Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-07-03 / 27. szám
Só Bernát: Történelem a tányéron Egyik drága öreg barátom kedvenc elmeséléséből ismerem az esetet, amikor egy este barátnőjét elvitte egy meglehetősen költséges, fényes étterembe vacsorázni. Ez még azokban a — gondtalannak éppen nem nevezhető — ifjú időkben történt meg vele, amikor a gavallérok rendelés közben az étlapnak nem azt az oldalát figyelik ahol az ételek neve van kiírva, hanem a másik oldalt, ahol az árak vannak felsorolva. (Meg kell jegyeznem, eg a szokás újságíróknál, főleg emigráns újságíróknál egészen előrehaladott korig megmaradt), így barátom is szemével villámgyorsan átpásztázta az étlapot, habozás nélkül megállapodott a legolcsóbb ételeknél, aminek történetesen ez volt a neve: Tojás a-la Napoleon. A csillogó kristálypohárból már a második ásványvizet itták, amikor 25 perccel később a frakkos főúr vizslapillantásaitól kísérve megérkezett egy feketenyakkendős pincér és az asztal közepére helyezett egy akkora ezüsttálat, amin egy karácsonyi sültpulyka is elunta volna magát. Jól kihasználva a ráirányuló figyelmet, a pincér bűvészmutatványos mozdulattal leemelte a hatalmas ezüstbúrát és akkor barátom csalódott csodálkozására a tál közepén ott párolgott két szerény tojásrántotta. Persze, gondolom, ilyesmi megesett már mással is. Azóta magam is találkoztam többször olyan hús mellé kínált „Francia” garniring nevekkel ami kinyomtatva végigérte az étlapot balszéltől a jobbszélig és mikor megérkezett, akkor sült ki, hogy szabolcsi petrezselymes törtkrumpliról van szó. Az ilyenfajta meglepetések nem újkeletűek a vendéglős iparban, így lett valamikor a szerény fasírozottból „vagdalt bélszín” és a narancslikőrrel nyakonöntött palacsintából „crepes suzette”. Újságot olvasva itt ott látom másoknak is feltűnt már, ami az otthoni vendéglátó iparban mostanában történik.De ne csodálkozzunk rajta. Talán kényszerhelyzet az egész és könnyű a magyarázat. Ugyanis az a történelmi nemzettudat, amit a nép nem élhet ki az iskolapadokban, újságszerkesztőségekben, vagy könyvkiadóvállalatok irodáiban, azt most kiélik a vendéglői asztaloknál. Megelégedve azzal, hogy ha már az utca Tolbuchin, a tér Marx, a téeszcse Vörös Csillag kellett legyen, akkor legalább a tejfeles marhatokány maradjon Hétvezér. Nem mondom, ezen, a téren mi emigránsok is eléggé élen járunk. Némelyik Buenos Airesben, Sydneyben vagy San Franciscóban gyártott csabai kolbászon akkora koronás címert támogat a két angyal, hogy láttán legszívesebben ott a helyszínen, a kirakat előtt vigyázzba vágnám magam és elénekelném a himnuszt. Persze azotthoniak is túlteljesítik a normát. Minél több és minél nagyobb a házak tetején a vörös csillag szerte az országban Kisvárdától Kőszegig és Hatvantól Hévízfürdőig egyre jobban burjánzanak a Törökbástyák és az Óbudavár vendéglők. Könnyen lehet, hogy a diákok fele már nem tudja, hogy Pozsony valamikor Magyarország fővárosa volt, de a faragott székekkel és kovácsoltvas lámpákkal díszített vendéglők olyan valódi „történelmi” hangulatot árasztanak, hogy a vendég a harmadik fröccs után Vak Bottyánt véli előlopakodni láncos buzogányával a brokátfüggöny mögül. Kódexíró barátok által készített illusztrált történelemkönyvnek vélné az étlapot a vendég ezekben a vendéglőkben — ha történetesen az „idegenforgalomra” való tekintettel az ételek neve nem lenne cirill betűkkel is kiírva. Mert végig lehet itt enni ma már az ezeréves magyar történelmet Géza fejedelemtől Tisza Kálmánig, vagy az irodalmat Tinóditól Tömörkényig Van itt Jókai bableves, csúsztatott lebbencs Lenkei-huszár módra, vagy Bercsényi becsinált, csallóközi csipetkével. Pusztaszeri pacalpörkölt. Bakonyi libamell betyár módra és Segesvári dicsmetélt. Bezsenyi szelet,mazsolás hajdúkrémmel. Kinizsi sör, Héderváry szemelt rizling és Törökverő nemes kadar. No de nagyon ne ragadtassuk el magunkat. Mert ezen a téren a múlt is kitett magáért. Valamikor országalapítónkról