Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-16 / 11. szám
L r ( Megajánlás Adományomat.......dollár értékben a Kanadai Magyarok Szövetsége címére, az 1985. évi ottawai konferencia költségeire csatolom □ Csekkszám ............. Adómentesült nyugtát kérek □ aláírás Név:....................................................... Cím:.......................................................... Postai irányítószám:.............Telefon:. 10. oldal Clevelandi krónika Jegyzetek egy könyv margójára Molnár Zsigmond A második világháború befejezése után, 1945 óta napjainkig, részben odahaza, az emigrációban temérdek emlékirat, harctéri napló, feljegyzés jelent meg, amelyek a keleti arcvonalon küzdő második, úgynevezett „doni hadsereg” hősi küzdelmeivel majd pusztulásával foglalkozik. Ezeknek az írói odahaza úgynevezett hivatásos, vagy magán „hadtörténészek”, akik nem voltak tagjai a hadrakelt második magyar hadseregnek, legfeljebb kettőtől negyedháromig randalíroztak valahol a harcoló front mögött, de aztán egy nagyobb tüzérségi harctól bedilizve, visszanyargaltak a pesti kávéházak mélyére, ahol azonnal nagyobb katonák lettek, mint pl. az öreg Hindenburg tábornagy, tanttenbergi győző volt. Akik a Don kanyarbeli véres harcokat, a vakmerő egyéni vállalkozásokat, az orosz lesipuskás partizánok elleni küzdelmet, a szörnyű voronyezsi visszavonulást is legfeljebb a pesti Filmhíradó moziban látták csak, de azért nagyképű könyveket írtak, orron fricskázva a magyar múltat, a magyar honvéd hősiességét csak azért, hogy kedvébe járjanak a kopasz Rákosinak, és hasonszőrű társainak, vagy a második világháborút a szénaboglyák mélyén lapulva végigküzdő „mai nagy hadvezérnek”, Cinege elvtársnak, az akkori idők hivatásos katonaszökevényének. Más a helyzet azonban azokkal a háborús emlékiratokkal, hadinaplókkal, feljegyzésekkel, amelyek az emigrációban jelentek meg oly személyek tollából, akik akár mint hivatásos, vagy nem hivatásos katonák vettek részt a második magyar hadsereg hadműveleteiben, akik ott voltak a Don-kanyarban, a brjanszki erdő partizán harcaiban, az ún. voronyezsi szörnyű téli visszavonulásban, akik személyes tapasztalatok alapján írták meg borzalmas élményeiket. Egy ilyen könyv jelent meg a közelmúltban, 1984 év végén „Harctéri Naplóm” cím alatt, amely a clevelandi magyar nemzeti emigráció szellemi és kulturális életét gazdagította és tette színesebbé. E könyvet a pár évvel ezelőtt elhunyt zádorfalvi dr. Deme Károly volt hivatásos m.kir. honvéd orvos-őrnagy feljegyzései alapján özvegye, Dóra asszony rendezte sajtó alá Simontsits Attila volt m. kir. páncélos hadnagy segítségével és dr. Balló István volt m.kir. csendőr őrnagy kitűnő bevezető írásával. Dr. Deme Károly, a m.kir. második hadsereg kötelékébe besorolt egri 20. könnyű hadosztály egészségügyi oszlopának volt a parancsnoka akkor még orvosszázadosi rangban. A keleti arcvonalunk, a második hadsereg felmorzsolódása után orvosőrnaggyá lépett elő. Kinn a keleti arcvonalban, mint a 20. könnyű hadosztály egészségügyi oszlopának és tábori kórházának parancsnoka, a frontra induláskor csak úgy hevenyében összekapkodott, behívott tartalékos fiatal orvos tisztjeivel és az össze nem szokott kórházi egyéb személyzettel látta el az öszszes ellátható orvosi szolgáltatásokat. Operáltak embertelen, primitív és antihigiénikus körülmények között sátrak alatt, tehergépkocsiban, konyhában, istállóban, mindenütt, ahol szükség volt arra. Mentettek minden menthető magyar életet és magyar vért. Megpróbáltak minden lehetetlent a legembertelenebb körülmények között is. A 200 ezres doni hadseregünk vesztesége halottakban, eltűntekben és hadifoglyokban kb. 150 ezer fő volt. Megrendítően nagy magyar vérveszteség. Dr. Deme Károly a „Harctéri Naplóm” című feljegyzéseit annak idején nem azzal a szándékkal jegyezte fel, hogy azok valamikor is a nyilvánosság elé kerüljenek. E napló tartalmát annak sűrített volta miatt e helyütt ismertetni nem is lehet. De felvonulnak e naplóban