Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-06-26 / 26. szám

Bonn gazdaságpolitikája A bonni kormány a gaz­dasági tanácsadás két különböző intézménye­sített formáját veszi igénybe, amikor gazda­ságpolitikáját kialakít­ja. Az egyik az úgyneve­zett „öt bölcs” rendsze­res időközönként készí­tett felmérése, amely­ben 5 független közgaz­dász professzor fejti ki a véleményét. A bölcses­ségek másik kútfeje az 5 vezető nyugatnémet gazdasági kutató inté­zet, amelyek szintén rendszeres időközön­ként elemzi a mindenko­ri gazdasági helyzetet. Elmondják mire lehet számítani és szerencsés esetben még arra is ja­vaslatot tesznek mit kel­lene tenni. Az orákulumok készí­tése soha sem volt olyan időszerű, mint most, hi­szen Nyugat-Németor­­szágban már hosszabb ideje tart a gazdasági visszaesés, jelentős a munkanélküliség, és a várt fellendülés késik. Most, az 5 független ku­tatóintézet nyújtotta be jelentését — és a kilátá­sokról ezek sincsenek teljesen közös vélemé­nyen. 4 intézet a berlini, esseni, hamburgi és a müncheni — valószínű­nek tartja, hogy a gaz­dasági pangás végre le­zárul és az év második felében mérsékelt üte­mű fellendülés indul meg. Az ötödik intézet, a kieli — amely követke­zetes borúlátásáról ne­vezetes —úgy véli, hogy még korai lenne a re­cesszió végéről beszélni és a fellendülés kezdetét legjobb esetben az év végére tartja lehetsé­gesnek. Abban mind az öt ku­tatóintézet egyetért, hogy a javulás bizonyos tünetei mutatkoznak. Az áremelkedések üteme, amely tavaly az év vé­gén a 6 és fél százalékot is meghaladta, 5 száza­lékra esett vissza és va­lószínű, hogy az év végé­re nem lesz több 4 és fél százaléknál. Minden­esetre ennyi eredménye van annak, hogy a kormány hosz­­szabb ideje a pénzszűke politikáját szorgalmaz­za, magas kamatokkal és az állami kiadások le­faragásával. Ez persze kényszerű politika is, mert a német állam­­adósságok rohamos fizetési mérleg harmadik éve tartó deficitje után idén végre többle­tre le­het számítani, mintegy 5 milliárd márka értékben. Nem vitás, hogy ebben a nemzetközi olajárak mérséklődése is szere­pet játszik — de ettől függetlenül is tapasz­talni lehet a nyugatné­met export lassú de fo­kozatos fellendülését. A baj csak az, — és éppen erre mutat rá a viszony­lag borúlátó kieli kutató intézet, — hogy ez a szerény fellendülés a hazai fronton egyáltalán nem jelentkezik. A nyu­­gatnémet vállalatok nagy része továbbra is tartózkodik a beruházá­soktól, nem futtatja fel hazai­ piacra történő ter­melését,­­ noha a német kamatláb az utóbbi hó­napokban némileg csök­kent. A kormány foglal­koztatási programját kí­sérő bizonytalanság is szerepet játszhat ebben­ a tartózkodó magatar­tásban. Abban is egyet­ért az a kutatóintézet, hogy a magas munka­­nélküliségnek nem cik­likus, hanem szerkezeti okai vannak, tehát még egy fellendüléstől sem lehet várni a nagy mun­­­kanélküliség felszámo­lását.