Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-11-03 / 44. szám
Az Amerikai Magyar Református Egyesület közgyűlése Az Amerikai Magyar Református Egyesület négyévenként esedékes közgyűlése szeptember 17-e és 21-e közt folyt le a pennsylvaniai Ligonierben. A 88 éve működő testvérsegítő biztosító intézet alakulási engedélyét egyenesen az Egyesült Államok kongresszusától nyerte. Ezért tartja országos központi hivatalát Washingtonban. A nevében jelzett vallásos eredet nem jelent felekezeti elhatárolást. Huszonnégy ezres tagságát, megkülönböztetést nem gyakorolva, Amerika 13 állama és Kanada összmagyarságából gyűjti és pótolja. Testvérségítőtevékenységét az egyetemes magyarság szolgálata irányítja. A közgyűlés egységes szavazattal és felkiáltással az elnöki tisztségre — a következő négy évre — ismét Bertalan Imre lelkipásztort választotta. Alelnök-titkárnak visszaválasztotta Varga Elemért. A nyugdíjba vonuló Molnár József pénztárost Puskás Béla követi a harmadik országos tisztviselői feladatkörben. Alelnökök: Ábrahám Dezső püspök, Detroit, Michigan, Dózsa György, New Brunswick, New Jersey, Suzanne Virgulák, South Norwalk, Connecticut. Igazgatók: Csordás Gábor, New York; Tegze József és Hunyady Piroska, New Jersey; Csornán Endre és Novák Miklós, Pennsylvania; ifj Benedek József és Szabó Edward, Ohio; Veszprémi Louise, Michigan; Dolinszky Tibor, Kalifornia. A közgyűlés táviratban köszöntötte az Egyesült Államok elnökét, és az alábbi nyilatkozattal fordult az egyetemes magyarsághoz: Az Amerikai Magyar Református Egyesület 32. konvenciójának nyilatkozata Hálát adunk Istennek, a történelem Urának a dicsőséges magyar múltért, a szabadságharcok hőseiért, magyarságunk mártírjaiért, hitünk bajnokaiért. Hálát adunk az isteni Gondviselés vezetésével megtalált új hazánkért, az Amerikai Egyesült Államokért és Kanadáért, ahol, a szabadság földjén, egyfájdalmasan szép új magyar életforma kezdetén, 88 évvel ezelőtt szerény kezdeményezés formájában megszületett, és évtizedek hűséges sáfárkodása eredményeként hatalmas intézményenvé nőtt az Amerikai Magyar Református Egyesület. Hálát adunk az alapítókért, a mindenkori vezetőkért, munkásokért és tagokért. Hálát adunk az eredményért, a tettekkel bizonyított testvérsegítés megvalósult csodáiért, a ligonieri Bethlen Otthon falai közt több mint hat évtized óta folyó szeretetszolgálatért, az Egyesült anyagi támogatásával megépült magyar templomok, iskolák, otthonok beláthatatlan soráért. Népünk dicsőséges történelmére emlékezve szükségesnek tartjuk felemelni szavunkat az elszakított területeken, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken halálos veszedelemben élő magyarságért. Tiltakozunk ama bánásmód ellen, amellyel őket emberi jogaik eltiprásával megsemmisíteni igyekeznek. Megmaradásukért, szabadságukért, jobb jövendőjükért minden tőlünk telhetőt megteszünk. Származásunk földjének, Magyarországnak népével, ott élő testvéreinkkel továbbra is keressük, ápoljuk és ékítjük kapcsolatainkat, és szívből reméljük, hogy népünk önrendelkezési jogát mielőbb visszanyeri, és szabadon intézheti sorsát. , Hiszünk az amerikai és kanadai