Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-01-16 / 3. szám
Pr. Nagy György: Mit hoz 1982? (Második rész.) Az elmúlt évben a nyugati világ szeme Lengyelországra összpontosult. Mi magyarok szinte lélegzetvisszafojtva követtük testvérnépünk kitartó és hősi küzdelmének minden mozzanatát. Majdnem reménytelenül, de mégis reménykedve figyeltük, hogy talán ők jobban csinálják mint mi magyarok 56-ban, vagy a csehek 68-ban. Talán nekik sikerül az, ami nekünk nem sikerült. Amikor számukra is elérkezett a végzetes óra, amikor őket is letiporta a vörös terror, akkor a mi szívünkben is újra felébredt a 25 év előtti magyar tragédia szörnyű emléke. Újra láttuk a magyar-lengyel sorsközösség történelmi átkát, amely a keleti zsarnokság kíméletlensége és a nyugat közönye között oly reménytelenné teszi népeink helyzetét. És mint anynyiszor történelmünkben, a két nemzet balszerencséjében most is sok a hasonlatosság. Ötvenhatban Anglia, Franciaország és Izrael a magyar forradalom és szabadságharc idején kísérelte meg a Szuezi Csatorna visszafoglalását. Most Izrael használta fel a lengyelországi eseményeket arra, hogy bekebelezze az 1967-es háborúban általa elfoglalt és azóta megszállva tartott Golán magaslatokat. A szuezi akció megbukott, mert számunkra még ma is érthetetlen módon, Amerika saját szövetségesei elen fordult. Viszont a mostani izraeli sakkhúzás sikerült. A Golán magaslatok néven ismert terület 1.200 négyzetkilométer nagyságú csupán, de stratégiailag igen fontos vidék. A termékeny Galilea- völgy keleti partján hirtelen 2.500 méter magasságúra emelkedő hegyek könynyen védhető, természetes határt alkotnak Izrael és Szíria, valamint kisebb mértékben Izrael, Libanon és Jordánia között. Az 1967-es háborúban, a szíriai tüzzérség ezekről a magaslatokról eleinte eredményesen lőtte az izraeli állásokat. Begin miniszterelnök a lengyel ostromállapot bevezetésének pszichológiailag alkalmas idejét használta fel arra, hogy a Knesset-el, az izraeli parlamenttel, szinte puccs-szerűen mondassa ki e terület bekebelezését. Szokásához híven nem törődött sem az arabok felhördülésével, sem a világ többi részének reakciójával. Bár az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa egyhangúan „érvénytelennek nyilvánította” a bekebelezést és az arab államok háborús aktusnak bélyegezték, azt, ténylegesen senki sem tett semmit a bekebelezés megakadályozására. Viszont kétségtelen, hogy a jövő szempontjából az izraeli akció egy lépéssel közelebb vitte a háborúhoz a Közép-Keletet, amelynek a Camp David-i megállapodások által teremtett egyensúlyát Szadat meggyilkolása már erősen megbolygatta. Ez az úgy emberi, mint politikai szempontból tragikus esemény két nyugtalanító fejleményt vont maga után. Egyrészt kétséget ébresztett arra nézve, vajon Egyiptom új elnöke, Mubarak is oly híven kitart-e az Izraellel való béke mellett, mint azt Szadat tette, másrészt új bomlasztó előre irányította a figyelmet: a mohamedán fanatikusok gyilkos csoportjára. Szadat meggyilkolása után ez a felbátorodott terrorszervezet fenyegeti a Szaúd Arab uralkodóházat, a Perzsa Öböl mentén levő emirek és sejkek biztonságát, ez robbant Libanonban. Mivel ugyanakkor ijesztően erősödik a szovjet befolyás az állandó forrongásban levő Iránban és mivel senki sem lehet biztos abban, hogy milyen őrültségre vetemedik Kadhafi Líbiában, nyilvánvaló, hogy az egész Közép- Kelet olyan puskaporoshordó, amelyet