Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-09-18 / 38. szám

2. oldal A Chicagói Szent István király plébánia riportja Szent Gellért tiszteletére templomi színes ablak. — Március utolsó vasárnapján lepleztük le temp­lomunkban a Szent Gellért tiszteletére készült szí­nes ablakot. Ennek felállítását a Szent Teréz Kongregáció adománya tette lehetővé. Father Mihályi Gilbert plébános miután szenteltvízzel meghintette az ablakot, Szent Gellértet (980—1046) mint a hit férfiát, a hit hirdetőjét és a hit vérta­núját dicsérte. Szent Gellért velencei bencés misz­­szionáriusként hithirdető lett Magyarországon és a többi misszionáriussal együtt ő vezette be népünket „az új és örök szövetségbe.’’ Szent István rábíz­ta fia, Imre nevelését, majd Csanád püspökévé nevezte ki. Templomunk színes ablaka úgy örökíti meg a vértanú püspököt, amint szobra főváro­sunkban a Duna mellett a Kelen hegyen, ahonnét pogány magyarok letaszították, magasra emelt missziós keresztjével mintegy ma is hívja a ma­gyarságot a keresztény hit élettel való tanúságá­ra. Ahogy II. János Pál a szent püspök születé­sének ezeréves évfordulóján írta a magyar egy­házhoz: „Legyetek a Krisztusba vetett hit és a ke­reszténység tanúi saját népetek körében”. Pálmavasárnapon passziéneklés. — Virágva­sárnap, vagy bárkavasárnap, ahogy régen otthon hívták, passzióéneklés nélkül olyan suta lenne számunkra, mint nagyszombat este feltámadási körmenet nélkül. Ezért templomunk fennállása legelején bevezette éneklését és ezt azóta meg­szakítás nélkül folytatja. Az egyes bibliai szere­pek énekesei természetesen változnak az idők fo­lyamán, de a dicséretes és hagyománnyá vált kezdeményezés él tovább. Régebben hosszú éve­ken át Minárovics József volt az evangélista. Tőle Várfay István vette át, majd Katona Jenő következett és pár év óta Pintér László tölti be a vezető evangélista szerepet. Az idei bárkava­sárnapon is hozzájárult a passzióéneklés a nagy­hét paisztériumának, a mi Urunk Jézus Krisztus megváltó kínszenvedésének mélyebb lelki átélé­séhez. Templomi Énekkarunk a következő sze­reposztásában remekelt: Evangélista: Pintér László; Jézus: Munczi Antal; Pilátus: Varga Pál; Judás, főpap: Babochay András; Hamista­nuk: Ádor Sándor és Keszeg Árpád; Szolgáló: Katona Mária; Kórus: Szabady Klára, Krémer Vera, Varga Amika, Russ Annuska, Szabó Te­réz, Várfay Erzsébet, Szabó Ilonka, Kispetik Ilonka, Nemes Rozália, Szendy Elvira, Baksay Mária, Baumann Teréz, Synes Margit, Jurasits Mária, Temesváry Erzsébet, Szendy László, Vár­fay István, Munczi Antal, Pintér László, Keszeg Árpád, Ádor Sándor, Babochay András, Baksay István, Jurasits János. Orgonista: don Freibath és karnagy: Varga­ Pál. Kerekasztali elbeszélgetés a nukleáris fegy­verekkel szemben való emberi és keresztény magatartásról. — Május első vasárnapján az oltáregyleti reggeli után Mogyoróssy László, Szabó István és Father Mihályi Gilbert kereste­­kutatta, hogy mi is lehet a helyes álláspont eb­ben a felette komplikált sorskérdésben. Úgy gondolják, hogy a nyugati világban végbemenő „béketüntetés” vagy „békemozgalom” részt­vevői közt vannak naivak, félelemtől megriadt és érzelmektől elfogadott emberek, de találhatók romantikusok is, félrevezetettek, egyenesett­ bal­oldaliak vagy kommunista