Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)
1982-08-07 / 32. szám
Koréh Ferenc: Vihar a washingtoni kongresszusban a román MFN körül Vihar, mégpedig a javából. És méghozzá nem is olyan, amelyik hirtelen támad és gyorsan elül. A kongresszus két házának felháborodása Ceausescu diktatúrája ellen tartós marad. Augusztus második hetében a szenátus is megvizsgálja, vajon méltó-e a romániai rendszer az amerikai kereskedelmi kedvezményekre? A vihar külön is felerősödik. Ami most ment végbe, július 12-ikén és 13-ikán a képviselőházban még csak a nyitánynak tekinthető, de már ez is mutatja a dráma méreteit, erejét. Az említett két napon a Ház egyik albizottsága vizsgálta, megérdemli-e Románia a kereskedelmi kedvezményeket (Most Favored Nations, NFN) és az eredmény: nem! Robert Dornan képviselő kijelentette az albizottság előtt: Románia nem szolgált rá az amerikaikedvezményekre, mert jogaitól megfosztja és üldözi az ország magyar lakosságát, Bukarest hajszája tart a különféle vallásfelekezetek —■ keresztények és zsidók — ellen. Éppen ezért Doran határozati javaslatot nyújtott be olyan értelemben, hogy a kongresszus ne adja meg a kereskedelmi kedvezményeket. Dorman az 1974-es kereskedelmi törvényre hivatkozik, melynek Jackson-Vanik módosítása röviden így hangzik: csak azok a parancsuralmi országok méltók az MFN-re, melyek megengedik a szabad kivándorlást. Az amerikai képviselő megállapította: Bukarest 1975-ben még 4 ezer zsidó Izraelbe vándorlását engedélyezte, de 1981-ben csak 972-nek. Magyarázatul itt hozzáteszem, az MFN nemcsak vámkedvezményeket jelent, hanem amerikai kölcsönt is, amire olyan égetően szüksége volna az önmaga nagyságától megszédült román diktátornak. Tilos a magyar szó A Committee for Human Rights in Rumania (CHRR) nevében Hámos László tárta fel ismételten a romániai magyarság elnyomását, a már éveken keresztül hangoztatott sérelmeket friss adatokkal is alátámasztva. Sam Gibbons, a Kereskedelmi Albizottság elnöke ismételt kérdéseire Hámos elmondta mi mindent követ el a bukaresti kormány, hogy a magyar nyelv elnémuljon az országban. Még táblák is vannak: „Itt tilos magyarul beszélni!” Ha nincs is tábla, durván rászólnak arra, aki magyar szóra nyitja a száját. A magyar iskolarendszert, az intézményeket megszüntették, a magyar Bolyai egyetemet beolvasztották a román Babesbe, a történelmet meghamisítják, aziskoláskönyvekben nyoma sincs, hogy Erdély ezer éven keresztül Magyarország része volt. Az iskolákban úgy tanítanak, hogy a magyar gyermek szégyelje származását. Hámos László minden állítását adatokkal, bizonyítékokkal támasztotta alá. A kongreszszusi albizottság kihallgatásain a kongreszszus tagjai fintorgatják az orrukat, ha a tanú csak általánosságokban beszél, pl. azt mondja, a románok elnyomják a magyarokat. Az olyan állításokat, melyeket nem támasztanak alá kellően adatokkal, bizonyítékokkal a bukaresti kormány könnyedén megcáfolja. De a kongresszusban — vagy a külügyminisztériumban is — most már tudják, hogy a CHRR, ez a harcos magyar szervezet kerüli a puffogó szólamokat. Egyetlenegyszer se történt meg, hogy a CHRR vezetőnek állításait Bukarest megcáfolhatta volna. Gibbons elnök külön is megkérdezte Hámos Lászlótól: — Tehát úgy véli, a kivándorlás nem megoldás az erdélyi magyaroknak? — Nem, — felelte Hámos László, — az ottani magyarok saját földjüknek tekintik Erdélyt, amihez ragaszkodnak. Kaptafa Gibbons nem véletlenül tette fel a kérdést. Annak idején a kereskedelmi törvény Jackson-Vanik módosítását kizárólag a szovjet zsidók előnyére szerkesztették, arra, hogy ennek alapján a kivándorlást megkönnyítsék. Ám a Szovjetunió nem fogadta el az MFN-t, így a törvényt — mint meglevő kaptafát — a közép-keleteurópai országokra alkalmazzák. Gibbons elnök többször is megemlítette, így „a bizottságot két oldalról kétfelé tépik”. Ha a kongresszus megtagadja Romániának az MFN-t, bezárulnak a kivándorlási kapuk. Még Tom Lantos, a magyar származású kaliforniai demokrata képviselő