Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-08-07 / 32. szám

Koréh Ferenc: Vihar a washingtoni kongresszusban a román MFN körül Vihar, mégpedig a ja­vából. És még­hozzá nem is olyan, amelyik hirtelen támad és gyor­san elül. A kongresszus két házának felháboro­dása Ceausescu diktatú­rája ellen tartós marad. Augusztus második he­tében a szenátus is meg­vizsgálja, vajon méltó-e a romániai rendszer az amerikai kereskedelmi kedvezményekre? A vihar külön is felerő­södik. Ami most ment végbe, július 12-ikén és 13-ikán a képviselőházban még csak a nyitánynak te­kinthető, de már ez is mutatja a dráma mére­teit, erejét. Az említett két napon a Ház egyik albizottsága vizsgálta, megérdemli-e Románia a kereskedelmi kedvez­ményeket (Most Favo­red Nations, NFN) és az eredmény: nem! Ro­bert Dornan képviselő kijelentette az albizott­ság előtt: Románia nem szolgált rá az amerikai­­kedvezményekre, mert jogaitól megfosztja és üldözi az ország magyar lakosságát, Bukarest hajszája tart a különfé­le vallásfelekezetek —■ keresztények és zsidók — ellen. Éppen ezért Dor­an határozati ja­vaslatot nyújtott be olyan értelemben, hogy a kongresszus ne adja meg a kereskedelmi kedvezményeket. Dorman az 1974-es kereskedelmi törvényre hivatkozik, melynek Jackson-Vanik módo­sítása röviden így hang­zik: csak azok a pa­rancsuralmi országok méltók az MFN-re, me­lyek megengedik a sza­bad kivándorlást. Az amerikai képviselő megállapította: Buka­rest 1975-ben még 4 ezer zsidó Izraelbe vándor­lását engedélyezte, de 1981-ben csak 972-nek. Magyarázatul itt hozzá­teszem, az MFN nem­csak vámkedvezménye­ket jelent, hanem ame­rikai kölcsönt is, amire olyan égetően szüksége volna az önmaga nagy­ságától megszédült ro­mán diktátornak. Tilos a magyar szó A Committee for Hu­man Rights in Rumania (CHRR) nevében Hámos László tárta fel ismétel­ten a romániai magyar­ság elnyomását, a már éveken keresztül han­goztatott sérelmeket friss adatokkal is alá­támasztva. Sam Gib­bons, a Kereskedelmi Albizottság elnöke ismé­telt kérdéseire Hámos elmondta mi mindent követ el a bukaresti kor­mány, hogy a magyar nyelv elnémuljon az or­szágban. Még táblák is vannak: „Itt tilos ma­gyarul beszélni!” Ha nincs is tábla, durván rászólnak arra, aki ma­gyar szóra nyitja a szá­ját. A magyar iskola­­rendszert, az intézmé­nyeket megszüntették, a magyar Bolyai egyete­met beolvasztották a ro­mán Babesbe, a törté­nelmet meghamisítják, az­­iskoláskönyvekben nyoma sincs, hogy Er­dély ezer éven keresztül Magyarország része volt. Az iskolákban úgy tanítanak, hogy a ma­gyar­ gyermek szégyelje származását. Hámos László minden állítását adatokkal, bi­zonyítékokkal támasz­totta alá. A kongresz­­szusi albizottság kihall­gatásain a kongresz­­szus tagjai fintorgat­­ják az orrukat, ha a ta­nú csak általánosságok­ban beszél, pl. azt mond­ja, a románok elnyom­ják a magyarokat. Az olyan állításokat, me­lyeket nem támasztanak alá kellően adatokkal, bizonyítékokkal a buka­resti kormány könnye­dén megcáfolja. De a kongresszusban — vagy a külügyminisztérium­ban is — most már tud­ják, hogy a CHRR, ez a harcos magyar szer­vezet kerüli a puffogó szólamokat. Egyetlen­egyszer se történt meg, hogy a CHRR vezetőnek állításait Bukarest meg­cáfolhatta volna. Gibbons elnök külön is megkérdezte Hámos Lászlótól: — Tehát úgy véli, a kivándorlás nem megol­dás az erdélyi magya­roknak? — Nem, — felelte Hámos László, — az ot­tani magyarok saját földjüknek tekintik Er­délyt, amihez ragasz­kodnak. Kaptafa Gibbons nem véletle­nül tette fel a kérdést. Annak idején a keres­kedelmi törvény Jack­son-Vanik módosítását kizárólag a szovjet zsi­dók előnyére szerkesz­tették, arra, hogy ennek alapján a kivándorlást megkönnyítsék. Ám a Szovjetunió nem fogad­ta el az MFN-t, így a tör­vényt — mint meglevő kaptafát — a közép-ke­­leteurópai országokra alkalmazzák. Gibbons elnök több­ször is megemlítette, így „a bizottságot két oldalról kétfelé tépik”. Ha a kongresszus meg­tagadja Romániának az MFN-t, bezárulnak a ki­­vándorlási kapuk. Még Tom Lantos, a magyar szárm­azású kaliforniai demokrata képviselő is azt ajánlotta, adják meg ebben az évben „még egyszer” Bukarestnek az MFN-t, különben „teljesen a Szovjet­unió karjába taszítjuk”. — De ha az állapotok nem javulnak, — emelte fel a szavát Lantos kép­viselő, a jövő évben én leszek az első, aki kér­ni fogom ezt a bizottsá­got, többé sohase adjuk meg Romániának a ke­reskedelmi kedvezmé­nyeket. Merdinger mester Az úgynevezett „Hel­sinki Figyelő Bizottság” elnöke, a floridai Dante Fascell írásban javasol­ta, hogy Magyarország kapja meg a kereske­delmi kedvezményeket, de Romániát nem haj­landó támogatni. A kétnapos kihallga­táson sok tanú volt. Né­­hányan azt javasolták, hogy Romániának min­den további nélkül meg kell adni az MFN-t, — ezek főleg vállalatok képviselői voltak, akik Romániában befektet­tek és most futnak a pénzük után. (Sohase kapnak belőle egy cen­tet se.) És ott volt— mint minden évben — Ema­nuel Merdinger, aki egyetemi tanárnak mondja magát, de az amerikai Who is Who említésre se tartja érde­mesnek a nevét. Mer­dinger minden évben és most is lelkesen dicsér­te a román rendszert és magát Ceausescut. Kije­lentette, szerinte elérke­zett az idő, hogy Ceau­sescut, ezt a nagy ál­lamférfit a béke Nobel­­díjával tüntessék ki... A bizottság tagjai és a jelenlevő tanúk utálkoz­­va hallgatták. Ezzel kapcsolatban „bűbájos” eset adta elő magát. Kih­allgatás és vacsora után a CHRR tagjai szállásukra tar­tottak, a román nagykö­vetség épülete előtt vitt el útjuk. Egyszerre meg­álltak. Az épület előtt Merdingert látták, aki nevetgélve beszélge­tett egy nővel, aki a ta­núkihallgatás során — évek óta — magyar szár­mazásúnak mondta ma­­st. Az amerikai magyar szervezetek képviselői mindig gyanakodtak, valahogy a nő vallomá­sa cseppet se hangzott magyar pártolónak. Más­nap Hámos László meg is mondta a kongresszu­si vizsgálóbizottság­nak, most már érti, Mer­dinger miért akar maga kitüntetést adatni Cea­­usescunak. Aki este nyolckor a román nagy­­követség előtt álldogál, azt a benyomást keltve, hogy otthon érzi ott ma­gát, csakis magas kitün­tetésre javasolhatja Ro­mánia mindenható urát. Nagy nevetés támadt... Merdinger különben rossz helyen javasolta a kitüntetést. Stockholm­ban, vagy Oslóban kelle­ne előterjeszteni. De a skandináv államokban nem nagyon lelkesed­nének az ötletért. Ceau­sescu és felesége, aki hatalomban a férje után következik ott leszere­pelt néhány évvel ez­előtt. Szerencsés összedolgozás A tanúkihallgatáson más magyarok is vol­tak, mint Lőte Lajos az erdélyi Bizottság elnö­ke, Gereben István a Közös Külügyi Bizott­ság főtitkára, hogy csak két nevet említsek. De a vezérszólamot a CHRR vitte: az ő ada­taikat hitelesnek fogad­ják el mind a kongresz­­szusban, mind a külügy­minisztériumban, — mint már előbb is emlí­tettem. És joggal. A CHRR immár a hatodik évben jelenik meg a kongresszusi kihallga­tásokon, hangoztatva, ha megadják Romániá­nak a kereskedelmi ked­vezményeket, adják feltétellel. Csak ak­kor ha orvosolja a magyar kisebbségi sé­relmeket. És mert „igazmondók”, sok ba­rátot szereztek a kor­mány különféle hivata­laiban, a képviselőház­ban és a Szenátusban. Külön nagy szeren­cséje a CHRR-nek, hogy az idén — első ízben — magyar származású képviselővel dolgozhat­nak együtt, Lantos Ta­mással, akit a kalifor­niai 11-ik választói kör­zet küldött a kongresz­­szusba. Lantos Magyar­­országon nőtt fel és így jól beszél magyarul, is­meri Erdélyt és annak kultúrájáért egyenesen rajong. Tagja a képvi­selőház külügyi bizott­ságának és annak euró­pai albizottságának is. Befolyásos ember, aki­nek a szava súlyosan esett latba a mostani kihallgatás során is. Gibbons elnök neki is, mint másoknak feltette a kérdést: járt-e Erdély­ben? Lantos képviselő kijelentette, nem is egy­szer járt. Személyes ba­rátai élnek ott. Az el­nyomás nagy és ennek különféle részleteiben hajlandó belemenni, mert alaposan ismeri. Külön is érdekes volt, a CHRR vezetőinek egyik jóbarátja, a penn­sylvaniai Richard T. Schulze, a bizottság tag­ja tett fel Lantosnak kér­déseket, ily módon rész­letezve a magyar sérel­meket. És történt még vala­mi,­­ ez is rendkívül szerencsés volt. Ebben az évben a CHRR jól összedolgozott Jacob Birnbaummal, az egyik zsidó szervezet (Center for Soviet and East European Jewry) veze­tőjével és különféle ke­resztény egyházakkal. Az utóbbiakkal kapcso­latosan némi magyará­zat szükséges. Románi­ában működnek különfé­le protestáns vallásfe­lekezetek, baptisták és mások, románok a pa­pok illetve hitszónokok és a gyülekezet tagjai is. A román nép ilyen „megosztását” nem tű­ri a Ceausescu rezsim, illetve annak erősen na­cionalista irányzata. A román csak görög kele­ti orthodox lehet. Ez volt az államvallás az „átkos kapitalista idők­ben is” és — nem fur­csa? — az ma is. Ezért terelték be a kommunis­ták a több milliónyi er­délyi görög katholikus tömegeket a görögkeleti egyházba, — ez külön is hosszú tanulmányt érde­melne. De ki látott olyat, hogy a románok közt kü­lönféle „evangélizáló protestáns felekezetek is felburjánozzanak?! No­sza,­ összefogdosták a papokat és a többi veze­tőket. Ám ez a durva vallásüldözés nagy fel­háborodást keltett­ Ame­rikában, főleg a közép­nyugati és déli államok­ban. Rögtön kemény lé­péseket tettek,­­ pl. Ge­orgiában a helyi kor­mányzat erőshangú ha­tározatot fogadott el, kö­vetelve az Egyesült Ál­lamok kormányától — tagadja f­ieg Románi­ától a kereskedelmi ked­vezményeket. Most­ ezek a harcias amerikai protestáns egyházak is a CHRR szövetségesei. Ennek az ügyes közös munkál­kodásnak az eredménye az a vihar, mely most a képviselőházi bizott­ságban végbement. És nem füst és pára, ami eloszlik. Azt merném mondani, erősödik. négy Nyelven a­ magyar . SZABADSÁGÉRT!' •.