helyzetben laza hintázás előre-hátra. 2. Hanyattfekvés, a kar oldalt vállmagasságban a talajon. A felhő ÍZÜLET-MOZGATÓ TANFOLYAM A TÖRZS MOZGÉKONYSÁGA zátt térdet jobbra majd balra a talajra helyezük. 3. ülés a talajon zárt lábbal. Felsőtest gömbölyűén előrehajlik , majd nagy lendülettel hátragurul, a láb és a kar a fej mögé kerül a talajra. 4. ülés a talajon terpesztett lábbal. A kar oldalt vállmagasságban. Előrehajlás törzscsavarással, a kéz az ellentétes lábhoz kerül. Majd hát:radőlés míg a kéz a talajt érinti. A gyakorlatit váltott oldalra végezzük. 5. Térdelés, a kar a fül mellett. A medence erős oldalra tolásával gömbölyű törzshajlás az ellentétes irányba. A gyakorlatot váltott oldalra végezzük. 6. Térdelés kissé terpeszben. Gömbölyű törzshajlás előre , majd lendületesen hátra, jobbra, illetve balra, míg a kéz a bokához ér. 7/a. Térdelés sarkon áűve, a kéz elöl a talajon. A mellkas erős lenyomásával testsúlyátvitel a kezekre. (Könyök kifelé néz, a kézfej kissé befelé fordul.) — 7/b. Az előbbi testhelyzetből erősen gömbölyített háttal behúzott hasfallal visszatérünk a kiindulási helyzetbe . 8. Törpeszállás, a kar vállmagasságban,erélyes törzscsavarás jobbra-balra. A kar lazán, de lendületesen kíséri a mozgást. 9. Terpeszállás, a kar oldalt vállmagasságban. A törzs csavarása az egyik oldalra és ebben a helyzetben előre és hátrahajlás. Mindkét oldalra végezzük a gyakorlatot. 10. Terpeszállás. Gömbölyű háttal előrehajlás. Ebből a helyzetből kiindulva laza, de lendületes törzskörzés váltott irányba kezdve. Ügyeljünk arra, hogy hátrahajlás közben ne a hasunkat toljuk előre, hanem a mellkasunkat emeljük ki! A gyakorlatokat kb. 6—8-szor ismételjük alkalmanként. Ügyeljünk a nyugodt, természetes légzésre, különösen vonatkozik ez a korosabbakra! I. M. NÉGY NYELVEN A MAGYAR szabadságért! ’. y S NEMZETŐR II ■RlMII—MMAKalHERRMM MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pontf. 70. German; Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó." Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (Személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába. Név: (vagy szervezet neve)............................................................................ Cím:....................................................................................................................... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 NI. Mango St. Morton Grove III. 60053 COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Ifi női és gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898