Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-01-02 / 1. szám

Boldog Újévet kívánunk! UK LOÜIS SZATH1ÍARY 2218 N LINCOLN AVE CHICAGO IL 60614 Alapítva: 1905' Established: 1905 1982. január 2 Issue No. 1 Lengyelország egyre súlyosabb teher Moszkva számára A szovipt hadiflotta haiói a lenevel SwinouisriA kikötőben. sa szólván matróz nélkül maradtak, legénységük sorra mindenütt mene­dékjogot kéj- és kap. Ilyen körülmények előzik meg Reagan el­nök Karácsony előtti üzenetét, amely jórészt Lengyelországgal fog­lalkozik, és Jaruzels­ki tábornok behirdetett varseri beszédét a len­gyel néphez. Lengyelor­szág drámája köti le a világot ezen a Karácso­nyon. Hány hadosztálya van a pápának? helyi konfliktusok gy< ran más és távoli feszi ségek kirobbanásán következményei. És ugyanakkor gyakran messzemenő kihatással lehetnék kitörésüktől tá­volfekvő területek sor­sára. A pápa ugyanezt*' a gondolatot múlt vasár-; napi üzenetében így fe­jezte ki: „Köszönöm a világ közvéleményének, Hogy Lengyelország problé­máiban felismerte, hogy ezek minden népre és társadalomra, Európá­ra és az egész modem világra fontos kihatás ­sal lesznek.” A. lengyel pápa befo­lyását szülőhazájára ; illusztrálják a legffis- sebb helyi események. Az elmúlt hét vége óta j Louis Pondy olasz kardi­nális, a Pápa személyes i küldötte tartózkodik Lengyelországban és tárgyal az ottani egyház vezetőivel, hogy hely- színen tájékozódjék a| helyzetről. Mindez Jaruzelski katonai jun­ta jóváhagyásával és en­gedélyével történik. Akárcsak Monsigpor Bronislaw Dabrowski a lengyel püspöki kar titkárának római láto­gatása. A Monsignor hétfőn érkezett a Vati­kánba, hogy részvegyen a pápa szerdai karácso­nyi ceremóniáján. II. János Pál. pápa ekkor a kardinálisok testületé­hez és a Vatikán sze­mélyzetéhez szólva kije­lentette, hogy a Római Katolikus Egyház a munkások oldalán áll és sürgeti, hogy a mun­Katonai jármüvek veszik körül a varsói egyetemet. „Reméljük, hogy a Szolidaritás folytathat­ja áldásos munkáját, bátöVsággair élovigyá- zatossággal és mérték- tartással párosítva azt.” Walesa látogatására emlékeztetve a Szent- atyamegint egyszer alá­húzta, hogy a Vatikán és a lengyel egyház vezetői Lech Walesát Tartják á" legalkalma­sabbnak arra, hogy a lengyel munkásokat to­vábbra is képviselje. Ö a lengyel helyzet kul­csa. Ezt a lengyel junta is tudja és egy hét óta ka­pacitálják a Varsó kör­nyékén őrzött fogjukat, hogy. -bocsátkozzon tár- gyalásba velük és küld­je vissza a Szolidaritás tagjait a munkába. Wa­lesa azonban mindeddig a hallgatást választot­ta. Amerika — Izrael: szócsata és a szövetség állítólagos felbontása Két héttel lerohanása után Lengyelország prob­lémái, — a hírzárlat ellenére úgy tűnik, — még- jobban kiéleződtek, megoldásukra egyre kevesebb a kilátás, a katonai junta uralomra jutása óta az ország vezetése mégjobban gyengült és mindaz amit a hatalomátvétellel orvosolni kívántak egy­re jobban elmérgesedik, i ■ Antiennyiben ez az analizis helytálló, úgy a Szovjetunió, amely egy évig halogatta a lengyel probléma radikális megoldását, — és még a múlt héten is azt remél­te, hogy a lengyelek