Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-01-02 / 1. szám
Boldog Újévet kívánunk! Alapítva: 1905 Established: 1905 1982. január 2 Issue No. 1 UK LOÜIS SZATH1ÍARY 2218 N LINCOLN AVE CHICAGO IL 60614 Lengyelország egyre súlyosabb teher Moszkva számára Washingtoni tudósítónk jelenti: ponton a leggyengébb ugyanis a lengyel hadsereg. Vajon ellenáll-e majd Lengyelország hadserege az idegen megszállásnak? Trczinski úgy hiszi, hogy ez könnyen lehetséges. Lengyelország washingtoni nagykövetének Romonald Spasowskinak ■ disszidálása, Amerikától kapott azonnali menedékjoga, és Reagan elnökkel való találkozása a Fehér Házban, s a Két héttel lerohanása után Lengyelország problémái, — a hírzárlat ellenére úgy tűnik, — mégjobban kiéleződtek, megoldásukra egyre kevesebb a kilátás, a katonai junta uralomra jutása óta az ország vezetése még jobban gyengült és mindaz amit a hatalomátvétellel orvosolni kívántak egyre jobban elmérgesedik. ■ Amiiennyiben ez az analízis helytálló, úgy a Szovjetunió, amely egy évig halogatta a lengyel probléma radikális megoldását, és még a múlt héten is azt remélte, hogy a lengyelek lerohanása révén aránylag olcsón állíthatja vissza Varsóban az órát, talán tévedett és ha mégissaját beavatkozására kényszerül, minden eddiginél nagyobb árat kell majd fizetnie érte. A Jaruzelski-féle próbálkozás sikere teljesen biztosan még mindig nincs kizárva. Pontosabban nem biztos az, hogy a kísérlet teljes kudarchoz vezet. De a lengyelországi tömegek le-tartóztatások, a katonai kormány ötezret vall be, a földalatti ellenállás legalább tízszer ennyiről beszél, és a sztrájkok — Jaruzelskiék szerint 200, — a Szolidaritás szerint legalább 500, — és az összecsapások hevessége, mind, mind azt sejtetik, hogy a lengyel nép nem feküdt le, nem hunyászkodott meg. És főleg nem dolgozik! Milyen megoldást találhat erre a Jaruzelski junta? Elrendelheti, hogy a hadsereg vegye át az államgazdaság vezetését és a munkát? De vajon a besorozott katonák engedelmeskednének-e? Kiszivárgott hírek szerint parancsnokaik ezt erősen kétlik. Ez a magyarázata annak, hogy a Szolidaritás ellen intézett december 13-i rohamot túlnyomórészben nem a lengyel hadseregre hagyták, hanem a lengyel politikai rendőrségre. A Szolidaritásnak most van egy fontos szóvivője külföldön. Stefan Trczinskinek hívják, Lech Walesa közeli barátja és a letartóztatott vezetők után a Szolidaritás rangidős vezetője. Trczinskit Stockholmban érte országának lerohanása. Nem kért menedékjogot, de nem is tért haza a biztos kelepcébe. Most Stockholmból, otthon szerzett titkos értesülések alapján, részben a lengyel parlament még szabadon lévő képviselőitől kapott híreket is beleszámítva, Trczinski azt jósolja, hogy Lengyelországnak a Szovjetunió által történő megszállása a küszöbön áll. Szerinte a hadmozdulat harapófogóhoz hasonlít majd. Az oroszok a tenger felől támadnak, Gdansknál ugyanakkor délről pedig a cseh egységek vonulnak majd fel. Ezen a két Ezt kérdezte gúnyosan Sztálin a második világháború végefelé, amikor a Vatikán befolyására emlékeztették. Brezsnyev nemsokára értesül majd arról, hogy milyen erős a pápa befolyása Lengyelországra és a világra. A Szolidaritás vezetőségének letartóztatása és elhallgattatása után az ellenállás, a passzív ellenállás szerepét és irányítását a katolikus egyház, a lengyel prímás, Josef Glemp és a papság vette át. A népnek és a munkásságnak a nyílt erőszaktól való tartózkodást tanácsolták, ezt állhatatossággal és bátorsággal párosítva. A lengyel pápa, aki szülőhazájának lerohanása óta minden nap óvatos, de aggódó és egyben erőt öntő szavakat intéz, gyakran anyanyelvén Lengyelországhoz, szokásos hétvégi világ közvéleményéhez szóló békeüzenetében is közvetve bár, de fontos kitételt tett, amely félreérhetetlenül Lengyelországnak szól: ,,A keresztények, noha a háborúskodás minden formájának megakadályozására törekszenek, tudatában vannak annak, hogy az igazság elemi és alapvető követelménye a népeknek joga, sőt kötelessége, hogy a létezésüket és szabadságukat