Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-04-21 / 16. szám
Lassan gyógyuló — halálos sebeink (A megíratlan idő. . .) Hajnal László Gábor Amit nem értesz, az nem is a tied!” (Goethe) „Aki a jelent látja, az mindent látott, ami valaha volt vagy valaha lesz..." (Marcus Aurelius) „ Jelen esetben azért tartjuk fontosnak a gyakori lábjegyzetelést, mert a fiatalabbak elég keveset (szinte semmit sem) tudnak az úgynevezett „ötvenes évekről”, az akkoriban kisebb-nagyobb szerepet játszó politikusokról, közéleti személységekről. Az idősebbek emlékei is halványulnak, vagy „megszépülnek”. Igyekszünk azonban kikerülni az öncélú „tudományoskodás” látszatát, s csupán a lényegre szorítkozva mondjuk el (ezzel is segítve az olvasó eligazodását!), hogy bizonyos fejezeteket honnét idézzünk, és egyes szavaknak, mondatoknak mi a mögöttes tartalma. A marxista és polgári történetírás között elsősorban az a különbség, hogy míg az utóbbi főleg rekonstruál és igyekszik minél tárgyilagosabban bemutatni az eseményeket, ezzel szemben a kommunista historizálás mindig az adott politikai szituációnak megfelelően ragad ki részleteket: ugyanazt a KELLEMES HÚSVÉTI __ÜNNEPEKET KÍVÁN MINDEN MAGYARNAK Lengyel—Magyar Világszövetség Vezetősége és tagsága személyt, cselekményt egyik pillanatban hősivé avatja, a másikban deheroizálja és árulásnak mondja. Magyarországon, az 1945-től eltelt éveket számtalan módon magyarázták, mutatták be, illetve hallgattak el fontos tényeket. A történelmi tudat szétverése a ’70-es évek elején odáig fajult, hogy a középiskolákban megszüntették a kötelező érettségi vizsgát történelemből. A döntés nagy vitát váltott ki, de esztendőkön át hiába csatáztak ennek megváltoztatásáért azok, akik úgy érezték, hogy a nemzeti önismeret nem képzelhető el a tegnap reális ismerete nélkül. A fiatal írók lakiteleki találkozóján, ahol „Haza és nemzeti önismeret” címmel vitáztak arról, hogy a marxista történészek által „kikevert múlt” miért szélhámosság, nos, itt már érezhető volt: az úgynevezett „kritikus évek” hiteles története sem tekinthető tovább néhány politikus „belügyének”. Kétségtelen, hogy a hazai közelmúlt legneuralgikusabb időszaka az „ötvenes esztendők”, amely valójában 1945-ben kezdődött és az 1956-os forradalom leverése után ért véget. De ennek gyökerei régebbre nyúlnak vissza, hiszen a kommunisták már 1919- ben megpróbáltak hatalomra jutni, ám a pár hónapig tartó Tanácsköztársaság terrorista diktatúrája nem a legelőnyösebb oldaláról mutatta be a bolsevizmust. Éppen ezért 1945-ben egy „új típusú demokrácia” hirdetésével igyekeztek a „moszkoviták” magukhoz kaparintani a hatalmat, s amint ez sikerült — 1948-ban, — kezdetét vette a személyi kultusz, a törvénysértések időszaka. A különböző pozíciók birtoklásáért roppant erejű küzdelem folyt, s bár kezdetben ügyeltek a jogi formulákra, később nem riadtak vissza a fenyegetésektől, választási csalásoktól, a koalíciós pártok vezetőinek deportálásától sem. Rákosi Mátyás, a kommunista párt akkori főtitkára ezt cinikusan „szalámi taktikának" nevezte, ám, hogy a meghatározás mit is takart valójában, még ma sem akarják bevallani. Akik ezt átélték, tudják, de azóta felnőtt egy generáció, s mind erőteljesebb a követelésük, hogy szeretnének minél többet ismerni azokról az évekről és politikai , társadalmi élet akkori vezetőiről. Ezért a jelenlegi rezsim néha-néha a „szelepnyitogatás” módszerét alkalmazva engedélyezi egy-egy könyv, tanulmány megjelenését, sőt: „Tények és tanúk” címmel sorozatot adnak ki, de... Gyakran előfordul, hogy a köteteket forgalmazás előtt betiltják, vagy az egészet többször átjáratják, mert az emlékiratban szereplők némelyike még él, netán hatalommal