Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-30 / 13. szám
10. oldal Amerikai—magyar kultúrcsere Ormay József Észak-Amerikában több mint 200 magyar származású egyetemi tanár működik. A magyar emigráció azt várná el ezektől a profeszszoroktól, hogy írásaikban a lehetőségek szerint foglalkozzanak nemzetünk jelenlegi problémáival. Sajnos, ez nem történik meg. (Tisztelet a nagyon kevés kivételnek.) Az emigráció egyre élesebb hangú kritikájára egyre elutasítóbb válaszokat kapunk. Fiatal professzoraink hivatkoznak a tanszabadságra (joggal). Nekik ne írja elő semmiféle félhivatalos emigrációs szervezet azt, hogy mit cselekedjenek. Ha erre a válaszra a lelkiismereti vonalra tereljük a vitát és megkérdezzük, hogy nem érzik-e annak a szükségességét, hogy felemeljék a szavukat, akkor azok, akik egyáltalán megértik a lelkiismereti kötelesség ké-nyelmetlen kívánalmait, elhesegetik a feladat- vállalást, különböző ki- fogásokkal. Ezek közül a leggyakoribbak a következők: Magyarországról már 1 mindent meg lehet írni, még a Rákosi-korszakot is lehet kritizálni... Kritizáljanak azok, akik a 45 utáni magyar s történelemmel illetve s társadalomtudományok- kal foglalkoznak. Egy matematikustól vagy egy zenetanártól nem lehet társadalomtudományi, vagy politológiai kritikát elvárni. Ha megkérdezzük azokat a specialistákat, akik a 45 utáni magyar problémákkal is foglalkozhatnának, hogy miért nem hallatják kritikájukat, akkor érdekes válaszokat kaphatunk. Nem akarok általánosítani, de körülbelül a következő nézeteket hallhatjuk: A fiatal magyar professzorok legtöbbje szegény emigráns szülők gyermeke. Nem jutott tandíjra az „Ivy-League” egyetemen,az Ivy-League jelző Amerika első tíz egyetemére vonatkozik). Ösztöndíjat (scholarship) nehezen lehet kapni az ilyen „márkás” intézményekbe, tehát ha másodgenerációsaink meg is szerzik az egyetemi tanításra jogosító képzettséget, akkor is csak másod-, vagy harmadrendű inézményekben kaphattak állást. Ezekből az itézményekből kell felornázniuk magukat aekintélyesebb egyetemekre. Az út a tekintéyesebb állásokba a fiaal professzor irodalmi munkásságától függ. Azakirodalmi munkáság lehetősége nagyon korlátozott. Egy fiatal professzor, szakirodalmi témájának a megválasztása elsősorban függ a szakosztály vezetőjétől. A magyarságtudományok általában a „szláv és kelet-európai” szakosztályok hatáskörébe tartoznak. (Ritkábban az Ural- Altáji intézetekbe.) Szláv és kelet-európai intézetek vezetésére a „szlávisztikai” képzettség hiánya miatt kevés magyar szakember jöhet számításba. Ezeknek a szakosztályoknak a vezetői között (tudtommal) nincs magyar származású professzor. A „kelet-európai és a szláv szakosztályoknak”, vagy a „szovjet és kelet-európai intézeteknek” a vezetőitől függ az, hogy milyen témákat hagynak jóvá, amivel egy fiatal professzor foglalkozhat. Úgyszintén az „Intézetektől” függ az is, hogy egy fiatal és egyelőre „névtelen” professzor írását hajlandók-e kinyomtatni. Jó tanáccsal, kritikával is ellátják a kezdő tudóst. Egyik fiatal történészünk a tanulmányában a II. Világháború előtti két magyar politikus-történész nevét említette. A szakosztály kritikusa azt javasolta (erőteljesen), hogy vagy írja a nevük mellé, hogy „fasiszta történészek”, vagy pedig hagyja ki a nevüket a dolgozatból. Hóman Bálintról és Vágó Pálról volt szó. A fiatal tudósok „gleichschaltolása” (betörése) már az egyetemi tanulmányaik ideje alatt elkezdődik. Egyik Clevelandi magyar intézményünk ösztöndíjat ajánlott fel olyan egyetemi hallgatók számára, akik disszertációikban magyar témával foglalkoznak. Az ösztöndíjat senki sem vette igénybe. Azt mondták az egyetemisták, hogyha az ösztöndíj kívánalmainak megfelelően írnának, akkor a tanszék nem fogadná el a disszertációikat. Így fest a tanszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága. Az egyetemi tanszék vezetőjétől, illetve annak a világnézetétől és politikai felfogásától függ a vélemény megnyilvánulásának