bujtogatók, de el kell ismerni, hogy vannak, akik számára komoly lel­kiismereti ügy, mint pl. az édesanyák karjukon gyermekeikkel, akik szebb jövőt szeretnének biz­tosítani nekik. Hogy mennyire egyoldalú az egész, mutatja, hogy Moszkvában nem lehet „bé­ketüntetéssel” parádézni, hiszen ott csírájában megfojtják az ilyen kezdeményezést, vagy pedig egyszerűen elmegyógyintézetbe zárják a „béke­szeretőket”. Legutóbb azonban skandináviai „békecsoport” masírozhatott Moszkva utcáin. Továbbá rámutattak, hogy amint az élet bizton­ságát egyre elvesztő társadalmi életben egyének és családok felfegyverzik magukat, házőrző ku­tyát tartanak, vészcsengőt szerelnek be, bizton­sági zárat használnak, vagy magas kerítést emelnek otthonuk körül, a nemzetközi élet dzsun­gelében ugyanígy felfegyverzik magukat a népek és az államok. Az önvédelem alapvető jog. Ez azonban nem jelenti, hogy a szuperhatalmak­nak nem kötelessége a nukleáris fegyverek csök­kentésében megegyezésre jutni. Mivel azonban az egyik tárgyaló fél Nyugat halálos ellensége és fennállása óta megmutatta, hogy nem megbíz­ható tárgyalófél, nem sok várható a tárgyalá­soktól. Mi marad hátra? Nem szabad naivnak lenni, hogy talán máról-holnapra béke tör ki és az aranykorszak újra földi valóság lesz, amiről már Izaiás próféta álmodott, hogy a fegyvereit az ember ekevassá alakítja át. Minden arra mu­tat, hogy nemzedékünk élete marad küzködés és igazában ez az emberi sors, ahogy Madáchunk mondta: „Ember küzdj és bízva bízzál.” Édesanyák­ napja. — Szentmisével kezdtük a szép napot. Ezen Father Mihályt megáldotta Mr. & Mrs. Csőke Józsefet házasságuk 53-ik évfordu­lója alkalmából. Este pedig plébánia vacsorával fejeztük ki köteles szeretetünket. Ennek tolmá­csolását a Hétvégi Magyar Nyelv Iskola növen­dékei végezték és édesanya köszöntésüket mű­sor­csokorba kötötték. Biczók Terike szavalt és énekelt, Meisner Kinga szavalt és hegedült, Baksay Mária szavalt és énekelt, Baksay Zol­tán énekelt és szavalt, Katona Jesső szavalt, Körmöczy Mónika zongorázott és szavalt, Kör­­möczy Friczi zongorázott, Biczók Borbála sza­valt, Schrantz Katalin zongorázott és szavalt, Simovic Misi tangóharmonikán játszott magyar dalokat. Majd a gyermekek és csatlakozva hoz­zájuk Gödölley Kamilla és Mihály magyar tán­cot mutattak be, amit Körmöczy Rózsa tanított be, majd pedig közösen énekeltek. A legutolsó­ba mindenki belekapcsolódott: „Nincs senki olyan szép mint az én anyám...” A gyermekek édesanya köszöntését Katona Mária és Maksay Mária irányították. A vacsorát az oltáregyleti hölgyek készítették: Szabady­ Klára, Körmöczy Piroska, Tolnay Ma­­tild, Krémer Vera, Baumann Teréz, Koós Kató, Keszeg Ida és Gödölley Inci. A vacsorát felszol­gálták: Krémer Vera, Mac Irénke, Kispetik Ili­ke, Lökös Etelka, Körmöczy Rózsika, Gödölley Inci, Baksay Mária és Schrantz Rózsi. A bárnál a Szent Név Társulat férfiai szolgáltak: Lökös István, Biczók Pál, Gödölley Mihály, Mac György, Keszeg Árpád, Hodács József és Baksay István. Sorsolást árultak: Gödölley Inci és Koós Ilonka. Nyereménytárgyat ajándékoztak: Sza­bady Klára, Tolnay Matild, Krémer Vera és Szabó Pál keramikus. A vacsorajegyeket árul­ták: Mrs. Várfay Erzsébet és Szabó Teréz. A beszerzést intézték: Szabady Klára, Krémer Vera, Várfay István