Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)
1981-12-05 / 49. szám
10. oldal Ki törődik velünk? Így tették fel a kérdést Erdélyben élő testvéreink a nyáron, mikor meglátogattam őket. Körülbelül három millióan vannak, mondják, de hivatalosan csak a felét írják. (Felosztják őket: magyarra, székelyre, csángóra és végnélküli a kényszer-aszszimiláltak száma.) Az egyik tanítónő panaszkodott ezzel kapcsolatban. „Engem is hivatott az igazgató és közölte velem, hogy románnak kell, hogy beírjon, különben leváltanak és helyettem egy románt hoznak az iskolába.” Sokan vannak így, vállalatoknál, azokon a területeken, melyet ma Romániának hívnak. Romániát három geo- és etnográfiai egységből tákolták össze: — Vlachiából (Kárpátok és a Duna közötti terület, Havasalföld. Az itt élő őslakók valamikor Szicíliából indultak el, Albánián keresztül,■ Szerbián át (Rigómező) juhaikat terelgetve egészen a Kárpátokig felszívódtak és a cyrill írásmódot és néhány szláv szót magukévá tettek. — Moldavából, a keleti Kárpátokon túli terület, amit annak idején a kóniai birodalom ,,Siberiának” nevezett. Ide száműzték azokat a bűnözőket, akiket nem akartak kivégezni. Ezt bizonyítja mind a két csoportnak latin nyelvük is, amit kétségtelen, még ma is beszélnek. Joan Cuza, 1859- ben egyesíti ezt a két vajdaságot és a német Károly Hohenzollern- Sigmaringen a berlini kongresszuson 1878-ban önállósítja és 1881-ben királysággá is hirdeti „Románia” név alatt. — Erdélyből (a Római birodalomban Dácia provinc-nak is ismert) amit az első világháború után sikerült Hohenzollern Károly unokájának, Ferdinánd királynak a győztesektől még kialkudnia, és ez azt jelenti, hogy Magyarországnak területileg több, mint a felét a román királyságnak kiszolgáltatták. Ezzel a gyalázatos kiszolgáltatással (Trianon, 1920. jún.4.) kb. három millió magyar került a románokhoz kisebbségi helyzetbe. A mai napig szenvednek és tűrnek a magyarok Erdélyben, emiatt a természetellenes politikai, igazságtalan manipuláció miatt. Ma a románosítás annál intenzívebb, minél közelebb érünk a magyar határhoz. Vlachiából és Moldavából a román származású „szomszédok” csak a 13. században szivárogtak pásztorként (csobánok), vagy kisebb csoportokat alkotva bekéreskedtek, s jöttek a Kárpátokon át Erdélybe. Ezeknek a vendég népeknek az Erdély területén valamikor ott élő ősdákokhoz semmi közük nincs. De, ha már az ősök után kutatnak, meg kell jegyeznem, hogy a vörös románnacionalisták többre mennének, ha besenyőket vagy kunokat emlegetnének ősökként, mert azokból bizonyára maradt a mai Moldovában és Vlahhiában még valaki. Ebben az ezeréves ősmagyar Erdélyben a román, vörös nacionalizmus ma megtiltja a magyar szót, meghamisítja a történelmi emlékeket és elrabolja nemzeti kincseinket, íme néhány példa: Magyarok elnyomása: 1. Csak elemi- és középiskolákban lehet magyarul tanulni. Egyetemre már magyar iskolát végző diák nehezen kerülhet be, így lesz már előre a magyar gyerek román nyelvű iskolákba kényszerítve, így pl. egy 36 létszámmal rendelkező osztályból 32 magyar és csak 4 a román tanuló, mégis az oktatás román nyelven folyik. 