Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)

1983-06-18 / 25. szám

12. oldal" ROVATVEZETŐ: (Sport editor) Harmath István LABDARÚGÁS A 25. forduló eredményei: CSEPEL—HONVÉD 3—5 TATABÁNYA—ÚJPESTI DÓZSA 4—1 FERENCVÁROS—PÉCS 5—2­­ VASAS—VIDEOTON 2—1 MTK-VM—ZALAEGERSZEG 3—1 NYÍREGYHÁZA—RÁBA ETO 0—2 BÉKÉSCSABA—DEBRECEN 3—1 DIÓSGYŐR—HALADÁS 0—0 A 26. forduló eredményei: RÁBA ETO—FERENCVÁROS 3—3 DEBRECEN—VASAS 2—1 PÉCS—CSEPEL 3—0 HONVÉD—DIÓSGYŐR 1—0 ÚJPESTI DÓZSA—VIDEOTON 1—0 MTK-VM—BÉKÉSCSABA 3—0 HALADÁS—NYÍREGYHÁZA 1—0 ZALAEGERSZEG—TATABÁNYA 1—0 A 27. forduló eredményei: TATABÁNYA—HONVÉD 1—1 DIÓSGYŐR­*-ÚJPESTI DÓZSA 1—1 HALADÁS—MTK-VM 7—1 FERENCVÁROS—NYÍREGYHÁZA 2—1 VASAS—PÉCS 0—1 VIDEOTON—ZALAEGERSZEG 5—1 RÁBA ETO—DEBRECEN 5—1 CSEPEL—BÉKÉSCSABA 4—3 NB I ÁLLÁSA 1.Rába ETO 27 175 5 71—32 39 2.Ferencváros 27 174 6 69—44 38 3.Honvéd 27 16 65 51—30 38 4.Csepel 27 1110 645—42 32 5.Újpesti Dózsa 27 127 841—36 31 6.Vasas 27 11 61052 44 28 7.Tatabánya 27 8117 38—35 27 8.Diósgyőr 27 71010 31—40 24 9.Haladás 278 712 31—37 23 10.Pécs 278 712 38—45 23 11.Zalaegerszeg 277 911 32—41 23 12.Debrecen 277 911 31—45 23 13.MTK-VM 279 513 37—55 23 14.Videoton 27­9 314 43—43 21 15. Nyíregyháza 276 813 23—41 20 16.Békéscsaba 275 715 38—68 17 VÉGEZETÜL A háromszoros VB-győztes és döntő résztvevős Bra­­­zílián kívül egyik ország sem ért el még kimagasló eredményeket a labdarúgó világbajnokságokon. Egye­dül­ Mexikó jutott el 1970-ben a negyeddöntőig. Az észak-az a­erikaiak fegyvertényének tekinthető, hogy 1950-ben „kiverték” a labdarúgás őshazájaként tisztelt Angliát. Egyéb semmi. Brazílián és­­Mexikón kívül a labdarúgás a sport­kimutatásokban úgy szerepel, hogy „futottak még ...” Ellentétes hírek az 1986-os labdarúgó VB színhelyéről Mint már hírt adtunk róla, a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség, a FIFA külön bizottsága visszautasította az Egyesült Államok és Kanada pályázatát az 1986-ban sorra kerülő labdarúgó VB megren­dezésére és csak Mexi­kó jelentkezését vették figyelembe. Ezt az idő­előtti döntést — úgyszól­ván — meg sem indokol­ták, s ezért sem ameri­­ka, sem pedig Kanada részéről nem találták elfogadhatónak. Ezek­­után — mint az várható volt — mind a két ország labdarúgó szövetsége emiatt erélyesen tilta­kozott a FIFA-nál. Kis­singer, az Egyesült Ál­lamok volt külügymi­nisztere, az amerikai szövetség elsőszámú ta­nácsadója volt kollegá­jával, Cyrus Vance-vel karöltve­ állást foglalt ebben az elhamarkodott kérdésben és erős hangú tiltakozást nyújtottak be a nemzetközi szövet­ségnél. A tiltakozás eredménye az lett, hogy a FIFA lágyabb húrokat, kezdett pengetni­ és olyan, hangok is elhang­zottak, miszerint az ügy még nincs teljesen le­zárva. Ennek ellenére — úgy tűnik,­­ hogy a FIFA nem tudott egysé­ges véleményre jutni és éppen ezért a FIFA két vezetőségi tagja Kana­dába utazott. A montre­áli repülőtéren, rögtön­zött sajtóértekezleten annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az amerikai és a kana­dai jelentkezést még megfontolás tárgyává teszik. Egyidőben Hen­ry Kissinger is nyilatko­zott­ és többi között ki­jelentette, hogy ő is ott lesz Stockholmban, ahol véglegesen eldöntik majd, hogy melyik or­szág rendezi meg az 1986-os világbajnoksá­got. A legújabb jelentések szerint Havelange, a FIFA elnöke az elmúlt napokban Rio de Janei­­roban újságírók előtt ki­jelentette, hogy a 86-os világbajnokság rendezé­si jogát Mexikó kapja meg. X Csonti színeváltozás a Székesfehérvárott Szabó Józsefet 1977-ben azért hozták el Dorogról a Videotonhoz, hogy egy ha­misítatlan jó gólvágót iga­zoljanak. Az NB I-et az élvonalban egy „átmenő évvel” megjárt dorogiak­nál akkoriban három Sza­bóra is érdemes volt fi­gyelni. A három szabóle­gény: Jóska és két bátyja, Pista és Gyula volt. Mind­hárman ballábasok, de — ahogy a mesében — a leg­kisebb jutott csak el az ál­mok világába. Azaz az NB I-be. — Most már rutinos egyéniségnek vallhatom magam — mondja „Cson­ti”, azaz a Jóska gyerek. Olyan nagyra nyúlt, hogy szinte nem is kellett sokat gondolkodnia a Videoton szakvezetésének akkor, amikor egy szakképzett szélsőt (Májer Lajos) és őt „összehozták”. Ez a házas­ság jól fizetett, Jóska sor­ban rúgdosta, fejelgette a gólokat. — Nem tudom pontosan hol állok a gólszerzésben. Hivatalosan úgy mondják, hogy hetvenháromnál. Én hetvennégyről tudok, de akadt már, aki gratulált a jubileumi 75-höz az ősz végén... Én úgy hiszem, ho­gy a jubileumi, a há­­romegyszázadik NB I-es gól még várat magára. Remélem, meg­lesz, bár a szakvezetés most változtatott, engem egy sorral hátrább vonnak, középppályás leszek. — Az egyet jelent azzal, hogy Csongrádi kezéből elraga­dod a karmesteri pálcát is? — Valami ilyesmi a terv. Remélem, mielőbb végleg ráérzek a feladatra, mert a fontosságát már észle­lem! Nagy, repülős vágták, szerelés és támadásindítás­, góllövés — minden bele­fér. Szép feladat, férfias. Jó próba lesz. ^ A módosítás nem jelenti-e azt, hogy kevesebbszer tű­nik fel Szabó József neve a góllövők között az ered­ményjelző táblán? — Nem szeretném, ha így esne meg. Az biztos, hogy bokrosabb teendőim lesznek a csapat érdeké­ben, de egyszersmind szá­­mos lelki teher kerül le rólam. Mert amikor két­­három meccs után nem ment a góllövés, könnyen kerültem a múltban kis-, padra... A feladat egyéb­ként nem teljesen új, mert már voltak kísérletek az én középpályás játékomra. Most sokat gyakortom még a jobblábas játékot, mert az bizony elég „süket” volt korábban, összefogni, lab­dát tartani, nem kapkodni, tértölelő indításokkal ope­rálni, elvinni az ellenfél testőrét semleges vonalba — körülbelül ezek a fel­adatok. A Profitál-e ebből a váltásból a Videoton, s kik lesznek a társak az újsütetű karmes­ter mellett? — Még semmi sem biz­tos. Most, hogy már túlva­gyunk az első tavaszi baj­noki perceken, még most sem mondhattak véglegest. A dolgok változnak, ala­kulnak, de Csongrádi ru­tinja biztosan nagy segít­ség lesz számomra, Ifa Karsai ... ? — Sajnálom 'a szegényt, hogy tönkrement a lába Ausztriában, jobb lenne vele egy sorban kombinál­ni. A „szakma nagymeste­re” volt. De én más típu­sú vagyok, hosszabb, talán nem is olyan robbanékony. Majd meglátjuk, a téli „át­állásban” mire vittem az érlelődés hónapjai alatt. — Gondolom, most olyan labdarúgót kell említenem, aki az új poszton diktálja számomra az elérendőket! Nos, Paul Breitnert csodál­tam­­ a spanyolországi VB-n. Ha kellett „csúszott­­mászott”, de fényes dol­gokra is kész volt, akár a következő pillanatban ... Jóska, ha jól emlékszem, a nyíregyházi 2:1-es magyar— csehszlovák meccsen már ott feszítettél a kispadon a meggypiros mezben... — Jól emlékszel! És én is emlékszem. És biztos akad majd olyan váloga­tott csata is,­­amikor már nemcsak a kispadon lesz helyem. Persze, mostaná­ban, amikor a Rába trió­ját próbálják, nehéz ügy ... De esetleg közép­csatár poszton sem re­­­ménytelen a dolog. Mire emlékszel szívesen a eddigi találkozók közül? — Comóban — az U- válogatott tagjaként — az olasz „A” válogatottal ed­zőmérkőztünk, s Collovatit kellett őriznem középcsa­tár létemre. Hetvenöt per­cig 1 :1-re álltunk, akkor lecseréltek, s a vége 1:4 volt. Persze, egy pillanatig sem állítom, hogy az én cserém miatt kaptuk be Ebedli Zoltán az FTC labdarúgó csapatának mondhatni legellentmon­dásosabb egyénisége. Van­nak, akik kifejezetten él­vezik játékát, gyönyörköd­nek ügyes megoldásaiban, mértani pontosságú ke­resztlabdáiban, látványos indításaiban. Az Ebedli­­„pártiak” tábora egyértel­műen állítja, hogy a szőke középpályás nélkül nincs „fazonja” a Ferencváros csapatjátékának, nincs aki összeszedje középen a lab­dákat, nincs, aki elindít­sa a szélsőket. Az Ebedli­­gyűlölők viszont legszíve­sebben tüzes karddal­­t űz­nék ki az együttesből, ők­ arra esküsznek, hogy Zoli nem tud igazán hajtani, küzdeni a pályán, nem tö­ri magát, nem verekszik, nem szántja a gyepet, ha­nem mindent a könnyebb oldaláról fog meg. Lezse­rül futballozik, könnyedén játszadozik s nem veszi a szívére túlontúl, ha kikap a csapat. Akkor inkább játsszon a helyén egy ke­­­vésbé „pengés” futballista, aki viszont bevetődik, be-­­csúszik az ellenfél elé s­ nem hagyja azt boldogul­ni. Aki erőszakos, harcos, aki kibirkózza a másiktól a labdát. Hogy kiknek van iga­zuk? Nos, a vitát egyet­len ember tudja leghatá­sosabban eldönteni. Még­pedig a vitatott labdarúgó, azt a­­hármast. De él­­mény­nek élmény volt, mert azon az 1980-as meccsen több olyan srác játszott Collovati mellett az itá­liaiaknál, akik később Spanyolországban világbaj­nokok lettek.­­És persze igen jó mérkőzés volt a Práter-stadionban a Ra­piddal vívott 2:2-es, az UEFA Kupáért. Gólt rúg­tam, s a másikat azért rúg­hattuk, mert a 16-oson be­lül — az is abszolút hely­zet volt! — felökleltek az osztrákok. A visszavágón sajnos nem játszhattam sérülés a miatt. Hol végez a Vidi ebben bajnokságban? — A Rába mögött mi leszünk a vidék 2. számú­­ csapata. A sóstói karmester va­lódi karmesterideálja? — Bár nem vagyok túl járatos a zenében, de Her­bert von Karajan nevét, munkásságát azért isme­rem a rádióból. Most körülbelül NB I-es pá­lyafutásod féltávján mit ter­vezel még? — Aligha jön a befeje­zésig szóba más klub, ide ha egyszer majd „leszálló­ágban” leszek, Dorogon fo­gom befejezni... Ebedli Zoltán. Ha ő min­den tekintetben felkészült a játékra, ha megfelelő az­­erőnléte, az állóképessége, ha igazán formában van, akkor egyértelműen erős­sége csapatának.­­ Akkor képes azt a bizonyos kar­mesteri szerepet messze­menőkig ellátni. Tud pre­cízen osztogatni, mi több, még a gyors rohamokkal lépést is tud tartani. Ha viszont erőtlen, ha nem bírja szusszal, akkor való igaz, csak szenved a játék­téren. De hát hasonló eset­ben a legnagyobb klasszi­sok is ritkán rúgnak lab­dába a ma rohanó futball­­jában.• Az alapozó munka be­fejezése után, a felkészü­lés legutolsó szakaszaiban Novák Dezső körvonalazta a rajtoló gárdáját. A ter­vezett középpályás sorból hiányzott Ebedli Zoltán neve. Pillanatnyilag Koch a jobb, jelentette ki a ve­zetőedző s hozzátette, ha ezen az állapoton a tarta­léksorba degradált labda­rúgó változtatni szeretne, az neki is jó lenne, meg a csapatnak is. Mert mindez versennyel járna, több munkával, lelkesebb, küz­dőképesebb játékkal. A kesztyűt tehát odadobták Ebedli elé. Felveszed? — kérdeztem a válogatottat is megjárt kö­zéppályást.­­ Harcolsz a helyedért? Trófeák között ültünk. Fent a klubház protokoll termében. Olyan kupák, serlegek alatt, amelyek megszerzésében annak ide­jén Zoli is vitézkedett. Nem válaszolt azonnal. — Most egy kis dilemmá­ban vagyok — mondta rö­viden. Éspedig? — Azon tűnődöm mos­tanság, hogy egyáltalán kellek-e én ide a Ferenc­városba? — mondta, de inkább csak magának. Már miért ne keltenél? — Mert tényleg kifelé áll a szekerem rúdja. Szálka vagyok sokak sze­mében, azt hiszem vezetők és szurkolók is boldogok lennének ha elmennék. Szegény Novák Dezső is sokat kap miattam, tá­madják nyakra főre, ha bent hagy a csapatban. ‘ Hát végettem ne legyen kereszttűzben. Mit kívánsz tenni? — Már azon is gondol­kozom, hogy megkérem a klubvezetőket, engedjenek el. Ha így áll a dolog, azt hi­szem, nagyon meg lehetsz keseredve. — Hát szó, ami szó, nem úszom a boldogság­ban az utóbbi időben. Túl nagy jelentőséget tu­lajdonítasz „Öreg" korodra a korláton túli bekiabálá­soknak.­­ Most még csak el sem mosolyodott. — Nehéz nem odafigyel­ni rájuk — legyintett. — Eleinte elengedtem még a fülem mellett a szapulást, de az utóbbi időben egyre inkább kihoz a sodromból a sok dkdzés, sértegetés.* Az egyik előkészületi mér­kőzésen csak csereként mentem be. Jóformán még át sem léptem az ol­dalvonalat, már kaptam a magamét. Egy teljes negy­venöt percen keresztül. Nem akarom itt részletez­ni, miket mondott egy tá­volról is meglehetősen il­­lumináltna­k tűnő ember, de még az is közte volt, hogy én zavartam el a klubtól a Kelemen Gusz­tit. Én, a játékos. Mert én csak úgy elzavargattam innen futballistákat. Nor­mális az, aki ilyesmit or­dítozik tele torokkal? Miit mondjak, a végére alapo­san felment a pumpa, gon­doltam, ha lefújják a játé­kot, csak odamegyek s a szeme közé nézek. Oda is mentem, s akkor láttam, hogy mennyire makszos. Hát hagytam a fenébe az egészet. Aki kiüldözne a csapatból, az véleményed szerint miért nem szeret téged? — Ki tudja? Én úgy gondolom, aligha­nem azért nem, mert azt látja, hogy nem vagy har­cos, küzdő típus, hanem könnyed, lezser játékos, aki szemlátomást nem szakad meg a pályán. .— Lehet. Nem csúszkálsz be, nem ütközöl, ha labdát szerzel, azt is csak úgy, hogy — ellopod. — De ezt — úgy tűnik — azok a szurkolók nem „dí­jazzák”. Miért nem próbálsz köze­líteni a mai játékostípus­­hoz? — Mármint a becsúsz­kál­ások táborához? Ahhoz. — Próbálok, de túl sok látszata nincs. Senki sem tudja átlépni a saját ár­nyékát. Én nem vagyok ü­t­­közős, harcos, verekedő tí­pus. Nem így nőttem fel, nem ezt szívtam magamba kölyök meg ifi koromban. Lehet, hogy ha másként próbálnak nevelni, ha meg­próbálják átformálni az­­ egyéniségemet, másmilyen játékos lettem volna. De lehet, hogy akkor sem. Legfeljebb ha mindenáron át akartak volna nevelni, nem lettem volna futbal­­lista. Most azonban már nem tudok kibújni a bő­römből. A gyengélkedést nem tu­dod a „típushibád” nya­kába varrni, ugyanis nem , egy meccsen bizonyítottad, hogy egyéniség ide, egyéni­ség oda, tudsz jól is játsza­ni, ha minden összejön. Ha bírod a strapát és van is kedved. Tessék, most ezek­re az esetekre is állíts fel valamiféle ideológiát. — Nincs értelme. 08 Tehát mi nálad a jó telje­sítmény alapja? — Ha van erőm. Az egész kilencven percre. Ősszel nem mindig volt. — Nem. Az első tíz­­ meccsen még volt... Később? — Valahogy leenged­tünk. Én is. Össze voltam zuhanva s nehezen szed­tem rendbe magam. J-' Mi volt az ok? « — Nálam? Igen. —*■ Nálam az, hogy kies­tünk a kupából. Az a sváj­ciak elleni két mérkőzés álmomban se jöjjön elő. Eszerint téged is meg tud viselni a­ vereség? — Miért kérded? Mert kívülről ez nemigen látszik. Megint hallgatott egy sort. — Kívül sok minden nincs kiírva az emberekre.­­­ Az a gyanúm, te azért meggondolod azt az elme­netelt. Felemelte a fejét. — A kiapadón nem aka­rok üldögélni. 8-V Tegyél róla, hogy nem ott legyen a helyed. Vedd visz­­sza a karmesteri pálcát. A választ most kihagy­ta. Nem mondott ellent, de nem is fogadkozott. V.. Milyen volt a felkészülés? — Hagyj­árt — mondta. — Délelőtt futás, délután tornaterem. Az ilyesmi nem a legszórakoztatóbb, de nem is annak szánják. El­telt. Hogy érzed magad erőben? — Rendben vagyok. Akkor hát bírod majd a tempót. — Én bírom. Ha ott le­szek a tűznél. Mi lesz tavasszal? Mit tud majd a csapat? — Szerintem ott leszünk a dobogón. Biztos vagyok benne. Úgy mondta, most, hogy­­ ott leszünk. • y,r Azt is hallottam, hogy kül­földi szerződéssel is kacér­kodsz. . — Van szó róla. Ha­ hív­nának valahová, elmennék szívesen. De ha nem, ak­kor sem dől össze a világ. Kifelé összefutottam No­vák Dezső vezetőedzővel. Mondtam neki, hogy a csapat játékszervezőjével beszélgettem eddig. — Melyikkel? — kérdez­te a szakember, pedig tud­ta, kiről van szó. " Kissé keserű a fiú — mond­tam. Novák a lépcsőről visz­­szaszólt: — Ilyen az élet. Néha szomorú. De csak annak, aki hagyja magát... VÁRKONYI SÁNDOR Játékmester vakvágányon ? SHELL TRAVEL Bureau Inc. • Egyenes kapcsolás helyfoglalás ügyében a világ több mint 500 légitársaságánál. • Jegyek azonnali kiállítása és jóváhagyása. • Nyomtatott útitervek, feltüntetve az étkezés, indulás és érke­zési időpontok. • Az utazási tervekhez automatikus árajánlatok. • Azonnali szálloda foglalások és árjelzések több mint 3.500 vendéglátóipari vállalatnál. • Autóbérlések lekötése és megerősítése. • Pontos időjárás jelentés, síelési lehetőségek ismeretetése, va­luta árfolyam információk... • CHICAGO — BUDAPEST — CHICAGO szolgálat BUDAPEST — CHICAGO — BUDAPEST Northpoint Shopping Center 304 A East Rand Rd Arlington Hts., II. 60004 (312) 392-6255 All major credit-cards are accepted! MERCEDES M. HORVATH IH 0 H IMI H £1 Egyre inkább kiéleződik a harc az élvonalban A labdarúgó bajnok­ság tavaszi, kilencedik fordulójában a Népsta­dionban sorra került ket­tős rangadó állt az ér­deklődés középpontjá­ban. Az első mérkőzésen a Honvéd 2:0-ra győzött a kupagyőztes Vasas el­len. A második rang­adón, az Újpest a Fe­rencvárossal találkozott és szép küzdelem után a Fradi nyert 2:1 arány­ban. További eredmények: Zalaegerszeg — Csepel 0:0, Rába ETO — Békés­csaba 5:4. A Haladás — Tatabánya találkozó a II. félidő 32 percében 0:2 állásnál félbesza­kadt. Pécs — MTK 1:1, Debrecen — Nyíregyhá­za 0:0, a Videoton - Diósgyőr találkozót későbbi időpontra hám­lasztották.­­A bajnokság állása: 1. Rába ETO 34, 2. Fe­rencváros 33, 3. Hon­véd 33, 4. Csepel 30, 5. Újpest 28, 6. Vasas 26, 7. Tatabánya 22, 8. Zalaegeszeg, 9. Diós­győr, 10. Debrecen 21-21 ponttal, 11. Nyír­egyháza, 12. Haladás 20-20 ponttal, 13. Pécs, 14. „Legújabb” Két amerikai „béke­tüntető” nyilvánosan megtaposta az amerikai zászlót az utcán. A rend­őrök természetesen azonnal letartóztatták őket és a bíró a követ­kező ítéletet hozta: Önöknek két választá­suk van mondotta: vagy emigrálnak a Szovjet­unióba, vagy 250 dollár pénzbüntetést fizetnek és hat hétig naponta je­lentkeznek a rendőrsé­gen. A vádlottak egy pil­lanatig sem haboztak. Mindkét „radikális” fél másodperc alatt a 250 dollár mellett döntött! Magyar szülők figyelmébe! Rendelje meg a NYOLCADIK TÖRZS­ öt saját ma­gának és gyermekeinek, unokáknak, akik nem értik a magyar nyelvet, hogy ismerjék meg magyar öröksé­güket. Angol-magyar havi lap. Negyedévenkénti melléklete a „Transylvanian Quarterly.” & $ 10.00 egy évre. P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT! ,­­ MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Fentr. 70. Germany Felelős szerkeszti és kiadó: KECSKÉS­-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00; 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenként a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­­gel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)....................................................................... Cím:.............................................................................................................. Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Hl. 60053

Next