és Father Mihályi. A bárje­gyeket árulták: Várfay István és Kocsis István. Háznagyként Koós László működött. Házassági évforduló. — Schlauch János és Má­ria 1932-ben a Baranya­ megyei Dunaszecsőn­ es­­küdtek. Május 16-án vasárnap itt Chicagóban ünnepelték házasságuk aranyjubileumát. A szentmisében Father Mihályi homiliájában a ke­resztény családról beszélt, majd megáldotta Já­nost és Máriát jelenlévő családtagjaikkal együtt. Este a Salzburger Hofban gyermekeik rendez­tek aranylakodalmas bankettet. A vendégkoszo­rú főleg a templomtagokból állt. A kitűnő han­gulatban folyt vacsorán Father Mihályi köszön­tötte az aranyjubilánsokat és mutatta be Schla­­uchék három leányát és egy fiát a 8 unokával együtt: Schetko Mária és Emil, gyermekeik: Alfonz, Renata és Trudi; Henkapel Magdolna és Anton, gyermekeik: Ingrid és Harold; Anna, fiával Márk­kal. Schlauch János és Sandy, gyer­mekeik: John és Joe. Részt vett még Mária test­­véröccse, Havas Ádám Magyarországról. Schla­uch János és Mária házassági aranyjubileumuk emlékére 500­00 dollárt adományozott a temp­lomi Mindszenty színes ablakra. • Vazul Mihály és Anna 50 évvel ezelőtt a Zemp­­lén­ megyei Mádon kötöttek házasságot. Mr. Va­zul betegsége miatt nem tudták úgy megünne­pelni a nagy aranyjubileumot, mint ahogy sze­rették volna. De Mennybemenetel ünnepén, má­jus 20-án Father Mihályi Gilbert, az egyházköz­ség plébánosa otthonukban házimise keretében áldotta meg Mihályt és Annát életük eme ,je­les évfordulóján. Gratulálunk a Schlauch és Vazul családoknak és a Jó Isten további sok áldását kívánjuk! A Nemzetőr fontos könyvkiadási vállalkozása. A Tollas Tibor vezetése alatt álló Nemzetőr a száműzöttek számára fontos könyvkiadási akció­ba kezdett. Hogy ezt a költséges tervet valóra is válthassák, az egész világon szétszóródott ma­gyarság körében megalapította a Nemzetőr Könyvbarátok Körét. Ennek itt Chicagóban Fe­kete István, lapunk tulajdonos-főszerkesztője vállalta képviseletét. A Szent István Király plé­bánia elsők között lépett be a Könyvbarátok Kö­rébe. Tollas Tibor egy gyönyörű müncheni ké­peslapon már meg is köszönte a támogatást. Adja a magyarok Istene, hogy ez a kezdemé­nyezés sikeres legyen. Chicago & Vicinity US PS 103-620 MAGYAR HETILAP — HUNGARIAN NEWSPAPER Published weekly, exept the first to weeks of August. Szerkesztőség — Editorial Office 2923-C W. Argyle St. Chicago 111. 60625 Tel: (312) 989-8242 Üzleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Tel: (312) 478-0850 Szerkesztő — Editor Fekete István Üzletvezető — Sales manager Koós László Kiadó — Publisher F & F Publication Inc. Second Class postage paid at Chicago. 111. Printed in Canada Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00­ Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név:.................................................................................. Házszám és utca:.............................................................. Város........................Állam. . .­..........Zip Code. . . .­­ ..... • Sajnálattal közöljük, hogy az állandó heti rovataink, cikkeink és hirdetéseink miatt helyszűkében vagyunk, így csak a legritkább esetben tudunk helyet szorítani másoktól kapott írásoknak. • A magas szedési költségek következtében, előzetes megállapodás nélkül küldött kéziratok maximum egy gépelt oldal terjedelműek lehetnek. (2-es sortáv) • Fényképet és kéziratot nem küldünk vissza. • A lapban megjelenő cikkek nem egyeznek minden eset­ben a szerkesztőség nézeteivel,­­s azok tartalmáért a cikkíró felelős. DSD Delicatessen — Imports 3818 W. Lawrence Ave., Chicago III. 60625 Tel: (312) 539-1499 Vudakin Stevanovic Csevapcsicsi — Sültbárány és malacpecsenye — Házikolbász — Tejfel — Savanyúkáposzta Italok és egyéb ételkülönlegességek Jugoszláv és bolgár túró Üzleti órák: Kedd — Szombat 9—7-ig Vasárnap 9—4-ig Hétfőn zárva 1­4 ) Nagy György: Az elektromos pásztor Amikor otthon gye­rekek voltunk, főleg azok akik mint én is, falun nevelkedtünk, bi­zonyos romantikus ro­­konszenvvel öveztük a pásztorokat. Legna­gyobb tekintélye a hor­tobágyi csikósnak volt, aki lóháton vágtatott a rónán és karikás ostorá­val terelte a ménest. Nem sokkal maradt el mögötte a gulyás sem, aki komondoraival őriz­te a szilaj gulyát és aki­nek szájából esténként, amikor a kunyhója előtt a síkon messzire ellobo­gó pásztortűz mellett üldögélt, nem egy­ bölcs mondás maradt ránk! De még a tilinkózó ju­hászbojtár, vagy a tü­lökkel riogó kanász alak­ját is meleg szeretet vet­te körül, mert a pásztort a magyar nép mindig szabad embernek tekin­tette, aki az Isten sza­bad ege alatt szabadon megmondta véleményét minden földi dolgokról. Nem korlátolta szólá­sát, nem befolyásolta gondolkodását semmifé­le földi hatalom. Amidőn azután mi emigránsok, erre a kon­tinensre jutottunk, hi­ába kerestük a pásztor­romantikát. Jó, jó, a nyugaton van még talán egy-két cow­boy, de ezek már inkább a stampede­­eken való díjak nyerésé­re és a televízió képer­nyőin való megjelené­sükre gondolnak, mint a ranch-ok gulyáira. A kontinens keleti és kö­zépső részén azután cso­dálattal fedeztük fel, hogy más őr működik éspedig igen eredmé­nyesen a nyáj kordában tartásán: az elektromos pásztor. Ez olyan drótkerítés­ből áll, amelybe gyenge elektromos áram van bevezetve. Ha az őrzésé­re bízott állat hozzáér kis elektromos ütést kap. Az ütés nem fáj, de kellemetlen. Sok ilyen kellemetlenség után az állat megszokja, jobb nem megközelíteni a drótot. Persze jobb len­ne áttörni rajta, mert látja, hogy a szomszéd­ban a mező gazdagabb, a fű zöldebb és nincsen kerítés. Ott lenne az iga­zi élet, a szabad élet. Persze lenne veszély is, mert talán meg kellene küzdeni farkasokkal, medvékkel, szembenéz­­ni éhséggel, szomjúság­gal. Viszont a kerítésen belül nincsen veszély, nincsen kockázat. Min­dig van élelem. Gondos­kodik arról a láthatat­lan „nagy testvér” ak­kor is, ha a mező kiszá­rad. Ha nagy a hideg, istállóba is lehet men­ni szénát majszolni. Könnyebb az élet belül, mégha lélekölő is. Hazánkban az elektro­mos pásztor rendszerét nem a ménesekre/ a szi­laj gulyákra alkalmaz­zák, hanem a népre, ma­gyar testvéreinkre. Hruscsov meghatározá­sa alapján gulyás kom­munizmusnak nevezik.. Akik alatta élnek, kapnak bőven enni, inni, van számukra védelem a kívülről, főleg a felül­ről jövő behatások ellen, de­ be kell tartani bizo­nyos korlátokat, nem szabad túllépni bizonyos kereteket, mert akkor automatikusan műkö­désbe lép az elektromos pásztor, a kommunista rendszer szabadságkor­látozó ellenőrzése. írhat az író, amíg