­­ Az efajta szakértői vé­lemények megbízható­sága persze nagyon kér­déses. Említhetem az 5 bölcs 1980 novemberé­ben készített felmérését, amelyben többek között azt jósolták, hogy a pan­gás időszaka nem lesz tartós és 81 közepétől megindul a fellendülés. Körülbelül ez volt az az időpont, amikor a recesz­­szió elmélyült. Az öt bölcs azt is megjöven­dölte, hogy a munkát ke­resők száma jó ideig még 1 millió fölött marad, de valószínű, hogy 1981 má­sodik felében csökkenni fog. Nos, a munkanél­küliek száma éppen 81 második felében érte el a 2 milliót. Vietnamban rosszabb a helyzet, mint a háború alatt Maguk a vietnámi ve­­zetők is beismerik, hogy országuk gazdasági helyzete rosszabb most, mint a hat esztendővel ezelőtt véget ért vietná­mi háború idején,­­ oly­annyira, hogy a vietná­mi pártlap főszerkesz­tője a közelmúltban a következőket írta: ,,A háború alatt sikeresek voltunk és jól is tudtunk lakni. Most a békében vi­szont egyik kudarcunk követi a másikat és mindehhez még a gyom­runk is korog.” Nyugati megfigyelők egyetérte­nek abban, hogy három­évtizedes háborúskodás után a vietnámi vezetők valóban jobban értenek a hadviseléshez, mint a gazdaság irányításához. Az elmúlt két esztendő­ben az állami tervbizott­ság most leváltott elnö­ke megkísérelte, hogy a munkásokat prémiu­mokkal és teljesítmény­bérezéssel ösztönözze munkára,­­ a mezőgaz­daságban dolgozóknak pedig megengedte, hogy ha többet termelnek, mint amennyit be kell szolgáltatniuk, akkor a fennmaradó élelmiszer­mennyiséget a szabad piacon értékesítsék. Az eredmény ha nem is volt elsöprő, de nem maradt el. Ennek ellenére a hanoi dogmatikusok rossz szemmel nézték a termelés növelését célzó módszereket, amelye­ket kapitalista jellegű­nek minősítettek. Egye­lőre nyílt kérdés, hogy az állami tervbizottság új elnöke visszavonja-e az engedményeket. Any­­nyi biztosnak látszik, hogy elődjéhez hasonló­an szeretne lazítani Vi­etnám függőségén a Szovjetuniótól. Egyes nyugati szakértők sze­rint az az összeg, ame­lyet Vietnám kap Moszk­vától, eléri a napi 6 mil­­lió dollárt. A segélyre azonban égető szükség van és a nyugati köl­csönzők nem tolonga­nak.­­Csak­ Kambodzsa megszállása egy milli­árd dollár nyugati hitel­­veszteséget jelentett Hanoinak — amerikai becslések szerint, — és ehhez hozzá kell adnunk hogy például Kína is föl­függesztette Vietnám támogatását az 1979-es határháborút követően. A kínai gazdasági se­gély értéke, mintegy évi 300 millió dollárra rúgott. Igaz ugyan, hogy az idei év elején gaz­dasági szerződés jött lét­re Hanoi és Párizs kö­zött, de ez aligha kár­pótolja Vietnámot hi­szen értéke mindössze 32 millió dollár. Nyuga­ti megfigyelők szerint a vietnámi gazdasági problémák legfőbb oka az ország katonai költ­ségvetésében rejlik. Mint ismeretes, Hanoi három esztendeje mint­egy 200 ezer katonát ál­lomásoztat Kambodzsá­ban és nagyszámban vannak csapatai a kínai határon is. Mindez pe­dig nincs ingyen, és kü­lönösen nagy terheket ró egy olyan országra, amelyben, mint Le Duan a Kommunista Párt főtit­kára márciusban el­hangzott kongresszusi beszédében mondotta: a termelés lassan, a lakos­ság száma pedig roha­mos ütemben növekszik. Nagyon is kérdéses, hogy Hosimin város köz­ismertebb nevén Sai­gon,­­ egykori