le- rohanása révén arány­lag olcsón állíthatja vissza Varsóban az órát, talán tévedett és ha mégis -saját beavatko­zására kényszerül, min­den eddiginél nagyobb árat kell majd fizetnie érte. A Jaruzelski-féle pró­bálkozás sikere teljesen biztosan még mindig nincs kizárva. Ponto­sabban nem biztos az, hogy a kísérlet teljes ku­darchoz vezet. De a len­gyelországi tömege^ le-_ tartóztátásők, — a kato­nai kormány ötezret vall be, a földalatti ellenállás legalább tízszer ennyiről beszél, és a sztrájkok; — Jaruzelskiék szerint 200, — a Szolidaritás sze­rint legalább 500, — és az összecsapások heves­sége, mind, mind azt sejtetik, hogy a lengyel nép nem feküdt le, nem hunyászkodott meg. És főleg nem dolgozik! Milyen megoldást ta­lálhat erre a Jaruzelski junta? Elrendelheti, hogy a hadsereg vegye át az államgazdaság ve­zetését és a munkát? De vajon a besorozott ka­tonák engedelmesked­nének-e? Kiszivárgott hírek szerint parancs­nokaik ezt erősen kétlik. Ez a magyarázata an­nak, hogy a Szolidaritás ellen intézett december 13-i rohamot túlnyomó­részben nem a lengyel hadseregre hagyták, ha­nem a lengyel politikai rendőrségre. A Szolidaritásnak most van egy fontos szó­vivője külföldön. Stefan Trczinskinek hívják, Lech Walesa közeli ba­rátja és a letartóztatott vezetők után a Szolidari­tás rangidős vezetője. Trczinskit Stockholm­ban érte országának le- rohanása. Nem kért menedékjogot, de nem is tért haza a biztos ke­lepcébe. Most Stock­holmból, otthon szerzett titkos értesülések alap­ján, részben a lengyel parlament még szaba­don lévő képviselőitől kapott híreket is bele­számítva, Trczinski azt jósolja, hogy Lengyelor­szágnak a Szovjetunió által történő megszál­lása a küszöbön áll. Szerinte a hadmozdu­lat harapófogóhoz ha­sonlít majd. Az oroszok a tenger felöl támad­nak, Gdansknál — ugyanakkor délről pedig a cseh egységek vonul­nak majd fel. Ezen a két Ezt kérdezte gúnyo­san Sztálin a második világháború végefelé, amikor a Vatikán befo­lyására emlékeztették. Brezsnyev nemsokára értesül majd arról, hogy milyen erős a pápa be­folyása Lengyelország­ra és a világra. A Szoli­daritás' vezetőségének letartóztatása és élhall- gattatása után az ellen­állás, — a passzív ellen­állás szerepét és irányí­tását a katolikus egyház, a lengyel prímás, Josef Glemp és a papság vette át. A népnek és a mun­kásságnak a nyílt erő­szaktól való tartózko­dást tanácsolták, ezt áll­hatatossággal és bátor­sággal párosítva. A lengyel pápa, aki szülőhazájának leroha- nása óta minden nap óvatos, de aggódó és egyben erőt öntő szava­kat intéz, gyakran anya­nyelvén Lengyelország­hoz, szokásos hétvégi világ közvéleményéhez szóló békeüzenetében is közvetve bár, de fontos kitételt tett, amely fél- reérhetetlenül Lengyel- országnak szól: ,,A keresztények, no­ha a háborúskodás min­den formájának meg­akadályozására törek­szenek, tudatában van­nak annak, hogy az igaz­ság elemi és alapvető követelménye a népek­nek joga, sőt kötelessé­ge, hogy a létezésüket és szabadságukat igazság­talanul fenyegetőkkel szemben ezt megfelelő módon megvédelmez- zék." A pápai üzenet merő­Izraeli őrs a Golan Fennsíkon. Az