­­ MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 84 Parti. 70. Germany Felelős szerkesztő ét ldadó: KECSKESI-TOLLAS TIBOR -.i­ atmiaiiiisiuHIUMSSMI Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. ^ .. Név: (vagy szervezet neve)...........................................................•••••....................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 Aztán sok minden tör­ténik a kulisszák mö­gött is. Néhányat ezekből. Matita (olr. Matica) ro­mán nagykövet kényte­len volt hazautazni, hogy személyesen mondja el Bukarest­ben, olyan nagy a fel­zúdulás Románia ellen a kongresszusban, hogy ennek nem lesz jó vége, hacsak a Ceausescu kormány nem tesz vala­mit, ami a vitorlákból kifogja a szelet. Alig­hogy visszaérkezett Ma­ttia, rögtön felhívta Da­niel P. Moynihan new yorki demokrata szená­tor egyik bizalmi embe­re: mi van a tarsoly­ban? Ez a bizalmi ember mintha lesett volna a nagykövetre. (Valószí­nűleg lesett is.) Moynihan hivatalá­ban már korábban tudo­mására hozták a nagy­követnek, ezúttal hazu­­dozással, mellébeszé­léssel Bukarest nem megy semmire. Mint is­’­meretes, Moynihan le­velet intézett Reagan el­nökhöz melyben felem­lítve a magyarok jog­fosztását, követel a Bo­lyai egyetem vissza­adását. A szenátor an­nak a nézetének ad kife­jezést: Románia nem méltó a kereskedelmi kedvezményre. Ezt a le­velet 51 szenátor írta alá, tehát a száztagú sze­nátus többsége, köztük a „nagy ágyúk is”. A szenátus augusz­tus második hetében tart kihallgatásokat a ro­mán NFN ügyében. Nem siet a döntéssel sem a képviselőház, sem a szenátus. Valami aféle van a levegőben — né­ha ki is­­mondják — „hadd izzadjanak a ro­mánok”. Nem ismerem ebben a pillanatban, mit hozott, vagy hozott-e valamit Matita nagykövet a tar­solyában? De a kong­resszusban oly nagy a vi­har, hogy esetleg még az 1974-es kereskedelmi törvény módosítására is sor kerülhet. Megpróbáltam össze­szőni­­ ezt a dirib-dara­­bokra hulló történetet, melynek dirib-darabjai­­ is önálló események. Egyeseket éppen csak érintettem, a szereplők közül néhányat kihagy­tam és — lám — még­is milyen hosszúra sike­rült. De ez nem min­dig fontossági sorrend­ben és nem mindig a legfontosabbra téve a hangsúlyt mégis mutat­ja: vihar, igen, vihar van a kongresszusban. Nyugat-Németország nem akar gazdasági háborút sem Moszkvával, sem Washingtonnal Mind Lambsdorff hi­vatalos, mind Schmidt kan­cellár magánjelle­gűnek minősített ameri­kai látogatásának fő­célja volt feloldani az amerikai és a nyugat­német felfogás között létrejött különbséget. Az Egyesült Államok és az NSzK között jelenleg a megoldatlan problé­mák javarésze a világ­­gazdasági kapcsolato­kat érinti. A nyugat­európai kormányok — így a bonni kabinet is — helytelenítik a Rea­­gan-kormányzatnak azt a döntését, amellyel megtiltotta, hogy nyu­gat-európai vállalatok amerikai szabadalom­­ al­apjá­n gyártott beren­dezéseket szállítsanak a Szovjetuniónak a szi­bériai—nyugat-európai földgázvezeték építésé­hez. Mint ismeretes, némelyek megkérdője­lezték, hogy egyáltalá­ban joga van-e Reagan­nak az Egyesült Álla­mok felségterületén kí­vül működő cégekre is kiterjeszteni az ameri­kai kormány rendeletét. Az angolok szerint a Reagan-kormányzat ha­tározata beleütközik az egyik brit törvénybe, angol vállalatoknak ugyanis nem