Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-08-21 / 34. szám

! ! Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. ___________a Chicago és Környéke Szerkesztősége m 10. oldal A következő levél je­lent meg néhány héttel ezelőtt az egyik helyi magyar újság Szerkesz­tő postája című rovatá­ban. A levél írója Canber­rában, Ausztrália fővá­rosában él, de mondani­valója az egész világ magyar emigrációjához­­ szól. Amiről ír, sajnos nem elszigetelt jelenség. De ha több hasonló levél jelenne meg itt-ott az emigrációban, akkor a jövőben kevesebb kép­anyaghoz jutnának a Magyar Hírek túlbuzgó szerkesztői. Tisztelt Szerkesztő Úr! Szeretném felhívni az Ausztráliában élő ma­gyarság figyelmét a MA­GYAR HÍREK 1982. áp­rilis 3. számában meg­jelent kis cikkre és fény­képre, melyet Kemenes Vilmos Canberrai lakos küldött be a Magyar Hí­rek szerkesztőségének. A cikk, képpel és ne­vekkel van ellátva, a can­­berrai öregfiúk labdarú­gó csapatáról­ szól, mely csapat megnyerte az öregfiúk bajnokságát 1981-ben itt Canberrá­ban. Nem tudom, hogy a képre felvett személyek ,­ tudtak-e arról, hogy a m­ kép meg fog jelenni a­­­ Magyar Hírekben, ré­­­-­szemről, én ROGON KÁ­ROLY kijelentem, nem­­­ tudtam, nem kértek és nem értesítettek a kép­­ közléséről a Magyar Hí­­­­rekben, tehát tudtom­­ nélkül hozta le az újság a képet, mely ellen til­­­­takozom.­­ Ha a Magyar Hírek így­­ használja fel a külföldön,­­ de főleg nyugaton élő ma­­i gyár emigránsok neveit ■ arra a célra: íme, a Ma­gyarok Világszövetsége­­ (MVSz) milyen szoros kapcsolatot tart a nyu­gaton élő magyarokkal és ha a képek és a cik­kek a Magyar Hírekben mind ilyen alapon jelen­nék meg, akkor azt kell mondanom, hogy a kom­munista propaganda ki­használ minden alkal­mat arra, hogy bizonyos személyeket kompro­mittáljon a Magyar Hí­rek hasábjain. Termé­szetesen ez úgy történ­hetik meg, ha bizonyos személyek, tudva, vagy tudatlanul, szolgálják a MVSz-t, azzal a céllal, hogy semlegesítsék az emigrációt. Canberrában nem az első eset, hogy ez megtörtént és való­színűnek tartom, hogy szerte a világon gyakran előfordul ilyen eset, ezért felhívom az emigráció fi­gyelmét az ilyen fondor­latos fogásokra az MVSz és társutasaik részéről. Az MVSz ne minket akarjon itt külföldön magyarságtudatra fel­ébreszteni, hanem az ott­honi magyar írók érzése­it engedje közölni az ott­honi újságokban, a kor­mány engedje szabadon közölni, minden cenzú­ra nélkül az összes kül­földön élő magyar írók véleményét a kommunis­ta rendszerről az otthoni magyar népnek. A magyarságtudatot odahaza a szőnyeg alá söprik, fiatalok hamis képet kapnak a közel­múltban történtekről Magyarországon, a ma­gyarságtudatot otthon sovinizmusnak bélyeg­zik, csakis a szovjet di­csőségről szabad hango­san beszélni és írni. Mindezt azért írtam le, hogy a társutasok ébred­jenek fel álmaikból és ne csak vakon kövessék bé­renceik utasítását, mint ahogy a magyarországi kormány követi Moszkva utasításait. Magyaror­szágon nincs szólássza­badság, a nép nem vá­laszthat szabadon, tehát súlyos elnyomás alatt él­nek az emberek. ROGON KÁROLY Canberra Perform a death-defying act. Exercise regularly American Heart Association & WE RE FIGHTING FOR YOUR LIFE Alakítsuk meg a ? Nemzetőr Könyvbarátok Körét tortal­l­aink viharos századai során az idegen meg­­szállásokat őseink mindig szerencsésen átvészelték. A ve­szély azonban ma jóval nagyobb, mert nemcsak a meg­szállás súlya nyomja­ népünket, hanem ezen túlmenően tervszerűen folyik a nem­ztei és történelmi tudat felszámo­lása. Az egész oktatási rendszer egyszerűen elhallgatja, vagy meghamisítja a történelmi múltat. A mögöttünk lévő 25 esztendőben felnőtt otthoni­ nem­zedékek joggal elvárhatják tőlünk, hogy minden lehető esz­közzel segítséget nyújtsunk nekik, főleg a közelmúlt törté­nelmi valóságának megismeréséhez. Ennek egyedüli jár­ható útja, hogy az ilyen témájú, Nyugaton megjelent köny­veinket kezükbe juttassuk. Ennek a fontos szellemi missziónak az anyagi alapját úgy próbáljuk megteremteni, hogy megalakítjuk a­ Nem­zetőr Könybám­sainak Körét. Tagja lehet mindenki, aki vállalja, hogy az évenként egyszer megjelenő könyvünk árát előre befizeti. A tervezett könyvek terjedelme körül­belül 200 oldal lesz, ami évi 15 dolláros megterhelést jelen­tene Ezért az összegért viszont minden könyvbarát­ tagunk nemcsak egy könyvet kap, hanem EGY könyvnek a haza­­juttatását is lehetővé teszi. Ha sikerül 4—500 példányos előmegrendelést kapnunk, ez 1000 példány előállítását biztosítja. A szerzői tisztelet­díjak könyvekben való kifizetése után ez az akció 400 könyv hazajuttatását tenné lehetővé, így minimális anyagi áldozat árán olyan könyvek születhetnek meg, amelyek otthon csak szamizdat formában, gépírásosan terjeszthetők, vagy sehogy. Sorozatunkban,elsőnek, az otthon betiltott lakiteleki Fia­tal írók Körének nemrégen kimenekült tagja. Hajnal László Gábor — a mai otthoni élet visszásságait leleplező könyvét tervezzük kiadni. Kérjük barátainkat, támogassák könyvakciónkat, mert így tudjuk csak az otthoni fiatalság igényei kielégíteni, hogy a múlt, de főleg a közelmúlt ese­ményeit hitelesen megismerhessék. Tollas Tibor CHICAGO-ban vállaltam a Nemzetőr Könyvbará­tok Körének megszervezését. Kérem, hogy az aláb­bi jelentkezési lapot hozzám eljuttatni szívesked­jenek. A csekket „Nemzetőr Könyvbarátok Köre” névre kérjük kitölteni: ISTVÁN FEKETE 2923 „C” W. Argyle Chicago, III. 60625 BELÉPEK A NEMZETŐR KÖNYVBARÁTOK KÖRÉBE 1982-re mellékelek 15.00 amerikai dollárt Hajnal László Gábor könyvének kiadására. Baráti körben vállalok......db. könyv előrendelést és er­re mellékelek..........összeget. (A nem kívánt rész törlendő) Név:...............­........................ Telefon: .................................................... Cím: ..................................................... Postal Code: ...................................... .............. Nevem megjelenhet a kiadásra kerülő könyvben. Igen.... Nem.... Furcsaságok Párizs: A francia fő­város panoptikumában, a Musée Grevinben, ve­szélyben élnek a viasz­politikusok, így példá­ul Francois Mitterrand államelnököt néhány hó­nappal megválasztása után ellopták és súlyo­san megrongálták. Elődjét, Valery Gis­­card d’Estaing-t papír­ba csomagolva csem­pészték ki, Georges Marchais kommunista vezér viaszfigurája pe­dig a párizsi állatkert medvéinek éles fogaival ismerkedett meg: a tol­vajok ugyanis a ketrec­be hajították. A Grevin panoptikumnak az ilyen merényletek természe­tesen sokba kerülnek. Most fennállásának századik évfordulójára újabb viaszcsemegével kedveskedik a látoga­tóknak: a világ nagyjai egy űrhajóban. Szabály­­szerű asztronauta öl­tönyben ismeretlen cél felé utazik a világűrben öt politikus, mégpedig Reagan amerikai elnök, Brezsnyev szovjet ál­lamfő, Teng kínai he­lyettes pártelnök, vala­mint Francois Mitter­rand a párizsi Champs Elysée ura és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Még egy jelentés Pá­rizsból. A franciák ked­venc balh­ egytálételét, a Casoulet-t, az a veszély fenyegeti, hogy a Falk­­land-szigeti válság áldo­zata lesz. Az ételhez szükséges babot ugyanis Argentínából importál­ják. A francia impor­tőrök attól félnek, hogy az Európai Gazdasági Közösség egyhónapos behozatali bojkottja mi­att felszökik a bab ára. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Arcangelo Corell olasz zeneszerző concertója. 13. Légies. 14. Kés­részek. 15. Európai nép. 16. Község Somogy­ megyében. 17.­ Német város az Ems torko­latánál. 18. Franz ... (német zeneszerző). 18. A lélek tükre. 20. Francia területmérték. 21. Vannak, angolul. 22. Rövidharisnya ré­szei 23. Bőrképződmény. 25. Szalmatetejü szénaszin. 27. Labdarúgó kupa. 28. Dalmát sziget. 29. Későbbi fizetésre ad. 31. Marci''. Tersánszky Józsi Jenő regényfigu­rája 33. Kortárs írónő (Magda). 34. Felku­tat. 37. Szófaj. 38. Indulatszó. 39. Érthetővé tesz. 40. Egyetlen ember sem. 43. Cseles pá­ros betűi. 43. Bizalom, meggyőződés vala­miben. 45. Farmernadrág márka. 46. Kerek szám. 47. Apaállat 48. Mozdulatlan. 50. Il­lattal párosult zamat. 51. Névelő. 52. „Nincs ki a négy ...” (mondás). 53. Esdik. FÜGGŐLEGES: 1. Brahms dal. 2. A ma­gyar strucc. 3. Gyökérnövény. 4. Vezeték­ben kering. 5. Emelt „c" hang. 6. Dalmű. 7. Hideg keleti szél a Csiki-havasokban. 8. Világtáj fele (ford.) 9. Pozitív válasz. 10. Vegyjele: S. 11. Indíték. 12. Savanyú le­ves. 18. Francia fizikus és csillagász (D. F. 1786—1853). 20. Szálhúzásos kézi hímzés. 21. ... Bikila, a tokiói olimpia maratoni futóbajnoka. 23. ... fájd. 24. Túlsó rész! 25 Egy Dunakeszihez csatolt községből va­ló. 26. Richard Strauss egyik dala. 28. El­kápráztat. 30. Kedves erdei állat. 31. Dús koronájú fa. 32. Apró.­35. Alulra szállító. 36. Afrika-kutató (Sámuel). 38. Megtéveszt. 41. Elnevezések. 42. Hinté. 44. Európai fő-­­­város. 46. sörét -­ népiesen. 47. Respighi zenekari műve. 48. Minőség-ellenőrzés. 49. A rénium és az ittrium vegyjele. 50. Vég­telen bányajárat! 52. Sportlap névjele. A 49. sz. rejtvény megfejtése: Melyet idelenn beiszik már a föld sara nyom­talanul. HUfflOR — Én­­kárörvendeni já­rok szülői értekezletekre. Nekem ugyanis noncs gye­rekem. GONOSZSÁG­­ , KELL EGY KIS SZEX — Kedves útitárs,­­ ha megkérem, vigyázna a csomagomra addig, amíg leszállok újságot vásárol­ni? — Nagyon szívesen. — De igazán nem terhe­lem vele? — Ugyan kérem, embe­rek vagyunk, segítsünk egymásnak. — Szóval ostobának néz? — Hogyan? — Azt hitte, mi, hogy be­ugrom ennek az ócska trükknek. A balek leszáll újságot vásárolni, maga addig szépen leemeli a bő­röndömet és eltűnik a túl­oldalon. Nagyon téved, ha azt hiszi, hogy nem bírom ki az utazást újság nélkül. Csirkefogó, gazember! Hogy nem sül ki a szeme az ilyennek! — Nos, miután a pana­szait elmondta, hölgyem, vetkőzzön le. — Bocsánat, nem lehet­ne a diagnózist enélkül megállapítani? ■ — Nem. — De én úgy röstellem magam. — Kérem, vetkőzik, vagy behívom a következő be­teget! — Hát ha már muszáj levetkőznöm, rendben van, doktornő. De akkor inkább jöjjön a főorvos úr. Egy férfi előtt mégiscsak más!