Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)

1984-03-31 / 13. szám

m.r-Q Mindenki a fedélzeten Trudeau örökségéért A Liberális Párt ve­zetői pozíciójáért folyó küzdelem tagadhatat­lanul élénk. Jelenleg a következők pályáznak a pozícióra: John Turner, egykori pénzügyminisz­ter (a legesélyesebb), aki majdnem kilenc esz­tendővel ezelőtt azért vált ki a kabinetből, mert ellenezte Trudeau kötelező ár és bérrögzí­tési politikáját. (A ta­pasztalat azt mutatta, hogy Turnéméig volt iga­za: az amerikai elnök, Nixon és a kanadai mi­niszterelnök, Trudeau, kísérletének kudarca kétségtelen volt. Később maga Trudeau is belát­ta ezt.) Mark MacGui­­gan, igazságügyminisz­ter. Don Johnston, gaz­dasági fejlődésügyi mi­niszter. (Enneka minisz­teri pozíciónak az elő­nye az, hogy senki sem érti, hogy voltaképpen mi a miniszter felada­ta.) John Roberts, al­kalmaztatásáéi és be­­vándorlásügyi\ minisz­ter. Jean Cljreitien, energiaügyi miniszter és John Munro.az indi­án ügyek minisztere. Bírósági tárgyalóterem? A Fehér Ház előtt tömegek tüntettek felvonulással és zsoltárok éneklésével az ima-javaslat mellett, amelyet nem sikerült a szenátussal elfogadtatni. Az ima-kampány — és ami mögötte volt Az amerikai szená­tusban nem sikerült ke­resztül vinni az Elnök­nek azt az alkotmány­­módosító javaslatát, amelynek értelmében a nyilvános iskolákban ismét visszaállították volna az önkéntes imád­kozást. (A US legfelsőbb Bíróság, sok évvel ez­előtt történt egyhangú döntésében az iskolai imádkozást „alkot­mányellenesnek” nyil­vánította.) Az alkotmánymódo­sító javaslat ellen 19 demokrata és 18 repub­likánus szenátor szava-, zott. Az alkotmány értel­mében a módosító ja­vaslatok elfogadásához a törvényhozás mindkét háza kétharmadának hozzá kell járulnia. Ez 67 pozitív szenátori sza­vazatot jelentett, a ja­vaslatra azonban csak 63 szenátor szavazott, így tehát a javaslat meg­bukott. Ha a javaslat keresz­tül ment volna, a 450 ta­gú képviselőház kéthar­madának is meg kellett volna szavaznia, azután pedig az amerikai álla­mok kétharmadának, vagyis 37 államnak, amit valószínű megsza­vaztak volna. Ez a folyamat átlago­san legalább másfél esz­tendőt vesz igénybe, olykor azonban három évig is eltart. A funda­mentalista vallási, szek­ták óriási kampányt folytattak az ima-ja­vaslat ügyében. Furcsa módon, a római katoli­kus egyház teljes mér­tékben semleges ma­radt, a zsidó csoportok pedig ellenezték. A mé­dia szerint a javaslat már kezdettől fogva „halálra volt ítélve”;. Sorsa állítólag még a konzervatív republiká­nus többségű szenátus­ban is bizonytalan volt, az viszont elképzelhe­tetlen volt, hogy a libe­rális demokrata többsé­gű képviselőház meg­szavazza. Szinte telje­sen valószínűtlen volt, hogy még abban az eset­ben is, ha a javaslat a törvényhozás mindkét házában megkapja a kétharmados többséget, 37 állam törvényhozói megszavazták volna. Mi volt hát az oka an­nak, hogy az Elnök még­is előterjesztette a ja­vaslatot? , Politikai | .hírele mzök I véleménye a következő: Mr. Reagan kezdettől fogva tudta, hogy a ja­vaslat elfogadása re­ménytelen, ismerve a szenátus összetételét. Az Elnök a média szerint valójában nem is azzal a céllal terjesztette elő a javaslatot, hogy elfo­gadják, hanem azért, hogy az elkövetkező el­nökválasztáson meg­szervezzen önmaga szá­mára egy jelentős cso­portot, a keresztény egyházak híveit. Senki sem tudja ezeknek való­ságos számát. Valószí­nű, több mint amit a Gallup pollok kielemez­nek és kétségtelen, hogy számuk jelentős. Az El­nöknek azzal kell szá­molnia, hogy bizonyos csoportok elkerülhetet­lenül ellene fognak szavazni, például: a szakszervezeti munkás­ság többsége —,a femi­nisták — a négerek nagyrésze — az idősko­rúak kisrésze — a fia­talok a munkanélküliek — a welfare juttatáson élők és a zsidó csopor­tok. Mellette fognak sza­vazni a következők: a középosztály-beliek egy­­része — a hagyományo- ’ san konzervatív építő­munkások — az etnik csoportok — a katoliku­sok (mivel felvette a diplomáciai kapcsola­tot a Vatikánnal) — az időskorúak egyrésze. A Gallup Közvéle­ménykutató Intézet sze­rint jelenleg a demok­rata Gary Hart népsze­rűségi arányszáma 9 százalékkal magasabb, mint Reagané. Egy má­sik közvéleménykuta­tás szerint 6 százalékkal alacsonyabb. így, higy­­. jünk a kÖ.?vglemÖny.