Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-04-16 / 16. szám
Ilona regénye Halász Péter Ez az a könyv, amelynek utolsó sorául ezt szeretné olvasni az ember: „...és boldogan éltek, amíg meg nem haltak." Annyi benne a küzdelem, törekvés, tehetség, megaláztatás, szenvedés és újrakezdés, de ugyanakkor nagyszerű eredmény, sorsdöntő siker is, hogy az olvasó sóvárgan kívánja a hősnőnek a happy endet. A sikertörténet azonban nem magyar műfaj. A mi önéletrajz-hőseink és hősnőink közül csak nagyon kevesen „élnek boldogan, amíg meg nem halnak”. A könyv címe: „Fény és árnyék" eredetileg annak a magyar filmnek volt a címe, amelyben az önéletrajz hősnője, Nagykovácsi Ilona a főszerepet játszotta. Műfaja azonban elsősorban a sanszon volt, költők megzenésített versei, az a műfaj, amely olykor „egyszemélyes dráma”, minden díszlet, szinikörítés nélkül, az előadóművésznő egyedül a pódiumon, vagy színpadon, egyetlen társasága a zongorakísérője. Mint kezdő, pályája elején álló énekesnő, aki az egyik kis budapesti színház műsorán szerepelt, öngyilkosságot kísérelt meg, mert nem énekelhetett egy megzenésített Ady-verset, a színigazgató könnyű kis dalocskát követelt tőle és ebbel Ilona nem tudott belenyugodni, fölvágta az ereit. Attól kezdve azután azt énekelhetett, amit akart. Az a korai öngyilkossági kísérlet , jelképes gesztus volt. Mindent így harcolt ki az élettől ugyanis, haláltmegvetőn, mindent kockára téve, véresen. Első életrajzi adata — könyvéből idézve — a következő : ,,Jászárokszálláson születtem. Gyöngyösön kereszteltek. Utána átköltöztünk Tiszaföldvárra. Édesanyám fiatal lány volt még, amikor azt mondták: ő volt Tiszaföldvár egyik legszebb lánya. S volt nekem egy nagyon-nagyon zsugori nagyanyám, Katona Klára személyében, aki anyám anyja volt. Anyám egyetlen lány volt, három fiútestvérrel: Istvánnal, Sándorral, Gáborral. Ezt az egyetlen leányt egy félvak, nagyon gazdag paraszt el akarta venni, mert édesanyám is jómódú parasztlány volt és nagyon szép és fiatal. 15 és fél éves. És édesanyám járt a malomba a béreseikkel együtt búzát és kukoricát őrölni. S ott volt az édesapám, mint molnársegéd. Igen jóképű, magasnövésű ember volt, mindenki tisztelte és szerette.” A fordulat túlon-túl ismerős. A fiatal lány nem lett a gazdag paraszt felesége, hanem a szegény, viszont hozzáillő molnársegédé. És aztán jöttek a gyerekek. „Én Hona, hatodik vagyok a sorban. A legidősebb fiú volt, István. Aztán Sándor, Julianna, Karolina, Jusztina és én. A húgom, Rozália és az öcsém, János csak később született.” Összesen nyolcan voltak tehát a gyerekek a tiszaföldvári Kovácscsaládban. A művésznevét azután később Békeffy Lászlótól kapta. N. Kovács Ilona azért ,„ mert a faluban volt még egy Kovács-család, azok kisebb növésűek voltak, mint emezek, elnevezték azokat Kis-Kovácsnak, a molnársegédet és családját pedig Nagy- Kovácsnak. Békeffy ezt a nevet választotta Ilonának, „Nagykovács”, ami aztán idők során Nagykovácsira módosult. Mennyire tipikusan egyedzoltáni mondat volt, amellyel „A reggel” című hétfői lap akkori népszerű színikritikusa kommentálta Hana első fellépését: „Honnan került ide ez a nagyon tehetséges lány, aki bundaszagú hortobágyi nevével elénkvetítette a valódi Párizst?" Hogy honnan került oda? Az előzmények oly drámaiak, hogy olykor a valószínűtlenség határát súrolják. Amikor az apa már-már megteremtette egzisztenciáját a sárszegi uradalom malmában — Slhert Tiszaföldvárról odamenekítette a családját, Ilona reggelenként derékig érő sárban kilométereket gyalogolt a cibakházai elemi iskolába — akkor egy napon leégett a malom, az apa fölszalad a malom tetejére, hogy a hengereket valahogy kikapcsolja és a négy emelet magasságból lezuhan. Összevissza töri magát, egészséges ember soha többé nem lesz belőle. Ilona „iskolázása" abbamarad a harmadik elemivel. Az apát pesti kórházba kell szállítani, fölköltözik a fővárosba az egész N. Kovács család, először egy barakklakásban tengődnek a Szent István kórház mögött és „Róbert bácsi” ingyen-konyhájáról kapják a napi egyszeri „étkezést”. Azután a tűzveszélyes barakk lakás helyett kiutalnak nekik Kispest határán, az Ecseri úton egy szobakonyhás lakást. Ilona, a gyereklány, munkát kap egy dobozgyárban, „zónázva” jár reggelenként a munkahelyére és onnan haza. Tudják, hogy mi volt az a zónázás? Fölülni a villamoskocsi hátsó ütközőjére, megkapaszkodni az ott lelógó sodronyban és úgy utazni. Amíg a kalauz észre nem veszi, meg nem unja, el nem zavarja. Történt aztán, hogy hirdetés jelent meg az egyik pesti lapban — a „szegények újságjában”, a Friss Újságban — írja Ilona, hirdetés, amelyben egy balettmesternő leányok jelentkezését kéri, tánccsoportot állít össze ugyanis, hogy betanítsa, majd külföldi turnéra vigye. A hirdetésre Ilona jelentkezik és a balett-mesternő — aki később a történet során a „Twist Oliver” maginjának, az orgazda női változatának bizonyul — „alkalmasnak találja”. Ez a vendégszereplőturnézás a Balkán városaiban, az éjszakai mulatóhelyek, a tánccsoport élete, mindez együtt külön regény lehetne. Mígnem elmenekül ettől a csoporttól, el Faginné közeléből, most már önállóan lép fel a varietékben és félig-meddig még mindig csak gyereklány, amikor egy külföldi pályaudvaron, úton hazafelé rövid szabadságra, a perronon kopott kis bőröndjével belerohan egy magas, vállas, elegáns fiatalemberbe, akivel aztán később a vonaton megismerkedik. Ez a fiatalember lesz — esztendőkkel később — a férje. Meghívja az étkezőkocsiba, hogy biztosítsa róla, nem valamiféle szélhámossal van dolga, még az útlevelét is odamutatja: „Dr. Engel Ágoston” és hozat egy üveg konyakot. „Miért hozat maga egy egész üveggel? — kérdeztem. — Egy pohárkával iszom, nekem csak az kell, hogy egy kicsit fölmelegítsen. — Én nem mondtam, hogy igyék — mondta — Isten őrizz, kérem! Csak engedje meg, hogy itt maradjak. Megmondom azt is, hogy ki vagyok: a Gyáriparosok Országos Szövetségénél, röviden a GYOSZ-nál dolgozom, ahol Fenyő Miksa a főtitkár. Ott dolgozom, egészen addig, amíg az apám — aki több vállalatnak az elnök-vezérigazgatója — kívánságára beletanulok ebbe a szakmába. Szén, cement... Addig a Gyáriparosoknál kell körülbelül három hónapot töltenem.” Most akarva-akaratlanul átveszem Ilona önéletrajzának a stílusát, amikor úgy folytatom, hogy: hát tessék, itt a tündérmese, Hamupipőke és a királyfi, micsoda csodálatos szerencse, az elveszett cipellő illik a szegény, meghajszolt kislány lábacskájára. Mert aztán a továbbiakban igazi mese bontakozik ki mindebből, mese, ami azonban megtörtént. A Hamupipőke-hasonlat helyett talán méginkább ide illik egy másik: Elisa Doolittle találkozik Higgins professzorral. Mert a dúsgazdag fiatalember, aki egy időre visszatér ugyan még Párizsba, hogy a Sorbonne-on tanuljon (mi az a Sorbonne, mondja meg már, kérdezi tőle Hana), de az után hazajön, lakást vesz ki neki a Fálk Miksa utcában miután biztosítja róla, hogy „komoly szándékai vannak”. Énektanárnőhöz küldi Ilonát és elhozza egy barátját, aki egyébként történetesen Rákosi Szidi színiiskolájában irodalomtanár, elhozza, bemutatja és arra kéri, hogy foglalkozzék rendszeresen Ilonával, művelje ki, olvastassa, adjon neki könyveket, egyszóval megjelenik a színen Higgins profeszszor barátja, Pickering ezredes is, aki azonban ez esetben legalább olyan nagy professzor, mint maga Higgins és távolról sem ezredes, a neve ugyanis az, hogy: Szerby Antal. És így történik, hogy Honát nem kisebb személyiség vezeti be a világirodalomba, mint Szerb Antal, a világirodalom mindmáig felül nem múlt magyar tudósa, mint ahogy aztán az ő segítségével jut be a három elemis parasztlány Rákosi Szidi színiiskolájába, ahol olyan növendékek ülnek mellette a padban, mint például Muráti Lili. Ezután folytatódik a varázslatos mese. Higgins, illetve Engel doktor, bemutatja fiatal ,,növendékét” a szülőknek, az atya — aki ellenszenvezik a „festett” világgal — szíve megenyhül, és egy napon a dúsgazdag fiatalember a Szent István bazilikában oltár elé vezeti Hamupipőke- Elisa Ilonát, akit azt követően a Tátra utcai magánpalota termei várják. A fiatal férj bőkezű, ifjú és tehetséges feleségéért minden áldozatra kész, szüleinek ezentúl már nincs gondja többé, valamennyi testvérre ráragyogna a szerencse, ha több eszük volna, ha nem emésztené őket az irigység, és aztán ezzel párhuzamosan elindul Ilona hangverseny- és színházi karrierje, mind magasabbra, a népszerűségnek mind káprázatosabb csúcsa felé... s megjelenik a színen a második Higgins professzor, vagy talán ha jól utánaszámolunk, már a harmadik.. . ......most lekísérem művésznőt a stúdióhoz — mondta a rádió titkárnője — és összeismertetem Polgár Tiborral. Mire leértünk, Polgár Tibor már ott várt, másokkal beszélgetett. — Tiborka, itt van egy új szereplő, Nagykovácsi Ilona művésznő. Sanszonénekesnő. Legyen szíves vegye át vele a számait.” Érhet ennél nagyobb szerencse egy ilyen hányatott sorsú fiatal tehetséget, a tiszaföldvári N. Kovács-család (sorrendben) hatodik gyermekét, dúsgazdag, csinos, határtalanul gáláns, bőkezű férj. Szerb Antal mint magántanár, Polgár Tibor mint korrepetitor, házizeneszerző és házi-szövegíró, nem is szerencse, hanem szerencsék, főnyeremények egész sorozata. Ilona közben délutánonként el-eltűnik hazulról. Hová megy Cecile? Csak nem a Török utcába? Nem, nem szó sincs róla, a Honvédutcába, ahol nagy titokban elvégzi a negyedik elemit— magánúton, — hogy majd azután tovább tanulhasson és egy napon az érettségi vizsgát ismetehesse. Nos, a negyedik elemiből — háromtagú bizottság előtt — levizsgázik, de azután az iskolai továbbtanulásból nem lesz semmi, a férj meghatottan forgatja kezében a negyedik elemiről szóló bizonyítványt, de könyörög a feleségének, hogy tovább ezzel ne terhelje magát. Sikert siker követ, gyönyörű külföldi utazások egy káprázatos