Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-07-21 / 29. szám
9 6. oldal Jesse Jackson, az amerikai Demokrata Párt elnökjelölti aspiránsa, nemrégiben Kubába látogatott. Castroval folytatott tárgyalásai eredményeként számos amerikai foglyot szabadon engedett a kubai diktátor és egyúttal megígérte, hogy az évekkel ezelőtt Amerikába menekült (és általa valójában kiengedett) bűnözőket és elmebetegeket (akik még mindig egy különleges amerikai táborban vannak elszállásolva), fokozatosan visszaveszi. Ennek ellenére, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette az újságírók előtt: Amerika magatartása Castroval szemben változatlan. Jesse Jackson válságot okozott Dél-Afrikában Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségi küzdelmének kétségtelenül új egyénisége, a néger Rev. Jesse Jackson, aki különös módon belekeveredett a délafrikai belpolitikai életbe és kényes és válságos helyzetbe juttatta Pieter Botha, délafrikai miniszterelnököt. Rév. Jacksont meghívták vendégül a délafrikai néger egyházfelekezetek. Mr. Jackson — amikor ezeket a sorokat írjuk — még nem nyilatkozott afelől, hogy a meghívást hajlandó-e elfogadni. Pieter Botha miniszterelnököt,saját pártjának vezető személyiségei arra akarják rábírni, hogy semmiesetre se adjon beutazási vízumot Jacksonnak. Azzal érvelnek, hogy a néger Jackson délafrikai látogatása szükségtelenül „felizzítaná” a négerfehér ellentétet Dél- Afrikában. Mr. Botha helyzete azonban korántsem ilyen egyszerű. Amenynyiben megtagadja a beutazási vízumot Rev Jacksontól, ezzel lehetővé teszi az amerikai Demokrata Párt elnöke Újabb „szélsőségeseket’ ’ tartóztattak le Indiában Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség jelenti New Delhiből, India fővárosából. Kashmir államban újabb 270 személyt tartóztattak le az indiai nemzetbiztonsági rendőri és katonai egységek. A hivatalos jelentések szerint a letartóztatottak mindegyike „szélsőséges” terrorista, részint sikh, másrészt pedig Pakistan-barát. Ugyanekkor Punjab államban 17 személyt tartóztattak le és mindegyiküket terrorizmussal vádolják. Valamennyi letartóztatott sikh. Ezel egyidejűleg az indiai kormány azt kérte Pakisztántól, hogy szolgáltassa ki azt a kilenc sikket, akik néhány nappal ezelőtt egy indiai utasszállító repülőgépet elraboltak és a pilótát arra kényszerítették, hogy Lahoreben (Pakisztán) landoljon. Mohammed Zia ul- Haq, pakisztáni elnök, azonban a kérésre azt válaszolta, hogy a kilenc sikhet nem hajlandó kiadni Indiának és mindegyiküket pakisztáni polgári bíróság elé fogják állítani. A sikh-indiai ellentéttel kapcsolatban a vélemények megoszlanak. Az egyik álláspont az, hogy amikor a sikhek legújabb függetlenségi mozgalma elindult, a mozgalom békés jellegű volt és ezért, ami később történt, kizárólagosan Indira Gandhi miniszterelnök felelős, mert elrendelte az Army Templomban végrehajtott mészárlást. A United Press International nevű amerikai hírügynökség kommentátorának véleménye: — A sikhek lemészárlása az Arany Templomban újabb tragikus példája annak, hogy a vallási felbuzdulás nevében milyen tettekre kerülhet a sor. Azok a szavak, hogy „sikh, hindu, keresztény, zsidó, mohamedán” üresek és hazugok, ha pusztán arra szolgálnak csupán, hogy nevükben kegyetlenségeket hajtsanak végre. "Az igazi veszély nem abban rejlik, hogy milyen hatással vannak a vallások az emberekre, hanem abban, hogy a vallások nevében milyen cselekedeteket hajtanak végre az emberek. A Reuter nevű, angol hírszolgálati iroda kommentárja : — A legújabb sikh probléma világosan jelzi, hogy India válságban van. Milliók és milliók élnek a legnagyobb nyomorban, a sikhek és egyéb