Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-03-20 / 12. szám
Domány Klára A The National Writers Club regénypályázatának „non fiction” kategóriájában 1981. nov. 18-án Domány Klárának ítélték az első díjat. A hírt többen közölték szerkesztőségünkkel, s az érdeklődésre való tekintettel elhatároztuk, hogy interjút készítünk az írónővel. Csikágó északi részén lévő lakásán kerestük fel Domány Klárát, éppen azon a héten amikor városunkban rekordméretű hideghullám garázdálkodott, így tehát különösen kellemes volt az ízlésesen berendezett, meleg lakásban elbeszélgetni a csinos írónővel. Interjúnk bevezetőjeként felvettük a fontosabb életrajzi adatokat. ...Tatabányán született, — hölgyeknél nem illik megkérdezni, hogy mikor, — itt végezte úgy az általános, mint a középiskolai tanulmányait. A gimnáziumban lévő önképzőkörben kezd írni, később az önképzőkör elnöke. Gimnáziumi tanulmányai mellett a ,,Komárommegyei Dolgozók Lapjának” munkatársa, ahol riporterként működik. A tanév alatt „part time” alapon, a nyári szünet alatt teljes állományban.. . Az ■ újságtól kapott ösztöndíj segítségével kerül a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol a magyar és orosz nyelvszak mellett történelmet is tanul. A négyéves főiskola elvégzése után ezekből a tárgyakból tanári oklevelet kap, ami az általános iskola felsőbb osztályainak oktatására jogosítja"... Mint főiskolás megy férjhez, s egy fiúgyermeket szül. Tanulmányai elvégzése után először Pécsett, majd Dombóvár mellett egy járási iskolában tanít, ahol egyben a helyi kultúrház igazgatója lesz... Családjával 1970-ben került Nyugatra. Először Ausztriába, ahonnan fél év után Csikágóba emigráltak ... A kezdet — mint általában mindenkinek, — nekik sem volt könnyű, de lassan átküzdötték magukat a nehézségeken... A hetvenes évek elején orvosi asszisztens tanfolyamot végez, és jelenleg is ebben a szakmában dolgozik, Csikágó egyik legnagyobb kórházában... . Állásai mellett háziaszszony, gyermekét neveli és ír... — Talán érdekelné olvasóinkat, hogy kik a kedvenc írói, és kik voltak magára a legnagyobb hatással? — tettük fel interjúnk első kérdését. — Elsősorban Kaffka Margit... A mai magyar írók közül Szabó Magda és Jókai Anna. Az oroszok közül Dosztojevszkij és Tolsztoj... A nyugati írók közül Zola és az amerikai Agatha Christie... Az utóbbit rendkívül kedvelem, mert virtuózként bánik szereplőivel. Mindig tökéletesen ura a helyzetnek és frappáns megoldásaival gyakran meglepi olvasóit... Rajtuk kívül még kedvelem Galgóczi Erzsébetet, a paraszti élet írónőjét, bár a témája nekem idegen, és az USA-ban élő Kenneth Clara (Klára) könyveit. Kenneth Klára szerintem sokkal jobb írónő, mint amilyennek a kritikusai tartják. Stílusa nagyon jó, legfeljebb a témája kissé felszínes. Nem megy be elég mélyre szereplői lelkivilágába... Az otthoni írók közül nagyon szeretem még Moldova Györgyöt... A hazai magyar irodalom nagyon jó, csak egy kicsit depressziós... —, Mikor jelent meg az első könyve? — „Krisztina” címmel 1977-ben jelent meg a new jersey-i Turán kiadó gondozásában. A könyv angol változata 1980-ban a Vantage Press kiadásában jelent meg, „Sweet Love, Bitter Honey” címmel. „Krisztina” tulajdonképpen az első része egy trilógiának, melynek másik két kötetét már megírtam és kiadásra vár... Második könyvem „Aranyeső’’ című novelláskötet, a Szivárvány könyvek sorozatában jelenik meg, remélhetőleg még az idén... Idáig összesen hét könyvem van kész... Jelenleg a „Szerelem koldusain” dolgozom, melynek angol címe „Love Beggars.” — Milyen nyelven ír? — Magyarul... A Krisztinát egy barátom segítségével tettem át angolra, nagyon vigyázva, hogy a stílus angolban is olyan legyen, mint magyarban. Sőt arra is ügyelek, hogy az üteme, a szótagok száma is azonos legyen... . — Kik