a lehetősége. Ezek talán nem lényeges szempontok az őskori és középkori témáknál, de nagyon is lényegesek a legújabb történelem tárgykörében. Az amerikai egyetemi életnek olyan sajátosságai is vannak, amelyek ismeretlenek az európaiak számára. Úgynevezett „Research-contract”-okat magyarul kutatási szerződéseket kaphatnak az egyetemi tanárok, vagy a docensek, gyakran a „graduate studentek”. The National Council for Soviet and Eastern European Research, NCSEER, (Szovjet és Kelet-európai Kutatási Intézet) például szerződéseket ajánl fel olyan kutatások számára, amelyek közvetve, vagy akár közvetlenül is Magyarországgal is foglalkoznak. Természetesen az előzetes terveket jóváhagyás végett fel kell terjeszteni és a szerződés alapján a javadalmazást csak a helybenhagyás után folyósítják. Ez azt jelenti, hogy már a kutatás stádiumában lévő dolgozatok is anyagi támogatásban részesülnek, ha betartják a „ Játékszabályokat”. Konferenciákra való utazás és az ott-tartózkodás költségeit szintén fizetik a különböző intézmények. Szimpóziumokra, kerekasztal vitákra, értekezletekre való meghívás, a különböző tanulmányok prezentálása, természetesen a rendezvények vezetőitől függ. Az előadókat, a kritikusokat szintén a rendezőség jelöli ki. Council for International Exchange of Scholart (Tudósok Nemzetközi Csereakciójának Tanácsa). Ez a Fullbright Scholarship. Talán ez a legfontosabb a magyarországi kutatások szempontjából. Féléves, vagy egy éves ösztöndíjakat ad amerikai jelöltek számára (összesen költség és költőpénz fedezve magyarországi tanulmányok folytatására). 1983—84-ben 5 amerikai személy részesült ebben és 5 magyar jött ezzel az ösztöndíjjal Amerikába. National Academy of Sciences, National Research Council (Természettudományok Nemzeti Akadémiája). A kultúrcsere program keretében 10 amerikait küldött Magyarországra és 9 magyart hozatott Amerikába. International Research and Exchange Board. IREX. (Nemzetközi Kutatási és Kulturcsere Tanács.) A társadalomtudományok ösztöndíjait adja. Az ösztöndíjak fele az államtól, másik fele pedig az American Council of Learned Societies (Tudós Társaságok Amerikai Tanácsa) származik. Az IREX 1983—84-ben 14 amerikait küldött ösztöndíjjal Magyarországra, 1 hónaptól 6 hónapig terjedő időre. Ezek közül kettő került a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetébe. A többiek a szakképzettségüknek megfelelő intézményekbe kerültek. (Paleontológia, nyelvészet, computer, közgazdaságtan, irodalomtörténet, matematika, zene, fizika, statisztika, Ural- Altáji tanulmányok.) Amint a fentiekből láthatjuk az „akadémikusok” számára nagyon vonzó scholarship-ek (ösztöndíjak) és Grantok (juttatások) állanak a megfelelő jelöltek rendelkezésére. Sokak úgy vélik, hogy nem volna érdemes egy magyarországi több hónapos jól fizetett tanulmányutat elszalasztani a rendszer kritizálásával. Esetleg a magyarok nem adnának vízumot a szókimondó ösztöndíjasnak. Ezzel szemben úgy hírlik, hogy a Fullbright ösztöndíjjal Amerikában kutató magyarok nagy része ingyen kedvezőtlenül számol be Amerikáról, függetlenül attól, hogy ez a szakképzettségével összefüggésben lenne. Egyik szaktudós, egy ethnográfus nő a műveletlen, kizsákmányolt és buta amerikaiakról írt odahaza. Állítólag újból pályázik egy Fullbright ösztöndíjra. Körülbelül így áll az Amerikai-Magyar Kultúrcsere helyzete. Érdemes volna kiértékelni, hogy ki mit nyer és mit veszít a cserén. Vajda Albert Vés***' COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING KWr*rj Férfi női és kJ gyermekruhák: Átalakítás Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 Dr. Lukáts György Obstetrics/Gynecology £ * megnyitotta szülészet- és nőgyógyászati rendelőjét. PH: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St. Evanston, II. 60202 Visit by appointment Felhívás a magyarsághoz! Folyó év április végétől kezdődik Ottawában — Helsinki, Belgrád és Madrid után — Az Emberi Jogok Konferenciája. Kötelességünknek