párttit­kára, Vo Van Kiet, akit a múlt hónapban a poli­tikai bizottság tagjai­nak sorába emeltek, most pedig az állami tervbizottság élére ke­rült, orvosolni, tudja-e ezeket a mélyen gyöke­rező problémákat, kü­lönösen mivel mindkét keze gúzsfra van kötve ideológiai okokból. Szovjet kémközpont működik Long Island elegáns negyedében Long Island (N.Y.) leg­elegánsabb negyedének neve Glen Cove, lakói­nak száma 25.000 és mindegyikük, pénzügyi­leg és pozícióját tekint­ve egyaránt, a felső kö­zéposztályhoz tartozik. Nemrégiben Arkady Shevchenko, aki valami­kor a Szovjetunió NN- hez delegált bizottságá­nak egyik legmagasabb beosztásban dolgozó diplomatája volt, érde­kes körülményről tájé­koztatta az újságokat és a Central Intelligence Agencyt. (Shevchenko a legmagasabb rangú szovjet köztisztviselő, aki valaha is az Egye­sült Államokba disszi­dált.) Arkady Shevchenko különleges közléseinek rövid összefoglalása: — Long­ Island Glen Cove nevű negyedében van egy olyan körülkerí­tett épület, amelynek hivatalos rendeltetése az, hogy a NN-hez dele­gált szovjet diplomaták nyaraló helyéül szol­gáljon. A valóságban azonban ez a titokzatos, várkastélyszerű épület, a legmodernebb szovjet kém­központ. Nemcsak fal és szöges drótkerítés veszi körül, de idomított farkaskutyákkal is őriz­tetik.­­ Az épület kertjében Molnár Zsigmond: Szegények voltunk, de jól éltünk Egy Nyugat-Európá­­ban élő gyerekkori paj­tásom és földim, aki Kék Újság olvasó is és így tájékozódva van az amerikai gazdasági helyzetről, az infláció­ról, a fehérek munka­­viszonyairól, a feketék munkaiszonyairól, hosz­­szú és érdekes levélben számolt be közös szülő­városunk városi taná­csának 160-180 évvel ez­előtti néhány tanácsülé­séről. Ezek a „városi tanácsok” azonban nem voltak azonosak a mai szovjetrendszerű váro­si tanácsokkal. Akkor még nem voltak gazda­sági programok, nem volt „5 éves terv”, nem volt norma vagy abnor­­ma túlteljesítés, nem voltak nagyeszű terv­mérnökök, csak a föld­­höz-erdőhöz-mezőhöz ragaszkodó egyszerű jó­zan földművelők, állat­­tenyésztők, iparosok és kétkezi mesterembe­rek. Jómagam is alig értek valamit a pénz­ügyi dolgokhoz. Ezt bizo­nyítja az is, hogy 33 éves clevelandi emigráci­ómban mindössze 2 da­rab 6 emeletes bérhá­zat sikerült csak össze­kaparnom. Az egyiket fedett uszodával, a má­sikat fedett lovardával. Ha azonban nyájas olva­sóink közül matemati­kus, közgazdász, kufár vagy pénzváltó, aki tud összeadni-kivonni-szo­­rozni, gyököt vonni vagy köbre emelni, s főként is­meri az amerikai dollár és a régi magyar pénz­egységek árfolyamait és viszonylatait, az köny­­nyen ki tudja számítani, hogy olcsóbb vagy drá­gább volt-e a hétköznapi élet odahaza 160-180 év­vel ezelőtt, mint ma. Ehhez adalékul szol­gáljon szülővárosom 1820 január 1.