2. Magyar nyelvű feliratok nincsenek a magyarlakta területeken. (Üzletfelirat, étlap, stb.) 3. Hogy a románok mennyire becstelen magyargyűlölők, látszik a következő esetből is: A románok megvettek egy magyar Ikaruszautóbuszt és szétszedték, majd a magyar szabadalomvédelem ellenére elkezdték gyártani. Csoda, hogy a magyar kommunista kormány hangot mert emelni a szoc.román szomszéd ellen és 70.000 Dacia személygépkocsit kért kártérítésül, amit a Nemzetközi bíróság meg is ítélt. 4. Vezető pozíciókban, a magyarlakta területeken főleg románokat neveznek ki, anélkül, hogy azoknak meg lenne a megfelelő képzettségük. Így adódik aztán az a helyzet, hogy az ilyen újonnansültvezetők’ ’ kieszközölik, hogy nyugati kölcsönökkel modern gépeket vásároljanak, gondolván, hogy majd lesznek nyugati megrendelők. Ők majd termelnek és a jövedelmet zsebreteszik. A valóság viszont az, hogy a nyugati megrendelések elmaradnak, a gépek állnak és nem termelnek, így hát nem válik valósággá a román „Móricka” elképzelése, viszont a kölcsönöket meg a kamatokat vissza kell fizetni. A gazdaság csődöt mondott és kenyéren kívül alig lehet valamit a boltokban venni. A hentes üzletben néha van marhafej és marhalábszár körömmel. Hogy a marha többi része hova lesz, nem lehet megtudni. A WC papír is luxuscikknek számít és sehol sem kapható. Nem csoda, ha még cholera is elterjedt augusztusban Constanca városában. Az emberek sorbaállnak mosóporért és más cikkekért, ha van. Néha órák hosszat várnak a szállítmány megérkezésére. A boltokban se zöldség, se gyümölcs nem volt kapható. Műemlékek: 1. Az Aradi 13 vértanuk emlékművénél futball-pálya és libalegelő van. Hiányzik egy védőlánc, vagy kerítés. Mérkőzések alkalmával, mert az emlékmű magaslaton áll, a nézőközönség tipródik a síremléken. Magyar testvéreink, ha a feliratot a síremléken megtisztítják, éjjel „valaki” újra bemocskolja piszkos olajjal. 2. Szatmáron az eredeti múzeumi emléktáblát leszerelték, s egy kertben odadobták, a gaz és fű növi be. E szép emléktábla helyett, románul van a múzeum jelentősége felírva és kiszögelve. 3. Kézdivásárhelyről Gábor Áron ágyúját (az eredetit) elvitték és Bukarestben van egy múzeumban kiállítva. 4. Nagyszalontán, az Arany János múzeumban Toldi Miklós őslakost is románnak nyilvánítják. Üvegbúra alatt láthatók az „ősi” bejegyzések, ahol Nicolai Tholdi-ként szerepel. Az 1600-as években készült román földbirtokosok vonalas papíron készült listájának „eredeti” példányként mutogatják, holott az 1600-as években még nem volt nyomtatott vonalas papír 1s. Világoson, ahol 1848-ban Görgey ék a Bohus kastélyban aláírták a fegyverletételt, a kastélyt a kiegyezés után múzeummá alakították át. „Muzeul Memorial Ioan Slavici” hívják ma és a 48-as szabadságharcról egyetlen szó sem található a múzeumban. Románosítás: Erdély erőszakos románosítása úgy folyik, hogy a magyar „Pista bácsi házát” lerombolják és annak helyére építenek egy többemeletes házat. Pista bácsi kap ugyan ott egy lakást, de a többi 5-6 lakást már románok kapják, akiket a regézből telepítenek át. Pista bácsit így elszakítják magyar szomszédaitól, rokonaitól, akik rettegve tekintgetnek ki a házak ablakaiból, mikor kerül rájuk a sor, mikor