Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-03-05 / 10. szám
Harmadszázados évforduló A régi magyar (azelőtt királyi) közjegyzői intézményt, a gazdasági és tulajdoni változásokra tekintettel, 1950-ben sajnos megszüntették, néhányat közülünk bírói státusba átvéve. A magam részéről állásomról lemondottam és az esküt nem tettem le. Azóta volt kartársaim úgyszólván majd mind meghaltak, de a Sors kegyelméből változatlan energiával tovább dolgozom itt, mégpedig kivételezetten hatásköri vagy egyéb megszorítás nélkül, közjegyzőként. Illő, hogy a nagymúltú régi magyar intézményről ezen harmadszázados évfordulón valaki megemlékezzen. A helyes jogszolgáltatás a hiteles bizonyságot kutatja, szükségesn A hites bizonyság a jogszolgáltatás pillére. A magyar közjegyzői intézmény a német és francia jelleget viselte. Ma is a franciák által lakott Quebeckben fennáll a jogilag erősen képzett, kivételezett közjegyzői kar. Annak idején az általunk szerkesztett közjegyzői okirat, mint abszolút bizonyítóerő, közokirati jelleggel felruházott okmány volt. Ez lehetővé tette a jogbiztonságot, a megelőző lehetett nyugdíjazni. A közjegyző sajátságos, független hatáskörének célja a közhitelesség. Valótlanságot magyar közjegyzői okirat soha nem tartalmazott, valótlanságot soha nem bizonyított a magyar közjegyző. Rendíthetetlen hitelt élvezett. Működésünket értelmi, érzelmi és emberi magatartás uralta. Kinevezésünket megelőzte egy erős szakmai, erkölcsi, valamint a magánéletre is kiterjedő vizsgálat, a kártya vagy hasonló szenvedélymentesség távolléte, valamint az adott vagy írott szó szentségének és közhitelének megtestesítése. Egyedül ő használhatta a magyar címert a névgyűrűje közepén. Ez volt a régi magyar közjegyző. S most, amikor külföldön mintegy pecsétől működöm, emlékeztetem azokat a ma már idős honfitársaimat arra, hogy annak idején a közjegyző minden látogatója a tárgyilagos jog ihletésével, emelkedett az örökösök közti vitában és tudta, hogy becsületes, jóindulatú tanácsért bármikor kopogtathat a közjegyző ajtaján. Minket nem jellemzett a pénz hajhászata s a közjegyző közéleti tekintély volt, az jogvédelmet és csők- őszinteségnek, gerinkentette, — majdcsak cességnek, a jogeszkizárta a pereket, mériynek, a jogjegye-kinevezésünk élet-lemnek letéteményefogytiglani volt, s nem se és ezen magatartással a nép nevelője. A tízmilliós Magyarországon összesen egyszázhetvenöten voltunk közjegyzők, jómagam Budapesten. Itt a magyar honfitársaim a régi magyar közjegyzőt hiszik, vagy vélik megtalálni. A különbség óriási, felmérhetetlen. Itt minden ügyvéd, a képesítésénél fogva úgynevezett közjegyző is. Eszerint itt, csupán Ontarioban kb. tizenegyezer közjegyzői névre jogosult személy van. Minthogy pedig a kormányzat is nevezhet ki (ma már nem csinálják) közjegyzőt, így azután még a középiskolai végzettséget sem elért személy is lehet közjegyző. Az Egyesült Államokban, Sarasotában láttam egy táblát, borbély és közjegyző. Az ilyen jogilag nem képesített személyek csupán aláírásra, vagy kisebb jogkörre vannak korlátozva, melyet többékevésbé betartanak. Tehát a közjegyzőnek itt a kinevezése, személyes hatásköre, stb. stb. egy európai közjegyzővel össze nem mérhető. A fogalmak országonként és helyenként mások. Mert kérem Iránban a bírónak nevezett személy képzettsége, stb. távol áll a nyugati értelemben vett bírótól. Csak a futballbíró alatt értjük mindenütt ugyanazt a személyt. S most a harmadszázados évforduló alkalmából magam is örülök, hogy pontot tehetek kesernyés cikkem végére. Dr. Kelényi Pál KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az 1956-os októberi-novemberi eseményeknek otthon és az emigrációban egyre növekvő irodalma van. Nem csoda, hiszen történelmünk egyik kiemelkedő cselekménye volt. Ez a kiterjedt publikáció most újjal gyarapodott. Az 1956-os ellenállás egyik központjával, a