Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-08-28 / 35. szám

10. oldal Saáry Éva: Kedd reggel Miért éppen kedd Mert akkor van Vilm barátnőm tornaórája amelyen nekem hazaias kötelességem — idő ben! — megjelenni. — A többiek elkéshetnek, de te magya vagy. Neked példát kel adnod! Nos, Vilma tornaórája arra is ürügyül szolgál, hogy reggeli, ház munkáimat sebtében összecsapva, egy órával előbb elrohanjál a hazulról, s kiülve a tóparti kávéházba, olvassak, Írjak, elmélkedjek... Otthon, persze, ezt nem mondom. Aligha értenék meg, mit jelent számomra ennek, a lopott órának az intenzitása ! S az az érdekes, hogy Vilma tornaórája nélkül nem tudom megvalósítani. Máskor ez nem megy, noha százszor elhatároztam, hogy minden ürügy és kötelezettség nélkül is felkelek időben... De nem is a felkeléssel van a baj, hanem az érveléssel! Nemcsak a család, hanem önmagam felé is. Mintha valami szégyellnivaló lenne abban, hogy az embernek magányra van szüksége, s nem akármikor („ha házi ? teendőimet elvégezni nem”), hanem éppen , reggel, a friss levegő és még harmatos füvek társaságában... Egyetlen elolvasott mondat (ilyenkor) száz másikat virágzik. Az elme és a szív éppolyan tiszta és átlátszó, mint a nyári ég... • Kedd reggel. A kávéház teraszáról a parti sétányt szegélyező, tűzpiros virágsorra, a fehérbordájú hajókra, a valószínűtlenül sima és csendes vízre látni, amelyen — többek között — az én világoskék, kétevezős ladikomis himbálódzik. Fülledt napokon átevezünk vele a szemközti, San Rocco-ba ebédelni. A kis, zöld csárdát, csak a tó felől lehet megközelíteni, tehát elsősor- ban vízi emberek talál-kozóhelye. A „parkin- igot” meszelt kikötőcöj löpök, s hozzájuk csatla- kozó, rövid stégek alkot- ják, amelyeken — ha nem vigyázunk—szálka megy a talpunkba... • Kedd reggelenként, mielőtt beülök a kávézóba, kiveszem a postafirókból a leveleimet. 1. Nagyritkán fordul csak i elő, hogy nincsen semmi. Ha ki sem mozdulok az odúmból, akkor is állandó kapcsolatban vagyok az egész világgal; jobban és bensőségesebben, mint azok, akik szüntelenül bolyonganak... Először is az újságok! A legtöbb nyugati magyar (lefogadom!) nem él teljes mértékben a szabadság adta lehetőségekkel! Pedig, nekünk jobb helyzetünk van, még az itt születetteknél is, hiszen nemcsak Nyugatról, hanem Keletről is — első kézből — kaphatunk híreket. Olvashatunk mindent , és mindennek az ellenkezőjét is! Micsoda kiváltságos helyzet, milyen rendkívüli lehetőség a tájékozódásra, egybevetésre, horizonttágításra... Idegen nyelvű lapok és magyar sajtótermékek — öt világrészből! (Tudjuk-e vajon, hogy a bibliográfiák több, mint 1000 nyugati magyar újságot, folyóiratot, időszakkiadványt tartanak számon??) Ha nem is olvasok el minden cikket csak átfutom a címerét, az írók nevét, akkor is óriási tájékozottágra teszek szert. Az imerősök, barátok cikkeit pedig személyes zenetnek tekintem... Levelezésem (azelőtt, égen, a „bibliai” időben) csupán szűk baráti örömre, rokonságoma korlátozódott. Ezek kapcsolataim mostana erősen redukálódtak, iszen (különösen a hazaiakkal) régóta nem beszélünk „egy nyelvet”... (Félnek is tőlem, hogy „kompromittálom” őket politikailag...) Viszont megsokszorozódott a levelezésem azokkal, akikhez „szakmai" kapcsolat fűz nyugati közéleti emberek, politikusok, írók, művészek — az egész világról, ma és nem utolsó sorban, — cikkeim, könyveim olvasói, akik néha megható kedvességet és figyelmet tanúsítanak. Egyre több olyan levelezőpartnerem van, akit személyesen nem is ismerek! S a különös az, hogy egészen meghitt, baráti kapcsolat alakulhat ki ilyen esetekben... ami (talán?) azt bizonyítja, hogy a test, a testi megjelenés (minden velejárójával együtt: kor, nem, esztétikai érték) nem lényeges, csak járulékos tartozéka az embernek. Egy testtel, szellem nélkül, nem sokat lehet kezdeni, viszont egy szellem, test