bontják le az ő házukat és viszik őket a románok közé bérházakba, így osztják fel a magyar települést, vagy magyar falut. A románok piszkosak. Az új bérházakban teletömik a WC-csészéket szeméttel, körülötte viszont elvégzik „dolgukat,” így a bűz és járvány nem ritkaság, amiről különben az itteni újságok augusztusi számaiban bőven olvashattunk. Ezt az erőszakos román politikát és a gazdasági tehetetlenséget nemcsak a tejben-vajban fürdő nyugat tűri, hanem páncélosokkal és leninista-marxista elmélettel felszerelt kelet is, köztük csonka Magyarországunk bábkormánya is. A mostani magyar kormány Budapesten lendített ugyan valamit Magyarország gazdasági helyzetén, de a határokon túl a kisebbségben élő magyarságért nem tett egyetlen lépést sem, így pl.: nem törődik azzal, hogy a határon túl élő magyarok Erdélyben, Felvidéken, Jugoszláviában, hogy jutnak magyar újsághoz, könyvekhez, rádió és TV-adáshoz. Egyes területeken a meglévő TV-adáshoz szükséges adó-vevő tornyok hiányoznak, hogy az Erdélyben lakó magyarság se nem hallhatja, se nem nézheti a budapesti műsort. Bezzeg törődik azzal, hogy a nyugaton élő emigrációban megbontsa az egységet és hogy adásaik, propaganda üzeneteik eljussanak azokhoz, akik esetleg devizával hazalátogatnak! — Nem törődik azzal, hogy a határon kívül élő magyarok a megszállt területeken nyelvüket gyakorolhassák, hagyományaikat ápolhassák, magyar kulturéletet élhessenek. Nem törődik az emberi jogok betartásával a magyar kisebbségekkel szemben, főleg Erdélyben és a Felvidéken. Az idei nyári hónapokban ismét megrendezték Magyarországon a „Magyar nyelvi kongreszszus”-t, de csak a nyugaton élő magyarok részére (akik valutával fizetnek!). Külföldön élő magyar gyermekek részére balatoni üdülőtáborokat létesítenek, ahol magyar nyelvüket, kultúránkat devizáért megismerhetik és gyakorolhatják. A leszakított területeken élő magyarok számára miért nem küldenek meghívót? Vagy őket ebből is kizárják? Éppen úgy nem, mint a Hegyeshalomnál a fák mögül kiugráló rendőrök, vagy a 24 órás kötelező bejelentkezés, vagy az esztelen abortuszos népgyilkolás. (1959-ben a statisztika szerint 10.000 lakosra Magyarországon 152, Csehszlovákiában 60, Kelet-Németországban csak 0,55 abortuszt végeztek.) A mostani magyar kormány nem a magyar nép érdekeit, hanem egy idegen hatalom és még inkább a szomszéd népek érdekeit képviseli. Odahaza még a külügyminiszter sem magyar, hanem román származású: Puja Frigyes. Mi magyarok ezer éven át „udvaroltunk” minden szomszéd népnek. De mit kaptunk érte? Rosszindulatot, fojtogatást, vagy tőrt a hátunkba! Ennek egyszer véget kell vetni, ha nem akarunk kipusztulni! A kérdés: Miképpen? — Vagy a kerekasztalnál, ami csakis valamelyik nagyhatalom nyomására történhet, mert arra nem várhatunk, hogy valamelyik szomszéd állam önként lemond a neki adott „jó falatról.” — Vagy kaparintsa vissza a turulmadár egy adott pillanatban kölykét, melyet „beteg állapotában” elraboltak tőle. A mi sebünk úgy látszik nem fáj senkinek. A fájdalmat csak mi érezzük igazán, ha az elnyomott magyar testvéreinkre Erdélyben, vagy a Felvidéken, vagy Szabadka és Zombor környékén megtizedelt Jugoszláviában