Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)

1984-01-07 / 1. szám

6. oldal Magyarság (No. 1) 1984. január 7 János Pál pápa különös találkozása merénylőjével A közelmúltban a vi­lág egyik legérdekesebb (ha nem is a legjelentő­sebb) híre az volt, hogy I. János Pál pápa meg­látogatta börtönében a mohamedán Mehmet Ali Agcat, a török ter­roristát, aki két évvel ez­előtt merényletet köve­tett el ellene, meg akar­ta gyilkolni és súlyosan megsebesítette. A Vatikán gondosko­dott arról, hogy a nem mindennapi börtönláto­gatáson az újságírók és a televíziós kamerák is megjelenjenek. A pápa és Mehmet Ali Agca, aki életfogytiglani börtön­­büntetését szolgálja, az elítélt börtöncellájá­ban 21 percig beszélge­tett. A beszélgetés olasz nyelven, rendkívül hal­kan történt és a pápa és Mehmet gyakran meg­fogták egymás kezét és arcukkal egészen közel hajoltak egymáshoz. A látogatás kezdetekor a török terrorista lehajolt és megcsókolta a pápai gyűrűt és a látogatás végén ugyanezt tette. A beszélgetés tárgyán ról egyikük sem volt hajlandó nyilatkozni és a pápa csupán ennyit mondott a látogatás után az újságíróknak: — Ez a látogatás éle­temnek és keresztény hitemnek legnagyobb él­ménye volt. Úgy beszél­tem Mehmettel, mint fi­vér a fivérrel és megbo­csátottam neki azért, amit tett. A „Milliyet” nevű tö­rök napilap vezércikk­­írójának a véleménye: — A pápai látogatás megdöbbentő volt. A pá­pa fivérének nevezi ezt a terroristát, akinek ke­ze még véres a meggyil­koltak vérétől! Miért történt ez a különös lá­togatás? Vatikáni hírmagyará­zók a következőképpen válaszolnak a kérdésre: — A Karácsony a nyu­gati világban egyre in­kább kereskedelmi jelle­gűvé vált és mindinkább háttérbe szorul vallásos jellege. A pápa tudatá­ban van ennek és a kü­lönös látogatással, amely éppen Kará­csonykor történt, hang­súlyozni akarta a Kará­csony vallásos jellegét,­­ azt hogy a Karácsony örömünnep, a szeretet és a megbocsátás ünne­pe. Ezenkívül, a pápa hangsúlyozni akarta lá­togatásával azt is, hogy a római „Regine Coeli” börtönben lévő számos jobb és baloldali terro­rista nincs teljesen ma­gára hagyva, mert „az egyre bonyolultabbá vá­ló világban bűnbocsá­­natot kell kapniuk és le­hetővé kell tenniük meg­térésüket.” A Gallup Közvéleménykutató Intézet legutóbbi táblázata szerint szinte teljesen bizonyos, hogy az 1984-es amerikai elnökválasztáson Ronald Reagan demokrata ellenfele a Carter­­adminisztráció alelnöke, Walter Mondale lesz. Mr. Mondale népszerűségi arányszáma szeptember és december között — a Gallup kimutatása szerint — hat százalékkal emelkedett Whom would you prefer as the Democratic presidential candidate? (Asked of Democrats and Independents) Doe.*» Walter Mondale 28% 34% John Glenn 26 Ü 18 George McGovern8 6 Jesse Jackson ‘sin fBKf r Alan Cranston4 2 Gary-Hart fffM ptjfjSP Reubin Askew 2 -1 Ernest Hollings ÄlllillÄ 8 | - Ilii A konzervatívok a liberális betegbiztosítási javaslat mellett Körülbelül két hónap­pal ezelőtt Monique Be­gin, föderális közegész­ségügyi miniszter kö­zölte: olyan javaslatot szándékozik a képviselő­ház elé terjeszteni, amelynek értelmében a federális kormány csök­kenteni fogja a provin­ciáknak nyújtott egész­ségügyi támogatását, amennyiben a provincia megengedi, hogy azok az orvosok, akik elfo­gadják a provinciális betegbiztosítást, még azon felül is honoráriu­mot számítsanak bete­geiknek. Ezenfelül — mondta annak idején Ms. Begin — a federá­lis kormány csökkente­ni fogja támogatását azokban a provinciák­ban, amelyek megenge­dik, hogy kórházaik a provinciális betegbizto­sítási összegen felül külön kórházi költsége­ket számítsanak fel­ be­tegeiknek. A Progresszív Kon­zervatív Párt, a Kana­dai Orvos Szövetséggel együtt, nyomban szem­beszállt a javaslattal, azzal az indokolással, hogy maga a javaslat il­legálisan beleavatkozik a betegek és orvosok egyéni kapcsolatába és azonkívül, egy ilyen fö­derális törvény, káros lenne a provinciák köz­egészségügyi politikája szempontjából. Mrs. Begin válasza ez volt: minden orvosnak jogában áll, hogy ne csatlakozzék a federá­lis kormány által támo­gatott provinciális be­tegbiztosításhoz. Ameny­­nyiben azonban csatla­kozik és ennek előnyeit élvezi, nem számíthat fel külön honoráriumot. Érdekes módon, a Ka­nadai Orvos Szövetség, egy értekezlet után, úgy határozott, hogy a javas­latot elfogadja, egyes részleteket illetően azonban tárgyalni akar a miniszterrel. A Progresszív Konzer­vatív Párt is úgy döntött, hogy az új közegészség­­ügyi törvényjavaslatot elfogadja. A két megle­pő határozat oka nyil­vánvalóan az, hogy a Gallup Intézet legutób­bi felmérése szerint a kanadai polgárok 78 szá­zaléka ellenzi azt, hogy az orvosok és a kórhá­zak a provinciális bizto­sításon felül külön hono­ráriumot számítsanak fel. Az orvosok számá­ra ez azért jelentős, mert nem lehetetlen, hogy a külön honorári­umot felszámító orvo­sok betegeket veszítené­nek a provinciális bizto­sítást elfogadó orvosok­kal szemben — a közhan­gulat ellenük van. Robert Kaplan enyhíti a Mata Hari javaslatot Robert Kaplan, fede­rális főügyész, kijelen­tette: jelentős mérték­ben meg fogja változtat­ni eredeti javaslatát ar­ra vonatkozóan, hogy a kanadai nemzetbizton­ságot irányító (és majd megszervezésre kerü­lő) polgári ügynökség összetétele,­és hatásköre milyen, legyen." (Ezt­ a területet az új federális törvény kiveszi majd az RCMP hatásköréből.). Mr. Kaplan leglénye­gesebb változtatásai a híres és hírhedt Mata Hari javaslatra vonat­kozóan a következők: Mindenekelőtt meg­­áltoztatják annak a megfogalmazását, hogy milyen tevékenység te­kinthető nemzetellenes­nek. Az új megfogalma­zás kiveszi ez alól a meg­határozás alól a békés tüntetéseket és minden olyan békés tevékenysé­get, amelynek nem célja a jelenlegi államrend erőszakos módon való megbuktatása. Az ú­ J4t­(3i&!Pi soglyörök­­ségi h­átáskörbé­ korláto­­zott lesz és minden egyes ügynök és maga az ügy­nökség­­is, közvetlenül lesz felelős a federális főügyésznek. Az átlagos és gyakran előforduló nemzetbiz­tonsági problémák a provinciák büntetőjogi hatáskörébe fognak tar­tozni és csupán abban az esetben fog a federális kormány beavatkozni,­ ha „kétségtelen”, hogy kanadai nemzetbizton­sági érdekekről van szó. Az új polgári ügynök­ség (a rendőrséghez ha­sonlóan) semmilyen kö­rülmények között nem ■ végezhet' házkutatás Sti' ji'll..