elnevezett pótkávét ittunk, és ha valakinek a harmincas években székrekedése volt az egy pohárka valódi Hunyadi féle keserűvíztől másnap úgy szaladt mint valamikor a törökök Nándorfehérvár alól... Teheránnak fejébe szállt a dicsőség...! Mikor Irak vagy húsz hónappal ezelőtt hadat indított Irán ellen azért, hogy bizonyos határterületeket megszerezzen és teljes ellenőrzése alá vonja a Satt el Arab nemzetközi víziutat, sokan vártak gyors iraki győzelmet. A kezdeti iraki katonai sikerek azonban nem bizonyultak tartósaknak, a konfliktus hamarosan állóháborúvá merevedett. Az elmúlt pár hétben aztán az iráni erők lendültek sikeres ellentámadásba. Most visszafoglalták az utolsó nagyobb, iraki kézen lévő iráni várost Koromsar-t és a front jelenleg nagyjából a háború előtti államhatárok mentén húzódik. Az erőviszonyok a visszájukra fordultak. Husszein iraki elnök, aki annak idején Khomeinit el akarta távolítani Irán éléről, most maga került igen kényes helyzetbe. A katonai fejlemények alakulása növekvő aggodalommal tölti el a közelkeleti térség mérsékelt arab országait, elsősorban az olajállamokat, köztük Szaúd-Arábiát. Ezek az országok arab szolidaritásból erőteljesen támogatták Irakot, mindenekelőtt anyagi eszközökkel. Ezenkívül azért, mert a mérsékelt, konzervatív arab államok vezetői tartottak Irán hatalmi befolyásának növekedésétől, a Khomeini által fémjelzett „Izlám forradalom” terjedésétől. A nyugati országok fokozódó aggodalmainak hátterében a közelkeleti olajellátás biztonsága szerepel. Az Egyesült Államok — amint Haig külügyminiszter a napokban mondotta — attól tart, hogy egy átütő iráni katonai győzelem következménye az lenne, hogy alaposan megváltozna a közelkeleti térség jelenlegi erőegyensúlya. Washingtont ezzel összefüggésben a szovjet befolyás növekedésének lehetősége nyugtalanítja. Az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen a katonai sikerektől megittasult Teherán — jóllehet korábban csupán területei visszaszerzését emlegette háborús célként — most már kemény politikai, gazdasági feltételeket is szab a béke helyreállítása fejében, így azt, hogy a háborút kezdeményező Husszein elnököt távolítsák el és Irak fizessen tetemes jóvátételt az iráni háborús károkért cserébe. Amíg korábban Teheránban arról beszéltek, hogy az iráni haderő nem kíván behatolni iraki területre, újabban egyre több utalás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy az iráni hadsereg esetleg nem áll meg a határokon, csak abban az esetben, ha az említett teheráni feltételeket Bagdad teljesíti. Jelenleg a fronton nyugalom van. Vannak, akik úgy vélik, hogy Irán katonai győzelme nem kétséges, mások úgy gondolják, hogy az iráni haderő nem képes totális vereséget mérni Irakra, iraki területen még kevésbé. A legtöbb vélemény szerint azonban Irak vereségével számolni kell és a cél az, hogy ennek a vereségnek a következményeit csökkentsék, a térség erőegyensúlyának eltolódását megakadályozzák. Főként a közvetlenül érintett, mérsékelt, konzervatív arab országok fejtenek ki erőteljes diplomáciai tevékenységet. Bár még megerősítésre vár, híre járja, hogy az arab olajországok vagy húsz milliárd dollárt adnának Iránnak a háborús károk ellensúlyozására. Valójában inkább azért, hogy Teherán ennek fejében álljon el politikai követelésétől — az iraki államelnök elmozdításától. Az ajánlat mögött állítólag Szaúd- Arábia a fő mozgatóerő. Az az ország, amely még nem is olyan régen „szent háborút” sürgetett Irán ellen. Csak találgatni lehet, mi történik, ha Teherán —újabb katonai sikereitől felbátorodva — iraki területre teszi át a háború színhelyét. Ebben az esetben lehetséges, hogy a mérsékelt arab országok — főleg Jordánia és Szaúd- Arábia — egységes katonai fellépésével kellene Iránnak számolnia. A térségben ugyanis Szíria az egyetlen arab ország, amely nem fordulna Irán ellen. Amerikának és a többi nyugati országnak csak igen mérsékelt lehetőségei vannak arra, hogy a fejleményekbe beleavatkozzék, hogy