-én tartott tanácsülési jegyzőköny­vének kivonatos, de szó­­ról-szóra idézett egyik részlete: „Hogy ezen időtájban, amikor a cse­lédek változnak és mi­dőn a Szolgák és Gazdá­ik ellen a Gazdák pedig Szolgáik ellen a Bíróság elejibe számtalan pana­szokat szoktak terjeszte­ni. A Bíróság mihez tar­tás végett előhivatta Se­res János és Kis Dávid­­szabómestereket, Ju­hász András szürszabót, Sági Mátyás szütsöt, Ká­rolyi András kalapost, kik is a szegődő cselédek által megvenni szokott ruhadaraboknak sem a legbecsesebb sem a leg­­alábbvaló árait a követ­kező módon határozták meg és javallották. Egy bojtárnak való karimás kalap 1 forint 30 krajcár. Egy becsületesebb kalap 3 forint. Egy báránybőr kucsma 2 forint. Egy posztó ujjas lajbi 9 fo­rint. Egy ujjatlan kék posztó lajbi 4 forint. Egy yuha bunda 20 forint. Egy szűr 12 forint. Két pár fe­hér ing és gatya 10 fo­rint. Egy pár új csizma 6 forint. Egy vedlettnek a fejelése 4 forint. Egy vég kapcának való ringy rongy gyolcs 1 forint”. • Egy Simon István ne­vű telkes­ gazdánál, aki, ahogy ma mondják oda­haza, „háztáji” gazdál­kodásban tevékenyke­dett a pár kis hold ka­­parék földjén, 1784-ben valami örökösödési ci­­vódásból kifolyólag jegyzőkönyv vétetett fel leltári vonatkozásban. A leltár szerint: ... Si­mon Istványnál van: 8 jármos ökör, 2 negyedfa tinó, 3 harmadfű tinó. Tavalyi tinó kettő, fejős tehén 3. Meddő tehén vá­gásra 1. Egy harmadfű üsző, hámos ló 3, az egyiknek kanca csikója van. Juh vagyon 77. Ser­tés hízásra befogva 5. Mezőre kondához verve 8. Szőlő 7 pászta, 2 kád, 8 hordó és pintérlő szer­számok. Nádveretü kis ház és mögötte állati aktok. Két nagy szekér a behordáshoz. Kotsi 1, ekeszerszám kettő a hoz­závalókkal együtt, 8 ökörre való járom, 40 zsák, szuszék 2, ponyva kettő, egy szekrény, 1 sublót, sütő teknő 9, dé­zsa 5, vas fazék kettő, vasserpenyő 3, üst 2, hosszú láda 1, bor 9 akó, búza 8 zsákkal, árpa 70 véka, zab 20 véka, 21 ke­rek bürge sajt s ezeken kívül sok aprólékos edé­nyek, amik szükségel­tetnek/______________ • 1784-ben a városi ta­­nács által kiadott „le­geltetési rend” szigorú­an megállapítja a pász­torok és cselédek béreit is annak hozzátételével, hogy azoknak be nem tartása úgy a cselédek­kel mint a gazdákkal szemben pálcaütésekkel fognak büntettetni. Te­hát volt már akkor is valamiféle munkás és munkaadó védelem. Néhány szerződés (ki­vonatosan) a pásztorok­kal: „Bújdosó Péter kospásztornak fogadtat­ván, Demeter napig a bére minden kos után 3 krajcár, minden hétre 4 kenyér, 4 font eleség, 2 font szalonna és a fal­kától átallyában 10 bá­rány. 1790-ben Födő Já­nos megfogadtatott a szilaj ménes mellé csi­kósnak, kinek bére lé­szen új esztendőtől új esztendeig 53 forint és­­minden lótól 1 kenyér.” • Természetesen a pász­torkodásban és a mező­gazdálkodásban a lopá­sok és lopási lehetőségek a világ teremtése óta fennállottak. A városi tanács a lopásokra néz­ve állandó törvényül rendeli hogy: ... „A lo­pó minden ellopott jó­szágnak az árát három­szorosan adja meg. Így: 1 pulykáért 1 tallért, 1 lúdért 1 forintot, 1 kap­­panért 50 krajcárt és 1 tyúkért 30 krajcárt. A kártevő állatok irtá­sára is rendeltetés léte­tett 1785-ben. „Aki var­jú, veréb, vagy csattogó szarka fejet és ürgebért hoz be, az akceptálta­tik. Ezeknek darabja­­ pénzben (krajcár) álla­píttatik meg. Említés létetett ugyanitt a ha­tárbéli kerülőkről, sző­lő, dinnye