Corvin közzel foglalkozik. Szerzője Ungrátz Gergely, akit bajtársai parancsnokuknak választottak. Tehát nemcsak történelemről ír, hanem történelmet írt, csinált és irányított. Elöljáróban megokolja írásának miértjét. Úgy érzi, hogy ezzel elsősorban a magyar történelemnek tartozott. Az Úristen talán éppen azért tartotta meg, hogy ne vigye sírba magával a magyar történelem eme rövid, de jelentős eseményének átélését, ami az egész magyar forradalom megértéséhez annyira elengedhetetlen. De igazában szükségét érezte megválaszolni mindazoknak az otthoni és külföldi szónokoknak, cikkeknek és könyveknek, amelyek szerinte tudatosan kiforgatják az 1956-os magyar forradalom szellemét és eseményeit, s így igazságot szolgáltasson hős bajtársai bemocskolt emlékének. A könyv teste a forradalom és a szabadságharc október 23 és november 14 közötti küzdelmének naponkénti leírása, illetve magyarázata. Izgalmas olvasmány, igazán „regény”. Pongrátz Gergely könyve két tényt különösen bizonyít és kihangsúlyoz. Az egyik eléggé ismert, a másik leleplezése annak, amit sokan — otthon és az emigrációban egyaránt — nem hallanak szívesen, vagy pedig sohasem hallottak. Elsősorban a bevezetőt szánja rá arra, de az egész művön át ismételgeti azt, ami meggyőződése, hogy ti. a magyar forradalom és szabadságharc leveréséért az Egyesült Államokat, illetve Eisenhower és Dulles magatartását teszi felelőssé. E tételnek nemcsak dokumentációs érvei vannak, amiket a szerző felsorol, hanem tapasztalatai is. E sorok íróját Bartók László volt bécsi követünk hívatta Bácskai Bélán keresztül washingtoni otthonába az ötvenes évek végén. Ugyanis olvasta sokszorosított kiadványomat az USA-nak a magyar forradalommal szemben tanúsított viselkedéséről, s már a nagybeteg követ nekem is el akarta mondani azt a tragikus, szinte hihetetlen tapasztalatát, amit az 1956-os események Egyesült Nemzetekben való tárgyalásának megfigyelőjeként élt át: azt az átlátszó, aljas kétszínűséget, amellyel az Egyesült Államok ENSZ küldöttsége, de még maga Henry Cabot Lodge követ is, míg látszólag serényen dolgoztak a magyar nép ügyéért, a háttérben szinte szabotálták a magyar nép javára való sikeres kibontakozását. A másik, amit igen fontosnak tart a szerző elmondani, az a leleplezés, hogy Maléter Pál nem hős, mártír a hazáért, hanem áldozata saját ambíciójának. Tételét Pongrátz Gergely Maléternek ama sorsdöntő napokban elhangzott szavaival és mutatott viselkedésével bizonyítja. Az egész munkán át ez a vád újra és újra előkerül. A szerző ítélete határozott és végleges. Nem ingadozik, mert nem mendemondára alapítja, hanem saját átélésére, arra, amit hallott és látott. Ezek alapján a Corvin köz parancsnoka kimondja, hogy Maléter Pál „rendszerhű elvtársnak” megmaradt, aki volt (97. oldal). Anynyira, hogy ezért felelősnek tartotta a rendeződés után. Szemébe is mondta, amikor egyszer Maiéter átjött a Corvin köziekhez, hogy a rend visszaállítása után lesz mit magyarázkodnia egy független bíróság előtt (120. oldal). A szerző itt minden kétség nélkül ikonoklaszta, de tanúsága olyan meggyőző, hogy az olvasó nem tud vele ellenkezni. A 15. oldalon Mikojánt a Szovjetunió külügyminiszterének nevezi. Ez elírás. Tudtommal ő sohasem szolgált ebben a pozícióban. Ami pedig a Corvin köz szerepét és jelentőségét illeti, nem kétséges Pongrátz Gergely dokumentációja alapján, hogy ez volt az ellenállás központja, a katonai küzdelem és siker nélkülözhetetlen és letagadhatatlan csoportja. Amit végbevittek, nem rang és katonai kiképzés eredménye, hanem magyar szívük, eszme odaadó szolgálatának vívmánya. Igazában a Corvin köz volt a forradalom. S a „pesti srácok” az 1956 októberi csillagok! A nyomda és a könyvkötő elegáns munkát végzett. Gerebenics Antal (Chicago) fedőlapja a Corvin köziek győzelmét ünnepli a kilőtt orosz tankon, ami 1956 októberének nemcsak legismertebb