nélkül is önállóan létező és ható tényező. Mindez azonban túl nagy távlatokba vivő diskurzus. Hagyjuk is abba! A tóparti kávéházban, kedd reggelenként, gyakran cikkeket is írok... Nézem a vizet, a távoli hegyek lágy körvonalait és megfogan bennem egy-egy téma. Hol aktuális kérdéseket próbálok—önmagam és mások számára! — tisztázni, olvasóimmal „négyszemközt” megvitatni, hol pedig megelevenedik bennem életem némely, eltemetettnek hitt, mozzanata, hangulata. De írok könyvkritikákat, filozófiai eszmefuttatásokat, nem is beszélve a versekről, amelyek maguktól „íródnak”, ha szép csendesen, befelé, figyel az ember. Nem kell mást tenni, csak a mélyből felmerülő sorokat megragadni, papírra vetni, mielőtt „kámforként” elillannak... • Kedd reggel, 8-kor beülök a La Lanchettá”-ba és 9-kor kezdődik Vilma tornaórája. Rohanó életemből kicsípett, boldog, 60 perces pihenő! Néha elfog a kísértés, hogy — a testgyakorlatot elbliccelve — tovább maradjak a teraszon. De akkor már megkeseredik az öröm íze; lelkiismeretfurdalásom van. Először is önmagammal szemben, hiszen nagy szükségem van rendszeres, szakszerű mozgásra (Hiszek is az „ép testben ép lélek” — jelszóban!); másodszor pedig Vilmával szemben, akinek hajnalban kell kelnie, hogy (a 35 km-re lévő) Locarnóból átérjen kocsijával reggel 9-re, Luganóba... De különben is: A halál ad feszültséget az életnek, — mondja Márai, vagyis az időbeli korlátozottság fokoz a maximumra minden gyönyört. Figyelem az óra mutatóját: 5 perc múlva 9! Intek a pincérnek: „Pagare, per favore!” (vagyis, hogy fizetni szeretnék). De néha nem is várom meg, hogy asztalomhoz jöjjön. Kiszámolom a kockás abroszra az 1.40-et, és összepakolva rögtönzött „irodámat”, elrohanok... Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Üzleti iroda — Business Office 4125 N. Central Park Ave. Chicago III. 60618 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00. Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név: ........................................ Házszám és utca: ................. Város................ Állam. . Zip Code. Alakítsuk meg aNemzetőr Könyvbarátok Körét Történelmünk viharos századai során az idegen megszállásokat őseink mindig szerencsésen átvészelték. A vészélt azonban ma jóval nagyobb, mert nemcsak a megszállás súlya nyomja népünket, hanem ezen túlmenően tervszerűen folyik a nemzeti és történelmi tudat felszámolása. Az egész oktatási rendszer egyszerűenelhallgatja, vagy meghamisítja a történelmi múltat. A mögöttünk lévő 25 esztendőben felnőtt otthoni nemzedékek joggal elvárhatják tőlünk, hogy minden lehető eszközzel segítséget nyújtsunk nekik, főleg a közelmúlt történelmi valóságának megismeréséhez. Ennek egyedüli járható útja, hogy az ilyen témájú, Nyugaton megjelent könyveinket kezükbe juttassuk. Ennek a fontos szellemi missziónak az anyagi alapját úgy próbáljuk megteremteni, hogy megalakítjuk aNemzetőr Kivinburinánnk Körei Tagja lehet mindenki, aki vállalja, hogy az évenként egyszer megjelenő könyvünk árát előre befizeti. A tervezett könyvek terjedelme körülbelül 200 oldal lesz, ami évi 15 dolláros megterhelést jelentene Ezért az összegért viszont minden könyvbarát-tágunk nemcsak egy könyvet kap, hanem EGY könyvnek a hazajuttatását is lehetővé teszi. Ha sikerül 4—500 példányos előmegrendelést kapnunk, ez 1000 példány előállítását biztosítja. A szerzői tiszteletdíjak könyvekben való kifizetése után ez az akció 400 könyv hazajuttatását tenné lehetővé. Így minimális anyagi áldozat árán olyan könyvek születhetnek meg, amelyek otthon csak szamizdat formában, gépírásosan terjeszthetők, vagy sehogy. Sorozatunkban,elsőnek, az otthon betiltott lakiteleki Fiatal írók Körének nemrégen kimenekült tagja. Hajnal László Gábor — a mai otthoni élet visszásságait leleplező könyvét tervezzük kiadni. Kérjük barátainkat, támogassák könyvakciónkat, mert így tudjuk