­­kutatóknak. Ha Monda­le lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, jelenlegi népszerűségi arányszá­ma alacsonyabb Reaga­nénál, mindeddig azon­ban az elnökválasztási kampány kezdetén já­runk. A pályázók túlnyomó része ügyvéd: Turner, MacGuigan, Roberts, Chretien. Turner, fnajdnem ki­lenc évi ügyvédi ma­gánpraxis után szándé­kozik visszatérni a közéletbe. Általában a liberálisok „konzer­­vátívjának” tartják, sőt, egyesek határozot­tan jobboldalinak neve­zik, ami szimpatikus­sá teszi sokak előtt. Turner maga mindkét megjelöléssel szembe­szállt. Turner meglehetős vihart váltott ki egy saj­tóértekezleten azzal a megjegyzésével, hogy Manitoba kétnyelvűsé­­gi problémája kizáró­lagosan provinciális probléma, kizárólago­san Manitoba ügye és a federális kormánynak ebbe a kérdésbe sem­mi beavatkozási joga nincs. Don Johnston véle­ménye : — A manitobai két­nyelvűség problémá alapvetően alkotmányos kérdés és éppen ezért, legalább olyan mérték­ben a federális kormány ügye, mint amennyire provinciális kérdés. Jean Chretien: — Mindegyik Kanadai provinciában a kétnyel­vűség kérdése állalános kanadai ügy. Azlalkot­­mány félreérthetetlenül megvédi és biztosítja a kisebbségek nyelvijoga­it. (Mr. Chretienti Mr. Turnerrel ellentélben, általában a Liberális Párt baloldali pályázó­jának tekintiki) | Három millió Brunhilda Nemrégiben konven­ciót tartott Ottawában a „National Action Com­mittee on the Status of Women” nevű nőszerve­zet. A delegátusok meg­választották a szervezet új igazgatóját, aki a to­rontói Chaviva Hősek lett. Ms. Hősek a követ­kezőket mondta egy rög­tönzött sajtóértekezle­ten az újságíróknak: — Három millió női szavazatról van itt szó. Felhívjuk a Liberális Párt, a Progresszív Kon­zervatív Párt és az NDP vezetőit, hogy nyíltan közöljék velünk prog­ramjukat a magzatel­hajtás, a leszerelés és a pornográfia kérdésé­ben. Álláspontjuktól függ majd, hogy a leg­közelebbi parlamenti Mulroney: A pályázók mindegyike a múlt embere Brian Mulroney, a Progresszív Konzerva­tív Párt vezetője, így foglalta össze vélemé­nyét az újságírók előtt: | Mindazok, akik a iLiberális Párt vezeté­kére pályáznak, _a múlt emberei. Egyetlen új arcot sem láthatunk a pályázók között (Á liberális aspirán­sok közül Turner előnye az, hogy kilenc év óta nem volt a Trudeau kor­mány tagja, a többi as­piráns mindegyikük ka­binetminiszter, viszont nem választhatja le ön­magát teljes mértékben a Trudeau-politikától, amelynek részese volt, amely elsősorban oko­zója a jelenlegi vezető­válságnak a Liberális Párton belül. A megosz­lott manitóbai liberális véleményekből Mr. Mul­roney határozottan előnyt szerezhet. — Szerk.) Változatlanul eldöntetlen a Mondale—Hart küzdelem Az amerikai Demok­rata Párt elnökjelöltsé­géért folyó küzdelem változatlanul döntetlen. Walter Mondale, egyko­ri alelnök és Gary Hart, coloradói szenátor kö­zött. A michigani caucus szavazása alkalmával Mr. Mondale a szavaza­tok 49.1 %-át kapta, Mr. Hart 31.3 %-ával szem­ben. Ez a körülmény, egy meglehetősen bo­nyolult számítás alap­ján, azt jelenti, hogy a 136 michigani konven­­ciós delegátus 60 száza­léka elkötelezett Walter Mondale számára. A győzelem nem volt olyan mértékű, mint amilyet Mr. Mondale remélt. Mr. Mondale meg­kapta a michigani de­mokrata pártszervezet és az Egyesült Autóipari Munkások Szakszerve­zetének a szavazatait, Hart szenátor támoga­tói főként az úgyneve­zett „intellektuális ne­gyedek” voltak, minde­nekelőtt Ann Arbor ban, azután az állami fővá­rosban, Lansingban és á Detroit körüli külváro­sokban. Az AFL-CIO kezdettől fogva Mondalet támo­gatja (Hart állítólag nem hajlandó magát el­kötelezni a szakszerve­zeti követelések felté­tel nélküli támogatásá­ra.) A szakszervezetek válsága az volt: vagy Mondalet támogatni, aki az előzetes Hart eredmények tükrében hátrányos helyzetbe ke­rült, vagy a nem telje­sen szakszervezet-barát Hart mellé állni. Az Új választásra készül Izrael Az izraeli Tárni Párt, az orthodox vallásos pártok egyike, olyan ja­vaslatot terjesztett a képviselők elé, amely­ben a Knesset, az izra­eli parlament feloszlatá­sát követeli. A Tárni Párt a Likud Koalíció egyik tagja és a javaslat gyakorlatilag azt jelenti, hogy a párt elhagyta a kormány­koalíciót. Nyilvánvaló volt, hogy amennyiben Yitzhak Shamir minisz­terelnök nem hajlandó a Knesset feloszlatására, bizalmi szavazásra ke­rült volna a sor, amikor a kormány ellen a képvi­selők többsége bizalmat­lanságot szavazott vol­na. A Tárni Párt pálfor­­dulása következtében ugyanis a miniszterel­nök elvesztette néhány szavazatos parlamenti többségét. Shamir az izraeli tör­vények szerint nem lett volna köteles új válasz­tást kiírni 1985 novem­bere előtt. Amerikában érdeklő­déssel figyelik az elkö­vetkező izraeli válasz­tást. Munka Párt-i poli­tikusok azt ígérik a Re­agan adminisztráció-, nak, hogy amennyiben a Munka Párt kerül kor­mányra, Izrael nem folytatja a Nyugati Pár­ton a településeket — és ez Reagannak az egyik legfőbb kifogása a Li­kud koalíció ellen. Amikor ezeket a soro­kat írjuk, még nem ke­rült sor a Knesset hiva­talos feloszlatására és az új választás dátumá­nak a megállapítására, az erre vonatkozó elha­tározás viszont már megtörtént. AFL-CIO Mondalet vá­lasztotta. Mr. Mondale győzött az arkansasi és a mis­­sissippii caucosokon is, ami kezdettől fogva nem volt meglepetés. Érde­kes, de nem meglepő volt Jesse Jackson har­madik helye. A Jackson­­kampány egyik fő-szer­vezője, a néger Viole Preston, a következőket mondta az újságírók­nak: — A szakszervezetek nagyfőnökei elárulják a munkásságot és ezért kell Jacksonra szavaz­nunk, mert Jackson a dolgozók igazi érdeke­it védi. Az történik tehát, hogy a néger Jackson, első al­kalommal Amerika tör­ténetében, a szakszer­vezetek ellen foglal ál­lást. Ezekután Illinois volt az első ipari állam, ahol demokrata elnökjelölt­­ségi előválasztásra ke­rült a sor. Mondale a szavazatok 41 százalékát kapta, Ha'rt 36 százalékával és Jesse Jackson 20 száza­lékával szemben. 171 konvenciós elkötelezett delegátusról van itt szó és azok nagyobb részét Mondale kapta. Monda­le ezenkívül, ami vár­ható volt, döntő caucus­­győzelmet aratott saját államában, Minneso­­taban, ahol a delegátu­sok szavazatainak 62 százalékát kapta, Hart 7 százalékával és Jack­son 3 százalékával szem­ben. Mindez azonban egye­lőre nem jelenti Monda­le biztos konvenciós győzelmét. A Demokra­ta Párt konvencióján 3,933 delegátus fog sza­vazni. A győzelemhez 1,967 szavazat szüksé­ges. Jelenleg a helyzet a következő: mindeddig 1,239 delegátust válasz­tottak meg. Mondale­nek 637 delegátusa van, Hartnak 322, Jackson­­nak 61. Az el nem köte­lezett delegátusok szá­ma 127, Mondalen, Har­ten és Jacksonon kívül az összes többi aspiráns 82 elkötelezett delegá­tust tudott „összegyűj­teni”, gyakorlatilag te­hát a küzdelem Mondale és Hart között folyik és adott esetben Jackson lehet a konvención az egyensúlyozó erő és a számára elkötelezett de­legátusokat „átadhat­ja” valamelyik esélyes aspiránsnak és ezzel je­lentős mértékben befo­lyásolhatja a kc^venciós szavazások eredményét. Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üz­letembereket és Egyesületeket, mert az ö — sok­szor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nél­kül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. a Chicagó és Környéke Szerkesztősége választáson rájuk sza­­vazunk-e, sőt, ni, nők, dönthetjük el aztós, hogy ki lesz a Liberális Párt új vezetője, (A szerve­zet „baloldali a riagzat­­elhajtás és a leszerelés kérdésében radikális és „jobboldali” a pornog­ráfia kérdésébén. A szervezet javasolja a magzatelhajtás törvé­­nyesítését, elleizi az amerikai cruise rakéták Kanadában történő ki­próbálását, viszént ja­vasolja azt, hogy távolít­sák el a kereskedésekből a Playboy, a Penthouse és Cheri nevű folyóira­tokat, mivel azok „por­nografikus jellegűek”. A magatartás kétségtele­nül nem egységes és kö­vetkezetlen, dehát ki vár következetességet — három millié'ftőtől?) A végtelennek tűnd Irak—Irán közötti háború tovább tart . 1 megszemlélik azoknak az Irá^aknak^Mláit^akik egy

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék