Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-23 / 12. szám
..................................................................................„ ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Madrid beszél... IHIIIIIIIIIIIII nliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiS Az Afrikai Szent Szűz palástja alatt A gibraltári kérdés kapcsán, — nemrégen beszéltünk róla, — felvetődött a két északafrikai spanyol város, Ceuta és Melilla ügye is. II. Hasszán marokkói király és arab politikusok úgy nyilatkoztak, hogy a két problémát egyidejűleg kell megoldani. Világosabban: amikor az angolok visszaadják Gibraltárt a spanyoloknak, ezek adják vissza Marokkónak Ceutát és Melillát. De nem ez volt az első eset, hogy a három település sorsát öszsze akarták kapcsolni. Évtizedekkel ezelőtt a spanyolok már felkínálták a két észak-afrikai várost az angoloknak Gibraltár ellenében. Ezzel helyreállt volna Spanyolország területi integritása, a marokkóiakkal pedig most az angoloknak kellene tárgyalniok. A két követelés között van több hasonlóság, ha nem is annyi, mint gondolná az ember. Mindenek előtt kis területek: Gibraltár 6,5, Melilla 12, Ceuta 19 km2, nagy mértékben függenek a külvilágtól (közellátás, munkaerő) s mindkét tengerparton időnkint kiújul a feszültség. A fő különbség: a két spanyol városnak jelentős bennszülött arab lakossága is van, a határ rendszerint nyitvaáll és állandó a beszivárgás. Ezen kívül a csekélyszámú arab középosztály tudatában van, hogy spanyol fennhatóság alatt a helyzete ■jobb. De elkerülhetetlennek tekinti a „hazatérést” és sokan már fel is készültek a változásra: fiókjukban rejlenek a jóelőre beszerzett marokkói papírok annak az igazolására, hogy mindig a faj- és hittestvérekkel éreztek. Spanyol részről sokszor elmondták, hogy Ceuta és Melilla éppen annyira spanyol, mint bármelyik más spanyol város vagy tartomány. Hivatkoztak rá, hogy Ceuta (az arabok számára Selta) 1415 óta „európai”, előbb portugál volt, 1668 óta pedig spanyol. Melillát (Malilijah) 1496-ban hódította meg magánvállalkozásként Medina Sidonia hercege, 1556-ban lett a spanyol koronáé. Olyan időpontban, mondják, amikor „mai értelemben vett Marokkóról” beszélni még nem is lehetett. Ez azonban, — mi tagadás, — hazafias túlzás. Legjobban éppen az említett „csereajánlat” cáfolja. A két várost megtartani nehéz lesz és kérdéses, hogy egyáltalán érdeme-e. Az természetesen érthető, hogy akik ott születtek, — akár spanyolok, akár arabok, vagy berberek, — nem akarnak elvesztésébe beletörődni. (Az utóbbiak esetében azokra gondolok, akik ott születtek, spanyol papírokat szerezni azonban nem tudtak. Sokakat közülük néha áttesznek a határon, de visszatérnek, mert az a szülőföldjük, ott élnek a rokonaik.) Az Afrikai Szent Szűz tisztelői sem tudják elképzelni maguknak, hogy egyszer majd szedniük kell a sátorfájukat s a kegyszoborral együtt, ha nem is „új hazát”, de új otthont keresniük. Mindenesetre az utóbbi években a lakosság száma állandóan csökkent s Ceutáé 58.000, Melilláé 45.000 körül mozog. A városképben a spanyol katona és az arab civil az uralkodó elem: nemcsak az egészségtelen körülmények között, összezsúfoltan, folyóvíz és csatornázás nélkül élő bennszülött arabok, hanem azok is, akik dolgozni, vásárolni, az orvoshoz vagy moziba jönnek a határon túlról. Különben mezőgazdaság nincs és nem is lehet. A halászatot megfojtotta a marokkói felségvizek féltékeny őrzése. A kezdetleges ipar csak a kis, helyi igények kielégítésére rendezkedett be. A fiatalságnak, spanyol, nincsenek ott kilátásai: aki tud, odébb áll, a „félszigetre” jön. A két város témája Spanyolországban sokáig tabu volt, illetve csak „spanyolságuk” lelkes hangoztatásával lehetett beszélni róluk. S amint az angolok Gibraltárral kapcsolatban az utrechti békére hivatkoznak, a spanyolok is utalhatnak múlt századi békeszerződésekre, melyek jogaikat elismerték. Vigyázniok is kell a politikusoknak kijelentéseikkel, ha a választásokon szavazatokra pályáznak, illetve nem akarnak Ceutában és Melillában „nem kívánatos személy” lenni Akadt már azonban olyan, aki bátran kimondta, amit gondolt: a két várost nem lehet más területekkel egyenrangúnak tekinteni, s ha le lehetett mondani Egyenlítői Guineáról Nyugatszaharáról és Szidi Imiről, — bár volt idő, amikor ezeket is „spanyol tartományoknak” tekintették, — miért ne lehetne lemondani a két városról, ahol nincs se foszfát, se kakaó, sem nemes fa... Talán jobb is lett volna. 