mindazon orosz városok és a 2. magyar hadsereg hadműveleti területei, amelyre a Kék Újság idősebb olvasói, akár részt vettek a doni hadsereg harcaiban, akár nem, talán még emlékezhetnek. Jön felénk az évtizedek mélyéből Kurszk, Szmolenszk, Orel, Tim, Staryj Oszkol, Novyj Oszkol, Uryn, Korotojak, Voronyezs... jönnek a szörnyű orosz hómezők, a sebesültek és a nyomorultul megfagyott magyar katonák ezreivel. Nem az orosz katona vitézsége, de az orosz „Tél tábornok” tette tönkre a második magyar hadsereget, mint századokkal ezelőtt Oroszországnak könnyelműen nekiment és a téli háborúra fel nem készült Napóleon grand armyját. A Don-kanyart elsőnek a kifáradt német seregek hagyták el, nem bírván a Távol-keletről érkező, friss, pihent és természetesen amerikai hadianyaggal érkező barbár hadak szörnyű nyomását, akik milliónyi bajonettel, géppisztolyaikkal 1-2 év alatt mindent elpusztítottak felégettek közép- és délkelet Európában, amit a művelt és keresztény Nyugat 1000 év alatt felépített. A Don-kanyarból viszszaözönlő fáradt német seregek a hátvéd biztosítását a Don-kanyart utolsónak elhagyó kilencedik magyar honvéd hadosztályra bízták mint utóvédre. E hadosztály utolsó, az oroszokkal már közvetlen harcérintkezésben lévő zászlóaljának parancsnoka vitéz Duska László százados, a második világháború tiszti arany vitézségi érmének tulajdonosa védte bakáival. Dr. Deme Károly, akkor már orvos-őrnagy kevés veszteséggel, de mégis hazahozta a keleti arcvonalról egészségügyi oszlopát és kórházi alakulatát. Majd a nyugati emigrációba került, s Clevelandban folytatott a magyar negyedben orvosi gyakorlatot, ahol általános tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. Pár éve hunyt el. Köszönet illeti özvegyét, Dóra asszonyt, aki e harctéri jegyzeteket Simonsits Attila segítségével közreadta. E könyv nem a nyilvánosság számára és könyvkereskedők üzleti céljaira készült, könyvkereskedésekben nem kapható. Dr. Deme Károlyné számozott és regisztrált példányszámban adta ki, kizárólag dr. Deme Károly barátai számára. Köszönet ismételten neki, hogy elhunyt férje emlékét a Harctéri Napló kiadásával ápolta. Nekem viszont megtiszteltetés volt, hogy e szerény ismertetéssel én számolhattam be a Kék Újság olvasóinak. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Dr. Lukáts György Obstetrics/Gynecology J4* megnyitotta szülészet- és nőgyógyászati rendelőjét. PH: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St. Evanston, II. 60202 Visit by appointment Felhívás a magyarsághoz! Folyó év április végétől kezdődik Ottawában — Helsinki, Belgrád és Madrid után — Az Emberi Jogok Konferenciája. Kötelességünknek tartjuk, hogy ezen a konferencián a magyar sérelmeket, különösen az erdélyi és a felvidéki állapotokat, a delegátusok tudomására hozzuk és orvoslást eszközöljünk ki. Munkánkban számíthatunk a szovjet uralom alatt lévő többi nemzet emigrációs vezetőinek támogatására. Ennek érdekében a Kanadai Magyarok Szövetségének megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie, hogy ezt az életbevágóan fontos feladatot elláthassa. A konferencia több hétig, esetleg több hónapig is eltarthat, ami komoly anyagi és erkölcsi felelősség elé állítja a nemzethű emigrációt. A jelenleg rendelkezésünkre álló anyagi alapunk elégtelen a feladatok megoldására. Ezért kéréssel fordulunk minden magyarhoz, hogy tehetsége szerint adakozzék magyar képviseletünk költségeire (állandó iroda fenntartása Ottawában, elszállásolás, nyomtatványok, felvilágosító füzetek, emlékiratok kiadása stb.), hogy a reánk hárult feladatot minden tekintetben elláthassuk. A Kanadai Magyarok Szövetsége, a torontói Magyar Kultúrközponttal egyetértésben gyűjtést indít diplomáciai szolgálatunk céljaira. Az adakozók adóból levonható nyugtát kapnak a torontói Kultúrközponttól. Abban a reményben, hogy felkérésünk az emigrációs magyar társadalom nemzethű rétegében megértésre talál, maradunk hazafias üdvözlettel. Kanadai Magyarok Szövetsége Egy pesti iskolában Mórickát megkérdezi a tanító néni: Mennyi lakosa van Afganisztán fővárosának? Móricka: Az oroszokkal, vagy azok nélküli ' * A pártnapon megkérdik a párttitkártól, mi az oka, hogy az amerikaiak olyan nagymennyiségű búzát és élelmiszert tudnak exportálni? Párttitkár: Mindennek a katasztrofális kapitalista túlteljesítés az oka.