szabad olyan külföldi rendele­teket figyelembe venni­ük, amelyek sértik a sa­ját érdekeiket. Kétség­telen, a nyugat-európai összeget, alá a szovjet külkeres­kedelmi bankkal, e köl­csön segítségével tudja a Szovjetunió a földgáz­­vezeték embargó alá nem eső berendezéseit a nyugat-német piacon megvásárolni. A Vers­a­­illes-i megállapodás pe­dig jelentősen korlátoz­za­ a Kelet-Európának adható nyugati hiteleket. A németek azzal véde­keznek, hogy a mostani leningrádi hitelszerző­dés valójában egy ré­gebbi, még a Versailles-i megállapodás előtt lét­rejött egyezmény betar­tása. A szóbanforgó le­ningrádi szerződés kü­lönben lehetőséget ad arra — nyilvánvalóan az embargó esetleges meg­ipar számára — sem a munkanélküliség, sem a nyereség szempontjából — nem közömbös a szov­jet rendelések teljesíté­se, illetve elmaradása. Lambsdorff kijelentése­iből az tűnik ki, hogy a nyugat-németek nem tervezik az angolokéhoz hasonló törvény megal­kotását. Szerinte a nyu­gat-német cégek már csak azért sem akarják a tilalmat megszegni, mert ellenkező esetben nagyobb kár érné őket az esetleges amerikai megtorlás következté­ben. A nyugat-német kormány elveti azt a szélsőséges álláspontot, hogy az Európai Közös­ség, válaszul az­ Egye­sült Államok embargó- szüntetésére gondolva, jára, úgyszintén hozzon , hogy felemeljék a gazdasági szankciókat Szovjetuniónak nyújtani Washington ellen. Nyu- dó nyugatnémet kölcsön­gat-Németország — mondják bonni körök­ben — ahogyan nem kí­ván gazdasági háborút Moszkvával, ugyanúgy Washingtonnal sem, avagy még helyesebben­ szólva, a legkevésbé Washingtonnal. További ellentétek abból erednek, hogy az amerikaiak a Versail­les-i megállapodás ideg­­sértését vetik a nyugat­németek szemére. Nem­rég Leningrádban egy nyugat-német bankcso­port hitelszerződést írt ROMA DRIVING INTERNATIONAL SCHOOL 7138-40 W GRAND AVENUE CHICAGO. ILLINOIS 60635 Tel: (312) 622-1500, vagy 889-2211 Magyarul is beszélő oktatók. Hívjon bármilyen (any class) engedélyért, vagy megújítás végett. Automata és kuplungos kocsik vezetésének leghatásosabb oktatása. Specialitásunk a félénk és ideges emberek tanítása. Magyar szülők figyelmébe! Rendelje meg a NYOLCADIK TÖRZS­ öt saját ma­gának és gyermekeinek, unokáknak, akik nem értik a magyar nyelvet, hogy ismerjék meg magyar öröksé­güket. Angol-magyar havi lap. Negyedévenkénti melléklete a „Transylvanian Quarterly.” & $ 10.00 egy évre, P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. Ferforma death-defying act. Exercise regularly: American Heart Association 6 WE RE FIGHTING FOR YOUR LIFE Nádas Gyula 1425 Grace Ave. Lakewood, Cleveland, Ohio, 44107 Tel: (216) 521-5526, 226-8868 Magyar és angol betűs írógépek, lemezek, könyvek, kerámiák, herendi porcelánok. TUZEX — IRKA — Gyógyszer — Erdélyi csomagok JHI V /­­ Isi Live Wire Electronics 1775 Chestnut Suite F- Glenview IL-60025 Tulajdonos: Ifj. SZENDY LÁSZLÓ­ Tel: 998-9752 A legmodernebb bel és külföldi elektronikus készülékek szakszerű és jutányos megjavítása: • Video kazetta lemezek • TV készülékek • Autó sztereo • Rövidhullámú rádió (CB) Házilag összeállítható sztereo Video játékok Kazetták & tekercses hangszalagok Házi komputerek Mikro-hullám tűzhelyek etc... A HIRDETÉS FELMUTATÁSA $ 10.00 kedvezményt jelent!

Next