Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)

1984-04-21 / 16. szám

Lassan gyógyuló — halálos sebeink (A megíratlan idő. . .) Hajnal László Gábor Amit nem értesz, az nem is a tied!” (Goethe) „Aki a jelent látja, az mindent látott, ami valaha volt vagy valaha lesz..." (Marcus Aurelius) „ Jelen esetben azért tartjuk fontosnak a gyakori lábjegyze­telést, mert a fiatalabbak elég keveset (szinte semmit sem) tudnak az úgynevezett „ötvenes évekről”, az akkoriban ki­­sebb-nagyobb szerepet játszó politikusokról, közéleti sze­­mélységekről. Az idősebbek emlékei is halványulnak, vagy „megszépülnek”. Igyekszünk azonban kikerülni az öncélú „tudományoskodás” látszatát, s csupán a lényegre szorít­kozva mondjuk el (ezzel is segítve az olvasó eligazodását!), hogy bizonyos fejezeteket honnét idézzünk, és egyes szavak­nak, mondatoknak mi a mögöttes tartalma. A marxista és polgári történetírás között elsősor­ban az a különbség, hogy míg az utóbbi főleg re­konstruál és igyekszik minél tárgyilagosabban be­mutatni az eseményeket, ezzel szemben a kommu­nista historizálás mindig az adott politikai szituáci­ónak megfelelően ragad ki részleteket: ugyanazt a KELLEMES HÚSVÉTI __ÜNNEPEKET KÍVÁN MINDEN MAGYARNAK Lengyel—Magyar Világszövetség Vezetősége és tagsága személyt, cselekményt egyik pillanatban hősivé avatja, a másikban deheroizálja és árulásnak mondja. Magyarországon, az 1945-től eltelt éveket számtalan módon magyarázták, mutatták be, illet­ve hallgattak el fontos tényeket. A történelmi tu­dat szétverése a ’70-es évek elején odáig fajult, hogy a középiskolákban megszüntették a kötelező érettségi vizsgát történelemből. A döntés nagy vi­tát váltott ki, de esztendőkön át hiába csatáztak ennek megváltoztatásáért azok, akik úgy érezték, hogy a nemzeti önismeret nem képzelhető el a tegnap reális ismerete nélkül. A fiatal írók lakiteleki találkozóján,­ ahol „Haza és nemzeti önismeret” címmel vitáztak arról, hogy a marxista történészek által „kikevert múlt” miért szélhámosság, nos, itt már érezhető volt: az úgy­nevezett „kritikus évek” hiteles története sem te­kinthető tovább néhány politikus „belügyének”. Kétségtelen, hogy a hazai közelmúlt legneuralgiku­sabb időszaka az „ötvenes esztendők”, amely való­jában 1945-ben kezdődött és az 1956-os forradalom leverése után ért véget. De ennek gyökerei régebb­re nyúlnak vissza, hiszen a kommunisták már 1919- ben megpróbáltak hatalomra jutni, ám a pár hó­napig tartó Tanácsköztársaság terrorista diktatú­rája nem a legelőnyösebb oldaláról mutatta be a bolsevizmust. Éppen ezért 1945-ben egy „új típusú demokrácia” hirdetésével igyekeztek a „moszko­­viták”­ magukhoz kaparintani a hatalmat, s amint ez sikerült — 1948-ban, — kezdetét vette a szemé­lyi kultusz, a törvénysértések időszaka. A különböző pozíciók birtoklásáért roppant ere­jű küzdelem folyt, s bár kezdetben ügyeltek a jogi formulákra, később nem riadtak vissza a fenyege­tésektől, választási csalásoktól, a koalíciós pártok vezetőinek deportálásától sem. Rákosi Mátyás, a kommunista párt akkori főtitkára ezt cinikusan „szalámi taktikának" nevezte, ám, hogy a megha­tározás mit is takart valójában, még ma sem akar­ják bevallani. Akik ezt átélték, tudják,­ de azóta felnőtt egy generáció, s mind erőteljesebb a követe­lésük, hogy szeretnének minél többet ismerni azok­ról az évekről és politikai , társadalmi élet ak­kori vezetőiről. Ezért a jelenlegi rezsim néha-néha a „szelepnyitogatás” módszerét alkalmazva enge­délyezi egy-egy könyv, tanulmány megjelenését, sőt: „Tények és tanúk” címmel sorozatot adnak ki, de... Gyakran előfordul, hogy a köteteket forgal­mazás előtt betiltják, vagy az egészet többször átj­áratják, mert az emlékiratban szereplők némelyi­ke még él, netán hatalommal is rendelkezik­;­ és ha bűneit felhánytorgatják, bizony, a könyv zúzdá­ba kerül, mielőtt az olvasók kezébe jutna. A problémák ellenére azonban a memoáriroda­lom — mert a műfaja „könnyebb” — mind nagyobb teret kap, így láthatott napvilágot Marosán György: A tüzes kemence és Az úton végig kell menni cí­mű visszaemlékezése. Gyurkó László: Arckép — történelmi háttérrel kötetében Kádár Jánost mutat­ja be­, Bokor Péter televíziós sorozata, a Végjáték a Duna mentén is megjelent könyv formájában, s ebben Horthy Miklós világháborús szerepét, vala­mint a „kiugrási kísérletének” buktatóit elemzi. Kádár Gyula: Ludovikától — Sopronkőhidáig írá­sa egy vezérkari tiszt kalandos életének rajza, vagy említhetjük még Simonffy András: Komp­ország katonái című kollázsregényét, amelyben a II. Világháború végén, a katonai ellenállásban résztvevő, vagyis­ az oroszokkal egyezkedni akaró tiszteknek állít emléket. Mint például: Kéri Kál­mán, Dálnoki Miklós Béla, Vörös János, Veress La­jos, Almásy Pál, és a szerző édesapja, Simonffy Tóth Ernő­. A Társadalmi Szemle című, havonta megjelenő folyóirat is elindított egy sorozatot 1982 novembe­rétől,­ azzal a szándékkal, hogy a koalíciós idők (1945-től 1948-ig) alakjairól adjanak képet. A Po­litikus-pályák­ bemutatása önmagában dicséretes tettként is értékelhető lenne, de már a bevezető olvasásakor kiderül, hogy a lényeget — ismét — el­­satírozzák. A magyarázkodásból idézek néhány mondatot. „Nem akarunk sem többet, sem kevesebbet annál, mint hogy a történelmi kutatások máig elért ered­ményeinek birtokában, mai politikai ismereteink szintjén lehetőleg árnyalt, hiteles képet fessünk azok­ról, akik befolyásolták e korszak arculatának ala­kulását... Szeretnénk elkerülni az előítéletekből származó leegyszerűsítések veszélyét is. Azt az újke­letű tendenciát például, hogy rehabilitáció címén az MKP ellenfeleinek, vagy vélt ellenfeleinek minden álláspontját igazolják...”. A „szerecsenmosdatás” taktikája, és a „cél szen­tesíti az eszközt” indoklás jól ismert kommunista módszer, de még így is meglepő, hogy a millió­kat bénító, sokkoló esztendőkről ma sem merik a teljes igazat meggyónni. A folyóiratban bemuta­tott személyek, többek között: Rákosi Mátyás, Til­­dy Zoltán, Szakasits Árpád, Dálnoki Miklós Béla, Dobi István, Nagy Ferenc, Bán Antal, Mindszen­­ty József, Rajk László, Révai József, Veres Péter, Kovács Imre — általában, olykor, vagy minden­képpen ellentmondásosan cselekvő emberek vol­tak. E sorozat szerkesztői és szerzői azonban sze­lektálnak, s néhányukról egy szépen retusált képet mutatnak fel, míg másokat — főleg, akik soha nem váltak kommunistává — igyekeznek feketére má­zolni. Az ilyen ,fal mellett járó történelem” azért veszélyes csalás, mert az átlagembereknek szinte képtelenség más forrásmunkákhoz jutni, s az ér­deklődők az agyoncenzúrázott anyagokat kényte­lenek igazságként elfogadni. A prológusban amo­lyan „se hideg, se meleg” stílusban utalnak arra is, hogy a bemutatott személyekben nem gáncs nél­küli lovagokat, de ne is emberarcú szörnyetegeket lássanak. „Amit tettek, az a kor parancsa volt”. Ám ez a­ mondat nem mindenkire, csupán a pártot /kif­olysiókra­­vonatkozik. A 'iätröiniähyök"tie'Wät"' összességükben úgy értékelhetők, hogy a magyar KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN Chicago és környéke magyarságának Vágó Jenő Gene’s Auto Service 6044 N.Clark Chicago, Tel: HO 5-9600 BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET 'kívánunk barátainknak és az­ összmagyarságnak Barna Ferenc és családja Barna István és családja MHS Automation 1655 Wood Str. Round Lake Beach, 111. 60073 (312) 223-4666 Boldog, Inon áldásaiban gazdag húsvéti ünnepeket kíván támogatóinak és az összmagyarságnak Árpád keszeg és CSALÁDJA European Painting & Decorating Interior and Exterior Fainting and Texturing 615 W. Pleasant Lane Lombard 111. 60148 Tel: (312) 495-0232 ÁLDOTT HÚSVÉTOT kivin támogatójnn­k, barátaiknak és az össsmagyarságnak a: NÉGY NYELVEN A MAGYAR SZABADSÁGÉRT! X NEMZETŐR £ *‘«‚**" MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 34 Pásti. 70. Sármány Felelős szerkesztő és kiadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet ítéli meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a­ szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló­ tagok évi adománya: $30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve).........................................................................................­ Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Ul. 60053 AND THANKS FOR YOUR4 WELCOME PATRONAGE Edward’s Cardinal Liquor 3501 N. Central Av. Chicago 111. Tel: (312) 725-0900 Magyar borok nagy választékban Jelentős árengedmények. ÁLDÁSOS ÉS SZERETETTELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván minden jószándéku magyarnak. Chicago és Környéke Első Magyar Társalgó és Betegsegélyző Egylet Vezetősége és Tagsága Keresztrejtvény 16. JZclmt. A M. n­. rejtvény megfejtése: A búcsúz­ni készülő nyárnak utolsó CBlOgja talán. VÍZSZINTES: 1. Edmund Eysler oszt­rák zeneszerző operettje. 15. Falemez. 16. Korának legünnepeltebb énekesnője volt (Angelica). 17. Minél több van be­lőle, annál jobb. 18. A New York-i ope­raház népszerű neve. 2­). Női becenév. 21. Határrag. 22. Cégtársulás. 23. Bocska. 25. Margarin márka. 26. Fertőtlenítő szer. 28. Labdarúgó trófea. 30. Helyrag. 31. Szén és nitrogén. 32. Félsziget a Fekete­tengerben. 34. Zenei utasítás (­­nyújtva). 35. Urán, kén és litrium. 36. Nyugat-afri­kai folyó. 38. Göreb része! 39. Tolózár. 41. Kettőből áll. 42. „ ... szeggel” Shakes­peare). 43. Satu.(Szamos-parti vá­ros). 44. Ozmium. 45. Kettős betű. 48­. Nyakvédő. 48. Szeszes ital? 49. Apró vas­áru. 51. Aprókat lépeget. 53. Igekötő. 54. Tantál. 56. Folyó a Szovjetunióban. 38. Főzeléknövény. 59. A magasba. 60. Mű­kedvelők. 63. Róma folyója. 65. Huszka Jenő első zenés színpadi műve. 66. Be­cézett Emília. FÜGGŐLEGES: 1. Offenbach operett 2. Suttogó terefere. 3. Szeret páros­­­tűl. 4. Kiejtett betű. 5. Borzasztó. 6 Sz­marik. 7. Egyforma betűk. 8. Felsoro végén állhat. 9. Női név. 10. Jukosz város. 11. Balatoni üdülőhely. 12. Sz­eszációs hang. 13. Portugál hím­levas séf. Vox Liber‘OPcrftt- 1#­ Népdalénk volt (Sándor). 24. Áruló. 27. Francia varcég. 29. Kiváló cseh hegedüművi (Jan). 31. Dolgok váltogatása. 33 m vendég, röviden. 35. ..... és nouivitá (Szerb Antal). 37. Betegesen rögeszmi­e• 3­66­ sz. sor. 45. ElosztettTS idő. 50. Színművész (Zoltán). 52. Rovt tojás. 55. Vonatkozó névmás 57 U, vány. 59. Orosz szimbolista költs­ /Di­naszij, 1820—92). 81. Rangjelző. 62 Kré­nyítő képző. 64. Határolói Igenév ve­ződés. közelmúltból a politikusok maguknak tetsző, pri­vát történelmet akarnak, amelynek egyetlen célja van: az önigazolás! Átugrani saját árnyékukat Hosszú évtizedek tapasztalata bizonyítja, hogy nem kifizetődő a bolsevikokkal szövetkezni, vagy a párt tagjának lenni, mert alkalmasint ezért nagy árat kell fizetni.­ Megdöbbentő, hogy ennek ellené­re mennyien hittek 1945 után a forradalmi roman­tikának: „Holnapra megforgatjuk az egész vilá­got!” Pedig ha áttekintjük a kommunizmus törté­netét — 1917-től, — folyamatosan tapasztalhatjuk a tömeggyilkosságokat, ezrek bebörtönzését, szob­rok döntögetését. Sztálin ugyan Lenint nem merte deheroizálni, de Trockijt már agyonverette. Aztán jött Hruscsov, aki elődjét a XX. párkongresszu­son szörnyetegnek mondta, hűséges segítőit, így Beriját agyonlövették, „tisztogattak”. Ám Nyiki­­ta Szergejevicset egy váratlan pillanatban Brezs­­nyev tette süllyesztőbe. Vagy nézzük Csehszlováki­át, Lengyelországot, Kínát, netán az istenné ma­gasztalt Titót, akit halála után „emberarcúvá” tett

Next