élőkre gondolunk. Ha nem saját magunk rendezzük dolgainkat, joggal teszik fel erdélyi testvéreink a kérdést: „Ki törődik velünk?” Dr. Rétfalvi Tamás A múzeum Szatmáron (a szatmári béke) A múzeum ócska felirata A kertbe eldobott originál magyar múzeumi felirat-tábla A 13 vértanúk emlékműve egy futballtér mellett a libalegelőn — kerítés nélkül A futballpálya be van kerítve, de az emlékmű nincs, — szabad préda A toronymúzeum bejárata (Nagyszalonta) Az őslakosok névsora Szalontán, ami szerint Toldi Miklós román lett volna a hamisítás, mert a „papír” nem régi A kastély, ahol Görgey 1848-ban aláírta a „békét!” / 2 3 4 5 6 7 a 9 /o // /2 Í3 a% r /G I■ <7 Laf 19■ 2o aia * 22■ 23a 25i■ 26 B1 a 28 29 ____i■r.* a1 33 ia 34 35ma 36*a 30 a■ 40a 42 i a *4 n■ f fz■ ia 48■ SOa f f 5*2 3?" S3a $ J6. 4Zárná NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT!SNEMZETŐRS ■utauiRaMinumtáaraiittiiMMi MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Parti 70. Germany Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk.» Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába. Név: (vagy szervezet netje). Cím:.............................................. Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RE5TYLINO «MITI Férfi női és "" gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Kenessey Jenő operája. 14. . . és Azore”, A. E. M. Grétry francia zeneszerző balettje. 15. Dárdaszerű fegyver, névelővel. 16. Idegen női név. 17. Torzít. 18. Állóvíz. 19. Egyetemi város az NDK-ban. 20. Egyiptomi hírügynökség. 21. Egykori magyar méltóság. 22. Tódító egynemű betűi. 23. Kőművesmunkát végző. 24. Kártékony rovar. 25. Sürgöny. 26. Idegen János. 27. Római 501. 28. Színművész. 30. Küzdőtér. 32. Közlekedési eszköz népszerű neve. 34. Fej. 36. Kicsinyítő képző. 38. Santa ... (kikötőváros Kaliforniában). 39. A 36. sz. párja. 40. Mértani test. 41. Erdei madár. 43. Ütlegel. 44. Sebképződmény. 46. Dél-olasz kikötő. 47. Ense, ... 48. Az égitestek közötti tér. 49. Molnár Ferenc egyfelvonásosa. 51. Elfed. 52. A fénymennyiség mértékegysége. 54. Rómafolyója. 55. Mihály András operája. FÜGGŐLEGES: 1. Balassa Imre operája. 2. Szakiskola elavult neve. 3. Azt követően. 4. Donizetti operája. 5. Mátka. 6. Tiltás. 7. Bacchánsnő a római mitológiában. 8. Robbanóanyag. 9. Engedj a végén! 10. Csak keveset. 11. A német ábécé utolsó betűjének neve. 12. Aknavető rövidítése. 13. Ilyen utca is van. 17. A magasba. 20. Német írótestvérpár. 21. Lukrezia . . (világhírű spanyol operaénekesnő) . 23. Fahasító eszköz. 24. ..Via .. (John Knitter regénye). 26. Tempó. 28. Angol államférfi, aki II. Károlyt visszasegítette a trónra. 29. Fellép. 30. Gárdonyi Géza színpadi műve. 31. Szórakoztató intézmény — nevelővel. 33. Keleti pálinka. 33. „Falu végén kurta kocsma, ... ki aSzamosra.” (Petőfi). 37. .,Szól ...már” (műdal). 39. József Attila verse. 42. Svájci kanton. 43. A társaságodban. 45. Pengető* hangszer. 47. Melegövi kérődző emlős. 49. VEU. 50. Lengyel légitársaság. 51. A tuniszi uralkodó címe volt. 53. .. fair lady” (musical). 54. Szögfüggvény jele. A 14. sz. rejtvény helyes megfejtése. — Kantáta — Míg viharos vonulásban nép kel a hajnalon át.