Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)

1983-04-09 / 15. szám

Cserebogár... sárga cserebogár Apróságok emigráns életemből Egy olvasó a közel­múltban telefonon azt kérdezte tőlem, mond­ja Mr. Molnár, maga egy „dipises”... azaz egy ,,displaced per­son”... mégazabb egy elhurcolt személy? E kérdéstől bezsongtam és füstölni kezdtem. Nem drága szőröm... ke­gyednek rossz a fülhal­lása, mint a Csóré Lajos bandájában a bőgőhor­dozónak. Engem nem hurcolt el soha senki. Mint tartalékos tisztet 1945 februárjában hoz­zácsaptak egy Dunántúl leharcolt, lerongyoló­dott és „átszervezés” céljából Nyugat felé irá­nyított kisebb honvéd alakulathoz. Mindig sze­rettem, ha lerongyoló­­dás közben nekem­ estek és át akartak szervezni Az átszervezéshez a legfelsőbb parancsnok­ságnak azonban már nem volt ideje, mert az átszervezés előtt szőrös­től-bőröstől és az égés­ alakulattal együtt sike­rült amerikai hadifog­ságba esnem. A fogság­ban mesés dolgom volt E táborban előzeteg orosz hadifoglyok tar­tózkodtak s ezért térdit gázoltunk­ a tetőkben A tetvek azonban nem Molnár Zsigmond­ ­ voltak­ finnyásak, az­­ amerikai négert ugyan­­­úgy marták, mint ben­­­­nünket. Ekkor az ameri­­­­kaiak elrendelték a tá­­­bor lerombolását és fel­­s égetését. A tábor romba­ 2 . dőlt, leégett, de a tetvek­­ megmaradtak. Meg és íi meg. Ezért a derék - „amik” tetűirtási ver­­­­­senyt írtak ki a magya­­­­rok részére. Egy font a tetűért 1 pakli amerikai a cigaretta. Az első díjat 1. egy élelmes őrmester­t nyerte meg, aki a tejük­­­ közé napon­ szárított is cserebogarakat mor­­i­­zsolt bele, hogy fontra többet nyomjon. Azóta i­ nem bírom azt a szép­­ magyar nótát, hogy :­ „Cserebogár, sárga cse­­­­­rebogár”. k­e­r. A fogolytáborból a de­­a­rék amerikaiak 1945.­­­ augusztus 15-én, a ma­­i gyár Nagy­boldogasszony íz napján rúgtak ki, ami­l­­kor már biztosak voltak az benne, hogy nem fogok B- beleavatkozni távolkele­­l­­ti hadieseményekbe. ?- Nyertek. Nem avatkoz­­t­­tam bele. Elláttak 3 na­­iy pi hideg élelemmel és r- azt mondották, hogy: ig out! Mars ki innen! Ki­k­, marsoltam. De mivel 2­0 hétig szakadt az eső és a sátrak alatt nem jutott számomra hely, alapo­san megfáztam és így el voltam látva nemcsak háromnapos hideg éle­lemmel, de háromnapos hidegleléssel is. Mün­chen külvárosában ta­láltam egy igen szép rombadőlt házat és egy hatalmas aknatölcsért s mivel az idő hirtelen igen melegre fordult, ott napoztam reggeltől estig, szívtam a fogoly­táborból magammal ho­zott kb. 2 kilónyi ciga­rettacsikket, s 1 hét múlva oly barna lettem, mint egy Teheránban kivégzett perzsa kül­ügyminiszter. • Németül mindössze annyit tudtam, sőt ma már jóval kevesebbet, mint amennyit a gim­náziumban Klein Malac úr, a német tanárunk pofozott belém. E csodás német tudásom hírére 1947-ben egy bajor kis városka bírósága beidé­zett törvényszéki szak­értőnek egy örökösödési perben. A beidézett két ügyfél: Géczy Barnabás egykori volt magyar ka­tonatiszt, aki a 20-as években költözött Né­metországba, de mind­végig magyar állampol­gár maradt,­­ akinek egy kitűnő tánc és sza­lon­zenekara volt. Géczy elhunyt felesége vagyo­nos svéd állampolgár volt, közös fiúk viszont német állampolgár. Az apa és fia a vagyon mi­att ügyvédhez fordultak és így bíróság elé került a dolog. A bajor bíró nem tudta, hogy ma­gyar, svéd, vagy a né­met örökösödési jog alapján ítélkezzen-e? Egy fél­elmebeteg ma­­­gyar ismerősöm javas­latára a bíró engem idézett be, hogy a ma­gyar örökösödési tör­vényekre nézve kihall­gasson. Itt magyar-né­met hivatalos tolmács segítségével elmakog­tam amit tudtam, sőt azt is amit nem tudtam. Halandzsázásom kez­dett a bírónak gyanús lenni, s 10 perc alatt úgy rúgott ki a tárgyalóte­remből, hogy a lábam se érte a földet, illetve a magyar örökösödési jogot. Bajorországi éve­im alatt ez volt a legma­gasabb közszereplésem, bár egy ízben még tol­­mácsi szerep eljátszá­sára is felkértek egy dél-bajor és egy északi fríz paraszt között. Egy árva facsaró szavukat sem értettem, mert oly hangokat préseltek ki magukból, mint akiknek gége­ rájuk van. ők azonban kiskunsági pu­­likutya-szerű német­ségemet megérthették, igen meg lehettek velem elégedve, mert tolmá­csolásom után magunk­hoz szólítottunk 1 üveg 3 csillagos égzengetően büdös háziszőttes bajor krumplipálinkát, ami­től azonnal kitört raj­tam a m.kir. nemzeti allergia és rögvest meg­tanítottam a buszma ba­jort és a morcondi friz parasztot a kiskunsági rókatáncra. Féllábon. A ezer évvel ezelőtt Ázsi­f­ában... ha írtak egyál­­­talában... hogyan írták, vagy ejtették ki az ilyen olyan, vagy amolyan, s ma közhasználatú ma­gyar szavakat. Jó emig­ránsaink egy része a­­ kérdéssel nyíltan foglal­kozik, vagy suttyom­ban a paplan alatt. Egy túlbuzgó magán-nyel­vész magyar testvér, akinek a­ jó magyar ne­ve lehetett, talán Ko-­ vács, Tóth, Molnár, Sza­bó, vagy Nagy... egy hozzám intézett levelé-­ ben arra kért, változtas­sam át a nevem Szumir­­ Zsigmondra. ő is meg­változtatta a nevét és­­ levelét Szumir Ede név­vel írta alá. Rövid válat­szomban zokogva közöl-­­tem vele, elkésett e pre­pozíciójával, mert már be is adtam az illetékes szervekhez a kérelme­met, hogy becses nevem a jövőben Finn-Ugor­ Zsigmond lehessen, így előkelőbb, mert az új családi nevemben egy kötőjel is van. És az emigrációnk vég­napjaiban végered­ményben az előkelőség a fontos. Ha­ megka­pom a névváltoztatást, engedélyt, akkor én is elő leszek kelve... és nem lesz ilyen páni, vagy jobbágyi hangzású ne­vem, mint a Molnár. Magyar szülők figyelmébe! Rendelje meg a NYOLCADIK TÖRZS-öl saját ma­gának és gyermekeinek, unokáknak, akik nem értik a magyar nyelvet, hogy ismerjék meg magyar öröksé­güket. Angol-magyar havi lap. Negyedévenkénti melléklete a „Transylvanian Quarterly:” & $ 1Ö.00 'egy évre. P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. EKU 28 MALT LIQUOR EKU BAVARIA DARK RESERVE Special Bavarian Dark Beer Precisely right, crisp, clean and clear. Brewed from finest malt, hops and pure mountain spring water in strict accordance with the Bavarian Purity Code established irr the year 1516. Münchner Wéissbier It was quoted by the Chicago Tribune as the No. I. beer of the world! Exclusively Imported by Joseph Gies import importers and Distributors 3345 North Southport Avenue Chicago, IL 60657 GRaceland 2-3330 COMPLETE ALTERATIONS! REMODELING—RESTYLING Férfi női és gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés * szükséges. Tel: 463-4898 9. oldal Madrid beszél... Szirtiok­ ­­ki nem látta tanácsos­nak, hogy a sziklaorom tövén ilyen „spanyol­barát állásfoglalást” tegyen. A határt így­­ csak egy ember lépte át , többször, tiltakozásból­­ mászott át a rácson, ami­­e kétszeresen is bünteten- a­dó cselekmény: egy- a részt mint minden en­gedély nélküli határát­lépés, másrészt mint az 1969-es határzár áthá­gása. Ez ugyanis kifeje-­­­zetten megtiltotta, hogy­­ akár szárazföldön, akár a vizen, akár levegőben­­ spanyol felségterületről , közvetlenül gibraltár­­ba utazzanak. Ha valaki minden áron oda akar jutni, először Algeciras­­ba kell mennie vasúton, országúton vagy repül­­ön. Onnan hajón kel át a marokkói Tengerbe, Tengerből pedig ugyan­így Gibraltárba. Hogy ez milyen pénz- és idővesz­teség, nem kell külön hangsúlyozni. Legfel­jebb azt jó hozzátenni, hogy a gibraltári szoros vidékén vihar miatt né­ha szünetel az átmenő forgalom. 1969-ben valószínűleg­­ nem gondolta senki, mi­­■­lyen sokáig fog a zárlat­­ tartani. A hosszú határ-­­zár nem vitt közelebb a­ probléma megoldásá­hoz, családokat vágott ketté és rászoktatta az embereket, az angol és a spanyol útleveleseket, hogy egymással háttal üljenek. A néhányezer spanyol, aki gibraltár­­ban dolgozott és napon­ta lépte át a határt, el­vesztette az állását. A szomszédos „Campo de Gibraltar,” a gibraltá­ri síkság fejlődési ter­ve nem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket, s nem tudta a munkanél­külieket felszívni. A spanyolok helyét Gibral­tárban olcsóbb és igény­telenebb marokkói mun­kaerőkkel töltötték be, akik többnyire szükség­szállásokon alszanak és hétvégén hazamennek Afrikába. Nemsokára azonban ezekre sem lesz szükség, mivel 1983-ra bejelentették a hajó­gyár bezárását. Ami a lakosság nem spanyol elemeit illeti, — sok az arab, máltai és indiai eredetű, tehát nem ősla­kosok, mint a híres gib­raltári majmok sem azok, — aggodalommal tekintenek egy esetleges angol-spanyol megál­lapodás­ elé. Még akkor is, ha megtarthatnák angol állampolgárságu­kat, vagy Gibraltár va­lamelyes önkormányza­tot kapna. De a spanyol származásúakat is ag­gasztja a jövő. Az el­múlt évek hozzájárultak gibraltári öntudatuk ki­fejlődéséhez és gonddal tölt el az a lehetőség, hogy életszínvonaluk a szomszédos spanyol vi­dékére csökkenhet. Ahhoz nem fér kétség, hogy az egész gibraltá­ri ügy ellentmondások­kal van tele. Ezt a ki­kötővárost az angolok 1704-ben, a spanyol örö­kösödési háború alatt a spanyol trón egyik je­löltje, Habsburg Károly őherceg (a későbbi VI. Károly császár, ill. III. Károly magyar király) számára foglalták el. Trónra azután mégis Bourbon Fülöp lépett és Gibraltár az 1713-as ut­­rechti béke szerint angol lett. A XVIII. században ugyan kétszer is ajánla­tot tettek visszaadására, de a spanyolok a poli­tikai feltételeket nem fogadták el. A fegyveres visszafoglalási kísérle­tek nem jártak ered­­­­ménnyel és 1783-ban a versaillesi béke meg­erősítette az angol ural­mat. Státusa 1830-ban változott, akkor lett „koronagyarmat” kor­mányzóval az élen, 1969- ben pedig Londontól al­kotmányt kapott. A második világhábo­rú után ütött a brit vi­lágbirodalom utolsó órá­ja és területei egymás után érték el az önálló államiságot a hatalmas „indiai császárságtól” apró karibi szigetekig. London jó képet vágott a történelmi változá­sokhoz és a függetlensé­gek kikiáltásánál rend­szerint nem hiányzott az angol királyi család egy képviselője. Úgy látszik azonban, hogy egy 6,5 négyzetkilométeres, 25.000 lelket számláló te­rület elvesztésébe, Gib­raltáréba nem tudott volna beletörődni. Ezt látszott megerősíteni az is, hogy ott szállt hajó­ra a nászúton lévő an­gol trónörököspár, ami megint a spanyol királyi párt az esküvői részvé­tel lemondására indítot­ta. Ha az újabb történe­lemben van olyan kér­dés, melyben minden spanyol politikai rend­szer egyetértett, az Gibraltár visszatérté­nek a szükségessége. Más viszont a mai gib­­raltári politikusok vé­leménye, akik oly sokat­mondó, „angol” neveket viselnek, mint Joshua Hassan, Peter Isola, Joe Bossano és Esteban Bellaque. Kétséges is, hogy a bejelentett ka­punyitás közelebb vi­gyen egy mindenki szá­mára elfogadható meg­oldáshoz. Inkább arra lesz jó, hogy család­tagok ölelhessék meg újra egymást, — ami nem kevés, — és új le­hetőségek nyíljanak ke­reskedők és utazási iro­dák számára. Egy szá­mítás szerint Gibraltárt az első tíz nap alatt 100.000 ember fogja meglátogatni. Az ottani fiatalság hosszú spanyol országutakról és hétvé­gi kirándulásokról ál­modik. Ami viszont magát,,a gibraltári kérdést” ille­ti, egy spanyol hetilap helyi hagyományt idé­zett: a szirtfok akkor lesz megint spanyol, ha nem marad ott egyetlen majom sem. Amikor Calvo­ Sotelo kormány­elnök Londonban sajtó­­értekezleten bejelentet­te a rács megnyitását, egy angol őrmester Gib­raltárban éppen a maj­mokat etette... RÓNAI ZOLTÁN Sí­ti t. f Marx magánéletének féltve őrzött titka­ s agyalója­ halálának 100 esztendős évfordu­lóját választotta egy író a több, mint egy évszázados családi ti­tok leleplezésére. Karl Marx londoni emigrációja kezdetén, 1850-ben viszonyt foly­tatott családja szolgáló leányával, Helen Dé­­muth-tal, akit teherbe ejtett és aki törvényte­len gyermeket szült ne­ki. Marx rettegett a bot­ránytól, ami a victoriá­­nus Angliában kezdődő reputációját veszélyez­tette volna. Ezért rávet­te munkatársát és egy­ben mecénását, Fried­rich Engelst, vállalja ő a fattyú apaságát és fi­zessen érte tartásdíjat. Engels és Helen Démuth hajlandók voltak az ösz­­szeesküvésre, a fiúgyer­meket Freddy Engels Démuthot házvezetőnő­­jeként. Magányos fia ettől kezdve hetenként látogatta Helent. Az Engels lakásban a sze­mélyzeti bejárón volt szabad csak belépnie, a konyhába és a cseléd­szobában tűrték meg csupán. Engels látni sem akarta „fiát”. Marx és Engels halá­lukkor Freddy-kre egy shillinget sem hagytak. Örökségükben Marx két leánya osztozott. Ők ké­sőbb értesültek a „fél­testvér” titkáról. A ti­tok felfedezése villám­­csapásként érte őket. Ezután mindketten anyagilag támogatták Freddyt. De nem sokáig, mert Marx két leánya öngyilkossággal fejez­te be életét. Freddy Engels 1927- ben halt meg, 78 eszten­dős korában, szegényen és elhagyatottan, a cél­néven anyakönyvezték k­l, hogy születése itt­ és egy londoni munkás­­át tudta volna, családnál helyezték el. Ez a történet a mai­ Marx sohasem talál­­xista országok króniká­­kozott fiával. Engels jából természetesen si­­keveset és rendszerte­­ányzik, néhol rosszindű­letül fizetett utána, Freddy magányosan és elhagyottan nőtt fel. Marx halála után Eu­latú pletykaként láb­jegyzetben szerepel. De nemsokára a történet könyv formájában a in­gels alkalmazta Helen lágpiacra kerül. Chicago & Vicinity. US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Üzleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 Név:..........................................­........■...................... □□ Házszám és utca: Város................... . Állam...................Zip Code.­ t

Next