Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)

1984-01-14 / 2. szám

2. oldal Tollas Tibor neve a Kongresszusi Naplóban A múlt év november 9-én tartotta első gyűlé­sét a belvárosi Dirksen épületben Senator Char­les H. Percy elnöklésé­vel a senatus „Commit­tee on Foreign Relati­ons” legújabb bizottsá­ga az „Advisory Council on Religious Rights in Eastern Europe and the Soviet Union”. Ezen a gyűlésen szá­mos jelenleg szovjet megszállás alatt élő nép képviselőit fogadta a bizottság, meghallgat­ván álláspontjukat né­peik emberi jogainak sérelmei felől. Ebben az időben a városunkban nagysikerű előadó kör­úton járó Tollas Tibor költőt, a Nemzetőr ki­tűnő szerkesztőjét Sena­tor Percy meghívta ki­hallgatásra. A fent em­lített bizottság egyik­­ magyar igazgatója, Ft. Parragh Dezső v. refor­mátus püspök és volt börtöncella társa, Kele­men Iván kísérték el. A kihallgatáson Senator Percy bemutatta Tol­last, mint korunk egyik jelentős magyar költő­jét a jelenlévőknek. Eme jelenetet azután november 17-én Tollas Tibor nevének az emlí­tésével S16716 lapszám alatt közölte a kongresz­­szusi napló. A kihallga­tás eredményeképpen rövid összefoglalót kö­zölt a napló több szov­jet megszállás alatt sínylődő ország emberi­­jogi helyzetéről. Meg­említem, angolul idézve,­ hogy félreértés ne essék, amit a mai magyaror­szági helyzetről közöl­tek: „In Hungary there have been signs that offi­cial attitudes toward dis­senters have hardened”. Ez­ megfelel a valóság­nak, ha a fiatal Rajk esetét, a Csoórival való bánásmódot, a Mozgó Világ szerkesztője ügyét és Demszky Gábor (Rá­kosi idejében szokásos) ÁVÓ-s­ pofozást vesszük figyelembe. Sajnos eme jelentés Romániával kapcsolat­ban még mindig a régi kivándorlási problémá­val foglalkozik és nem említi a magyar kisebb­ség helyzetét. A jelentés elismerte, hogy Romá­niában bizonyos vallási dolgokban ideig-óráig engedményt tesznek amit azután gyorsan visszavonnak. Cseh­szlovákiára vonatkozó­lag a jelentés elismeri hogy a nyomás fokozó­dott az egyházakra és a politikai ellenállók­ra, de itt sem tesz emlí­tést a magyar kisebbség elnyomásáról Nekünk Illinoisban élő magyaroknak ki kellene használnunk az alkal­mat, amikor Senator Percy fokozott mérték­ben foglalkozik az em­beri jogok ügyével. Most kellene végre ráven­nünk a hivatalos szerve­ket Washingtonban hogy a magyar nemzeti­ségűek üldözése Erdély­ben­, a Felvidéken és Kárpátalján sérti az em­beri jogokat, ellenkezik a Helsinki Egyezmény szellemével és nemcsak belügye az egyes orszá­goknak. Erre vonatkozó­lag a Committee for Human Rights in Ruma­nia (CHRR) 1983. novem­beri körlevele részletes tudósítást ad. Végezetül pedig nagy megelégedéssel kell tudomásul­­ vennünk, hogy Tollas Tibor neve bekerült az USA kong­resszusi jegyzőköny­vébe, mert az emigrá­ció és az 1956-os sza­badságharc szellemé­nek nagy körűje megér­demelte ezt a kitünte­tést. Tollas Tibor Csikágó­­ban elérte azt, amit ta­lán még a leghűsége­sebb hívei is lehetetlen­nek tartottak. Rövid időn belül hét alkalom­mal tartott nagysikerű előadást a helyi közön­ségnek. Ezen sorok írója négy alkalommal vett részt előadásán és Tol­las Tibor mindig tudott újat nyújtani hallgató­inak. A Nemzetőr fáradha­tatlan főszerkesztőjé­nek rendkívüli sikere azt igazolja, hogy még min­dig szép számmal va­gyunk Csikágóban, akik nem felejtettük el 1956- ot, akik nagyrabecsül­­jük Tollas Tibor munká­ját és akik szívvel-lé­­lekkel — és a pénztár­cákkal is — a nagy köl­tő „elvtársainak” tart­juk magunkat. JÓKAY LAJOS Halász Péter, a „Tatárok a Széna-téren”, „Második Avenue” „Miszter Honfitárs”, „Eltévedt utas”, „Köl­csönkapott élet” és más nagysikerű regények írója Kádártánc címen írt új regényt. Tíz dollár, vagy annak megfelelő összeg csekken, nemzetközi posta­­utalványon történő beküldése ellenében meg­rendelhető a kiadónál. Újváry „GRIFF” Verlag, Titurelstrasse 2, D-8000 München 81 Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Newspaper Published weekly, exept the first to weeks of August. Üzleti iroda — Business office. 4125 N. Central Park Ave. Chicago 111. 60618 Tel: (312) 478-0850 Szerkesztőség — Editorial Office 2923­ C W. Argyle St. Chicago 111. 60625 Tel: (312) 989-8242 Szerkesztő — Editor Fekete István Üzletvezető — Sales manager Koós László Kiadó — Publisher F & F Publication Inc. Second Class postage paid at Chicago, 111. Printed in Canada. Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat....­..évre mellékelem. Előfizetés egy évre $ 25.00, Félévre 115.00 Nyugdíjasoknak egy évre $ 20.00 □ □ Név: Házszám és utca:................ Város..........................Állam. .Zip Code. • Sajnálattal közöljük, hogy az állandó heti rovataink, cikkeink és hirdetéseink miatt helyszűkében vagyunk, így csak a legritkább esetben tudunk helyet szorítani másoktól kapott írásoknak. • A magas szedési költségek következtében, előzetes megállapodás nélkül küldött kéziratok maximum egy gépelt oldal terjedelműek lehetnek (2-es sortáv). • _• Fényképet és kéziratot nem küldünk vissza. • A lapban megjelenő cikkek nem egyeznek minden eset­ben a szerkesztőség nézeteivel, s azok tartalmáért a cikkíró felelős. Üzenet Erdélyből írta: Tábori Piroska A székely tanítónőt ezért a versért a románok 1920-ban felakasztották.­­ Üzent az Olt, Maros, Szamos, minden hullámuk vértől zavaros. Halljátok ott túl a Tiszán, mit zeng a szél a Hargitán, mit visszhangzanak a csíki hegyek? Erdély hegyein sűrű jellegek. Ez itt magyar föld, és az is marad, tiporják bár most idegen hadak, Csaba mondája új erőre kel, segít a víz, a tűz, a csillagok, és nem leszünk mások, csak magyarok! Ha szól a kü­rt, egy szálig felkelünk, halott vitézek lelke jár velünk. Előttünk száll az ős turul madár, nem is lesz gát, és nem lesz akadály. Ember lakói, ha ellenünk szegül, a székely állja rendületlenül. Üzenik a gyergyói havasok: megvannak még a régi farkasok. Elő velük! Gyertek, segítsetek! Hollók, keselyük tépik a szívünket, rabló hordák szívják a vérünket, h­a nem harcoltok velünk . . . elveszünk! A honszerző hősöknek hantja vár, ha odavesz az ős­magyar határ, ha rablónak kedvez a világ, mutassunk akkor újabb magyar csodát! Megmozdulnak mind a csíki hegyek! A székely föld nem terem kenyeret, elhervad minden illatos virág, mérget terem mind a gyümölcsfaág. Vizek háza nem ringat csolnakot, székely anya hám szül több m­agzatot, vadon puszta lesz az egész vidék, s ha végzetül még ez sem lesz elég, a föld megindul, mennybolt megszakad, de Erdély földje csak magyar marad! Bukarest kísérlete az emigrációk megosztására A „Groupe de Paris“, egy nemzetközi e­­migráns fórum, ezévi közgyűlésén a német­­országi Frankfurtban súlyos provokáció történt a magyar emigráció ellen. Egy Bu­­distean nevű román emigráns a Magyar Sza­badságharcos Szövetség Kossuth-címeres fejlécével és pecsétje alatt angol nyelvű röpiratot osztogatott a résztvevők között, a­­melyben a „Magyar Szabadságharcos Szö­vetség“ felszólítja tagjait és a Nyugaton élő magyarságot, hogy minden románt, akit csak érnek, gyilkoljanak meg s bosszul­ják meg az Erdélyben élő magyar kisebb­ség szomorú sorsát. Idézi Dücső Csaba szavait, aki bosszúra szólítja fel a magyar­ságot: „Megölök minden románt, aki az utamba kerül... Felgyújtom falvaikat az éj­ben ■s hasonló vértől csepegő monda­tokkal szólítja fel a magyarokat a románok irtására. (Dücső Csaba már a 20-as években meghalt. Művét ily mértékben csak a ma­gyarságot gyűlölő Lancrajan ismeri!) A röp­­irat állítólag Angliában jelent meg s on­nan került át a kontinensre. A Magyar Sabadságharcos Világszövetség Európai Elnöksége azonnal tiltakozott a ro­mán emigráció vezetőinél és a „Groupe de Paris“-nál a provokáció ellen.