Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-06-01 / 22. szám

10. oldal Gesta Hungarorum III. (Történelmünk a kiegyezéstől 1949-ig) A Svájci Magyar Iro­dalmi és Képzőművésze­ti Kör (SMIKK) nyolca­dik tanulmányi konfe­renciája Lugánóban. A SMIKK-kongresz­­szusok, melyeket min­den év őszén, a délsváj­ci Lugánóban tartunk, azt hiszem, nagy jelen­tőségre tettek szert a nyugati magyar kultu­rális életben, de otthon­ról is egyre több elisme­rést, visszhangot és bíz­tatást kapunk — ha nem is hivatalos körökből. Könyveink, mint egyik magyarországi látoga­tónk mondotta, még az egyetemeken is „tiltott, de ajánlott” olvasmá­nyok. Idén egy hároméves ciklus, a Gesta Hun­garorum zárófejezeté­hez érkeztünk: előadó­ink 1867 és 1949 között tekintették át a magyar történelem egyik legiz­galmasabb, legtragiku­­­­sabb és legvitatottabb szakaszát. Azért csak 49-ig, mivel a forrada­lom közvetlen előzmé­nyeivel és magával a­­ forradalommal a 25-ik évfordulón külön kong­resszus keretében fog­lalkoztunk, Kádár ural­kodásának idejére pedig később s az eddigiek­től eltérő tudományos megközelítéssel fogunk kitérni. A tanulmányi napok bevezető előadását a Pu­erto Ricoban élő, közis­mert történészprofesz­­szornak, Ferdinandy Mihálynak kellett vol­na tartania a „dualiz­mus koráról”. Akadá­lyoztatása miatt azon­ban csak szöveget küld­ Saáry Éva­te­­l, amely Csernohor­­szky Vilmos felolvasá­sában s a londoni Péter László vitavezetői szak­értelme folytán igazi, „élő” előadás benyo­mását keltette. A Ferdinandy által fel­rajzolt hatalmas és sok oldalról megvilágított körképbe (melyet líraira színezett a 20. századi magyar irodalom ébre­dését s különösen Ady hatását elemző fejezet) újszerű s érdekes moza­ikként illeszkedett Péter László Scotus Viatorról s a „magyar kérdésről” tartott előadása, mely­nek során végigkísérte és részletesen tárgyal­ta a Nyugat rólunk ki­alakult (kialakított??) s az első világháború ide­jére egyre sötétebbre váló képét. Nagyrévi­ Neppel György, aki haditudósí­tóként csinálta végig a második világháborút (akárcsak jó barátja, Gábor Áron), szorgal­mas levéltári kutatások során felszínre hozott sok új adat birtokában, beszélt a szarajevói drá­ma részleteiről, hátte­réről, hadbalépésünk körülményeiről és „há­borús felelősségünk­ről”. A budapesti Vigh Ká­roly a Trianonhoz veze­tő utat elemezte, kiegé­szítve előadását azok­nak a hivatalos vélemé­nyeknek a felsorolásá­val, melyeket a keleti kommunista pártok a Versailles környéki bé­kék és a kisebbségek ügyében időről-időre (gyakran ellentmondva saját korábbi szavaik­nak!) hangoztattak. Yves de Daruvár fran­ciából magyarra fordí­tott, megható szövege viszont a jövő kilátásai­val foglalkozott: azzal, hogy miképpen lehetne a Kárpát-medencében egy mindenki számára igazságos és méltányos területi rendezést lét­rehozni. Czettler Antal, a Sváj­ci Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, igen alapos, higgadt hangvételű beszámoló­jában mérlegelte a két világháború közti ma­gyar kormányok erőfe­szítéseit részint a Tri­anonban elvesztett terü­letek visszaszerzésére, részint a német nyomás­sal szembeni védeke­zésre. Üdítőleg hatott, hogy — a még némely nyugati történész által is automatikusan hasz­nált — „terminus tech­­nicusokat” és állandó­vá merevített jelzőket gondosan kerülte. Nem annyira ítéletmondás­ra, mint az események, személyek leírására és megértésére töreke­dett. Az angol-német nyelv­­területen különösen nagy népszerűségnek örvendő, amerikai egye­temi tanár, Lukács Já­nos, előadása inkább történetfilozófiai