Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-03-23 / 12. szám

..................................................................................„ ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Madrid beszél... IHIIIIIIIIIIIII nliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiS Az Afrikai Szent Szűz palástja alatt A gibraltári kérdés kapcsán, — nemrégen beszéltünk róla, — fel­vetődött a két észak­afrikai spanyol város, Ceuta és Melilla ügye is. II. Hasszán marokkói ki­rály és arab politikusok úgy nyilatkoztak, hogy a két problémát egyide­jűleg kell megoldani. Világosabban: amikor az angolok visszaadják Gibraltárt a spanyolok­nak, ezek adják vissza Marokkónak Ceutát és Melillát. De nem ez volt­­ az első eset, hogy a há­rom település sorsát ösz­­sze akarták kapcsolni. Évtizedekkel ezelőtt a spanyolok már felkínál­ták a két észak-afrikai várost az angoloknak Gibraltár ellenében. Ezzel helyreállt volna Spanyolország területi integritása, a marokkói­akkal pedig most az an­goloknak kellene tár­­gyalniok. A két követelés között van több hasonlóság, ha nem is annyi, mint gon­dolná az ember. Minde­nek előtt kis területek: Gibraltár 6,5, Melilla 12, Ceuta 19 km2, nagy mér­tékben függenek a külvi­lágtól (közellátás, mun­kaerő) s mindkét tenger­parton időnkint kiújul a feszültség. A fő különb­ség: a két spanyol vá­rosnak jelentős bennszü­lött arab lakossága is van, a határ rendszerint nyitva­­áll és állandó a beszivárgás. Ezen kívül a csekélyszámú arab kö­zéposztály tudatában van, hogy spanyol fenn­hatóság alatt a helyzete ■jobb. De elkerülhetet­lennek tekinti a „haza­térést” és sokan már fel is készültek a válto­zásra: fiókjukban rejle­nek a jóelőre beszerzett marokkói papírok annak az igazolására, hogy mindig a faj- és hittest­vérekkel éreztek. Spanyol részről sok­szor elmondták, hogy Ceuta és Melilla éppen annyira spanyol, mint bármelyik más spanyol város vagy tartomány. Hivatkoztak rá, hogy Ceuta (az arabok számá­ra Selta) 1415 óta „euró­pai”, előbb portugál volt, 1668 óta pedig spa­nyol. Melillát (Malilijah) 1496-ban hódította meg magánvállalkozás­ként Medina Sidonia hercege, 1556-ban lett a spanyol koronáé. Olyan időpontban, mondják, amikor „mai értelem­ben vett Marokkóról” beszélni még nem is le­hetett. Ez azonban, — mi tagadás, — hazafias túlzás. Legjobban ép­pen az említett „csere­ajánlat” cáfolja. A két várost megtartani nehéz lesz és kérdéses, hogy egyáltalán érdeme-e. Az természetesen érthető, hogy akik ott születtek, — akár spanyolok, akár arabok, vagy berberek, — nem akarnak elvesz­tésébe beletörődni. (Az utóbbiak esetében azok­ra gondolok, akik ott szü­lettek, spanyol papíro­kat szerezni azonban nem tudtak. Sokakat kö­zülük néha áttesznek a határon, de visszatér­nek, mert az a szülő­földjük, ott élnek a roko­naik.) Az Afrikai Szent Szűz tisztelői sem tud­ják elképzelni maguk­nak, hogy egyszer majd szedniük kell a sátorfá­jukat s a kegyszoborral együtt, ha nem is „új hazát”, de új otthont ke­resniük. Minden­esetre az utóbbi években a la­kosság száma állandóan csökkent s Ceutáé 58.000, Melilláé 45.000 körül mo­zog. A városképben a spanyol katona és az arab civil az uralkodó elem: nemcsak az egész­ségtelen körülmények