is azt ajánlotta, adják meg ebben az évben „még egyszer” Bukarestnek az MFN-t, különben „teljesen a Szovjetunió karjába taszítjuk”. — De ha az állapotok nem javulnak, — emelte fel a szavát Lantos képviselő, a jövő évben én leszek az első, aki kérni fogom ezt a bizottságot, többé sohase adjuk meg Romániának a kereskedelmi kedvezményeket. Merdinger mester Az úgynevezett „Helsinki Figyelő Bizottság” elnöke, a floridai Dante Fascell írásban javasolta, hogy Magyarország kapja meg a kereskedelmi kedvezményeket, de Romániát nem hajlandó támogatni. A kétnapos kihallgatáson sok tanú volt. Néhányan azt javasolták, hogy Romániának minden további nélkül meg kell adni az MFN-t, — ezek főleg vállalatok képviselői voltak, akik Romániában befektettek és most futnak a pénzük után. (Sohase kapnak belőle egy centet se.) És ott volt— mint minden évben — Emanuel Merdinger, aki egyetemi tanárnak mondja magát, de az amerikai Who is Who említésre se tartja érdemesnek a nevét. Merdinger minden évben és most is lelkesen dicsérte a román rendszert és magát Ceausescut. Kijelentette, szerinte elérkezett az idő, hogy Ceausescut, ezt a nagy államférfit a béke Nobeldíjával tüntessék ki... A bizottság tagjai és a jelenlevő tanúk utálkozva hallgatták. Ezzel kapcsolatban „bűbájos” eset adta elő magát. Kihallgatás és vacsora után a CHRR tagjai szállásukra tartottak, a román nagykövetség épülete előtt vitt el útjuk. Egyszerre megálltak. Az épület előtt Merdingert látták, aki nevetgélve beszélgetett egy nővel, aki a tanúkihallgatás során — évek óta — magyar származásúnak mondta mast. Az amerikai magyar szervezetek képviselői mindig gyanakodtak, valahogy a nő vallomása cseppet se hangzott magyar pártolónak. Másnap Hámos László meg is mondta a kongresszusi vizsgálóbizottságnak, most már érti, Merdinger miért akar maga kitüntetést adatni Ceausescunak. Aki este nyolckor a román nagykövetség előtt álldogál, azt a benyomást keltve, hogy otthon érzi ott magát, csakis magas kitüntetésre javasolhatja Románia mindenható urát. Nagy nevetés támadt... Merdinger különben rossz helyen javasolta a kitüntetést. Stockholmban, vagy Oslóban kellene előterjeszteni. De a skandináv államokban nem nagyon lelkesednének az ötletért. Ceausescu és felesége, aki hatalomban a férje után következik ott leszerepelt néhány évvel ezelőtt. Szerencsés összedolgozás A tanúkihallgatáson más magyarok is voltak, mint Lőte Lajos az erdélyi Bizottság elnöke, Gereben István a Közös Külügyi Bizottság főtitkára, hogy csak két nevet említsek. De a vezérszólamot a CHRR vitte: az ő adataikat hitelesnek fogadják el mind a kongreszszusban, mind a külügyminisztériumban, — mint már előbb is említettem. És joggal. A CHRR immár a hatodik évben jelenik meg a kongresszusi kihallgatásokon, hangoztatva, ha megadják Romániának a kereskedelmi kedvezményeket, adják feltétellel. Csak akkor ha orvosolja a magyar kisebbségi sérelmeket. És mert „igazmondók”, sok barátot szereztek a kormány különféle hivatalaiban, a képviselőházban és a Szenátusban. Külön nagy szerencséje a CHRR-nek, hogy az idén — első ízben — magyar származású képviselővel dolgozhatnak együtt, Lantos Tamással, akit a kaliforniai 11-ik választói körzet küldött a kongreszszusba. Lantos Magyarországon nőtt fel és így jól beszél magyarul, ismeri Erdélyt és annak kultúrájáért egyenesen rajong. Tagja a képviselőház külügyi bizottságának és annak európai albizottságának is. Befolyásos ember, akinek a szava súlyosan esett latba a mostani kihallgatás során is. Gibbons elnök neki is, mint másoknak feltette a kérdést: járt-e Erdélyben? Lantos képviselő kijelentette, nem is egyszer járt. Személyes barátai élnek ott. Az elnyomás nagy és ennek különféle részleteiben hajlandó belemenni, mert alaposan ismeri. Külön is érdekes volt, a CHRR vezetőinek egyik jóbarátja, a pennsylvaniai Richard T. Schulze, a bizottság tagja tett fel Lantosnak kérdéseket, ily módon részletezve a magyar sérelmeket. És történt még valami, ez is rendkívül szerencsés volt. Ebben az évben a CHRR jól összedolgozott Jacob Birnbaummal, az egyik zsidó szervezet (Center for Soviet and East European Jewry) vezetőjével és különféle keresztény egyházakkal. Az utóbbiakkal kapcsolatosan némi magyarázat szükséges. Romániában működnek különféle protestáns vallásfelekezetek, baptisták és mások, románok a papok illetve hitszónokok és a gyülekezet tagjai is. A román nép ilyen „megosztását” nem tűri a Ceausescu rezsim, illetve annak erősen nacionalista irányzata. A román csak görög keleti orthodox lehet. Ez volt az államvallás az „átkos kapitalista időkben is” és — nem furcsa? — az ma is. Ezért terelték be a kommunisták a több milliónyi erdélyi görög katholikus tömegeket a görögkeleti egyházba, — ez külön is hosszú tanulmányt érdemelne. De ki látott olyat, hogy a románok közt különféle „evangélizáló protestáns felekezetek is felburjánozzanak?! Nosza, összefogdosták a papokat és a többi vezetőket. Ám ez a durva vallásüldözés nagy felháborodást keltett Amerikában, főleg a középnyugati és déli államokban. Rögtön kemény lépéseket tettek, pl. Georgiában a helyi kormányzat erőshangú határozatot fogadott el, követelve az Egyesült Államok kormányától — tagadja fieg Romániától a kereskedelmi kedvezményeket. Most ezek a harcias amerikai protestáns egyházak is a CHRR szövetségesei. Ennek az ügyes közös munkálkodásnak az eredménye az a vihar, mely most a képviselőházi bizottságban végbement. És nem füst és pára, ami eloszlik. Azt merném mondani, erősödik. négy Nyelven a magyar . SZABADSÁGÉRT!' •. MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 84 Parti. 70. Germany Felelős szerkesztő ét ldadó: KECSKESI-TOLLAS TIBOR -.i atmiaiiiisiuHIUMSSMI Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. ^ .. Név: (vagy szervezet neve)...........................................................•••••....................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 Aztán sok minden történik a kulisszák mögött is. Néhányat ezekből. Matita (olr. Matica) román nagykövet kénytelen volt hazautazni, hogy személyesen mondja el Bukarestben, olyan nagy a felzúdulás Románia ellen a kongresszusban, hogy ennek nem lesz jó vége, hacsak a Ceausescu kormány nem tesz valamit, ami a vitorlákból kifogja a szelet. Alighogy visszaérkezett Mattia, rögtön felhívta Daniel P. Moynihan new yorki demokrata szenátor egyik bizalmi embere: mi van a tarsolyban? Ez a bizalmi ember mintha lesett volna a nagykövetre. (Valószínűleg lesett is.) Moynihan hivatalában már korábban tudomására hozták a nagykövetnek, ezúttal hazudozással, mellébeszéléssel Bukarest nem megy semmire. Mint is’meretes, Moynihan levelet intézett Reagan elnökhöz melyben felemlítve a magyarok jogfosztását, követel a Bolyai egyetem visszaadását. A szenátor annak a nézetének ad kifejezést: Románia nem méltó a kereskedelmi kedvezményre. Ezt a levelet 51 szenátor írta alá, tehát a száztagú szenátus többsége, köztük a „nagy ágyúk is”. A szenátus augusztus második hetében tart kihallgatásokat a román NFN ügyében. Nem siet a döntéssel sem a képviselőház, sem a szenátus. Valami aféle van a levegőben — néha ki ismondják — „hadd izzadjanak a románok”. Nem ismerem ebben a pillanatban, mit hozott, vagy hozott-e valamit Matita nagykövet a tarsolyában? De a kongresszusban oly nagy a vihar, hogy esetleg még az 1974-es kereskedelmi törvény módosítására is sor kerülhet. Megpróbáltam összeszőni ezt a dirib-darabokra hulló történetet, melynek dirib-darabjai is önálló események. Egyeseket éppen csak érintettem, a szereplők közül néhányat kihagytam és — lám — mégis milyen hosszúra sikerült. De ez nem mindig fontossági sorrendben és nem mindig a legfontosabbra téve a hangsúlyt mégis mutatja: vihar, igen, vihar van a kongresszusban. Nyugat-Németország nem akar gazdasági háborút sem Moszkvával, sem Washingtonnal Mind Lambsdorff hivatalos, mind Schmidt kancellár magánjellegűnek minősített amerikai látogatásának főcélja volt feloldani az amerikai és a