31. fitdmxl A 30. sz. rejtvény megfejtése: Száguld a felhő, el se köszön, csillog a tócsa az utcakövön. VÍZSZINTES: 1. Kubai néptánc. 9. Kézenfekvő. M. A kiváló római politikus és szónok, Marcus Tullius Ciceró elgondolkoztató megalapítása. Folytatása a függ. 1. sz. sor. Zárt betűk itt: S. Z. 16. Délafrikai tartomány. 17. Molnár Ferenc egyfelvonásosa. 18. Kettős betű. 19. Zuhog, ti. Megye és folyó. 22. Kazetta része! 23. Eleségnövény. 24. Csak derűs Weben „működik”! 25. Angol tory államférfi, a franciaellenes poltika vezetője a napóleoni háborúk idején. 26. Argon. 27. Mimkát végző eszköz. 28.Nikkel. 29. Farkas. 30. Jótálló. 32. Vegytan. 34. Több erő összege a fizikában. 36. Kettős betű. 38. Íme. 30. Varróeszköz. 40. Munka, zsargonban. 41. Itray Tivadar beceneve volt. 42. Vízben él. 43. Táncvigalom. 44. A csontot tölti ki. 45. Férfi becenév. 46. Tova. 47. .........a hegyekből”, Giono regéije. 49. Orvvadászok vadfogó eszköze. 53. Művészettörténész (Nóra). 54. Váráról ismert helység Hevesmegyében. 55. Tévésorozat főszereplője. FÜGGŐLEGES: A megállapítás befejező része; zárt betűk: Z. B. 2. Boráról ismert község Heves megyében. 3. Ázsiai eredetű kelmefestő eljárás. 4. Szájszél. 5. Natália egyneműbetűi. 6. Kiejtett betű. 7. Revideálta, röviden. 8. Harcias nő. 9. Régi magyar női név. 10. Súlymérték. 11. Kultúrintézményünk névjele. 12. „A gólyához” c. vers költőjének névjele. 13. Főzött étel. 15. Két nyugati-gót király neve. 20. ... Canaveral (amerikai űrhajók támaszpontja). 22. Verdi-opera. 24. Szemlélő. 25. Ilyen szám pl. az 5-ös. 27. Kétszeres olimpiai bajnok ökölvívónk (György). 29. Keleti férfinév. 30. Szükséges 31. Az énekhangokon felhangzó dallamok egyike. 33. ..... és tudomány”, a ffj hetilapja. 35. Valószerű. 37. A barnánál világosabb színűre hajló hajú. 39. Az iskola régebbi elnevezése. 41. Házhely. 42. Ukrán tánc. 44. Igaz. 45. Tejtermék. 47. Nem válik vízzé. 48. Iraki hírügynökség. 49. Sereg. 50. Szenvedés. 51. Küzd. 52. Fordított kettős betű. jegyzik meg magánbeszélgetésekben, a 60-as években az észak-afrikai spanyolokat hazahozni és nem algériai „pied noir”-ok ezreit felvenni. Kellett volna végső fokon pszichológiai kérdés az egész: ketten éreznek magukénak valamit. S az egyiknek lassan meg kell barátkozniok azzal a gondolattal, hogy ami a múltban az övé volt, nem lesz a jövőben. Ezen pedig nem segíthet még az Afrikai Szent Szűz sem. Idő különben van elég, ha az átadás Gibraltáréval egyidejűleg történik majd, s így biztosan könnyebb is lesz. 144.195 magyar él Kanadában A kanadai statisztikai hivatal most tette közzé az 1981-ben tartott népszámlálási adatokat. Örvendetes módon most történt meg először, hogy a magyarok közé felvették a szomszédállamokból ide kivándorolt honfitársainkat is, akik eddig a román, csehszlovák vagy jugoszláv népcsoportban szerepeltek. Az új kimutatás tartományonként és városonként is feltünteti az egyes nemzetiségi csoportok számát. Az alábbiakban hozunk néhány érdekes adatot. A Kanadában élő magyarok összlétszáma: 144.195. Ebből 74.845 férfi és 69.345 a nő. Ontarióban 72.240, Quebecben 11.175, Manitobában 5.300, Saskatchewanban 14.165, Albertában 19.500 és B.C.