Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-05-29 / 22. szám
10. oldal Párizs, a Párizs Szörényi Évával ülök a tévé előtt és nézem a tévéjátékot. Mondhatom, hogy nagyon unalmas. Még csak egy negyed órája nézem, de mintha három nappal ezelőtt ültem volna le a tévé elé. Egyelőre nem történt semmi. A szerelmesek éppen haragban vannak, nem szólnak egymáshoz, duzzogva vacsoráznak, legalább nyílna az ajtó és bejönne valaki, vagy megszólalna a telefon, de sehol semmi. Nem is értem, hogy Altorjay Gedeon, ez az alapjában véve tehetséges ember, hogyan írhatott össze ennyi unalmat. Meg kell jegyeznem, hogy a szerzőt nem Altorjay Gedeonnak hívják, ez csak fedőnév. Nem akarom megnevezni, mert régi jó kolléga, sose bántott engem, sőt, előre köszön ha meglát, magamról tudom, hogy mennyire bántja az embert, ha a művét kicsúfolják. Mert ne alkalmazhatnám azt az ügyes fogást, mellyel az újságírók elkerülik, hogy nevén neveznék azt, akit megbírálnak: „nem a személyek ellen van kifogásunk, a jelenséget óhajtjuk szóvá tenni." Úgy van, a jelenséget. A jelenség ebben az esetben az unalom. Különben sem az író felelős az unalomért, hanem a renagy pillanatra meg kell állnunk a nagy forgalomban. Párizs csillogott körülöttünk éjszakai fényében. Éjfélfelé jártunk. Most végződtek a színházi előadások s csak úgy mint mi is, mindenki sietett vacsorázni, vagy egy kávéházba frissítőre. A nagy kosztümök, az eleven éjszakai élet láttán Szörényi Éva elragadtatva kiáltott: Párizsban vagyok! Én meg szerettem volna varázsló lenni, hogy láthatnának az enyéim, barátnőim, mindenki, aki csak ott ült valamikor a Nemzeti ezerfejű nézőterén, ahol forró hangulatban tapsoltuk „Thália Papnőjét” az elérhetetlen messzeségben tündöklő nagy művésznőt. Most itt van, karonfogva állunk a párizsi éjszakában. Szörényi Éva szemei csillogtak, férfi kísérőink felvillanyozva forgolódtak körülötte. Csak elnéztem ezt az egész társaságot. Valahogy mindenki fölizzott, szép és fiatal lett. Szépít a boldogság, az öröm, a nagy élmény melyben ma, a mi nagy magyar művésznőnk részesített bennünket. A párizsi Kát. Misszió nagytermében tartotta előadását, amely du. ötkor kezdődött. S most éjfél van. Hét óra talpon, s csak mi tudtuk, hogy az előadás előtt két órával érkezett Párizsba, hosszú vonatutazással a háta mögött, pihenés nélkül lépett a színpadra. Micsoda teljesítmény! És az előadás után órákig képes volt beszélgetni, szerettei fogadni az elragadtatott magyarokat. Vacsorára is örömmel jön velünk: „Ilyenkor úgysem tudnék lefeküdni, aludni, — mondja — túlságosan föl vagyok villanyozva.” Valóban most egyikünk sem vágyik pihenni. Szörényi Éva irodalmi estje megrázó élmény volt, amilyenben csak ritkán részesülünk idekint. S mindenen túl ott feszült a bánat, hogy szétszóródtunk! Mert a nagy művésznő csokorba kötötte a hazában élők, az elcsatolt területeken és a világban szétszórták műveit. Verseket adott elő az erdélyi költőktől, hazaiaktól, emigrációs költőktől, s a nagy magyar klasszikusoktól egyaránt. S mindezt ő adta elő, ki a messzi Los Angeles-ből érkezett magyar művész. Megható, forró est volt ez Párizsban. Nagy szerencsémre másnapját (május 3. hétfőt) nekem adta. Öszszekarolva sétáltunk Párizs utcáin mint nővérek. Szörényi Éva kedves, derűs egyéniség. Ragyogó kék szemei kíváncsian mosolyogva fedezték föl Párizs furcsaságait. De egyszer elhomályosultak, bár az arcán a mosoly akkor is ott volt... A Montmartre-on voltunk fönt a dombon, fedező. Ki a rendező? Pék Gerzson. Meg kell mondanom, hogy a rendezőt nem Pék Gerzsonnak hívják, ez csak fedőnév. Aki ezt a tévéjátékot rendezte régi ismerősöm, nem egy tévéjátékomat rendezte régebben, el tudom képzelni, hogy írok egy tévéjátékot, éppen őrá osztják ki s akkor megnézhetem magamat, hogy mit művel az alkotásommal. Mert az emberek — még ha oly tehetségesek is