igazságtalanul fenyegetőkkel szemben ezt megfelelő módon megvédelmezzék." A pápai üzenet merő Trczinski szerint Lengyelországon belül is és kívül is rendkívül megszilárdította a lengyel ellenállást. A dél-kelet Ázsiát, és Ausztráliát szállítmányaikkal felkereső lengyel hajók úgyszólván matróz nélkül maradtak, legénységük sorra mindenütt menedékjogot kér és kap. Ilyen körülmények előzik meg Reagan elnök karácsony előtti üzenetét, amely jórészt Lengyelországgal foglalkozik, és Jaruzelski tábornok behirdetett varsóri beszédét a lengyel néphez. Lengyelország drámája köti le a világot ezen a Karácsonyon. ben mást hangsúlyozott ki a katolikus vallásból, mint a keresztényeknek tulajdonított meghunyászkodást: ha ütés éri az egyik orcádat, úgy tartsd oda a másikat is. A huszonegy oldalas pápai üzenet egyik későbbi szakasza ezt mondja: „Igazi béke nem honolhat az olyan társadalomban, amely nem tiszteli polgárainak elidegeníthetetlen jogait. Az ilyen társadalom végülis önmagával szemben sincs megbékülve és ezért semmivel sem tud a nemzetközi béke kiépítéséhez hozzájárulni.” II. János Pál pápa intette a világot, hogy a helyi konfliktusok gyoran más és távoli fesztségek kirobbanásán következményei. És ugyanakkor gyakran messzemenő kihatással lehetnek kitörésüktől távolfekvő területek sorsára. A pápa ugyanezt a gondolatot múlt vasár-napi üzenetében így fejezte ki: „Köszönöm a világ közvéleményének, Hogy Lengyelország problémáiban felismerte, hogy ezek minden népre és társadalomra, Európára és az egész modern világra fontos kihatással lesznek.” A lengyel pápa befolyását szülőhazájára , illusztrálják a legfrissebb helyi események. Az elmúlt hét vége óta Louis Pándy olasz kardinális, a Pápa személyes küldötte tartózkodik Lengyelországban és tárgyal az ottani egyház vezetőivel, hogy helyszínen tájékozódjék a helyzetről. Mindez Jaruzelski katonai junta jóváhagyásával és engedélyével történik. Akárcsak Monsignor Bronislaw Dabrowski a lengyel püspöki kar titkárának római látogatása. A Monsignor hétfőn érkezett a Vatikánba, hogy rész vegyen a pápa szerdai karácsonyi ceremóniáján. II. János Pál pápa ekkor a kardinálisok testületéhez és a Vatikán személyzetéhez szólva kijelentette, hogy a Római Katolikus Egyház a munkások oldalán áll és sürgeti, hogy a munkásokat tartsák tiszteletben, akárcsak családi tagjaikat és szervezeteiket. Ennél világosabban nem is állhatott volna ki aSzentatya a Szolidaritás mellé. A pápa azonban még ennél is meszszebbre ment. Monsignor Dabrowskit fogadva „meghatottan emlékezett” Lech Walesa múlt januári látogatására és mindarra, amit ekkor mondott lengyelországi látogatásának. Hány hadosztálya van a pápának? „Reméljük, hogy a Szolidaritás folytathatja áldásos munkáját, bátorsággal, elővigyázatossággal és mértéktartással párosítva azt.” Walesa látogatására emlékeztetve a Szentatya megint egyszer aláhúzta, hogy a Vatikán és a lengyel egyház vezetői Lech Walesát tartják a" legalkalmasabbnak arra, hogy a lengyel munkásokat továbbra is képviselje. Ő a lengyel helyzet kulcsa. Ezt a lengyel junta is tudja és egy hét óta kapacitálják a Varsó környékén őrzött tagjukat, hogybocsátkozzon tárgyalásba velük és küldje vissza a Szolidaritás tagjait a munkába. Walesa azonban mindeddig a hallgatást választotta el létezésének egyik régi, hű és kipróbált barátját és támogatóját. Bégin washingtoni látogatását a két ország egyező nézetei tették sikeressé. Mind Reagan, mind Bégin Moszkvában látták a világ békéjének legfőbb veszélyét. Ez az egyetértés feledtette velük a két országuk nézeteiben fennálló különbségeket. Éppen ezért Reagan erélyes fellépése Izraellel szemben, ott a legyilkolt Julius Caesar keserű jajkiáltására emlékeztetett, kegyence és gyilkosa Brutus irányában: ,,Te is fiam Brutus?” Ronald Reagan viszont azt vette zokon, hogy Bégin állandóan gáncsolja az amerikai kísérletet, a Közel- Kelet Amerika-barát államainak egy táborba sűrítésére, hogy a Szovjetunió jelentette veszéllyel együttesen nézzenekszembe, mégen három ízben is Amerika előzetes