-ben 20.100 magyar él. Ami a nagyvárosokat illeti, a feltüntetett adatok annyiban félrevezetők, hogy csak az ún. Metropolitan, vagyis szorosan vett városi területre terjed ki. Nem tartalmazza a külön helyhatóságok és a külvárosok adatait. Torontó feltüntetett 26.110 magyar lakosa például nem foglalja magába a Scarboroughban, vagy Willowdaleban lakó magyarokat. Montreálban ugyanilyen alapon 9.990, Hamiltonban 8.000, a St. Catharines—Niagara kerületben 6.810, Windsorban 4.050, Winnipegben 3.620, Reginában 3.525, Calgaryban 6.730, Edmontonban 4.500, Vancouverben 9.860 magyart tüntet fel. A kimutatás érdekes módon tünteti fel a kanadai magyarság nyugatra való eltolódását. Amíg az ötvenes években Montreálban élt a legtöbb magyar, most — nyilván a québeci szeparatista törekvések eredményeként—két ésfélszer annyi él Torontóban és megközelítőleg ugyanannyi Vancouverban. A múlthoz képest több a magyar Calgaryban és Edmontonban is. Vagyis a magyarokra is áll a régi amerikai jelszó: „go West”. Párizs, 6 Párizs... Szőke Klári Február 14 St. Valentin napja (Bálint). A legenda szerint, ez a szent életű Bálint püspök nagyon szerette az ifjúságot és a kertje előtt elsétáló szerelmeseknek olykor virágot adott. Állítólag, ezek azután igen boldog, békés házasságban éltek amig meg nem haltak. Ezen a napon érdemes itt Párizsban egy olyan kávéházba ülni mellyel szemben virágüzlet van. Oly nagy jövést-menést láthatunk, hogy az egyenesen szivetmelengető. Mert mennyi ember gondol ilyenkor feleségére, vagy kis szerelmére s munka után az első útjába eső virágüzletben vásárol számára egy szép ,,St. Valentin” csokrot. Igaz, cinikus francia barátnőm szerint, azért rohannak a férfiak ezen a napon virágot venni, mert csodát remélnek keserű házasságaikra. „Mert mind olyanok, magyarázta, hogy csak az asszonyokban látnak hibát, ők tökéletesek!” A magyar férfiak nem ilyenek, éppen ezért virágot sem hoznak St. Valentin napján... A február véges végig ropogós, kemény hideg volt s így farsangkor nyugodtan csinálhattunk kocsonyát. Úgy jó az, ha szabad levegőn hal meg. Finom is volt a vacsora és kellemes a hangulat. Csak magyarok voltunk együtt francia borokkal... Énekeltünk, mesélgettünk. Sok történetet ismerünk már melyeket ilyenkor elmondunk egymásnak, de az egyik fiatalaszszony újat mondott. Még jegyben jártunk Gáborral, — kezdte elbeszélését — amikor egy nap kegyetlen hangulatban voltunk mindketten. A Champs Elysées-én mentünk, hevesen, hangosan vitatkozva, mármár szakítottunk, amikor egy szemben jövő férfi megállt előttünk. — Maguk magyarok?? — kiáltotta örömmel. Erre Gábor, még a vitától lendületben ráordított: Na és?? Szegény úgy elpucolt, úgy eltűnt a tömegben, hogy nyomát se leltük. Pedig kerestük, mert elszállt a mérgünk. Egy másik történet: Magyar barátnők utaztak a metrón. Mellettük egy őszhajú néger állt. Erre az egyik, nyugodtan, hangosan, hiszen ki érti? Láttál te már fehér hajú négert? Mire a néger tiszta magyarsággal: Bizony, a négerek fölött is elszáll az idő!”... Hogy hol tanult meg ilyen szépen magyarul, nem tudták meg, mert meglepetésükben és zavarukban leugrottak az éppen megálló metróról. Mondom csak így családiasan, szelíden farsangoltunk, mert a világba kimenni e kis társaságnak nem volt kedve. Valahogy túl sok a vetkőzés, mesztelenkedés, túl erősek, mondhatnám brutálisak a tam-tam „zenei” műsorok, mintha a régi kedélyes farsangolást kisajátította volna az agresszió. Mindannyiunknak van már kellemetlen emléke, amikor társaságban kénytelen kezet fogni, beszélgetni olyan kihegyezett kékhajúval akin ruha nincs is, s úgy tenni mintha ezt természetesnek venné. Látni amint nők nőkkel, férfiak férfiakkal táncolnak (miközben egyikük úgy viselkedik mintha nő lenne). A társaság is kihívó. „Lyonban megkötötték az első homoszekszuális templomi esküvőt! Baptista pap adta össze őket.” S az a pap azt állította, hogy a Bibliában erre vonatkozóan semmiféle tiltás nincs. Hát nem jobb ebből a világból kimaradni? Összehúzódni, félrehúzódni... Mi az, hogy a Bibliában erre vonatkozóan nincs tiltás? Az a „pap” szerintem roszszul nyálazta az ujját és kettőt lapozott, mert bizony a fajtalankodás ellen, a botránykeltők