bármely oldalról kipattanó szikra lángra lobbanthat. Ennek folytán ez a terület a legalkalmasabb a terjeszkedésre mindig kész Szovjetunió számára a zavartkeltésre és beavatkozásra. Sokkal csábítóbb, mint Európa, ahol az amerikai csapatok jelenléte folytán egy szovjet intervenció alig lenne lokalizálható. A Közép-Keleten viszont Moszkvának tág tere nyílik arra,, hogy közvetett csapást mérjen Washingtonra anélkül, hogy elkerülhetetlenül hadiállapotba keveredjék vele. A háborús veszély ezért itt a legnagyobb, főleg az elkövetkezendő egy-két évben, amikor a szovjet még katonai fölénybenérzi magát Amerikával szemben. Vietnam szeretne Amerikához közeledni Az elszigeteltség, gazdasági és politikai egyaránt, fájdalmas még akkor is, ha az ország, amely elől Amerika elzárkózik a világ túlsó oldalán fekszik. Vietnam, a volt ellenség ennek tanújelét adta a hét folyamán. Közeledni szeretne az Egyesült Államokhoz, de a régi fajta és valószínűleg helytelen utat választotta erre. Négy volt amerikai frontharcos, egyikük derékig bénultan és tolószékben, Hanoit és Saigont keresték fel, saját önszántukból, de Vietnam meghívására. Az utat egy szenzáció éhes balos amerikai magazin a Penthouse fizette, de Észak-Vietnam hatóságai is megtették a magukét. Tatch külügyminiszter fogadta Hanoiban az amerikai látogatókat ezzel: „Mondják meg odahaza az amerikai népnek, hogy mi a barátaik vagyunk, nem pedig ellenségeik.” Hazatérésükkor a négy utasnak nem igen volt módja átadni az üzenetet. New York-i sajtókonferenciájukat az újságírók mellett más frontharcosok árasztották el, akik árulóknak nevezték a látogatókat és szégyenteljesnek magatartásukat. A Torai szálló egyik termében tartott sajtóértekezlet a vietnami háború miniatűr felújításává fajult. Érdekes magyarázata van azonban annak, hogy Vietnam mért fogadta olyan melegen az ex-amerikai katonákat és mért igyekszik újabb hasonló látogató csoportokat Hanoiba invitálni. A New York Times helyszíni tudósítójának beszámolója szerint Vietnam 5 éves gazdasági terve és az erőszakos kolhozosítás katasztrofális eredményekhez vezetett. Éhínség dúl országszerte, a gyerekek szenvedik ezt meg a legjobban. Az infláció meghaladta az évi 200 %-ot, és a lakosság haragja az új szövetségesek az oroszok ellen egyre növekszik. Mintegy 10.000 főnyi orosz tartózkodik Vietnamban. Vietnam hatalmas összegeket kap Moszkvától, de nem helyzetének javítására, hanem katonai kalandokra. Ebből a napi 3, sőt egyesek szerint 6 millió dollárt megközelítő segélyből fizetik Vietnam 200 ezer főnyi megszálló hadseregét Kambodzsában. Ugyanakkor az átlag vietnami évi keresete 180 dollár, de egy fél kiló csirkehúsért a fekete piacon 2 dollárt fizet, fél kiló rizs ára pedig 50 cent. Vietnam szívesen közeledne most Amerikához. Emlékezve az 1960-as évekre, Jane Fonda és egyéb amerikai „aktivisták” látogatására és ennek hatalmas hatására az Egyesült Államokban. Hanoi most újabb amerikai látogatókat invitál és reméli, hogy ezeken keresztül az amerikai népet ismét befolyásolni tudja és így kényszerítheti majd a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A Reagan kormány azonban ezelől mereven elzárkózott és ezt egy mondattal magyarázza: Amíg Vietnam megszállva tartja Kambodzsát és katonai fenyegetést jelent szomszédai számára, addig a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szó sem' lehet.” V Magyar szülők figyelmébe! Rendelje meg a NYOLCADIK TÖRZS-öt