Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-09 / 10. szám
/ 2 3 4 5 6 7 a9!□ to // ICL 13 I------/4■ 15\ IC, 17■ ta f9 20 2!■ 221 23 24 23 2É 27 26 29■ 3o >3: 32 3? 34 35■1 361 3/ te 39 ■ no 4/ 45 44■ 45" HC 47 ne h9 ‘ 5o■■| «2 ótas«■■ 37 |«8 r9 6o I e>■ 62 Gő 64 -------1Jr . A 27. sz. rejtvény megfejtése: A szép mozdulat a szem zenéje, Csak az okos ember téved. 4 Rejtvényünk sorai közt négy operett elmét találják. VÍZSZINTES: 1. Az első: Ábrahám Pál operettje. 14. Szaunás gyógyfürdőjéről ismert helység Zala megyében. 15. Gyógyításra szorul. 16. Táplálkozó. 17. A régi gyógyszerészet legkisebb súlyegysége 18. Kettőzve: kekszfajta. 19. Az ellenállási mozgalomban Dóra volt a fedőneve. 21 Hamuban van! 23. Lengyel sci-fi is (Stanislaw). 24. A zöldpaprikának van. 21 Kén, Jód és oxigén. 27. Az a másik. 3. Gallium. 32. Biztatás. 33. Itt van eltemetve Székely Bertalan. 34. Bálványoz. 3. Megtévesztő. 38. viszonzásként. 40. Becenév, él. Növényi embrió. 42. .. libris. 43. Hasitó eszköz. 45. Kossuth-dijas jelmeztervező (Tivadar). 47. Iraki hírügynökség. 48. Feladatrész . 49. Uncle ... az USA tréfás alakja. 51. Asztácium. 53. Legelöl. 54. ... Bator. 56. Szájszél. 59. A Pravdában van. 60. Ezen csúszik le az itóka. 62. Maeterlinck világhírű műve. 55. Farkas Imre operettje. FÜGGŐLEGES: 1. Kemény Egon operettje. 2. Nem tiszta. 3. Őse. 4 .Helyrag. 5. Mezőgazdasági szerszám. 6. Tantál. 7. A munka és energia fizikai mértékegysége. 8. Szeged nagy írója. 9. 2452 m magas Japán tűzhányó. 10. Kutya. 11. Kukucskál. 12. Az éter és alkohol gyöke. 13. Had. 20. Szájszél kiszáradását gátló kenőcs 22. Felverőgép. 25. Uzus. 26. A jelzett helyre. 26. Hegycsúcs a Mecsekben. 29. Zadar dalmát tengerparti város régebbi neve. 31. szirmai Albert operettje. 33. Angol nyomornegyed. 35. Kiejtett betű. 37. Mint a 21. sz. sor. 38. Fekete István írása egy fecskéről. 39. Turkálva a belsejébe hatol. 44. Névelővel. Bellini-opera. 46. versenycsónak. 48. Értékesítő. 50. Harapó. 52. Vadló. 55. Sürgető szócska. 57. Evőeszköz. 56. Szappanmárka. 61. Kávés 63. Labdarúgó trófea. 64. Palotarész! I Királyi fogkezelés Vajda Albert orf czat o 14- n 4._i _ r Megszólalt a telefonom. Egy barátom jelentkezett és a következő meglepő kérdést tette fel nekem. — Akarsz jelen lenni egy királyi fogkezelésen? Azt hittem rosszul hallok. Tudomásom szerint Florida az Egyesült Államok szerves része, köztársaság, élen az elnökkel. Lehetséges, hogy az éjszaka leple alatt kikiáltották a floridai királyságot, élen egy magyar származású amerikaival? — Nem értetted mit kérdeztem? — csattant a vonal végén barátom hangja. — Akarsz végignézni egy királyi jogkezelést, vagy sem? Hangja komoly volt, tehát én is komolyan kérdeztem: — Nem lenne jó, ha felkeresnél egy elmegyógyászt? Rögtön utána elszégyeltem magam, mert elmagyarázta, hogy van egy állatidomár ismerőse, egy szerb származású férfi, Marcan a vezeték neve. Tigrisekkel dolgozik és mint Adriai Vadállat Attrakció népszerű száma a cirkuszoknak. Egyik csíkos bundájú főszereplője, a Kasmir névre hallgató bengál királytigris fogfájásban szenved. A helyi állatorvos, egy fogász kíséretében már elment, hogy rendbehozza a királyi fogat. Ha van kedvem és érdekel, kivisz autóval, fél óra az egész. Hálásan megköszöntem a meghívást és tigris ugrásokkal futottam autójához, amikor értem jött. Tigris-fogkezelést soha életemben nem láttam. Bevallom, életem nagy vágyai között ez nem szerepelt, ami érthető, hiszen kevesen lehetnek, akik lefekvés után, így fejezik be az esti imát: „És engedd, hogy egyszer ott legyek, amikor egy tigrisnek betömik a fogát.” ^ A telep hatalmas kert- előben, biztonságos vas- ] kerítések mögött pihentek az óriás macskák, Tom Byron állatorvosi , Sterling Rönk nagyon kedvesen fogadott. Kasmir ketrece előtt álltak és figyelték, hogyan hat az altató injekció. A hatalmas ragadozó nagyokat ásított. Nem tagadom, ahogy elnéztem az óriási tépő fogakat és a két fenyegető szemfogat, örültem, hogy humorista lettem, nem pedig állatszelidítő. Jo sip Marcan, a viharvert arcú, robosztus tigristulajdonos azonban’ szemmel láthatólag sokkal szívesebben foglalkozik gyilkos vadállatokkal, mint a — néha — gyilkos humorral. Gyorsan elmondta, hogy Kasmir különleges példány, mert anyai nagyanyja fehér tigris volt, ez pedig nagyon ritka és könnyen lehet, hogy a bengál királytigrisnek fehér csemetéje fog születni. — Egyelőre legyünk túl a fogkezelésen — mondta az állatorvos és kitárta a ketrec ajtaját. Kasmir békésen aludt már — ezt mondanom sem kell. A két doktor hozzáfogott a munkához. Kinyitották az állat száját’— minden tiszteletem az övék volt, mert magam részéről még alvó tigris szájába sem szeretném beletenni a kezem. A tigris lehet, hogy alszik, de az ördög — amint tudjuk — nem alszik és mi lesz, ha becsukódik az óriási állkapocs? Halkan csörrentek a műszerek. Az egyik orvos közben elmondta, hogy Kasmir egyik fogának gyökérhártyája begyulladt, tályogos lett, tehát szájsebészi műtétet hajtanak végre a háromszáz kilós álla ton. * Gyorsan, szakszerűen dolgoztak, azt mondnom sem kell. Furcsa ízés volt látni, hogy a páciens nem fogorvosizékben ül, hanem egy nyitott ketrecben fekzik és a két orvos egy vadállat foghúsát meszi át késével. Három és fél órán át ártott a műtét. Közben másmit kapott még egy altató injekciót, nehogy kövesse az emberi szokást és megharapja annak a kezét,aki jót tesz vele. Nem részletezem az operáció menetét, ame-lyet Kasmir gazdája nagy érdeklődéssel nézett végig. Én, bevallom, néha félre fordultam, nehogy a gyomrom is forduljon. Akaratlanul is arra kellett gondolnom, mi történt volna akkor, ha a két gyengédkezű orvos a dzsungelben találkozott volna össze a királytigrissel. Valószínű, hogy vagy elfutottak volna, vagy puskavégre kapják, mit sem törődve azzal, hogy bengáli király. De így, a ketrecből átalakított fogorvosi rendelőben lelkesen űzték el a tigris fájdalmát, azzal, hogy késő estig tartani fog az altató hatása, azután Kásmir két-három napig nem lesz étvágyánál, de utána lelkesen harap majd bele az ízletes szamárhúsba a gyökérkezelt foggal is. Érdekes élmény volt a „királyi” fogműtét. Már csak azért is, mert a négylábú páciensnek fájt, nem nekem. Ne mondják rám, hogy kegyetlen vagyok, de én nem bánom, ha egy tigrisnek fáj a foga. Lényeg az, hogy