magyarság történelmi küldetésében, a magyarságszolgálatot vállaló egyházak, régi és új egyesületek egymásra utaltságában, az összefogás■ban, az együttes teherhordozásban. Éppen ezért fájdalommal és mélységes sajnálattal szemléljük az amerikai magyarság egybefogására hivatott Amerikai Magyar Szövetség megoszlását. Egyesületünk, mely, a Szövetség célkitűzéseinek munkálásában kezdettől élen jár, hajlandó minden erkölcsi súlyát latba vetni azért, hogy a Szövetség minden amerikai magyart egybefogó egysége mielőbb helyreálljon. Az Amerikai Magyar Református Egyesület él és virágzik. Anyagi alapja csak erősödött az elmúlt négy év során. Ma is féltő szeretettel őrködik azok felett a célkitűzések felett, amelyek életre hívták. Testvérsegítő intézmény voltunk az elmúlt 88 esztendő során, a jövőben sem lehetünk kizárólagosan a maga hasznát szolgáló kereskedelmi vállalkozás. Hisszük, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesületnek — mint minden hasonló közösségnek — Istentől rendelt feladata van Amerika és Kanada felé, az ott élő magyarság, de azon túltekintve az egyetemes magyarság felé. Hogy eszközi szerepünket hathatósabban betölthessük, a nevében és célkitűzéseiben egyedülálló testvérsegítő egyesület hívja és várjatagjai közé azt az amerikai és kanadai magyarságot, melyet semminemű választófalat nem ismerve kilenc évtizede szolgál, és anyagi erejénél is jelentősebb erkölcsi súlyával, tettekben megmutatkozó szeretetével a jövőben is szolgálni kíván. A 32. közgyűlés nevében: Bertalan Imre, az AMRE elnöke Főtanács tagja. Élets halál ura! De ő csak t ízéletet választja. Rá- ;osiék Bárdossy kivégzését jelentő, halálos téletet elébeteszik, amit félretol. Rákosi minden érve megbukik Varga Bélán, a kommunista párt meglepetve észleli, hogy a melegszívű pap, ha elvi kérlésről van szó, hajthatatlan. Nem bújik a papi tallár mögé, határozottan kimondja: — Mint politikus senkitől sem kaptam jogot, hogy életet elvegyek. A Nemzeti Főtanácsi tagságáról lemond, róla pedig a kommunista párt, mint akire nem lehet számítani. Ez igaz. Élete legnagyobb politikai győzelme az 1945. október 7-én lezajlott Budapesti választás. A kommunisták tálcán akarták vinni Vorosilovnak a vörös Budapestet, hiszen ,,ha a főváros kommunista az ország is”. Vas Zoltán most megjelent emlékezéseiben írja, hogy a választás estéjén, 11 órakor pezsgőt ittak, a győzelemre. Reggelre halottszor lett. Budapest népe Varga Béla vezetésével legyőzte a vörös zászlókkal agyontűzdelt pártot és a velük menetelő szociáldemokratákat is. Keveset aludtunk ezen az éjszakán. Másnap, hétfőn reggel örömmámorban gyülekeztünk (jómagam már mint megválasztott törvényhatóság tag), minden előzetes szervezés nélkül, énekelve menetel letünk a Szabadság tér, az Amerikai követség kelé. Örömünk érthető volt, hiszen a megszólalás kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy megmutassuk a szabad a világnak is, a nemzet akaratát: nem kell a s kommunizmus. Lelkesesdésünket — sajnos — az, amerikai követ Schoenfeld lelohasztotta, aki a hatalmas, éljenző tö emegnek, ásító-unalom- jmal válaszolt, mintha őt is meglepte volna a választás