nemzeti, vagy vallási kisebbségek elégedetlenek, mert úgy érzik, hogy a hindu többség igazságtalanul bánik velük. Indiát jelenleg csak Indira Gandhi tartja össze, személyi tekintélyével és nem ritkán könyörtelenségével. Mrs. Gandhin kívül azonban Indiának nincs központi és jelentős politikai személyisége. Ha Mrs. Gandhi egyszer eltűnik a politikai színpadról, Indiát a teljes széthullás veszélye fenyegeti. Mitterrand—Hussein közelkeleti terve Francois Mitterrand, francia elnök, Ammanba, Jordánia fővárosába látogatott. Látogatásának célja az volt, hogy újraélessze a közelkeleti békével kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat. Monsieur Mitterrand több órás megbeszélést folytatott Hussein királlyal, Jordánia uralkodójával és a megbeszélés után közös, hivatalos kommünikét adtak ki. A hivatalos kommüniké lényegesebb részletei a következők: — Az arab—izraeli konfliktus mindaddig megoldatlan marad, amíg a világ két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem ül le a tárgyalóasztalhoz az érdekelt felekkel. Tudomásul kell venniük, hogy a közelkeleti béke egyaránt érdeke Amerikának és a Szovjetuniónak. A közelkeleti béke már régen túlnőtt a Közelkelet keretein — nemzetközi problémává vált. — Semmiféle békeerőfeszítés nem lehet eredményes és nem lehet hosszúlejáratú és biztosított, Washington és Moszkva közvetlen részvétele nélkül. Az arabok és izraeliek csupán egyetlen esetben lesznek képesek egymással békésen együttélni: ez pedig az az eset, amikor a két szuperhatalom garantálja a békés együttélés feltételeinek mindkét részről történő megtartását, — mondotta Mitterrand egyik sajtóértekezletén. jelölő aspiránsának azt, hogy az Egyesült Államok törvényhozóit további szankciókra bírja az úgynevezett „apartheid” politika miatt Dél-Afrikával szemben. Annak ellenére, hogy Jesse Jacksonnak nincs lehetősége arra, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltje legyen, tény az, hogy akár demokrata, akár republikánus elnök kerül a Fehér Házba, befolyása az amerikai törvényhozás mindkét házában jelentős lehet, az amerikai négerek növekvő száma és növekvő társadalmi befolyása következtében. Amennyiben Jackson beutazási vízumot kap és Dél-Afrikába látogat, kétségtelenül javasolni fogja Nelson Mandela és más néger nacionalista politikai vezetők szabadon bocsátását. Pieter Botha és kormánya erre semmiesetre sem lesz hajlandó és a visszautasítással a tarsolyában Rev. Jackson eredményesen befolyásolhatja az amerikai törvényhozók magatartását Dél-Afrikával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az „apartheid” politika kezdettől fogva nem rokonszenves az amerikai törvényhozók szemében. És valószínűleg ez látogatása célja. Pierre Botha miniszterelnök tehát — akár beutazási vízumot ad Rév Jacksonnak, akár megtagadja azt — mindenképpen kényes helyzetbe kerül. E sorok írásakor a délafrikai miniszterelnök még nem döntött a kérdésben. Bonn hajlandó fizetni a törököknek, ha elmennek A nyugat-német parlament a közelmúltban olyan törvényt szavazott meg, amelynek értelmében a nyugat-német kormány 10.500 márkát (4.500 amerikai dollár) hajlandó fizetni minden olyan külföldi munkásnak, aki családjával együtt azonnal elhagyja Nyugat-Németországot. A kormány ezenkívül ezeknek a külföldieknek 1,500 márkát (körülbelül 700 amerikai dollár) hajlandó fizetni minden gyermekükért, akit magukkal együtt kivisznek az országból. Ámbár a törvény hivatalosan „külföldi munkást”említ, mindenki előtt világos, hogy a törvény voltaképpen a törökökre vonatkozik. A javaslatot a miniszterelnök Helmut Kohl kancellár ösztönzésére terjesztette elő a Bundestagban. (Nyugatnémet parlament.) Kohl