között, összezsúfoltan, folyóvíz és csatornázás nélkül élő bennszülött arabok, hanem azok is, akik dolgozni, vásárolni, az orvoshoz vagy mozi­ba jönnek a határon túl­ról. Különben mezőgaz­daság nincs és nem is lehet. A halászatot meg­fojtotta a marokkói fel­ségvizek féltékeny őrzé­se. A kezdetleges ipar csak a kis, helyi igények kielégítésére rendezke­dett be. A fiatalságnak, spanyol, nincsenek ott kilátásai: aki tud, odébb áll, a „félszigetre” jön. A két város témája Spanyolországban soká­ig tabu volt, illetve csak „spanyolságuk” lelkes hangoztatásával lehe­tett beszélni róluk. S amint az angolok Gibral­tárral kapcsolatban az utrechti békére hivat­koznak, a spanyolok is utalhatnak múlt századi békeszerződésekre, me­lyek jogaikat elismer­ték. Vigyázniok is kell a politikusoknak kijelen­téseikkel, ha a választá­sokon szavazatokra pá­lyáznak, illetve nem akarnak Ceutában és Melillában „nem kívá­natos személy” lenni Akadt már azonban olyan, aki bátran ki­mondta, amit gondolt: a két várost nem lehet más területekkel egyen­rangúnak tekinteni, s ha le lehetett mondani Egyenlítői Guineáról Nyugatszaharáról és Szidi Im­iről, — bár volt idő, amikor ezeket is „spanyol tartományok­nak” tekintették, — mi­ért ne lehetne lemonda­ni a két városról, ahol nincs se foszfát, se ka­kaó, sem nemes fa... Talán jobb is lett volna. 31. fitdmxl A 30. sz. rejtvény megfejtése: Száguld a felhő, el se köszön, csillog a tócsa az utcakövön. VÍZSZINTES: 1. Kubai néptánc. 9. Ké­zenfekvő. M. A kiváló római politikus és szónok, Marcus Tullius Ciceró elgondol­koztató megalapítása. Folytatása a függ. 1. sz. sor. Zárt betűk itt: S. Z. 16. Dél­afrikai tartomány. 17. Molnár Ferenc egy­­felvonásosa. 18. Kettős betű. 19. Zuhog, ti. Megye és folyó. 22. Kazetta része! 23. Eleségnövény. 24. Csak derűs Weben „működik”! 25. Angol tory államférfi, a franciaellenes poltika vezetője a napó­leoni háborúk idején. 26. Argon. 27. Mim­­kát végző eszköz. 28.­­Nikkel. 29. Farkas. 30. Jótálló. 32. Vegytan. 34. Több erő ös­szege a fizikában. 36. Kettős betű. 38. Íme. 30. Varróeszköz. 40. Munka, zsargon­ban. 41. Itray Tivadar beceneve volt. 42. Vízben él. 43. Táncvigalom. 44. A csontot tölti ki. 45. Férfi becenév. 46. Tova. 47. .........a hegyekből”, Giono regéije. 49. Orvvadászok vadfogó eszköze. 53. Művé­szettörténész (Nóra). 54. Váráról ismert helység Heves­­megyében. 55. Tévésorozat főszereplője. FÜGGŐLEGES:­­ A megállapítás befe­jező része; zárt betűk: Z. B. 2. Boráról ismert község Heves megyében. 3. Ázsiai eredetű kelmefestő eljárás. 4. Szájszél. 5. Natália egynemű­­betűi. 6. Kiejtett betű. 7. Revideálta, röviden. 8. Harcias nő. 9. Régi magyar női név. 10. Súlymérték. 11. Kultúrintézményünk névjele. 12. „A gó­lyához” c. vers költőjének névjele. 13. Főzött étel. 15. Két nyugati-gót király ne­ve. 20. ... Canaveral (amerikai űrhajók támaszpontja). 22. Verdi-opera. 24. Szem­lélő. 25. Ilyen szám pl. az 5-ös. 27. Két­szeres olimpiai bajnok ökölvívónk (György). 29. Keleti férfinév. 30. Szüksé­ges 31. Az énekhangokon felhangzó dal­lamok egyike. 33. ..... és tudomány”, a ffj hetilapja. 35. Valószerű. 37. A barná­nál világosabb színűre hajló hajú. 39. Az iskola régebbi elnevezése. 41. Házhely. 42. Ukrán tánc. 44. Igaz. 45. Tejtermék. 47. Nem válik vízzé. 48. Iraki hírügynökség. 49. Sereg. 50. Szenvedés. 51. Küzd. 52. Fordított kettős betű. jegyzik meg magánbe­szélgetésekben, a 60-as években az észak-afri­kai spanyolokat haza­hozni és nem algériai „pied noir”-ok ezreit felvenni. Kellett volna végső fokon pszicholó­giai kérdés az egész: ketten éreznek maguké­nak valamit. S az egyik­­­nek lassan meg kell ba­rátkozniok azzal a gon­dolattal, hogy ami a múltban az övé volt, nem lesz a jövőben. Ezen pedig nem segíthet még az Afrikai Szent Szűz sem. Idő különben van elég, ha az átadás Gibraltáréval egyidejű­leg történik majd, s így biztosan könnyebb is lesz. 144.195 magyar él Kanadában A kanadai statisztikai hivatal most tette közzé az 1981-ben tartott nép­számlálási adatokat. Örvendetes módon most történt meg először, hogy a magyarok közé felvették a szomszéd­államokból ide kivándo­rolt honfitársainkat is, akik eddig a román,­­ csehszlovák vagy ju­goszláv népcsoportban szerepeltek. Az új kimu­tatás tartományonként és városonként is feltün­teti az egyes nemzetisé­gi csoportok számát. Az alábbiakban hozunk né­hány érdekes adatot. A Kanadában élő ma­gyarok összlétszáma: 144.195. Ebből 74.845 fér­fi és 69.345 a nő. Onta­­rióban 72.240, Quebec­­ben 11.175, Manitobában 5.300, Saskatchewanban 14.165, Albertában 19.500 és B.C.-ben 20.100 ma­gyar él. Ami a nagyvárosokat illeti, a feltüntetett ada­tok annyiban félreveze­tők, hogy csak az ún. Metropolitan, vagyis szorosan vett városi te­rületre terjed ki. Nem tartalmazza a külön helyhatóságok és a kül­városok adatait. Toron­tó feltüntetett 26.110 ma­gyar lakosa például nem foglalja magába a Scar­boroughban, vagy Wil­­lowdaleban lakó magya­rokat. Montreálban ugyanilyen alapon 9.990, Hamiltonban 8.000, a St. Catharines—Niagara ke­rületben 6.810, Windsor­­ban 4.050, Winnipegben 3.620, Reginában 3.525, Calgaryban 6.730, Ed­­montonban 4.500, Vanco­uverben 9.860 magyart tüntet fel. A kimutatás érdekes módon tünteti fel a ka­nadai magyarság nyu­gatra való eltolódását. Amíg az ötvenes évek­ben Montreálban élt a legtöbb magyar, most — nyilván a québeci sze­paratista törekvések eredményeként—két és­­félszer annyi él Toron­tóban és megközelítő­leg ugyanannyi Vanco­­uverban. A múlthoz ké­pest több a magyar Cal­garyban és Edmonton­­ban is. Vagyis a magya­rokra is áll a régi ame­rikai jelszó: „go West”. Párizs, 6 Párizs... Szőke Klári Február 14 St. Valen­tin napja (Bálint). A le­genda szerint, ez a szent életű Bálint püspök na­gyon szerette az ifjúsá­got és a kertje előtt elsé­táló szerelmeseknek oly­kor virágot adott. Állí­tólag, ezek azután igen boldog, békés házasság­ban éltek amig meg nem haltak. Ezen a napon érdemes itt Párizsban egy olyan kávéházba ülni mellyel szemben virágüzlet van. Oly nagy jövést-menést láthatunk, hogy az egye­nesen szivetmelengető. Mert mennyi ember gon­dol ilyenkor feleségére, vagy kis szerelmére s munka után az első út­jába eső virágüzletben vásárol számára egy szép ,,St. Valentin” csokrot. Igaz, cinikus francia barátnőm szerint, azért rohannak a férfiak ezen a napon virágot venni, mert csodát remélnek keserű házasságaikra. „Mert mind olyanok, magyarázta, hogy csak az asszonyokban