saját magának és gyermekeinek, unokáknak, akik nem értik a magyar nyelvet, hogy ismerjék meg magyar örökségüket. Angol-magyar havi lap. Negyedévenkénti melléklete a „Transylvanian Quarterly.” & $ 10.00 egy évre. P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. „Takarékos” törvényhozók Az amerikai federális törvényhozók számára az 1981-es esztendő a takarékosság éve volt. A törvényhozók nem egyszer fontos szociális programokra is csökkentett összeget szavaztak meg. A General Accounting Office (GAO) jelentéséből azonban kiderül, hogy a törvényhozók korántsem voltak ilyen takarékosak önmaguk iránt, a GAO ezúttal is (mint már évek óta) a federális törvényhozók hivatalos utazásait kifogásolja. A federális törvény értelmében, ha egy törvényhozó az adófizetők pénzén utazik, ennek az útnak hivatalos útnak kell lennie, feleséget, családot nem vihet magával még hivatalos útra sem. A GAO szerint a federális törvényhozók eddig 1979-ben költötték a legtöbb pénzt ezekre a „hivatalos” utazásokra, 1981-ben azonban felállították a rekordot: 4,7 millió dollárt. íme, néhány ilyen „hivatalos” utazás. Tizennégy kongreszszusi képviselő elutazott Bombayba, Singaporebe, Cairoba és Athénbe. Az utazás költsége 387.288 dollár volt. Az ürügy az volt, hogy a képviselők „ellenőrizték” a szovjet tengeri tevékenységet a kérdéses területeken. A helyzet azonban az, hogy ez a Pentagon, pontosabban a Navy és a CIA feladata. Hét kongresszusi képviselő Londonba, Brüszszelbe és Rómába utazott, állítólag azért, hogy az európai gazdasági és pénzügyi politikát „szemügyre vegyék.” Útjukhoz az Air Force egyik repülőgépét használták, a költségek összesen 107.030 dollárt tettek ki, tekintettel arra, hogy a képviselők feleségüket is magukkal vitték. Huszonöt US szenátor Párizsba utazott, hogy az ottani légi bemutatót megszemlélje. Ürügyül azt hozták fel, hogy tájékozódni akartak a legújabb légifejlődés felől. Érdekes megjegyezni, hogy közülük az egyetlen, akinek valaha is a repüléshez valami köze volt, Barry Goldweater, arizonai szenátor, aki a Második Világháború idején az Air Force tisztje volt és jelenleg az Air Force tartalékos ezredese. A mezőgazdaság helyzete a kelet-európai országokban Az aratás sorsa ma a kommunista rendszerű országokban nemcsak gazdasági, hanem politikai horderejű kérdés is. “"Jelentős mértékben befolyásolja a fizetési helyzetet, az egyensúlyt, a közellátást, az életszínvonalat. Már többször foglalkoztunk a tavalyi kedvezőtlen szovjet terméssel, amely immár harmadik éve marad le rendkívül nagy mértékben a tervelőirányzat mögött. Ideje, hogy a kelet-európai országok kilátásait is szemügyre vegyük, mert nyilvánvaló, hogy ezek az országok szovjet gabonabehozatalra nem számíthatnak. Összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos, rendelkezésre álló információkat. Az időjárási viszonyok az elmúlt évben úgyszólván mindenütt kedvezőtlenek voltak a kelet-európai térségben és az idei termés egy országot kivéve mindenütt rosszabbnak ígérkezik, mint a tavalyi. A kivétel ironikus módon Lengyelország, ahol a súlyos válság körülményei között a viszonylag kedvező termés az egyetlen fénysugár. A varsói amerikai nagykövetség mezőgazdasági attaséja szerint az tavalyi lengyel gabonatermés mintegy 20 millió tonna, 10 százalékkal több, mint 1980-ban. Burgonyából majdnem kétszer annyit, cukorrépából másfélszer annyit takarítottak be 1981-ben, mint 1980-ban — annak