ne rám fájjon az a tigrisfog. Tékozló nemzet — Elmélkedés az öregekről — Saáry Éva H.P. tegnap este felhívott telefonon. Valamikor csattanós, türelmetlen hangja volt, most azonban nagyon halkan, nagyon óvatosan beszél. „Szívgyengesége” van, mondja, ,nem is szabad magát sokáig fárasztania.” őrzi az ágyat, még sincsen nyugta. Éjszaka fel-felriad, s olyankor megelevenedik előtte élete, annak egyes fontos periódusai, részletei. Csak „per tangentem” említi, hogy személyesen ismerte Horthyt, a leendő albán királyné, Géraldine, idegenvezető volt utazási irodájában, aztán a két világháború közti nagy, magyar írók...! Mindegyikhez személyes emlékek fűzik. Most is nemrég megjelent verseskötetem hozott össze bennünket, na meg az a cikk, amit a Nemzetőr karácsonyi számában „képzeletbeli antológiámról” írtam: a magyarság sehol nem található, történelmi jelentőségű, vagy hatású versek csokorbegyűjtéséről ... — Ki fogja adni az antológiát? — Sajnos, nem látom, mivoly . — Szerzek hozzá pénzt! — lelkesedik. — Amennyit akar. Mindenütt vannak jó barátaim! Szomorú mosollyal hagyom rá. Alig hiszem, hogy egy fillért is elő tudna teremteni. A jóakarat megvan benne, de elfeledkezik jelen állapotáról s arról, hogy elrohant feje felett az idő. Visszaképzeli magát régi, tevékeny korszakába ... Mennyi tudás, mennyi tapasztalat (s nyilván rengeteg tárgyi dokumentum is) fog elmerülni vele a sírba — illetőleg szétszóródik, papírkosárba kerül... S még ha nem is történne így, még ha valaki össze is gyűjtene mindent — nem érdekel senkit: a „Hazát” legkevésbé. A „Hazának” csak a mindenáron érvényesülést kereső s ezáltal propaganda célra jól felhasználható Nyugaton élő magyarok (nevek!) kellenek — no meg: a valuta! (Főleg ez utóbbi.) Mindez nem légből kapott. Dénes Tibor, a kiváló esszéíró, hagyatékának egyes (következmények nélkül hazajuttatható, vagyis senkit nem kompromittáló) darabjaira, kötegeire (!) felhívtam a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum figyelmét. Még csak válaszra sem méltattak. Aztán üzentem a Széchenyi Könyvtárnak! Semmi! De sorolhatnám tovább... És idekint??? Ezek az idős emberek (az átélt sok viszontagság, karrierbeli törés hatására!) gyakran házsártosak, kötekedők, vagyis nehezen elviselhető természetűek. Ürességet teremtenek modorukkal maguk körül. Ez zonban nem jelenti azt, hogy tudásuk , tapasz- talatuk elvetendő, hogy fagyatékuk a közösség szempontjából értéktelen! Hogy nem kellne megmenteni! Mi lett például a 95 éves korában elhalálozott, volt képviselő és 1 üres repülő, zürichi ! omber Sándor doku- i nentum-gyűjteményé- fel? - i Élete utolsó éveiben mindenkivel összevetszett (igaz igaztalan vá-alakkal sok mindenkit tá- t madott!), de engem — s miért-miért nem? — nagyon szeretett. Talán azért, mert türelmesen meghallgattam. Talán, mert megérezte magatartásomban a tiszteletet és együttérzést. Bevallom, sokat tanultam tőle, amire most nem akarok itt részletesen kitérni. Mikor nála jártam, nem egyszer mutogatta szép repülős fényképeit, a svájci magyar emigráció kezdeteire vonatkozó újságkivágatokat, leveleket... a szekrényében gondosan összerakott irathalmazt. Halálakor azonban senki sem értesített (hetekkel később tudtam csak meg!), a hagyatéknak pedig Zürichben senki sem nézett utána: szőrén-szálán eltűnt. De mondok mást: B.B., az Izraelben élő, idős erdélyi újságszerkesztő sem jelentkezik egy idő óta. Mi lehet vele? „Érdekes emberek” című, Vadnay Zsuzsával közös riportkönyvem kapcsán kezdtünk el levelezni (személyesen nem is ismerem). Recenziót szeretett volna írni róla az Új Keletbe, de nem fogadták el, mert a kötetben a keresztények is szerepelnek, ők pedig „csak zsidókról” hajlandók méltatást hozni. (Hát, ezen is el lehet gondolkozni.) Na, mindegy. A recenzió kútbaesett, de távbarátságunk megmaradt, sőt elmélyült. Véleményeink az emberek s a világ dolgairól sok mindenben megegyeztek — megegyeznek. Zsidó létére nem igen tudja, „mit keres” Izraelben, „mi köze” Izraelhez. Ifritül soha életében nem fog már megtanulni, minden idegszálával a magyar kultúrához kapcsolódik. „Magyar zsidó vagy zsidó magyar?” (Úgy tudom, létezett egy ilyen című könyv is. Ha belegondolunk, micsoda dilemma!) Mi van B.B.-vel? Ha egy napon meghal, valószínűleg róla sem kapok értesítést. És a birtokában lévő dokumentumanyag, levelezés? A zsidóságra vonatkozókat talán megtartják, elteszik — valakik, akik fekete-fehérben látják a világot! — de a többit? Elmegy az is a szemétkosárba. • Az öregek! Nem értjük meg őket, de talán nem is akarjuk őket megérteni. Azt meg végképp nem mérjük , fel, mennyi tudást, tapasztalatot, fontos tárgyi emléket veszítünk el velük. Sietünk, sohasemérünk rá, bosszantana! összeférhetetlenségükkel, nyűgösségükkel mindent másképpen látásukkal... Lehet, szinte fellélegzünk, mikor megkapjuk a gyászjelentést. Elfeledjük őket, átlépünk rajtuk. • Éppen a napokbann hallottam, hogy a 10 éves Hevesi Pál, a Mo narchia utolsó élő diplo , matája sem tud ,,mi , kezdeni” a hagyatékéval! , Nincs senki, aki egy nyugati magyar archivumot létesítene, fenn tartana, aki ilyen intézmény létrehozására hagyná a vagyonát. Persze, nem kérész -életű magyar szervezetekre, hanem hivatalos nyugati szervekre (könyvtárra!) kellene bízni — bizonyos feltételek kikötésével! — a pénzt, akik azután magyar alkalmazottakat foglalkoztatnának stb. Lényeg az, hogy az archívum hoszszabb távon is működésképes legyen! Aztán? — Talán nem maradnak örökké Magarországon az oroszok sem! Talán eljön a nemzedék, mely érdeklődni fog a megmentett értékek iránt, aki az igazságot szeretné megismerni. Csodálkozó irigységgel figyelem, ahogyan a svájciak számontartják a nagyvilág minden részébe kivándorolt véreiket. Egymásután jelennek meg róluk, életükről, munkájukról , gazdagon illusztrált mutatós könyvek... Nyári, izlandi utazásom alatt pedig nem kisebb döbbenettel láttam, hogy emlékműve emeltek egy régen ma kontinensen élő költőjüknek, akit ők „a legnagyobbként” tisztelnek. Csak mi lennénk felelőtlen, értékeinket könnyedén ebek harmincadjára hagyó, tékozló nemzet?? 