lát­nak hibát, ők tökélete­sek!” A magyar férfiak nem ilyenek, éppen ezért vi­rágot sem hoznak St. Va­lentin napján... A február véges végig ropogós, kemény hideg volt s így farsangkor nyugodtan csinálhat­tunk kocsonyát. Úgy jó az, ha szabad levegőn hal meg. Finom is volt a vacsora és kellemes a hangulat. Csak ma­gyarok voltunk együtt francia borokkal... Éne­keltünk, mesélgettünk. Sok történetet ismerünk már melyeket ilyenkor elmondunk egymásnak, de az egyik fiatalasz­­szony újat mondott. Még jegyben jártunk Gáborral, — kezdte el­beszélését — amikor egy nap kegyetlen hangulat­ban voltunk mindketten. A Champs Elysées-én mentünk, hevesen, han­gosan vitatkozva, már­­már szakítottunk, ami­kor egy szemben jövő férfi megállt előttünk. — Maguk magyarok?? — kiáltotta örömmel. Erre Gábor, még a vi­tától lendületben ráor­dított: Na és?? Szegény úgy elpucolt, úgy eltűnt a tömegben, hogy nyomát se leltük. Pedig kerestük, mert el­szállt a mérgünk. Egy másik történet: Magyar barátnők utaz­tak a metrón. Mellettük egy őszhajú néger állt. Erre az egyik, nyugod­tan, hangosan, hiszen ki érti? Láttál te már fehér hajú négert? Mire a néger tiszta magyar­sággal: Bizony, a nége­rek fölött is elszáll az idő!”... Hogy hol tanult meg ilyen szépen ma­gyarul, nem tudták meg, mert meglepetésükben és zavarukban leugrot­tak az éppen megálló metróról. Mondom csak így csa­ládiasan, szelíden far­sangoltunk, mert a vi­lágba kimenni e kis tár­saságnak nem volt ked­ve. Valahogy túl sok a vetkőzés, mesztelen­­kedés, túl erősek, mond­hatnám brutálisak a tam-tam „zenei” műso­rok, mintha a régi ke­délyes farsangolást ki­sajátította volna az ag­resszió. Mindannyiunk­nak van már kellemet­len emléke, amikor tár­saságban kénytelen ke­zet fogni, beszélgetni olyan kihegyezett kék­hajúval akin ruha nincs is, s úgy tenni mintha ezt természetesnek ven­né. Látni amint nők nők­kel, férfiak férfiakkal táncolnak (miközben egyikük úgy viselkedik mintha nő lenne). A tár­saság is kihívó. „Lyon­ban megkötötték az első homoszekszuális temp­lomi esküvőt! Baptista pap adta össze őket.” S az a pap azt állítot­ta, hogy a Bibliában er­re vonatkozóan semmi­féle tiltás nincs. Hát nem jobb ebből a világból kimaradni? Összehúzódni, félrehú­zódni... Mi az, hogy a Bibliában erre vonatko­­zóan nincs tiltás? Az a „pap” szerintem rosz­­szul nyálazta az ujját és kettőt lapozott, mert bi­zony a fajtalankodás el­len, a botránykeltők el­len, van textus, csak meg kellene találni. Jó, hogy a magyar többségében józan, bá­tor és nem engedi ször­nyű korunk „divatjá­val” elragadni magát. Végezetül, hogy bízta­tó hírrel is szolgáljak A párizsi St. Louis kór­házban 38 leukémiás be­teg közül (kikről már le­mondtak az orvosok) 37 meggyógyult! A híres interferolt használták, melyet kissé átalakí­tottak s így érték el a csodálatos eredményt. Ez a vérrák gyógyításá­ban 94 %-os siker. Nagy port vert föl ez a hír, minden családban megtárgyalták... Sorozatban adják itt az amerikai „Dallas” olajmágnás család tör­ténetét. Most éppen ott tartunk amikor a szép Pamella vőlegénye vér­rákos lett. Nagy a bá­nat... A család nézi a televíziót, egyszer csak a szőnyegen törökülés­ben ülő kisfiú rácsap tér­deire és fölkiált: Hát írjatok neki, jöjjön