ellen, van textus, csak meg kellene találni. Jó, hogy a magyar többségében józan, bátor és nem engedi szörnyű korunk „divatjával” elragadni magát. Végezetül, hogy bíztató hírrel is szolgáljak A párizsi St. Louis kórházban 38 leukémiás beteg közül (kikről már lemondtak az orvosok) 37 meggyógyult! A híres interferolt használták, melyet kissé átalakítottak s így érték el a csodálatos eredményt. Ez a vérrák gyógyításában 94 %-os siker. Nagy port vert föl ez a hír, minden családban megtárgyalták... Sorozatban adják itt az amerikai „Dallas” olajmágnás család történetét. Most éppen ott tartunk amikor a szép Pamella vőlegénye vérrákos lett. Nagy a bánat... A család nézi a televíziót, egyszer csak a szőnyegen törökülésben ülő kisfiú rácsap térdeire és fölkiált: Hát írjatok neki, jöjjön ide, itt meggyógyítják!! Vannak még ártatlanok, csak vigyázzunk rájuk. Házi orvosságok a meghűlés és az allergiák ellen... Annak ellenére, hogy (akármilyen hihetetlen is) a tél elmúlóban van, a meghűlés veszélye nem múlt el fejünk felől. Amint azt a modern orvosok állandóan hangsúlyozzák, a meghűlésnek semmi köze nincs az időjáráshoz, a meghűlés vírusos fertőzés. Amiért télen gyakrabban halünk meg, annak az az oka, hogy a hideg időjárás csökkenti szervezetünk ellenálló képességét. Dr. Stanley Farb, new yorki szem, torok és fülbetegség specialista, nemrégiben érdekes könyvet írt és könyvében azt állítja, hogy a meghűlések és az allergiák különböző fajtái ellen megtalálhatjuk az orvosságot otthon is, nem feltétlenül kell orvoshoz fordulnunk. Íme néhány példa: — Forraljunk vizet egy lábasban s a gőzölgő víz fölé borítsunk egy törölközőt és azután a lábas fölé hajolva lélegezzük be a gőzt. Ez a módszer pontosan pótolni fogja az üzletben meglehetősen drágán vásárolható humidifiert. A gőz feloldja az orr bedugultságát és könnyebbé fogja tenni lélegzésünket. Eldugult orr és torokfájás esetében ugyancsak segíthetnek a forró folyadékok, a gyakorlat szerint a legeredményesebb a forró csirkeleves, vagy pedig mindenfajta, bármelyik health storeban vásárolható gyógytea. Határozottan segít a forró és erősen fűszerezett étel is, ajánlható például a hagyma és a fokhagyma. Ha minden nap szedünk 5 gramm C-vitamint, ez növelni fogja ellenálló képességünket a meghűlést és a különböző allergiákat illetően ■ és csökkenti fogékonyságunkat ezekkel a megbetegedésekkel szemben. A meghűlés megfelelő ellenszere lehet az E és a B vitamin, mielőtt azonban ezeket rendszeresen szedjük, ■ beszéljük meg ezt orvosunkkal. — Nagymamáink házi gyógyszerei sok esetben hatékonyabbak, mint azok az orvosságok, amelyeket a gyógyszertárban vásárolunk — vonja le a végkövetkeztetést Dr. Stanley Farb. fCQ+J&r? / A Vörösváry Publishing Company örömmel jelent, hogy fájában megjelent az emigráció első számú humoristájának válogatott humoreszk Vajda Albert A hétnejű Sárkány gyűjteménye. Vajda Albert ■KZ Több mint 80 humoros írás a világszerte ismert és elismert humorista-író tollából. Témák: politika, szerelem, szex, családi élet, az emigráció problémái, a külföldön élő magyarok és a hazaiak kapcsolata — hogy csak néhányat soroljunk fel a sok közül. A 320 oldalas, színes borítólappal ellátott kötet ára, kemény kötésben $15.00 és a postaköltség. Megrendelhető a kiadónál: VÖRÖSVÁRY PUBLISHING COMPANY LTD. 412 Bloor Street W„ Toronto, Ont., M5S 1X5 9. oldal Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak, a Chicago és Környéke Szerkesztősége 6 EURÓPAI mestervizsgás NŐI és FÉRFI FODRÁSZNŐ ANNY SAUER tudatja, hogy a De Bellos Top Unisex üzletben dolgozik. 4345 N, Lincoln Ave. Chicago, 111. 60618 Tel: 929-8110 Magyarul, angolul, németül, románul beszél! ELŐZETES BEJELENTÉS SZÜKSÉGES! Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — Emigrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc.... Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 200 S. Prospect. Park Ridge 111. 60068 Tel: (312) 825-1392 vagy 692-7863