mindenképpen meg akar szabadulni a szerződéses török munkásoktól és családjuktól és a jelek arra mutatnak, hogy a nyugatnémet polgárok többsége egyetért a kancellárral. Jelenleg 4.53 millió külföldi él Nyugat-Németországban és közülük 1.5 millió atörök, 560.000 szerződéses munkás és családtagjaik. Az 1950-es az 1960-as években Nyugat-Németországnak szüksége volt külföldi munkásokra, hogy betöltsék azokat a munkahelyeket, amelyek elfoglalására a nyugat-német polgárok nem voltak hajlandók. A nyugatedtei lendülésében rendkívül jelentős szerepük volt a külföldi munkásoknak. Ma azonban merőben más a helyzet. Jelenleg Nyugat-Németországban a munkanélküliek száma 2,5 millió. A külföldiek közül 274.000 munkásnak nincs munkája és ezeknek a 40 százaléka török. A munkanélküli törököket lehetetlenség feltűnés nélkül izolálni különböző barakokban, mivel mindegyiküknek van családja. A munkanélküli törökök, családjukkal együtt, túlzsúfolt barakokban élnek — a nyugatnémet kormány támogatásából, vagyis a nyugatnémet polgárok pénzén. A falakon egyre gyakrabban jelenik meg az ismeretlen és névtelen elégedetlenek jelszava: Türken Raus! A törökök túlságosan „láthatók” a nyugatnémet városokban és az egyetlen olyan etnik csoport, amely vagy képtelen, vagy nem hajlandó alkalmazkodni az országhoz, amelyben él , túlnyomó többségük, sok esztendei ott-tartózkodás után, még mindig egyetlen szót sem tud németül. Amikor egy török család átlépte a nyugatnémet határt, a határ-átlépésről hivatalos okmányt küldenek Bonnba és a Törökországba érkezett családnak ezután még körülbelül négy hónapig kell várnia a határ-átlépési „jutalomra”, amely egyébként alig fedezi hazautazásuk költségeit. A kérdés csak az, hogy a nyugat-német kormány meg tudja-e gyorsítani ezt az eljárást? Az, hogy a törököknek és azután fokozatosan a más nemzetiségű külföldi szerződéses munkásoknak fokozatosan el kell hagyniuk Nyugat- Németországot, kétségtelen és elkerülhetetlen. Nyugat-Németországnak ma már nincs szüksége külföldi munkásokra és a kormánynak — nem kis gondot okoz a nyugatnémet munkanélküliek problémái._____________ O . Szeptember 4-iki választás: utána jön csak a királynő Trthn Turnor mínior monocolosztróchinfo mnion mní John Turner, miniszterelnök, a királynővel folytatott személyes megbeszélése után, hazaérkezett Londonból és nyomban sajtóértekezletet tartott. Mr. Turner a sajtóértekezleten a következőket közölte: — A legközelebbi parlamenti választásokat szeptember 4-én tartjuk. Tudatában vagyok annnak, hogy bárki is kerül ki győztesen a választásból, új mandátumra és kétségtelen új megbízatásra van szüksége a kanadai polgároktól. A jelenlegi parlament teljesítette feladatát, semmi sem bizonyítja, hogy ez a parlament továbbra is rendelkezik a választópolgárok bizalmával. Az igazság az, hogy a miniszterelnök tisztán látja: nemcsak a parlament cselekvésképtelen, hanem az új kormány is. Számos miniszter nem parlamenti képviselő, ő maga sem az és ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. A kiszivárgott hírek szerint John Turner British Columbiában fog pályázni parlamenti képviselői mandátumára. (Kanadában — ellentétben Amerikával — a federális törvény nem követeli meg, hogy a politikai aspiráns ugyanott lakjék, mint ahol indul a politikai pozícióért.) A malájokat nyugtalanítja az amerikai–kínai „románc A Reuter, angol hírfogadtatásban részesszolgálati iroda jelentettették be: George Schultz, amerikai külügyminisztert, Kuala Lumpurba, Malaysia fővárosába történt érkezése alkalmával, a maláj kormány tagjai rendkívül udvarias és meglehetős hideg A maláj külügyminisztérium szóvivői közölték az amerikai külügyminiszterrel: a Kínai Népköztársaság jelentős katonai és agressziós veszélyt jelent Ázsia országai számára, beleértve Malaysiát is. A malájokat rendkívüli mértékben nyugtalanítja az a körülmény, hogy Amerika, más nyugati ipari országokkal együtt, gazdasági és pénzügyi segítséget nyújt Kínának. — Ezek a támogatások — állítják a maláj diplomaták — még erősebbé teszik a kínai fenyegetést és a kínai agresszió lehetőségét a különböző ázsiai országok ellen. Az amerikai külügyminiszter azt válaszolta a maláj diplomatáknak, hogy az amerikai támogatás pusztán azon a vonalon segíti a Kínai Népköztársaságot, hogy gazdasági rendszerét modernizálja és korszerűsítse. A malájok ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy az amerikai (és az egyéb nyugati) támogatás azt is lehetővé teszi a Kínai Népköztársaság számára, hogy hadseregét modernizálja. Xen Diaoping nemrégiben nyíltan kijelentette, hogy ez „elsőrendű célja” Kínának. Tekintettel arra, hogy Kína kommunista ország, agreszsziós törekvései szükségszerűek — állították a maláj diplomaták. Az amerikai külügyminisztert a hűvös fogadtatás után hűvösen búcsúztatták, amikor elhagyta az országot. Mulroney: Minden lehetséges A „csalhatatlan Gallup Közvéleménykutató Intézet” legutóbbi felmérése szerint a három politikai párt népszerűségi arányszáma jelenleg a következő: Liberális Párt 49 %, — Progresszív Konzervatív Párt 38 %, —NDP 11 %. (A fennmaradó két százaléknak nem volt határozott véleménye.) Turner tehát mindenképpen ki akarja használni ezt a népszerűségi arányszámot — mielőtt, esetleg, változás következik be a kanadai polgárok hangulatában. (Itt meg szeretnénk jegyezni: a közvéleménykutató Intézetek számos esetben tévedtek. — Szerk.) A miniszterelnök kijelentette, hogy elsősorban a fiatalok munkanélküliségi problémáját szándékozik megoldani, azután következik fontossági sorrendben az infláció és a kanadai dollár értékzuhanása. A választásra teljes erővel készülődik a két másik politikai párt is. Brian Mulroney, a Progresszív Konzervatív Párt vezetője, kijelentette az újságírók előtt: — Semmi olyan probléma nincs Kanadában, amelyet egy új kormány ne tudna megoldani. Jelenleg 1,5 millió munkanélküli van Kanadában, ezek közül körülbelül félmillió fiatal és ez tragikus. Én magam már kidolgoztam egy olyan 3 fázisból álló tervet, amely — kormányra kerülésem esetén — ezt a problémát megoldaná. Egyszerűsíteni akarom az indokolatlanul bonyolult adórendszert és változtatni akarok azon, hogy 6 millió időskorú kanadai polgár a szegénységi színvonalon alul, vagy a szegénységi színvonal határán kénytelen tengődni. Az izraeli választási kampány során Yatzhak Shamir miniszterelnök, többek között, a Negev Sivatagba is ellátogatott, ahol egy vegyianyag-gyár munkásai lelkesen üdvözölték. Kisebbségi kormány várható? — Turner igyekszik arra, hogy önmagát a Trudeau-korszakkal szemben új alternatívának tüntesse fel. Mulroney hangsúlyozza, hogy szerinte a Liberális Párt mindenképpen cselekvésképtelen, bárki is áll az élén. — Könnyen lehetséges, hogy kisebbségi kormány alakítására Amennyiben az NDP megfelelő számú képviselőt tud a parlamentbe küldeni, egy bármikor bekövetkező bizalmi szavazás esetében, a kisebbségi kormányt, a hivatalos ellenzékhez csatlakozva, esetleg megbuktathatja. Ha akár a liberálisok, akár a konzervatívok olyan arányban győznének, kerül sor a választás hogy abszolút parlamentitan - írják a politis ti többséget kapnak - kai hírmagyarázók. A ez meglepetés lenne győzelemre a liberálisoknak és a konzerva- És mit várnak a katívoknak is lehetősége nadai polgárok, van és mindkét párt Változást! Változást' győzelme lehetséges. Változást!