ide, itt meggyógyítják!! Vannak még ártatla­nok, csak vigyázzunk rá­juk. Házi orvosságok a meghűlés és az allergiák ellen... Annak ellenére, hogy (akármilyen hihetetlen is) a tél elmúlóban van, a meghűlés veszélye nem múlt el fejünk fe­lől. Amint azt a modern orvosok állandóan hang­súlyozzák, a meghűlés­nek semmi köze nincs az időjáráshoz, a meghűlés vírusos fertőzés. Amiért télen gyakrabban ha­lünk meg, annak az az oka, hogy a hideg időjá­rás csökkenti szerveze­tünk ellenálló képessé­gét. Dr. Stanley Farb, new yorki szem, torok és fül­betegség specialista, nemrégiben érdekes könyvet írt és könyvé­ben azt állítja, hogy a meghűlések és az aller­giák különböző fajtái el­len megtalálhatjuk az orvosságot otthon is, nem feltétlenül kell or­voshoz fordulnunk. Íme néhány példa: — Forraljunk vizet egy lábasban s a gőzöl­gő víz fölé borítsunk egy törölközőt és azután a lá­bas fölé hajolva lélegez­zük be a gőzt. Ez a mód­szer pontosan pótolni fogja az üzletben meg­lehetősen drágán vásá­rolható humidifiert. A gőz feloldja az orr be­­dugultságát és könnyeb­bé fogja tenni lélegzé­sünket.­­ Eldugult orr és to­rokfájás esetében ugyan­csak segíthetnek a for­ró folyadékok, a gyakor­lat szerint a legeredmé­nyesebb a forró csirke­leves, vagy pedig min­denfajta, bármelyik he­alth storeban vásárolha­tó gyógytea.­­ Határozottan segít a forró és erősen fűsze­rezett étel is, ajánlha­tó például a hagyma és a fokhagyma. Ha min­den nap szedünk 5 gramm C-vitamint, ez növelni fogja ellenálló képességünket a meghű­lést és a különböző al­lergiákat illetően ■ és csökkenti fogékonysá­gunkat ezekkel a meg­betegedésekkel szem­ben. A meghűlés megfe­lelő ellenszere lehet az E és a B vitamin, mi­előtt azonban ezeket rendszeresen szedjük, ■ beszéljük meg ezt orvo­sunkkal. — Nagymamáink há­zi gyógyszerei sok eset­ben hatékonyabbak, mint azok az orvossá­gok, amelyeket a gyógy­szertárban vásárolunk — vonja le a végkövet­keztetést Dr. Stanley Farb. fCQ+J&r? / A Vörösváry Publishing Company örömmel jelent, hogy fájában megjelent az emigráció első számú humoristájának válogatott humoreszk Vajda Albert A hétnejű Sárkány gyűjteménye. Vajda Albert ■KZ Több mint 80 humoros írás a világszerte ismert és elismert humorista-író tollából. Témák: politi­ka, szerelem, szex, családi élet, az emigráció problémái, a külföldön élő magyarok és a hazai­ak kapcsolata — hogy csak néhányat soroljunk fel a sok közül. A 320 oldalas, színes borítólappal ellátott kötet ára, kemény kötésben $15.00 és a postaköltség. Megrendelhető a kiadónál: VÖRÖSVÁRY PUBLISHING COMPANY LTD. 412 Bloor Street W„ Toronto, Ont., M5S 1X5 9. oldal Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak, a Chicago és Környéke Szerkesztősége 6 EURÓPAI mestervizsgás NŐI és FÉRFI FODRÁSZNŐ ANNY SAUER tudatja, hogy a De Bellos Top Unisex üzletben dolgozik. 4345 N, Lincoln A­ve. Chicago, 111. 60618 Tel: 929-8110 Magyarul, angolul, németül, románul beszél! ELŐZETES BEJELENTÉS SZÜKSÉGES! Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — E­migrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc.... Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 200 S. Prospect. Park Ridge 111. 60068 Tel: (312) 825-1392 vagy 692-7863

Next