azokat befolyásolja. Jellemző, hogy Washingtonnak jelenleg sem Iránnal, sem Irakkal nincsen diplomáciai kapcsolata. Az egyetlen lehetőség az, hogy harmadik országok közreműködésével, közvetve mérsékletre ösztönzi a két háborús felet, elsősorban Iránt. Washington egyébként a háború kezdetétől fogva szigorú semlegességet tanúsított. A televízió fantasztikus befolyása életünkre Dr. Clive Davis, a Syracuse University (N.Y.) társadalomtudományi fakultásának a professzora, munkatársaival együtt, nemrégiben fejezett be egy olyan vizsgálatot, amelynek célja az volt, hogy eldöntse: milyen befolyással van életünkre, a modern világ kétségtelenül legbefolyásosabb találmánya, a televízió? A vizsgálat, amely az első tudományos jellegű megfigyelés az egész világon és mint ilyen, a maga nemében az első, a következő rendkívül érdekes megállapításokra jutott: — A televízió olyan drasztikusan változtatta meg magánéletünket, amilyen változásra mindeddig a modern társadalomban nem volt példa. Azonban az amerikai, angol, kanadai, skót és ír nagy és kisvárosokban, ahol a megfigyeléseket végezték, kiderült, hogy az emberek közötti érintkezés leszűkült, alig van társadalmi élet, mert az emberek általában otthon maradnak és televíziót néznek. A kisvárosokban a hétvégi táncok szinte teljesen megszűntek. — A megkérdezettek 87 százaléka úgy nyilatkozott, hogy könyvet egyáltalában nem, vagy csak ritkán olvas, mert nincs ideje — ehelyett televíziót néz, mert az „egyszerűbb és szórakoztatóbb és nem igényel szellemi koncentrációt.” — A vizsgálatot végző csoport öt minneapolisi (Minn.) családnak családonként 500 dollárt fizetett azért, hogy megengedjék, hogy televízi■ és készüléküket egy teljes hónapra kikapcsolják. A következmény szinte fantasztikus volt. A megfigyelteknek a mindegyikénél olyan szimptómák jelentkeztek, mint amikor a kábítószer-élvezőktől megvonják a kábítószert, vagy pedig az alkoholistáktól az alkoholt. Ezek az emberek az egy kísérleti hónap alatt a szokásosnál többet dohányoztak, többet ettek,többet ittak, búskomorak, idegesek lettek és munkájukat alig tudták elvégezni. Amikor egy hónap múltán a televíziós készüléket ismét bekapcsolták, életük visszazökkent a régi, megszokott kerékvágásba. Mind az öt család tagjai kijelentették: — Sohasem fogjuk megengedni mégegyszer, hogy televíziós készülékünket kikapcsolják. Ez az egy hónap televízió nélkül — szörnyű volt! I NEMZETŐR , MEGJF.I .F.NIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pontf. 70. Darmany Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉS-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)......................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 / 9. oldal . " " ' * j ' n n 7 7----------T 7--- Magyarországról jelentik: Uá W ■ J t L Q-ÖL u. L. ■ . : 7 A U\L - X • Június 9-én nyílott meg Budapesten a KGST-be tömörült országok XXXVI. ülésszaka. A kommunista országok gazdasági együttműkö- déséről folyó megbeszé- léseken a következő or- szágok küldöttségei vettek részt: Szovjetunió, Lengyelország, Kelet-Németország, Románia, Csehszlovákia, Bulgária, Jugoszlávia, Külső- Mongólia és Vietnám. Megfigyelőket küldöttek: Afganisztán, Angola, Etiópia, Déljemen, Laosz, Kuba és Mozambik. A tanácskozásokat Lázár György elnök nyitotta meg, aki mint a vendéglátó, egyben az ülésszak elnöke is volt. A napirenden szereplő legfontosabb kérdések között voltak az atomerőművi tervek fejlesztésének kiépítése az elkövetkező tíz évre, a KGST tagállamok népgazdasági terveinek összeegyeztetése, a tervgazdálkodás fejlesztése, a mikroproceszszoros technika fejlesztése és a nyersanyagellátás kérdése. A legmeglepőbb az volt, hogy a kommunista országok legnagyobb problémája, a mezőgazdasági termelés csődje a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában, Vietnámban, Laoszban, Etiópiában és több más országban nem szerepelt a hivatalos napirendi pontok között. • A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XI. közgyűlését