­ FÉLTÉKENYEK, VIGYÁZAT! — Elég volt az oktalan gyanúsításokból! Ma dél­után négy és hat között okot adok rá! ILLEGÁLIS TÉVÉNÉZŐK — Nem ismered meg? Ez a művész­nő, csak fel van öl­tözve ! — Ma egy literrel már kevesebbet ivott! ENYHÜL A NÁTHAJÁRVÁNY — Miért ne vonulhatna Ophélia így kolostorba? Mindenki tudja rólam, aki nem ismer, hogy életemben sokat va­­dászgattam. Nincs is szebb, mint a vadász élete. Persze az is lehet, hogy van. Eddigi életem folyamán vadásztam már nőre, pénzre, hírre, dicsőségre, izgalmas vadászatom volt tűzálló üvegedényekre, sajnos nem lőttem semmit, de vasszorga­lommal folytatom tovább. Vadászat közben jön meg az étvágy — mond­ja az arab közmondás, de gyakran az ilyen közmondásoknak az ellen­kezője sem igaz. No de térjünk a tárgyra. Legiz­galmasabb vadászatom mégis a bra­zillal őserdőben volt, mert nincs szebb a természetnél és természe­tes, hogy az őserdőben ez megta­lálható. Fogtam kis lasszómmal mérges kígyókat, mert tudtam, mint gya­korlott vadász, hogy akkor kell megfogni őket, amikor nem harag­szanak, ilyenkor nincs bennük fe­szültség, és könnyen be lehet dobni a zsákomba. Természetesen kedvencem az óri­áskígyó, ami még nálam is maga­sabb, mert néha megnő kilenc, tíz méternyire is úgy, hogy amerre lát a szem, mindenütt csak kígyó. Az ilyen óriáskígyót élve kell kézre­­keríteni, hogy aztán a bőréből kézi­táskát, meg egyéb csecsebecsét csi­náljanak a szakemberek, de ez már nem az én dolgom. Legjobb az óriáskígyóra ráijesz­teni zseblámpafénnyel, ilyenkor hu­nyorog, mert nem tudja miről van szó, akkor az ember megfogja a fe­jénél, jól megszorítja és amikor csücsöríteni kezd, könnyedén be­dobja az ember a ketrecbe, amit előnyös kemény fából előre meg­faragni, nehogy kiszabaduljon. De talán életem legizgalmasabb vadászata volt, amikor jaguár után koslattam. Ilyenkor a legszebb a természet. Brazíliában az esős év­szak mindössze öt esztendeig tart, aztán esik. Ilyenkor is meleg van, mert párás az őserdő, és a párát kedvelik a jaguárok. Borotvaéles kis késemet szorongatva haladtam előre a sötétben. Azért volt sötét, mert az Indák sokasága borítja az őserdőt, meg fák is vannak, ame­lyek magasak, de ha ideges voltam, nem törődve a természettel, kezem­mel téptem ki őket gyökerestül, hogy jobban lássak. Közben zuho­gott a trópusi eső, ami nem zavart, hiszen már úgyis csuromvizes vol­tam. Konzervatív lélek vagyok, így hát kitűnő elöltöltő puskámat vittem magammal, amitől, félnek a jaguá­rok. Ahogy gyanútlanul csörtetek előre a bozótban, ritkítva az évez­redes fákat, hirtelen, talán két lé­pésnyire tőlem, megpillantottam a jaguárt. Hatalmas példány volt. Nyomban láttam, hogy hím, vagy nőstény, mert a jaguárok között ez a két nem divatos. Persze az igazi vadász félredobja a lovagiasságot, amire gyerekkorában tanították, és bátran a jaguár szeme közé néztem. A veszélyes vadállat ordított, de mozdulni sem tudott az idegesség­től, amikor meglátott engem, akit nem is ismert, de semmi jót nem olvasott ki elszánt vonásaimból. Köztudomású, hogy a jaguárok re­mekül tudnak olvasni, csak még ír­ni nem tanultak meg. Néztem a ja­guárt, mellettem csörgedezett egy patak, ami megáradt a sok­ esőtől, enyhe szél fújt kelet felő, a fák kedvesen susogtak, a jaguár is él­vezte a természetet, mert elmoso­lyodott . . Megsajnáltam és lassan, óvato­san tölteni kezdtem fegyveremet, de valami nem volt rendben, kicsit ideges lettem, és teljes erőmből puszta kezemmel a jaguár fejéhez vágtam a golyót Megtántorodott a mosoly lefagyott véres ajkáról, menekülni próbált, láttam a sze­méből, hogy fél. Újra töltöttem, most sikerült egy golyót belegyömöszölni fegyverem­be, és közvetlen közelből teljes erőmből lőttem. Azonnal láttam, hogy golyóm célt tévesztett, annyi­ra el voltam merülve a természet szépségébe, meg olyan erővel csör­gött az eső a nyakamba, hogy nem csoda, ha nem találtam el. De ott volt a­ kezemben borotva­éles bozótkésem. Ezzel vágtam le szivarom végét, hogy nyugodt le­gyek. A jaguár várt és idegesen do­bolt a lábával, ami a sok esőtől már régen sáros volt „Csak dobolj" — gondoltam — (minden jaguárt tegezni szoktam) nem tudod mi vár rád, te kis jaguárom. Puskám is vizes lett, a lőporom is, de a golyóm szerencsére száraz maradt Begyömöszöltem gyakorlott vadászkezemmel a csőbe, és meg­húztam a ravaszt. De a ravaszt azért is hívják ra­vasznak, mert furfangos, és a pus­kám nem sült el. Ej, mi a kő, mondtam magamban, mi lesz ezzel a vadászattal, ha egyszer ilyenek a mai golyók. Még egy ideig élvez­tem a természetet ami meglepő volt, és teljes erőmből szájon vág­tam a jaguárt, hogy türelemre int­sem. Így kell bánni ezekkel a vadálla­tokkal, amik életveszélyesek, és még a tehenet is megtámadják csak azért, hogy éhségüket csillapítsák. Éppen arra jött egy gyanútlan tehén. A jaguár rávetette magát a tehénre, ami nem is volt az övé, én rávetettem magam a jaguárra, és birkózni kezdtünk. Csak jóval később vettem észre, hogy győztem, de nem a jaguárral birkóztam, ha­nem a tehénnel, mert sötét volt, és sötétben minden jaguár tehénnek látszik. Erőt gyűjtöttem és élvezni kezdtem a természetet, amikor meg­csípett egy vörös hangya. Ezek a vöröshangyák a legveszélyesebbek az őserdőben, mert alattomosak, be­hatolnak a csizmámba, mindenho­vá és csípnek, ahol érnek, ki tudja miért? Szerintem szadisták és ahe­lyett, hogy élveznék a természetet, mint én, inkább csipkelődéssel fog­lalkoznak. Csípésük rendkívül fáj­dalmas, égető érzést idéz elő, kü­lönösen esős időben, vagy ha süt a nap. Vagy ha fúj a szél, ami a ter­mészetben gyakran előfordul. De gyakorlott vadász vagyok, tudtam, mi a teendő. A jaguárt po­fonvágtam, amitől elsápadt, de en­gem most a színek nem érdekel­tek, csak a hangya, és vad vakaród­­zásba kezdtem, így, vakaródzva ha­toltam el kis kunyhómig, ami tel­jesen beázott, éppen az eső miatt. A víz is becsurgott, de én vaka­­ródzás közben nem emertem tréfát. A jó vadász ilyenkor a jaguárt hagyja a fenébe, mert kinek van kedve az őserdőben jaguárpecse­nyére, amikor azalatt vidáman va­­karódzhat? -így végződött első sikeres jaguár­vadászatom, és szegény jaguár még ma is él, talán nem is tudja, hogy­­ egy szál vöröshangya mentette meg az életét, mert ha nem viszketek, akkor könyörtelen is tudok lenni. Pál DSD Delicatessen — Imports 3818 W. Lawrence Ave., Chicago 111. 60625 Tel: (312) 539-1499 Vudakin Stevanovic -Csevapcsicsi — Sültbárány és malacpecsenye — Házikolbász — Tejfel — Savanyúkáposzta Italok és egyéb ételkülönlegességek Jugoszláv és bolgár túró Üzleti órák: Kedd — Szombat 9—7-ig Vasárnap 9—4-ig Hétfőn zárva! * 1 2 ■5 •15 G 7 a 9 10 // 12 13 1 % m■ IGp IC * i ■ * 19 1■ 201 i ■ * $■ ■22■ 24■ 26 271 * ■1 30 ■ „ 32■ i ■ w 34■ ■ 39■ Iro ■ 1■­­*■£ i ■ 46 47■ 46 4S» 1 GO GVI ■£ fi­t 0

Next