eredménye. Mi , közben a himnuszt zengtük, Schoenfeld zavar-tan visszavonult. Az országos válasz- , tás, november 4-én még nagyobb győzelmet ho- zott a Kisgazdapártnak ■ és a szabadság, függet- ■ lenség gondolatát kifejező magyar népnek. A választás hajnalán együtt mentünk Varga Bélával, lakása a Mária utcai kolostor felé. Nem volt olyan derűs, mint a budapesti választáskor. — Ezt nem nyelik rle a kommunisták, — mondta. Igaza lett. Varga Béla Házelnöke lett, ahol határozottan hirdette a megbocsájtást és megértést. " Felejthetetlen élményeim voltak vele: bárki ügyében mentem hozzá, segített, életmentő nyilatkozatokat háborúzás nélkül aláírt, s 1947 júniusában nekik is el kellett jönnie, it Az 1945-47-es politikai eseményeket a mai napig nem értékelték ki- helyesen. Odahaza nem lehet, mert nem annyira történelmet, mint kommunista történeteket írnak, bár az írások adatszerűsége hasznos. Meggyőződésem, hogy a Sztálin „vagon” tervét az 1945-ös budapesti és országos választás (hasonló volt a 47-es is) hiúsította meg. Mikolajczyk, a háború alatti, menekült london kormány miniszterelnökének fiát, Balatonbogláron Varga Béla rejtegette és mentette meg. Mikolajczyk az ötvenes években New Yorkban elmondta Varga Bélának, hogy amikor a háború végén Londonból Sztálinhoz repült, a tárgyalások végén, Varga Béla és a magyarok iránti hálából feltette a kérdést Sztálinnak: — Mi lesz a magyarokkal? — Vagon kérdés — volt a válasz. A georgiai zsarnok ’ reális volt. Felmérte, hogy a magyar nép nehezen emészthető: nem szláv, történelmi és kulturális közösségünk az oroszokkal: zéró, kivéve Világost, ahol Görgey, Rüdiger orosz tábornok előtt leteszi a fegyvert. Varga Béla a születésnapi üdvözlések előtt kitért, de élete nyolcvanadik mérföldkövénél egy pillanatra álljon : meg, és olvassa el, amit az amerikai szenátus és ti törvényhozás tagjai, eliismerésük és hálájuk jetlgéül rávéstek: N Férfi, ki helytállt! Az Amerikai Kongresszus elismerése Varga Bélának. A férfi, aki helytállt Varga László Msgr. Varga Béla ez év februárjában töltötte be 80. életévét. A New York és környéke magyarságának ünneplése elől elmenekült, amiben volt szerénység, de büszkeség is. Nem szereti a dicsérő szavakat. — A közéleti embert a tettei jellemzik, mondta, nem a szavak. Tetteire — igaz — büszke lehet. 80.. születésnapját New Yorktól, sőt Amerikától is távol töltötte. Pár nappal elutazása előtt, meghitt barátaival közölte, hogy a nagy évfordulót magányosan akarja tölteni, ahol hálát mond a Teremtőnek, hogy hosszú életen át szolgálhatta hazáját, egyházát és különös ragaszkodással gondol édesanyjára és édesapjára, akik a nemzeti érzést és a hitet beleoltották. Meleg családi körből hozta a dunántúli ember bölcsességét és emberségét. Emberséges, ez a legnagyobb kitüntetés, amit ember kaphat. Ezt emelték ki az amerikai kongresszusban New York állam két jeles szenátora, D.P. Moynihan és A.D’Amato, valamint a magyarság nagy barátja B. Green képviselő. Férfi, aki helytállt, mondta Green képviselő és ez volt a két szenátor elismerésének a magva. Férfi, aki az embertelenség örvényében ember, segítő pap volt. Férfi, aki