tartjuk, hogy ezen a konferencián a magyar sérelmeket, különösen az erdélyi és a felvidéki állapotokat, a delegátusok tudomására hozzuk és orvoslást eszközöljünk ki. Munkánkban számíthatunk a szovjet uralom alatt lévő többi nemzet emigrációs vezetőinek támogatására. Ennek érdekében a Kanadai Magyarok Szövetségének megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie, hogy ezt az életbevágóan fontos feladatot elláthassa. A konferencia több hétig, esetleg több hónapig is eltarthat, ami komoly anyagi és erkölcsi felelősség elé állítja a nemzethű emigrációt. A jelenleg rendelkezésünkre álló anyagi alapunk elégtelen a feladatok megoldására. Ezért kéréssel fordulunk minden magyarhoz, hogy tehetsége szerint adakozzék magyar képviseletünk költségeire (állandó iroda fenntartása Ottawában, elszállásolás, nyomtatványok, felvilágosító füzetek, emlékiratok kiadása stb.), hogy a reánk hárult feladatot minden tekintetben elláthassuk. A Kanadai Magyarok Szövetsége, a torontói Magyar Kultúrközponttal egyetértésben gyűjtést indít diplomáciai szolgálatunk céljaira. Az adakozók adóból levonható nyugtát kapnak a torontói Kultúrközponttól. Abban a reményben, hogy felkérésünk az emigrációs magyar társadalom nemzethű rétegében megértésre talál, maradunk hazafias üdvözlettel: Kanadai Magyarok Szövetsége Adományomat.......dollár értékben a Kanadai Magyarok Szövetsége címére, az 1985. évi ottawai konferencia költségeire csatolom □ Csekkszám:.............. Adómentesítő nyugtát kérek □ aláírás Név:............................. Cím: ....................... Postai irányítószám: ..Telefon: Megajánlás EJTŐERNYŐS TÖRTÉNET A kis gépen három utas van: egy tudós, egy rabbi és egy cserkész fiú. A pilóta arra lesz figyelmes, hogy a motorban hiba van és felkiálált: Ki kell ugranunk, de csak három ejtőernyőnk van. Nekem feltétlenül le kell jutnom, hogy jelentést tegyek. A többi felett egyezzenek meg. A tudós: Nekem is kell egy, mert fontos találmányon dolgozom, az emberiség számára. Ezzel felragad egy ejtőernyőt és ő is kiugrik. A rabbi így szól a fiatalemberhez: Én mögöttem már hosszú élet van, te még előtte állsz. Menj fiam, Isten nevében. — Miért? — mondja a cserkész. Két ernyőnk van. A professzor az én hátizsákommal ugrott ki... Az őrültek házában kártyaparti van. A belépő főorvos meglepetten látja, hogy a kártyázók fölött a mennyezeten levő kampóban kapaszkodva lóg az egyik ápolt. — Ember! Mit csinál maga ott a kampón? — Világítok — mondja büszkén a „ bolond — én vagyok a csillár. — Jöjjön le — mondja a főorvos —, még leesik. A beteg leszállni készül, amikor a többiek tiltakoznak. — Ne szállítsa le, főorvos úr, mert * akkor nem látunk kártyázni! mondja a lehetetlen -O— Ebben a ruhában —, rendező a művésznőnek • fellépnie! — De miért nem!? Hiszen ez legújabb divat! — ,Az lehet, de a második felvonásban, amikor a partnere azt mondja magának, hogy „Elvira, te valamit eltitkolsz előttem!”, akkor az egész közönség röhögni fog. "” A férj hosszú külföldi távollét után hazajön, és megkérdi a feleségét: — Hű voltál hozzám? — Természetesen — feleli az asz■zany. Hosszan megcsókolják egymást, majd a feleség kérdezi: — Hát te hű voltál hozzám? — Egész idő alatt csak rád gondoltam. Lefekszenek aludni, és Aim Ahan az asszony felkiált: — Jaj, az uram! — A férj felriad, és kiugrik az ablakon. Természetrajzórán feláll Pistike, és azt kérdezi a tanítótól: — Tanító úr, kérem, tessék nekem megmondani, hogy miért hívják a sárgarigót sárgarigónak? — Micsoda ostoba kérdés ez? Azért hívják sárgarigónak, mert sárga— Azt én is tudom. De miért rigó? a világon a legjobb — Kinek van állása? — A pápának. — Miért? — Mert csak egy főnöke van, és azzal Isak a halála után találkozik. NEHÉZ PROBLÉMA — Mitől olyan piszkosak a kezeid. — Nem te mondtad. . . , hogy mossam meg az arcomat? — Hol a pénzed? — Mi közöd hozzáit... A táskámban. — Az az én pénzem. — Ne hazudj! Nekem adta az anyu. — Nekem adta. — Pukkadj