­.33 i . PT83 □ dlH-i nélkül. Ha a bírósági döntés ellenére a polgári ügy­nökség ragaszkodik ah­hoz, hogy a házkutatás (és a gyanúsított sze­mély letartóztatása) szükséges, a végső dön­tést a mindenkori föde­rális főügyész fogja meghozni. ­ Raul Alfonsin, argen­tin ügyvéd, a közelmúlt­ban televíziós nyilatko­zatot tett. A nyilatko­zat legfőbb érdekessége az volt, hogy Alfonsin az argentin junta táborno­kairól emlékezett meg és valóságos vádbeszé­det mondott ellenük, nyilatkozata bírósági vádbeszédként hatott, teletűzdelve jogi, lega­lisztikus megfogalmazá­sokkal. A középkorú vi­déki ügyvéd televíziós nyilatkozatának lényege a következő volt: — Argentínából a legutóbbi demokratikus választásokat megelő­zően az uralmon lévő katonai junta vezetői köztörvényes bűncse­lekmények egész soro­zatát követték el. Az 1970-es években az úgy­nevezett anti-terrorista belső háború időszaká­ban önmaguk által tör­vényesített gyilkosságo­­kat követtek el. Ezek­ben az években hatezer argentin polgár tűnt el nyomtalanul, hivatalos letartóztatás, vádeme­lés és bírósági határozat nélkül. A junták terro­rizmusa ellen néhány ügyvéd megpróbált fel­szólalni. Ezek az ügyvé­dek is nyomtalanul el­tűntek. — Ami a múltban tör­tént Argentínában, az árnyékot vet az ország jövőjére. Ügyvéd va­gyok és követelem, hogy a bűnösöket, a junták tábornokait, bíróság elé állítsák, hivatalos vádat emeljenek elle­nük, felelőssé tegyék őket a tömeggyilkossá­gokért és ítéljék el őket. Követelem, hogy Argen­tínában kezdődjék meg a rend és a törvényes­Yuri Andropov, a szovjet Kommunista Párt főtitkára és a Szov­jetunió elnöke, két rend­kívül fontos alkalom­mal ismét nem jelent meg a nyilvánosság előtt: az egyik ilyen al­kalom a Kommunista Párt Központi Bizott­ságának­­értekezlete volt. Ez volt az első eset 1929 óta, hogy,a Párt főtitkára ezen az érte­kezleten nem vett részt. A második alkalom a kö­vetkező nap történt, amikor az úgynevezett Legfelsőbb Szovjet (a szovjet parlament) meg­nyitó ülésén Andropov ismét nem jelent meg. A Szovjetunió történel­mében ez az első eset, hogy a Legfelsőbb Szov­jet megnyitó üléséről a szovjet diktátor hiány­zott. (A Szovjetunió dik­ség időszaka. Követe­lem, hogy Argentíná­ban a tábornokok helyett az ügyvédek hangja és érvelése váljék uralko­dóvá. Televíziós nyilatko­zatában Raul Alfonsin vidéki ügyvéd követel­te, hogy az előző junták kilenc magasrangú ka­tonatisztjét, tábornoko­kat és admirálisokat köztörvényes bűncselek­ményekkel vádoltan, ál­lítsanak bíróság elé. Al­fonsin követelte, hogy állítsák bíróság elé Rey­naldo Bignone táborno­kot, az argentin katonai junta utolsó elnökét és Leopoldo Galtieri tábor­nokot, aki a falklandi háború szószólója és ve­zetője volt. — A falklandi háború az ostobaság magas is­kolája volt, — mondta televíziós nyilatkoza­tában a vidéki ügyvéd és szinte fantasztikus tör­vénytelenség. A junta tábornokai nem rendel­keztek a polgárok jóvá­hagyásával a háborúhoz és az országot, a polgá­rok hozzájárulása nél­kül, gyilkos kalandba so­dorták. — Hét olyan baloldali terrorista, akiknek mindegyike aktív terro­rista tevékenységet fejtett ki az 1970-es évek­ben, polgári bíróság elé kell állítani — jelentette ki Raul Alfonsin. Az ál­lami törvényhozásnak vissza kell vonnia a leg­utóbbi junta illegálisan proklamált törvényét, amelynek alapján az 1970-es években azok a katonák, akik gyilkos­ságokat követtek el, ál­talános amnesztiát kap­nak, mert gyilkossá­gaikat „a haza érdeke-Alfonsin­ben” követték el. Min­den gyilkosság törvény­­ellenes és nem lehet el­képzelni a „haza érde­kében” elkövetett gyil­kosságokat. Argentíná­ban meg kell szűnnie a jobb és baloldali terro­rizmusnak egyaránt. A vidéki ügyvéd szá­raz, legalisztikus televí­ziós nyilatkozatának különleges jelentőséget ad az a körülmény, hogy Raul Alfonsin Argentína demokratikusan megvá­lasztott elnöke. Televí­ziós nyilatkozatának vé­gén bejelentette, hogy 1984-ben a parlament elé terjeszti költségvetési javaslatát és a hadsereg fenntartására előirány­zott összeget a költség­­vetés 37 százalékáról a költségvetés 12­­százalé­kára fogja csökkenteni.