két diktatúra ellen harcolt, soha fejet nem hajtott az erőszak előtt. Férfi, aki halált megvető bátorsággal viszi át, a titkos adatokkal lengyel barátját az SS gyűrűn, Svájcba. Nem marad a biztonságos Zürichben, hazatér, hogy népét szolgálja. A háború utolsó éveiben az indulatok lángja magasra csap, ő Balatonbogláron meggyújtja a szeretet mécsesét biztonságot ad a lengyel, francia menekülteknek, üldözötteknek. A kis balatonboglári templom és kultúrház egyedülálló oázisa a lángba borult Európának, Varga Béla védi a hozzáfordulókat. A balatonboglári templomot, nemrégiben műemlékké nyilvánították, de a rendszer fösvényen elhallgatja, hogy ez építőjének humanizmusát, a magyar nép segítő lelkületét is ábrázolja. Balatonbogláron még pislog a mécses, amikor hazánkat elérte a második mohácsi vész, a Szovjetunió brutalitása és a pórázon tartott kommunista párt. A nemzeti elemek is szervezkednek, a Kisgazdapárt is. Varga Bélát a legmagasabb tisztségbe emelik: a Nemzet 8. J&fmiL (* / 23 Hs6 7■ e 9 teH 122T■ m te ■B■ m 22 Ir 19 1■ m* I 2* |■r I■ * 17 361■ * ■ ■ * 32 1■r *■ serie, i■ 36 I■s *to■ A |■ *3 ■1 iffS i■ 46 ■1 ■ 50 i■ ' 52| SS■E ST■ *■ SŰ S9 6o ■s ■* A 6. sz. rejtvény megfejtése: Mint mély a ruhának és féreg a fának, úgy árt a bánat a szívnek. Rejtvényünk sorai közt Nagy István, a néptanítóból lett festőművész két művének címét találják. VÍZSZINTES: 1. Összefüggés jelzője lehet. 8. Borongós hangú költemény. 14. • Az első mű, pasztellkép, a Magyar Nemzeti Galériában van. (1887 körül festette.) 16. Finn város. 17. Már jó előre. 18. Szóösszetételekben jelentése: egyenlő. 19. Rendfokozat. 80. Származik. 21. Sír. 23. Szovjet repülőgéptípus. 24. Női becenév. 25. Éttermi felszolgáló. 26. Nehézségi erő. 28. Indulatszó. 29. Czuczor Gergely írói álneve. 30. Igeképző. 31. Testi sértés. 33. ..A méhek ...” (Maeterlinck). 35. Évelő növény. 37. Széchényi István egyik műve. 39. Rubidium. 41. A Száva mellékvize Jugoszláviában. 42. Annyi, mint, rövidítve. 43. A höcsögfa neve egyes vidékeken. 44. Hirtelen lehúz. 46. Mesterséges nemzetközi nyelv. 47. Francia sziget La Rochelle közelében. 48. Előd. 50. Egyik táncdalénekesnőnk utónéve. 51. Morning ... , Wtin újság. 52. Kultúrintézmény névjele. 54. Becézett Erzsébet. 57.. Női becenév. 61. 16 pontos (nyomdai) betűnagyság. 62. Dél-amerikai folyó. FÜGGŐLEGES: 1. Tojás alakú, zárt fuvola. 2. Varázslatos erejűnek tartott tárgy. 3. Folyó Lombardiában. 4. Ceruzavég. 5. Az osztrák MTI. 6. Állóvíz. 7. Francia tartomány, székhelye Grenoble. 8. Originális. 9. Tolsztoj személyneve. 10. Fafajta. 11. Gallium. 12. Iskola, a diákok nyelvén. 13. Szárító. 15. At kardlja. 20. Táplál. 22. Sziget, olaszul. 25. Elkészített ennivaló. 27. Város a Szovjetunióban. 29. A földre huppanó. 31. Írásjel. 32. Tenor szerep a „Szerelmi bájttal" c. operában. 33. Görög betű. 34. Kiváló csehszlovák sakknagymesternő. 36. Neves amerikai filmszínész volt (Paul). 37. A második festmény: pasztellkép. Kolozsváron van magántulajdonban; 1928 körül festette. 38. A mondás szerint: szép szó, ha betartják, úgy jó. 40. Béka filmsztár. 42. Durva posztó, névelővel. 45. Az árucikkek árát megállapító. 