­­ 1. Sem a pecsét, sem a levél fejléce nem egyezik a Szabadságharcos Világszövetség emblémáival. 2. A röpirat aláírás, feladói cím és körpe­csét nélkül jelent meg. A Világszövetség le­velezésében és kiadványaiban ezek az is­mérvek mindig szerepelnek. 3- A Szövetség hivatalos neve: Magyar Szabadságharcos Világszövetség. A röpla­pon csak Szövetség szerepel, hamisított betűkkel. 4. A legfontosabb: a Világszövetség fenn­állása óta kereste és ápolta a kapcsolato­kat az összes európai emigrációval, így a románokkal is. Véleményünk: Itt, a szabad világban, szabadon kell „rendezni közös dolgainkat“, itt kellene kidolgozni modelle­ket népünk békés egymás mellett élésére, arra az időre, mikor Kelet-Európa népei fel­szabadulnak. A magyar nép mindig békés viszonyban kívánt élni szomszédaival, így a románok­kal is. Az azonban természetes, hogy a mai Románia területén élő közel 3 millió magyar­ság jogaiért — miután a Kádár kormány ezt nem teszi — a legmesszebbmenőkig síkra szállunk, minden adandó nemzetközi fóru­mon! Ez kötelességünk népünk iránt, s e kötelesség alól nem oldhat fel bennünket semmiféle politikai rendszer. Azonban szi­gorúan tartjuk magunkat 56 eszméihez, a­­mikor a magyar nép újabb történelme fo­lyamán először szabhatta meg saját politi­kai és társadalmi életformáját, s Nagy Imre által proklamálta függetlenségét és semle­gességét. Íme a történelmi szavak: „A ma­gyar nép a függetlenség és egyenjogúság alapján, az ENSz alapokmánya szellemé­nek megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival...“ (1956 nov. 1) A Szabadságharcos Világszövetség tilta­kozását, amelynek fontosabb pontjait fen­tebb közöltük, a román emigráció Párizs­ban megjelenő hivatalos lapja a B.I.R.E., Korne főszerkesztő dicséretes fáradozása nyomán, első oldalon közölte, a hami­sított fejléc és pecsét, valamint a hivatalos emblémák fakszimilijének bemutatásával. A román emigráció egyes vezetőinek az a véleménye, hogy a bukaresti kormány ját­­■ szotta át titkos csatornákon a röpiratot a román emigráció soraiba, azzal a céllal, hogy megossza a két emigrációt. Minden áron leszerelés, minden áron béke? Az Újév kezdetén ér­demes arra gondolni, mi lesz a világ sorsa az el­következő esztendőid­ben. Minden épelméjű ember természetesnek veszi, hogy a mai világ­ban az egyik legfonto­sabb elintéznivaló az, hogy a jövő békéét biz­tosítsuk — úgy, hogy ugyanakkor biztosítsuk aját életformánk to­vábbi folytatását. A hírközlők szerint egyre többen vannak azok, akik nem látják a különbséget Granada és Afganisztán között és két megszállást egyen­lővé teszik. Az átlagember — aki megdolgozik a megélhe­téséért, — azok akik nem tartoznak a mo­dern Apokalipsz négy lovasaihoz (pseudo­­akadémikusok, papok, politikusok és a hírköz­lő média) könnyedén meglátják a különbsé­get a szupererők között. A modern „békehar­cosok” kézlegyintéssel intézik el például azt a tényt, hogy még Ameri­ka legszigorúbb kritiku­sai sem várják el azt, hogy amerikai katonák Grenadában maradja­nak, míg senki sem hi­szi, hogy a Szovjetunió katonái valaha is kivo­nulnak Afganisztánból. Nézzük csak meg mik a szovjet vezetők álmai, reményei, kívánságai. • A Pravda írta 25 év­vel ezelőtt: „Nem hi­szünk olyan mesékben, hogy nukleáris háború esetén a civilizáció ki­hal”. 