is rendelkezik; és ha bűneit felhánytorgatják, bizony, a könyv zúzdába kerül, mielőtt az olvasók kezébe jutna. A problémák ellenére azonban a memoárirodalom — mert a műfaja „könnyebb” — mind nagyobb teret kap, így láthatott napvilágot Marosán György: A tüzes kemence és Az úton végig kell menni című visszaemlékezése. Gyurkó László: Arckép — történelmi háttérrel kötetében Kádár Jánost mutatja be, Bokor Péter televíziós sorozata, a Végjáték a Duna mentén is megjelent könyv formájában, s ebben Horthy Miklós világháborús szerepét, valamint a „kiugrási kísérletének” buktatóit elemzi. Kádár Gyula: Ludovikától — Sopronkőhidáig írása egy vezérkari tiszt kalandos életének rajza, vagy említhetjük még Simonffy András: Kompország katonái című kollázsregényét, amelyben a II. Világháború végén, a katonai ellenállásban résztvevő, vagyis az oroszokkal egyezkedni akaró tiszteknek állít emléket. Mint például: Kéri Kálmán, Dálnoki Miklós Béla, Vörös János, Veress Lajos, Almásy Pál, és a szerző édesapja, Simonffy Tóth Ernő. A Társadalmi Szemle című, havonta megjelenő folyóirat is elindított egy sorozatot 1982 novemberétől, azzal a szándékkal, hogy a koalíciós idők (1945-től 1948-ig) alakjairól adjanak képet. A Politikus-pályák bemutatása önmagában dicséretes tettként is értékelhető lenne, de már a bevezető olvasásakor kiderül, hogy a lényeget — ismét — elsatírozzák. A magyarázkodásból idézek néhány mondatot. „Nem akarunk sem többet, sem kevesebbet annál, mint hogy a történelmi kutatások máig elért eredményeinek birtokában, mai politikai ismereteink szintjén lehetőleg árnyalt, hiteles képet fessünk azokról, akik befolyásolták e korszak arculatának alakulását... Szeretnénk elkerülni az előítéletekből származó leegyszerűsítések veszélyét is. Azt az újkeletű tendenciát például, hogy rehabilitáció címén az MKP ellenfeleinek, vagy vélt ellenfeleinek minden álláspontját igazolják...”. A „szerecsenmosdatás” taktikája, és a „cél szentesíti az eszközt” indoklás jól ismert kommunista módszer, de még így is meglepő, hogy a milliókat bénító, sokkoló esztendőkről ma sem merik a teljes igazat meggyónni. A folyóiratban bemutatott személyek, többek között: Rákosi Mátyás, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Dálnoki Miklós Béla, Dobi István, Nagy Ferenc, Bán Antal, Mindszenty József, Rajk László, Révai József, Veres Péter, Kovács Imre — általában, olykor, vagy mindenképpen ellentmondásosan cselekvő emberek voltak. E sorozat szerkesztői és szerzői azonban szelektálnak, s néhányukról egy szépen retusált képet mutatnak fel, míg másokat — főleg, akik soha nem váltak kommunistává — igyekeznek feketére mázolni. Az ilyen ,fal mellett járó történelem” azért veszélyes csalás, mert az átlagembereknek szinte képtelenség más forrásmunkákhoz jutni, s az érdeklődők az agyoncenzúrázott anyagokat kénytelenek igazságként elfogadni. A prológusban amolyan „se hideg, se meleg” stílusban utalnak arra is, hogy a bemutatott személyekben nem gáncs nélküli lovagokat, de ne is emberarcú szörnyetegeket lássanak. „Amit tettek, az a kor parancsa volt”. Ám ez a mondat nem mindenkire, csupán a pártot /kifolysiókravonatkozik. A 'iätröiniähyök"tie'Wät"' összességükben úgy értékelhetők, hogy a magyar KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN Chicago és környéke magyarságának Vágó Jenő Gene’s Auto Service 6044 N.Clark Chicago, Tel: HO 5-9600 BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET 'kívánunk barátainknak és az összmagyarságnak Barna Ferenc és családja Barna István és családja MHS Automation 1655 Wood Str. Round Lake Beach, 111. 