ellenére, hogy a lengyel gépállomány 30 százaléka alkatrészhiány miatt nem volt működőképes. Az 1981-es tavaszi áradások sorozata és az azt követő nyári szárazság viszont súlyos helyzetet idézett elő Romániában, ahol a közellátási viszonyok amúgy is nagyon rosszak. Nyugati becslések szerint az idei román gabonatermés a tavalyi kedvezőtlen szintet sem fogja elérni, más terményeknél, például cukorrépánál pedig tetemes visszaesés várható. Mindez valószínűleg súlyosbítja Bukarestnek az utóbbi időben fellépett fizetési nehézségeit, mert egyes élelmiszerek nyugati exportjáról a közellátásra való tekintettel le kell mondani. Csehszlovákiában körülbelül 10 százalékra tehető a gabonaállomány visszaesése a tavalyi évhez képest — elsősorban a búzatermés MEGJELENT! MEGJELENT! MIHÁLYI GILBERT - DUNAI ÁKOS: ménos Pál, •.vasfüggöny magi jött pápa II. János Pál pápa életéről vaM első, magyar nyelven ín könyv - élem*st talán dokumennumgyűjteménynek is nevezheti mépimtfilmj mű, a Vascresp legújabb blamádás meglepetése. As Mb a könyv alap fejesetében, a váratlan tonklávé váratlan választásaim alatt rtsilsoam leírják a körülményeket, miként lett Karol Wojtyla püspöke, valamint Szent Péter utódjaként II. János Pál pápa. A további fejezetekben az írók az olvasó elé tükrözik a pápa gyermekkorát. Ifjúságát, diákkörét A fiatalembert mint egyetemi hallgató, aki megismerkedik a nehéz munkás élénél, de a nehéz tari munka nem kedvetlenül él, hanem színdarabok írásával, a sörfa~«fca» vigasztalja elcsüggedt társait A könyv minden oldala nincs élőképként vette a olvasd szemei elé a legfőbb pásztor, a faentatye mindennapos étatét, aki nem követi a régi sapkásokat , nem hordja fején a hagyományos darát, hanem krisztusi agyssműségével, s nagy sorozattal a mivében hirdeti Krisztus tanításait Szinte lépésről lépésitta van írvd a Szent atya vlágevangelizádéa útja. Megrendelhető a Katolikus Magyarok Vasárnapié könyvosztályán 1739 Mahoning Avenue, Young* Lewn, OMo 44309. An 13 doudr di 1 delicir porta szenvedett komoly károkat. Kisebb mértékű terméscsökkenésre lehet számítani Kelet- Németországban és Bulgáriában. A tavalyi időjárás kedvezőtlen voltát a viszonylag sikeresen működő magyar mezőgazdaság is megérezte. A tavalyi 13,2 millió tonnánál körülbelül 10 százalékkal kevesebb a gabonabetakarítás, a búzánál valószínűleg 20 százalékos a vissszaesés. Az augusztusi jégesők nagy károkat okoztak a magyar almatermésben. A termés sorsa azért is fontos, mert Magyarország kőolaj szükségletének egy kisebb, de lényeges részét mezőgazdasági kulcstermékek ellenében szerzi be a Szovjetuniótól. HALLGASSA! Chicago és középnyugat magyar hangját 1930 óta fennálló Amerikai Magyar Broadcast műsorát szombat reggel 8 órától WMB FM 97 Mc. rádióállomásról a Standard Olaj épület márvány tornyáról. KOVÁCH J. Ferenc igazgató: 9016 Cottage Grove Chicago, 111. 60619 Tel: 874-2244 7. oldal FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! • rm ■ Trójai falu Nyugat-Németországban Újabb kritika hangzott el az amerikai törvényhozási albizottságban a nyugatnémetszovjet földgázkereskedelmi egyezményről is. Amerikai részről attól tartanak, hogy Nyugat- Németország és több más európai állam is, kiszolgáltatja magát a Szovjetuniónak az energiaellátásban. Az amerikai kritikát Jake Gam szenátor adta elő, ő annak a bizottságnak az elnöke, amelynek a hatáskörébe esik az amerikai export és a bankügyek ellenőrzése. Gam