az idén Prágában tartották meg június 8—10 között. Az ülés bevezetéseként a vietnámi küldöttség filmet mutatott be „az amerikai támadás borzalmairól”, majd egy japán kiküldött Hirosima áldozatairól tartott előadást. A közgyűlés résztvevői ellátogattak Lidice faluba is, ahol a nácizmus ellen volt „spontán” tüntetés. A magyar küldöttséget Barabás Miklós vezette. • A meleg, napos időjárás korán megindította a strandok látogatását. Az uszodák már június elején zsúfolva voltak, s Balaton vize is eléggé felmelegedett ahhoz, hogy sekély részein fürödni lehetett. Sajnos a korai fürdőszezon szokatlanul sok áldozatot követelt: 88 személy lelte halálát. Egyedül június 5-én 11 vízbefulás történt. Sokan megondolatlanul túl hideg vízbe ugrottak fejest görcsöt kaptak, ami halálukat okozta. • Kádár János június 11-én vette át a hetvenedik születésenapja alkalmából neki adományozott mongol, kubai és vietnámi kitüntetéseket. Az átadás hivatalos ünnepsége fényes keretek között folyt le az MSzMP Központi Bizottságának székházában. • Az MTI jelentése szerint június 10-én Bartók szobrot lepleztek le Párizsban. Varga Imre szobrász művét a francia főváros XV. kerületében lévő, a nagy zeneszerzőről elnevezett téren állították fel és a leleplezést Jacques Chirac, Párizs polgármestere végezte. • A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat a Hungarotex segítségéül kiállítást rendezett taskentben, Üzbégia fodrásában. Ponyvákat, zsákokat, zsinegeket, égsátrakat és más textlárukat mutattak be. M Mivel az üzbég mezőgazdaságnak sürgős szüksége van korszerű csomagoló eszközökre, a Szegedi Kenderfonó több millió ún. füles zsákra is sokezer köteg fonalra kapott megrendelést. • A magyar halgazdaság fejlesztésére bevezetik a halászati ipar gépesítését. Ennek keretében a haltakarmányozás, halászás, tárolás és halfeldolgozás teljes gépesítésére törekszenek. Az újítások rendszeresítése, a tervek szerint, legalább 5 évet fog igénybe venni. Megvalósítása esetén 25 százalékkal növeli a magyar haltermelést. • A budapesti Hilton szálló dominikánus udvarában június 24-től kezdve előadják Heltai Jenő játékát,, a Néma Leventét. A Budavári Vigasságok keretében július 1-én Haydn vígoperáját, a Halászlányokat mutatják be. A Jaruzelski kormány elbocsátja a számára megbízhatatlan tanerőket Varsói jelentés szerint a lengyel katonai kormány sorra bocsátja el azokat az egyetemi és középiskolai tanerőket, amelyek a Szolidaritás szakszervezet tagjai voltak, vagy bármilyen más formában kifejezésre juttatták a párttal szemben való bizalmatlanságukat. Az egyetemeken a tisztogatási akció már a tél folyamán megkezdődött és mind a varsói, mind számára megbízható a krakkói egyetemek- tanerők működjenek torát leváltották. Azóta az országban, a párt feketelistát készített mindazokról, akik akár az egyetemeken, vagy a középiskolákban számára megbízhatatlanok és most ezeket bocsátják el egymás után. A kormánynak az a terve, hogy szeptemberre, amidőn az új tanítási idény megkezdődik, csupán 1 9111 COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—MSmtNQ VrJ.igyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés ■ szükséges. Tel: 463-4898 aue 6 £iqug>u& P133A 4129 W LAWRENCE AVE WE DELIVER 725-1812 695-5030 ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA. RIBS. CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visit Our Vineyard for Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining Room FRENCH & CONTINENTAL^ CUISINE Enjoy our famous "Duckling Párisién Flambe" LUNCHEON DINNER COCKTAILS 696 W. North Ave., (at RL 83) Elmhurst 279-3310 Closed Mondays r—------^ Újvidéki: Kolbász, sonka _! Jf szalonna,töpörtyű,rétes,stb. MIM / KOSA RESTAURANT * ^2- STANKO'S 3500 W. Montrose Ave., •‘BANAT*’ Chicago 111. Tel: 588-2746 . Mr. & Mrs. Chicago. iL 60618 Bulic Borlvoy Kiváló konyha — mérsékelt árak. ■ 9H V Nyitva: (312 ' 479-?f)A3 8 AM-9 PM (MON.-SAT.) ■ Reggel 6-tól, este 8-ig.8 AM-2 PM (Sunday) " V 1