luxus-automobilon, a francia Riviera, fényűző szállodák, üdülőhelyek. Már-már Courts Mahler légköre leng körül ennyi megvalósult ábrándot. (Courts Mahler egyébként Ilona mamájának kedvenc írónője, nem tud eleget fogyasztani belőle. Miért ne? Nem olyan-e a leánya sorsa, élete, mint egy Courts Mahler hősnőé?) Az olvasó a szíve szerint már beérné ennyivel. De nem Courts Mahler történetet követünk ebben az önéletrajzban. A nagy boldogságba belerobban a második világháború, a Tátra-utcai magánpalota veszélyben, a Higgins professzorok feje fölött a nácizmus, a zsidótörvények Damokleszkardja függ. A férj félzsidó. Polgár ugyancsak. Szerb Antalt munkaszolgálatba hurcolják, ott leli halálát. De a magánpalota még ideig-óráig biztonságban van. Ott még — annak ellenére, hogy a családfő is veszélyeztetett helyzetben van — bújtatni lehet olyanokat, akiknek az életére törnek. És Ilona „bújtat”. Ott talál menedéket Polgár Tibor, egy másik énekesnő, Szönyi Lenke, és ott egy alakulatától megugrott katonaszökevény. Hogy a magánpalota nagyobb biztonságban legyen, a férj egy unokatestvére, fiatal hadnagy, aki anyai ágon rokon, tehát — micsoda szó! — „őskeresztény”, beköltöztet a villába egy egész katonai különítményt, hogy a nyilasok ne merészkedjenek be a házba. És nemcsak embereket ment Ilona, de vagyont is, ismerősök odahordják ékszereiket, féltett kincseiket és ő elrejt mindent. Amikor a bombázások már-már elviselhetetlenek, Balatonföldvárra utazik, nagy barátság szövődik közte és Bajor Gizi között, akinek a férje szintén a meghajszoltak közé tartozik. Germán Tibor, az orvosprofesszor. És ismét Ilona stílusában: mondanám én még ezt a fantasztikus történetet tovább, ha helyem és időm volna hozzá, de itt már szűkre kell fogni a szavakat, a háborút és az üldöztetést végigélik és „megússzák” valamennyien, de nem sértetlenül. A pszichológiai, a lelki sebek elkerülhetetlenek A háború után Ilona házassága felbomlik, ki tudja a magyarázatot ezekre a rejtélyes felladulásokra a látszólag eltéphetetlen kapcsolatokban, emberek, akik talán túl sokat kockáztattak és szenvedtek végig egymás mellett, egy napon menekülni kezdenek a múlt reájuk boruló árnyai elől. Ilona elválik és nem sokkal később férjhez megy Polgár Tiborhoz. Az 1956-os forradalom alatt történetesen Párizsban vannak, onnan indulnak hazafelé Bécsben megállnak néhány hétre, tájékozódnak, de azután hazatérnek. Tibornak játsszák az operáját, a „Körök”et.rendelése van új filmzenére, várja őket a gyönyörű lakás a pesti Dunaparton.hogyan lehetne hátat fordítani mindennek? Még nyolc esztendeig élnek Budapesten, de mind több és több csalódás, kiábrándulás keseríti őket. Míg mindketten azt remélhették, hogy múltjukért, eredményeikért nagyobb méltánylásban részesülnek, e tévhitből ki kellett ábrándulniok. Ilonának már a háború óta. Sokan megélték ezt, akik — olykor életük kockáztatásával — segítettek másokon és akik aztán nem tudták megbocsájtani nekik, hogy olyan helyzetben voltak, hogy segíthettek. A lelki titkokat százezer kulcs nyitja. De kinek van birtokában a valamennyi zárba illő százezernyi kulcs? Nagykovácsi Ilona és Polgár Tibor csaknem húsz esztendeje a kanadi Torontóban élnek. Az olvasó azt remélné: boldog befejezés. De nem az. Sem a házasság nem boldog többé, sem művészi pályájuk nem folytatódott, nem folytatódik a hozzájuk méltó szinten. Tiborról kisebbnagyobb, a házasságot válságba sodró titkot árul el könyvében. A könyv legeslegutolsó oldalán, apró betűkkel, elrejtve, ezt a sort találjuk. Sajtó alá rendezte: Polgár Tibor. Tibor tehát vállalja ezeket a kesernyés vádakat. Ilona annak idején az életét mentette meg. Egy napon talán a szűnni nem akaró hálára-kötelezettség is elviselhetetlen. Az önéletrajz befejező sorai: „Amióta Kanadában élünk, sokan az én „mártíromnak” tekintik Polgár Tibort. És ezt gyakran, udvariatlanul, sőt tiszteletlenül is éreztették velem. Pedig ennek az igaz történetnek, amit e könyvben megírtam, csak egy sokat szenvedő mártírja van. Aki ős-református létére hordja a keresztet. És az: én vagyok...” Mennyire szeretné az olvasó ezt akönyvet úgy tenni le, hogy boldog befejezése van. A sikertörténet azonban nem magyar műfaj. A fogalomra, hogy „happy end” — nincs magyar kifejezés. aue * JfcquMA & ? i}3a 4129 W LAWRENCE AVE WE DELIVER 725-1812 685-5030 ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA. RIBS. CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visit Our Vineyard lor Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining Room NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT! . 1 1 NEMZETŐR IB —«i—«« tmmaummn. ita an»»W»an* MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 Manchen 34 Poets. za Germany Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven, angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)........................................................................ Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 . NAGYKOVÁCSI ILONA Kapható! Nagykovácsi Ilona élettörténete Ez az életrajz szinte egyedülálló a világon kendőzetlenségével, kegyetlen őszinteségével, szókimondásával. Szerzője — talán önmagával a legkegyetlenebb. Egy nagy művész küzdelmes életén keresztül egy darab, éles szemmel megfigyelt történelmet is olvashatunk, amelyen valósággal átizzik írójának mély embersége, megalkuvás nélküli egyenessége, igaz, törhetetlen magyarsága. A szép kiállítású, közel 500 oldalas, 145 fényképpel, dokumentumokkal díszített kötet, melynek olvasása valóságos élmény — megszerzését nem mulaszthatja el senki! Ára 16.00 dollár. Postai szállítás esetén a csomagolásért és portaköltségre extra 2.00 dollárt számítunk. Megrendelhető: Vörösváry Publishing Co. 412 Bloor Street, West, Toronto, Ont. Canada M5S 1X5 MARTHA B BAUMGARTEN 4601 N WESTERN AVENUE CHICAGO. ILLINOIS 60625 (312) 561-5559 Beszélünk magyarul! I _)att maavfett CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT ACCOUNTING INCOME TAX High quality professional service dedicated to save you money Payroll tax return Financial statements: montly. quarterly, annually Personal or corporation trust funds Bookkeeping services Initial Free consultation 24 Hour telephone answering service By appointment only. Please call: 561-5559 M B. BAUMGARTEN Márai Sándor könyvei: ítélet Canudosban $ 3.50 Judit és az utóhang $ 10.00 Jób és a könyve $ 15.00 A delfin visszanézett $ 12.00 San Gennaro vére $ 10.00 Napló ilflll $ 15.00 Megrendelhetők: Újváry- „Griff’, Kiadó Titurelstrasse 2 D-8000 München 81 Telefon: (0 89) 98 94 23