* Egy osztrák és egy magyar kislány beszélget. Osztrák kislány: Nálunk korlátlanul lehet banánt kapni. Magyar kislány: Ezzel szemben nálunk van kommunizmus! Osztrák kislány: Kommunizmus nálunk is lesz! Magyar kislány: Akkor viszont nem lesz banánotok! Úz Időszerű szovjet reklámok: Vásároljon Ladát. Örök autó. Az életben nem tudja eladni... Szovjet emberek! Ismerjétek meg a világot. Utazzatok a szomszéd városba, Útlevélkedvezmény! Szürke az életet Vegyen moszkvai Bajkál színes TV-t. Mindent rózsaszínben fog látnitok Az állami vállalat vízvezetékszerelője befejezi a munkát. A pesti polgár bátram megkérdi tőle: — Mennyi borravalót vár tőlem? — Amennyit tetszik gondolni és még 100 forintot. — Ha kétszer egymás után megcsókolhatom, fizetek magának húszezer forintot — kiált fel szenvedélyesen a férfi. A nő először hallani sem akar a dologról, de aztán — a húszezer forint mégiscsak húszezer forint — engedékeny lesz. Az első csók után a férfi elrohan. — Hé! Hová ,megy ! — kérdi csodálkozva a nő. ■— Mielőtt másodszor is megcsókolnám — feleli a gavallér férfi —, megpróbálok valahonnan pénzt szerezni... — Sok boldogságot, gyerekek, az első házassági évfordulatokhoz ! Már megint egy ilyen őrült levél, — mutatom férjemnek, — én nem tudom, minek köszönhetem ezt a megtiszteltetést. Talán mert szemüveges vagyok, szőke és kövér, engem mindig összecserélnek, rólam mindig azt hiszik, hogy én vagyok az, aki telket akarok venni Balatonalmádiban, elveszett a Fifi nevű macskám, és gyűjtöm az afgán bélyegeket Ennélfogva elárasztanak telekajánlatokkal, késő este becsöngetnek egy borzas macskával. Kaptam már olyan levelet, sok évvel ezelőtt nyíregyházi nyugalmazott huszárezredestől, hogy ugye én vagyok kedves, régi tanárnője? Egy alkalommal értesítést kaptam e pécsi klinikáról, hogy a sebészeten egy nő azt állítja, hogy ő én, készülő regényeit mutogatja az orvosoknak és betegtársainak és klsebb-nagyobb pénzösszegeket kér papírra, indigóra, eltörött írógépe javítására. Hasonmásom később, zárt osztályra került, pedig volt magához való esze: a kölcsönökért adott nyugtára az én igazi lakcímemet írja. Kaptam bűnbánó levelet is: »Ne haragudjon, de úgy szereztem soron kívül est, azt, amazt, hogy azt mondtam, rokona vagyok.*' (Ennek aztán őszintén örültem, elképzelhetik.) Akkor meg egyenesen üvöltöttem dühömben, amikor arról értesültem, hogy egyik-másik kedves ismeretlen ismerősöm azzal fenyegetett valakit, hogy majd ő ezt kiíratja velem az újságba, mert unokatestvérem, sörsomőm, szomszédom, volt iskolatársam.. No, szóval megint egy ilyen téboly. Bázakerettyéről írja Rozi néne, hogy egy nagy kérése van: küldjék egy könyvet, mert ez a Jenő legforróbb kívánsága. Mert ugye a Jenő nem tudja elfelejteni, hogy annak idején feleségül akart venni engem Ausztriában, de a sors eltépett minket egymástól, Jenő engem még mindig szeret, még mindig vágyódik utánam és egyetlen kívánsága, hogy testvérénye, Rozi küldjön el neki egy könyvet a messze Dél-Amerikába. Ezt .Rozi néne személyesen akarta nekem elmondani, nagyon várt, mert megtudta, hogy húsvétkor ellátogatok Bázakerettyére, de hiába várt, most hallotta, hogy én közben Afrikában jártam, hát persze, akkor hiába várt, pedig fahéjas kalácsot is sütött, mert Jenőtől tudja, hogy azért élek, halok. A bázakerettyei Rozi néni értesülései pontosak. Legfeljeb annyi a tévedés, hogy soha, senki sem akart feleségül venni engem Ausztriában, sose készültem Bázakerettyére és húsvétkor itthon voltam, Budapesten. Se Rozi nénét, se semmiféle atyafiát sohasem ismertem. A fahéjas kaláccsal meg egyenesen kikergethetnek a világból. A levélen jót nevettünk, azután megettük a vacsora lecsót, megnéztük a