egyébként, mint Pék Gerzson (fedőnév), bosszúállók. Szóval a rendező ezt a tévéjátékot nagyon unalmasra rendezte. Ezt nyíltan meg kell mondanom. És hogy teljes legyen a produkció csődje, Szelecsényi Tilda, a női főszereplő csapnivalóan rossz, egyetlen őszinte hangja sincs. Meg kell mondanom, hogy a női főszereplőt nem Szelecsényi Tildának hívják, ez csak fedőnév. Nem vagyok bolond megnevezni, hogyne, hogy megbántsam,, amikor egyszer, igaz, jó néhány évvel ezelőtt egy színdarabomban annyira kedvesen és tehetségesen alakította a szerepét, hogy a premier után kezet csókoltam neki. Most meg vágjam le a sárga földig? Hogy veszi az ki magát? És hogyan nézhetek a szemébe, ha találkozom vele valahol? Annyit azonban mégiscsak lelkiismereti kötelességem megállapítani, hogy Szelecsényi Tilda, ez a tehetséges művésznő ezúttal játékával jártuk már a Sacré Coeur-t, majd a Tertre-teret ahol ott festegetnek helyben a művészek, köröskörül megcsodáltuk a régi házakat, színes kávéházakat, s utunk lassan lefele haladt. Délután három felé voltunk, javasoltam menjünk együnk már! , nem volt éhes, (el is hiszem, olyan karcsú, mint egy nádszál) de mondtam, elmúlik azebédidő, s nem kapunk meleget. Rámnézett, nevetett, jó, menjünk! egyezett bele. Csöndesebb helyet kerestem, nem itt a nagy forgalomban. A domb alatt jobbra mentünk be egy régi szűk kis utcába. Egyik oldalán nagy hodály épület, s ez az épület egy kedves kis fás térre nyílt, ott volt a homlokzata: színház! L’Atelier. Ó de kedves! — nézd igazi színház! topogott előttem, karjait kitárta mintha magához ölelné. Én majd hogy nem szégyellem. Öreg ez a színház mint az országút. S kopott. De a művész mindezt nem vette észre. Intett, „gyere” s már csak rohanni tudtam utána. Haza ment ő oda. Bent értem csak utól a színház széksorai között. Voltak odabent, estére rendezték a színpadot, s az emeleti páholyoknál is tettek-vettek. Senki nem szólt ránk. Szörényi Éva olyan hatalommal állt ott, a színpad tövében, hogy szólni nem mert senki. Fölma KÖZÉPKOR — Középkorú vagyok. Ez azért jó, mert fiatalok társaságában fiatalnak, öregek társaságában öregnek vallhatom magam. ELŐLEG • — Jövőbeni sikereimre nem kaphatnék egy kis előleget? — kérdezte a frissen bukott színpadi szerző. MODERN HOTOR — Vettem egy széket. Esténként remekül elálldogálok mellette. ISTEN IS VAN — Az orvosok már lemondtak rólam, én meg lemondtam az orvosokról, akik csak azért is meggyógyítottak. 1 VILAGSZAM • — Túl drága a produkciója — mondta a cirkuszigazgató az illuzionistának —, ön minden este eltüntet egy elefántot, ami többet nem kerül elő. KÉKES — Legalább addig hadd folytassak egészségtelen életmódot, amíg egészséges vagyok, az unalom szolgálatába szegődött. Ki volt az a dramaturg, aki ezt a fércművet a képernyőre segítette? Nézem a műsorújságot, hogy valakit mégiscsak a nevén nevezhessek. Dramaturg: Halupka Tóbiás. A műsorújságban persze nem ez a név olvasható, de olyan átkozott balszerencsém van, hogy a dramaturg egy régi jóbarátom fia, a Halupka Tóbiás csak fedőnév. Jóbarátom, akinek a fia ez a dramaturg a televízóban, amúgy is sértődékeny, már volt egy infarktusa is szegénynek, ha én — pont én, a régi barát! — megírom a véleményemet a fia balfogásáról, képes és bosszúból az ágynak esik. Kell ez nekem? Nevetséges volna, ha ezek után bárkit is megneveznék, teszem azt az operatőröket vagy a berendezőt. Nevetséges? Nem, piszokság volna. Ha valaki elég bátor ahhoz, hogy ne nevezze meg a főbűnösöket, akkor legyen elég bátor ahhoz is, hogy hallgassa el a cinkosok nevét is. A lényeget, hogy unalmas volt, végül is megírtam. Hogy mi volt a elme, hol játszódott s miről, szólt — hagyjuk. Jobb a békesség.. Igaz, ennyi erővel azt is írhattam volna, hogy nem unatkoztam, sőt, pompásan szórakoztam. • De ami a szívemen, az a számon. A hitvány megalkuvás távol áll tőlem, Hatott: nézd, a „Családi ágy” azt fogják adni este. Láttad? Ismered? Én is játszottam Az első jelenetben karjában hozza be a menyasszonyt a férj...” S mesélt, mesélt, s nem látott már, mert szemeim könnyben úsztak, messze néztek, gyűrűs kezei öntudatlanul markolták a vörösbársony ülés támláját. A szívem, az én szívem is, majd megszakadt. . SZŐKE KLÁRI KEDVES VENDÉG — Nagyon örültünk, hogy meglátogatott bennünket, de elnézést, most már későre jár az idő. Mi már ilyenkor aludni szoktunk. — Aludjanak nyugodtan. Én még maradok egy darabig... ELBIZAKODOTTSÁG — Szeretlek. — Egy ilyen kedves, rokonszenves embert, mint én vagyok, könnyű is szeretni. KESERŰSÉG — Nekem nehéz életem volt. Engem a mostohaanyám hozott a világra. OK — Nem bírtam elviselni a férjem részegeskedését. Ezért szoktam rá az italra. GONOSZ EMBER — Ma is eltelt egy nap és ma sem szereztem örömet senkinek. LEÁNYKÉZDÉS — Maga is depressziós, is depressziós vagyok. Ez majd egy életre összeköt minket. REKLÁM HOZZÁNK JÁR A LEGTÖBB ÁRUHÁZI TOLVAJ MERT NÁLUNK LEGJOBB AZ ÁRU MINŐSÉGE! CINIZMUS — A jó házasságban elengedhetetlen a kölcsönös alkalmazkodás a harmadikhoz. BABONÁS EMBER — Ma reggel szórakozostágból bal lábbal keltem fi Ezért visszabújtam az ágba és ott maradtam égy nap. V EGYÉNISÉG Az elkövetett hibáimat, tévedéseimet bármikor hajlandó vagyok megismétel-PSZICHIÁTERNÉL — És van nőtársasága ? — Nincs. ,— Szeretné, ha lenne? — De igennyire! — Gátlásai vannak’ -— De még milyen! A feleségem mindenhest gátol! PEDAGÓGIA ABSZOLÚT IRIGY - -1- Ha a verés nem használ, kénytelen leszek a végsőkig el. — Kitűnő ez a tévéműsor, menni, szép szóval fogok próbál- kár, hogy más is nézheti. ^orri' ___________________ — Miért nem megy mér haza? — kérdi a rendőr egy részegen dülöngélő férfitól. — Nem merek hazamenni. A feleségem dühöng otthon. — És miért dühöng a kedves felesége? — Mert nem megyek haza. ••• Egy későn jövő megpróbál bejutni a hangversenyterembe, de a jegyszedő elállja az útját. — Bocsánat, de előadás közben nem nyithatom ki az ajtót. — Miért? — Mert akkor mindenki megszökne... *** — Nem tudom, mit vegyek a felségemnek születésnapjára. • — Kérdezze meg tőle! — Annyi pénzem nincs... •** — Ugye le is érzed, hogy tavasz van? Szervusz, drágám, most főzöl, vagy vasalsz? Nem tudom a tavasz ilyen lehetetlen, vagy csak te? Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00. Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név:.......................................................................... Házszám és utca:......................................... Város........................Állam...................Zip Code. . . Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Üzleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago IU. 60618 ' Ki Szeretettel hívjuk honfitársainkat a nj Chicagói Hetednapi Adventisták Egyházába. (Bethel Methodist Church) 4256 N. Ridgeway, Chicago, 111. 60618 Istentiszteletek: Szombaton 9:30 Szombatiskola 11.00 Prédikáció 2:00 Ifjúsági órák Ebben a romlásba rohanó világban áldozzon egy pár órát a lelki élete kiegyensúlyozására a Szentírás alapján. BÍRÓ ISTVÁN lelkész (312) 325-8158 itf Kiváló minőségű **** FRISS HÚSOK Hurka Füstölt sonka, Oldalas, Szalonna. JOE'S HOME MADE SAUSAGE RESS MARKET PHONE: 478-5443 4452 N. WESTERN AVE. CHICAGO. ILL 60625 Magyar Kultúr Központ Benkó Dixieland Band MAGYARORSZÁGRÓL JÖN /ív Díjat Nyertek: -a Budapesti Ifjúsági Jazzfesztiválon 1960. -Montreuxi Jazzfesztiválon 1971 Jelentős Koncertturnék: - Zürich, Krakkó, München, Austria, Hollandia. -1982 Május. Old Sacramento Dixieland Jubilee. Fellépnek 1982. június 4-én péntek este fél kilenckor. A Stephaneum nagytermében 1052 Geary Street, San Francisco (415) 775-8416 Belépési Adomány Diákjegy/ nyugdíjasoknak $10 $5 Vacsora kapható 6 óra után Tájékoztatás: Lajos Homér (415) 755 -8581