60073 (312) 223-4666 Boldog, Inon áldásaiban gazdag húsvéti ünnepeket kíván támogatóinak és az összmagyarságnak Árpád keszeg és CSALÁDJA European Painting & Decorating Interior and Exterior Fainting and Texturing 615 W. Pleasant Lane Lombard 111. 60148 Tel: (312) 495-0232 ÁLDOTT HÚSVÉTOT kivin támogatójnnk, barátaiknak és az össsmagyarságnak a: NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT! X NEMZETŐR £ *‘«‚**" MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pásti. 70. Sármány Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet ítéli meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)......................................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Ul. 60053 AND THANKS FOR YOUR4 WELCOME PATRONAGE Edward’s Cardinal Liquor 3501 N. Central Av. Chicago 111. Tel: (312) 725-0900 Magyar borok nagy választékban Jelentős árengedmények. ÁLDÁSOS ÉS SZERETETTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván minden jószándéku magyarnak. Chicago és Környéke Első Magyar Társalgó és Betegsegélyző Egylet Vezetősége és Tagsága Keresztrejtvény 16. JZclmt. A M. n. rejtvény megfejtése: A búcsúzni készülő nyárnak utolsó CBlOgja talán. VÍZSZINTES: 1. Edmund Eysler osztrák zeneszerző operettje. 15. Falemez. 16. Korának legünnepeltebb énekesnője volt (Angelica). 17. Minél több van belőle, annál jobb. 18. A New York-i operaház népszerű neve. 2). Női becenév. 21. Határrag. 22. Cégtársulás. 23. Bocska. 25. Margarin márka. 26. Fertőtlenítő szer. 28. Labdarúgó trófea. 30. Helyrag. 31. Szén és nitrogén. 32. Félsziget a Feketetengerben. 34. Zenei utasítás (nyújtva). 35. Urán, kén és litrium. 36. Nyugat-afrikai folyó. 38. Göreb része! 39. Tolózár. 41. Kettőből áll. 42. „ ... szeggel” Shakespeare). 43. Satu.(Szamos-parti város). 44. Ozmium. 45. Kettős betű. 48. Nyakvédő. 48. Szeszes ital? 49. Apró vasáru. 51. Aprókat lépeget. 53. Igekötő. 54. Tantál. 56. Folyó a Szovjetunióban. 38. Főzeléknövény. 59. A magasba. 60. Műkedvelők. 63. Róma folyója. 65. Huszka Jenő első zenés színpadi műve. 66. Becézett Emília. FÜGGŐLEGES: 1. Offenbach operett 2. Suttogó terefere. 3. Szeret párostűl. 4. Kiejtett betű. 5. Borzasztó. 6 Szmarik. 7. Egyforma betűk. 8. Felsoro végén állhat. 9. Női név. 10. Jukosz város. 11. Balatoni üdülőhely. 12. Szeszációs hang. 13. Portugál hímlevas séf. Vox Liber‘OPcrftt- 1# Népdalénk volt (Sándor). 24. Áruló. 27. Francia varcég. 29. Kiváló cseh hegedüművi (Jan). 31. Dolgok váltogatása. 33 m vendég, röviden. 35. ..... és nouivitá (Szerb Antal). 37. Betegesen rögeszmie• 366 sz. sor. 45. ElosztettTS idő. 50. Színművész (Zoltán). 52. Rovt tojás. 55. Vonatkozó névmás 57 U, vány. 59. Orosz szimbolista költs /Dinaszij, 1820—92). 81. Rangjelző. 62 Krényítő képző. 64. Határolói Igenév veződés. közelmúltból a politikusok maguknak tetsző, privát történelmet akarnak, amelynek egyetlen célja van: az önigazolás! Átugrani saját árnyékukat Hosszú évtizedek tapasztalata bizonyítja, hogy nem kifizetődő a bolsevikokkal szövetkezni, vagy a párt tagjának lenni, mert alkalmasint ezért nagy árat kell fizetni. Megdöbbentő, hogy ennek ellenére mennyien hittek 1945 után a forradalmi romantikának: „Holnapra megforgatjuk az egész világot!” Pedig ha áttekintjük a kommunizmus történetét — 1917-től, — folyamatosan tapasztalhatjuk a tömeggyilkosságokat, ezrek bebörtönzését, szobrok döntögetését. Sztálin ugyan Lenint nem merte deheroizálni, de Trockijt már agyonverette. Aztán jött Hruscsov, aki elődjét a XX. párkongresszuson szörnyetegnek mondta, hűséges segítőit, így Beriját agyonlövették, „tisztogattak”. Ám Nyikita Szergejevicset egy váratlan pillanatban Brezsnyev tette süllyesztőbe. Vagy nézzük Csehszlovákiát, Lengyelországot, Kínát, netán az istenné magasztalt Titót, akit halála után „emberarcúvá” tett