46. vályú. 49. Szecesszió rövidítése. 53. Lám. 55.. . Lanka. 56. Friss. 58. Bróm. 58. Prozeodimium. 60. Radon. Kizárólag viszonteladóknak! • Goldenpear — Hubertus likőr. • Fonyódi ásványvíz — Szőlőlé. • Pecsétes barack-pálinka 86 fokos. • Hungária pezsgő — cseresznye. Étteremben, bárban kérje a fenti italokat! STANLEY STAWSKI Distributing Co. Inc. 1136 N. Ashland Ave., Chicago 111. 60622 Tel: (312) 278-4848 < 9. oldal Pápai látogatás Kolombusz Kristóf nyomában novai hajós, olasz nevén Christoforo Colombo, — a spanyolok szolgálatában, mint Cristóbal Colón, — latin néven Colombus, 1492 október 12- én azt hitte, hogy Távol- Keletre érkezett, ami,kor a nyugati félteke egy ismeretlen szigetén kötött ki. A mai Bahamaszigetcsoporthoz tartozó Guanahani szigetről Colombus tovább hajózott és 1492 decemberében a jelenlegi Dominikai Köztársaság északi partvidékén kötött ki. „Hispaniola” névre keresztelte a szigetet és egy évre rá, második útja alkalmából már papokat, hittérítőket is vitt magával. Ettől kezdve terjedt el a kereszténység az Új Világban. II. János Pál pápa egy teljes napot töltött a Dominikai Köztársaság fővárosában, Santo Domingo-ban, ahol Latin-Amerika — beleértve Kubát is — valamennyi országából érkezett püspökökkel tanácskozott és misét celebrált a helyi sportstadionban. II. János Pál pápa néhány hónappal megválasztása után, 1979 januárjában, első külföldi útja alkalmával — Mexikó felé tartva — rövid időre már megállt a Dominikai Köztársaságban. II. János Pál pápa sorrendben 24. külföldi útja alkalmával Rómából az észak-kelet-spanyolországi Saragossa-ba repült, majd onnan tovább a Nagy-Antillák legnagyobb szigetére, a Dominikai Köztársaságba. A pápa mostani útja a katolikus egyház úgynevezett „Novena” ünnepségsorozatával kapcsolatos: imák és szertartások előzik meg a 8 év múlva esedékes nagy évfordulót, Amerika felfedezésének 500. jubileumát. Mint ismeretes, a ge- MIHÁLYI GRBERT — DUNAI AKO& ILlán« Pál, a vasfüggöny mga jött pápa NI Juno* Pál pápa Már« aadld *a magyar nyelvrn írt könyv — atotrajz —, adt talán dokumeot umgyojtemánynek la aaveahaM saápirodalma »X a Vasárnap legújabb hmsaidda meglepetése. Az írók a könyv At fijme—ha. a váratlan kooklárd váratlan váramána dm alatt ráailiM«) leírják a karttadny**. mikám lett Karol Wolrfla Róma püspöke, valamim Szent Pálé utddjakdm a. jáDne Pál pápa. A további fejezetekben m írók a* otvaac eU tűkrflaUt a pápa gyermekkorát. Ifjúságát, diákkorát. A fiatalembert, mim egyetemi hangját, aki megismerkedik a nebát munkászattól, de a nehás tart munka nem kedvetlennel, hanem színdarabok írásával, az adásokkal vigasztalja elcsüggedt tárnait __ A könyv Bünden oldala arises élőképként vetíti as olvasd szemei alá a legfőbb páextor, a Ssematus hordja fáján a hagyományos barát hanem krisztusi agy sasiaságával, s nagy —esettel a mivében hirdeti Krlastas tanításait Szinte lápástaapásrr le van Irvria gaematya világ trangsbhártda útja. Megrendelheti a KeteMaa Magyarok Vasárnapi könyvosztályán. 1739 Mahoning -4 venne, Tomtgttown, OMo 44509. Ara II dalldr ás I doddr parid.. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!