9. oldal A szemünk alatti sötét ráncok allergia következményei lehetnek Dr. Michael Kahner, a „National Institute of Allergy and Infectious Diseases” (Bethesda, Md.) allergia szakosztályának az igazgatója, mondta nemrégiben az újságíróknak egy sajtóértekezleten a következ zőket: — Valamikor a szemünk alatt képződött sötét ráncokat annak a jelének tekintettük, hogy megöregedtünk. Ma már tudjuk azt, hogy ez nem igaz. Fiatal férfiak és fiatal nők (gyakran harminc éves kornál fiatalabbak) szeme alatt is keletkeznek sötét karikák, sötét ráncok. Évekig azt hitték az orvosok, hogy ennek az oka az, hogy ez a személy nem alszik eleget. — Ma már tudjuk, hogy ez is tévedés. A helyzet az, hogy a szem alatt képződött sötét karikák és ráncok fizikai oka: az orr körüli vérerek megtelnek vérrel és ennek következtében a szem alatti könnyzacskók megduzzadnak és nagyobbnak tűnnek, mint amilyenek azok a valóságban. Ma már tudjuk, hogy ennek a legfőbb oka az, hogy az illető személy valamire allergikus. Az első feladat annak a megállapítása, hogy mire allergikus az illető. Az emberek jelentős része allergikus a tejre és tejtermékekre, például a tojásra. Ebben az esetben nincs más választás, mint a tej és tejtermékek fogyasztását a minimumra csökkenteni. Gyakran okoz allergiát a macskaszőr (érdekes módon, a kutyaszőr sokkal ritkábban okoz allergiát.) Ebben az esetben, a közhiedelemmel ellentétben, nem kell a macskát eltávolítanunk lakásunkból. Elegendő, ha nem engedjük be abba a szobába, ahol eszünk és abba a szobába, ahol alszunk. — Ha ilyen allergiás reakció bekövetkezik, emeljük fel ágyunk lábrészét 6-8 incs magasságra törzsünkhöz képest. Ez a körülmény meg fogja változtatni a vérkeringést és rövidesen el fogja tüntetni szemünk alól a sötét karikákat, vagy ráncokat !Ha ez sem segít, mindenképpen menjünk el orvosunkhoz. Megjelent: ifj. Fekete István Hajótörött nemzedék című korrajza. Ezt írja a szerző a könyv előszavában: „Olyan formában próbáltam megörökíteni a történteket, hogy senkit ne botránkoztassak meg a szereplők parlagi nyelvezetével és erkölcstelen tetteivel. Tessék-lássék törekvésem persze nem járt túlzott sikerrel, mert valójában nem is akartam kimosdatni az eseményeket. Irodalmi stílust, és ,virágnyelvet használva megközelítőleg sem tudtam volna visszaadni azt az erkölcsi és világnézeti nihilizmust, amiben az 1945-ös úgynevezett felszabadulás’ után hazánk lakosságának jelentős százaléka élt.* „Magyarországról 1956. december 4-én disszidáltam, mint fasiszta ellenforradalmár’. Azóta némileg rehabilitáltak, és ,idegenbe szakadt hazánkfiává’ nemesedtem a rendszer szemében.” . Ez a mű nyerte el a Nyisztor Zoltán Irodalmi pályázat egyik első díját. Megrendelhető: Vörösváry Publishing Co. Limited Könyvosztálya, 412 Bloor St., West, Toronto, Ontario, M5S 1X5, Kanada. A 446 oldalas keménykötésű könyv ára: $ 15.00, szállítási és csomagolási költség: $ 2.00. ANNY SAUER tudatja, hogy a De Bellos Top Unisex üzletben dolgozik. 4345 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60618 Tel: 929-8110 Magyarul, angolul, németül, románul beszél! ELŐZETES BEJELENTÉS SZÜKSÉGES! Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — Emigrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc— Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 200 S. Prospect. Park Ridge 111. 60068 Tel: (312) 825-1392 vagy 692-7863