meg. — Te is. — Jó. Menjünk be a vízbe. — Menjél. — Te miért nem jösz? — Persze, hogy vizes legyek?! — Miért találták ki a strandot, ha nem azért, hogy vizes lehess? — Menj a fenébe. — Menj te. Én nagyon jól megvagyok itt is. —T- Hol a kaja? — Milyen kaja? — Nem hoztál?! TESTVÉRI SZERETET — Mondtam, hogy csomagold be. — Nem mondtad. — Tűnjél már el! — Csak utánad. Most miatttul fogok éhenhalni. — Én meg miattad. Szép halál az éhhalál. — Ahogy vesszük. Még nem próbáltam. — Igyál vizet. ■ — Smucig disznó. — Nincs pénzünk... — Az mi ott, a táskában? — A pénzem. — Az én pénzem. — Tudod mit? Hazamegyünk, és megkérdezzük az anyutól, hogy kinek adta. — Helyes, gyerünk. De károm, hogyan fejlődjék a szakácsművészet, ha nem lehet kísérletezni?... EURÓPAI mestervizsgás NŐI és FÉRFI FODRÁSZNŐ ANNY SAUER tudatja, hogy a De Bellos Top Unisex üzletben dolgozik. 4345 N. Lincoln Ave. Chicago, Ill. 60618 Tel: 929-8110 Magyarul, angolul, németül, románul beszél! ELŐZETES BEJELENTÉS SZÜKSÉGES! — Csak ne siránkozz, épp elég sokba kerül ez nekem így is. IDEGENVEZETŐ — Ez a kastély 800 éves. Nekem személyesen érdekes élményem volt vele kapcsolatban. — Hűha! — mondja az egyik turista. Mi volt az? — Egyik látogató 5 dollár borravalót adott. — Mondd csak, mit csinálnál, mondanám, hogy gazember vagy? .— Beperelnélek. — És ha csak gondolnám? — Az ellen nem lehetnék semmit. Jó, akkor csak gondolom, ha azt ANNA-BAL II, I.. . ■■ 1» . 1,' • \i Én és a kisöcsém ÖCSI ÉS AZ IRODALOM Leülök olvasni. Moliére-i. Az olvasás szép és nemes dolog. Ráadásul kötelező. Kinyitom a könyvet. — Mesélj! — üvölt az öcsém harsányan, és meglepő ügyességgel végigugrál a lábujjaimon. — Mesélj! — sigítja bele a másik fülembe is. Ez az egyetlen szó, amit eddig megtanult. Túl hamar kezdett el beszélni ez a kölyök. Mindig mondtam. Ki tanította meg neki ezt az átkozott szót? Na persze, én. Mert még ezt is nekem kell csinálnom. Az én gyerekeim majd... Nem is lesznek gyerekeim. Utálom a gyerekeket. — Menj játszani — mordulok rá, és finoman megtaszítom . Csak annyira, hogy átkerüljön a küszöb másik oldalára. Alig esett hasra, na. Nem volt szándékos. Minek ordít, ennyire ? Kicsit vérzik a térde,és? Dehogy kell tetanusz! Apám úgy néz rám, mint egy ötszörös apagyilkosra, az anyám pedig úgy, ahogy egy ötszörös anyagyilkosra szokás. Az öcskös rám se néz. De azért közelebb húzódik hozzám, hátha nem hallom elég hangosan. Fél óra múlva abbahagyja a bömbölést. Egy feltétellel, meséljek. Undorral kinyitom a mesekönyvet. Modern mesék vannak benne: Piros cica, Putypuruty és a repülő keszeg. A gömbölyű dobókocka. Na nem. Ilyen zagyvaságoka£! Szülő nincs a láthatáron, óvatosan leteszem a mesekönyvét. Gyere Tartuffe! (Kötelező olvasmány.) — Mesélj!— könyörög azöcskös a tyúkszememről. És még én akartam kistestvért! No persze, akkor még hülye voltam. Hoppá, egy isteni szikra. Összekötöm a hasznost a hasznossal, és túlhangsúlyozva— mintha csak mesét mondanék — olvasni kezdek. — Bácsi, említse meg a húgom esküvőjét. Tartuffe, azt gyanítom, az akadálya főképp...” Az öcskös kerek szemekkel bámul rám. Tetszik neki. Jobban, mint a Putypuruty a repülő keszeggel. Ebből a gyerekből még lesz: valami! Mit értesz a „régi jó idők" alatt? Azt a korszakot, amikor a VAS még fem, a RÁKOSI rendező pályaudvar és a RÉVAI lexikon volt.* Az új osztály tagjai egymás között: — Feleségem autót szeretne születésnapjára, de én inkább gyöngy kollétt ajándékozok neki. ■ •— Miért? — Láttál már hamis autót!? * Mi a különbség egy budapesti és egy moszkvai polgár között? ? ? ? Alig ül le egy pesti, máris vicceket mesél. Viszont alig mond el egy viccet a moszkvai, máris ni.:* Hogyan köszöntötték egymást újévkor a pestiek? ? ? ? B U é K! (Bolsik Utolsó Éve következik !) Köszönöm, nem kérek. Megígértem a férjemnek, hogy nem lmom, amíg nyaralok... • CSAK TUDJA.. . Pontossá tudom, hogyan érzed magad. Tegnap csipszet sütöttem, amikor az olaj hirtelen kispriccelt . • •