Egyesült Államok az ENSz Biztonsági Ta­nácsában a többséggel szavazva elitélte Izra­elt a korábbi szíriai te­rület Golan Magaslatok bekebelezéséért. Nem­tetszése jeléül Ameri­ka ideiglenesen felfüg­gesztette a frissen kö­tött^ katonai együttmű­ködési megállapodást. Ez mindössze memo­randum volt és nem egy formális szerződés, el­sősorban Izrael kíván­ságára jött létre. Ameri­ka aggódva, hogy az arab mérsékelteket ez­zel a memorandummal maga ellen hangolja, megkötését a lehető leg- hangfogósabban jelen­tette / be három héttel ezelőtt. Annál hango­sabb volt a megrovás kísérte felfüggesztés. Ezt Bégin miniszterel­nök a maga részéről mégjobban megtoldot­ta. ' ,,A szerződés, —mon­dotta Bégin, nincs fel­függesztve, ez nem áll érvényben többé. Vajon mit kívánt érte tőlünk Amerika? Azt, hogy Iz­rael szövetségese he­lyett csatlósa legyen? Mi nem vagyunk 14 éves kamaszok! Banán köz­társaság sem vagyunk! Egy önálló büszke nem­zetről van szó, amely 3.700 esztendeig megélt az Egyesült Államok se­gítsége nélkül is és újabb 3.700 esztendeig is bol­dogul a maga erejéből Amerika szövetsége nél­kül is!” A két szövetséges egy­más elleni kirohanásá­nak hevessége és kese­rűsége azzal magyaráz­ható, hogy mindkettő a másik magatartásában olyasmit vélt felfedezni, ami mélyen sértette nemcsak saját érdekeit, hanem érzéseit is. Sőt ezen túlmenően kétsé­gesnek tűnt előttük, hogy a két ország min­dig össze tudja-e egyez­tetni saját érdekeit? Először is aziránt me­rült fel kétség, köthet-e Izrael védelmi, vagy biz­tonsági szerződést az Egyesült Államokkal, anélkül, hogy feladná saját cselekvési szabad­ságát arab szomszédai­val szemben?— Izrael első miniszterelnökétől Ben Gurjontól. kezdve eddig minden egyes mi­niszterelnöke, egészen a keménykezű Béginig bezáróan féltékenyen őrködött ezen cselekvé­si szabadság felett. Ami az Egyesült Ál­lamokat illeti, Washing­tonban viszont azt kér­dezik most, vállalhat-e Amerika garanciát Izra- el sérthetetlenségét ille­tően, anélkül, hogy az Izrael által elfoglalt arab területek sértetlen­ségét is garantálná? Izraelnek ugyanis nin­csenek nemzetközileg megállapított határvo­nalai, ezt saját maga húzta meg. győzelmes hadjáratai során és Iz­rael terjilete most az arahoktól 1967-ben elfog­lalt területeket is fel­öleli. Mekkora Amerika mozgási szabadsága a Közel-Keleten saját nemzeti érdekeinek vé­delmében. anélkül, hogy ezzel Izrael érdekeit sértené és kitenné ma­gát az izraeli vádnak, hogy cselekedeteivel Izrael létét veszélyezte­ti? Meddig fajulhat Wa­shington és Jeruzsálem vitája anélkül, hogy ez Amerikában az antisze­mitizmus fplszításának veszélyével járna? A jelen vita során Iz­rael a mélyebben sértett fél. Ez magyarázza Bé­el létezésének egyik régi, hü és kipróbált ba­rátját és támogatóját. Bégin washingtoni láto­gatását a két ország egyező nézetei tették sikeressé. Mind Reagan, mind Bégin Moszkvá­ban látták a világ béké­jének legfőbb veszélyét. Ez az egyetértés feled­tette velük a két orszá­guk nézeteiben fennálló különbségeket. Éppen ezért Reagan erélyes fellépése Izrael­lel szemben, ott a legyil­kolt Julius Caesar kese­rű jajkiáltására emlé­keztetett, kegyence és gyilkosa Brutus irányá­ban: ,,Te is fiam Bru­tus?” Ronald Reagan vi­szont azt vette zokon, hogy Bégin állandóan gáncsolja az amerikai kisérletet, a Közel- Kelet Amerika-barát államainak egy’ tábor­ba sűrítésére, hogy a Szovjetunió jelentette veszéllyel együttesen nézzenek .szembe, gé- gTnháröm ízben is Ame­rika előzetes tudta és hozzájárulása nélkül gáncsolta ezt a politi­kát. Először Bagdadot, az iraki atomtelepet bombázta és ütötte ki. Azután Beirutot támad­ta, a palesztínai felsza­badulási mozgalom par­tizánjaira tört. Leg­utóbb pedig a Golan Fennsíkon tett lépésével bőszitette végleg fel a Reagan kormányt. Reagan haragját sok amerikai zsidó szerve­zeti vezető titokban oszt-; ja. Hangosan azonban ezek a kedélyek lecsilla-; pítását ajálják mindkét: félnek. Ami végül be is: fog következni. Hosszú múltja ellené­re a modern Izrael szü­letését kizárólag Ameri­kának köszönheti és ennek támogatása nél­kül sem gazdaságilag, sem katonailag nem len­ne biztosítva fennmara­dása. Izraelnek égető szüksége van Ameriká­ra. De fennáll ennek for­dítottja is. Ha Izrael nem is ideális szövetsé­A Varsó—Poznan-i országúton csak katonai teherautók láthatók. A civilek gyalogolnak... gin kirohanásának kese­rűségét és hevességét. Izrael örömmel fogadta Ronald Reagan kor­mányra jutását, nem- csupán erélyes ameri­kai elnököt remélt sze­mélyében, hanem Izra­ges, nézeteiben és érde­keiben a Közel-Keleten mindenkinél közelebb áll az Egyesült Államok­hoz. Ez a felismerés végül mindkét oldalon le fogja csendesíteni a ke­délyeket. Trczinski szerint Len­gyelországon belül is és kivül is rendkívül meg­szilárdította a lengyel ellenállást. A dél-kelet Ázsiát, és Ausztráliát szállítmányaikkal felke­reső lengyel hajók úgy­Washingtoni tudósitónk jelenti: ponton a leggyengébb ugyanis a lengyel hadse­reg. Vajon ellenáll-e majd Lengyelország hadserege az idegen megszállásnak? Trczin­ski úgyhiszi, hogy ez könnyen lehetséges. Lengyelország washing­toni nagykövetének Ro- mouald Spasowskinak ■ disszidálása, Ameriká­tól kapott azonnali me­nedékjoga, és Reagan elnökkel való találkozá­sa a Fehér. Házban. ben mást hangsúlyozott ki a katolikus vallásból, mint a keresztényeknek tulajdonított meghu- nyászkodást: ha ütés éri az egyik orcádat, úgy tartsd oda a mási­kat is. A huszonegy ol­dalas pápai üzenet egyik későbbi szakasza ezt mondja: „Igazi béke nem ho­nolhat az olyan társa­dalomban, amely nem tiszteli polgárainak el­idegeníthetetlen jogait. Az ilyen társadalom vé- gülis önmagával szem­ben sincs megbékülve és ezért semmivel sem tud a nemzetközi béke kiépítéséhez hozzájárul- ' ni.” II. János Pál pápa in­tette a világot, hogy a kásokat tartsák tiszte- < letben, akárcsak család- í tagjaikat és szervezete- , -iket. Ennél világosabban j nem is állhatott volna ki a 'Szentatya a Szolidari­tás mellé. A pápa azon­ban még ennél is mesz- szebbre ment. Monsig- nor Dabrowskit fogad­va „meghatottan emlé­kezett” Lech Walesa múlt januári látogatásá­ra és mindarra, amit ek­kor mondott lengyelor­szági látogatásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék