Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-02-12 / 7. szám
Koréh Ferenc: A new yorki Magyar Ház (New York) A Feleky könyvgyűjtemény. Különös, a new yorki Magyar Házat az 1956-os forradalom és szabadságharc hozta létre, sok más, ennél meszszemenően fontosabb eredményei mellett. Nem rögtön. De a forradalom hatására itt is magasabban kezdtük hordani a fejünket. Egy szűk társaság, melynek én is tagja voltam, elhatározta, hogy megalakítja a Magyar Könyvtár és Történelmi Társulatot. Elsősorban azért, hogy a Feleky könyvtár néven ismert gyűjtemény ne menjen veszendőbe. Ez a Feleky jószándékú magyar ember volt, a két világháború közt élt, — minden olyan — bármely nyelven írt — könyvet megvett, amiben akárcsak egy mondatban is megemlítette a szerző Magyarországot, a magyar népet. Különös gyűjtesmény volt, aminek értékét lehetne vitatni, de mi úgy éreztük — Feleky halála után — nekünk van jogunk hozzá. A könyvgyűjtemény a Columpbia egyetemre került — ládákban, — de annak szakemberei úgy találták, az egyetemnek nincs szüksége rá, felajánlotta tehát a washingtoni Kongreszszusi könyvtárnak, ez el is fogadta, azzal az aláhúzott szándékkal: a gyűjteményt nem tartja egyben, hanem szétosztja szakok szerint. Az előbb említett Magyar Társulat tudatában volt, ha a Kongresszusi Könyvtár szétszórja a Feleky féle könyveket, azokat soha többé összeszedni nem lehet, így aztán nekiálltunk a munkának, fűt-fát megmozgattunk, hogy a gyűjtemény az újonnan alakult intézmény, a Magyar Könyvtár birtokába kerüljön. Ebbe a Kongresszusi Könyvtár vezetősége bele is ment végül, de feltételt szabott. A könyveket megfelelő, páramentes és egyenletesen hűtött-fűtött helyiségben kell tartani, amerikai szakképzett könyvtáros gondozásában. Elfogadtuk a feltételeket. Gyorsan helyiséget béreltünk, de az odaszállított ládákat ki se bontottuk. Házvételre szántuk el magunkat. Úgy találtuk, a Magyar Könyvtár és Történelmi társulat csak saját házban tehet eleget a követelményeknek. Találtunk is egy házat, az Első és a York Avenue közt, amiről eleve tudtuk, nem felel meg az előírásos könyvtár követelményeinek. A ládákból megint csak nem bonthattuk ki a könyveket, mert az épület gerendázatát nem ítélték különösen teherbírónak a szakértők. Dehát jobb ház vételére nem is gondolhattunk, tőkénk meglehetősen szerény volt, ha jól emlékszem a vételárnak csak tíz százalékát fizettük ki, a többi törlesztésére a vezetőség szerződést kötött az eladóval. Washingtonból állandóan érkeztek a sürgető levelek, hogy vannak elhelyezve a könyvek, mi a könyvtáros neve és szakképzettsége? A válaszokban türelmet és megértést kért a Társaság. De pontosan tudtuk, nem mehet ez így sokáig, Washingtonban gyanúsnak találják az egészet. De aztán egyszerre jött megoldás, ami alkalmasnak látszott. Az 1956-os forradalom nyomán kelt lelkesedéséből még volt elég tartalék. Egyre több hang hallatszott: Magyar Házat kell létesíteni New Yorkban. Mindig szégyelték a new yorki magyarok, hogy nincs egy központi házuk, ahol különféle kulturális rendezvényekre lehetőség nyílna. Egy sor kiváló magyartőneveket nem említek, !— dolgozott az ügyben és végül létrejött a megállapodás: a házat három intézmény venné meg. Ezek: A Széchenyi Társaság, a Katholikus Magyar Liga és a Magyar Könyvtár- és Történelmi Társulat. A new yorki magyar élet tengelye Magyar ingatlan ügynökök, építészek ki is néztek egy házat, mely megfelelne, elsősorban a szegény anyagi lehetőségeknek. Manhattan szigetén drága minden négyzetcentiméter, olyan házért, ami minden magyar büszkeségét kielégítette volna milliókat kértek volna. A Könyvtár- és Történelmi Társulat meglehetősen rozoga épületét sikerült eladni, mégpedig jó haszonnal, mert toronyházat akartak építeni a helyébe. Így a három alapító szervezet megvehette a mostani Magyar Házat, mely korábban egy német klubé volt. Mindhárom, a vételben szereplő magyar szervezet kapott külön helyiséget a Házban, egyet bérbeadtak a Magyar Piarista Diák Szövetségnek, egyet a cserkészeknek. A legnagyobb helyiséget — az alagsorban — a Magyar Könyv- tár és Történelmi Társulat kapta, de a Felekygyűjtemény megint nem került kirakásra, — ládákban maradt. A kongresszusi könyvtár türelmetlenkedett, — végül is, rövidre fogva a szót — beláttuk, oktalan a harc, nem tehetünk eleget a feltételeknek, — a Magyar Ház megvételével a pénz elfogyott, megfelelően fűtött-hűtött könyvtártermünk nincs és főleg, nem tudunk amerikai oklevéllel rendelkező könyvtárost fizetni. A Kongresszusi Könyvtár elvitette a ládákat, tartalmát szétosztotta szakok szerint. De a híres könyvtárban dolgozó magyar alkalmazottak előbb katalógust készíthettek, így a könyvek kinyomozhatók, megtalálhatók. Ez a dolog nem úgy sült el, ahogy szerettük volna, mégis örvendeztünk: van végre Magyar Ház, 280 vagy valamivel több ember befogadására alkalmas teremmel. A jószemű ember, ha megáll a Harmadik Avenue és a 82 utca sarkán, kelet felé fordulva láthatja a new yorki magyar egyházi és társadalmi élet gyűjtőpontjait. Maga a 82-ik utca, a Harmadik Avenuetól kezdve az itteni magyar élet tengelye. Közel a Harmadik sugárúthoz, a 213-as számot viseli a Magyar Ház. Talán 50 méternyire onnét még ugyanabban a tömbben emelkedik az Amerikai Magyar Református Egyház temploma, tovább a Második és első Avenue közt találjuk a Szent Ferencet a magyar görögkatholikus templomot és az Első és York Avenue közt a Szent Istvánról elnevezett templomot. Az egyházaknak vallásos és világi egyesületei vannak, melyek összejöveteleket rendeznek, ennélfogva az alagsorban konyhával ellátott tágas termek vannak. A Magyar Ház kebelében is működnek egyesületek, de ezekre most nem térek ki. A Munkácsy festmény sorsa Amit még el akarnék mondani az, hogy sikerült a Magyar Házat kellőleg dekorálni, főleg képekkel, szobrokkal ellátni. Ennek külön története van. Az 1940- es new yorki világkiállításra az akkori magyar kormány festményeket, szobrokat, herendi és zsolnai műtárgyakat küldött ki. A háború miatt New York és Budapest közt a kapcsolat megszakadt. A műtárgyak raktárba kerültek. Az idők során a raktári bér hatalmas öszszegre emelkedett, a háború utáni budapesti kormány hallani se akart annak kifizetéséről. Hosszas huzavona után a new yorki illetékesek elhatározták, árverésre bocsátják. Itt lépett közbe az új new yorki Magyar Ház vezetősége. Kilincselésbe kezdtek. Addig beszéltek, érveltek, míg végre a new yorki illetékesek szíve megpuhult, belátták, ezeknek a magyar értékeknek csakis magyar intézményben lehet a helyük. Valami kis összegért a Magyar Házba került a kiállítás anyaga. Szép képek díszítették végre a nagy terem falát, köztük Munkácsy Mihály ,,A magyarok bejövetele” című eredeti festménye. A képet a múlt században rendelte az akkori magyar kormány az Országház egyik termébe. A nagyhírű művész be se fejezhette a festményt, egy szakértő bizottság nem találta megfelelőnek a méreteket. Túl kicsinek ítélte. Nagy falra nagy kép kell. Munkácsy aztán megfestette ugyanazt a témát nagyban. Az első, be nem fejezett kép is a magyar állam tulajdonában maradt és így került az 1940-es new yorki világkiállításra, végül a Magyar Házba. Nem sokáig maradt ott. Ellopták. Egy éjjel betörtek és elemelték, csak a ráma maradt a falon. A betörő aztán valószínűleg rájött, a képet nem tudja értékesíteni. Nem veszi meg tőle se kereskedő, se magánszemély. Túlságosan ismert kép. Azóta sok év telt el, de a tolvaj sohase küldte vissza a képet a Magyar Háznak. Nincs benne a becsület szikrája se. A falról nagyon hiányzik az a kép. Még eszembe jutott valami. A Magyar Házban van egy parányi helyiség, melynek falán az a felirat olvasható: A Pelényi gyűjtemény: Pelényi János a második világháború előtt és alatt az utolsó magyar követünk volt Washingtonban. A háború után azonnal lemondott és vidékre költözött. Magas kort ért meg. Egyszer nekem is küldött egy üveg bort. Valamikor a múlt században szüretelték. Címkéjén körben az ismert jelszó állt: „Extra Hungáriam non est vita”. (Magyarországon kívül nincs élet.) Diplomáciai fogadásokon valószínűleg a legfontosabb személyek kapták. Sajnos, a nekem küldött bor ihatatlan volt. A parafadugó tönkrement és ecet lett a kiváló borból. Pelényi János a new yorki, Magyar Házra hagyta magyar vonatkozású magángyűjteményét. Ezt végakaratát amerikai felesége teljesítette. Az utolsó darabot ebből a gyűjteményből én juttattam el nemrégiben a Magyar Ház elnökéhez. Egy díszkardot, melynek pengéjére ezt vésték: „Hiszek Magyarország feltámadásában”. Perényi özvegye évekkel ezelőtt meghalt, az amerikai család néhány tagjával jó barátságban vagyok, ők kértek meg, juttassam el a kardot a Magyar Házba azzal, hogy csatolják a Pelényi emléktárgyakhoz. Csak százados vagy még régibb épületekhez fűződnek történetek. Lám a New York-i Magyar Ház nem is olyan régóta Magyar Ház. És mégis mennyi története van. négy Nyelven a magyar SZABADSÁGÉRT! v .. _ j MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, München M Pesti. 70. Germany Felelőa szerkeszti ét kiadó: v . KECSKÉSI-TOLLAS TIBOR — ■» -~"i*—^iaUaraB»attMut Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven, angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. " A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban és nem kis eredménnyel. . . • Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad vlág politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben óvónkkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk.Név: (vagy szervezet neve)................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove nl. 60053 COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Férfi női ésgyermekruhák: ’ • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés * szükséges. Tel: 463-4898 7. oldal Hogyan védekezik szervezetünk a hideg ellen? Az idei tél — a meteorológusok jövendölése ellenére — nem kezdődött korán és mindeddig nem volt szokatlanul hideg. (A meteorológusok nem adnak magyarázatot tévedésükre, lehetséges, hogy megfáztak és éppen ágyban fekszenek.) Tény azonban, hogy tél van, volt néhány kemény nap és számíthatunk még valóban hideg hetekre. Dr. Milton Lendowne, a „US Army Research Institute of Environmental Medicine” (Matick, Mass.) orvosi tanácsadója, a téllel kapcsolatban a következőkre figyelmeztet bennünket: — Szervezetünk automatikusan védekezik a hideg ellen. Például: ha hideg van, állunk és arcunk kivörösödik. Ennek a magyarázata: a hidegben a vérerek kitágulnak, hogy nagyobb mennyiségű meleg vér kerülhessen a testnek abba a részébe, amely közvetlenül ki van téve közvetlenül a bőr felülete alatt lévő vérereket kitágítja és ezáltal nagyobb mennyiségű vér érkezik a hidega hidegnek (tehát az arcba). Ilyen módon védekezik szervezetünk az ellen, hogy a hidegben megfagyjon az arc. Tény az, hogy bármilyen hideg is az időjárás, szervezetünk egy-két hét alatt hozzászokik és azután már a hideg korántsem lesz olyan kellemetlen, mint azelőtt. A hidegben gyakran vagyunk náthásak és csepeg az orrunk. Ennek az oka: a tüdőkben lévő meleg, nedves meleg fokozatosan eléri a hideg orrot. A kilehelt levegőben lévő nedvességtartalom öszszegyűlik és az orr csepegni kezd. — Az általános meggyőződés az, hogy a nagyon hideg időjárásban az alkohol felmelegíti testünket. Ez azonban valójában nem igaz. Az alkohol azt az érzést segíti és a hideget kevésbé fogjuk érezni. — Külön kérdés a fagyás. A kifejezés, hogy valaki „halálra fagy” valójában teljesen pontos, mert ilyesmi lehetséges. Kevesen tudják azonban, hogy voltaképpen mi a fagyás. A fagyás tulajdonképpen fokozatosan történik. Az első fázis az, a bőrfelület sejtjei a hideg következtében elhalnak és a „halott” sejtekben a víz jegessé válik. Ennek első jele az, hogy a hidegnek kitett bőrfelületen (arcon, kézen, stb.) fehér foltok jelentkeznek. Ha ezt idejében észre vesszük, elkerülhetjük a veszélyt. Ha azonban erre nem ügyelünk (vagyis nem ügyelünk a fehér foltokra), a hideg következtében a még „élő” sejtekben is megjegesedik a víz. Ez már veszékelti bennünk, hogy sellyes és ez, amit valórámelegedtünk, mert a ban fagyásnak nevezünk. Ha a testünkben lévő sejteknek több, mint az egyharmada kerül ebbe az állapotba, majd nem kitett bőrfelületre, nem elkerülhetetlen . Ennek a folyamatnak a halál. Ha bőrünkön észkövetkezménye azonban revesszük a fehér foltoz, hogy testünknek a kát, vagyis a fagyás elberfelülettől távolabb só jeleit, azonnal menesz részeit lehűti és ez jünk meleg helyiségbe, veszélyes lehet. Az igaz A fehér foltokat semmiség tehát az, hogy a ki- esetre se dörzsöljük és dögben az alkohol semmiesetre se öntsünk fogyasztás káros. Ha azokra meleg vizet, testünk hőmérsékletet Ha a fehér foltok a lezuhan 80 Fahrenheit meleg helyiségben egyfok színvonalára, vagy két óra leforgása alatt ahhoz közel, a szívverés sem tűnnek el, azonnal üteme rendszertelenné menjünk el háziorvoválik, a szív nem lesz sunkhoz. Szeretném képes elegendő vért szi megjegyezni, hogy avattyúzni a test külön fagyás bekövetkezteteltező részeibe és ez hajesen egyéni. Vannak, rárt okozhat, akik alacsonyabb hő. A hidegben azon mérsékletet is képesek van, természetesen, elviselni, másoknál a mindenki valami meleg magasabb hőmérséklet folyadékot szeretne m is fagyást okozhat,ni és ezzel kapcsolatban a következő tanácsot tudom adni: igyunk meleg kakaót, vagy meleg bouillon levest. A meleg kakaó és a meleg leves emelni fogja szervezetünk és testünk belső hőmérsékletét, ezáltal elősegíti a vér áramlását a hidegnek kitett testrészekbe és egész testünket és mindenekelőtt bőrünket felme Meyer Import Delicatessen NAGY VÁLASZTÉK: Magyar, Osztrák és Jugoszláv Borokban, — Likőrök — Pezsgők Barack Pálinka — Császárkörte Barack Likőr — Cseresznye — Tokaj — Egri Bikavér stb. Szegedi paprika — Darált mák — Magyar szalámi — Gyulai — Cserkész kolbász! Török és bécsi kávé Meyer Import Delicatessen 3306 N. Lincoln Ave, Chi. 60657 Nyitva: Hétköznap 9-től 9-ig. Vasárnap d.e. 10-től este 6-ig. Tel: BU 18979 TheCCez Painting DECORATING AND PAPER HANGING Tulajdonos: HELLER JÁNOS • Ablakok külső festése • Tapétázási festés • Mérsékelt árak • Garantált minőségi munka Tel: (312) 275-4536 Kizárólag viszonteladóknak • Fütyülős barack pálinka, 6 pohárral. • Goldenpear — Hubertus likőr. • Fonyódi ásványvíz — Szőlőlé. • Pecsétes barack pálinka 86 fokos. Stanley Stawski Distributing Co. Inc. 1136 N. Ashland Ave.J Chicago III. 60622 Tel: (312) 278-4848