Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-09 / 10. szám

/ 2 3 4 5 6 7 a9!□ to // ICL 13 I------­/4■ 15\ IC, 17■ ta f9 20 2!■ 221 23 24 23 2É 27 26 29■ 3o >3: 32 3? 34 35■1 361 3/ te 39 ■ no 4/ 45 44■ 45" HC 47 ne h9 ‘ 5o■■| «2 ótas«■■ 37 |«8 r9 6o I e>■ 62 Gő 64 -------1Jr . A 27. sz. rejtvény megfejtése: A szép mozdulat a szem zenéje, Csak az okos ember téved. 4 Rejtvényünk sorai közt négy operett elmét találják. VÍZSZINTES: 1. Az első: Ábrahám Pál operettje. 14. Szaunás gyógyfürdőjéről ismert helység Zala megyében. 15. Gyó­gyításra szorul. 16. Táplálkozó. 17. A ré­gi gyógyszerészet legkisebb súlyegysége 18. Kettőzve: kekszfajta. 19. Az ellenállá­si mozgalomban Dóra volt a fedőneve. 21 Hamuban van! 23. Lengyel sci-fi is (Stanislaw). 24. A zöldpaprikának van. 21 Kén, Jód és oxigén. 27. Az a másik. 3. Gallium. 32. Biztatás. 33. Itt van eltemet­ve Székely Bertalan. 34. Bálványoz. 3. Megtévesztő. 38. viszonzásként. 40. Bece­név, él. Növényi embrió. 42. .. libris. 43. Hasitó eszköz. 45. Kossuth-dijas jel­meztervező (Tivadar). 47. Iraki hírü­gy­­nökség. 48. Feladatrész . 49. Uncle ... az USA tréfás alakja. 51. Asztácium. 53. Legelöl. 54. ... Bator. 56. Szájszél. 59. A Pravdában van. 60. Ezen csúszik le az itóka. 62. Maeterlinck világhírű műve. 55. Farkas Imre operettje. FÜGGŐLEGES: 1. Kemény Egon ope­rettje. 2.­ Nem tiszta. 3. Őse. 4­ .Helyrag. 5. Mezőgazdasági szerszám. 6. Tantál. 7. A munka és energia fizikai mértékegysé­ge. 8. Szeged nagy írója. 9. 2452 m magas Japán tűzhányó. 10. Kutya. 11. Kukucs­kál. 12. Az éter és alkohol gyöke. 13. Had. 20. Szájszél kiszáradását gátló kenőcs 22. Fel­verőgép. 25. Uzus. 26. A jelzett hely­re. 26. Hegycsúcs a Mecsekben. 29. Zadar dalmát tengerparti város régebbi neve. 31. szirmai Albert operettje. 33. Angol nyomornegyed. 35. Kiejtett betű. 37. Mint a 21. sz. sor. 38. Fekete István írása egy fecskéről. 39. Turkálva a belsejébe hatol. 44. Névelővel. Bellini-opera. 46. verseny­­csónak. 48. Értékesítő. 50. Harapó. 52. Vadló. 55. Sürgető szócska. 57. Evőesz­köz. 56. Szappanmárka. 61. Kávés 63. Lab­darúgó trófea. 64. Palotarész! I Királyi fogkezelés Vajda Albert orf czat o 14- n 4._i _ r Megszólalt a telefo­nom. Egy barátom je­lentkezett és a követke­ző meglepő kérdést tette fel nekem. — Akarsz jelen lenni egy királyi fogkezelé­sen? Azt hittem rosszul hal­lok. Tudomásom szerint Florida az Egyesült Ál­lamok szerves része, köztársaság, élen az el­nökkel. Lehetséges, hogy az éjszaka leple alatt kikiáltották a floridai királyságot, élen egy magyar­ szár­mazású amerikaival? — Nem értetted mit kérdeztem? — csattant a vonal végén barátom hangja. — Akarsz végig­nézni egy királyi jogke­zelést, vagy sem? Hangja komoly volt, tehát én is komolyan kérdeztem: — Nem lenne jó, ha felkeresnél egy elme­­gyógyászt? Rögtön utána elszé­­gyeltem magam, mert elmagyarázta, hogy van egy állatidomár ismerő­se, egy szerb­ származá­sú férfi, Marcan a ve­zeték neve. Tigrisekkel dolgozik és mint Adriai Vadállat Attrakció nép­szerű száma a cirku­szoknak. Egyik csíkos bundájú főszereplője, a Kasmir névre hallgató bengál királytigris fog­fájásban szenved. A helyi állatorvos, egy fogász kíséretében már elment, hogy rend­behozza a királyi fogat. Ha van kedvem és ér­dekel, kivisz autóval, fél óra az egész. Hálásan megköszön­tem a meghívást és tig­ris ugrásokkal futottam autójához, amikor ér­tem jött. Tigris-fogkeze­­lést soha életemben nem láttam. Bevallom, éle­tem nagy vágyai között ez nem szerepelt, ami érthető, hiszen kevesen lehetnek, akik lefekvés után, így fejezik be az esti imát: „És engedd, hogy egyszer ott legyek, amikor egy tigrisnek be­tömik a fogát.”­­ ^ A telep hatalmas kert- e­lőben, biztonságos vas- ] kerítések mögött pihen­­­­tek az óriás macskák,­­ Tom Byron állatorvosi , Sterling Rönk nagyon kedvesen fogadott. Kas­mir ketrece előtt álltak és figyelték, hogyan hat az altató injekció. A ha­talmas ragadozó nagyo­kat ásított. Nem taga­dom, ahogy elnéztem az óriási tépő fogakat és a két fenyegető szemfo­gat, örültem, hogy hu­morista lettem, nem pe­dig állatszelidítő. Jo­­­ sip Marcan, a viharvert arcú, robosztus tigris­tulajdonos azonban’ szemmel láthatólag sok­kal szívesebben foglal­kozik gyilkos vadálla­tokkal, mint a — néha — gyilkos humorral. Gyor­san elmondta, hogy Kas­mir különleges példány, mert anyai nagyanyja fehér tigris volt, ez pedig nagyon ritka és könnyen lehet, hogy a bengál királytigrisnek fehér csemetéje fog szü­letni. — Egyelőre legyünk túl a fogkezelésen — mondta az állatorvos és kitárta a ketrec ajtaját. Kasmir békésen aludt már — ezt mondanom sem kell. A két doktor hozzáfogott a munká­hoz. Kinyitották az ál­lat száját’— minden tisz­teletem az övék volt, mert magam részéről még alvó tigris szájába sem szeretném bele­ten­ni a kezem. A tigris le­het, hogy alszik, de az ördög — amint tudjuk — nem alszik és mi lesz, ha becsukódik az óriási állkapocs? Halkan csörrentek a műszerek. Az egyik or­vos közben elmondta, hogy Kasmir egyik fo­gának gyökérhártyája begyulladt, tályogos lett, tehát szájsebészi műtétet hajtanak végre a háromszáz kilós álla­­ ton. * Gyorsan, szakszerű­en dolgoztak, azt mon­dnom sem kell. Furcsa ízés volt látni, hogy a páciens nem fogorvosi­zékben ül, hanem egy nyitott ketrecben fek­­zik és a két orvos egy vadállat foghúsát mes­­zi át késével. Három és fél órán át ártott a műtét. Közben másmit kapott még egy altató injekciót, ne­­hogy kövesse az emberi szokást és megharapja annak a kezét,­­aki jót tesz vele. Nem részletezem az operáció menetét, ame-­­lyet Kasmir gazdája nagy érdeklődéssel né­zett végig. Én, beval­lom, néha félre fordul­tam, nehogy a gyomrom is forduljon. Akaratlanul is arra kellett gondolnom, mi történt volna akkor, ha a két gyengédkezű or­vos a dzsungelben talál­kozott volna össze a ki­rálytigrissel. Valószí­nű, hogy vagy elfutottak volna, vagy puskavégre kapják, mit sem törődve azzal, hogy bengáli ki­rály. De így, a ketrec­ből átalakított fogorvo­si rendelőben lelkesen űzték el a tigris fájdal­mát, azzal, hogy késő es­tig tartani fog az altató hatása, azután Kásmir két-három napig nem lesz étvágyánál, de utá­na lelkesen harap majd bele az ízletes szamár­húsba a gyökérkezelt foggal is. Érdekes élmény volt a „királyi” fogműtét. Már csak azért is, mert a négylábú páciensnek fájt, nem nekem. Ne mondják rám, hogy ke­gyetlen vagyok, de én nem bánom, ha egy tig­risnek fáj a foga. Lényeg az, hogy ne rám fájjon az a tigrisfog. Tékozló nemzet — Elmélkedés az öregekről — Saáry Éva H.P. tegnap este fel­hívott telefonon.