Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-08-06 / 32. szám
Reagan üzenete népéhez: Bízzatok bennem! Washingtoni tudósítónk jelenti: Reagan elnök XIX. sajtóértekezletét egyetlen téma dominálta: Közép-Amerika. Kérdések özönét állva az elnök közölte, hogy a hatalmas méretű és hosszú amerikai hadgyakorlatok nem jelentenek többet tréningnél. Ez folytatása annak ami 1965 óta folyik és amire a hírközlő média eddig ügyet sem vetett. Az elnök bírálta a hírközlőket azért, mert újabban állandóan nagydobra vernek minden katonai mozdulatot és ezzel hamis képet festenek Amerika politikájáról. Reagan kijelentette nem szándékozik katonai megoldást kierőszakolni Közép-Amerikában. A politikai és a gazdasági orvoslást keresik az ottani problémákra. Minden egyes dollárra, amit katonai kiadásra fordít Washington Közép-Amerikában 4 dollár esik, amit gazdasági segítségre költenek. Amerika népe az elnök szerint egyetértene a közép-amerikai térségben tett lépéseivel, amennyiben tisztában lenne az ottani helyzettel. Ellentétben azzal amit Önök hisznek, — mondotta Reagan elnök, — a háború kiszélesedésének megakadályozásán fáradozunk Közép-Amerikában. A párbeszéd és a tárgyalások rendszerint akkor a legsikeresebbek, ha minden tárgyalófél meggyőződött arról, hogy célkitűzéseit géppisztoly segítségével képtelen lesz megvalósítani — mondotta Reagan. Ezeknek a hadgyakorlatoknak célkitűzése korlátolt, folytatta az elnök, az hogy mindenkivel megértessük, hogy az Egyesült Államok és barátai elvetik és ellenállnak minden erőszaknak, amelyet egy szomszéd alkalmaz a másikkal szemben Közép-Amerikában. De nem áll szándékunkban ottani jelenlétünket növelni, vagy azt állandósítani. Az elnök TV-szereplése előtt magasrangú kormányszemélyiségek kijelentették, hogy a hadgyakorlatok szándéka Kuba elbátortalanítása a nagyobb méretű katonai beavatkozástól. Május folyamán, folytatták a tájékoztatást ezek a magasrangú amerikaiak. Kuba 1200 katonai kiképzőt küldött Nicaraguába és ugyanazt a tábornokot, aki korábban afrikai beavatkozását irányította. Ugyanebben az időszakban hat szovjet teherszállító hajó érkezett a térségbe fedélzetén helikopterekkel és a legújabb szovjet fegyverekkel. ■ mn» * Castro: Reagan kormánya háborús kedvű, fasiszta banda Egyidőben az amerikai elnök sajtóértekezletével, Kuba diktátora Fidel Castro másfél órás szónoklatot tartott Santiagoban, Kuba második legnagyobb városában. Az alkalom Castro és 130 partizántársa Santiago kaszárnyája ellen intézett sikertelen támadásának harmincadik évfordulója volt. Ez 1953-ban történt, Castro 6 évvel később jutott uralomra. Uralomra jutását az amerikai sajtó segítette elő, amely a New York Times-el az élén Fidel Castrot romantikus, népszerű felszabadító hősként állította be a világsajtóban és odahaza is. Szakállában ősz szálakkal a kubai diktátor, aki több mint negyed évszázada uralja a szigetországot, amelyet kommunista erőddé változtatott át, a santiagói ünnepségen minden eddiginél élesebben rohant ki az Egyesült Államok ellen. „Reagan kormánya, kiáltotta többszázezres hallgatóságának Castro, a háborús beállítottságú, fasiszta banda, amely katonai felvonulásával beláthatatlan következményű hibát követhet el. Amennyiben Kubára támadnának, mi készen állunk a harcra. És ha lerohannának bennünket és megszállnának, úgy akkor is tovább harcolnánk, harcolnánk a völgyekben, minden egyes utcatömbben és minden egyes házban kubai harcosokra bukkannának. Fidel Castro beszédére Mexikó Cityből azonnali visszhang érkezett. Az ottani amerikai nagykövetség előtt többezer diák tüntetett: Cuba Si Kuba igen de le Reagannal.” A tüntetők „Ellenezzük az amerikai beavatkozást” feliratú táblákat hordoztak körül, acsarkodtak a nagykövetséget őrző amerikai tengerészgyalogosokra, akik a lapos tetőről figyelték a tömegtüntetést. Majd a tüntetők elégették a magukkal hozott csillagos amerikai lobogót. Kuba, az amerikai hírközlő médiában is megszólalt ezen a napon. Castro alelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a CBS TV reggeli műsorának adott interjújában kijelentette: Az amerikai flotta bio- Fidel Castro kádja háborús hangulatot teremthet a térségben. Erre erőteljes választ adnánk. Az sincs kizárva, hogy a válasz "Csapataink felvonultatása lenne.” A kubai alelnök harcias kitételei után takaródót fújt és kijelentette elérkezett az ideje annak, hogy Kuba és az Egyesült Államok kibéküljenek egymással. Érdekes módon Castro éles kirohanásában halkabban, de hasonló hangot pendített meg. Reagan sajtóértekezletének kongresszusi visszhangja Szerdán a sajtóértekezlet másnapján a demokrata többségű kép-,viselőház Tim O’Neill házelnök vezetésével megkísérelte elfogadtatni a ház többségével a liberális demokrata képviselők javaslatát, amely megtagadná azt, hogy a CIA pénzügyi támogatást kapjon titkos közép-amerikai tevékenységekre, vagyis a nicaraguai felkelők finanszírozására, hogy ezek a sandinista kormány ellen küzdhessenek. Kenneth Robinshon, republikánus képviselő kijelentette, hogy még akkor is ha a ház megszavazná ezt a javaslatot semmi értelme sem lenne, mert a szenátus többsége a javaslatot elvetné és így az érvénytelenné válna. A szavazás előtt három korábbi demokratapárti külügyminiszter, Din Rusk, Edmond Muskie és Cyrus Vance a titkos alap megtagadását sürgették, azzal az indokolással, hogy minden El Salvadornak nyújtandó azmerikai támogatás nyíltan kellene hogy történjen, nem pedig titokban. Egyidőben volt kollégáinak sürgetésével a negyedik volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger (aki vezetője lett a Reagan kinevezte két pártból álló Közép- Amerikát tanulmányozó bizottságnak) megjelent a kongresszusban és ennek támogatását kérte az általa vezetendő bizottság munkájához. Időközben a szenátusban Reagan elnök a nyár harmadik nagy parlamenti győzelmét aratta az úui fegyverek megszavazásának kérdésében. A szenátus 58 szavazattal 41 ellenében elfogadta az MX rakéta azonnali gyártását elrendelő javaslatot. Gary Hart szenátor a demokrata elnökjelöltségre pályázó önjelöltek egyike, hetek óta harcolt e javaslat elvetését sürgetve. Reagan elnök végülis személyesen szállt síkra és telefonon korteskedett Gary Hart ágálása ellen. Az elnök sorra felhívta az ingadozó szenátorokat és személyes beavatkozása harmadik nagy kongresszusi győzelmét eredményezte az idei nyár folyamán kongresszusban. Ronald Reagan Jimmy Carter nem felejtett és nem tanult semmit A nagy francia forradalom után száműzetését követően trónusára visszatérő XVIII. Lajos királyról állapították meg: ,,A Bourbon királyi család nem tanult és nem feledett semmit!” És Jimmy Carter? A múlt héten Japánból vicsorgattahíres fogsorát a „mosolygó cápa”, ahogy valamelyik kommentátor elkeresztelte Carter különös fizimiskáját. Hosszas hallgatás és eltűnés után Carter Japánban bukkant fel, ahová valamelyik ottani szenzációt hajhászó csoport invitálta, remélve hogy „befektetése” meghozza a tőle remélt kamatot. Várakozásában a vendéglátó nem csalatkozott. Jimmy Carter a távolkeleti technológia hazájában Amerika egyik legfontosabb szövetségesének otthonában a következőket mondotta: 1.) El Salvador kormánya, amelyet Amerika most támogat a legvérszomjasabb kormánya az amerikai kontinensnek és talán az egész földkerekségnek! 2. ) A Reagan kormány merev politikája arra ösztönözheti Nicaraguát, hogy Kubától és a Szovjetuniótól kérjen segítséget! 3. ) Neki Jimmy Carternek nem áll szándékában, hogy előre ítélkezzen a Debate-gate politikai botrányban. Ezért elfogadja Reagan elnök állítását, hogy ő nem tudott az „elcsent elnöki vita útmutatóról”. Nem lát okot arra, hogy Reagan ne jelöltesse magát újraválasztásra. De annyi biztos szerinte, hogy az 1980-as választáson ő, Carter egész hadjáratát erre az elcsent okmányra építette fel, ezen állt, vagy bukott sikere. 4. ) ő, Jimmy Carter elítéli azt, hogy a Reagan kormány Japánt unszolja, növelje honvédelmi beruházását. Ez Japán belügye, ehhez Amerikának semmi köze. ő, Carter ilyen durva beavatkozásra képtelen lett volna! Carter, mint a Bourbonok, nem tanult,és nem felejtett semmit. De ellentétben a Bourbon famíliával nagyon valószínűnek látszik, hogy Amerika még rövid időre sem kérne abból, hogy Carter ismét visszatérjen a hatalomra. Jimmy Carter Svédország nyári látványossága: a Varsói és a NATO hatalmak flotta hadgyakorlata tőszomszédságában Ezúttal először a svédek orra előtt, felségvizeik határán, a keleti és a nyugati hatalmak hadiflottái gyakorlatoztak. A NATO országok hajói 10 ezer főnyi csapattal fedélzetükön Lettország és Litvánia partjainak közelében tartották gyakorlatukat, tehát a Szovjetunió tőszomszédságában. A Varsói hatalmak flottája 50 ezer főnyi csoportot vonultatott fel, tengeren és a levegőben, valamint a szárazföldön. Az ő nagy gyakorlatuk csúcspontja partraszállási kísérlet volt a lengyel- szovjet határmenti partvidéken. Mindez úgyszólván Svédország szeme láttára történt. A korábbi szovjet tengeralattjárók befurakodása és most a kelet- nyugati flotta gyakorlatok az északi vizeken, Svédország korábbi flegmáját és semlegességének sérthetetlenségében vetett rendíthetetlen hitét alapjaiban rázta meg. Ez az érzelem a politikai síkban és a svéd közvéleményben is érezteti hatását. Egy újabb közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek 46 %-a — a legmagasabb arány 20 év óta — azt véli, hogy Svédországnak növelnie kellene haderejét és honvédelmi beruházását Azt senki sem mondja hogy a semlegességet fel kellene adni, de igen is egyre több svéd kíván szorosabb kapcsolatot létesíteni a NATO Védelmi Szövetséggel. Üzleti iroda—Business office 1 4125 N. Central Park Ave. Chicago, Ql. 60618 Tel: (312) 478-0850 Szocialista kormány Olaszországban? Az olasz köztársaság 37 esztendős történetében első ízben látszik valószínűnek, hogy szocialista kormány alakul. Bettino Craxi megbízást kapott a kormányalakításra. Ő volt az, aki a koalícióból való kiválásával kibuktatta a korábbi kereszténydemokrata vezette kormányt és ezzel kirobbantotta a kormányválságot abban a reményben, hogy legközelebb ő kerülhet az élre. Ez a remény, úgy tűnik, hogy most valóra válhat. Ez immár a második alkalom, hogy a köztársasági elnök Craxit kormányalakításra kérte. 1979-ben Signor Craxi két hétig tárgyalt, alkudozott, de végülis a vezető kereszténydemokraták megtagadták tőle a támogatást. Ezúttal ismét a kereszténydemokratákhoz kell folyamodnia és még három kisebb középpárthoz: a republikánus párthoz, a liberális párthoz és a szociáldemokrata párthoz. Miután Bettino Craxinak sikerre csak akkor van reménye, ha politikai kompromisszumokat köt, senki sem hiszi, hogy az általa alakított szocialista vezette kormány baloldali politikai programmal kormányozhat. Amennyiben Craxi tárgyalásai eredménynyel járnának, úgy az olasz köztársaság 43 eddigi kormányának történetében harmadszor fordulna elő, hogy nem kereszténydemokrata a kormányfő. Utoljára a republikánus párti Giovanni Spadolini volt uralmon, 1981 júniusától 1982 novemberéig. Bettino Craxi a kommunista párttal is tárgyalni fog, de ezt nem hívja meg a kormányba, esetleg megkíséreli rábeszélni a kommunistákat, hogy ne idézzenek elő minduntalan kormányválságot, különösen akkor nem, ha ő lesz a kormányfő." Mi történt amíg szabadságon voltunk? Köszönöm, majd később Bégin izraeli miniszterelnök lemondotta a Fehér Házban teendő látogatását. Maga helyett külügyminiszterét és honvédelmi miniszterét menesztette, lemondására érkezése előtt egy héttel került sor személyes okokra való hivatkozással. Az ok: Bégin e héten töltötte be 70. életesztendejét. Felesége elvesztése óta búskomor és befelé tekintő lett. A libanoni háború katonai győzelme után elmaradt politikai győzelem is megkeserítette. Bégin visszavonulásra ennek ellenére sem gondol és politikai erejét alábecsülni tévedés lenne. Az izraeli miniszterelnök minden baja ellenére országának mai összetételét és nézetét jobban tükrözi bármelyik politikai ellenfelénél, különösen munkáspárti vetélytársainál. Menachem Bégin e héten három fontos politikai győzelmet aratott. Igaz, hogy sebzett öreg oroszlán, de a hangsúly az oroszlánon van. Túl az egyéb felsorolt okokon Washingtonba azért nem jött el, mert úgy érezte, hogy ez nem az alkalmas pillanat arra, hogy Reagan elnökkel Libanon kérdésében szembeszálljon. Egy emberből álló demokrácia Franz Josef Strauss. Bajorország keresztény szocialista miniszterelnöke, akit az amerikai türközlő média szeret „szélsőjobboldalinak” nevezni, magánlátogatást tett Kelet-Németországban. Ott tárgyalt Honecker kommunista vezérrel, aki korábban lemondotta Kohl kancellár látogatását, mert feldühítette őt ugyanennek a Straussnak egyik éles kijelentése a kelet-német határőrök embertelen magatartásáról. Miért hát a változott kelet-német hangulat Her Strauss irányában? Mert a bajor vezér közel 400 millió dolláros magán bankkölcsönt szerzett Kelet-Németországnak minden politikai feltétel nélkül, hogy a kommunisták fizetni tudják Nyugattal szembeni hatalmas adósságuk kamatait és ne jussanak csődbe. Strauss látogatása és a kölcsön ténye meglepetésként érte Bonnban a Kohl kormányt. „A kölcsön, — mondotta Otto Lambsdorf gróf gazdaságügyi miniszter, — nem egyéb mint remények finanszírozása minden biztosíték nélkül. Remény arra, hogy Kelet-Németország az emberi jogok betartása terén a jövőben jobb eredményt mutat majd fel, mint tette a múltban.” Strauss kelet-német látogatását, a kölcsönt és a bajor vezér magatartását még az általa vaskézzel vezetett Bajorország politikusai is bírálták. Egyik keresztény-szocialista kollégája Strauss uralmát egy emberből álló demokráciának nevezte.