Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)

1983-04-30 / 18. szám

I Meghalt Illyés Gyula A budapesti rádió je­lentése szerint Illyés Gyula április 14-én, éle­tének nyolcvanadik évé­ben elhunyt. A hír nem váratlan, de szomorú. Kétségte­lenül irodalmi nagyság volt. Egyesek őt tartják századunk legnagyobb magyar írójának, költő­jének. Nagyságát senki sem vitathatja, de nem ránk, hanem az iroda­lomtörténetre tartozik ennek elbírálása. Első műve, amely közismertté tette az or­szágban, a ,,Puszták Népe” volt, amely irányt mutatott jövő pályafutá­sának: a szegények, a balsorsra jutottakért va­ló harcolást. Kevés ki­vétellel, kitartott ezen a vonalon. Élete utolsó éveiben, elkötelezett­ségéhez híven, különö­sen kiemelkedett kortár­sai közül azzal, hogy ő volt az első és sokáig az egyetlen hazánkban, aki fel merte emelni szavát az elszakított területe­ken élő magyarság ször­nyű elnyomása ellen. Bátor kiállása később követésre talált és pél­dája sokakban felrázta a rezsim által mester­ségesen elszunnyasztott nemzeti öntudatot. Ez­zel örök hálára kötele­zett minden nemzethű magyart. Illyés Gyula az ország határain kívül is ismert­té vált. Éveket töltött Franciaországban, elsa­játította a francia nyel­vet és tekintélyt vívott ki magának a nemzetkö­zi irodalmi körökben. Igen aktív volt a nemzet­közi Pen Clubban is, amelynek évekig alelnö­­ke volt. A Horthy-kor­­szakban négyszer kapott Baumgarten-díjat (1931 és 36 között), de 1948— 1953, a legsötétebb Rá­kosi korszak alatt két ízben kapott Kossuth­­dí­jat is! Életpályájában min­dig homályos marad és megmagyarázhatatlan jelenség az, hogy negyvenöt után ő, az el­nyomottak élharcosa is beállott a magyar tör­ténelem legsötétebb rendszerének dicsőítői közé. Ódát írt, 32 író és költő társával Rákosi 60. születése napjára, amikor pedig már ott kellett hogy éljen lelké­ben az önkényuralom gyűlölete, amelyet oly utolérhetetlen nagysze­rűséggel fejezett ki az ,,Egy mondat a zsarnok­ságról" című költemé­nyében. Illyés Gyulával egy magyar írónemzedék száll sírba. Az a nem­zedék, amely átélte szá­zadunk összes vérziva­tarát, amely nemzetün­ket különös kegyetlen­séggel sújtotta. A vihar­tépte öreg szálfa kidőlt, de művei tovább élnek jövendő magyar nemze­dékek gyönyörködteté­sére, tanulságára. Miért nem tüntetnek a békeharcosok a Berlini Fal mentén? A 422 kilométer hosz­­szúságú határszakasz, amely Bajorországot választja el Kelet- Németországtól, ma már szinte felülmúlha­tatlan ,,tökélyű” bizton­sági berendezéssel van ellátva. Nyomban ide kívánkozik a kérdés: mi­féle „biztonságot" szol­gál ez a berendezés? Netán az osztályellen­ségtől védi Kelet-Né­­metországot azzal a fal­lal, amelyet a keletné­met kormánynak van mersze „békehatárnak” nevezni? Az eredetileg 1961-ben épített határ­falat 1965-ben Bajoror­szág és Kelet-Németor­­szág között nemcsak megerősítették, de még magasabbra építették és beton­csapdákon kí­vül széles aknamezővel, áthatolhatatlan halál­sávval erősítették meg. Annak ellenére, hogy az ott húzódó Seale folyó önmagában véve termé­szetes akadálya minden menekülési kísérletnek, Hirschbergnél a riasztó­­berendezések és önmű­ködő kilövő­szerkezetek számát megkétszerez­ték. Jóllehet az elmúlt esztendőben a Kelet-Né­­metországból Bajoror­szágba menekültek szá­ma rekordot ért el, 25 elszánt személynek sikerült átjutnia szabad földre, a nyugatnémet határőrök szerint ez ki­zárólag keletnémet ka­tonáknak, a határvidé­ken szolgálatot teljesí­tőknek, tehát csak olya­noknak sikerülhet, akik tökéletesen ismerik — keletnémet oldalon — a határvidék minden négyzetméterét és az aknák, riasztó­berende­zések, érintésre auto­matikusan tüzelő kilövő­szerkezetek elhelyezé­sét. A Nyugat-Németor­­szágot Kelet-Németor­­szágtól elválasztó fal­erődítmény mentén összesen 54­ ezer önmű­ködő kilövő­szerkezet biztosítja az erődít­ményt. Hogyan működ­nek ezek a kilövő­szer­kezetek? Úgy, hogy ha illetéktelen személy a rejtett huzalokhoz, veze­tékekhez — menekülési kísérlet közben — hoz­záér, automatikusan működésbe lépnek és ke­reken száz fémreszelé­ket röpítenek a vezeté­ket megérintett személy felé, a fémreszelékek ta­lálata 9 méteres távol­ságból tökéletes bizton­sággal halálos. A nyu­gatnémet határőrök, akik értetlenül figyelik a lázas iramban folyó tavaszi munkálatokat a halálcsapda mentén, azt az egyetlen magya­rázatot találják erre a tevékenységre, hogy az elaknásított sávokat fo­kozatosan ilyen automa­tikusan működő kilövő­­szerkezetekkel cserélik­­ fel. Arról, hogy hány me­nekülési kísérlet végző­dik szerencsétlenül, a nyugatnémet határőrök­nek nincs fogalmuk. Hi­szen jelentést csak azok­ról a tragikus esetekről készíthetnek, amelyek a szemük láttára játszód­nak le, tehát már a fal közvetlen közelében. De azt, hogy hány menekü­lési kísérlet hiúsul meg a távolabbi részeken, természetesen nem tud­hatják. És ezzel elju­tunk e cikk elején fölve­tett kérdésre adandó vá­laszhoz: kiktől védi a keletnémet kormányzat e halál­erődítmény esz­közeivel a saját terü­letét? A válasz nyilván­való: nem valamiféle külső ellenségtől, kizá­rólag saját alattvalói­nak és kiszolgáltatottja­inak kívánja ily módon megakadályozni azt hogy megkíséreljenek szabad földre jutni, sőt még azt­ is, hogy ilyen gondolattal egyáltalá­ban foglalkozzanak Margaret Thatcher an­gol miniszterelnöknő a húsvéti békefelvonulá­sokkal kapcsolatban föl­tette azt a logikus kér­dést, hogy vajon miért nem rendeznek egyszer tüntető menetet a béke­harcosok a Berlini Fal mentén, vagy akár a szé­­gyenfal bármelyik sza­kaszán? Miért marad számukra észrevétlen az egyébként olyannyi­ra szembeszökő Fal? VAK-BÉLYEG A rajzfilm reneszánszát éli Magyar­­országon. Szerepet kapott eb­ben a nosz­talgia, a „régi idők mozija” is. Műso­rukra tűzték a mozik és nagy sikerrel játsszák Walt Disney 1938-as „Hófehér­ke és a hét törpé”-jét. Nem összehason­lításul, de elmondható, hogy a mai ma­gyar rajzfilmek sikere sem kisebb. Nem véletlenül nagy a kereslet a Magyar Posta „Magyar rajzfilmfigurák” elneve­zésű beyegsorozata iránt. A hét címletű sorban, melyet Dargay Attila ötlete nyomán Radvány Zsuzsa és Füzesi Zsu­zsa tervezett, az utóbbi idők egyik leg­kedveltebb figurája, VVK, Fekete Ist­ván kis rókája is megjelenik. Az egyik 1 Ft-os bélyegen VÜK a varjúval lát­ható, a fi Ft-oson pedig amint békára vadászik. A másik 1 Ft-os címleten két további kedvenc, Fickó és Vahur ku­­tyus került a rajzfilmkockáról a bélyeg­képre. A sorozat többi szereplője: Marci, a kakas, és Karak, az idősebb róka, a bagoly meg a liba is. Bélyegen Vak, a kis róka (1 FL 1 Ft), valamint Fickó és Vahúr (1 Ft) aae * £iqum& ? 4129 W LAWRENCE AVE----------­WE DELIVER 725-1812 685-5030 ESTABLISHED 1940 SERVING THE FINEST PIZZA, RIBS, CHICKEN RAVIOLI AND SPAGHETTI Visit Our Vineyard for Imported Wine Selections and Our Newly Remodeled Dining Room P éíz$,ló Párizs Wj Az idén rendkívül iz­galmas volt a tavasz Franciaországban. Húsvétra készülőd­tünk amikor a kormány bejelentette tíz pontos akcióprogramját az in­fláció leküzdésére. Nagy volt a döbbenet! Ke­mény megszorításokat hoztak törvénybe, meg­drágul a villany- gáz szolgáltatás, a telefonr­a­ már világszerte él­ Szőke Klára csóbbodó benzin, az al­kohol és cigaretta. Új adót is kreáltak. De va­lahogy ez mind háttérbe szorult szabad utazás, a valuta korlátozás mö­gött. Mert ez a nagy gombóc amely meg­akadt a franciák tor­kán. Nem értik, alig fogják föl, hogyan lehet, hogy törvénnyel korlátozzák őket abban, ha külföld­re akarnak utazni és sa­ját megkeresett pénzük­ből valutát akarnak vál­tani. Csak egyszer egy évben lehet? És csak kétezer frankot válthat­nak ki? Mit lehet ilyen kevés pénzzel (különö­sen a frank harmadszo­ri leértékelése után) külföldön kezdeni? Egy-két ebéd és vége. Miből szánjanak meg, hogy lépjenek be egy múzeumba, egy strand-Ez már sok, mondo­gatják, ez már a sza­badságjog rovására megy. S milyen az ember! Sokan abban remény­kedtek,­­ mivel a tör­vények egy részét ápri­lis elsejével léptették életbe — azt hitték csak tréfa, áprilisi tréfa az egész. Hát nem az! Ez való­ság, és nem vicc! Fran­ciaországban megtör­tént az (és ezt maguk választották) amit ná­lunk magyaroknál egy idegen hatalom erősza­kolt ránk. Szocialista or­szág lettek. A kormány nem is rej­ti véka alá, hogy ez a rendelet azért született, hogy ne külföldön költ­senek, hanem otthon i S kezdődik (az oly jól is­mert) valutagyűjtés,­gy majd helyrejön az ország. Számos külföldi vendég várható, hiszen Franciaország most ol­csó lett a németek, an­golok, amerikaiak szá­mára. Igyekezni kell, jól fölkészülni a vendégfo­gadásra (hiszen ezek va­lutát hoznak.) De hová menjünk mi nyaralni? Ez most a kér­dés,­­ amelyre nincs fe­lelet. Természetes, hi­szen most országos ér­dek mögé csúszott az egyéni érdek. Nem lesz hely. Hiszen az a tíz millió francia ki nyaran­ként külföldre utazott, — kíváncsi volt más népek életére — most itthon marad. Több külföldi is várható, ehhez még pro­paganda sem kell hiszen az emberek mindenhol számolnak. Hol lesz itt hely? A hazában csavar­gó franciának sem lesz meg az a kedves lehető­ség, — melyet magam is nagyon kedveltem,­­ hogy elkószál egy vá­lasztott vidéken, ahol kedvére megnéz minden nevezeteset, két-három nap itt, két-három nap odább egy házzal (kas­téllyal, városkával) s út­közben megszáll gondta­lanul, ahol éppen ked­ve szottyan egy útba­eső auberge-ben. Ennek vége. Máris minden te­le van, foglalt, foglalt, egész szezonra,­­ vála­szolnak. Sokan itthon mara-­­dunk és majd fulladunk Párizs hőségében. Mert elindulni pénz, minden nélkül hová? Ugyan mi még meg tudjuk oldani, hogy példát mondjak, én adom párizsi lakáso­mat egy olasz-svájci­­magyarnak, ki meg az övével ajándékoz meg. Cserebere akció, mert mi mindent meg tudunk oldani. No de a franci­ák? S hogy visszatérjek az öntudatra, mert „mind­ezt viseljék el jó hazafi­hoz méltó öntudattal”, hát nincs öntudat. Sőt, a korrupció máris föl­ütötte fejét. Az ember igen találékony. Hogy csak egy kis példát mondjak: április elsejé­vel lépett életbe a sze­szes­ italok drágulása. Az ezt megelőző napok­ban mindenki rohant italt vásárolni. Hús­vétra úgyis vettek vol­na, de most még a ta­karék pénz is erre ment. Ládaszámra vitték a whisky-t, a calvados (almapálinkát­, cogna­­cot stb... Az áruházak polcai kiürültek. Ahol még volt, ott a hangos bemondó három üveg tö­ményszesz vásárlását „engedélyezte”. Meg sem hallották, sőt az egyik ember tanácsolta a másiknak: adjon egy pár frankot a pénztá­rosnak s az leblokkolja önnek hármasával. Voilá! Azért azt meg kell hagyni a sok baj ellené­re, hogy Mitterrand el­nök jó francia, s ezen­felül nyugat és nem oroszbarát. Bizonyította ezt legújabb rendelke­zésével április 5-én ami­kor negyvenhét szovjet „kém­diplomatát” csa­ládostól (s így számuk több mint százra ugrott) kiutasított az országból. Ez az esemény egy kis­sé feloldotta a nyomott hangulatot, de a bizalom mint az ország ügyes ve­zetőjéhez,­­ változat­lanul csökkenőben van. Hozzászólás a Bisztray ügyhöz Akik tavaly, a Toron­tóban megrendezett Ma­gyar Világkongresszu­son részt vettek­­s ve­gyes érzelmekkel hagy­ták el a várost. A legtöb­ben a Világkongresszus égisze alatt megtartott Rákóczi Szimpózium ke­retében elhangzott meg­nyilatkozásokat kifogá­solták. És hogy ezek a megnyilatkozások meny­nyire felháborították a hallgatóságot, azt a helyszínen kialakult he­ves vita élénken bizonyí­totta, amelyre még va­lamennyien emlék­szünk. A legtöbb és leg­élesebb kritika Bisztray és Wojacsek tanárok el­len hangzott el, akiknek megnyilatkozásait a többség elítélte. Dr. Bisztray előadá­sa még a Széchényi Tár­saság alapító elnökét, Duska Lászlót is annyi­ra felháborította, hogy ott a helyszínen kijelen­tette többünk előtt, hogy ebben az ügyben ő maga akar személyesen eljár­ni, sőt felszólított ben­nünket, hogy addig ne foglalkozzunk az üggyel, amíg ő a fejleményekről nem értesít bennünket. Vártunk, vártunk de hiába vártunk. Végre jó félév múlva április 10-én befutott a válasz egy nyilatkozat formájában.­ A Széchényi Társaság nyilatkozatában nem kis meglepetésünkre többek között a követke­zőket írja: „Az elmúlt öt év alatt egyetlen kri­tika sem érkezett be a Széchenyi Társasághoz, a bírálatok alaptala­nok és felesleges kéte­lyeket támasztanak a magyar társadalomban. Ezek a vélemények nem azonosak a magyar tár­sadalom többségének felfogásával és a hazai rendszer sorbontó célki­tűzéseit szolgálják.” Itt álljunk meg egy pil­lanatra. Szeretnénk, ha a Széchényi Társaság tiszteletreméltó vezető­sége tájékozódna mi­előtt nyilatkozik. Tudo­másukra szeretnénk hozni, hogy Bisztray ta­nár úr magyarországi látogatása során nyilat­kozott a hazai sajtóban. Mi tudjuk, hogy aki előtt a hazai sajtó kaput nyit azt az embert a nemzeti emigráció, amely a tan­székre a pénzt összead­ta , kétkedéssel fogad­ja, vagy legalábbis óva­tosan kezeli. Dr. Biszt­ray nyilatkozata után még több­ okunk van er­re! De talán nem érdekte­len idézni egy fiatal résztvevő, Haynalné, Kesserü Zsuzsa, a cleve­landi Katolikus Magya­rok Vasárnapjában megjelent idevonatko­zó írását, hogyan véle­kedik erről a kérdésről. A következőket írja: „Azok a szabadföldi ma­gyarok akik a rendszer képviselőivel szóbaáll­nak, sőt együttműköd­nek — nem a magyar nép érdekeit szolgálják, hanem saját dicsőségü­két”. Kesserű Zsuzsát nem lehet azzal vádolni, hogy „elfogult”, mert mind­össze negyven éves, az emigrációban nőtt fel tehát nem tartozik­­ „reakciós öregek” kö­zé és egyike volt a Rá­kóczi Szimpózium díj nyerteseinek (Második díjat nyert.) Szeretnénk továbbá felhívni a figyelmet ar­ra, hogy a Széchenyi Társaság ne Calgaryban állapítsa meg a Magyar Tanszék sikerét és nép­szerűségét, hanem cél­szerűbb lenne Torontó­ban megállapítani azt ahol a tanszék működik Itt egészen más képet kapna. Bisztray professzor népszerűsége erősen csökkent, miután kije­lentette, hogy Erdély visszacsatolása az 50 és 60 évesek fixációja Dr. Bisztrayn erősen érezni, hogy már a kom­munizmusban nőtt fel Nézetei sok esetben nem egyezik a tanszék­ala­pítók elgondolásaival. (v.a FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! NfiGY NYELVEN A' MAGYAR SZABADSÁGÉRT! . ' \ ® NEMZETŐR® ■ HlawiMUnKiliMMHÉjl MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, fi­nancben 34 Poeti. 70. Germany Felelős szerkesztő és kiadó: KECS­KÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven, angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban és nek­i kis eredménnyel. ............................... Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik:^ 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)....................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili • 8333 N. Mango St. Morton Grove 111. 60053 7. oldal Márai Sándor könyvei: ítélet Canidosban $ Judit és az utóhang $ Jób és a könyve $ A delfin visszanézett $ Megrendelhetők: Újváry- „Griff’ Kiadó Titurelstrasse 2 D-8000 München 81 Telefon: (0 89) 98 94 23 3.50 10.00 15.00 12.00 MARTHA B. BAUMGARTEN 4601 N. WESTERN AVENUE CHICAGO. ILLINOIS 60625 (312) 561-5559 Beszélünk magyarul! CERTIFIED PUBLIC ACCOUNTANT ACCOUNTING INCOME TAX High quality professional service dedicated to save you money Payroll tax return Financial statements: montly. quarterly, annually Personal or corporation trust funds Bookkeeping services Initial Free consultation 24 Hour telephone answering service By appointment only, Please call: 561-5559 M.B. BAUMGARTEN

Next