csak az otthoni fiatalság igényét kielégíteni, hogy a múlt, de főleg a közelmúlt eseményeit hitelesen megismerhessék. Tollas Tibor CHICAGO-ban vállaltam a Nemzetőr Könyvbarátok Körének megszervezését. Kérem, hogy az alábbi jelentkezési lapot hozzám eljuttatni szíveskedjenek. A csekket „Nemzetőr Könyvbarátok Köre” névre kérjük kitölteni: ISTVÁN FEKETE 2923 „C” W. Argyle Chicago, III. 60625 BELÉPEK A NEMZETŐR KÖNYVBARÁTOK KÖRÉBE 1982-re mellékelek 15.00 amerikai dollárt Hajnal László Gábor könyvének kiadására. Baráti körben vállalok......db. könyv előrendelést és erre mellékelek..........összeget. (A nem kívánt rész törlendő) Név:.......................................................................... Telefon: ..„..«i*,..........'.................................................««• Cím": ............................................................................íj-.• Postal Code:' ........................................................ Nevem megjelenhet a kiadásra kerülő könyvben. Igen.... Nem.. Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő sokszor erejüket meghaladó áldozatvállalásuk akül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, gy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. a Chicago és Környéke Szerkesztősége FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! HUMOR — Most két hétig Budapesten szemetelek, aztán megyek vissza Londonba. — ugye megbocsát, Liliké, de még konzultálnom kell a szexológusommal ... — Megjelent az új verseskötetem. Az utolsó szálig elkapkodtam. HAZÁNKFIA . Nincs olyan házasság, ahol ne volna veszekedés. Nincs olyan veszekedés, ahol valami össze ne tör, ne. Házasság veszekedés nélkül — étel só nélkül, futbalmeccs küzdelem nélkül. Veszekedés — törés nélkül színtelen, szagtalan, lagymatag perpatvar; hatása nulla. — Csakhogy — ez a nagy kérdés! — ,.mit törjenek össze a civakodó házasfelek? E tekintetben nincs helye sem jóvátehetetlen túlzásnak, sem nevetséges kicsinyességnek. Nem szabad túl sokat törni, de túl keveset se; amit összetörünk, ne legyen nagyértékű, de semmiség se legyen, mert akkor a törés nem éri el a célját ! Tehát hogyan törjünk, mit törjünk, mit ne törjünk és hogyan ne törjünk? Törjük egy cseppet a fejünket ezen. A törés legyen határozott és visszavonhatatlan, ijesztgetésnek, feltételes törésnek helye nincs. Felemás törések semkívánatosak. Ha már törünk, törjünk dirib-darabra szanaszéjjel, ripityára, miszlikre, cserepekre, izzé-porrá, zúzalékká. Egy férj azzal tette nevetségessé magát a felesége előtt, hogy ha dühbe gurult, felkapott egy vázát, magasba emelte, lábérn kezdte, „ha így folytatod, összetöröm !" —, aztán szépen leporolta és visszatette a vázát a helyére. Mondanom semt kell, az asszony vérszemet kapott, mindinkább piszkálta a férjét. Jól tudta, aki még nem tört, az törhet, de aki csak lóbál, az soha nem fog törni. A törés legyen indulattal fűtött, ösztönös, kirobbanó erejű, de ugyanakkor céltudatos, áljon összhangban anyagi lehetőségeinkkel, valamint a népgazdaság teherbíró képességével Semmi értelme összetörni egy drága meisseni porcelánt, mert anyagi romlásba döntjük magunkat, sem a telefonkészüléket, mert egyrészt nem tudunk telefonálni, másrészt az köztulajdon, valamint nem ajánlatos az ablaktörés sem, mert napokig leshetjük az üvegest. Összetörésre ajánlott tárgyak: vizespohár (kommersz, nem csiszolt), feketekávés pohár (ha törhetetlen), fogmosópohár, glcsces olvasólámpa, szemüveg (ha van tartalék), reklámhamutartó, hasznavehetetlen vitrintárgyak (nagymamától örökölt szóló teáscsésze, nippek, csippekcsuppok), főzelékestál a másnapos babfőzelékkel összetörésre különösen ajánlott tárgyak: villanykörte, (nagyot durran), konyhakövön üveg sör (még nagyobbat durran), Krásznája Moszkvá kölni (maradandó), kisképernyős fekete-fehér televízió (régi típusú), ébresztőóra (törés közben csörög, ami fokozza a pszichológiai hatást). Vigyázat! Az összetörésre a sértett fél néha visszatéréssel reagál. (Te töröd az én tévémet, én töröm a te tükrödet) Zúzd össze a poharamat, szétverem a műfogadat stb., stb.) Így keletkeznek viszonyossági alapon a Nagy Családi Törés-Zúzások, amikből a házasfeleknek sok hasznuk ugyan nincs, viszont a szomszédoknak ingyen szabadidőprogrammal szolgál. Ilyenkor csak arra kell ügyelni, hogy a kölcsönösen összetört tárgyak értéke megközelítőleg azonos legyen, az egyenleg pedig, nulla. Ha következetesen és ésszerűen törünk, a családi törés-zúzást úgy is fel lehet fogni, mint egy érzelmi indíttatású társadalmi munkában végzett lomtalanítást. Csak egyet ne törjünk össze: egymást, mert akkor nincs akivel utána kibéküljünk. IZGALMAS PILLANATOK HAJLAM — Jin még a szellemi tápláléktól is hízom. BÜCSÜ — Csókoljuk meg még egyszer egymást utoljára ... Aztán elveszlek feleségül. JÓ HÍR — Hallotta? Remek hír! Másfél órát késik a vonat. Kilencven perccel később jön a feleségem! KÍNOS — Képtelen vagyok megcsalni az elvált feleségemet. BALESETVÉDELMI OKTATÁS — Aztán jól vigyázzanak magukra, emberek! CSALÓDÁS Béla még soha nem csalódott a szerelmében. Gondosan vigyáz arra, hogy inkább benne csalódjanak. VAD — Igazságtalanul azzal vádoltak, hogy loptam. — Erre ön mit tett? — Nem tűrhettem, hogy igazságtalanul vádoljanak, tehát valóban loptam. FOGORVOSNÁL — Elég rossz állapotban vannak a fogai. — Fiatal házas vagyok. A fogamhoz kell verni minden garast. Gyávaság — Csak a másfél méterrel a föld felett vagyok hajlandó kiugrani ejtőernyővel. Akkor meg már minek? Álláspont ! A rossz házasságnál csak a jót lehet nehezebben elviselni. HŐSÉG — Örök hűséget fogadtam, a feleségemnek. Persze kivéve a kerdet és a pénteket. — Nekem sokkal jobb az alakom és ha szólsz megspórolhatod volna a színházjegyek árát... í£Áv~ett' ”jf Altatás nélküli, fájdalommentes operációval kísérleteznek A John Hopkins University School of Medicine (Baltimore, Md.) sebészei különleges, újfajta eljárással végrehajtott műtéttel kísérleteznek. Az újfajta műtét lényege az, hogy nem altatják el a beteget és nem is az általánosan ismert helyi érzéstelenítést alkalmazzák az operáció közben. A beteg ébren van, semmiféle fájdalmat nem érez és képes arra, hogy a sebésszel beszéljen és azt is megérti, ha a sebész beszél hozzá. Az újfajta eljárás feltalálója, Dr. Sylvan Shane, ezzel kapcsolatban a következőket mondta az újságíróknak: — Eljárásom előnye elsősorban az, hogy kiküszöböli azokat a veszélyeket, amelyek az altatással járnak. Az általános nem minden esetben veszélytelen, szívműködést és a lélegzést rendkívül óvatosan állandóan, ellenőriznünk kell. Statisztikai adatok szerint általában minden ezer olyan műtét közül, amikor az operációt altatással végezték, a beteg az altatás következtében meghal. I— A helyi érzéstelenítés következménye és hátránya az, hogy ámbár a beteg a legtöbb esetben semmi fájdalmat nem érez, vagy csak nagyon kevés fájdalmat, ideges és nyugtalan a műtét közben, mert tudja (és gyakran látja is), hogy mi történik vele. Az én módszerem lényege: a beteget egy különleges injekcióval örömteljes állapotba hozzuk. Teljesen ébren van, azonban „lebegő”, gondtalan és boldog érzés tölti el. Ezután alkalmazzuk a fájdalmat megszüntető helyi érzéstelenítést. A beteg fülére rádió fülhallgató kagylót illesztünk és műtét közben lágy zenét közvetítünk számára. A fülkagylón keresztül a sebész tud beszélni a beteghez műtét közben. Ha a beteg bármiféle fájdalmat érez, ezt nyomban jelzi és az érzéstelenítést végző orvos növeli a fájdalomcsillapító adagját. Ezt az eljárást máris teljes sikerrel alkalmazzuk, szemműtétek, orr, sérv-operációk esetében és akkor, ha a beteg torkából polipot kell eltávolítanunk és három esetben ugyancsak sikeresen alkalmaztuk aranyér-műtét esetében.