1981-ben Mitovidov generális ezt még job­ban megmagyarázta: „A marxista-leninista társadalom elveti a bur­­zsoá­ gondolkodóknak azt az álláspontját, mely szerint a nukleáris raké­taháború bármily szem­pontból igazságtalan lehetne.” • 1979-ben Yuri And­ropov — akkor a KGB feje és a kommunista párt központi titkára — kijelentette: „A Mar­­xizmus-Leninizmus az irányadó a szocialista világforradalomra és a világ összes államának új társadalmi formájá­ra”. • Brezsnyev 1970-ben világosan megmondta: „A hetente arra jó, hogy kedvező feltételeket te­remtsen a két alapvető felfogás közötti harcra és hogy megváltoztassa azok erejét a szocializ­mus javára.” • A World Marxist Review 1972-ben vitágo­­san megírta: „A békés koegzisztencia straté­giai célja az, hogy biz­tosítsa a kedvező felté­teleket a szocializmus győzelméhez az egész vi­lágon.” • Boris Ponomarev párttitkár 1977-ben: „Erőszak magában nem gonosz. Attól függ, mire használják. A szocialis­ták kezében az erőszak egy haladó erő.” 1972- ben ezt még jobban meg­határozta: „A nemzet­közi béke úgy valósítha­tó meg legjobban, hogy mindenki magáévá teszi a kommunizmus célja­it.” • Ami a szovjet am­bíciókat illeti, Kosigin azokat meghatározta 1978-ban: „A Szovjet­unió és azok szövetsége­sei fogják uralni a ten­gereket, a világűrt és a föld legnagyobb részét az 1980-as évek elején.” • Tiszta beszéd Niko­­láj Orgarkov marsall ■szájából 1979-ben: „A Szovjetuniónak katonai fölénye van az USÁ-val szemben. Ebből kifolyó­lag az USA fenyegetve lesz. Jobb, ha ezt minél előbb megszokja.” • Afganisztánnal kap­csolatban Andropov 1982-ben kijelentette: „Az afganisztáni esemé­nyek a mi részünkről a nemzetközi proletariá­­tus alapjainak megvédé­séről tett nagyfokú hű­ség jele, mely szüksé­ges volt az anyaország érdekeinek szempont­jából.” • A múlt évben And­ropov mondta: „A forra­dalom romboló hatású, de rombolás nélkül nem lehet új szocialista élet­formát kiépíteni.” • Egy 1980-as szovjet iskolakönyv szerint: „A szovjet hadsereg külföl­di feladata, hogy a szo­cializmus és kommuniz­mus magvait elhintse a vlágban... ennek a for­radalmi missziónak vég­rehajtása a világon csak egyik jellemzője hadse­regünk békeidőkben va­ló tevékenységének.” Aki ezek után még mindig habozik és le­fegyverzésről gondolko­zik, vegye meg azt a kis könyvet, melyben ezek és hasonló szovjet idé­zetek találhatók. A köny­vecske neve: War & Peace: Soviet Russia Speaks. National Stra­tegy Information Cent­re, 111 East 58 St., New York, N.Y. 10022. A könyvecske ára $ 3.00 melyet a rendeléssel együtt kell beküldeni. Irodalmi Kávéház 5101 W. Devon Ave., Chicago St. Richards’ Church különtermében Műsorvezető: Mózsi Ferenc Rendkívüli előadás! Január 28-án, szombaton este 7 órakor KONDRÁD GYÖRGY író (Budapest) „Az autonómia kísértése” címmel tart előadást. ☆ ☆ SZÉKELY HIMNUSZ Ki tudja, merre, merre visz a végzet: göröngyös úton, sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre a néped,­­ Csaba királyfi, csillagösvényén­.0 ■ Maroknyi székely porlik, mint a szikla népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! -a Sebők Utazási Iroda Repülő­­hajó-vonat-autóbuszjegyek Olcsó egyéni és csoportos utazások bel- és külföldre KEDVEZMÉNYEK! Nem mindegy, mennyiért utazik. Forduljon tehát irodánkhoz! CHICAGO — BRÜSSZEL — CHICAGO APEX: $469.00 Nálunk hitelkártyára is válthat jegyet! Külön szolgáltatásunk: szabványmére­tű színes útlevél— és vízumfénykép. A helyszínen azonnal elkészül! Rokonkihozatal akár egy évre is! 1 CHICAGO —BUDAPEST—CHICAGO $ 765.00 Újamerikásoknak ingyen tanácsadás! GYÓGYSZER­­IKEA-pénz és cso­magküldemények! 1 $ 1 $ 44.66 Ft.­ Hites közjegyzőnk lefordítja, hitelesíti­­ okmányait, leveleit. Újjáalakított irodánk heti hat napon várja önt.Parkolóhely az épület mögött] | „Ajándékozzon utazási utalványt!” | SEBOR TRAVEL SERVICE 1­561 W. DIVERSEY PRVY CHICAGO, IL. 60614 Mózsi Ferenc és Ágnes ITelefon: (312)477-1484

Next