­­ Az argentin tábor­nokoknak a barakokban kell maradniuk — mond­ta Alfonsin. Egy argentin napilap vezércikkírójának a vé­leménye : a­r Örvendetes volt egy ügyvéd legalisztikus érvelését hallani a tele­vízión annyi év terrorja után. Talán nem érdek­telen most visszaemlé­keznünk egy másik vidé­ki ügyvédre, aki ugyan­csak szembeszállt a jog­talansággal. Ennek a vi­déki ügyvédnek a neve Abraham Lincoln volt, de, Brezsnyev volt az el­ső, aki a Párt főtitkári címét és az ország elnö­­­ki pozícióját -­egyre kírt tette.)... Mindenekelőtt hang­súlyoznunk kell, hogy a Legfelsőbb Szovjet ülé­seinek jelentősége ko­rántsem azonos az an­gol mintájú nyugat­európai demokráciák, vagy az amerikai tör­vényhozás üléseivel. A szovjet képviselők fel­adata minden esetben az, hogy a párt­bürok­raták által kidolgozott politikai és gazdasági programokat jóváhagy­ják. Ez, természetesen, minden alkalommal megtörténik. Ennek el­lenére, a szovjet politi­kai élet szempontjából a Legfelsőbb Szovjet ülésszaka rendkívül je­lentős, mert formálisan kielégíti a szovjet alkot­mány követeléseit. (Ér­dekes megjegyezni, hogy a francia és az amerikai alkotmányon kívül a szovjet alkot­mány biztosítja a leg­teljesebb mértékben az emberi szabadságjogo­.­kat — és a két másik alkotmánnyal szemben — senki sem veszi a Szovjetunióban az Al­kotmányt és az emberi szabadságjogokat ko­molyan. ( Szerk.) A Szovjetunió legfel­sőbb vezetősége is érez­te, hogy valamilyen magyarázattal kell szol­gálnia Andropov távol­létét illetően. (Yuri Andropov a legutolsó al­kalommal az elmúlt augusztus 18-án mutat­kozott a nyilvánosság előtt.) Éppen ezért, a Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának hi­vatalos szóvivője, aki­nek nevét nem közölték a nyugati újságírókkal, a következőkben tájé­koztatta a nyugati új­ságírókat : — Andropov jelenleg kórházban van. Beteg­ségének semmi kapcso­lata nincs azzal az úgy­nevezett vese-problé­mával, amelyet a nyu­gati újságírók több­­izben említettek. Tény azonban az, hogy Yuri Andropov betegsége szükségszerű összefüg­gésben van azzal, hogy a Szovjetunió elnöke 69 esztendős. Fiatalabb férfi­ esetében ez a be­tegség nem lenne ilyen jelentős. Amerika hírmagya­rázók magánértesülései szerint (Knight Ridder Newspapers — Wa­shington Post) Andropov olyan súlyos vese­baj­ban szenved, hogy ál­landó vesedialysist kell rajta végrehajtani és nem élhet tovább maxi­málisan két esztendő­nél. Ezt a hírt azonban lehetetlen megerősíteni. Zbigniew Brzezinski, lengyel származású amerikai tanár, aki a Carter-adminisztráció idején az Elnök nemzet­­biztonsági szakértője­­volt és általában az Egyesült Államok egyik­­legkiváló Bites­­legjob­ban tájékozott szovjet szakértőjének tartják, a következőket mondta az újságíróknak: — A valószínűség az, hogy Yuri Andropov va­lóban halálos beteg és még az sem lehetetlen, hogy már nincs is élet­ben. A Szovjetuniónak szinte fantasztikus gya­korlata van az ilyen