megmarad a Magyar Írószövetség vonalán (amelynek ve­zetőségét a kormány hagyja jóvá), prédikál­hat a pap, amíg szavai nem kerülnek összeüt­közésbe a vallási ügyek­ben mindenható Egy­házügyi Hivatal által le­fektetett irányelvek­kel. És próbáljon sztrájk­ba lépni a magyar mun­kás papíron biztosított jogai megvédésére, pró­báljon lengyel módra szabad szakszervezetet létesíteni, azonnal bele­ütközik a, ,nagy testvér’ ’ által köréje vont elektro­mos hálóba. Ha bárki ki akar törni belőle, nem hurcolják el többé éjjel, hogy az ÁVH börtöneiben félig, vagy teljesen agyonver­jék, mint a Rákosi idők­ben, vagy az ötvenhatos szabadságharcot követő években. Polgári ruhás állami szervek „baráti megbeszélésre” hívják be, amelynek folyamán azt „tanácsolják” neki, hogy hallgasson, mert különben elvesztheti állását, lakását, sőt súlyosabb bajok is ér­hetik. Így járt el a Ká­dár rendszer a lakitelki írókkal, akiknek Ady Endre körét feloszlat­ták, így lép fel a kato­likus bázisközösségek­kel szemben, amelyeket üldözésbe vettek. Aki vo­nalasan ír, az biztos le­het benne, hogy műveit kiadják. Aki­ nem, annak legfeljebb a szamizdat Beszélőben jelenhet meg írása. Ha egy tanu­ló vallásoktatásra jár, vagy bérmálásra, kon­firmációra jelentkezik, „tapintatosan” közlik vele, hogy az egyetemre való felvétele „könnyen nehézségekbe ütközhe­­tik”. Ilyen eszközökkel éri el a rendszer, hogy a templomok kiürülnek, a szólásszabadság ügyét szívükön hordó írók kül­földre menekülnek, vagy elhallgatnak. Az országban csend van, a nemzet némaságra van ítélve. A rendszer elek­tromos pásztora éberen őrködik azon, hogy az is maradjon. Mi, akik a magyar nép és nem a rendszer olda­lán állunk, súlyos aggo­dalommal látjuk, hogy ez a felülről a népre erőszakolt csend milyen szörnyű belső megha­­sonlásra vezet a nem­zetben. Sokan, nagyon is sokan, az alkohol má­morában keresnek pilla­natnyi enyhülést. Az érzékenyebb lelkűek kö­zül sokan, túl sokan az öngyilkosságba mene­külnek. Sok magyar anya azért nem szül gyermeket, mert nem akar lelki, szellemi béklyóba kerülő utódo­kat hozni a világra. Ránk, szabadvilági ma­gyarokra vár a feladat, hogy ráirányítsuk a vi­lág figyelmét arra, hogy a magyarországi gu­lyáskommunizmusnak milyen nagy az ára: a magyarság történelmi hivatásának, elszakított testvéreivel, való egye­sülési törekvéseinek, lelki és szellemi felúju­­lásának, lassú megbé­nítása. A szabadvilági magyarok e heti Világ­­kongresszusán nyílik er­re egyedülálló alkalom. Rigó-fütty a Kárpátokban Ez a címe a,New Yorkban élő, száműzött magyar író Iváni Zol­tán elbeszélő kötetének, amely a torontói ma­gyar kongresszus alkal­mával mutatkozik be az olvasónak. Ez a rigó a Kárpátok erdélyi bérce­in fütyürészett, ahol a szerző ifjúkorában hal­lotta. Más szóval, mese­országban, ahol óriások gyúrták a hegyeket, tündérek szőtték a szi­várványt, és a kisdede­ket anyatej mellett me­sével táplálták. Ettől lettek olyan színesek és eredetiek az emberek. Iváni Zoltán egyike azoknak a szerencsések­nek, akik itt töltötték gyermekéveiket és fia­talkorukat, hogy sose fe­ledjék a látottakat és a hallottakat. Ahogy Il­­­lyés Elemér írja meg­kapó előszavában: „E kötet nem tartal­maz egyetlen­­elbeszé­lést, egyetlen karcolatot sem amelyből valami­lyen formában