nyugatnémet felfogás között létrejött különbséget. Az Egyesült Államok és az NSzK között jelenleg a megoldatlan problémák javarésze a világgazdasági kapcsolatokat érinti. A nyugateurópai kormányok — így a bonni kabinet is — helytelenítik a Reagan-kormányzatnak azt a döntését, amellyel megtiltotta, hogy nyugat-európai vállalatok amerikai szabadalom alapján gyártott berendezéseket szállítsanak a Szovjetuniónak a szibériai—nyugat-európai földgázvezeték építéséhez. Mint ismeretes, némelyek megkérdőjelezték, hogy egyáltalában joga van-e Reagannak az Egyesült Államok felségterületén kívül működő cégekre is kiterjeszteni az amerikai kormány rendeletét. Az angolok szerint a Reagan-kormányzat határozata beleütközik az egyik brit törvénybe, angol vállalatoknak ugyanis nem szabad olyan külföldi rendeleteket figyelembe venniük, amelyek sértik a saját érdekeiket. Kétségtelen, a nyugat-európai összeget, alá a szovjet külkereskedelmi bankkal, e kölcsön segítségével tudja a Szovjetunió a földgázvezeték embargó alá nem eső berendezéseit a nyugat-német piacon megvásárolni. A Versailles-i megállapodás pedig jelentősen korlátozza a Kelet-Európának adható nyugati hiteleket. A németek azzal védekeznek, hogy a mostani leningrádi hitelszerződés valójában egy régebbi, még a Versailles-i megállapodás előtt létrejött egyezmény betartása. A szóbanforgó leningrádi szerződés különben lehetőséget ad arra — nyilvánvalóan az embargó esetleges megipar számára — sem a munkanélküliség, sem a nyereség szempontjából — nem közömbös a szovjet rendelések teljesítése, illetve elmaradása. Lambsdorff kijelentéseiből az tűnik ki, hogy a nyugat-németek nem tervezik az angolokéhoz hasonló törvény megalkotását. Szerinte a nyugat-német cégek már csak azért sem akarják a tilalmat megszegni, mert ellenkező esetben nagyobb kár érné őket az esetleges amerikai megtorlás következtében. A nyugat-német kormány elveti azt a szélsőséges álláspontot, hogy az Európai Közösség, válaszul az Egyesült Államok embargó- szüntetésére gondolva, jára, úgyszintén hozzon , hogy felemeljék a gazdasági szankciókat Szovjetuniónak nyújtani Washington ellen. Nyu- dó nyugatnémet kölcsöngat-Németország — mondják bonni körökben — ahogyan nem kíván gazdasági háborút Moszkvával, ugyanúgy Washingtonnal sem, avagy még helyesebben szólva, a legkevésbé Washingtonnal. További ellentétek abból erednek, hogy az amerikaiak a Versailles-i megállapodás idegsértését vetik a nyugatnémetek szemére. Nemrég Leningrádban egy nyugat-német bankcsoport hitelszerződést írt ROMA DRIVING INTERNATIONAL SCHOOL 7138-40 W GRAND AVENUE CHICAGO. ILLINOIS 60635 Tel: (312) 622-1500, vagy 889-2211 Magyarul is beszélő oktatók. Hívjon bármilyen (any class) engedélyért, vagy megújítás végett. Automata és kuplungos kocsik vezetésének leghatásosabb oktatása. Specialitásunk a félénk és ideges emberek tanítása. Magyar szülők figyelmébe! Rendelje meg a NYOLCADIK TÖRZS öt saját magának és gyermekeinek, unokáknak, akik nem értik a magyar nyelvet, hogy ismerjék meg magyar örökségüket. Angol-magyar havi lap. Negyedévenkénti melléklete a „Transylvanian Quarterly.” & $ 10.00 egy évre, P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. Ferforma death-defying act. Exercise regularly: American Heart Association 6 WE RE FIGHTING FOR YOUR LIFE Nádas Gyula 1425 Grace Ave. Lakewood, Cleveland, Ohio, 44107 Tel: (216) 521-5526, 226-8868 Magyar és angol betűs írógépek, lemezek, könyvek, kerámiák, herendi porcelánok. TUZEX — IRKA — Gyógyszer — Erdélyi csomagok JHI V / Isi Live Wire Electronics 1775 Chestnut Suite F- Glenview IL-60025 Tulajdonos: Ifj. SZENDY LÁSZLÓ Tel: 998-9752 A legmodernebb bel és külföldi elektronikus készülékek szakszerű és jutányos megjavítása: • Video kazetta lemezek • TV készülékek • Autó sztereo • Rövidhullámú rádió (CB) Házilag összeállítható sztereo Video játékok Kazetták & tekercses hangszalagok Házi komputerek Mikro-hullám tűzhelyek etc... A HIRDETÉS FELMUTATÁSA $ 10.00 kedvezményt jelent!