problémák kezelésé­ben. Elképzelhetetlen például, hogy az ame­rikai elnök, vagy az an­gol miniszterelnök négy hónapon keresztül ne mutatkozzék a nyilvá­nosság előtt és az or­szág polgárai ebbe min­den magyarázat nélkül (a szovjet kormány soha semmiféle magyaráza­tot nem adott erre vo­natkozóan a szovjet pol­gárok számára) bele­nyugodnának. Figyel­meztetni szeretnék azonban mindenkit ar­ra: Yuri Andropov­ eset­leges halálától ne vár­jon semmiféle változást a szovjet politikában. A szovjet kommunista rendszer olyan szilár­dan van megalapozva, hogy egyetlen személy halála — bármilyen je­lentős legyen is ez a személy — nem változ­tathatja meg. Az Észak Amerikai Erdélyi Szervezetek 1983 november 12-én a New York-i Magyar Ház­ban tartották rendes évi konferenciájukat. A konferencián részt vet­­tek az Amerikai Erdé­lyi Szövetség, Erdélyi Bizottság, Kanadai Ma­gyarok Szövetsége és a Romániai Emberi Jogok Bizottsága (CHRR). Meg­figyelőkkel képviselve volt az Amerikai Ma­gyar Szövetség is, és­ mint meghívott vendég jelen volt Sisa István. A konferenciát Lőte Lajos, a szervezetek Koordináló Bizottságá­nak elnöke­­ nyitotta meg, majd a tagszerve­zetek vezetői beszámol­tak az év folyamán vég­zett tevékenységeikről és tapasztalataikról. Ez­után a Koordináló Bi­zottság vezetője tette meg jelentését. A konferencia résztve­vői megvitatták és el­határozták az 1984 évi tennivalókat, melyek­kel az erdélyi magyar­ság emberi és nem­zeti jogait akarják elő­mozdítani az Egyesült Államok kormánya és nemzetközi szervek út­ján. • A Koordináló Bizottsá­gon belül az együttmű­ködés gyarkolati erősí­tésének kívánalmait vi­tatták meg, majd az északamerikai együtt­működés kiterjesztésé-­ nek a szükségességéről és lehetőségeiről tár­gyaltak, elfogadták Lő­te Lajosnak, az Erdélyi Bizottság elnökének ha­tározati javaslatát, m­e­­lyet az érintett szerveze­teknek és egyéneknek megküldenek és sajtó útján is terjesztik. A konferencia elvben elfogadta Sisa István­nak, mint összekötőnek a javaslatát, melyben a csehszlovákiai magya­rok emberi és nemzeti jogai védelmére Ft. Hi­tes Kristóf vezetésével alakulóban lévő emigrá­­ciós csoportosulással való együttműködést in­dítványozza. Vígh Zsolt, az Ameri-­­kai Magyar Szövetség társelnöke az együttmű­ködés szellemében­ szó­lalt fel, melyet a Szö­vetség legközelebbi ve­zetőségi ülésén tá­mogatni fog. Végül a konferencia megállapította, hogy 1984-ben az Amerikai Erdélyi Szövetség a so­ros, és egyhangúlag tudomásul vette, hogy annak ügyvezető elnö­­ke, Koréh Ferenc, fogja a Koordináló Bizottság elnöki tisztjét ellátni. A konferencia mind­végig az együttműködés szellemében folyt le. 1983 december 1. Lőte Lajos a Koordináló Bizottság 1983-ra soros elnöke Yuri Andropov veséje a politika gyújtópontjában Yuri Andropov tátora nem mindig vi­selte az elnöki címet: Lenin, Sztálin, Hrus­csov, nem volt a Szov­jetunió hivatalos elnö- Egy argentin ügyvéd a junta tábornokai ellen Az Észak-Amerikai Erdélyi Szervezetek Koordináló Bizottságának konferenciája George Bush, amerikai alelnök, hivatalos látogatást tett El Salvadorban és közölte Alvaro Magana elnökkel a Fehér Ház üzenetét: amennyiben a kormány nem szünteti meg a jobboldali terroristák működését és nem biztosítja az emberi jogok tiszteletben tartását. Amerika hivatalosan szembefordul a salvadori kormánnyal.

Next