Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-04-09 / 15. szám
Cserebogár... sárga cserebogár Apróságok emigráns életemből Egy olvasó a közelmúltban telefonon azt kérdezte tőlem, mondja Mr. Molnár, maga egy „dipises”... azaz egy ,,displaced person”... mégazabb egy elhurcolt személy? E kérdéstől bezsongtam és füstölni kezdtem. Nem drága szőröm... kegyednek rossz a fülhallása, mint a Csóré Lajos bandájában a bőgőhordozónak. Engem nem hurcolt el soha senki. Mint tartalékos tisztet 1945 februárjában hozzácsaptak egy Dunántúl leharcolt, lerongyolódott és „átszervezés” céljából Nyugat felé irányított kisebb honvéd alakulathoz. Mindig szerettem, ha lerongyolódás közben nekem estek és át akartak szervezni Az átszervezéshez a legfelsőbb parancsnokságnak azonban már nem volt ideje, mert az átszervezés előtt szőröstől-bőröstől és az égés alakulattal együtt sikerült amerikai hadifogságba esnem. A fogságban mesés dolgom volt E táborban előzeteg orosz hadifoglyok tartózkodtak s ezért térdit gázoltunk a tetőkben A tetvek azonban nem Molnár Zsigmond voltak finnyásak, az amerikai négert ugyanúgy marták, mint bennünket. Ekkor az amerikaiak elrendelték a tábor lerombolását és fels égetését. A tábor romba 2 . dőlt, leégett, de a tetvek megmaradtak. Meg és íi meg. Ezért a derék - „amik” tetűirtási versenyt írtak ki a magyarok részére. Egy font a tetűért 1 pakli amerikai a cigaretta. Az első díjat 1. egy élelmes őrmestert nyerte meg, aki a tejük közé napon szárított is cserebogarakat morizsolt bele, hogy fontra többet nyomjon. Azóta i nem bírom azt a szép magyar nótát, hogy : „Cserebogár, sárga cserebogár”. ker. A fogolytáborból a dearék amerikaiak 1945. augusztus 15-én, a mai gyár Nagyboldogasszony íz napján rúgtak ki, amilkor már biztosak voltak az benne, hogy nem fogok B- beleavatkozni távolkelelti hadieseményekbe. ?- Nyertek. Nem avatkozttam bele. Elláttak 3 naiy pi hideg élelemmel és r- azt mondották, hogy: ig out! Mars ki innen! Kik, marsoltam. De mivel 20 hétig szakadt az eső és a sátrak alatt nem jutott számomra hely, alaposan megfáztam és így el voltam látva nemcsak háromnapos hideg élelemmel, de háromnapos hidegleléssel is. München külvárosában találtam egy igen szép rombadőlt házat és egy hatalmas aknatölcsért s mivel az idő hirtelen igen melegre fordult, ott napoztam reggeltől estig, szívtam a fogolytáborból magammal hozott kb. 2 kilónyi cigarettacsikket, s 1 hét múlva oly barna lettem, mint egy Teheránban kivégzett perzsa külügyminiszter. • Németül mindössze annyit tudtam, sőt ma már jóval kevesebbet, mint amennyit a gimnáziumban Klein Malac úr, a német tanárunk pofozott belém. E csodás német tudásom hírére 1947-ben egy bajor kis városka bírósága beidézett törvényszéki szakértőnek egy örökösödési perben. A beidézett két ügyfél: Géczy Barnabás egykori volt magyar katonatiszt, aki a 20-as években költözött Németországba, de mindvégig magyar állampolgár maradt, akinek egy kitűnő tánc és szalonzenekara volt. Géczy elhunyt felesége vagyonos svéd állampolgár volt, közös fiúk viszont német állampolgár. Az apa és fia a vagyon miatt ügyvédhez fordultak és így bíróság elé került a dolog. A bajor bíró nem tudta, hogy magyar, svéd, vagy a német örökösödési jog alapján ítélkezzen-e? Egy félelmebeteg magyar ismerősöm javaslatára a bíró engem idézett be, hogy a magyar örökösödési törvényekre nézve kihallgasson. Itt magyar-német hivatalos tolmács segítségével elmakogtam amit tudtam, sőt azt is amit nem tudtam. Halandzsázásom kezdett a bírónak gyanús lenni, s 10 perc alatt úgy rúgott ki a tárgyalóteremből, hogy a lábam se érte a földet, illetve a magyar örökösödési jogot. Bajorországi éveim alatt ez volt a legmagasabb közszereplésem, bár egy ízben még tolmácsi szerep eljátszására is felkértek egy dél-bajor és egy északi fríz paraszt között. Egy árva facsaró szavukat sem értettem, mert oly hangokat préseltek ki magukból, mint akiknek gége rájuk van. ők azonban kiskunsági pulikutya-szerű németségemet megérthették, igen meg lehettek velem elégedve, mert tolmácsolásom után magunkhoz szólítottunk 1 üveg 3 csillagos égzengetően büdös háziszőttes bajor krumplipálinkát, amitől azonnal kitört rajtam a m.kir. nemzeti allergia és rögvest megtanítottam a buszma bajort és a morcondi friz parasztot a kiskunsági rókatáncra. Féllábon. A ezer évvel ezelőtt Ázsifában... ha írtak egyáltalában... hogyan írták, vagy ejtették ki az ilyen olyan, vagy amolyan, s ma közhasználatú magyar szavakat. Jó emigránsaink egy része a kérdéssel nyíltan foglalkozik, vagy suttyomban a paplan alatt. Egy túlbuzgó magán-nyelvész magyar testvér, akinek a jó magyar neve lehetett, talán Ko- vács, Tóth, Molnár, Szabó, vagy Nagy... egy hozzám intézett levelé- ben arra kért, változtassam át a nevem Szumir Zsigmondra. ő is megváltoztatta a nevét és levelét Szumir Ede névvel írta alá. Rövid válatszomban zokogva közöl-tem vele, elkésett e prepozíciójával, mert már be is adtam az illetékes szervekhez a kérelmemet, hogy becses nevem a jövőben Finn-Ugor Zsigmond lehessen, így előkelőbb, mert az új családi nevemben egy kötőjel is van. És az emigrációnk végnapjaiban végeredményben az előkelőség a fontos. Ha megkapom a névváltoztatást, engedélyt, akkor én is elő leszek kelve... és nem lesz ilyen páni, vagy jobbágyi hangzású nevem, mint a Molnár. Magyar szülők figyelmébe! Rendelje meg a NYOLCADIK TÖRZS-öl saját magának és gyermekeinek, unokáknak, akik nem értik a magyar nyelvet, hogy ismerjék meg magyar örökségüket. Angol-magyar havi lap. Negyedévenkénti melléklete a „Transylvanian Quarterly:” & $ 1Ö.00 'egy évre. P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. EKU 28 MALT LIQUOR EKU BAVARIA DARK RESERVE Special Bavarian Dark Beer Precisely right, crisp, clean and clear. Brewed from finest malt, hops and pure mountain spring water in strict accordance with the Bavarian Purity Code established irr the year 1516. Münchner Wéissbier It was quoted by the Chicago Tribune as the No. I. beer of the world! Exclusively Imported by Joseph Gies import importers and Distributors 3345 North Southport Avenue Chicago, IL 60657 GRaceland 2-3330 COMPLETE ALTERATIONS! REMODELING—RESTYLING Férfi női és gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés * szükséges. Tel: 463-4898 9. oldal Madrid beszél... Szirtiok ki nem látta tanácsosnak, hogy a sziklaorom tövén ilyen „spanyolbarát állásfoglalást” tegyen. A határt így csak egy ember lépte át , többször, tiltakozásból mászott át a rácson, amie kétszeresen is bünteten- adó cselekmény: egy- a részt mint minden engedély nélküli határátlépés, másrészt mint az 1969-es határzár áthágása. Ez ugyanis kifeje-zetten megtiltotta, hogy akár szárazföldön, akár a vizen, akár levegőben spanyol felségterületről , közvetlenül gibraltárba utazzanak. Ha valaki minden áron oda akar jutni, először Algecirasba kell mennie vasúton, országúton vagy repülön. Onnan hajón kel át a marokkói Tengerbe, Tengerből pedig ugyanígy Gibraltárba. Hogy ez milyen pénz- és időveszteség, nem kell külön hangsúlyozni. Legfeljebb azt jó hozzátenni, hogy a gibraltári szoros vidékén vihar miatt néha szünetel az átmenő forgalom. 1969-ben valószínűleg nem gondolta senki, mi■lyen sokáig fog a zárlat tartani. A hosszú határ-zár nem vitt közelebb a probléma megoldásához, családokat vágott ketté és rászoktatta az embereket, az angol és a spanyol útleveleseket, hogy egymással háttal üljenek. A néhányezer spanyol, aki gibraltárban dolgozott és naponta lépte át a határt, elvesztette az állását. A szomszédos „Campo de Gibraltar,” a gibraltári síkság fejlődési terve nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s nem tudta a munkanélkülieket felszívni. A spanyolok helyét Gibraltárban olcsóbb és igénytelenebb marokkói munkaerőkkel töltötték be, akik többnyire szükségszállásokon alszanak és hétvégén hazamennek Afrikába. Nemsokára azonban ezekre sem lesz szükség, mivel 1983-ra bejelentették a hajógyár bezárását. Ami a lakosság nem spanyol elemeit illeti, — sok az arab, máltai és indiai eredetű, tehát nem őslakosok, mint a híres gibraltári majmok sem azok, — aggodalommal tekintenek egy esetleges angol-spanyol megállapodás elé. Még akkor is, ha megtarthatnák angol állampolgárságukat, vagy Gibraltár valamelyes önkormányzatot kapna. De a spanyol származásúakat is aggasztja a jövő. Az elmúlt évek hozzájárultak gibraltári öntudatuk kifejlődéséhez és gonddal tölt el az a lehetőség, hogy életszínvonaluk a szomszédos spanyol vidékére csökkenhet. Ahhoz nem fér kétség, hogy az egész gibraltári ügy ellentmondásokkal van tele. Ezt a kikötővárost az angolok 1704-ben, a spanyol örökösödési háború alatt a spanyol trón egyik jelöltje, Habsburg Károly őherceg (a későbbi VI. Károly császár, ill. III. Károly magyar király) számára foglalták el. Trónra azután mégis Bourbon Fülöp lépett és Gibraltár az 1713-as utrechti béke szerint angol lett. A XVIII. században ugyan kétszer is ajánlatot tettek visszaadására, de a spanyolok a politikai feltételeket nem fogadták el. A fegyveres visszafoglalási kísérletek nem jártak eredménnyel és 1783-ban a versaillesi béke megerősítette az angol uralmat. Státusa 1830-ban változott, akkor lett „koronagyarmat” kormányzóval az élen, 1969- ben pedig Londontól alkotmányt kapott. A második világháború után ütött a brit világbirodalom utolsó órája és területei egymás után érték el az önálló államiságot a hatalmas „indiai császárságtól” apró karibi szigetekig. London jó képet vágott a történelmi változásokhoz és a függetlenségek kikiáltásánál rendszerint nem hiányzott az angol királyi család egy képviselője. Úgy látszik azonban, hogy egy 6,5 négyzetkilométeres, 25.000 lelket számláló terület elvesztésébe, Gibraltáréba nem tudott volna beletörődni. Ezt látszott megerősíteni az is, hogy ott szállt hajóra a nászúton lévő angol trónörököspár, ami megint a spanyol királyi párt az esküvői részvétel lemondására indította. Ha az újabb történelemben van olyan kérdés, melyben minden spanyol politikai rendszer egyetértett, az Gibraltár visszatértének a szükségessége. Más viszont a mai gibraltári politikusok véleménye, akik oly sokatmondó, „angol” neveket viselnek, mint Joshua Hassan, Peter Isola, Joe Bossano és Esteban Bellaque. Kétséges is, hogy a bejelentett kapunyitás közelebb vigyen egy mindenki számára elfogadható megoldáshoz. Inkább arra lesz jó, hogy családtagok ölelhessék meg újra egymást, — ami nem kevés, — és új lehetőségek nyíljanak kereskedők és utazási irodák számára. Egy számítás szerint Gibraltárt az első tíz nap alatt 100.000 ember fogja meglátogatni. Az ottani fiatalság hosszú spanyol országutakról és hétvégi kirándulásokról álmodik. Ami viszont magát,,a gibraltári kérdést” illeti, egy spanyol hetilap helyi hagyományt idézett: a szirtfok akkor lesz megint spanyol, ha nem marad ott egyetlen majom sem. Amikor Calvo Sotelo kormányelnök Londonban sajtóértekezleten bejelentette a rács megnyitását, egy angol őrmester Gibraltárban éppen a majmokat etette... RÓNAI ZOLTÁN Síti t. f Marx magánéletének féltve őrzött titka s agyalója halálának 100 esztendős évfordulóját választotta egy író a több, mint egy évszázados családi titok leleplezésére. Karl Marx londoni emigrációja kezdetén, 1850-ben viszonyt folytatott családja szolgáló leányával, Helen Démuth-tal, akit teherbe ejtett és aki törvénytelen gyermeket szült neki. Marx rettegett a botránytól, ami a victoriánus Angliában kezdődő reputációját veszélyeztette volna. Ezért rávette munkatársát és egyben mecénását, Friedrich Engelst, vállalja ő a fattyú apaságát és fizessen érte tartásdíjat. Engels és Helen Démuth hajlandók voltak az öszszeesküvésre, a fiúgyermeket Freddy Engels Démuthot házvezetőnőjeként. Magányos fia ettől kezdve hetenként látogatta Helent. Az Engels lakásban a személyzeti bejárón volt szabad csak belépnie, a konyhába és a cselédszobában tűrték meg csupán. Engels látni sem akarta „fiát”. Marx és Engels halálukkor Freddy-kre egy shillinget sem hagytak. Örökségükben Marx két leánya osztozott. Ők később értesültek a „féltestvér” titkáról. A titok felfedezése villámcsapásként érte őket. Ezután mindketten anyagilag támogatták Freddyt. De nem sokáig, mert Marx két leánya öngyilkossággal fejezte be életét. Freddy Engels 1927- ben halt meg, 78 esztendős korában, szegényen és elhagyatottan, a célnéven anyakönyvezték kl, hogy születése itt és egy londoni munkását tudta volna, családnál helyezték el. Ez a történet a mai Marx sohasem találxista országok krónikákozott fiával. Engels jából természetesen sikeveset és rendszerteányzik, néhol rosszindűletül fizetett utána, Freddy magányosan és elhagyottan nőtt fel. Marx halála után Eulatú pletykaként lábjegyzetben szerepel. De nemsokára a történet könyv formájában a ingels alkalmazta Helen lágpiacra kerül. Chicago & Vicinity. US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Üzleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név:..................................................■...................... □□ Házszám és utca: Város................... . Állam...................Zip Code. t