­­ Valamikor csattanós, türelmetlen hangja volt, most azonban nagyon halkan, nagyon óvato­san beszél. „Szívgyen­gesége” van, mondja, ,nem is szabad magát sokáig fárasztania.” őrzi az ágyat, még sin­csen nyugta. Éjszaka fel-felriad, s olyankor megelevenedik előtte élete, annak egyes fon­tos periódusai, részle­tei. Csak „per tangen­­tem” említi, hogy sze­mélyesen ismerte Hor­­thyt, a leendő albán ki­rályné, Géraldine, ide­genvezető volt utazási irodájában, aztán a két világháború közti nagy, magyar írók...! Mind­egyikhez személyes em­lékek fűzik. Most is nemrég meg­jelent verseskötetem ho­zott össze bennünket, na meg az a cikk, amit a Nemzetőr karácsonyi számában „képzeletbeli antológiámról” írtam: a magyarság sehol nem található, történelmi je­lentőségű, vagy hatású versek csokorbegyűjté­séről ... — Ki fogja adni az an­tológiát? — Sajnos, nem látom, mivol­y . — Szerzek hozzá pénzt! — lelkesedik. — Amennyit akar. Minde­nütt vannak jó baráta­im! Szomorú mosollyal hagyom rá. Alig hiszem, hogy egy fillért is elő tudna teremteni. A jó­akarat megvan benne, de elfeledkezik jelen ál­lapotáról s arról, hogy elrohant feje felett az idő. Visszaképzeli ma­gát régi, tevékeny kor­szakába ... Mennyi tudás, mennyi tapasztalat (s nyilván rengeteg tárgyi doku­mentum is) fog elmerül­ni vele a sírba — illető­leg szétszóródik, papír­kosárba kerül... S még ha nem is történne így, még ha valaki össze is gyűjtene mindent — nem érdekel senkit: a „Hazát” legkevésbé. A „Hazának” csak a min­denáron érvényesülést kereső s ezáltal propa­ganda célra jól felhasz­nálható Nyugaton élő magyarok (nevek!) kel­lenek — no meg: a va­luta! (Főleg ez utóbbi.) Mindez nem légből ka­pott. Dénes Tibor, a ki­váló esszéíró, hagyaté­kának egyes (következ­mények nélkül hazajut­tatható, vagyis senkit nem kompromittáló) da­rabjaira, kötegeire (!) felhívtam a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum figyelmét. Még csak vá­laszra sem méltattak. Aztán üzentem a Széche­nyi Könyvtárnak! Sem­mi! De sorolhatnám tovább... És idekint??? Ezek az idős embe­rek (az átélt sok viszon­tagság, karrierbeli tö­rés hatására!) gyakran házsártosak, kötekedők, vagyis nehezen elvisel­hető természetűek. Üres­séget teremtenek modo­rukkal maguk körül. Ez zonban nem jelenti azt, h­ogy tudásuk , tapasz- ta­­latuk elvetendő, hogy f­agyatékuk a közösség s­zempontjából érték­­t­elen! Hogy nem kelln­­e megmenteni!­­ Mi lett például a 95 é­ves korában elhaláloz­­­ott, volt képviselő és 1 üres repülő, zürichi !­ omber Sándor doku- i nentum-gyűjteményé-­­ fel? - i Élete utolsó éveiben­­ mindenkivel összeve­­t­szett (igaz­ igaztalan vá-­a­lakkal sok mindenkit tá- t m­adott!), de engem — s miért-miért nem? — na­gyon szeretett. Talán­­ azért, mert türelmesen meghallgattam. Talán, mert megérezte maga­tartásomban a tisztele­tet és együttérzést. Bevallom, sokat ta­nultam tőle, amire most nem akarok itt részlete­sen kitérni. Mikor nála jártam, nem egyszer mutogatta szép repülős fényképeit, a svájci ma­gyar emigráció kezdete­ire vonatkozó újságkivá­­gatokat, leveleket... a szekrényében gondosan összerakott irathal­mazt. Halálakor azonban