ne csen­dülne ki a szülőföld utá­ni végtelen szomjúság... Az elbeszélések soraiból jóság és emberszeretet csendül ki, a lelki töré­sek elcsitulnak, az erdé­lyi józanságban, a ki­apadhatatlan derűben és a szülőföld szereteté­­ben, amely örökös ihlet forrásává vált. Lélekbe lopózik a bizakodás, a Összejövetelek Szeptember 19. A csiká­­gói Magyar Társalgó és Betegsegélyző Egylet fennállásának 90. évét ünnepli „Diner dance” keretében, makacs és szinte indoko­latlanul naiv szeretet a szelíd lámpa fényénél...” Iváni Zoltán, aki er­délyi újságíróként ke­rült Budapestre, majd onnét seperte a történe­lem vihara Amerikába, — szülővárosát Kézdivá­­sárhelyet sohasem té­vesztette el szeme elől. Az alakok akiket megírt, régen a temetőben por­ladnak, az új népszám­lálók talán fejfájukat is átírták már, de Ivá­ni Zoltán bájos könyvé­ben újra élnek, esznek isznak, szeretnek és szo­­morkodnak. Krúdy Gyula írásait idézi az a megjelenítő erő amivel Iváni vissza­varázsolja a múltat. Költőként kezdte, első megjelent kötete a „Pil­letánc” az 1956-os ma­gyar szabadságharc friss emlékeit hirdette lírában. Jelen prózai írásaiban is költő maradt Iváni Zoltán. Néhai neves pro­fesszora, Gyallay Do­mokos tanította ma­gyarra, a tanár büszke lenne most tanítványá­ra. A szomszédok, a fél­nyakú Balló, a csizma­dia, Zsuzsané, vagy Csongor Ede főtanácsos­úr akikről éles pillanat­­felvételeket készített és titkaikat most ország­világ elé tárja, talán kis­sé berzenkednének. Az olvasó azonban hálás lesz Iváni írásaiért amelyeket Vigh István kiváló rajzai kísérnek. A „Rigófütty a Kárpá­tokban” a magyar könyvüzletekben várja találkozását az Olvasó közönséggel. EGYHÁZI NAPTÁR Szent István Király Egyházközség 2015 V. Augusta Blvd. Chicago, III. 60622 — Tel: HUG-1896 Lelkipásztor: Ft. dr. Mihályi Gilbert plébános Szeptember 19. vasárnap: Hálaadó szentnyise a Chicago és Környéke Első Magyar Tár­salgó és Betegsegélyző Egylet fennállásá­nak 90. évfordulóján. Utána a Hétvégi Magyar Nyelv Iskola, megkezdése: szülői értekezlet és­ be­iratás. . ■ Október 3. vasárnap: Megemlékezés II. János Pál chicagói látogatásáról. Az Oltáregyle­ti reggelin a pápai látogatásokról Várfay István filmet vetít. Október 10. vasárnap délután: A Szent Teréz Kongregáció őszi BUNCO-ja. Október 24, vasárnap: az 1656. októberi sza­badságharc évfordulója: ünnepi szentmi­se és megemlékezés Október 31, vasárnap: Szentségimádás és lel­kinap. A résztvevőknek ebéd. Sebők Utazási Iroda Repülő-hajó-vonat-autóbuszjegyek Olcsó egyéni és csoportos utazások bel- és külföldre KEDVEZMÉNYEK! Nem mindegy, mennyiért utazik. Forduljon tehát irodánkhoz! CHICAGO-FRANKFURT-CHICAGO APEX: $ 549.00-től Nálunk hitelkártyára is válthat jegyet! Külön szolgáltatásunk: szabványmére­tű színes útlevél— és vízumfénykép. A helyszínen azonnal elkészül! Rokonkihozatal akár egy évre is! BUDAPES­T-CHICAGO-BUDAPEST $ 706.00 Újamerikásoknak ingyen tanácsadás! GYÓGYSZERB­IKKA—pénz és cso­magküldemények! i $ . 38.36 Ft Hites közjegyzőnk lefordítja, hitelesíti­ okmányait, leveleit. Újjáalakított irodánk heti hat napon várja Önt.Parkolóhely az épület mögött] ! Telefon: (312)477-1484 | este hagyjon üzenetet. | SEBOR TRAVEL SERVICE] 561 W. DIVERSEY PRWY CHICAGO, IL. 60614 Mózsi Ferenc és Ágnes

Next