tévéhíradót és a krimit és békésen aludni tértünk. Éjfélkor arra ébredtem, hogy férjem rázza a vállamat. — Mi baj? Nem tudsz aludni? — kérdeztem barátságosan. — Nem. Tudni akarom, hogy ki az a, Jenő. BIZONYTALAN LÉLEK — A saját érveim ellen vannak saját ellenérveim FEST£Kt ÜZLETBEN — Olyan festéket kérek, amivel festőművész lehe-' tek. A lány késő este ki akar osonni, az apja megállítja: — Hová ilyen későn? — Ee... csak egy levelet akarok bedobni. — Akkor siess! A postaláda már kétszer is fütyült. \ % K 13 *T V JENŐ — Én már rég túl vagyok azon, hogy folyton a közönség kegyeit keressem. PECH — Micsoda peches napi Még a lóversenyen is vesztettem! - Ez a fiatalember gázolt el téged, de olyan kedves, hogy naponta se hoz be ide a kórházba és visz haza a kocsiján. Aj agcai «fámban lgamintaég»mit a bábu arcjátékai Furcsaságok... Cardiff: A történelem folyamán még sohasem fésültek, túrtak át olyan aprólékos gonddal egy több tonnás súlyú szeméthegyet, mint ahogyan az újév körüli napokban a walesi Clwydban tette egy brit házaspár. Két nappal Szilveszter után azonban a 38 éves Graham Williams és 29 éves felesége feladta a további nyomozást. A házaspár egy sorsjegyet keresett, amelyet ötéves gyermekük dobott a szemetesládába. A sorsjegy 100 ezer fontsterlinget hozott volna a konyhára. • München: Egy bajor háziasszonynál csakhamar valóra váltak az újévi szerencsekívánatok: az ő fia nem dobálta el a lottószelvényt és így három és félmillió márkás csekkel kezdhette az 1985-ös esztendőt. Boston: Amerikai tudósok kisütötték, hogy a játékos kedvű, főleg labdával játszó disznók nem lesznek mogorvák, nem acsarkodnak dühös röfögéssel és nem harapnak, hanem békésen veszik el egymástól a labdát. Amiből kiderül, hogy még sohasem láttak futballmeccset. • Bécs: Megrögzött zenebolondok már most foglaltak jegyet kétezer január elsejére, a hagyományos bécsi újévi hangversenyre — mondta a filharmonikusok szóvivője. Ezzel kapcsolatban talán érdemes megemlíteni, hogy a Johann Strauss emlékének szóló idei újévi koncertet, amelyet a közönség óriási lelkesedéssel fogadott, a legtöbb európai tévé közvetítette. Első ízben az Egyesült Államok zenerajongói is gyönyörködhettek a bécsi filharmonikusok hangversenyében. Az ezredfordulós újévi koncerten szintén Johann Strauss művei szerepelnek majd. • Genf: Miközben Etiópiában milliók és milliók éheznek, az Addis-Abeba-i kommunista kormány másfél millió svájci frankért genfi luxusvillát vásárolt swimmingpoollal. • Moszkva: A Szovjetskaja Rosszija című lap kisütötte, hogy miért lesznek az alkohol rabjai a szovjet nők. Először is azért, mert viszsza akarják tartani férjüket a kocsmától azzal, hogy otthon ivócimboraként együtt húzzák meg a vodkás üveget. Másodszor a magány hajtja őket az alkohol karjaiba. Akinek nincs férje, otthon italba fojtja bánatát vagy pedig kocsmáról kocsmára jár, mert az emberek társaságát keresi. Stockholm: A svéd államvasút eredeti módon akarja a vonatokra csábítani az utasokat. Szombaton minden svéd, aki kérte, kapott a pályaudvarokon egy ingyen másodosztályú retúrjegyet az ország határain belüli bármelyik kívánt helyre. A jegy azonban csak a következő évben és akkor is csak a tulajdonos születésnapján érvényes. A vasút, amelynek a repülőgépekkel kell konkurálnia, mégis nyereséget remél a potyajegyektől. A trükk ugyanis a következő: mivel csak ritkán fordul elő, hogy a család minden tagja ugyanazon a napon ünnepelheti születetésnapját, ezért aki az ingyenjegyes ünnepeldtét el akarja kísérni, annak teljes viteldíjat kell fizetnie.• Párizs: Két lottózó megdöntötte az eddigi francia nyereségrekordot. A legutóbbi húzáson nem kevesebb, mint tízmillió 158 ezer 535 frankot nyertek és ezzel túlszárnyalták a 9 és félmilliós eddigi rekordot. A két szerencsés lottózó egy párizsi étterem 20 éves pincérnője és 25 éves szakácsa. COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Férfi női és gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés • szükséges. Tel: 463-4898