Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)

1983-05-28 / 22. szám

Hősök napja idegenben _________ Fáy István Ma nem emlékezhet­nek hazánkban azokra, akik történelmünk fo­lyamán életüket áldoz­ták, hogy nemzeti fejlő­désünk folyamatossága biztosítva legyen. Nin­csenek ünnepi istentisz­teletek, nem borítják vi­rágdíszbe a hősi emlék­műveket, mert e meg­változott világban az árulók „hősök” lettek, a hősök pedig „árulók”. Lassan megkopnak a­­szav­ak melyeket a hu­szas évek eleje óta ezen a napon hallunk és unal­massá válnak, mind az emlékezést írók, mind a hallgatók, vagy olvasók számára. Pedig ez a nap a legszentebb ünnepeink egyike. Különösen ne­künk, a nyugaton élő magyarságnak köteles­sége, megtartani ezt a szokást és átadni utóda­inknak, mert csak ne­künk van lehetőségünk arra, hogy őszinte szív­vel és félelem nélkül áldjuk azoknak az em­lékét, akik vérük hullá­sával tettek minden rö­göt szentté hazánkban. A negyven éven­ alu­liaknak Limanova, Per­­semiszi, Gorlice, Piave, Doberdo, ma már csak nevek. Nem tudják mit jelentenek. Az is való­színű, hogy soha nem is hallották őket. Nekünk, akik a második világ­háborút végigéltük, vagy harcoltuk az a né­hány nyolcvan év felet­ti első világháborús ve­terán, aki életben ma­radt, itt él közöttünk és a fenti helyeken harcol­va védte a hazáját és otthonát, olyan, mint egy szent ember, mert az ő hősiességük volt a példánk, amikor a Don kanyartól Kőszegig, min­­den talpalatnyi helyet védve legalább a Nyol­cadik Törzset meg tud­tuk menteni, hogy „tör­ténelmünknek és hagy­o­­mányainknak őrei és hirdetői legyenek. Ha végignézünk tör­ténelmünkön, mely a legvéresebb Európa né­pei között, csak büsz­keség tölthet el bennün­ket, mert honfoglaló őseink kalandozásai óta soha nem­ viseltünk of­fenzív háborút és ha né­hányszor át is léptük tör­ténelmi határainkat az önvédelemből történő preventív hadművelet volt. Máskülönben őse­ink kalandozásai, me­lyek a Nyugaton páni­­­­kot keltettek inkább vir­tuskodásnak, mint hábo­rúnak tekinthetők. Egy­re azonban nagyon jók voltak, hogy megtaní­tották szomszédainkat, féljenek a magyarok nyilától. Majd jött az Augsburgi lecke és Lech mezején a nagy vérvesz­teség. Ezután látta be Géza fejedelmünk és fia Vajk, hogy ha meg aka­runk maradni Európá­ban be kell olvadnunk a Nyugat kultúrközössé­­gébe. Ez újabb nagy vér­áldozat árán meg is tör­tént. S jöttek az Árpád­házi királyok, de jöttek a tatárok is, akik pusz­tasággá tették az orszá­got. Nagy királyunkra IV. Bélára várt az újjá­építés emberfeletti fel­­adata, hogy az Árpádok kihalása után az Anjou és a Luxenburg Ház ki­rályai diadalmas ural­kodásának előkészítse az alapot. Nemzetünk csúcspontját Mátyás ki­rály reneszánsz uralko­dása és félelmetes had­serege jelentette. Utána a török előnyomulás mind nehezebb helyzet­be sodorta az országot. Százötven év török uralma országunk kö­zépső részét pusztaság­gá tette, északon pedig az osztrák és vallon zsol­dosok pusztították a né­pet. A császárok, akik felesküdtek a magyar Alkotmányra, nem tar­tották meg esküjüket, Magyarországot csak ütközőállamnak, senki földjének tekintették és annak felszabadítása eszük ágában sem volt. A végvári harcokban hullott a magyar vér. Buda felszabadítása után, — mely a Pápa költségére és Szelep­­csényi bíboros Ausztriá­ban lévő vagyona lefog­lalásával történt, — hazánk osztrák gyarmat lett. Ezért volt elkerül­hetetlen Rákóczi sza­badságharca és 1848-49- es szabadságharc a ma­gyarságot kiirtani akaró osztrák, horvát, cseh, végül orosz támadókkal szemben. • • Mikor végre Ferenc József belátta, hogy Solferino­ és Königratz után nincs más megol­dás, mint a magyarok­kal való megbékélés, mert a monarchia po­tenciális erőforrása Magyarország. 1867. június 8-án megkoro­náztatta magát és még abban az évben alá­írták a kiegyezést, mely ha sok ellentmondást váltott is ki, mégis al­kotmányos életet hozott hazánknak. Az azonban kétségtelen, hogy a kö­zös külügy, hadügy és pénzügy terhével sújtott ország nem lehetett ön­álló elhatározásának ura. A roskadozó mo­narchia pusztulása elő­re vetette árnyékát. A sors különös iróni­ája, hogy a magyarokat gyűlölő Ferenc Ferdi­­nánd trónörököst és cseh feleségét Chotek Zsófia grófnőt kedvenc szlávjaik egyike Gavrilo Princip gyilkolta meg Sarajevóban. Pedig a fő­herceg jövendő birodal­mát a szlávokra akarta felépíteni. És annak ha­láláért, aki a legjobban­­ gyűlölt bennünket, mi fi­zettünk. Tisza hiába til­takozott a háború ellen, egy hét alatt megtört és csak annyi volt a köve­telése, hogy kinyilvánít­sák: a Monarchiának nincsenek területi aspi­rációi. Ezzel elindult az I. Világháború. Egyet­len nép sem áldozott annyi vért, mint sokszor az orosz és olasz drót akadályokat és géppus­kákat szuronnyal meg­rohamozó magyar hőse­ink. Ennek a nagy ál­dozatnak pedig az lett az eredménye, hogy az antant hatalmak politi­kai rövidlátása meg­semmisítette az egyet­len államot, mely a né­­metek és a szlávok kö­zött állva semlegesíteni tudta volna bármelyik terjeszkedési szándé­kát, így már a békekö­tések idején elvetették a második világháború magját. Nem kell elmonda­nom, mit vesztett ha­zánk és az egész világ a második világháború­ban és a Roosevelt és társai „agytröszt” rosszindulatú és minden történelmi ismeretet nélkülöző engedékeny­sége hogyan sodorta a világot a mai napok sú­lyos válságába. Egy azonban kétségte­len: Magyarország ép­pen úgy, mint egész tör­ténelme folyamán meg­tette kötelességét az európai keresztény kul­túra védelmében. Súlyos feladatot teljesített, mert vérét adta, hogy a hálátlan Nyugat béké­ben fejlődhessen... Éppen ezért hajtsuk meg fejünket Hősök nap­ján. Mormoljunk el egy imát azokért, akiknek köszönhetjük, hogy ha nem is tudjuk meddig, de viszonylagos jólét­ben és szabadságban ál­dozhatunk azok emléké­nek, akikről sokat szen­vedett nagy költőnk 1953-ban az alábbi örök sorokat írta: TOLL-BEMUTATÓ VÍZSZINTES: 1. Óko­ri görcs, najüsten, de e/.t a nevet viseli az Írószer Szövetkezet új golyós­­trónja is, amely tavaly elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma emblémáját, f1. Kora nyáron érő gyü­mölcs. 10. Az operettdal szerint az égen s ti fől­den a fő! 12. l'oiut­ fel­­gombolyításám való hü­.­vély. 14. Helység h 1­­ág partján, híres börtön­nel. 16.­­Testkép. 18. Erűd­ítmény része. 20.­ Finom az ilyen leves. 22. Knock out. 23. Far­sangi felvonulás és tánc. 25. 1­­észben helytelen! 26. Polgári demokrati­kus politikus, publicista (Dániel, 1822—1892). 29. Részben ismerős! 30. Ifjúsági­ Magazin. 31. Egyforma betűk. 32.­­Tréfás rangadó a Nép­stadionban­ 33. Távol páratlan betűi. 34. Vala­mivel átitat. 36. Régi, ütővel játszott labda játék, névelővel. 38. Pél­dául Mikszáth. 39. Irán eredetű nép tagja. 40 Fordítva is tartalmat­lan. 41. Patakocska. 42 Román,­ spanyol és lu­xemburgi autójelzés. 43 Nyugtalanít. 48. A zaj­talan gyufa egyik fel­találója (János). 51 ROG. 52. Igen nagy ki­terjedésű. 54. Skála hang, ford. 55. A mai Spanyolország­i őslakos­ságból 151. Ostoba, id. eredetű szóval. 58. Fotó­, filmek fényérzékenysé­­­­gét jelöli. 59. Japán nagyváros lakója. 61. A fénysűrűség, mérték-1 egysége. 63. Egyforma betűk. 64. Tót a lóver­senyen, fon. 65. Spanyol nevű város az USA Ohio államában. FÜGGŐLEGES: 1. Formai. 2. őszi hónap idegen rövidítése. 3. El­ső belső! 4. Költő, mű­fordító (József, 1825— 1918). 5. Hazai sajtféle. 7. Olasz foly­ó, neve az I. világháborúból is is­mert. 8. Gondoz. 9. Öröl páros betűi. 10. Belgrá­­­di kegy. 11. A vizsz. 1. sz. sorban említett go­­lyóstrón egyik előnye. 13. Ernyő nagyobbik része. 15. Az argon vegyjele. 17. A vizsz. 1. sz. alatti csomagolása. 19. Ilyen a színe a vizsz. 1. sz. alattinak. 21. Némely út ilyen. 23. Gyomak nyomdászcsalád alapí­tója, utóneve 1. betűjé­vel. 24. Egzotikus női név. 27. Csodálkozó. 28. Római kétezer. 32. Ilyen metélt is van. 33. A hi­deg évszakban. 35. Te­her, légiesen­ 37. Mária egyik becézése. 41. Lán­gol. 44. Teljes, hiány­talan. 45. Buda része. 46......ott is, mindenütt. 47. Görög betű. 48. ...­­amott, néhol. 49. össze­tételekben sugárzással való kapcsolatot jelöl. 50. USA állam, Boise a székhelye. 53. LPS. 56. Helyrag. 58. Lincoln el­nököt becézték így. 60. Mint a 22. sz. 62. Azonos római számok. (X) „Vér kellett? Adtam, hogyha kértek. Pedig a vér nemes hitel. S kamatként kaptam szentigéket, s Nándorfehérvárért adott harangjaid ma, félhalott fajtám ingyen csendítik el." YVellandon, 1983. május 7-án A világbank a legszegényebb nemzeteknek kamatmentes kölcsönt ad pen nem mond újat, megerősíti az eddigi ta­pasztalatokat. Állami beavatkozással csak a rövidlejáratú valutain­gadozásokat lehet ki­egyensúlyozni, hosszú távon az ingadozás oká­nak megszüntetésére, vagyis az alapvető nem­zeti gazdasági politika megváltoztatására van szükség. A valutaárfolyamok kiegyensúlyozottsága előfeltétele a nemzetkö­zi kereskedelem zavar­talanságának. Az ipari államok kormányai azért tartották szüksé­gesnek a tanulmány el­készítését és közzététe­lét, mert számos kriti­ka hangzott el az utób­bi években a jelenlegi szabad valutaárfolyam rendszerével szemben. A világgazdasági helyzettel általánosság­ban foglalkozott a Nem­zetközi Valuta Alap és a Világbank közös fejlesz­tési bizottsága, amely 21 pénzügyminiszterből és kereskedelmi minisz­terből áll. Mint washing­toni tudósítónk írja a zá­róközleményben megál­lapították, hogy a gaz­dasági recesszió különö­sen a fejlődésben lévő országokat érintette sú­lyosan. A fejlesztési bi­zottság elnöke, a pakisz­táni pénzügyminiszter már a csütörtöki meg­nyitó ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy míg a fejlődésben lévő államok csak a világke­reskedelem egy­negye­­dét bonyolítják le a 130 milliárd dolláros csök­kenés fele őket terheli. Ezzel az összeggel csök­kent a világkereskede­lem 1982-ben. A fejlődés­ben levő országok 30 mil­liárd dollárral kevesebb támogatást kaptak a múlt évben, mint amennyi a ráfizetésük volt. Helyzetük enyhítésé­re a fejlesztési bizott­ság több fontos intézke­dést hozott. Felhatal­mazták a Világbankot alaptőkéjének felemelé­sére. Ez gyakorlatilag A hét vezető ipari ál­lam tizenegy hónappal ezelőtt adott megbízást a pénzügyi szakértők­nek, hogy feleljenek egy­értelműen arra a kér­désre, lehet-e kizárólag a kormányok, illetve a nemzeti bankok beavat­kozásával szabályozni a nemzetközi valutapia­cot, más szóval a valu­ták egymás közti árfo­lyamát. A válasz, ame­lyet most nyilvánosság­ra hoztak tulajdonkép-azt jelenti, hogy a tag­államokra újabb hozzá­járulási összegeket vet­nek ki. Mint a Világbank elnöke Clausen közölte, öt év leforgása alatt 20 milliárd dolláros eme­lést terveznek. Az össze­gek kivetésénél azonban fokozottan figyelembe fogják venni az egyes tagállamok gazdasági teherbíróképességét. A miniszterekből álló fejlesztési bizottság ab­ban is megegyezett, hogy a Világbank inflá-­­­ció mentes 5 százalék­kal bővítse segélyprog­ramját. Főleg a nemzet­közi fejlesztési szerve-­­­zet tevékenységének fo­kozását kívánják. Ez a szervezet, amely a Vi­lágbank egyik ágazata,­­ a legszegényebb nem­zetek számára folyósít hosszúlejáratú, gyakor­latilag kamatmentes kölcsönöket. Az ameri­kai pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a jövő év végéig Wa­shington befizeti a ko­rábban megígért 1340 millió dolláros hozzá­járulását a nemzetközi fejlesztési szervezet kasszájába. Jelentősnek tartják a Világbankban a minisz­teri bizottságnak azt az utasítását, hogy a nem­zetközi Valuta Alappal együtt egyeztessék te­vékenységüket más a vi­lággazdasági helyzet szempontjából jelentős csoportokkal, így a GATT, a vámtarifa és kereskedelmi egyez­mény szervezetével, va­lamint az ENSz gazda­ságfejlesztő szerveze­tével és velük együtt dolgozzanak ki progra­mokat a világkereske­delem felélénkítésére. A miniszteri bizottság végül figyelmeztetett arra, hogy nem szabad megengedni a fejlődés­ben levő országok pénz­ügyi támogatásának hir­telen történő beszünte-­ tését. Továbbra is ra­gaszkodni kell azonban ahhoz, hogy mielőtt köl­csönöket és segélyt kap­nának gazdasági re­formtervet dolgozzanak ki és azt a két nemzet­közi pénzügyi intézmény szakértői vizsgálják át, hogy megfelel-e a köve­telményeknek. A fejlesztési bizott­ság ülésén Magyaror­szág is képviseltette magát egy ötös állam­csoportban, amelynek a belga pénzügyminiszter volt a szóvivője. A külföldön élő magyarság életrajzos világnévsora — A nemzetközi magyar ,Ki kicsoda?’ A montreáli székhelyű TIDC International Pub­lishing Company, Incor­porated 1984 második fe­lében jelenteti meg a részvételt mindenki szá­mára biztosító A külföl­dön élő magyarság élet­rajzos világnévsora — A nemzetközi magyar „Ki kicsoda?” című, több kötetre tervezett kiad­ványát. A világban szétszóró­dott magyarság földraj­zi egyesítése lehetetlen, de A külföldön élő ma­gyarság életrajzos vi­lágnévsora — A nemzet-­­­közi magyar „Ki kicso­da?” a legnagyobb le­hetőséget nyújtja a világ különböző országaiban élő magyaroknak, hogy egy ilyen kiadványban összejöjjenek; olyan családok, régi barátsá­gok, amelyeket az élet vihara és a hajsza szét­tépett, újra egyesülje­nek; megismerjék egy­mást; ismertessék rövid élettörténetüket, mun­kásságukat, elért ered­ményeiket, személyisé­güket, álmaikat más or­szágokban élő magya­rokkal; megismerjenek hasonló érdeklődésű honfitársakat; kapcso­latokat teremtsenek. A már különböző ki­adók , gondozásában megjelent egynyelvű, a megjelenést csak egy szűk társadalmi réteg­nek biztosító munkákkal ellentétben A külföldön élő magyarok életrajzos világnévsora — A nem­zetközi magyar „Ki ,­kicsoda?” egy többnyel­­­vű, a világban szétszó­ródott magyarság össze­fogására törekvő, a rész­vételt mindenki számá­ra biztosító életrajzos, fényképes kiadvány, amely pontosan szer­kesztett betűrendes tar­talommutatókat ts tar­­■­talmaz. Az előkészületi és szerkesztési munkála­tok a világ legtöbb or­szágában már javában folynak és a TIDO In­­tenational Publishing Company, Incorpora­ted a nagy érdeklődés­re való tekintettel to­vábbi erőfeszítéseket tesz világszerte annak érdekében, hogy a kiad­vány minél teljesebb és pontosabb legyen. Észak-Amerika te­rületén is a szervezési munkálatokban a körze­ti szervezőbizottságok nyújtanak a TIDO Inter­­national-nak felbecsül­hetetlen segítséget, amelynek vezetői köz­­tiszteletben álló honfi­társaink, így például a TIDO International Pub­lishing Company Incor­porated New York és környéke szervezőbi­zottságának vezetője a nagy tiszteletben álló Dr. Püski Sándor a New York-i Püski-Corvin, Hungarian Books, Re­cords, Tapes nevű üzlet tulajdonosa, Chicago és környéke szervezőbi­zottságának elnöke az Amerika és Európa szerte ismert költő, a Framo Publishing és a Sebok Travel Service, Inc., elnöke Mózsi Fe­renc. Az Amerikai Egye­sült Államok más álla­maiban és Kanadában is közismert és tekinte­tes utazási szakembe­rek, társadalmi vezetők és könyvterjesztők já­rulnak önzetlen munká­jukkal ahhoz, hogy ez a kiadvány minél telje­sebb formában láthas­son napvilágot. A részvételt­ minden­ki számára biztosító Ki kicsoda?”-ban a résztvevők családtör­ténetükkel, életrajzuk­kal, munkásságuk tör­ténetével, elért ered­ményeikkel, hobbik megjelölésével, stb. ve­hetnek részt. Az új érdeklődök a je­lentkezési lapot tartal­mazó Tájékoztató füze­tét a szervező bizottsá­goktól, vagy közvetlenül a TIDO International Publishing Co., Incorpo­­ratedtől (3250 Forest Hill. Montreal, Quebec, H3Y 108. Canada)­sze­rezhetik be.­A kiadó gondozásában még to­vábbi hét, szakmai és nemzeti „Ki kicsoda?” jelenik meg 1984 máso­dik felében. 1984 II János Pál, a vasfüggöny migin jött pipa II János Pál pápa fiaiéról szóló elő. malysr nyelven írt könyv — életrajz —, sőt talán do­kmnén romgyű­jtem­énynek is nevezheti szépirodalmi mil. a Vasszr.zp legújabb Szenzációs meglepetés. Az írók a könyv első fejezetében, a váratlan konklávé váratlan választása ma alatt részletesen leírják a körülményeket, miként lett Karol Wojtyla Róma püspöke, valamint Szent Péter utódjaként I. János Pál pápa. A további fejezetekben az írók az olvasó elé tük­rözik a pápa gyermekkorát. Ifjúságát, diákkorát A fiatalembert mint egyetemi hallgatót, az megismer­kedik a nehéz munkás élénél, ha a nehéz testi munka nem kedvetlenül él, hanem színdarabok írásával, da adósokkal vigasztalja elcsüggedt társait A könyv minden oldala színes élőképként vetíti 1x olvasó szemei elé a legfőbb pásztor, a Saentatyt mindennapos fiatét aki nem követi a régi csókásokat, s nem hordja fején a hagyományos tiarát hat krisztusi egyszerűségével, s nagy zxarotenel­e­m­ben hirdeti Krisztus tanításait Szinte lépésről lépt le van Irrt a Szentatya reágevangelzációs útja. Megrendelheti a Katolikus Magyarok Vasdmaphr Unyvosztdlydn. 1139 Mahoning Avenue. Young­­lawn. Ohio 44309. Ara IS doOdr és I doOdr portó Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak, a Chicago és Környéke Szerkesztősége NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT! .­­ I NEMZETŐR® inamMDuáBr—Miuona MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 PontS 70. Germany Felelős szerkeszti és kiadó: KECSKESZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar szántón kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)......................................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove III. 60053

Next