elmél­kedés volt a „két pogány közti” helyzet lehetősé­geiről, tévedéseiről, mu­lasztásairól. Külön meg kell említenem tökéle­tes magyar fogalmazá­sát s szép magyar beszé­dét, ami annál elisme­­résreméltóbb, mert ál­landóan angol nyelven tanít és írja könyveit. Román István, a Szabad Európa Rádió fi­atal munkatársa, aki csak nyolc esztendeje hagyta el Magyarorszá­got, a két háború közti irodalomban fellelhető „eszmei irányzatokról” beszélt, vitába szállva a kialakult és megcsonto­­sodóban lévő nézetek­kel, s bátran rámutatva a kommunista irodalom­­történészek elhallgatá­saira és ferdítéseire. Az előadássorozatot az emigráció „nagy öregjének”, a 82 éves Padányi-Gulyás Bélá­nak, a Kisgazdapárt egykori vezető politiku­sának megrendítő be­számolója zárta az orosz megszállást követő koa­líciós időkről, a demok­ratikus pártok tragiku­san egyenlőtlen küzdel­méről a kommunista ha­talom ellen: „a magyar parlamentarizmus vég­napjairól”. A SMIKK-napok üdítő színfoltja volt a Nagy Alajos által „Intés az őrzőkhöz” címmel ren­dezett irodalmi-zenei est a luganói kongresszusi palota kis színházter­mében. Hechtl Julia bra­vúros technikai kész­ségről és nagy művészi érzékenységről tanús­kodó zongorajátéka Nagy Alajos szavalatai­val váltakozott, melynek során a két világháború közti magyar irodalom híres verseit elevení­tette fel — különös tekin­tettel az otthon ma el­hallgatott költőkre és költeményekre. Műso­rát Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokság­ról” című megrázó vád­iratával zárta. Az irodalmi műsort a Calypso hotel nagyter­mében rendezett kiállí­tás egészítette ki. A falakat négy fotográ­fus művészi felvételei díszítették: Biedermann Nicolette (Svájc), Deák Ferenc (USA), Kelen Ferenc (Románia) és Vass Dániel (Svájc). A közönség által, szavazó­cédulák segítségével odaítélt első díjat Vass Dániel nyerte a dr. Szál­lási Árpád orvostörté­nészt ábrázoló portréso­rozattal. A közönség ezenkívül még a locarnói Simon Mária ötletes, változa­tos kerámiáiban és R. Bakos Ibolya leheletfi­nom selyemfestményei­ben gyönyörködhetett. A kongresszus folya­mán mutatta be a SMIKK két most megje­lent, új könyvét is. A Gesta Hungarorum I. a honfoglalástól Mohá­csig terjedő magyar tör­ténelemmel foglalkozik (az 1982-es tanulmányi konferencia előadásai­nak anyagát tartalmaz­za), a Holnap holnap­­után-tegnapelőtt pedig az 1983-ban, Luganó­ban elhunyt, nagy ma­gyar prózaíró,­­Dénes Tibor posztumusz no­vellagyűjteménye._______ Ön -e az álmok asszonya ? Ezúttal végre megbízhatóan rátapint­hat arra az igazságra, hogy pontosan az a női típus-e ön, aki a férfipartner szá­mára az ideális társat jelenti, aki után egy életen át vágyódott és akit csupán önben találhat meg. Élje bele magát partnerének érzéseibe, és válaszoljon egyszerűen igennel vagy nemmel aszerint, ahogyan azt feltételezi, hogyan reagálna „ő" a különböző hely­zetekben. 1. Bíznék benne, ha azt jelentené be nekem, hogy a legjobb barátommal kí­ván vitorláskörútra menni. IGEN - NEM 2* Alakja még mindig olyan vonzó, megjelenése oly ragyogó, hogy néha még a lélegzetem is eláll a láttán. IGEN — NEM 3. Családom és barátaim mind azt gondolják, hogy valóban ő az igazi nagy „0” nekem! IGEN — NEM 4. Vacsorára elég nekem, hogyha azt a mélyhűtőből varázsolja elő a legegy­szerűbben elkészítve. IGEN — NEM 5. Ha belép a szobába, mintha min­den fényesebb lenne körülötte és örülök annak, hogy izgalmasan és érdekesen társalog, ért a csevegéshez. IGEN - NEM 6. Éppúgy lelkesedik a legtöbb sport­­eseményért és sikerért, mint én magam. IGEN - NEM 7. Gyermekeink jól tudják, hogy az édesanyjuk szeretetten és megértő sze­mélyiség. IGEN - NEM 8. Nagyon jó ízlése van az öltözkö­dés terén, tanácsaira adhatok. IGEN - NEM 9. Egy szerelmes éjszaka vele mindig tartogat új örömöket a számomra. IGEN - NEM 10. Biztos érzéke van ahhoz, hogy nem a helyénvaló időpontban és körül­mények között sohase kritizáljon. IGEN - NEM 11. Ritkán gondol először önmagára, mindig elsősorban a család jóérzésével és jólétével törődik. IGEN - NEM 12. Jól tud bánni, kijönni a pénzzel. IGEN - NEM 13. Szívderítő a humora! IGEN - NEM 14. Annás nőkkel való összehasonlí­tást játszva állja ki. IGEN - NEM 15. Nem nevezhető filmsztár szép­ségűnek, ám számomra mégis az a „Csillag”, aki a sugárzásával életem ér­telmét adja meg. IGEN - NEM KIÉRTÉKELÉS Minden kérdésre, amit igennel vála­szolt meg, 1 pontot kap. Csináltassa meg most a partnerével is ezt a tesztet! őneki is minden egyes igen válasza 1 pontot ér. Az összpontszám alapján ol­vassa el a teszteredményeket! Megoldás az ön által elképzelt vá­laszok alapján: 10—15 pontig. Valóban a szerencse leánya ön, akit minden partner szívesen fogad maga mellé. Nem csoda, hogy társa becsüli, értéke­li önt és azon igyekszik, hogy a szeméből ol­vassa ki, lesse el minden kívánságát, hogy a kedve szerint teljesíthesse. 5­ 9 pontig: ön az az ember, aki szüntele­nül azon fáradozik, hogy a körében mindent a lehető legjobban csináljon. Valóban, csil­loghat is önnel baráti körében a férfi partnere és joggal védi meg bármi rosszakaratú meg­jegyzéstől. De lelke legmélyén úgy érzi ön, hogy akadna még javítani való partnerkap­csolatában. Ne legyenek gátlásai amiatt, hogy merjen-e nyíltan szólni ezekről és elő tudjon végre állni a problémáival. 0—4 pontig: Az ég szerelmére, ne merül­jön le mások számára elérhetetlen mélységek­ben rejlő búvárharangba! Vannak igenis te­hetséges oldalai, amelyeket csak egy kicsit ki kell fényesítenie a jobb „tálalás” céljára. Ha ezt megtette, akkor tárja is fel azokat a Másik elé! Miért rejtené mindig csak véka alá vilá­gosító szerepét? Csodálkozni fog azon, ho­gyan jön lázba öntől a partnere! Próbálja te­hát meg, könnyebb lesz, mint azt gondolná. Megoldás a partnerétől kapott vá­laszok alapján: 10—IS pontig. Ha már ilyen magas pont­szám adódott az ön esetében, holtbiztosra ve­heti, hogy „Ő” bízik önben és semmiféle helyzetben sem hagyja magára, önben találta meg igazi boldogságát. 1 9 pontig: A legtöbb súrlódást, felmerü­lő purparlét ön kompromisszumok által ren­dezi, simítja el. Senkiben sem mer annyira megbízni, hogy önmagáról a teljes igazságot feltárja, s így leplezze magát. Másrészt mégis azt mutatja meg önnek partnere, hogy sok minden téren elégeden önnel. 0-4 pontig. Partnerkapcsolatát alaposan át kell újra gondolnia. Semmi oka sincs arra, hogy tüstént kimeneküljön azért belőle. Ez pusztán azt jelenti, hogy sok dolgot ítélnek meg különbözőképpen, s mindezeket önnek kell közös nevezőre hoznia, hogy „ő" job­ban, többre értékelje önt, teszi ne ki ! A f­öld.F 1 TV Megjelent Saáry Éva Százféle szerelem című verseskötete, a szerző művészi fedőlapjával és illusztrációival. 216 oldal. Megrendelhető 24 svájci frank (10 dollár) + postaköltség beküldésével az alábbi címen: Éva Saáry, Via Scuole 10, CH-6900- Lugano, Cassarate. Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető , Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. _______ a Chicago és Környéke Szerkesztősége FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Dr. Lukáts György Szülész — Nőgyógyász Tel: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St., Evanston, IL 60202 Előzetes bejelentés szükséges. HUMOR CEOZút(r 15*lER) — Miért nem háza­sodsz meg? — kérdi a fiatalember az öreg agg­legénytől. — Tudod — felel az —, amikor fiatal vol­tam, elhatároztam, ad­dig nem házasodom meg, amíg nem talál­kozom egy ideális nő­vel. Sok év telt el most találkoztam ilyennel. Kiderült azon­ban, hogy ő is az ideális férfit keresi! A fiatalasszony panasz­kodik a nászéjszaka után: — Egyébként a jegy­gyűrű is kicsi nekem... Nyelvvizsga az egye­­temen. A professzor szo­bájából kijön egy diák, a társai megkérdik:­­ “ Ifipr Remélem. — Mit kérdezett? — Fogalmam­­ sincs.. . Angolul beszélt, és egy A feleség közli a férjé­vel: — Drágám, az orvos azt tanácsolta, hogy sokat utazzam. Hová megyünk? — Egy másik orvoshoz — feleli a férj. — Jól szórakoztatok teg­nap a színházban? — Eleinte igen, de az­után a szomszédok elkezd­tek pisszegni. — Tulajdonképpen hol ismerkedett meg Kovács a feleségével? — Feltehetően sűrű őszi ködben. — Miből gondolod? — Nahát, nézz csak rá. — Miért akarja eladni az autóját, hiszen még reme­kül fut? — Mert valahányszor megállok vele, odajön hoz­zám egy rendőr és megkér­dezi: Mikor történt a bal­eset és gondoskodtam-e a roncs elszállításáról? Egy még fiatalos, a gon­dokban megszőkült ötven­két éves asszony meséli: — Mikor nyugdíjba men­tem, úgy éreztem, kinyílt előttem a világ. Se ku­tyám, se macskám, csak magammal kellett foglal­koznom, megvalósítottam életem két nagy vágyát: vettem egy piros kalapot és megtanultam síelni. A piros kalapot aztán elrak­tam a szekrény mélyére, mert a barátnőim ,,hamis­­,,kártyásnak” kezdtek be­cézni, tudniillik, hogy tök­re pirosat teszek, de a síe­lés fokozatosan a szenve­délyemmé vált. A Norma­fa laposabb lejtőin kezd­tem, a trénerem eleinte nem sokat várt tőlem, azt ajánlotta, hogy vegyek né­hány erős edzést és hagy­jam abba, de én kitartot­tam, egyre meredekebb lejtőkre is kimerészked­tem, végül tavaly úgy dön­töttem, hogy kimegyek Ausztriába és megpróbál­kozom a nagy alpesi pá­lyákkal. Befizettem egy kilencnapos tiroli útra és vettem kéz alatt egy cso­­dálatos egybeszabott kék slover állt, csupa zseb, csu­pa cipzár, térdben párnáz­va, bokában raffolva, mit mondjak, gyönyörű darab volt. És este — mert azért nem akartam túl sok szem­tanút — ott álltam a tu­­benthali pályán. Istenem, én, Kovács Valéria a Nép­színház utcáiból, hátsó ud­var, csigalépcső, vettem egy mély lélegzetet, aztán elindultam. Az első szakasz simán ment, a nagy mere­dek előtt egy kis pihenő­­részen megálltam egyet li­hegni. De nemcsak lihegni kellett, hanem egyebet is, úgy látszik, felfázhattam, mivel a dolog igen sürge­tőnek látszott, már nem tudtam volna visszamenni a átállásunkra, körülnéz­tem és nem látva senkit, lekuporodtam. Egy baj volt, a szuper overállamat nem lehetett szétkapcsolni, csak egyben húzhattam le, a pulóvert a nyakamba, így válltól bokáig teljes natúr szép­ségemben mutatkoztam. Egyszóval lekuporodtam, és­­ a költővel szólva a munka éppen dandárjában volt, mikor legnagyobb megdöbbenésemre a síléc megindult alattam — úgy látszik rosszul vágtam be a hóeke-helyzetet. Először csak szép lassan csúsztam, aztán felgyorsultam és kí­sérteties sebességgel vág­tattam lefelé a meredek­­lejtőn. Ha nem akartam­­kitömi a nyakamat, fel kellett állnom, és felven­nem a szabályszerű testtar­tást, a pulóverem a nya­kamban, a bugyi, az ove­­ráll a bokámon. Mit mond­jak, voltam már boldogabb is, végig azt hajtogattam magamban: — Istenem, ha túlélem, adok ezer forintot az új Nemzeti Színházra. Végül megcéloztam egy bokrot, a bokor már nem tudott kitérni, kificamodott a csuklóm, de az ép ke­zemmel végre fel tudtam húzni a bugyimat. A hegyi mentők értem jöttek, és lekísértek az el­­sősegélyhelyre, a bőrkana­pén egy öregfiú feküdt ideiglenes kötéssel a törött lábán, síléce roncsaival ak­kor gyújtottak be a kály­hába. Míg az orvosra vár­tunk, beszélgetésbe ele­gyedtünk. — Ön szintén kezdő, uram? — Én, nagyságos asszo­nyom? Negyven éve síe­lek. Alsó-Ausztria többszö­rös lesikló bajnoka va­gyok, és most először sé­rültem meg. — Mi történt? — Ez maga volt a pokol, asszonyom. Siklok lefelé a pályán a magam nyugodt ritmusában, mikor mögü­­lem hirtelen felbukkan egy boszorkány, a pulóverje a nyakában, az overállja a bokáján, egyébként telje­sen meztelen, még a vak­bél operációjának a helye is látszott — egyébről nem is beszélve. Üvöltve, teljes­­ sebességgel elvágtatott mellettem, annyira meg­döbbentem, hogy nekimen­tem egy fának. De csak kerüljön a kezembe ez a boszorkány, ön is az ő ál­dozata volt, asszonyom? — Én is — mondtam, és eltöprengtem, hogy mennyi levonással adnák vissza a nyolcnapi üdülési díjat? Moldova György PRIMŐR­e&wxi — Gyere már­ Béla, a te nyugdíjadból úgy sem telik rá!­­ Jó hírem van Kovács úri Látni fogja a tizenkét részes tévésorozat végét is. 42. Rejtvényünk vízsz. l.­ 62. és függ 16., 19. sz. soraiban Paál László, az ,,erdők festője’* négy képének címét helyeztük el. Vízszintes: 1. Az első kép. 14. A rit­kaság. 15. Hideg — oroszul. 16. Fal betűi. 17. A Mosel mellékvize. 18. Ennek a . . . tréfa. 20. Aknában van! 21. Takar. 22. Jugoszláv pénz­­­nevelővel. 24. Újság. 26. Ada . .., neves holland úszónő. 28. Két római szám; az első a másodiknak tizedrésze. 29. Jó a szíve. 30. Tengerparti üdülőhely az Isztria-félszigeten. 32. Rög­hegység Bulgáriában. 34. „Az .... ami a fazékban fő*’. 35. Csatakos. 37. Nagyobb időköz. 38. Felhőtlen. 40. E helyen. 41. Csuklópánt. 43. Maláta — németül. 44. Nem éppen udvarias megszólítás. 45. Kel­­mevég! 46. Puska, pisztoly tartozéka. 48. Nagyrészben leég! 49. Ázsiai főváros. 52. A leggyakrabban előforduló fém. 53. Egymást előző betűk. 54. Minden mást pótló kártyalap a römiben. 56. Sokan szeretik az ilyen vajat. 58. Az ENSZ első főtitkára volt. 59. Híres gyomai nyom­dászcsalád. 60. Áskálódik. 62. Paál egyik legismertebb képe. A 11. sz. rejtvény helyes megfejtése: — Luxemburg grófja — Próbaházasság — A sárga kabát — A három grácia. Függőleges: 2. „Lukács tábornok*’ neve. 3. Amibe kerül. 4. A 2. sz. kezdete., 5. Főpap. 6. A bika egyik ellenfele az arénában. 7. Női becenév. 8. Női név. 9. Régi római pénz- és súlyegység. 10. Kín­lódik. 11. Kuszár. 12. ... pasa, renegát török hadvezér; eredeti neve Látás Mi­hály volt. 13. Panasz része. 16. A har­madik festmény. 18. Görög betű. 19. Paál egyik legszebb képe. 23. Mélységi kőzet, díszkő. 25. Kiséri a folyót. 27. Kábító­szer. 29. Arany János verse. 31. . . .­kürt. 33. Rosztov folyója. 34. Tó, melybe az Amu Darja folyik. 36. „Illés . . .” (mito­lógiai jármű). 39. Kiejtett betű. 42. Cér­nával ráöltöget. 45. A kecske beszél. 47. Harun al . . . , a leghíresebb bagdadi ka­lifa. 49. A Turandot c. opera egyik mi­nisztere. 51. Egyik nagyüzemünk. 55. Tüske vége! 57. Össze-vissza vet! 58. Ré­gi hosszmérték. 60. Csacsi beszéd. 61. Épí­tési anyag. . - - . r : 3 Sec •7 a 9 ■ S0 //0 /5 □ 1 ! ■ *61 ■ r ■ '9 ia ■ ■ zs ■ t­ 20■ r tr■ “ ■ 9 * 3k> 1/ ■ *? 55 ■ *5 SG ■ 1 99 4« ■ * ■ * 4*H ■ ■ ■ 40m ** 5b ■ 52 ■ ez #** SF I ■ SQ S7 ■■ 3» ■ ** 1 ■ 6/ ■ r □

Next