senki sem értesített (hetekkel később tudtam csak meg!), a hagyaték­nak pedig Zürichben senki sem nézett utána: szőrén-szálán eltűnt. De mondok mást: B.B., az Izraelben élő, idős erdélyi újságszer­kesztő sem jelentkezik egy idő óta. Mi lehet ve­le? „Érdekes emberek” című, Vadnay Zsuzsával közös riportkönyvem kapcsán kezdtünk el le­velezni (személyesen nem is ismerem). Re­cenziót szeretett volna írni róla az Új Keletbe, de nem fogadták el, mert a kötetben a keresz­­tények is szerepelnek, ők pedig „csak zsidók­ról” hajlandók mélta­tást hozni. (Hát, ezen is el lehet gondolkozni.) Na, mindegy. A recen­zió kútbaesett, de táv­barátságunk megma­radt, sőt elmélyült. Vé­leményeink az emberek s a világ dolgairól sok mindenben megegyez­tek — megegyeznek. Zsidó létére nem igen tudja, „mit keres” Izra­elben, „mi köze” Izrael­hez. Ifritül soha életében nem fog már megtanul­ni, minden idegszálával a magyar kultúrához kapcsolódik. „Magyar zsidó vagy zsidó ma­gyar?” (Úgy tudom, lé­tezett egy ilyen című könyv is. Ha belegondo­lunk, micsoda dilem­ma!) Mi van B.B.-vel? Ha egy napon meghal, való­színűleg róla sem kapok értesítést. És a birtoká­ban lévő dokumentum­anyag, levelezés? A zsi­dóságra vonatkozókat talán megtartják, elte­szik — valakik, akik fekete-fehérben látják a világot! — de a többit? Elmegy az is a szemét­kosárba. • Az öregek! Nem értjük meg őket, de talán nem is akarjuk­­ őket megérteni. Azt meg­­ végképp nem mérjük , fel, mennyi tudást, ta­­­pasztalatot, fontos tár­­­gyi emléket veszítünk e­l velük. Sietünk, sohasem­­­­érünk rá, bosszantana! összeférhetetlenségük­kel, nyűgösségükkel mindent másképpen lá­­­tásukkal... Lehet, szinte felléleg­­­­zünk, mikor megkapjuk­­ a gyászjelentést. Elfeledjük őket, átlé­­­pünk rajtuk. • Éppen a napokban­n hallottam, hogy a 10­­­ éves Hevesi Pál, a Mo­ ­ narchia utolsó élő diplo , matája sem tud ,,mi , kezdeni” a hagyatéké­­­val! , Nincs senki, aki egy­­ nyugati magyar archi­­­vumot létesítene, fenn­­ tartana, aki ilyen intéz­mény létrehozására­­ hagyná a vagyonát. Persze, nem kérész -­életű magyar szerveze­tekre, hanem hivatalos nyugati szervekre (könyv­tárra!) kellene bízni — bizonyos feltételek kikö­tésével! — a pénzt, akik azután magyar alkal­mazottakat foglalkoz­tatnának stb. Lényeg az, hogy az archívum hosz­­szabb távon is működés­­képes legyen! Aztán? — Talán nem maradnak örökké Ma­­garországon az oroszok sem! Talán eljön a nem­zedék, mely érdeklődni fog a megmentett érté­kek iránt, aki az igaz­ságot szeretné megis­merni. Csodálkozó irigység­gel figyelem, ahogyan a svájciak számontart­ják a nagyvilág minden részébe kivándorolt vé­reiket. Egymásután je­lennek meg róluk, éle­tükről, munkájukról , gazdagon illusztrált mutatós könyvek... Nyári, izlandi utazá­som alatt pedig nem ki­sebb döbbenettel lát­tam, hogy emlékműve emeltek egy régen ma kontinensen élő költő­jüknek, akit ők „a leg­­­­nagyobbként” tisztel­nek. Csak mi lennénk fe­lelőtlen, értékeinket könnyedén ebek har­­mincadjára hagyó, té­kozló nemzet?? 