és kukorica csőszökről, név szerint említve Tömör Mihályt, Kókai Jakabot, Császár Gergelyt, akinek bére 40 véka búza és 30 véka árpa évenként. Érési és szüreti időkben pedig, ha a mezőkön a bokrok­ban lerészegedve vagy alva találtatnak, 25 pál­­caütéssel csapatnak még. A világ legrégibb „szakmájáról”, a pros­titúcióról is rendelkezik egy városi szabályren­delet. „A pusztai rend­tartók a pásztornép kö­rül koncsorgó női „sza­bad­ személyeket” a ha­tárból kipálcázni tartoz­nak, lévén ezek sok kór­ságoknak és titkos nya­valyáknak a terjesztői. Az időjárás-betegség Bécs lakosságának egyik legsúlyosabb problémája. Mint tud­juk, az időjárás nagy­mértékben befolyásolja életünket és egészsé­günket. Beteggé, dep­resszióssá, fáradttá és gyengévé tesz bennün­ket, de hozzájárulhat testi erőnk és munkaké­pességünk fokozásához is. Bécsben minden har­madik lakos érzékeny az időjárásra. E megállapítás alap­ján osztrák orvosok és meteorológusok egy speciális csoportja fog­lalkozik a fő­ problémá­val: a FÖHN-nel, ezzel az alattomos alpesi lég­áramlattal, a legtöbb baj és betegség okozó­jával. Nincs ellene biz­tos védekezés, ezrek ta­núsítják, hogy „egysze­rűen nem lehet hozzá­szokni”, sőt a vele járó bántalmak a legtöbb esetben fokozódnak. A főhnős napok gyötrel­meit csak pszichológiai alapon lehet enyhíteni. Orvosok-pszichológu­­sok-meteorológusok sze­rint legalább részben van védekezési lehető­ség a fóhnbántalmak el­len. A fájdalmak ugyan­is az agyvelőből indul­nak ki és migrénben, vérkeringé­si zavarok­ban, izületi fájdalmak­ban jelentkeznek. Ezek­nek enyhítésére egyedü­li mód a testi-lelki nyu­galomra való törekvés, a sötét gondolatok tá­voltartása. Mindez persze csak „tüneti kezelés”. A vég­ső javaslat az, hogy a páciens menjen pana­szaival megbízható szakorvoshoz, mert a szimptómák és pana­szok leküzdésének mód­ja egyénenként változó. Közben tovább fokozó­dik a Jöhn nyomasztó uralma. • Sasszemmel a múltba. A rétisas nagy magas­ságból is meglátja a me­zőn futkározó egeret, de az egér csak alig fél­méterre lát. Ugyanígy van ez az archeológusok­nál is: „egérperspektí­­váb­ól” nem sokat lát­nak. Hogy teljesebb ké­pet kapjanak, fel kell emelkedniök a levegőbe. Bécs közelében, As­pern városkában meg­nyílt az Őskori Történel­mi Múzeum (Museum für Urgeschichte), amely betekintést nyújt a távoli múltba. Elindí­tója­ Herwig Friesinger régész-professzor, aki annak idején katonai szolgálatát a légierőnél töltötte. Ott ismerte fel a légi megfigyelés nagy lehetőségeit és fontossá­gát, bajtársaival együtt repülőfelvételeket ké­szített az archeológiai­­lag érdekes területekről. Visszatérve a polgári életbe, Friesinger, aki közben egyetemi tanár lett, szakszerűen tovább fejlesztette a légi kuta­tómunkát, függőleges és ferde irányú felvételek­kel, így például látható­vá lett egy régi fal, mely­nek felületén kevésbbé nőtt a növényzet, mint másutt, s így láthatóvá lett a fal formája és ki­terjedése. Ugyanígy nedvesség- és egyéb­okozta talaj-elszínező­déseket is kimutat a lé­gifelvétel. Ma már az archaoló­­giai fontosságú terüle­teket napról-napra spe­ciális repülőgépekkel térképezik fel és segítik elő a kutatómunkát Al­­sóausztriában a kőkor­­szaktól a római uralom­ig terjedő hosszú időszak emlékei után. A most megnyílt múzeum az ed­digi légi kutatások nyo­mán végzett ásatások eredményeit gyűjti ösz­­sze, képünk pedig Gai­­selberg község határá­ban fekvő régi erőd köz­építményének a magas­ból felvett fényképét mutatja be. További terv: az egész Ausztria légi feltérképezése út­ján egy Archaeológiai Atlasz összeállítása. • A kerékpározókért. A nagyvárosi forgalom­ban ma életveszélyes a kerékpározás. Bécsben jelenleg mindössze csak 40 kilométer a kerékpár­sávok összes hossza. Szegényes adat ez, hi­szen például Hamburg­ban 750, Münchenben pedig 380 kilométeres biztonságos sávon köz­lekedhetnek a kerékpá­rosok. Itt Bécsben bi­zony ma is az autósok­nak „szabad prédái” a biciklisták, mint a köz­lekedési balesetek fő­ áldozatai. Felfigyeltek erre vég­re a hatóságok is. Egye­lőre igyekeznek a ke­rékpáros-forgalmat ke­vésbbé túlzsúfolt for­galmú utcákba irányíta­ni. Másik fontos teendő: a kerékpározást gátló feltöltések, lépcsők, fa­lak eltávolítása, illetve kerékpározásra alkal­massá tétele. Jelentősen elősegítheti a helyzet ja­vítását a nagyközönség hozzászólása és javasla­tai is, hogy Bécs „fahr­radfreundlich” legyen. FRENCH & CONTINENTAL! CUISINE Enjoy our famous “Duckling Parisien Flambe" LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave., (at RL S3) Elmhurst 279-3310 Closed Mondays___ Bíró Béla: Bécsi morzsák négy nyelven a magyar SZABADSÁGÉRT!­­ 1 NEMZETŐR* megjelenik havonta Kiadóhivatal, 8 München 34 Pontr. 70. Gannani Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért, van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenként a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)................................................................................. Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 Újvidéki: Kolbász, sonka szalonna, töpörtyű, rétes, stb. STANKO'S meat market "BANAT" , Mr. & Mrs. 3728 W. MONTROSE cHicAoo. iL 60818 Bulic Borivoy (312 ' 476-2943Hours 6 AM-8 PM (Mon.-Sat.) 8 AM-2 PM (Sunday) dolgozó „kertészek” va­lójában elsőrangú szov­jet elektronikus szakem­berek. A kastélynak 49 szobája van, az elektro­nikus kém­berendezést a padláson tartják. Én magam gyakran tartóz­kodtam ebben az épület­ben, de a padlásra soha­sem mehettem fel. Eh­hez még én sem voltam eléggé megbízható. A szovjet kémek innen figyelik a Long Islandon levő amerikai hadifel­szerelési tárgyakat gyártó telepeket.­­ Miután ez szovjet terület, amerikaiak, ter­mészetesen, nem köze­líthetik meg és diplomá­ciai kivételezettségi jo­guk értelmében, a szov­jet diplomaták adót sem fizetnek az épületért és a környező területért. A CIA egyik magas­rangú kémelhárító tiszt­je az újságírókkal foly­tatott beszélgetése so­rán megerősítette Arka­dy Shevchenko közlé­seit. ROSA RESTAURANT 3500 W. Montrose Ave., Chicago 111. Tel: 588-2746 Kiváló konyha , mérsékelt árak. Nyitva: Reggel 6-tól, este 8-ig.

Next