Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)

1983-09-17 / 38. szám

MEDGYESY­­ MIKLÓS Medgyessy Miklós Kapuvárott született 1953- ban. A képzőművészetek iránti érdeklődése — szin­te szerelme — már gyermekkorában elkezdődött. Rajztanári diplomája is igazolja, hogy élete végé­ig elkötelezte magát ehhez a pályához. Jelentős tehetségre valló alkotásaival 1965-ben mutatkozott be a Rábaközi Múzeumban. Azóta a Győr—Sop­ron megyei tárlatok rendszeres és ma már jól is­mert résztvevője. Grafikái és festményei, — a tehetséges művész sajátos szemével „ellesett” pillanatok a magyar tájakról, emberekről, hétköznapokról... Kisgra­­fikáiból Kapuvárott, Pápán, Veszprémben, Ceglé­den és Balatonfűzfőn rendezett kiállításokat 1974 óta. Művészi adottságát igazolja, hogy 1978-ban az olaszországi tárlatokon kiállított alkotásait úgy a szakértők, mint a közönség nagy elismeréssel jutalmazták. Veszprémben, 1982-ben grafikákkal, s új oldalról (Bartók, Koós Károly) érmeivel mutatkozott be. Több mint egy évtizede tanít az ajkai gimnázi­umban és vezető szerepet tölt­ be a rohamosan fej­lődő város művészeti és kulturális életében. Ő készítette a park plasztikai terveit, és a gimná­zium jubileumára a Bródy-plakettet. Az ő alkotá­sa a Fekete István bronz-plakett, melyet az író öz­vegyének azon az ünnepélyen adott át a város ve­zetősége, amikor az egyik ajkai iskola felvette a Fekete István nevet. Ezen a napon, — 1983. június 22-én — avatták fel a mesterséges tó egyik szige­tén, a népszerű író ismert állatregényei „fősze­replőinek” (Vuk, Bogáncs, Lutra, Hu, Kele, Csi stb...) szobrait is. Van­ olyan ritka eset is, amikor valaki próféta lehet a saját hazájában. Medgyessy Miklós grafikus, képzőművész is ezek közé tartozik, mert úgy művészileg, mint a Dobaspusztai templomrom emberileg nagyra értékelik Ajkán. Ezt igazolják a róla írt alábbi sorok is: „Ajkához való kötődését dokumentálja,­hogy nemcsak mint képzőművész, hanem mint rajzta­nár is egyre erőteljesebb egyénisége a város köz­­életi-kulturális életének. S egyre inkább betölti azt a szerepet, amely a város művészeti életének a megyével, a területi és országos áramlatokkal va­ló találkozásában személyén keresztül is érvénye­sül... Kiállításaival keresztmetszetét adja teljes munkásságának, s hisszük, hogy a szépre való tö­rekvés, annak művészi megvalósítása közelebb hozza azokhoz, akik ismerik és megismerteti azok­kal, akik szeretik saját gondolataik képi meg­formálását...” HARMATH ISTVÁN öregek ifj. Fekete István: Kara bácsi A budai ház, amelyben laktunk magányosan álldogált a Sashegy oldalán. Neki támaszkodott a vadon növő kis erdőrésznek és talán mert unat­kozott az egyedüllétben kiváncsi, nagy ablak sze­meit a völgybe meresztette, ahol a hatalmas város körengetege elkezdődött és mindig volt valami néz­nivaló. Kilenc éves koromig vidéken laktunk és ez a za­jos, rohanó világ kicsit ijesztő és fájóan idegen volt nekem. A lapos tetejű,­hatlakásos villában én voltam az egyetlen gyerek s így barátom sem volt, ha csak Kara bácsit, a házmestert nem számítom annak. Ő is vidékről került fel Pestre és neki is ép­pen olyan idegen volt a város, mint nekem, így jól megértettük egymást. A villa cifra, hivalkodó kőkerítése és az erdő között volt egy néhány méteres tiszta sáv és Kara bácsi szép kis veteményes kertet csinált magának ezen a kis földcsíkon. Azt hiszem élete egyetlen örö­mét jelentette mikor ebben dolgozgathatott. Ha csak tehettem segítettem neki és közben szépen el­beszélgettünk. Persze csak akkor mehettem ki hozzá, ha édes­anyám nem volt otthon, mert ő határozottan elle­nezte barátkozásunkat. Kara bácsi ugyanis szin­te mindig részeg volt. Nem az a hangos, duhajkodó, ellenszenves részeg, hanem olyan csendesen mo­solygós, légynek sem ártó. A házmester lakásból, ahol feleségével és olyan húsz év körüli lányával la­kott, gyakran hangos veszekedés hallatszott ki. A két nő rikácsoló hangon szidta öreg barátomat, aki csak néha mondott valamit csendesen tiltakozó hangon. A lakók utálták a két nőt, akik szinte min­den este kicicomázták magukat és bejártak a vá­rosba szórakozni. Kara bácsit viszont mindenki szerette és ezért szemet hunytak a gyakori csendhá­­borításért, mert nem akarták, hogy elveszítse az állását. Az egyik délután a ház mellett lévő öreg kórisfa alatt olvasgattam, mikor ismét hangos veszeke­dés hallatszott ki a házmester lakás nyitott abla­kán. — Csak már pusztulnál el, hogy végre nyugtunk legyen tőled... — kiabálta Karáné. — Ezt is eléritek majd valamelyik nap... — hal­lottam Kara bácsi szomorú hangját. — Minél előbb, annál jobb! Jaj minek is mentem én ilyen részeges, senkiházihoz, mikor még a Ta­kács segédintéző is járt utánam! — Járt hát, de csak addig amíg meg nem tudta, hogy meg van a baj... Én meg szerettelek, hát elvet­telek úgy is... Aztán mert szégyellél otthon marad­ni, hát magaddal hoztá engem is ebbe a városi mo­csokba... _Örülj, hogy elhoztalak abból a koszos, tetves faluból! _Mért örülnék? Talán azért, amiért a lányod­ból is az lett itten, ami te vagy... és, hogy belőlem egy olyan részeges, rongy embert csinál­, aki úgy teszen mintha nem tudná miből telik nektek a szép ruhákra, és aki ezért sem hasít szíjat belőletek? Fölálltam és beljebb osontam az erdőbe, mert a házmester lakás ablakából megláthatták volna, hogy végig hallgattam a veszekedést. Az asszony­nyal nem törődtem, de Kara bácsi előtt szégyeltem volna. A veszekedés pár perc múlva zajos csörömpölés­sé változott és a két nő úgy sikoltozott, mintha nyúznák őket. — Már kezet is emelsz reánk? Megájt evitetlek a rendőrökkel! — visította Karáné. Aztán­ csend lett. Kara bácsi kijött a házmester la­kásból és leült az öreg kőrisfa alá. A kőrisfa barátom volt. Az erdőben sétáló szerel­mesek valamikor szíveket véstek a kérgébe és ahogy, nőtt a fa, úgy nőttek a szívek is. Akárcsak a régi séták szépsége és a régi csókok mámoros bol­dogsága is egyre nőtt azoknak az emlékeiben, akik a szíveket a fába vésték.. Szerettem az öreg fa alatt ülni és ilyenkor szin­te mindig elolvasgattam a szívekbe vésett neveket és hű ígéreteiket. Különösen egy Sanyi nevű férfiú művészi munkáját csodáltam meg sokszor. Mert ő még egy nyilat is vésett a szív közepébe és ezt üzente Ibolyának: „Te vagy a világ legszebb kis virága Hűséges Sanyidnak örök Ibolyálya.” El is határoztam akkor, hogy ha felnövök nekem is lesz egy Ibolyám. Kiválasztom majd az erdő leg­nagyobb fáját és abba fogok vésni egy óriási szívet. Meg verset is... ámbár ez nem biztos... Ekkor azonban nem gondoltam erre. Meglapul­tam a sűrű bodza­bokor alatt és ijedten néztem Ka­ra bácsit, akinek összekarmolt arcát eltorzította a szomorúság. Kis idő múlva motorkerékpáros rendőr állt meg a ház előtt. Becsengetett a házmester lakásba, ahol az ajtóban Karáné és a lánya jajveszékelve előad­ták neki, hogy Kara bácsi véresre verte őket és élet­­veszélyes­ fenyegetéseket tett. — Hol van most a tettes? — kérdezte a rendőr. — Biztos valamelyik környékbeli kocsmában, mert ott szok az mindég lenni.. — mondta a „vé­resre vert” lány, bár én egyikükön sem láttam a ve­rés nyomait. És ezt erősen sajnáltam... A rendőr már elindult a motorja felé, mikor Kara bácsi felállt és utána szólt. — Itt vagyok biztos úr, ne keressen a kocsmák­ba.. — A bilincseket is tegye rá, mert veszélyes em­ber és még kárt teszen az őrmester úrban... — mondta Karáné. A rendőr utálkozva nézett a pirosra festett ar­cú asszonyra és legyintett. — Csak tizedes vagyok és a bilincselés teljesen szükségtelen... Kara bácsi arca furcsán idegen volt, ahogy fá­radt nehézkességgel beült a rendőr motorjának oldalkocsijába. A motor aztán hangos dübörgéssel nekifutott az útnak, én pedig fájó szomorúsággal arra gondoltam, ha a felnőttek világában ennyi fájdalom és ocsmányság van, akkor én nem aka­rok felnőtt lenni. Másnap reggel gyönyörű, napsütéses időre éb­redtem. Mikor kiléptem a lakásból, Kara bácsi ott fényesítete a sárgaréz korlátokat a lépcsőházban. — Jó reggelt Pistike... — köszönt. — Ma igencsak szép napunk leszen. — Szinte kár a városiaknak Kara bácsi.. . ka­csintottam rá cinkos vidámsággal és életemben ta­lán először fütyörésző jókedvvel mentem iskolába. Délután mikor hazaértem, Finánc, a rendőrku­tya ült a ház előtt és barátságos farkcsóválással üdvözölt. Finánc ugyanis a környékünkön teljesített „szolgálatot” és alig volt nap, hogy valami jobb fa­lattal ne emlékeztem volna meg róla. A házmester lakásból hangos sírás hallatszott ki. — Drága egy jó uram... mért tetted ezt velem... miért­, miért? — Mi a baj? — néztem ijedten a kutya mellett ál­ló rendőrre. A fiatal rendőr arcán zavart tanácstalanság lát­szott, ahogy rám nézett. — Evvel a szegény ház­mesterrel van baj kérem... — Mi történt vele? — kérdeztem szinte kiáltva. — Most találta meg szegényt a Finánc... ott ló­gott azon a nagy kőrisfán. Isten nyugtassa!.. A lépcsőházban ráborultam a korlátra, melyet Kara bácsi olyan szép, csillogóra fényesített a reg­gel. — Kara bácsi.. Kara bácsi.. . sirattam öreg ba­rátomat — lehet, hogy magának szép ez a mai nap, de nekem... nekem végtelenül szomorú... És soha többet nem ültem álmodozni az öreg kő­risfa alá. Ilyen lesz a huszonegyedik század? •A huszonegyedik szá­zad a szó valóságos ér­telmében a „nyakunkon van”, mindössze 17 esz­tendő választ el bennün­ket az új századforduló­tól és éppen ezért, egyál­talában nem lehetetlen, hogy még az idősebbek közül is jónéhányan megérik. Éppen ezért érdekes Caroline Bird, amerikai társadalomtu­dós (MYC) új könyve, amelynek címe: The Good Years: Your Life in t­he Twenty-First Century. Ms. Bird — többek kö­zött — a következőket jövendöli az új évszázad­ra: — A világon több lesz az időskorú, mint a fia­talkorú. A jelenleginél kevesebb gyermek fog születni és a fiatalság önmagában semmiféle előnyt nem fog jelente­ni. Társadalmunk a kor­talanok társadalma lesz. Az időskorúakat nagy számban foglal­koztatják majd a válla­latok, amelyeknek szük­ségük lesz tudásukra és tapasztalatukra. — A nemek közötti kapcsolat is jelentős mértékben meg fog vál­tozni. Egyre több nő fog­ja túlélni férjét, ennek következtében egyre több idősebb nő fog fel.­ MARTHA B. BAtJMGARTEN For an appointment please call: (312) 764-8282. The North Shore Na­tional Bank Building, 1737 West Howard Street, Suite 414, Chicago, Illinois 60626 Free parking *78 w Mentis garten CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT You are cordially invited to visit us in our office for all your accounting, bookkeeping and tax consulting needs, including your personal income tax matters. We provide you with our professional services in the following areas: Financial Statements, Payroll tax, Sales tax and Income tax returns for your Corporation, Partnership and Small Businesses. Trust fund and Gift tax returns. Beszélünk magyarul. Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Weekly Newspaper Üzleti iroda — Business office 4125 N. Central Park Ave. Chicago III. 60618 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat......évre mellékelem Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre $ 15.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 * • Léteznek-e űrlények? A kérdés mindenkit ér­dekel, akár bevallja, akár fölényesen legyint és azt mondja: szamár­ság, pihent agyúak ta­lálmánya ! A repülő csé­szealjak, — vagy aho­gyan tudományosan ne­vezik: az UFO-k, — új­ra és újra felbukkannak Földünk egyes pontjain. A brit szigetnek van egy része, amelyet újab­ban „A walesi három­szög” néven emleget­nek. Több mint ötven al-­ hálómmal láttak repülő csészealjakat ezen a vi­déken. Nézzük először is a tényeket. Hol fekszik a walesi háromszög? A Bristol csatorna hatá­rolja délről, Liverpool északról, kelet felől Kö­zép Wales hegyes vidé­ke nyugatra pedig a Car­digan öböl. A térképen bárki megtalálhatja ezt a háromszög alakú terü­letet. És most vegyük sorra a legérdekesebb UFO-észleléseket. • A Coombs házaspár éjszaka egy órakor ép­pen lefekvésre készült, amikor a feleség, Pau­line, véletlenül kipil­lantott az ablakon. Any­­nyira megijedt, hogy hang nem hagyta el a száját. Az üvegen át kü­lönös alakot látott. Ezüstszínű öltöny volt rajta és — amint azt a megriadt asszony ké­sőbb illetékes helyen el­mondta — legalább két és negyedméter magas lehetett. A látványtól dermedten állt. Férje, aki ekkor lépett a szo­bába, szintén észrevet­te az ablakon át a furcsa jelenséget. Felkiáltott, mire az ezüstszínű lény felemelte sisakhoz ha­sonló sapkáját... és a megriadt házaspár a nyak és a sisak között csak ürességet látott. A­­ különös tüneménynek nem volt arca! Azonnal telefonáltak a rendőr­ségre, de mire a rend­őrautó megérkezett, az ezüstszínű űrlénynek nyoma sem volt. •Néhány nappal ké­sőbb, ugyancsak a wale­si háromszög egyik la­kója, egy Josephine Hewison nevű asszony jelentette a rendőrség­nek, hogy repülő csésze­­aljjal találkozott. Éj­szaka fényre ébredt és látta, hogy vidéki háza nagy kertjébe emeletes autóbusz nagyságú, ezüstös jármű ereszke­dik alá. Ablakai nem voltak. Körülbelül tíz percen át vesztegelt a kertben, anélkül, hogy élőlény szállt volna ki belőle. Azután, olyan nesztelenül, ahogyan érkezett, függőlegesen a levegőbe emelkedett és a másodperc töredéke alatt eltűnt. Egy Stephen Taylor nevű fiatalember késő este gyalog ment haza­felé. Holdtölte volt. Egy­­szercsak korongalakú iGFCHt látott az ,út­­ szé­lén. Megtorpant. A kö­vetkező pillanatban egy ezüstös ruhát viselő lény jelent meg előtte. Ellen­tétben a Coombs házas­pár leírásával, a fia­talember jól látta az űr­­lény arcát. Széles pofa­csont, feltűnően nagy, haléhoz hasonló, dül­­ledt szempár. Olyan fé­lelem fogta el, hogy ök­lével a tünemény felé csapott, utána futásnak eredt. Az űrlény nem követte. Ez csak néhány szemelvény a walesi háromszögben észlelt UFO jelenségekből, amelyeket kételkedve bár, de mégis félkomo­­­lyan vesznek az illeté­kesek. A környék lakói hiszik is, nem is..., de annyi bizonyos, hogy es­ténként gondosabban zárják be­ házaik ajta­ját és aki teheti, naple­mente után, nem nagyon sétál a szabadban. So­sem lehet tudni, mond­ják, hátha elénk ugrik egy ezüstszínű űrlény... ségül menni fiatalabb férfihez és ez általáno­san elfogadott társadal­mi szokássá válik majd. — A pénz, mint üzleti és kereskedelmi szüksé­gesség, elavul. Az embe­rek otthonról, compute­rek útján, fogják bevá­sárlásaikat intézni. Nem hiszem, hogy a jövőben egyáltalában létezni fog­nak bankok. — Az emberi élet át­lagos időtartama leg­alább 15-20 esztendővel meghosszabodik és az időskorúak egészsége­sek lesznek és nem egyet közülük láthatunk majd versenyzőként az olim­­piászokon. — Mindent összevet­ve, véleményem az, hogy huszonegyedik század nem a szeren­csétlen, hanem a szeren­csés változások száza­da lesz. Washington. Az em­ber nem is hinné, hogy a jelenlegi szinte békés világban nem kevesebb, mint 45 nemzet háborús­kodik egymással. Az amerikai nemzetvédel­mi minisztérium egy kutatócsoportja szerint több mint négymillió katona harcol kisebb­­nagyobb háborúkban, amelyekben becslések szerint összesen egy és 5 millió között mozog az áldozatok száma. 7. oldal XI / last Live Wire Electronics 1775 Chestnut Suite F Glenview IL-60025 Tulajdonos: Ifj. SZENDY LÁSZLÓ Tel: 998-9752 A legmodernebb bel és külföldi elektronikus készülékek szakszerű és jutányos megjavítása: • Video kazetta lemezek • TV készülékek • Autó sztereo • Rövidhullámú rádió (CB) • Házilag összeállítható sztereo • Video­játékok • Kazetták & tekercses hangszalagok • Házi komputerek • Mikro-hullám tűzhelyek etc... Díjtalan beszállítás — hazavitel

Next