9. oldal A szemünk alatti sötét ráncok­ allergia következményei lehetnek Dr. Michael Kah­ner, a „National Institute of Allergy and Infectious Diseases” (Bethesda, Md.) allergia szakosz­tályának az igazgatója, mondta nemrégiben az újságíróknak egy sajtó­­értekezleten a következ­ zőket: — Valamikor a sze­münk alatt képződött sö­tét ráncokat annak a je­lének tekintettük, hogy megöregedtünk. Ma már tudjuk azt, hogy ez nem igaz. Fiatal férfiak és fi­atal nők (gyakran har­minc éves kornál fiata­labbak) szeme alatt is keletkeznek sötét kari­kák, sötét ráncok. Éve­kig azt hitték az orvo­sok, hogy ennek az oka az, hogy ez a személy nem alszik eleget. — Ma már tudjuk, hogy ez is tévedés. A helyzet az, hogy a szem alatt képződött sötét ka­rikák és ráncok fizikai oka: az orr körüli vér­erek megtelnek vérrel és ennek következtében a szem alatti könnyzacs­kók megduzzadnak és nagyobbnak tűnnek, mint amilyenek azok a valóságban. Ma már tudjuk, hogy ennek a leg­főbb oka az, hogy az il­lető személy valamire aller­gikus.­­ Az első feladat an­nak a megállapítása, hogy mire allergikus az illető. Az emberek jelen­tős része allergikus a tej­re és tejtermékekre, pél­dául a tojásra. Ebben az esetben nincs más vá­lasztás, mint a tej és tej­termékek fogyasztását a minimumra csökkente­ni. Gyakran okoz aller­giát a macskaszőr (érde­kes módon, a kutyaszőr sokkal ritkábban okoz allergiát.) Ebben az esetben, a közhiedelem­mel ellentétben, nem kell a macskát eltávolí­­tanunk lakásunkból. Elegendő, ha nem en­gedjük be abba a szobá­ba, ahol eszünk és abba a szobába, ahol alszunk. — Ha ilyen allergiás reakció bekövetkezik, emeljük fel ágyunk láb­részét 6-8 incs magas­ságra törzsünkhöz ké­pest. Ez a körülmény meg fogja változtatni a vérkeringést és rövide­sen el fogja tüntetni sze­münk alól a sötét kari­kákat, vagy ráncokat !Ha ez sem segít, min­­­denképpen menjünk e­­­l orvosunkhoz. Megjelent: ifj. Fekete István Hajótörött nemzedék című korrajza. Ezt írja a szerző a könyv előszavában: „Olyan formában próbáltam megörökíteni a történteket, hogy senkit ne botránkoztassak meg a szereplők parlagi nyel­vezetével és erkölcstelen tetteivel. Tessék-lássék törekvésem persze nem járt túlzott sikerrel, mert valójában nem is akartam­ kimosdatni az eseményeket. Irodalmi stílust, és ,virágnyelvet használva megközelítőleg sem tudtam volna visszaadni azt az erkölcsi és világnézeti nihilizmust, amiben az 1945-ös úgyneve­zett felszabadulás’ után hazánk lakosságának jelentős szá­­zaléka élt.* „Magyarországról 1956. december 4-én disszidáltam, mint fasiszta ellenforradalmár’. Azóta némileg rehabilitáltak, és ,idegenbe szakadt hazánkfiává’ nemesedtem a rendszer sze­mében.” . Ez a mű nyerte el a Nyisztor Zoltán Irodalmi pályázat egyik első díját. Megrendelhető: Vörösváry Publishing Co. Limited Könyvosztálya, 412 Bloor St., West, Toronto, Ontario, M5S 1X5, Kanada. A 446 oldalas keménykötésű könyv ára: $ 15.00, szállítási és csoma­golási költség: $ 2.00. ANNY SAUER tudatja, hogy a De Bellos Top Unisex üzletben dolgozik. 4345 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60618 Tel: 929-8110 Magyarul, angolul, németül, románul beszél! ELŐZETES BEJELENTÉS SZÜKSÉGES! Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — E­migrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc— Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 200 S. Prospect. Park Ridge 111. 60068 Tel: (312) 825-1392 vagy 692-7863

Next