lektorálják a könyveit? — Én, mert nem tudnám elviselni, hogy egy sort, vagy akár csak egy szót is megváltoztasson valaki! Ezt cenzúrának tartanám... — Mik a témái és milyen stílusban ír? — Regényeim és novelláim társadalmi témájúak. Nincsenek sem helyhez, sem időhöz kötve, bár időben a jelenben játszódnak. Stílusom tömör, rövid, Domány stílus. — Témáit fantázia szülte, vagy pedig személyes élmények és események kibővített és kiszínezett leírása? — Ennyi mindent nem lehet átélni. Amit maga fantáziának mond, az szerintem csak úgy jött valahonnan mélyről. Leülök írni és jön a story. Jönnek a szereplők, akiknek kezdetben még a nevét sem tudom. Rengeteg téma van bennem... Néha az álmaim befolyásolnak. (Egyik regényét ikertestvére — aki egy éves korában halt meg, — álmában való megjelenésével inspirálta.) Regényeim és novelláim általában tragédiák. Pozitív hőseim halálát sokszor megsiratom, mintha személyes jóbarátom lett volna. Néha pedig alig várom, hogy valamelyik negatív szereplőm, „elintéződjön.” Fantasztikus érzés az emberek életét irányítani, boldogságot,, vagy bánatot okozni, szerelmeseket összehozni, konfliktusokatteremteni. Egyszóval élet és halál urának lenni... — Kizárólag az élet drámai, vagy tragikus oldalával foglalkozik írásaiban? — írtam egy pár humoreszket, de rajtam kívül senki sem nevetett rajtuk, így aztán megmaradok a természetesen jövő témák mellett. — írásaiban van szerelem és erotika? Persze..., sőt főként az van. Az ember egyik legszebb érzése a szerelem és a szeretet. Regényeimben a szereplőim életén keresztül főleg a szerelmet ábrázolom. Egy férfi és egy nő kapcsolata adja a szerelmet, jön egy harmadik személy, s ez jelenti a konfliktust és ez teszi érdekessé a regényt. — Akik ismerik a mai irodalmat,— főként a nyugatit, — azok tudják, hogy az olyan témájú könyvekben melyeket maga ír sok a parlagi és trágár kifejezés. Maga is használ ilyen szavakat? Az írónőn látszik, hogy zavarja a kérdés és csak hosszú pillanatok múlva válaszol. — Egyszerűen képtelen lennék trágár szavakat leírni. A szerelem az egyik legszebb emberi érzés és nincs szükség arra, hogy ezt bemocskoljuk vulgarizmussal. Az indulatos, dühös jeleneteket is trágár szavak nélkül írom meg. — Olvasott Harold Robbins-tól, a híres amerikai „bestseller” írótól dolgokat? • — Igen... És tudom mire céloz. Én nem tartom szükségesnek, hogy ezt a stílust utánozzam. Minek részletezni a dolgokat trágár nyelven, amit másképp is megírhat az ember... A magyar nyelvvel pedig ott tartok, hogy vannak dolgaim, mint például a pályázatot nyert regényem, amit nem szándékozom magyarul kiadni. Legalább is nem itt kint... — Magyarországon kiadná? — Ott igen,... mert más a helyzet. — Miért? Ott talán kulturáltabbak az emberek? — Én úgy mondanám, hogy kevésbé konzervatív az olvasóközönség. — A díjnyertes műve hol és mikor jelenik meg? — Az Itt-ott közölt verseimet, bár verseket már nem írok. Novelláimat a Kaliforniai „Új világ” és a „Szivárvány” hozta. Angolul ezideig nem publikáltam folyóiratokban. — írásaiból hiányzik a politika és a társadalom bírálata, pedig ez éppen úgy hozzátartozik az élethez, mint a szerelem. Miért kerüli ezt a témát annyira, hogy még beszélni sem szeret róla? — Inkább az emberekkel foglalkozom. Lelki és szerelmi problémáikkal. Persze a két társadalmi rendszer között lévő különbséget az írásaimon keresztül azért lehet látni. Én nem a politikai életet akarom analizálni, hanem az embereket. Lélekbúvár akarok lenni, nem pedig politikus. Az emberek életén, keresztül azért bemutatom a társadalmat és az olvasóra hagyom, hogy világnézeti konklúzióját levonja. *— Miért tragikusak a történetei? — Erre nehéz rövid feleletet adni... Talán a hatáskeresés, vagy az egyszerű megoldás miatt... Vagy egyszerűen csak azért, mert az élet is főként apró tragédiákból és drámákból áll. — A jövőre nézve mik a tervei? — Rengeteg téma van bennem, tehát írni szeretnék ... És természetesen publikálni is. — Sikerigénye van? — Természetesen... De nem feltétlenül anyagi sikerre gondolok, bár az megoldaná a mindennapi gondjaimat. — Az eddig megjelent könyvéből lehet még kapni? — A „Krisztina” úgy angolul, mint magyarul elfogyott. Remélem hamarosan lesz másik könyvem is a magyar olvasók részére. Ezzel aztán kifogytunk a kérdésekből. Tehát ismételten gratuláltunk a nem csak anyagilag hanem művészileg is jelentős pályadíj megnyeréséhez és további sok sikert kívánva elbúcsúztunk a szimpatikus írónőtől. HARMATH ISTVÁN 31. /tvd NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT!, ; \ (! NEMZETŐR® mu.ro imidiiumim. fjat iwi «■ mom MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pontf. 70. Germany Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKESI-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven, angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. " . A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban is nem kis eredménnyel. " Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot, is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk.10 Belépek a Neshzeter előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába: Név: (vagy szervezet neve). Cím:.................................... Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Lenau: „Puszta semmi" c. versének két sorát idézzük Tóth Árpád fordításában; folytatása a függ. 1. sz. sor. Zárt betűk itt: T, M, T, N. 13. Rosszat lehet feltételezni róla. 14. Város a SZU-ban. 15. Olajfaj.. 16. Történelmi korszak. 17. Kicsinyítő képző. 18. Zabolátlan. 20. Egyforma betűk. 21. Rosztov folyója (ford). 22. Emse. 24. Számos. 26. Süveg része! 27. Lengyel gépkocsik jele. 28. Hajóhad. 29. Helyrag. 30. Vízmozgás. 31. Hamis. 32. Fohász. 33. Ráerősit. 35. .. Varsó", lengyel labdarúgó csapat. 38. Község Komárom megyében. 40. Durva szőrzet. 41. Cselezés. 42. Alma tájszava. 44. Cégtársulás. 45. Dekádrész. 46. Igevégződés. 47. Présel. 49. Kiejtett betű. 56. Kecses vad (ford). 51. Adnak neki. 53. Algériai kikötő. 54. Hitvány. 55. Kelet — németül. 57. Mark Twain regény hőse. 59. Kutya. 60. .. Eyre" (Charlotte Brontë regénye). 61. Tárna. 63. Európai nép. 65. Égéstermék. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet befejező része; zárt betűk: fi, T, D, A, T. 2. Csomagol. 3. Eleged van belőle. 4. Község Komárom megyében. 5. Kettős betű. 6. Chilei sivatag. 7. Szovjet gépkocsik jel ■ zése. 8. Princípium. 9. Hollandiában torkollik a tengerbe. 10. Görög forrásnimfa. 11. Weimar folyója. 12. Meglepetésszerű. 17. Szovjet autonóm köztársaság. 19. Hajítás. 22. Régi pénzünk rövidítése. 23. Jótékony. 25. Vegyes. 28. Másholét-igazolások. 31. Becenév. 34. Művészet — franciául. 36. Keskeny erdő. 37. Felépítés. 39. Kis Amor. 43. Nagy félsziget. 48. Izomkötő. 49. Zeusz kedvese a görög mitológiában. 52. Labdajáték. 54. Kelta eredetű ókori nép. 56. Hátrányban van! 58. Kanalaz. 60. J. A. A. 62. Cin. 64. Repülőgéptípus. 65. Kettős betű. A 30. sz. rejtvény helyes megfejtése: Ég a ház, de nem látszik a füstje. — Éhes disznó makkal álmodik — 7. oldal FRENCH & CONTINENTAL) CUISINE Enjoy our famous “Duckling Parisien Flambe” LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave., (at RL 83) Elmhurst 279-3310 Qlosed Mondays Nyomdában van és 1982 tavaszán jelenik meg Juhász László: Héttoronytól Kufsteinig — Magyar Rabok Idegenben című új könyve. A 200 oldal terjedelmű könyv ára $ 12.00, előjegyzésben $ 8.00. Megrendelhető a szerző címén: 8 München 80, Bülowstr. 10. Utazás Budapestre $ 674.00». Budapestről $ 699.00 » Március 31 után áremelés! Még ma hívja a SEBŐK Utazási Irodát 477-1484 VT