tudta és hozzájárulása nélkül gáncsolta ezt a politikát. Először Bagdadot, az iraki atomtelepet bombázta és ütötte ki. Azután Beirutot támadta, a palesztínai felszabadulási mozgalom partizánjaira tört. Legutóbb pedig a Golan Fennsíkon tett lépésével bőszítette végleg fel a Reagan kormányt. Reagan haragját sok amerikai zsidó szervezeti vezető titokban oszt ja. Hangosan azonban ezek a kedélyek lecsilla- pítását ajálják mindkét félnek. Ami végül be is fog következni. Hosszú múltja ellenére a modern Izrael születését kizárólag Amerikának köszönheti és ennek támogatása nélkül sem gazdaságilag, sem katonailag nem lenne biztosítva fennmaradása. Izraelnek égető szüksége van Amerikára. De fennáll ennek fordítottja is. Ha Izrael nem is ideális szövetség A szovjet hadiflotta hajói a lenevei SwinouiskA kikötőben. Izraeli őrs a Golan Fennsíkon. Katonai járművek veszik körül a varsói egyetemet. Amerika — Izrael: szócsata és a szövetség állítólagos felbontása Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában a többséggel szavazva elítélte Izraelt a korábbi szíriai terület Golan Magaslatok bekebelezéséért. Nemtetszése jeléül Amerika ideiglenesen felfüggesztette a frissen kötött katonai együttműködési megállapodást. Ez mindössze memorandum volt és nem egy formális szerződés, elsősorban Izrael kívánságára jött létre. Amerika aggódva, hogy az arab mérsékelteket ezzel a memorandummal maga ellen hangolja, megkötését a lehető leghangfogósabban jelentette be három héttel ezelőtt. Annál hangosabb volt a megrovás kísérte felfüggesztés. Ezt Bégin miniszterelnök a maga részéről még jobban megtoldotta. " ,,A szerződés, —mondotta Bégin, nincs felfüggesztve, ez nem áll érvényben többé. Vajon mit kívánt érte tőlünk Amerika? Azt, hogy Izrael szövetségese helyett csatlósa legyen? Mi nem vagyunk 14 éves kamaszok! Banán köztársaság sem vagyunk! Egy önálló büszke nemzetről van szó, amely 3.700 esztendeig megélt az Egyesült Államok segítsége nélkül is és újabb 3.700 esztendeig is boldogul a maga erejéből Amerika szövetsége nélkül is!” A két szövetséges egymás elleni kirohanásának hevessége és keserűsége azzal magyarázható, hogy mindkettő a másik magatartásában olyasmit vélt felfedezni, ami mélyen sértette nemcsak saját érdekeit, hanem érzéseit is. Sőt ezen túlmenően kétségesnek tűnt előttük, hogy a két ország mindig össze tudja-e egyeztetni saját érdekeit? Először is aziránt merült fel kétség, köthet-e Izrael védelmi, vagy biztonsági szerződést az Egyesült Államokkal, anélkül, hogy feladná saját cselekvési szabadságát arab szomszédaival szemben?— Izrael első miniszterelnökétől Ben Guriontól kezdve eddig minden egyes miniszterelnöke, egészen a keménykezű Béginig bezáróan féltékenyen őrködött ezen cselekvési szabadság felett. Ami az Egyesült Államokat illeti, Washingtonban viszont azt kérdezik most, vállalhat-e Amerika garanciát Izrael sérthetetlenségét illetően, anélkül, hogy az Izrael által elfoglalt arab területek sértetlenségét is garantálná? Izraelnek ugyanis nincsenek nemzetközileg megállapított határvonalai, ezt saját maga húzta meg, győzelmes hadjáratai során és Izrael területe most az araboktól 1967-ben elfoglalt területeket is felöleli. Mekkora Amerika mozgási szabadsága a Közel-Keleten saját nemzeti érdekeinek védelmében, anélkül, hogy ezzel Izrael érdekeit sértené és kitenné magát az izraeli vádnak, hogy cselekedeteivel Izrael létét veszélyezteti? Meddig fajulhat Washington és Jeruzsálem vitája anélkül, hogy ez Amerikában az antiszemitizmus felszításának veszélyével járna? A jelen vita során Izrael a mélyebben sértett fél. Ez magyarázza Bégin kirohanásának keserűségét és hevességét. Izrael örömmel fogadta Ronald Reagan kormányra jutását, nemcsupán erélyes amerikai elnököt remélt személyében, hanem Izrael, nézeteiben és érdekeiben a Közel-Keleten mindenkinél közelebb áll az Egyesült Államokhoz. Ez a felismerés végül mindkét oldalon le fogja csendesíteni a kedélyeket. A Varsó—Poznan-i országúton csak katonai teherautók láthatók. A civilek gyalogolnak...