fotográfiája, de a legbeszédesebb is. Az egész könyvön Pongrátz Gergely küldetéstudata és izzó magyarságszeretete árad szét. Érdemes volt megírni a Corvin köz küzdelmének történetét. Meg kellett írni! Ötvenhat forradalmának szükséges és nélkülözhetetlen darabja. A Corvin köz parancsnoka így teljesíti még ma is népe iránt való kötelességét. Minden száműzöttnek, minden nemzeti szellemű emigránsnak ajánljuk, hogy szerezze meg ezt a munkát. És az otthon ellenállóival együtt folytassuk tovább — ha más körülmények között is! — a Corvin köz hősi, bámulatos, legendás küzdelmét Magyarország felszabadításáért! dr. Mihályi Gilbert★ Megrendelhető a Vasárnap könyvosztásán, P. O. Box 2464, Youngstown, Ohio 44509. Ára 18 dollár, plusz portó. Pongrátz Gergely: Corvin köz, 1956 CCCL& £ £iqum& 4129 W LAWRENCE AVE WE OELIVER 725-1812 665-5030 ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA, RIBS, CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visit Our VineyardJor Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining Room Párizs, Ó Párizs. A farsangi összejőve tovább, de egy fölenge- félelmetes? Férfi vagy teleken érdemes figyedett nagy testvéri han- nő? Jemmel kisémi miről beszélnek kedves honfitársaink a leglelkesebben? Megérkeznek, mosolyognak, ragyognak de az ember érzi ez csak olyan felület-máz. A valódi, testet-lelket megmozgató, szemet csillogtató, egész estét betöltő téma amikor a háziasszony megkérdezi az egyik vendégtől (akiről tudja, hogy betegeskedett) hogy vagy? Én mondom, a továbbiakban eldőlt az est sorsa. Jó lesz. Dől a panasz. Aki éppen nem beteg (depressziós, fogafáj, szédül, stb.) az anyagi csődben van. Bőven tárgyaljuk a saját és világ bajait (Franciaország déli tengerpartján pl. hirtelen 23 cm-t apadt a víz és senki nem tudja mi ennek a jelenségnek az oka?) közben sűrűn töltjük a poharakat, „a tálakat is újra kell rakni, minden ízlik, étvágy nekünk mindig van. Elgondolkodtam ezen s megállapítottam, hogy mi magyarok nagyon okosak vagyunk. A világ legjobb gyógymódját találtuk föl, a csoport terápiát. Az a rengeteg panasz meghallgatásra sőt rálicitálásra talált, közben egy kicsit becsípünk, fölengedünk s máris vigasztaljuk egymást. Aztán már nem is tudom hogy megy gulatban fogadjuk az érkező francia vendégeket (ezeket mindig kéthárom órával későbbre hívom mint a honfitársakat). Azok meg csak néznek s viszik hírünket; el, ezek a magyarok boldog fajta. De most más hírt is visznek... Különben nehogy valaki is azt gondolja, hogy a franciák kimaradtak az általános világbetegségből a depresszióból. Nem. Sőt, jobban előveszi őket mint minket. Megérkeznek mosolyogva, rengeteg virággal (szerencsémre cserepes virágokkal, így nincs gond a vázákra) de a mosolyuk fáradt, a mozdulataik is azok, s oly „gyöngécskék” (mondaná drága emlékű nagymamám) hogy kettesével ülhetnének egy fotelba. Szeretik az italt, mint jó bort termő országok lakói, s aztán ők is rákezdik. De náluk a „panasz” csak divat, nem is áll jól nekik. Nálunk magyaroknál az est elején kiömlik a panasz mint a láva, de elfolyik hamar és nincs nyoma sem. ősidők gyakorlata ez. Az övék tőlünk nagyon idegen tudathasadásos jelenség. Az egyik szőke csoda hirtelen megragadta férje karját s mereven, húzódozva a szoba egy pontjára nézett, megint itt van, suttogta. Megtudtuk, hogy ez a nő általában több személyt lát, mint amennyi jelen van. Ez aki most itt volt „többletbe” ez egy cigány aki őt üldözi. Mi magyarok nagyot néztünk. Ilyen témával nem tudunk mit kezdeni. Mindenre van válaszunk, de láthatatlan cigányra nincs. Hogy bizonyíthatnánk be neki, hogy itt egy fia cigány sincs ha egyszer ő látja? Óvatosan kérdezgettük, milyen az a cigány Nem is tudom, nem félelmetes, — válaszolta, de miért van itt? Aztán hozzátette, férfi. Nagy zavarban voltunk. Egyikünk a férjtől kérdezte miért nem viszi orvoshoz? Vittem, legyintett, többeknél is jártam vele, nem tudnak segíteni. Nem voltál valami szeánszon? — faggattuk Anne-t. Nem volt. Közben a „fogfájós” magyar (szép fekete ember) fülembe súgta: van valami cigány lemezetek? Van, bólintottam csodálkozva. Erre belémkarolt s magabiztosan mosolyogva súgta, meggyógyítom! Miközben a lemezt kerestem arra gondoltam, hogy ez a férfi otthon építész volt és sokszor emlegette több cigány volt a keze alatt kik rajongtak érte. Híre ment, mert úgy dolgoztak nála mint sehol máshol. Talán tőlük tanult valamit? — Itt a lemez! Átvette, majd a nőhöz fordult. — Anne, hol áll a cigány? Az egész társaság elhallgatott. Egyik másik férfi oda is szólt neki (magyarul) ne hülyéskedj Gyuri. „Bízzátok rám.” . Anne a hintaszék felé mutatott. Gyuri erre, kezében a lemezzel odafordult. Ide figyelj te cigány, az az érzésem, hogy téged valami na,gyon bánt. Most a te tisz-teletedre és vigaszodra fölteszek egy szép muzsikát melyet magyar cigányok húznak. S föltette. (A franciák nem értvén mit mondott a későbbiek folyamán arról faggattak bennünket, mit mondott, milyen „varázsszavakat” mondott Gyuri?) Anne fölengedett, majd egészen eleven lett, a „cigány” eltűnt. (Amint a boldog férj később Gyurinak megtelefonálta, azóta sem jelentkezett.) Mondanom sem kell az est nagyon jól sikerült. Minden csoportban misztikus eseteket tárgyaltak, suttogva, hogy Anne ne hallja, közben nem szűntünk meg azon csodálkozni, hogy itt mi történt ma este. Mert mindenkire ránehezedett valami furcsa zavar, ami Anne fölengedésével teljesen elmúlt. Gyurit azóta is bíztatják a franciák nyisson lelki gyógyszalont, meggazdagodna, ő legyint, nem értek én hozzá. A cigány? Hát igen, de azt sem értem, csak a jó Isten tudja mi közöm velük. SZŐKE KLÁRI Sikeres tüntetés Jalta ellen Montreálban A montreáli vasfüggöny mögötti nemzetiségi csoportok február 19-én nagy utcai tüntetést rendeztek a jaltai egyezmény ellen. A többszáz főnyi tüntető a szovjet konzulátus elé vonult, követelve az egyezmény érvénytelenítését. Magyar részről a Magyar Bizottság, az eszközzel kell küzde MHBK és az Aranykont mindaddig, amíg a Junk Klubja szervezte nyugati közvéleményt meg a helybeli magyarság részvételét. Délután a McGill egyetemen rendeztek konferenciát, amelyen Eva Bradley, a Harvard egyetem nemzetközi jogi tanára tudományos alapon mutatott rá az egyezmény súlyos politikai következményeire. Magyar részről dr. Baráth Tibor történelemprofesszor szólalt fel, rámutatva, hogy a jaltai igazságtalanság ellen minden téren és maiden meg nem győzik az ottani rendezés tarthatatlanságáról. Márai Sándor könyvei: ítélet Canidosban $ 3.50 Judit és az utóhang $ 10.00 Jób és a könyve $ 15.00 A delfin visszanézett $ 12.00 San Gennaro vére $ 10.00 Megrendelhetők: Újváry- „Griff’ Kiadó Titurelstrasse 2 D-8000 München 81 Telefon: (0 89) 98 94 23 négy Nyelven a magyar SZABADSÁGÉRT!jsí! MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 MQnchen 34 Pontr. 70. Qannany Felelőa szerkeszti ét kiadó: KECSKÉSI-TOLLAS TIBOR r*‘~“» «aawa.il— Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenként a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)......................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Dl. 60053 FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Férfi női és gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés ♦ szükséges. Tel: 463-4898 7. oldal MARTHA B. BAUMGARTEN 4601 N. WESTERN AVENUE CHICAGO. ILLINOIS 60625 (312) 561-5559 CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT ACCOUNTING INCOME TAX High quality professional service dedicated to save you money Payroll tax return Financial státements: montly, quarterly, annually Personal or corporation trust funds Bookkeeping services Initial Free consultation 24 Hour telephone answering service By appointment only, Please call: 561-5559 M.B. BAUMGARTEN