szenátor szerint ez lesz a legnagyobb méretű kelet-nyugati gazdasági vállalkozás.. A szibériai lelőhelyekről ötezerhétszáz kilométer hosszúságú vezetéken, közel ötven pumpaállomáson keresztül hozzák a földgázt Nyugat-Európába. Az egész üzletet a Nyugat finanszírozza. A szenátor szerint a költségek 15 és 30 milliárd dollár között mozognak. Gam szenátor szemreányást tett a korábbi amerikai kormánynak, amiért nem lépett közbe idejében és megengedte, hogy Amerika nyugat-európai szövetségesei és különösen Nyugat-Németország olyan függő viszonyba kerüljenek a Szovjetunióval szemben, amely lehetőséget ad Moszkvának a gazdasági és politikai zsarolásra. Az üzlet aláaknázhatja Amerika és Nyugat-Európa hagyományos kulturális, gazdasági és biztonsági kapcsolatait, mondotta Garn szenátor. Rámutatott arra is, hogy Moszkva számára több szempontból is hasznos ez az üzlet. A Szovjetunió óriási öszszegű valutához jut, segítséget kap a Nyugattól ahhoz, hogy megoldja gazdasági és energiaellátási nehézségeit. A nyugati bankok ezzel szemben kiteszik magukat annak a veszélynek, hogy teljes csődbe jutnak, mialatt Moszkva olyan gazdasági trójai falovat csempész Nyugat-Európába, amely veszélyezteti a NATO életerejét. Felhívja Gam szenátor a figyelmet arra is, hogy Moszkva eddig sem habozott, hogy politikai célokra használja ki az energiaszállítmányokat. 1948- ban Jugoszláviával, 1956-ban Izraellel és Magyarországgal, 12 évvel később Csehszlovákiával, most pedig Lengyelországgal szemben használta fel ezt az eszközt. Komoly aggodalmának adott kifejezést az amerikai külügyminisztérium nevében Robert Hormats külügyminiszterhelyettes is. Kitért arra is, hogy milyen lehetőségei vannak Amerikának az üzlet megakadályozására, vagy legalábbis késleltetésére. Amerika zárolhatja a gázvezeték és a pumpáló állomások számára fontos alkatrészek szállítását, mondotta a külügyminiszter-helyettes, de azt sem titkolta el, hogy ez esetben valószínűleg más államok szállítanák a szükséges felszerelést. A terv megvalósítása az amerikai zárlat nélkül is késlekedni fog, mondotta a külügyminisztérium tisztviselője. A nyugatnémet kormány az amerikai meggondolások ellenére is véglegesíteni kívánja a földgáz üzletet. A kormány szerint az üzlet csökkenteni fogja a szovjet nyersolajtól való függőséget és a Szovjetunió nem lesz abban a helyzetben, hogy egyszerűen beszüntesse a földgáz szállítást, úgy, ahogy attól Amerikában tartanak. Bonn azt is Amerika tudomására hozta, hogy más nyugati energiaforrásokat is igénybe kíván venni, jövőbeli energiaszükségletének fedezésére. Elsősorban a norvég és a holland földgázról van szó, amely jelenleg ugyan drágább az orosznál, de Amerika szemében olyan tartalékot jelent, amely csökkenteni fogja Nyugat-Németország és az üzletben résztvevő kilenc másik nyugat-európai állam sebez- hetőségét a Szovjetunióval szemben. A trójai falu útja y. négy Nyelven a magyar SZABADSÁGÉRT! \ H NEMZETŐR!) —«"■« —msanasBLitar sws tm man megjelenik havonta Kiadóhivatal, 8 München 34 Poeti. 70. Germany Felelős szerkesztő és Uadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kik eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kivánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Belépek a Nemzetőr előfizető, vagy pártoló tagjainak sorába: Név: (vagy szervezet neve). Cím:.............................................. Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053